Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-06 / 5. szám

4 NÖG R Ä D 1967. január 6. péntek Hűség a néphez A 70 éves Yeres Péter köszöntése „Az embert úgy kell áb­rázolni, anogy jön a tegnap­ból és megyen a holnap le­ié” — mondja Veres Péter, s azt hiszem, születésének 70. évfordulója igen jó alkalom, hogy ars poeticája eme sar­kalatos igazságát saját élet- útjára alkalmazzuk. 1897.N január 6-án . szüle­tett Balmazújvároson. Édes­anyja cselédlány, nagyszülei és nevelőapja cselédek es pásztorok. Gyermekévei a balmazújvárosi tanya világ­ban telnek, itt végzi el az elemi iskola négy osztályát, majd elszegődik kiskondás- nak. Tizenhat éves koráig gulyásbojtár és mezei nap­számos, majd a hortobágyi vasúthoz megy pályamun­kásnak. A Balmazújváros határában élő sok pásztor, cseléd, napszámos, „félcsípe- jű” és „lovaskódus” nép kö­zött ő is a „rideg” társada­lom reménytelen sorsú tag­jává csigázódna, ha jótéko­nyan bele nem szól életébe az irodalom. Az olvasásba belevesző éjszakák jelentet­ték számára az egyetemet és nyerették meg vele nagy ügyét, hogy a gondolkodás absztrakt fogalmainak biz­tos gazdájukká legyen. A Tanácsköztársaság ideje alatt tagja a földosztó vá­lasztmánynak, majd részt vesz a munkástanács mega­lakításában, később kineve­zik a járási mezőgazdasági termelőbizottság politikai megbízottjává. Politikai sze­replése miatt előbb a román királyi hadsereg katonái tar­tóztatják le. és néhány heti debreceni fogság után a brassói Fellegvárban és Ca- larasiban másfél évig tart­ják hadifogságban, majd szabadulása után a debre­ceni törvényszék a Tanács- köztársaság szolgálatában végzett tevékenységéért egyévi börtönre ítéli. Ettől kezdve szinte állandóan rendőri felügyelet, csendőr­verés, börtön és munka- szolgálat az osztályrésze. Mindez azonban nem tán­torítja el sem a politikai tevékenységtől, sem attól a szándéktól, hogy hiteles tu­dósításokat adjon arról a világról, arról a népről, melynek sorsa azonos az övével. Első könyve „Az Alföld parasztsága” 1936-ban je­lent meg, majd ezt követte a Számadás c. önéletrajzi regénye, a Gyepsor, a Falu­si krónika, a Szűk eszten­dő, a Parasztsors-magyar sors stb. Fiatalon írt művei- t>oi szándékosán rekesztett ki mindent, ami nem su­gallta közvetlenül az osz­tályharcot. Az élet kegyet­lenségeit, a sorsok tragédiá­it írta mindig, még a saját szerelméről sem beszélt. Óné rt.-a -ában például ennyit mond a házasságá­ról: „megszerettem Nánási Julcsit — így hívták a ked­ves lányt — s feleségül vet­tem. .S máris megy to­vább: azon a nyáron me­gint nem volt munka és ha­mar elfogyott a kenyérnek való. Falusi és földműn kás-sze- gényparaszti osztályának kálvinista és hozzá ridegpa­raszti erkölcsi felfogása, Íz­lés és magatartás-diszcip*! nája, az agrárszocialista új­ságok, a baloldali mozgal­maknak elkötelezett, a szo­ciáldemokráciában, az ag­rármozgalmakban és a né­pi írók között formálódott alkotói sors hat gondolatai­ban ítéleteiben. A felszabadulás után ki- szélesedett írói világa. A Próbatétel, a Pályamunká­sok, ,a Balogh család, A kelletlen lány stb. műveiből kihal