Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-22 / 19. szám

2Sft’7 lannir 99 vncőman N^G W I O II Állandó ápolási igénye! Hideg időben bőrünk sápadt és fénytelen, mert vérellátása csökken, kevesebb izzadtságot, bőrfaggyút választ ki. így szá­razabb és könnyebben megre­pedezik. A meleg és hideg hir­telen váltakozásai nagy fela­dat elé állítják a bőr alkalmaz­kodóképességét. A csökkent ibolyán túli sugárzás miatt ugyanakkor kevesebb D vita­min képződik a bőrben, s a té­li táplálkozás is szegényebb vi­taminokban, s mindezek hatá­sa a bőrben is jelentkezik. Ezért bőrünk védelmében fo­gadjunk meg néhány tanácsot: 1. Kevesebbet mossuk az ar­cot szappannal, mert csökken a bőr zsírtartalma. Langyos-vi­zes lemosás után arctejet, oli- va-olajat és tisztító vagy bőr­tápláló krémeket használjunk. Ha a hideg, esős, szeles idő na­gyon megviselte arcunkat, vö­rös és „reszelés” tapintású bő­rünk, a mosakodásnál víz he­lyett használjunk langyos ka­milla-virág főzetet, vagy lan­gyos tejjel mossuk le arcunkat. 2. Fokozott védelmet igényel A szél és bérünk Az ecet nem jó A hóval vigyázzunk a kéz. Gyakori panasz, hogy kézfejünket „kifújta a szél”. Ilyenkor a kivörösödött bőr „reszelős”, fáj és sokszor az apró repedések véreznek. Kéz­mosás után kenjük be krémmel a kezünket — Kaloderma zselé, vagy citromos — zsíros Caola krém — s alapvető követel­mény, hogy kesztyű nélkül ne tartózkodjunk a szabadban. 3. Télen, szeles időben gyak­ran kireped az ajkunk is. A bőr feszül, hámlik, s ilyenkor a kellemetlen húzódás érzését úgy igyekszünk csökkenteni, hogy nyelvünkkel nedvesítjük be ajkunkat. Ettől természete­sen még repedezettebb lesz a bőr. Ez ellen a szarvasfaggyú, vagy a szőlőzsír (gyógyszertár­ban is kapható) a leghatáso­sabb. Bizonyos fokig a zsíros rúzs is segít. 4. A napfényt rendszeres kvarckezeléssel pótolhatjuk. Ehhez azonban az orvos taná­csa kell, mert nem mindenki viseli el egyformán a kvarc- hatását. Óvatosnak kell len­nünk havas, napfényes időben is. A hó visszaveri az ibolyán­túli sugarakat és ez erős leé­gést okozhat ha arcbőrünket nem védjük eléggé. Havas, napsütéses időben használjunk sportkrémet, és napszemüveget is. Az óvatosság hiánya nem egyszer okozott már szemgyul­ladást! 5. Minden nő észrevehette, hogy télen a haj hamarabb zsí­rosodik, kalap alatt, kucsma viselése esetén a frizura nem tartós. A haj ápolása szintén fokozott gondot követel. A zsí­ros hajat ajánlatos kénes kém- hatású tojásos shamponnal, a száraz hajat ölajos-shampon- nal, a korpásat pedig savanyú kémi-otáon sbarrmcmnal mosni. Ha búra alatt szárad a haj, ke­vésbé zsírosodik, az ecetes öb­lítés viszont elősegíti a zsíroso- dást. Or. L P. Prém — házilag Többen fordultak hozzánk azzal • kéréssel, hogy közöljük a prémes börök kikészítésének módját. Sok­helyütt tenyésztenek nyulat, a csap­dába fogott kis kártevőknek — a hörcsögnek, kóbor macskának, gö­rénynek prémje is értékes — s nagy divat. A prémet mindig zsilettel vág­juk, hogy a szőrme ne sérüljön meg. Mindig az irhával fölfelé, deszkalapra óvatosan kifeszítjük a bőrt. A kifeszitésnél a szegeket ne verjük egészen a deszkába, mert • bőrt felhúzzuk a szegek fejéig, hogy a deszka és a bőr között lég­járat legyen. Vízszintesen, száraz meleg helyre, hályha közelébe te­gyük. Ezután 1 liter vízbe oldjunk fel egy evőkanál sót, s ezzel az Irhát jól kenjük be. A irhának 2—2 nap alatt ld kell száradni. Ezután szorosan össze­göngyölj ük, és vízzel telt edénybe tesszük úgy, hogy a gereznát a viz teljesen ellepje. 