Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-22 / 19. szám
10 NÖGRAD 1967 iarwár 22.. vasárnap Téli szüret Értekezleten hangzott el: — Mikor kezdődik a vita? — Az értekezlet után. — Doktor úr, nagyon kérem, ne tiltson el engem a zsíros dolgoktól! _ 777 — A feleségem «értésnek vennél személyes A ház- és kerttulajdonos a barátjának. — Komolyan foglalkozom a bigámia gondolatával. Egy feleség túl kevés ahhoz, hogy ellásson ennyi munkát. — Nem tudod, hány éves Vera? — Őszintén szólva most nem tudom. Valamikor két évvel fiatalabb volt nálam. A feleség az utcai mérlegen áll. A férj, miközben a mérlegen levő táblázatot nézegeti, a következőket mondja: — Tudod-e drágám, hogy a súlyodnak megfelelően milyen magasnak kellene lenned? 5 méter, 17 centi. A kis Zsuzsika kérdezi a mamájától: — Miért van egyedül Ilonka néni? — Azért édes Zsuzsika, mert egy alkalommal feleslegesen „nemet” mondott. — Képzeld el, az imént elvezettek egy kislányt, mert bikinije volt! — Nem értem, hiszen nem tilos a bikiniviselés. — Igen, igen, de a kislány a kezében vitte a bikinit. — Miért sírsz olyan nagyon, kisfiú? — Bátyám betörte a péküzlet kirakatát! — Hát ezért majd a bátyád kap ki és nem te. — Ez kérem nem olyan biztos, mert ikrek vagyunk. — Ha nagy leszek, a világ legszebb lányát veszem feleségül! — mondogatta a kis Karcsi. — Rendben van — válaszolta neki a kis Marika. — Csak az nem biztos, hogy hozzád megyek feleségül! Két úriember beszélget: — Mondd, kérlek, akad a világon egyetlen olyan nő, aki jókat mond a férjéről? — Igen. Az, aki első férjéről mesél a másodiknak. — Már körülbelül öt órája figyelem önt, de még egyetlen halat sem fogott. — Kérem, én nem horgászom, hanem a gilisztákat fojtom vízbe. — Apuka miért eszel? — kérdezi a kis Zsuzsika ebéd közben. — Hiszen neked már nem kell nőni! — Mondja, a maga férje is beszél álmában? — Nem kérem, ő sokkal diszkrétebb: csak mosolyog. Egy idős hölgy száll fel a zsúfolt villamosra. Körülnéz, majd így szól egy kisfiúnak: — Mondd kisfiam, nem áll- nál fel? — Felállhatnék, de attól félek, hogy a néni közben elfoglalja a helyemet. Az ellenőr megjelent a vállalat étkezdéjében, igazolta magát és ebédet kért. A konyha vezetője kisvártatva erőlevest, majd libamájjal töltött j ércét, végül to- uraedos a la Rossi- ni-t helyezett az asztalra. — Meglepően jó ebéd — nyaldosta szája szélét az ellenőr, amikor már a csokoládés palacsintával is végzett. — Igyekszünk — válaszolta szerényen a vezető. — Na, akkor megnézem, hogy mindenki ugyanilyen ebédet kapott-e — kelt fel helyéről az ellenőr —, mert megmondhatom, hogy panaszos levelek érkeztek a budapesti központba, amelyekben arról írnak, hegy a koszt nem kielégítő. Lássuk csak — hajolt egy távolabbi asztaRemek ebéd ion levő levesestül fölé, azután rosszallóan csóválta a fejét. — De hiszen ez nem olyan erőleves, mint amilyent én kaptam. * A vezető mosolyogva válaszolta: — Pontosan ugyanazokból a nyersanyagokból készült, csak nagyobb mennyiségben. Az ön adagját akkor főzték, amikor éppen gyenge volt a víznyomás, és ezért kevés víz volt a konyhában. — Értem. De az a hús, amit itt látok, ez nem jérce, és nem is tournedos a la Berlioz. — Rossini volt! — Persze, persze. Rossini. De ez még Fényes Szabolcs sincs. Az a négy szál izé, az tokány, a la nagyon kevés... ha nem csalódom. A konyhafőnök kioktatta az ellenőrt. — A túlságosan bőséges koszt káros hatása köztudomású. Tömeges gyomorbán- talmakat okozhat, sőt többeknél a vérnyomás erős emelkedését is előidézi. Ezért minden szerdán sovány kosztot adunk, hogy megóvjuk a dolgozók egészségét — De én... — Ha mindennap itt lenne, ugyanezt tálaltuk volna. Mivel azonban először van itt, nem kell vigyáznunk arra, hogy a túlságosan bőséges táplálék zavart okozna szervezetében. Ezért azt a kosztot adjuk, amelyet általában főzni szoktunk. —. Ahá, de mondja csak, hogy tudják a jércét, meg azt az a la izét abból a kis