Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-06 / 5. szám

___________ _____ I 1 987. január 6. péntek NÓGRAD 3 Sikeres év Benczúrfalván A szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetkezet benezúr- falvi üzemegységének amo­lyan kis zárszámadásáról adott számot idős Mikiién Pál. Mint írja, jól zárták a múlt évet a Benc úrfalván élő szövetkezeti tagok. Gazdag termést takarítóiak be szinte minden növényféleségből. A száz hold búza 13 mázsa sze­met adott holdanként. Az őszi 14, a tavaszi árpa 15 mázsás terméssel fizette a tagok fáradozását. Burgonyát 10 holdon termeltek a benczúr- falvi határban, s a termés el­érte a holdanként! 120 má­zsát. Cukorrépából ugyancsak rekordtermést hozott az év Háromszáz mázsát adott a termőterület minden holdja. Út székházba költözik a IVagí/bátoMífi Erdészei Rövidesen új székházba köl­tözik a Nagybátonyi Erdé­szet. Az eddigi helyéről Fel­sőnegyed pusztáról beköltö­zik Nagybátonyba A hosszú átalakítási huzavona után végre eredményesen halad az új székház átépítése, rendbe­hozása. A villanyszerelési és kőművesmunkák már elkez­dődtek, s nemsokára hozzá­fognak a festéshez és a par­kettázáshoz. A számítások szerint január közepére min­dennel elkészülnek. Az új székházban megszű­nik a zsúfoltság, tíz helyiség áll az erdészek rendelkezésé­re. Az új irodák elkészülése után azonnal megkezdik a beköltözést. Ettől függetlenül azonban még Felsőlengyen- den marad a szállításirányí­tó, a műhely és a fogatüzem vezető erdész. Az új székház átadásával könnyebb lesz megközelíteni az erdészetet minden ügyfélnek, mert nem kell négy kilométert gyalo­golni. A mechanizmus ref orm fa a kereskedelemben A megye kereskedelmi dol­gozói készülnek az új gazda­sági mechanizmusból rájuk háruló feladatok elsajátítá­sára. Az új év elején 12 hó­napos tanfolyamot nyitnak, amelyen 130-an, többségük­ben boltvezetők és vállalati irányítók tanulnak. A célki­tűzés. hogy megismerkedje­nek a korszerű áruforgalom­mal, amelyben előtérbe ke­rülnek a kereskedelem új módszerei. Elsajátítják az irányítás közgazdasági eszkö­zeit, a vállalati, bolti önálló­ságot. A kereskedelmi dolgozók körében nagy az érdeklődés a tanfolyam iránt. Érthető, hiszen többek között megis­merik a fogyasztási cikkek belföldi piacát, foglalkoznak a belkereskedelem szerepé­vel, funkciójával és helyével a népgazdaságban, feladatai­val a piac irányításában Sze­repel a tanfolyam anyagában a termelés és a fogyasztási szükségletek összhangja, az ipar és a kereskedelem kö­zötti kapcsolatok rendszere. Megismerkednek olyan fontos kérdéssel, mint az új szállí­tási szerződés és annak ha­tása a kereskedelem árube­szerzési tevékenységére. Az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer i. 4 munkaerő-gazdálkodás rendelkezéseinek érvényesülése A Munka Törvénykönyvé­nek a munkaerő-gazdálko­dással kapcsolatos, múlt év végéig érvényben lévő ren­delkezéseit ez év januárjától megváltoztatták, mivel azok már nem voltak alkalmasak a vándorlás csökkentésére, nem részesítették előnyben a munkahelyükhöz hű dol­gozókat. Ügyészi vizsgálatot végeztünk, vajon az ez év elejétől hatályos- új rendel­kezések — az 1964. évi 29. sz, tvr., a 33/1964. Korm. sz. rendelet, a 9/1964. Mü, M. sz. rendelet — mennyire ja­vították megyénkben a mun­kaerő-gazdálkodást, mennyi­re segítették a munkafegye­lem megszilárdítását. Azokkal a dolgozókkal szemben, akik az elbocsá­tásnál enyhébb fegyelmi büntetésben részesültek, álta­lában érvényesültek