Utat juk a népe sorsá­ért felelősséget érző, gond­ját, baját szívén viselő író­hangját, aki együtt „sóhajt a néppel esőért”, aki mély­ségesen hisz az emberi fej­lődés lehetőségében. Ahogy írja: „A munka és a köte­lesség jó rendje kell hoz­zá, hogy a termékeny föld és a szabad nép egymásra találjon... Mindennek tit­ka: szót érteni a néppel. Aminek haszna van és eredményét látja, abban hisz a paraszt, és tud dol­gozni is érte.” „Közvetlen célom a szoci­ológiai kultúra, a közösség­ben való érzés-gondolkodás, vagyis a nemzeti önfenntar­táshoz nélkülözhetetlen tör­ténelmi realizmus szolgála­ta” Ez a szolgálat kötelezi az írót a valóság hű, szépí­tés nélküli ábrázolására. A „Tiszántúli történetek” r. műve Török Andrásában pél­dául megteremti azt a .,ki- vagyi” rátarti legény típu­sát, aki a szegénysorból ön­erejéből akarván kiemelked­ni, saját osztályosai letaposó- ja lesz. Mert élni kell s mindenki úgy él, ahogy tud. Kevés az öntudatos ember, hiszen 'a világ nagy változá­sai is alig érnek el ide s „van akiben úgy ülnek mea a tegnap törvényei, mintha kővé váltak volna.” De nem­csak a múltba vesző, ha­nem a felszabadulással a szolgaságból emberi méltó­ságra emelkedett, a szocia­lizmusban bízó, abban új életformáját megtaláló ember örömeiről, szorgos mindennap­járól, gondjairól is van szava. „Még ebben az egy éle­temben választ szeretnék kapni arra a sokszor feltett kérdésre: micsoda az em­ber?” — mondja írói céljai­ról. S mi az olvasók, kíván­csian várjuk, milyen vá­laszt ad Veres Péter. Mert olyan író ő, akire oda kell figyelni, véleményéről lehet s sokszor kell is vitatkozni, de oda nem figyelni szavá­ra lehetetlen. Népi államunk kétszer tüntette ki Kossuth-díjjal, olvasói szeretik, országjáró útjai során Péter bácsinak tisztelik, s ő erre nagyon büszke. „Hiszen nyilván azért lettem mindenkinek Péter bácsi, mert nem azt az embert érzik bennem, akitől félni kell” — vallja, s mi hozzátehetjük, hanem azt az embert, aki élete fo­gyásáig hűséggel szolgálja a, népet, amelyből vétetett. Hetvenedik születése nap­ján ejthez a szolgálathoz kívánunk alkotásokban gaz­dag hosszú életet. Csufcly László Partizánok EPIZÓDOK - DOKUMENTUMOK XVI. Az „elköltözés” előtti na­poknak volt még egy jelen­tős epizódja. A nagy létszám, a környező csoportok csatla­kozása lehetővé tette, hogy a Nógrádi Sándor elvtárs ál­tal vezetett partizáncsoport egységgé alakuljon. A Kijev- ből szlovák területre elindult elvtársak közül ebben az idő­ben velük tartózkodott Pap Béla, Molnár János, Tánya Szamszonyenko és Jose San­doval. A harci cselekmények is megkövetelték ezt. Miután Voljanszkij és Ve- licska partizándandárjaival megszűnt az érintkezés (hi­szen egy folyó és több hegy választotta el a Nógrádi cso­portot tőlük) önállóan kellett cselekedniük. Az egység már olyan szervezett erő volt, ame­lyik képes kisebb feladatok megoldására az ellenség há­tában és a lakosság olyan széles körű támogatásával, mint amilyet a csoport kapott Nógrád megyében. Így határozta el a csoport törzse — Nógrádi Sándor elv­társ vezetésével —, hogy megalakul az egység. Az er­ről szóló parancsot 1944. de­cember 20-án szerkesztették a Bétrády kastélyban. Szövege eredetiben fenn- ma-adt és a fotókópiával már rendelkezik a salgótarjáni munkásmozgalmi múzeum is. Az egység megalakulásáról szóló parancsot az alábbiak­ban (szószerinti közreadom: D. 2. sz. napiparancs Álláspont, 1944. évi decem­ber hó 20-án A csoport alakulása. Tekintet­tel feladatunk tömegmunka jellegére, a lakossággal már­is fennálló széles körű kap­csolatainkra, fegyveres erőnk növekedésére és más parti­záncsoportok hozzánk való csatlakozására, a mai napon egységgé alakultunk. O Az egység törzse a “■ következő: Nógrádi Sándor alezredes; egységpa­rancsnok; Tömpe András szds, egység politikai biztos; Lapsov Jenő szds, segédtiszt; Molnár I. János szds, g. h. főnök; Sandoval Jósé szds, a műszaki osztag főnöke; Rach- manov Szergej fhdgy, felde­rítő ptk; Bandur Gyula, az egység pk. segítőtársa. — Az I. szd. pk.-a Rubcov Fedor helyettese Benyus János; II szd. pk. Hatvány Vincze hdgy, helyettese Bodnár László. A felderítő pk. helyettesei Papp Fé'" zls. és Vecera Pavel zls. 9 Szolgálati formák. A törzs tagjain és az ügyeletes tiszten kívül a, törzsszobába belépni csak az ügyeletes tiszt engedélyével szabad. Az ügyeletes tiszt be­bocsátás előtt engedélyt kell. hogy kérjen a pk-tól, vagy helyettesétől. — Panasz, vagy kérelemmel kihallgatásra je­lentkezők előbb század pk- uknál, azután az ügyeletes tisztnél kérnek engedélyt Minden partizánnak tisztá­ban kell lennie azzal, hogy katonai titkok elárulása, fegyver elhagyása, szökés, vagy más súlyos bűn esetén a partizánítélkezés teljes szi­gorral fog lesújtani rá. De kisebb vétségek is, mint az őrfeladat pontatlan teljesíté­se, fegyver rendetlen tartása, fegyelmezetlenség általában, minden egyes partizán karak­terisztikájába (minősítésébe) felvétetik és megfelelő al­kalommal illetékes helyre to­vábbadásra kerül. Nógrádi Sándor aiez. egység pk. Tömpe András szds. egység pb. Erről a politikailag és- har- cászatilag is nagyon fontos eseményről rádiótáviratot küldtek Tánya útján a parti- zánkö-pontba, a IV. Ukrán Front Parancsnokságának, és a Magyar Kommunista Párt vezetőinek Moszkvába. A Nógrádi oarUzán egység tehát, mint ütőképes harci alakulat indult útnak Abron- ,csosra. Az elhelyezkedés igen „vál­tozatos” volt. Nógrádi Sándor és közvet­len törzse Juraj Palicsek (Pa- licsek Gyula) bácsi házában kapott szállást Palicsek há­Az ország első iskolagalériája Salgótarjánban Az az új igény, ami a mű­vészet és a közönség kapcso­latában Magyarországon meg. nyilvánul, és nyomatékosan foglalja el helyét a párt té­ziseiben, sok érdekes kezde­ményezésre adott indítékot kultúrpolitikánkban. A Nemzeti Galéria, vagy a Kiállítási Intézmények vidéki-, üzemi_ és vándorkiállításain kívül az országban először Er- dőbényén falusi kisgalérla, Salgótarjánban pedig iskola- galéria született. Az ország első iskolagaléri. ájánák természetesen elsősor­ban a pedagógiai vonatkozá­sait kell kiemelni, hiszen al­kalmat nyújt arra. hogy éven­te 600—700 olvan tanuló for­málódjék szemléletben, aki el. viszi majd a képzőművészet igényét üzemekbe, kórházak­ba, vagy akár a tudományos élet más műhelyeibe. Színessé különösen az teszi a galériát, hogy a különféle formanyelvek, és gazdag te­matikai. tartalmi változatos­ság szinte az egész magvar képzőművészet jelenlegi álla­potát tükrözik. Jelen van az egészen korszerű formanyel­ven előadott bonyolultabb tar. talom, és a hagyományosnak ítélhető formanyelv, á való­sághoz kötött fiauratív kons- tatálása a világnak. Lóránt János, Iványi Ödön munkáin kívül Nagy Gy. Mar. git gobelinterve ad új han­got, kedves hangulati élményt. Különösen kiemelkednek a ga­léria együtteséből Feledy Gyű. la Énekek Éneke című lap­jai, Csohány Kálmán Ember­pár, Czinke Ferenc Tragédia (Kína) című nagyméretű réz. karcai. Lukovszky László, Pe. thő János ugyancsak értékes lapjainak említésén túl öröm­mel szólhatunk Farkas And­rás. Réti Zoltán. Gergely Pál. Radies István. Somoskőv Ödön, Mazsaroff Miklós és a tokaji Tenkáes Tibor galéria, beli részvételéről is. A mű­vészek e műveiket tartós megőrzésre, illetve ajándék­ba küldték el az iskolagalériá. nak. A salgótarjáni űj gimnázi­umnak az az impozáns kör­nyezete, amely építészeti architektúrájában különben is gyönyörködteti a nézőt, ran­gos környezetet nyújt az aulá­ban kiállított műveknek. A legkorszerűbb rendezés, a ké­pek elegáns keretezést < szin­tén azt mutatja, hogy az is­kola korszerű kisugárzást akar teremteni ezen keresztül is a városba, s ezen túl. részt, kí­ván venni abban a szellemi koncepcióban, amely Salgó­tarjánt igazán várossá teszi. E galéria, azt hisszük, nyitá­nya egy olyan sikeres kezde­ménysorozatnak, melynek a célja,'hogy a felnövekvő nem­zedék számára életközeibe vi­gye az eredeti képzőművésze­ti alkotásokat, amelyeket — bármennyire is jólsikerültek legyenek — reprodukciók rém pótolhatnak. A tervek sze­rint a galéria a Derkovits Gyula Iskolagaléria nevet ve­szi majd fel, ezzel is adózva a munkásosztály nagy festőjé­nek. Megnyitásával Salgótarján ismét bebizonyította hoay szellemi energiájában, a mű­vészet. és a közönség kap­csolatának erőteljes munká- lásábtn rangosán kapcsolódik az országos erőfeszítésekhez. Tóth Elemér &zomoi*ii második keltezés Tizenhatezer ember veszélyben Megyénk az egy főre jutó alkoholfogyasztás tekinteté­ben országosan a második helyen áll. Nógrád megye minden lakója — átlagosan — évi ezerszáz forintot költ szeszesitalra. A szenvedélyes alkoholisták súlyos megbete­gedése elkerülhetetlen. Egy hányaduk gyomor-, máj-, szív- vagy érrendszeri meg­betegedéssel kerül orvoshoz: a többi előbb-utóbb elmeor­vosi kezelésre szorul. Az al­koholistákat az utóbbi négy évben törvényes úton is le­het kötelezni, hogy elvonó kezelésnek vessék alá magu­kat. Ez alatt az idő alatt ke­csi bíró volt Abroncsos pusz­tán, ahol akkor 14 család élt. A ház igen érdekesen helyez­kedik el a puszta feletti domboldalon. A felső, a la­kóépület, várszerűen emelke­dik az udvar fölé. A hegy felől az istálló, majd élűiről a konyharész zárja le a tég­lalap alakú udvart. Előtte kanyarog a hegybe vezető út. az egyetlen megközelítési le­hn’őség. Jó! védhető, bizto1 helye a törzsnek, a rádiónak is. Mert itt kapott helyet Tá­nya és Jose Sandoval is, va­lamint Lapsov, a csendes orosz. A többiek szanaszét, a ta­nyai házakban, meredek domboldalhoz ragasztott épü­letekben kaptak szállást {..Nálam is voltak partizá­nok!!” — mondta Moravszki Jánosné ottjártamkor — „En­ni, inni adtam nekik. Azt is írja meg hogy nagyon szíve­sen adtam!”) Mások viszont — hiszen szép számmal voltak ekkor már egységben — a Monosza hegyben, még Bandur Gyulá- ék által épített és hosszabb időre felhagyott bunkerokban helyezkedtek el. Azonnal megszervezték az őrszolgálatot és a figyelést A felderítés továbbra is egyik legfontosabb feladat volt. György Béla: Krupáéknál kaptunk szállást Bandur Ár­pival és még két partizán­nal. PaUcsek Gyula bácsi (ma hetvenéves, köztiszteletben álló, x Abroncsos-pusztai la­kos): — Krupa még ma is itt él a pusztán, az nagyon segítette a partizánokat... (Folytatjuk) Gáldonyi Béla­reken kétezren részesültek kezelésben. Ha így „hala­dunk”, 1972-ig megyénk la­kosságának 2,1 százaléka ke­rül kezelés alá; s mivel az alkoholisták családtagjaira is súlyos hátrány származik a nagyarányú szeszfogyasz­tásból: megyénk tizenhatezer lakosa lesz érdekelt az elvo­nó kúrák sikerében. Némileg megnyugtató, hogy az elvonó kúrán eddig részt­vevők hatvan százaléka ön­ként jelentkezett a kezelés­re, tehát vitathatatlanul megvan benne a gyógyulás vágya, akarata. Még meg­nyugtatóbb. hogy az elvonó kezelés páciensei közül — fő­ként. az önkéntesek közül — sokan teljesen kigyógyulnak betegségükből: az alkoholiz­musból. Kétségtelen, hogy a gyó­A Patyolat Vállalat veze­s :ge a salgótarjáni igények­nek jobb kilégítése érdekében az acélárugyári lakótelepen, a Házy Ferenc utca 4. szám alatt, előreláthatólag január 15-én új átvevőhelyet nyit. Amíg a környék dolgozói­nak kívánságait, igényeit ala­posabban meg nem ismerik, addig naponta négy órát tar­tanait nyitva. Ennek idejét a gyúlási arány lehetne kedve­zőbb is. Jelenleg az alkoho­listák vagy injekciós eljárá­sos járóbeteg kezelésben, vagy rövid ideig tartó gyógy­intézeti kezelésben részesül­hetnek. Tartós, szanatórium- jellegű gyógykezelés sokkal szebb eredményeket hozhat­na. Annak során ugyanis a következetesen alkalmazott munkaterápia mellett mara­dandóan hatnának a beteg­re azok a kulturális élmé­nyek, amelyekben a gyógyin­tézetben részesül. Államunk a harmadik öt­éves tervben kimagaslóan sokat áldoz megyénk egész­ségügyi ellátásának javításá­ra. A megyei vezetés e'őtt nem titok, hogy előbb-utóbb meg kell ta’á’ni az anyagi, fedezetet munkaterápiás in­tézmény létesítésére. Salgótarjáni Acélárugyár ve­zetőivel és dolgozóivá! Közö­sen alakítják ki. Amennyi­ben a lakótelepen egészna­pos elfoglaltságot biztosíta­nak az átvevőknek, akkor nyolc órán át tart nyitva az átvevőhely. Az új helyiség kialakítására és a berendezésekre 50 ezer forintot költöttek. Választási előkészületek Munkában a választási bizottságok: osztják a választás fel­hívásait, és az ö > zeírö lapokat (MTI foto — Fényes Tamás felvételt^ Uj Patyolat-átvevőhely r

Next

/
Oldalképek
Tartalom