Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-06 / 5. szám
4 NÖG R Ä D 1967. január 6. péntek Hűség a néphez A 70 éves Yeres Péter köszöntése „Az embert úgy kell ábrázolni, anogy jön a tegnapból és megyen a holnap leié” — mondja Veres Péter, s azt hiszem, születésének 70. évfordulója igen jó alkalom, hogy ars poeticája eme sarkalatos igazságát saját élet- útjára alkalmazzuk. 1897.N január 6-án . született Balmazújvároson. Édesanyja cselédlány, nagyszülei és nevelőapja cselédek es pásztorok. Gyermekévei a balmazújvárosi tanya világban telnek, itt végzi el az elemi iskola négy osztályát, majd elszegődik kiskondás- nak. Tizenhat éves koráig gulyásbojtár és mezei napszámos, majd a hortobágyi vasúthoz megy pályamunkásnak. A Balmazújváros határában élő sok pásztor, cseléd, napszámos, „félcsípe- jű” és „lovaskódus” nép között ő is a „rideg” társadalom reménytelen sorsú tagjává csigázódna, ha jótékonyan bele nem szól életébe az irodalom. Az olvasásba belevesző éjszakák jelentették számára az egyetemet és nyerették meg vele nagy ügyét, hogy a gondolkodás absztrakt fogalmainak biztos gazdájukká legyen. A Tanácsköztársaság ideje alatt tagja a földosztó választmánynak, majd részt vesz a munkástanács megalakításában, később kinevezik a járási mezőgazdasági termelőbizottság politikai megbízottjává. Politikai szereplése miatt előbb a román királyi hadsereg katonái tartóztatják le. és néhány heti debreceni fogság után a brassói Fellegvárban és Ca- larasiban másfél évig tartják hadifogságban, majd szabadulása után a debreceni törvényszék a Tanács- köztársaság szolgálatában végzett tevékenységéért egyévi börtönre ítéli. Ettől kezdve szinte állandóan rendőri felügyelet, csendőrverés, börtön és munka- szolgálat az osztályrésze. Mindez azonban nem tántorítja el sem a politikai tevékenységtől, sem attól a szándéktól, hogy hiteles tudósításokat adjon arról a világról, arról a népről, melynek sorsa azonos az övével. Első könyve „Az Alföld parasztsága” 1936-ban jelent meg, majd ezt követte a Számadás c. önéletrajzi regénye, a Gyepsor, a Falusi krónika, a Szűk esztendő, a Parasztsors-magyar sors stb. Fiatalon írt művei- t>oi szándékosán rekesztett ki mindent, ami nem sugallta közvetlenül az osztályharcot. Az élet kegyetlenségeit, a sorsok tragédiáit írta mindig, még a saját szerelméről sem beszélt. Óné rt.-a -ában például ennyit mond a házasságáról: „megszerettem Nánási Julcsit — így hívták a kedves lányt — s feleségül vettem. .S máris megy tovább: azon a nyáron megint nem volt munka és hamar elfogyott a kenyérnek való. Falusi és földműn kás-sze- gényparaszti osztályának kálvinista és hozzá ridegparaszti erkölcsi felfogása, Ízlés és magatartás-diszcip*! nája, az agrárszocialista újságok, a baloldali mozgalmaknak elkötelezett, a szociáldemokráciában, az agrármozgalmakban és a népi írók között formálódott alkotói sors hat gondolataiban ítéleteiben. A felszabadulás után ki- szélesedett írói világa. A Próbatétel, a Pályamunkások, ,a Balogh család, A kelletlen lány stb. műveiből kihal Utat juk a népe sorsáért felelősséget érző, gondját, baját szívén viselő íróhangját, aki együtt „sóhajt a néppel esőért”, aki mélységesen hisz az emberi fejlődés lehetőségében. Ahogy írja: „A munka és a kötelesség jó rendje kell hozzá, hogy a termékeny föld és a szabad nép egymásra találjon... Mindennek titka: szót érteni a néppel. Aminek haszna van és eredményét látja, abban hisz a paraszt, és tud dolgozni is érte.” „Közvetlen célom a szociológiai kultúra, a közösségben való érzés-gondolkodás, vagyis a nemzeti önfenntartáshoz nélkülözhetetlen történelmi realizmus szolgálata” Ez a szolgálat kötelezi az írót a valóság hű, szépítés nélküli ábrázolására. A „Tiszántúli történetek” r. műve Török Andrásában például megteremti azt a .,ki- vagyi” rátarti