a tiltó és korlátozó rendelkezések. Sajnos, egyes vállalatoknál a vezetők az üdülési kérel­mek elbírálásánál, jutalma­zás és munkabéremelés előtt nem győződtek meg, hogy az érdekelt munkavállaló mentesült-e már a fegyelmi büntetés következményei alól Számos esetben az is mehetett üdülni, kapott ju­talmat, béremelést, aki ezek­ben a kedvezményekben nem részesülhetett volna Az új munkáltatót — ter­mészetesen — csak akkor alkalmazhatja a korlátozó rendelkezéseiket, ha tudja, hogy azok az új munkavál­lalóra vonatkoznak. Erről részint a munkakönyv, ré­szint a MIL-lap tájékoztat. Ha a munkakönyvben „a munkaviszony megszűnésé­nek módja” rovatban a „ki­lépett” bejegyzés szerepel, a dolgozónak majdnem akkora hátrányokat kell elviselnie, mintha fegyelmileg bocsátot­ták volna el. Több vállalat­nál „kilépett” helyett azt ír­ták a munkakönyvbe, hogy „felmondás a dolgozó részé­ről”, vagy: „munkaviszony megszűnt”. Az efféle pontat­lanság akaratlanul Is mente­síti a fegyelmezetlen embe­reket a társadalomra káros magatartásuk következmé­nyei alól. A munkaviszony megszű­nésekor a még hatályos fe­gyelmi büntetéseket fel kell tüntetni a MIL-lap első ré­szén, A vizsgált időszakban a vállalatok jórészénél ez nem történt meg. A mulasz­tás egyik fő oka az volt, hog;, a postán egy ideig nem leh ..tt új mintájú MTL-la- pot beszerezni, a pótlap csa­tolásáról pedig megfeledkez­tek. Ismét más esetben, a he­lyes adatok birtokában az új munkáltató mulasztotta el a /hathónapos, illetve egy­éves személyi alapbér-korlá­tozás alkalmazását. Munka­ruhára jogosulatlan dolgozó csak elvétve kapott munkaru­hát; viszont annál több ka­pott szabadságot, noha ehhez csak egy év elteltével lett volna joga. A munkahelyüket indoko­latlanul változtató dolgozóik az új rendelkezések szerint előleget és segélyt — külö­nös méltánylást érdemlő esetek kivételével — új mun­kaviszonyuk kezdetétől szá­mítva csak egy, illetve két év után kaphatnak. Számos vállalatnál sem a gazdasági, sem a szakszervezeti vezetők nem ügyeltek erre. Ennek következtében a korábban fegyelmezetlennek bizonyult dolgozók éppúgy részesültek segélyben és előlegben, mint a példásan fegyelmezettek. Tény, hogy a tiltó és kor­látozó rendelkezések megtar­tása alapos körültekintést, figyelmet, felkészültséget igé­nyel. Megyén^ egyik legje­lentősebb üzeme már átala­kította nyilvántartását úgy, hogy abból könnyűszerrel meg lehet állapítani: melyik dolgozóra mennyi ideig vo­natkozik valamely tiltó vagy korlátozó rendelkezés. Saj­nos, a helyes kezdeményezés csak lassacskán talál köve­tőkre, — így csak a követ­kező esztendőktől várhatjuk, hogy az új munkajogi ren­delkezések hatékonyabban ér­vényesülnek, Azért, hogy ez így történt, a vállalatok gaz­dasági vezetőit és szakszer­vezeti bizottságait illeti bírá­lat. Bírálat illeti még akkor is, ha a hiányosságokra csu­pán egészen kivételes ese­tekben figyeltek fel a válla­latok felügyeleti szervei. Dr. Káplán János megyei csoportvezető ügyész A termelőszövetkezeti átszervezés óta me­zőgazdaságunk is a szocialista fejlődés útján halad. A termelőszövetkezetek — a tulajdon- formák különbözősége ellenére — ugyanúgy szocialista üzemek, mint az állami vállala­tok. A szövetkezeti parasztság egységes, új szocialista osztállyá kovácsol ódik, s egyre közelebb k.'.