12 órai áztatás után a gereznát kicsavarjuk, majd Ismét 12 óráig áztatjuk, A második áztatás után a bőrt a vízből kivéve felfüggesztjük, hogy lecsurogjon. Ezután keresztben, hosszában gyen­gén húzogatjuk, nyomkodjuk hogy teljesen vízmentes legyen. Azután az Irhát állványra szerelt éles hú- soló késsel erőteljesen húzogatjuk mindig a bőr nyakrésze felé.' Egy liter vízben 4 evőkanál tim- sót és l evőkanál konyhasót S per­cig forralunk. A tűzről levéve S gyűszűnyl 27 százalékos kénsavat keverünk bele. Negyedórás Időkö­zökben egymásután háromszor kenjük be vele a gereznát, s köz­ben keresztben, hosszában kihúzo­gatjuk a bőrt. Az utolsó bekenés után negyedóráig pihentetjük, majd finomra szitált árpadarával vagy korpával vékonyan beszórjuk. ügy hajtjuk össze, mint a levélboríté­kot. öt napra egy ládába tesszük, és 30 C fokos meleget biztosítunk. Ha keményre száradt az irha- rész, tiszta vizes ronggyal addig dörzsöljük, amíg átnedvesedik. Most a szőrmével felfelé fordít­juk, és óvatosan, mindkét irány­ban addig húzogatjuk, amíg meg­szárad..Ezután megfordítva az irha- részt behintjük evőkanálnyi alabéstrom-gipszporral. Negyedóra múltán a húsolókéssel lehúzzuk az irháról a gipszport. Égetett magnéziát benzinnel pép­pé keverünk, és ezt Jól bedörzsöl­jük először a szőr ellenében, aztán a szőr mentén a gereznába. Ha megszáradt egy pálcával kiporol­juk a bőrt, majd Ismét szellős he­lyen deszkára feszítjük, s 34 óráig hűvös helyen tartjuk. A deszkáról leszedve már mint szőrme; feldolgozható! Bene Lajos------------------------------------------------------1-------­A KIKIÁLTÓ Akkor még nem ismerték a telefont s levelezni is csak úgy leveleztek egymással az embe­rek, hogy az íródeák papírra tette üzenetüket, aztán a lovas­futár vagy elvitte vagy nem. Szóval még ebben az időben élt egyszer egy kikiáltó Neke­resd városában. Azt mondták róla: hangja képes feljutni a fellegekig s szavát még a har­madik határban is meghallhat­ják, ha elkiáltja magát. Min­denki jóbarátja volt, csupán egy ember haragudott rá, Ne­keresd nagyhatalmú bírája, aki irigyelte a kikiáltó népszerűsé­gét. Rendeletbe is adta, hogy a kikiáltó költözzék el Nekeresd- ből. mert hangja, szava zavarja a város nyugalmát. Panaszkodtak a nekeresdiek, s azon siránkoztak, hogyan jut el most már az b sürgős üzene­tük a város másik végébe. A' bír' azonban hajthatatlan ma­radt. — Többet fizettek majd az íródeáknak, aki megírja a le­velet, s ha éppen úgy hozza a sor, elviszitek magatok az üze­netet. — Nem lehet ezt így csinálni bíró uram — akadékoskodott a vargák céhmestere. — Szorgal­mas törekvő iparosok vagyunk, nincs nekünk időnk a szalad­gálásra. — Majd szakítotok magatok­nak — ripakodott a céhmes­ter a bíró. A kikiáltó kitiltásával azon­ban egyáltalán nem lett csen­desebb Nekeresd. Itt is ott is beszélték a városbeliek, hogy a bíró azért nem fér a kikiáltó­tól, mert irigykedik rá. Pedig — mondogatták — hiába is erőlködne, s vetné latba bírói pálcájával járó hatalmát, a ki­kiáltóval nem tudná felvenni a versenyt. — Torok kell ahhoz, meg gyakorlat — magyarázta a ká­dár céh atyamestere — s a mi bírónk bizony egyikkel sem di­csekedhet.-r Még. hogy én nem bírok akkorát kiáltani, mint az a ron­gyos torokvitéz? — dölyföskö- dött a bíró. — A1 legkisebb fiam is túlkiabálja. Fülükbe jutott a céhek mes­tereinek a bíró szava. Nosza, másnap küldöttséget menesz­tettek a város palotájába. — Hallottuk a szándékát, bí­ró uram — kezdte a bognárok céhmestere. — S ha úgy gon­dolja helmed is, rendezzünk kikiáltó versenyt. A bíró előbb szabódott, azt mondta, hogy nem állhatnak oda sem ő, sem pedig a fiai versenyezni a kikiáltóval. Rangjuk, vagyonuk nem enge­di. Mert milyen is lenne az. ha a bíró, vagy a fiai kiabálnák ki a város előtt, hogy ennek vagy annak eladó holmija van. Mikor azonban azt is meg­pendítették a céhmesterek, hogy pályadíjként egy szépve­retíi kardot meg egy nyerget tűztek ki, feltámadt a dölyfös bíró kapzsisága. — Már miért ne tudnánk mi akkorát kiáltani, mint az a rongyos — magyarázta legki­sebb fiának. — Én bíró vagyok, te pedig az én fiam — hunyorí­tott az értetlenkedő gyerekre. A következő vasárnapon ki­vonult a rétre az egész Neke­resd. A kikiáltó meg a bíró fia egy széles kör közepén álltak, várva a jelt a verseny megkez­désére. Ne szaporítsuk a szót: a biró fiának legerősebb kiál­tása is csak gyengécske nyö­szörgés volt a kikiáltó érces hangja mellett. Majd megpukkadt mérgében a bíró, amikor a céhmesterek bizottsága a kikiáltót jelölte győztesnek. Még azon az estén pandúrok törtek a kikiáltóra. Nehéz vas­ban vitték a biró elé. Ott vol­tak azonban a céhmesterek is s védték az emberüket köröm- szakadtáig. A bíró végül is kénytelen volt szabadon bocsá­tani. Odalett a respékt, s ez na­gyon bántotta a bírót meg a városatyákat is. összeültek hát s úgy határoztak, hogy a ver­senyt addig kell folytatni, amíg a bíróék közül valaki le nem győzi a kikiáltót. JÉGVIRÁG Jégvirág az ablakon Kinyílott egy hajnalon. Rózsa volt, vagy liliom? Megmondani nem tudom. Óe szára cot», s szirma volt Kissé oldalra hajolt. Ablaküveg... meserét... Virág szirma csupa jég! Egyszercsak a déli nap Jégvirágra ráakadt. Gondolta, hogy fázik ott. Meleget szőrt rá legott. S egy sugár szólt: jer velem. Rossz a fagyban Idelenn. . Amíg a nap rád lehel. Sugárszárnyon viszlek el. Barkácsoljunk virágállványt A télire a lakásba behozott virágok elhelyezése a legtöbb helyen gondot okoz. A virágüz­letekben kapható virágállvá­nyokra legfeljebb öt cserép vi­rág helyezhető el, s ezek az áll­ványok rendszerint „egyszinte­sek”. Pedig a legtöbb lakásban a fölfelé terjeszkedő megoldó­dé ha lehet, inkább fúrjuk ki a lapokat a megfelelő helyen és a csapoláshoz hasonlóan enyvez­zük bele a lábakat, a tartó ru­dakat a megfelelő fúratba. A virágállvány természete­sen egyéni elképzelés szerint építhető. Még szebb lesz, ha színes vékony dekoritlemezzel A VONAT Taram-tara, taram-tar* Zakatol már a vonat. Taram-tara, taram-tara Kerülgeti házamat. Siess, siess! -Hia mozdony, Gőzt ereszt a masiúa, Siess, siess! — fú a mozdony, Mikor érünk már oda? Lassan, lassan, állomás jön, Leszáll Jóska és Laci, Lassan, lassan, állomás jön, Itt jó lesz majd játszani! Siessünk már, siessünk már! Indul tovább a vonat. Siessünk már, siessünk már: Kati kendőt lobogtat! Gyarmati Béla sok a legcélszerűbbek, mert — kevés a hely. Nos, ilyen „emeletes” virág- állványt az ügyes, barkácsolni szerető házigazda, vagy akár a nagyobb fiú is elkészíthet. borítjuk a virágtartó lapok te­tejét. A d ókorit lemez epókit műanyagragasztóval rögzíthe­tő a falapokra. Ez azért is cél­szerű, mert öntözéskor a fa tar­tólapok nem nedvesednek át, a víz egyszerűen letörölhető. Ablaküveg ... meserét.. . Le is olvadt már a jég! Jégvirág meg úgy Mzony! Fenn virul egy csillagon. (Láng Etelkái GYERMEKEKNEK Szükséges hozzá; 60x60 ern­es alaplap. Három darab 40x20 cm széles falap, egy 20x30 ern­es kisebb lap, és a lábak. (Erre legcélszerűbb a háztartási bol­tokban 4,60 forintért árusított seprűnyél). Az illesztést elvé­gezhetjük egyszerű szegeléssel. =— Ki, aminek nem mestere, hóhéra az annak — nevették az erőlködést a nekeresdiek) s vasárnap megint kimentek a rétre. Sorra kacagták a biró fiait,,mert bizony a torkuk nem mérkőzhetett a kikiáltóéval. Csak akkor hallgattak el, ami­kor végül o bíró állt a körbe. ■— Na, kikiáltó — dőlyföskö- dött magabiztosan Nekeresd ura — most aztán rajta, külön­ben még a szomszédod sem hallja amit mondasz. A kikiáltó semmit sem vá­laszolt, de amikor rákerült a sor, akkorát kiáltott, hogy a szomszéd faluban félreverték a harangokat. Azt hitték, föld­rengés rázta meg a levegőt. De a biró még mindig nem akart meghátrálni. Erősködött egy újabb próbáért. A kikiáltó biztos volt a dolgában, s ezért azt mondta: próbálja meg a birócsalád együtt a versengést. Támadt nagy nevetés amikor meglátták a bírót meg három fiát a körben. A fülüket azon­ban bedugták a nekeresdiek, mert négyen egyszerre bizony jó nagyot kiáltottak. S követke­zett a kikiáltó: — Ki, aminek nem mestere, hóhéra az annak — harsogta bele a levegőbe. Hangos volt a kiáltás, sokkal erősebb a bí­rócsaládénál, de most senki j sem dugta be fülét. Örömmel nyugtázták a kikiáltó ayőzel- ' mét a céhmesterek, s a dölyfös biró meg a fiai megszégyenül- ten kullogtaK el a rétről. Szolnoki István VÍZSZINTES: 1. A vízsz. 36. egyik alakja. (Nyolcadik négyzetben kettős betű; a függ. 9. folytatásába írandó.) 10. Levegőt vesz be. 11. Dalok 12. Azonos mással­hangzók. 14. Lengyel fantasz­tikus író. 15. R. L. 16. Birto­kos rag. 18. Szín. 19. Panto­mim része. 20. Származás. 22. Gödröt készít fölé. 23, Kérdő­szó. 24. Z-vel végén: hajítassz. 25. Sérülés. 26. Hajó a görök mitológiában. 28. Iparváros (0=0) 29. Verés közepe. 30. Küldönc. 32. Skálázás hangja. 33. L-lel elején vízi madár. 35. A bagoly Fekete István egyik művében. 36. Jókai regénye. (Folytatása a függ. 19.) 40. Vándorlás. FÜGGŐLEGES: X. Német zeneszerző (Ric­hard). 2. Azonos mássalhang­zók. 3. Szív régiesen. 4. E. I. S. Dal. 6. Detektív kutatja. (El­ső négyzetben kettős betű.) 8. Étel. 13. Gőg. 14. Lét. 17. Má­zolod. 18. Kínai aprópénz. 19. A vízsz. 36. folytatása. 21. Hangszer. 22. Ékezettel gö­röngy. 24. Vissza: Pest megyei község. 25. Illata 26. Névelős költői hajnal. 27. Folytonossá­gi hiány. 28. Kutyuska. 29. Lendület. 31. Sóhajtás. 33. Fo­hász. 34. Épület része. 37. Y. R. 38. ...kohama: japán város. 39. Fölé. Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1, 14, 36. Január 15-i gyermekrejtvény he­lyes megfejtése: Téli sportok. Far­sangi mulatságok. Kandó. Könyvjutalmat nyertek: Nándori Gábor B.-gyarmat, Páldi Klárika B.- gyarmat, és Ifjú Stefán György S.* tarján. A könyveket postán küldjük dl

Next

/
Oldalképek
Tartalom