összegből kihozni? — Ez már gyakorlat dolga. Érteni kell a szakmát — Na jó, áfckor én megyek. örülök, hogy alaptalan volt a feljelentés. Bevallom, eleinte egy kicsit gyanakodtam. De mondja csak, ha mindenki tokányt kapott honnan szedték elő olyan gyorsan az én jércémet? Maguknál mindig van jérce? — No, nem mindig' — És mi adta az ötletet, hogy ma mégis jércét csináljanak? — Ö, az egyszerű. Ugyanis nemcsak jércét kaptunk idejében, hanem interurbán telefont is. Palás! i László Az Alma-Ata-i szurdok Kazahsztán fővárosán, Alma- Atán gépkocsioszlopok haladnak át. Az oszlopokat motorkerékpárosok kísérik. A gépkocsik fontos rakományt szállítanak a Zailiszkiji Alataui heielmetes kő- és iszapáradat zúdult, amely emberéletek pusztulásán kívül óriási anyagi károkat okozott. Alma-Atának ma már 610 000 lakosa van, hatalmas ipari, kulturális é? tuAzon a vasárnapon sok kiránduló üdült a tó partján .. . A robbantások után kialakuló gát megvédi a várost. Ez azonban csak egy része az áradás elleni intézkedéseknek. Vé— Alma-Ata-i jizurdok a hegyekben, ahol az új gát épül gyekben: papírzsákokban sárgás, pikkelyes trinitrotoluolt. Az egyik szurdokban a gépkocsik megállnak, kis vagonokba rakják a robbanóanyagot, aztán eltűnnek egy 153 méter hosszú tárnában. Ide 5700 tonna robbanóanyagot kell bevinni. A szakemberek az Alma- Ata-i szurdok mélyére döntik a hegy jobb lejtőjét a hegy felét. A tél végén újabb robbantás: a hegy baloldali lejtőjét tüntetik el. 3,6 millió köbméter gránitot mozgatnak meg Ez a gránit óriási gátat alkot. Mi a célja ennek? 1921 júliuk 8-án az Alma Ata-i szurdokból a városra fé rt ományos központtá fejlődött Kazahsztánban. 1963-ban a hegyi áradat újra bizonyította szörnyű erejét. Néhány óra alatt elpusztította a Tien-San gyöngyszemét, az Isszik-tavat. (Foto: L Budnyevics) dő erdősávot is ültetnek a veszélyeztetett területeken. A gát megépítése után Kazahsztán fővárosa előtt óriási katlant ásnak. Az áradat nem törhet a városra. Hirdessen Nógrádban VASÁRNAPI FEJTÖRŐ Farsang Nagy költőnk egy időszerű Ritka női név. 73. Borászati verséből idézünk rejtvényünk- eszköz (—’). 75.' Öra magán- be«: hangzói. 76. Szeszes ital. 78. An„Farsangol a világ! kinek goi hosszmérték. 80. A Nílus ,, , . nincs: német neve 81. Szeretném, ha Feleseget keresni jo.. ... folytatását lásd a vízszintes 1. és függőleges 39. számú sorokban. A költő neve a függőleges 23. sz. alatt található. VÍZSZINTES: 13. Szövetség. 14. Női név. 15. Eledel. 16. Írásra használt folyadék. 18. A szerelmi líra görög múzsája. 20. Régi űrmérték. 21. Lét. 24. Szóösszetételekben: vissza, újra. 25. A távírásban rövidet jelent. 26. Nem tőled ... 28. Alvás közben látjuk (—’). 29. Pengét élesít. 30. Igekötő. 32. Egyik minisztériumunk betűjele. 33. Becézett női név. 35. Sütemény. 37. Amerikai költő (1809—1849). 38. Férfinév. 40. Tartomány Spanyolországban. 42. Azonos betűk. 44. Fegyver a vita során. 45. Hangutánzó szócska. 47. Pest fele! 48. Ausztráliai futómadár. 50. Allatla- kás (—’). 52. Személyes névmás és hévelő. 53. Holland telepes Dél-Afrikában. 55. Egyforma betűk. 57. Bírói döntés. 60. Kézműves (—’). 62. Ö.T.H. 63. Mesz- -ze. 64. Ócskaságok gyűjtőhe'e f-p). 66. Kerti munkát vé- ■z. 68. Téli csapadék. 70. . 3ZK-béli hírügynökség. 71. nekem adná. 83. Szállíttat. 85. Torinói autógyár. 87. Széchenyi Zsigmorid egyik vadászregénye. 90. Jós 91. Bács— Kiskun megyei város, Kiskun.... FÜGGŐLEGES: 1. Óraszerkezet része. 2. Régi magyar női név. 3. Síma felületű padlóburkolat 4. A lengyel légiforgalmi társaság névrövidítése. 5. Igekötő. 6. A Himnusz zeneszerzője, személynevének kezdőbetűjével. 7. Te és én. 8. Mezőgazdasági eszköz. 9. Község déli határunkon. 10. Gárdonyi Géza „A láthatatlan ember” című regényének hőse. 11. — OOPOO (t). 12. Kicsinyítő. 17. A.É. 19. Tóni 22. Szolmizá- ciós hang. 25. Csavaró. 27. Röptében megfog 29. Halszelet. 31. Idea!. 33. Bírósági ügy. 34. Helyrag -ra párja. 