-rül a munkásosztályhoz. Pártunk mai politikájában mindez kifejezésre jut, a IX. kongresszus pedig állást foglalt amellett Is, hogy a két alapvető osztály helyzetében még meglévő különbségeket fokozatosan meg kell szűntetni. Ezért foglalta határozat­ba a kongresszus egyebek között azt a ja­vaslatot, hogy 1967-ben új termelőszövetke­zeti nyugdíjtörvény lépjen életbe. Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa 1966. december 22-én törvényerejű rendeletet alko­tott a termelőszövetkezeti tagok új nyugdíj- rendszeréről. Ez a rendelet megvalósította azt az elvet, hogy a tsz-tagok nyugdíjrendszere megközelítse a munkaviszonyban álló dolgo­zókét. Kiküszöböli azt az eddigi hibát, hogy a tsz-tagok nyugdíja független volt a közös munkában való részvétel alapján kapott jöve­delemtől. A régi szabályozás nem vette kellő­képpen figyelembe a hosszabb nyugdíjidőt sem. Az említett fogyatékosságokon kívül szükségessé tette az új törvény megalkotását az is, hogy a termelőszövetkezeti tagok nyug­díja, alacsony összegénél fogva, jelentősen el­maradt a más népgazdasági ágakban dolgozók nyugdíjellátásától. A nyugdíjak kedvezőtlen színvonala nemcsak szociális szempontból je­lentett feszültséget, hanem egyre nagyobb mértékben éreztette hatását a termelőszövet­kezetek munkaerőhelyzetében, különösen a fiatal, szakképzett munkaerők utánpótlása te­rén. A termelőszövetkezeti tagok új nyugdíj- rendszerének lényeges alapelvei a követke­zők: í. a nyugdíj a leheti legnagyobb mérték­ben igazodik a személyes jövedelemhez; 2. a hosszabb nyugdíjidővel rendelkezők arányosan magasabb nyugdíjat kapnak; 3. a nyugdíj összegében kifejezésre jut a nyugdíjas tartási kötelezettsége (házastársi pótlék), rokkantság esetén pedig rokkantsá­gának mértéke; 4. a nyugdíj nem lehet alacsonyabb a tör­vényes minimumnál, és növelni kell a koráb­bi termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény alap­ján megállapított nyugellátásokat. • Az ipari nyugdíjrendszerrel szemben egyet­len lényeges különbség a korhatárnál mutat­kozik. Ettől az egy körülménytől eltekintve az új törvény a termelőszövetkezeti tagokra is hiánytalanul érvényesíti az ipari nyugdíj elveit, és az 1967. január 1. után nyugdíjazás­ra kerülő termelőszövetkezeti tagok nyugdíját érdemileg az ipari dolgozók nyugdíjával azo­nos értékűvé teszi. Tartalmaz néhány olyan megoldást is, amely a nyugdíj megállapítása területén a jelenlegi ipari szabályozásnál is fejlettebb megoldást vezet be, egyszerűbbé, érthetőbbé teszi a nyugdíj kiszámításának módját. Az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer­ben az öregségi nyugdíj korhatára férfiaknál változatlanul a 65. nőknél pedig a 60. életév. Továbbra is érvényes szabály, hogy aki rokkant (munkaképességét legalább 67 száza­lékban elvesztette), az életkorától függetlenül jogosult nyugdíjra, ha megrokkanásáig az előírt nyugdíjidőt megszerezte. A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjidő kevesebb, mint amennyi az öregségi nyugdíjhoz szüksé­ges. Érvényben maradt a baleseti nyugellátás intézménye és az a szabály, hogy üzemi bal­eset esetén a nyugellátások megállapításához előzetes biztosítási idő igazolása nem szüksé­ges. Nyugdíjra mindenki jogosult, aki 10 évi, a nyugdíjba beszámítható tagsági idővel ren­delkezik. Az a megkülönböztetés, hogy az 1961. december 31. előtt belépők 10, az ezt követően belépők 20 év alapján kaphatnak nyugdíjat megszűnt. Az említett 10 évi nyugdíjidőre minden olyan naptári évet be kell számítani, amely­nek tartama alatt a termelőszövetkezeti tag­ság folyamatos volt. a tag legalább 150 (nő 100), tízórás munkanapon át dolgozott és