legény típusát, aki a szegénysorból önerejéből akarván kiemelkedni, saját osztályosai letaposó- ja lesz. Mert élni kell s mindenki úgy él, ahogy tud. Kevés az öntudatos ember, hiszen 'a világ nagy változásai is alig érnek el ide s „van akiben úgy ülnek mea a tegnap törvényei, mintha kővé váltak volna.” De nemcsak a múltba vesző, hanem a felszabadulással a szolgaságból emberi méltóságra emelkedett, a szocializmusban bízó, abban új életformáját megtaláló ember örömeiről, szorgos mindennapjáról, gondjairól is van szava. „Még ebben az egy életemben választ szeretnék kapni arra a sokszor feltett kérdésre: micsoda az ember?” — mondja írói céljairól. S mi az olvasók, kíváncsian várjuk, milyen választ ad Veres Péter. Mert olyan író ő, akire oda kell figyelni, véleményéről lehet s sokszor kell is vitatkozni, de oda nem figyelni szavára lehetetlen. Népi államunk kétszer tüntette ki Kossuth-díjjal, olvasói szeretik, országjáró útjai során Péter bácsinak tisztelik, s ő erre nagyon büszke. „Hiszen nyilván azért lettem mindenkinek Péter bácsi, mert nem azt az embert érzik bennem, akitől félni kell” — vallja, s mi hozzátehetjük, hanem azt az embert, aki élete fogyásáig hűséggel szolgálja a, népet, amelyből vétetett. Hetvenedik születése napján ejthez a szolgálathoz kívánunk alkotásokban gazdag hosszú életet. Csufcly László Partizánok EPIZÓDOK - DOKUMENTUMOK XVI. Az „elköltözés” előtti napoknak volt még egy jelentős epizódja. A nagy létszám, a környező csoportok csatlakozása lehetővé tette, hogy a Nógrádi Sándor elvtárs által vezetett partizáncsoport egységgé alakuljon. A Kijev- ből szlovák területre elindult elvtársak közül ebben az időben velük tartózkodott Pap Béla, Molnár János, Tánya Szamszonyenko és Jose Sandoval. A harci cselekmények is megkövetelték ezt. Miután Voljanszkij és Ve- licska partizándandárjaival megszűnt az érintkezés (hiszen egy folyó és több hegy választotta el a Nógrádi csoportot tőlük) önállóan kellett cselekedniük. Az egység már olyan szervezett erő volt, amelyik képes kisebb feladatok megoldására az ellenség hátában és a lakosság olyan széles körű támogatásával, mint amilyet a csoport kapott Nógrád megyében. Így határozta el a csoport törzse — Nógrádi Sándor elvtárs vezetésével —, hogy megalakul az egység. Az erről szóló parancsot 1944. december 20-án szerkesztették a Bétrády kastélyban. Szövege eredetiben fenn- ma-adt és a fotókópiával már rendelkezik a salgótarjáni munkásmozgalmi múzeum is. Az egység megalakulásáról szóló parancsot az alábbiakban (szószerinti közreadom: D. 2. sz. napiparancs Álláspont, 1944. évi december hó 20-án A csoport alakulása. Tekintettel feladatunk tömegmunka jellegére, a lakossággal máris fennálló széles körű kapcsolatainkra, fegyveres erőnk növekedésére és más partizáncsoportok hozzánk való csatlakozására, a mai napon egységgé alakultunk. O Az egység törzse a “■ következő: Nógrádi Sándor alezredes; egységparancsnok; Tömpe András szds, egység politikai biztos; Lapsov Jenő szds, segédtiszt; Molnár I. János szds, g. h. főnök; Sandoval Jósé szds, a műszaki osztag főnöke; Rach- manov Szergej fhdgy, felderítő ptk; Bandur Gyula, az egység pk. segítőtársa. — Az I. szd. pk.-a Rubcov Fedor helyettese Benyus János; II szd. pk. Hatvány Vincze hdgy, helyettese Bodnár László. A felderítő pk. helyettesei Papp Fé'" zls. és Vecera Pavel zls. 9 Szolgálati formák. A törzs tagjain és az ügyeletes tiszten kívül a, törzsszobába belépni csak az ügyeletes tiszt engedélyével szabad. Az ügyeletes tiszt bebocsátás előtt engedélyt kell. hogy kérjen a pk-tól, vagy helyettesétől. — Panasz, vagy kérelemmel kihallgatásra jelentkezők előbb század pk- uknál, azután az ügyeletes tisztnél kérnek engedélyt Minden partizánnak tisztában kell lennie azzal, hogy katonai titkok elárulása, fegyver elhagyása, szökés, vagy más súlyos bűn esetén a partizánítélkezés teljes szigorral fog lesújtani rá. De kisebb vétségek is, mint az őrfeladat pontatlan teljesítése, fegyver rendetlen tartása, fegyelmezetlenség általában, minden egyes partizán karakterisztikájába (minősítésébe) felvétetik és megfelelő alkalommal illetékes helyre továbbadásra kerül. Nógrádi Sándor aiez. egység pk. Tömpe András szds. egység pb. Erről a politikailag és- har- cászatilag is nagyon fontos eseményről rádiótáviratot küldtek Tánya útján a parti- zánkö-pontba, a IV. Ukrán Front Parancsnokságának, és a Magyar Kommunista Párt vezetőinek Moszkvába. A Nógrádi oarUzán egység tehát, mint ütőképes harci alakulat indult útnak Abron- ,csosra. Az elhelyezkedés igen „változatos” volt. Nógrádi Sándor és közvetlen törzse Juraj Palicsek (Pa- licsek Gyula) bácsi házában kapott szállást Palicsek háAz ország első iskolagalériája Salgótarjánban Az az új igény, ami a művészet és a közönség kapcsolatában Magyarországon meg. nyilvánul, és nyomatékosan foglalja el helyét a párt téziseiben, sok érdekes kezdeményezésre adott indítékot kultúrpolitikánkban. A Nemzeti Galéria, vagy a Kiállítási Intézmények vidéki-, üzemi_ és vándorkiállításain kívül az országban először Er- dőbényén falusi kisgalérla, Salgótarjánban pedig iskola- galéria született. Az ország első iskolagaléri. ájánák természetesen elsősorban a pedagógiai vonatkozásait kell kiemelni, hiszen alkalmat nyújt arra. hogy évente 600—700 olvan tanuló formálódjék szemléletben, aki el. viszi majd a képzőművészet igényét üzemekbe, kórházakba, vagy akár a tudományos élet más műhelyeibe. Színessé különösen az teszi a galériát, hogy a különféle formanyelvek, és gazdag tematikai. tartalmi változatosság szinte az egész magvar képzőművészet jelenlegi állapotát tükrözik. Jelen van az egészen korszerű formanyelven előadott bonyolultabb tar. talom, és a hagyományosnak ítélhető formanyelv, á valósághoz kötött fiauratív kons- tatálása a világnak. Lóránt János, Iványi Ödön munkáin kívül Nagy Gy. Mar. git gobelinterve ad új hangot, kedves hangulati élményt. Különösen kiemelkednek a galéria együtteséből Feledy Gyű. la Énekek Éneke című lapjai, Csohány Kálmán Emberpár, Czinke Ferenc Tragédia (Kína) című nagyméretű réz. karcai. Lukovszky László, Pe. thő János ugyancsak értékes lapjainak említésén túl örömmel szólhatunk Farkas András. Réti Zoltán. Gergely Pál. Radies István. Somoskőv Ödön, Mazsaroff Miklós és a tokaji Tenkáes Tibor galéria, beli részvételéről is. A művészek e műveiket tartós megőrzésre, illetve ajándékba küldték el az iskolagalériá. nak. A salgótarjáni űj gimnáziumnak az az impozáns környezete, amely építészeti architektúrájában különben is gyönyörködteti a nézőt, rangos környezetet nyújt az aulában kiállított műveknek. A legkorszerűbb rendezés, a képek elegáns keretezést < szintén azt mutatja, hogy az iskola korszerű kisugárzást akar teremteni ezen keresztül is a városba, s ezen túl. részt, kíván venni abban a szellemi koncepcióban, amely Salgótarjánt igazán várossá teszi. E galéria, azt hisszük, nyitánya egy olyan sikeres kezdeménysorozatnak, melynek a célja,'hogy a felnövekvő nemzedék számára életközeibe vigye az eredeti képzőművészeti alkotásokat, amelyeket — bármennyire is jólsikerültek legyenek — reprodukciók rém pótolhatnak. A tervek szerint a galéria a Derkovits Gyula Iskolagaléria nevet veszi majd fel, ezzel is adózva a munkásosztály nagy festőjének. Megnyitásával Salgótarján ismét bebizonyította hoay szellemi energiájában, a művészet. és a közönség kapcsolatának erőteljes munká- lásábtn rangosán kapcsolódik az országos erőfeszítésekhez. Tóth Elemér &zomoi*ii második keltezés Tizenhatezer ember veszélyben Megyénk az egy főre jutó alkoholfogyasztás tekintetében országosan a második helyen áll. Nógrád