36. Azonos betűk. 41. Germanium vegyjele. 43. Ételtekercs. 46. Földrész. 49. Településeket köt össze. 51. Postai küldemény. 54. Képkeret. 56. Szúrófegyver. 58. Vendéglői lap. 59. Régi magyar megye. 61. Egymást követő betűk az ábécében. 65. A szerelem istene volt a latinoknál. 67. Nincs akadálya. 69. Pecsétes. 72. Argon vegyjele. 74. Miche- langello egyik híres festménye. 76. Görög betű. 77. Megmozdul a Föld. 79. Római 505. 81. Kosár, népiesen. 82. Friss. 84. Becézett női név. 86. Sziget-ország lakója. 88. Magához kér. 89. Vissza: felügyelő. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1-, függőleges 39., valamint függőleges 23, számú sorok megfejtése. A január 15—i keresztrejtvény helyes megfejtése: Ó fend hóhoz a léced; Csisszen az, s kinyitja előtted az Erdőt és mögötted; Űjra kezet fog a szél. Könyvjutalmat nyertek: Ba- zsó László Nagybátony, Rádi Arnold Nagybátony, és Fényes Gyuláné Salgótarján. A könyveket postán küldjük el! A magyar fattyúnyelv gyűjteménye A hivatalosan elfogadott irodalmi köznyelv és a tájnyelvek mellett minden nemzet élő beszéde tartalmaz jócskán „hordalék-elemeket”, „fattyúhajtásokat” a zsargonokat, jassz-nyelvi vagy tolvajnyelvi szókat, amelyeknek hatása erősen érezhető különösen a nagyvárosokban. Ezt a fajta szókészletet a nyelvészek csaknem egyértelműen negatív jelenségnek tartják, noha elismerik, hogy ezek alakulásában nagyfokú leleményességet, a szóalkotás változatos módjait figyelhetjük meg. A familiáris, bizalmas társalgási stílusnak nem egyszer az ilyen szavak kölcsönöznek sajátos festőisé- get, hangulati színezetet, mint muri, ricsaj, haver, tütü, zri, stb. S bár igaz, hogy jóízlésű ember nem használja az ilyen kifejezéseket, létüket tudomásul kell venni, mert a nyelv eleven valóság, amely a purifi- kátoroktól függetlenül alakítja szókincsét. Másrészt az is tény, hogy sok, egykor elítélt jassz- nyelvi szó ma már általánosan használt köznyelvi kifejezés lett. Így fogadta be nyelvünk például a „cinkos” szót, amely a német tolvajnyelvi „verzinken” (hamiskártyás jellel látja el a kártyát) kifejezésből származik, vagy a „huncut” szót, amely eredetileg trágár német mondásból származik, vagy a „kujon” szót, amely ugyancsak trágár francia szó eredetileg. Ha él a szó, akkor része a magyar nyelvkincsnek, s megörökítése nemcsak nyelvészetileg fontos, hanem társadalmi, néplélektani, művelődéstörténeti okok is indokolják. Számos külföldi példa nyomán ezek a felismerések késztettek két magyar tudóst, Zól- nay Vilmost és Gedényi Mihályt arra, hogy elkészítsék a magyar fattyúnyfcv eddigi legteljesebb szótárát. Huszonöt évi munkával a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával készült el a 20 kötetes, 30 000 szót magában foglaló mű, amely ebben a nemben a — külföldi vállalkozásokat is figyelembe véve — egyszersmind a legnagyobb terjedelmű alkotás. A szerzők a címszavak mellett közük az etimológiát is. A szótörténeti vizsgálódás sok érdekes tényt tárt fel. így például a magyar fattyúnyelv első írásos adata 1686-ban .bukkant fel egy kéziratos könyvben, amely Koháry Istvánnak rabságban írott „fűzfaverseit” örökítette meg, bőven megtűzdelve az akkori kártyajátékok műszavaival, kiszólásaival. 1775-ben már szójegyzéket is készítettek a fattyúnyelvről, a jegyzéket a piaristák pesti levéltárában találták meg. Ebbő! kiderül többek között, hogy a pénzt már akkor is „leves”- nek hívták, a fázni igét „félni” jelentésben használták, s a lopásra a „rajzolni kifejezést kultilválták a 200 évvel ezelőtt élt „vagányok”. Felemelték a dohány felvásárlási árakat: Szabolcsi és debreceni dohányét 25—30 %-al, kertiét 22, Szuloki és Havanna dohányét 33, Hevesi zölddohányét 50 %-kal. A felemelt felvásárlási árak. kedvezményes természetbeni juttatások, ingyenes védöszer és permetezési költségtérítés mellett érdemes dohányt termelni. Kössük meg mielőbb a dohán ytermelési szerződést. *