já­rulékfizetési kötélezettsége fennállott. A nyugdíjidőbe való beszámítás feltétele 150, tízórás munkanap ledolgozása. Ilyen munkateljesítmény elérése esetén az év tel­jes nyugdíjévnek számít. Egy naptári évnél hosszabb időt azonban akkor sem lehet fi­gyelembe venni, ha a munkateljesítmény a 150 napot meghaladja. A jövőben be lehet számítani a nyugdíjidő­be az úgynevezett töredékéveket is. Ha vala­ki az év folyamán 150 napnál kevesebb időn át dolgozott, ebből az évből annyi nyugdíjhó­napot vesznek javára figyelembe, ahányszor 13 (nő 8) napi munkát végzett (feltéve ter­mészetesen, hogy tagsági viszonya fennállott és nem nyugdíjas vagy járadékos tagról van szó). Az így adódó nyugdíjhónapokat nyil­vántartják, és ha a tagnak több töredékéve van, 12 nyilvántartott nyugdíjhónapot egy nyugdíjévként vesznek figyelembe. Ugyané» zeknek a szabályoknak az értelemszerű al­kalmazásával veszik figyelembe azokat a töredékéveket is, amelyekben a tagsági vi­szony nem állt fenn a naptári év egész tar­tama alatt. Kivétel továbbra is az első belé­pés éve, amely a munkateljesítménytől füg­getlenül teljes nyugdíjévnek számít. (Folytatjuk1 G. P. Az önállóságot alapozzák Ecsegen Nehéz újat mondani az ecsegi termelőszövetkezeti ve­zetőknek az önálló gazdálko­dásról. Miklós Sándor, a ter­melőszövetkezet elnöke azt mondja beszélgessek csak a főkönyvelővel, győzzenek meg a számok. Siraki Janka főkönyvelőt nagy munkában találom. Ké­szülnék az éves számvetésre. Január közepén lesz Ecsegen a zárszámadó közgyűlés, s addig még sok mindent el kell intézni. S ilyenkor ren­geteg múlik a főkönyvelőn. — Na, azért nemcsak ilyenkor az év végén — he­lyesbít Siraki Janka. — Jól néznénk ki, ha csak a zár­számadás előtt lenne dolgunk. Van tennivaló az év minden narűán. Egy jó főkönyvelő... Megakad a szava. Enyhe pír fut át az arcán. Észreve­szi, hogy majdnem többéi mondott, mint amennyit sze­retett volna. De majd foly­tatom helyette. Igaza .van, egy jó főkönyvelő naponta figye­lemmel kíséri, hogyan alakul a termelés, a költségek. Időnként elemzi a helyzetet, jelez a szakvezetőknek. S Ecsegen ez így van. A fő­könyvelőnő szerénytelenség nélkül befejezhette volna a megkezdett mondatot. A sok tennivaló mellett szakítunk egy kis időt, hogy beszéljünk az önálló gazdál­kodás fontosságáról. Arról, ami tulajdonképpen az új gaz­dasági mechanizmus egyik legjelentősebb célkitűzése a mezőgazdaságban. Ecsegen a korábbi években sem hiány­zottak az önálló gazdálko­dás bizonyos objektív és szubjektív feltételei: jól gaz­dálkodik a termelőszövetke­zet, szorgalmas a tagság, jól képzettek, gondos gazdák a vezetők. Ennek ellenére jó- néhány döntést nem a ter­melőszövetkezetben hoztak, bizonyos mértékig ki voltak szolgáltatva a különböző szerveknek. A helyzet azon­ban változott. Elősegítették ezt a központi intézkedések, de nagyrészt hozzájárult eh­hez az ecsegiek tervszerű tö­rekvése az önállóságra. Nem kell sok magyarázat ahhoz, mi kell az önállóság­hoz. Mindenekelőtt pénz. Azt mondja erről a főkönyvelőnő: — Évek óta arra törek­szünk, hogy elegendő tarta­lékot biztosítsunk a gazdálko­dáshoz, a tagok jövedelmé­nek kifizetéséhez. Megfelelő tartalékok nélkül nem lehet gazdálkodni. Különösen a me­zőgazdaságban nem, ahol annyira bizonytalan a terme­lés. Hiszen hiába tervezünk, ha rossz az időjárás, befelleg­zik a legjobb tervnek is. Nem véletlen, hogy a me­gye jobb termelőszövetkeze­teiben, így Ecsegen is, már évek óta gondosan félreteszik az