megye minden lakója — átlagosan — évi ezerszáz forintot költ szeszesitalra. A szenvedélyes alkoholisták súlyos megbetegedése elkerülhetetlen. Egy hányaduk gyomor-, máj-, szív- vagy érrendszeri megbetegedéssel kerül orvoshoz: a többi előbb-utóbb elmeorvosi kezelésre szorul. Az alkoholistákat az utóbbi négy évben törvényes úton is lehet kötelezni, hogy elvonó kezelésnek vessék alá magukat. Ez alatt az idő alatt kecsi bíró volt Abroncsos pusztán, ahol akkor 14 család élt. A ház igen érdekesen helyezkedik el a puszta feletti domboldalon. A felső, a lakóépület, várszerűen emelkedik az udvar fölé. A hegy felől az istálló, majd élűiről a konyharész zárja le a téglalap alakú udvart. Előtte kanyarog a hegybe vezető út. az egyetlen megközelítési lehn’őség. Jó! védhető, bizto1 helye a törzsnek, a rádiónak is. Mert itt kapott helyet Tánya és Jose Sandoval is, valamint Lapsov, a csendes orosz. A többiek szanaszét, a tanyai házakban, meredek domboldalhoz ragasztott épületekben kaptak szállást {..Nálam is voltak partizánok!!” — mondta Moravszki Jánosné ottjártamkor — „Enni, inni adtam nekik. Azt is írja meg hogy nagyon szívesen adtam!”) Mások viszont — hiszen szép számmal voltak ekkor már egységben — a Monosza hegyben, még Bandur Gyulá- ék által épített és hosszabb időre felhagyott bunkerokban helyezkedtek el. Azonnal megszervezték az őrszolgálatot és a figyelést A felderítés továbbra is egyik legfontosabb feladat volt. György Béla: Krupáéknál kaptunk szállást Bandur Árpival és még két partizánnal. PaUcsek Gyula bácsi (ma hetvenéves, köztiszteletben álló, x Abroncsos-pusztai lakos): — Krupa még ma is itt él a pusztán, az nagyon segítette a partizánokat... (Folytatjuk) Gáldonyi Bélareken kétezren részesültek kezelésben. Ha így „haladunk”, 1972-ig megyénk lakosságának 2,1 százaléka kerül kezelés alá; s mivel az alkoholisták családtagjaira is súlyos hátrány származik a nagyarányú szeszfogyasztásból: megyénk tizenhatezer lakosa lesz érdekelt az elvonó kúrák sikerében. Némileg megnyugtató, hogy az elvonó kúrán eddig résztvevők hatvan százaléka önként jelentkezett a kezelésre, tehát vitathatatlanul megvan benne a gyógyulás vágya, akarata. Még megnyugtatóbb. hogy az elvonó kezelés páciensei közül — főként. az önkéntesek közül — sokan teljesen kigyógyulnak betegségükből: az alkoholizmusból. Kétségtelen, hogy a gyóA Patyolat Vállalat vezes :ge a salgótarjáni igényeknek jobb kilégítése érdekében az acélárugyári lakótelepen, a Házy Ferenc utca 4. szám alatt, előreláthatólag január 15-én új átvevőhelyet nyit. Amíg a környék dolgozóinak kívánságait, igényeit alaposabban meg nem ismerik, addig naponta négy órát tartanait nyitva. Ennek idejét a gyúlási arány lehetne kedvezőbb is. Jelenleg az alkoholisták vagy injekciós eljárásos járóbeteg kezelésben, vagy rövid ideig tartó gyógyintézeti kezelésben részesülhetnek. Tartós, szanatórium- jellegű gyógykezelés sokkal szebb eredményeket hozhatna. Annak során ugyanis a következetesen alkalmazott munkaterápia mellett maradandóan hatnának a betegre azok a kulturális élmények, amelyekben a gyógyintézetben részesül. Államunk a harmadik ötéves tervben kimagaslóan sokat áldoz megyénk egészségügyi ellátásának javítására. A megyei vezetés e'őtt nem titok, hogy előbb-utóbb meg kell ta’á’ni az anyagi, fedezetet munkaterápiás intézmény létesítésére. Salgótarjáni Acélárugyár vezetőivel és dolgozóivá! Közösen alakítják ki. Amennyiben a lakótelepen egésznapos elfoglaltságot biztosítanak az átvevőknek, akkor nyolc órán át tart nyitva az átvevőhely. Az új helyiség kialakítására és a berendezésekre 50 ezer forintot költöttek. Választási előkészületek Munkában a választási bizottságok: osztják a választás felhívásait, és az ö > zeírö lapokat (MTI foto — Fényes Tamás felvételt^ Uj Patyolat-átvevőhely r