év végén azt az összeget, ami biztonsági célokat szol­gál. A tartalékok nélkül el­képzelhetetlen a bővített új­ratermelés. Nagyon is indo­koltak azok a kormányzati intézkedések, amelyek elren­delik a termelőszövetkezetek­ben az amortizációs, a felhal­mozási és a részesedési alap képzését Az ecsegi termelő- szövekezetben a gép-amorti- zációs alap például csaknem 280 ezer forint. Ezt a pénzt tavaly például teljesen elköl­tötték, sőt túl is lépték — de erre is jutott még. Vásá­roltak három traktort, egy- egy trágyamarkolót és trá- gyalészippantót. Megszerezték a nagyon régen óhajtott SZ 100-as traktort is. Számítá­saik szerint az idén is lesz helye a pénznek. Az épüle­tek után is kell biztosítani amortizációs alapot, ami 110 ezer forint. Ezt is a gazda­ságra fordítják. — Sok segítséget jelent termelőszövetkezetünknek az önállóbb gazdálkodás kialakí­táséban a napokban végre­hajtott hiteltörlés — mondja á főkönyvelőnő. — öt és fél­millió forint hitelünkből csak másfélmillió maradt meg, amit hetvenháromig kell visz- szafizetni. Bár az idén az amortizációs összegekkel csak­nem félmillió forint a kötele­zettségünk, mégis kedvezőbb a helyzetünk, hiszen tavaly hétszázezer forintot kellett törlesztenünk. Az ecsegiek „tiszta lappal ’ kezdik tehát az idei évet. Rendezték a hiteleket, szá­mot vetettek kötelezettsége­ikkel, nem kerül nehézségbe a különböző alapok biztosítá­sa. Újabb lépést tesznek elő­re az önállóbb gazdálkodás kialakításához. Az új évet azonban nem kezdték pénz nélkül — hiszen az amorti­zációs alapokat csak a félév­ben, illetve az év végén kell képezni. Hatszázezer forintot tartalékoltak a gazdálkodás költségeire és a tagok első félévi előlegére.A szociális, kulturális alapra pedig hat­vanezer forintot tartalékol­nak. Az önálló gazdálkodás nem jelenti azonban, hogy egy termelőszövetkezet teljesen függetleníti magát a banktól. Előfordulnak esetek, hogy hirtelen szükség van hitelre a termelés jobb megszervezése érdekében, építeni kell vala­mit, vagy vásárolni szeret­nének gépet, vegyszert stb. Erre minden lehetőség adott. Valószínű Ecsegen is igény­bevesznek rövidlejáratú hi-. telt az idén, mert borjúneve­lőt akarnak építeni, szeretnék körülkeríteni a majort. Bár Siraki Janka tiltakozik: — Ha elkerülhetjük, nem veszünk fel hitelt. Persze ez nem tőlünk függ, hanem a termelési vezetőktől. Ha az év elején megkapjuk a tervezett bevételeket az állat­tenyésztésből. valószínű nem szorulunk hitelre. Az e’- nők és a főagronómus azt mondta minden rendben lesz. Ha ezt mondták biztos úgy is lesz. Azért merem ezt leírni, mert amióta ismerem ezeket az embereik etl még mindig úgy volt, ahogyan mondták. Nagyon sokat jelent Ecsegen, hogy a vezetők min­den fillér kiadását megbesze­lik, mérlegelik hová tegyék a pénzt. Éirdemes-e valamire befektetni, vagy nem9 Ka egy forint nem hoz kettői, vagy hármat, inkább nem ad­ják ki. Jó az összhang a ter­melést és a számvitelt irá­nyító vezetők között. A fű­könyvelőnő mindig jelez, na valahol problémát vesz észre, s ugyanígy szólnak a termelé­si emberek is, ha pénzt akar­nak költeni Az önállóságot meg kell alapozni. Megfelelő pénzös­szeg nélkül nem lehet önálló egy gazdaság. De hiába van elegendő pénz, ha nem tud vele bánni a vezetés. Ecsegen azonban mgfontolt, meggon­dolt, tapasztalt szakemberek irányítják a termelőszövetke­zetet. Tehát minden feltétele megvan az önálló gazdálko­dásnak. Pádár András

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom