Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-22 / 19. szám
2Sft’7 lannir 99 vncőman N^G W I O II Állandó ápolási igénye! Hideg időben bőrünk sápadt és fénytelen, mert vérellátása csökken, kevesebb izzadtságot, bőrfaggyút választ ki. így szárazabb és könnyebben megrepedezik. A meleg és hideg hirtelen váltakozásai nagy feladat elé állítják a bőr alkalmazkodóképességét. A csökkent ibolyán túli sugárzás miatt ugyanakkor kevesebb D vitamin képződik a bőrben, s a téli táplálkozás is szegényebb vitaminokban, s mindezek hatása a bőrben is jelentkezik. Ezért bőrünk védelmében fogadjunk meg néhány tanácsot: 1. Kevesebbet mossuk az arcot szappannal, mert csökken a bőr zsírtartalma. Langyos-vizes lemosás után arctejet, oli- va-olajat és tisztító vagy bőrtápláló krémeket használjunk. Ha a hideg, esős, szeles idő nagyon megviselte arcunkat, vörös és „reszelés” tapintású bőrünk, a mosakodásnál víz helyett használjunk langyos kamilla-virág főzetet, vagy langyos tejjel mossuk le arcunkat. 2. Fokozott védelmet igényel A szél és bérünk Az ecet nem jó A hóval vigyázzunk a kéz. Gyakori panasz, hogy kézfejünket „kifújta a szél”. Ilyenkor a kivörösödött bőr „reszelős”, fáj és sokszor az apró repedések véreznek. Kézmosás után kenjük be krémmel a kezünket — Kaloderma zselé, vagy citromos — zsíros Caola krém — s alapvető követelmény, hogy kesztyű nélkül ne tartózkodjunk a szabadban. 3. Télen, szeles időben gyakran kireped az ajkunk is. A bőr feszül, hámlik, s ilyenkor a kellemetlen húzódás érzését úgy igyekszünk csökkenteni, hogy nyelvünkkel nedvesítjük be ajkunkat. Ettől természetesen még repedezettebb lesz a bőr. Ez ellen a szarvasfaggyú, vagy a szőlőzsír (gyógyszertárban is kapható) a leghatásosabb. Bizonyos fokig a zsíros rúzs is segít. 4. A napfényt rendszeres kvarckezeléssel pótolhatjuk. Ehhez azonban az orvos tanácsa kell, mert nem mindenki viseli el egyformán a kvarc- hatását. Óvatosnak kell lennünk havas, napfényes időben is. A hó visszaveri az ibolyántúli sugarakat és ez erős leégést okozhat ha arcbőrünket nem védjük eléggé. Havas, napsütéses időben használjunk sportkrémet, és napszemüveget is. Az óvatosság hiánya nem egyszer okozott már szemgyulladást! 5. Minden nő észrevehette, hogy télen a haj hamarabb zsírosodik, kalap alatt, kucsma viselése esetén a frizura nem tartós. A haj ápolása szintén fokozott gondot követel. A zsíros hajat ajánlatos kénes kém- hatású tojásos shamponnal, a száraz hajat ölajos-shampon- nal, a korpásat pedig savanyú kémi-otáon sbarrmcmnal mosni. Ha búra alatt szárad a haj, kevésbé zsírosodik, az ecetes öblítés viszont elősegíti a zsíroso- dást. Or. L P. Prém — házilag Többen fordultak hozzánk azzal • kéréssel, hogy közöljük a prémes börök kikészítésének módját. Sokhelyütt tenyésztenek nyulat, a csapdába fogott kis kártevőknek — a hörcsögnek, kóbor macskának, görénynek prémje is értékes — s nagy divat. A prémet mindig zsilettel vágjuk, hogy a szőrme ne sérüljön meg. Mindig az irhával fölfelé, deszkalapra óvatosan kifeszítjük a bőrt. A kifeszitésnél a szegeket ne verjük egészen a deszkába, mert • bőrt felhúzzuk a szegek fejéig, hogy a deszka és a bőr között légjárat legyen. Vízszintesen, száraz meleg helyre, hályha közelébe tegyük. Ezután 1 liter vízbe oldjunk fel egy evőkanál sót, s ezzel az Irhát jól kenjük be. A irhának 2—2 nap alatt ld kell száradni. Ezután szorosan összegöngyölj ük, és vízzel telt edénybe tesszük úgy, hogy a gereznát a viz teljesen ellepje. 12 órai áztatás után a gereznát kicsavarjuk, majd Ismét 12 óráig áztatjuk, A második áztatás után a bőrt a vízből kivéve felfüggesztjük, hogy lecsurogjon. Ezután keresztben, hosszában gyengén húzogatjuk, nyomkodjuk hogy teljesen vízmentes legyen. Azután az Irhát állványra szerelt éles hú- soló késsel erőteljesen húzogatjuk mindig a bőr nyakrésze felé.' Egy liter vízben 4 evőkanál tim- sót és l evőkanál konyhasót S percig forralunk. A tűzről levéve S gyűszűnyl 27 százalékos kénsavat keverünk bele. Negyedórás Időközökben egymásután háromszor kenjük be vele a gereznát, s közben keresztben, hosszában kihúzogatjuk a bőrt. Az utolsó bekenés után negyedóráig pihentetjük, majd finomra szitált árpadarával vagy korpával vékonyan beszórjuk. ügy hajtjuk össze, mint a levélborítékot. öt napra egy ládába tesszük, és 30 C fokos meleget biztosítunk. Ha keményre száradt az irha- rész, tiszta vizes ronggyal addig dörzsöljük, amíg átnedvesedik. Most a szőrmével felfelé fordítjuk, és óvatosan, mindkét irányban addig húzogatjuk, amíg megszárad..Ezután megfordítva az irha- részt behintjük evőkanálnyi alabéstrom-gipszporral. Negyedóra múltán a húsolókéssel lehúzzuk az irháról a gipszport. Égetett magnéziát benzinnel péppé keverünk, és ezt Jól bedörzsöljük először a szőr ellenében, aztán a szőr mentén a gereznába. Ha megszáradt egy pálcával kiporoljuk a bőrt, majd Ismét szellős helyen deszkára feszítjük, s 34 óráig hűvös helyen tartjuk. A deszkáról leszedve már mint szőrme; feldolgozható! Bene Lajos------------------------------------------------------1-------A KIKIÁLTÓ Akkor még nem ismerték a telefont s levelezni is csak úgy leveleztek egymással az emberek, hogy az íródeák papírra tette üzenetüket, aztán a lovasfutár vagy elvitte vagy nem. Szóval még ebben az időben élt egyszer egy kikiáltó Nekeresd városában. Azt mondták róla: hangja képes feljutni a fellegekig s szavát még a harmadik határban is meghallhatják, ha elkiáltja magát. Mindenki jóbarátja volt, csupán egy ember haragudott rá, Nekeresd nagyhatalmú bírája, aki irigyelte a kikiáltó népszerűségét. Rendeletbe is adta, hogy a kikiáltó költözzék el Nekeresd- ből. mert hangja, szava zavarja a város nyugalmát. Panaszkodtak a nekeresdiek, s azon siránkoztak, hogyan jut el most már az b sürgős üzenetük a város másik végébe. A' bír' azonban hajthatatlan maradt. — Többet fizettek majd az íródeáknak, aki megírja a levelet, s ha éppen úgy hozza a sor, elviszitek magatok az üzenetet. — Nem lehet ezt így csinálni bíró uram — akadékoskodott a vargák céhmestere. — Szorgalmas törekvő iparosok vagyunk, nincs nekünk időnk a szaladgálásra. — Majd szakítotok magatoknak — ripakodott a céhmester a bíró. A kikiáltó kitiltásával azonban egyáltalán nem lett csendesebb Nekeresd. Itt is ott is beszélték a városbeliek, hogy a bíró azért nem fér a kikiáltótól, mert irigykedik rá. Pedig — mondogatták — hiába is erőlködne, s vetné latba bírói pálcájával járó hatalmát, a kikiáltóval nem tudná felvenni a versenyt. — Torok kell ahhoz, meg gyakorlat — magyarázta a kádár céh atyamestere — s a mi bírónk bizony egyikkel sem dicsekedhet.-r Még. hogy én nem bírok akkorát kiáltani, mint az a rongyos torokvitéz? — dölyföskö- dött a bíró. — A1 legkisebb fiam is túlkiabálja. Fülükbe jutott a céhek mestereinek a bíró szava. Nosza, másnap küldöttséget menesztettek a város palotájába. — Hallottuk a szándékát, bíró uram — kezdte a bognárok céhmestere. — S ha úgy gondolja helmed is, rendezzünk kikiáltó versenyt. A bíró előbb szabódott, azt mondta, hogy nem állhatnak oda sem ő, sem pedig a fiai versenyezni a kikiáltóval. Rangjuk, vagyonuk nem engedi. Mert milyen is lenne az. ha a bíró, vagy a fiai kiabálnák ki a város előtt, hogy ennek vagy annak eladó holmija van. Mikor azonban azt is megpendítették a céhmesterek, hogy pályadíjként egy szépveretíi kardot meg egy nyerget tűztek ki, feltámadt a dölyfös bíró kapzsisága. — Már miért ne tudnánk mi akkorát kiáltani, mint az a rongyos — magyarázta legkisebb fiának. — Én bíró vagyok, te pedig az én fiam — hunyorított az értetlenkedő gyerekre. A következő vasárnapon kivonult a rétre az egész Nekeresd. A kikiáltó meg a bíró fia egy széles kör közepén álltak, várva a jelt a verseny megkezdésére. Ne szaporítsuk a szót: a biró fiának legerősebb kiáltása is csak gyengécske nyöszörgés volt a kikiáltó érces hangja mellett. Majd megpukkadt mérgében a bíró, amikor a céhmesterek bizottsága a kikiáltót jelölte győztesnek. Még azon az estén pandúrok törtek a kikiáltóra. Nehéz vasban vitték a biró elé. Ott voltak azonban a céhmesterek is s védték az emberüket köröm- szakadtáig. A bíró végül is kénytelen volt szabadon bocsátani. Odalett a respékt, s ez nagyon bántotta a bírót meg a városatyákat is. összeültek hát s úgy határoztak, hogy a versenyt addig kell folytatni, amíg a bíróék közül valaki le nem győzi a kikiáltót. JÉGVIRÁG Jégvirág az ablakon Kinyílott egy hajnalon. Rózsa volt, vagy liliom? Megmondani nem tudom. Óe szára cot», s szirma volt Kissé oldalra hajolt. Ablaküveg... meserét... Virág szirma csupa jég! Egyszercsak a déli nap Jégvirágra ráakadt. Gondolta, hogy fázik ott. Meleget szőrt rá legott. S egy sugár szólt: jer velem. Rossz a fagyban Idelenn. . Amíg a nap rád lehel. Sugárszárnyon viszlek el. Barkácsoljunk virágállványt A télire a lakásba behozott virágok elhelyezése a legtöbb helyen gondot okoz. A virágüzletekben kapható virágállványokra legfeljebb öt cserép virág helyezhető el, s ezek az állványok rendszerint „egyszintesek”. Pedig a legtöbb lakásban a fölfelé terjeszkedő megoldódé ha lehet, inkább fúrjuk ki a lapokat a megfelelő helyen és a csapoláshoz hasonlóan enyvezzük bele a lábakat, a tartó rudakat a megfelelő fúratba. A virágállvány természetesen egyéni elképzelés szerint építhető. Még szebb lesz, ha színes vékony dekoritlemezzel A VONAT Taram-tara, taram-tar* Zakatol már a vonat. Taram-tara, taram-tara Kerülgeti házamat. Siess, siess! -Hia mozdony, Gőzt ereszt a masiúa, Siess, siess! — fú a mozdony, Mikor érünk már oda? Lassan, lassan, állomás jön, Leszáll Jóska és Laci, Lassan, lassan, állomás jön, Itt jó lesz majd játszani! Siessünk már, siessünk már! Indul tovább a vonat. Siessünk már, siessünk már: Kati kendőt lobogtat! Gyarmati Béla sok a legcélszerűbbek, mert — kevés a hely. Nos, ilyen „emeletes” virág- állványt az ügyes, barkácsolni szerető házigazda, vagy akár a nagyobb fiú is elkészíthet. borítjuk a virágtartó lapok tetejét. A d ókorit lemez epókit műanyagragasztóval rögzíthető a falapokra. Ez azért is célszerű, mert öntözéskor a fa tartólapok nem nedvesednek át, a víz egyszerűen letörölhető. Ablaküveg ... meserét.. . Le is olvadt már a jég! Jégvirág meg úgy Mzony! Fenn virul egy csillagon. (Láng Etelkái GYERMEKEKNEK Szükséges hozzá; 60x60 ernes alaplap. Három darab 40x20 cm széles falap, egy 20x30 ernes kisebb lap, és a lábak. (Erre legcélszerűbb a háztartási boltokban 4,60 forintért árusított seprűnyél). Az illesztést elvégezhetjük egyszerű szegeléssel. =— Ki, aminek nem mestere, hóhéra az annak — nevették az erőlködést a nekeresdiek) s vasárnap megint kimentek a rétre. Sorra kacagták a biró fiait,,mert bizony a torkuk nem mérkőzhetett a kikiáltóéval. Csak akkor hallgattak el, amikor végül o bíró állt a körbe. ■— Na, kikiáltó — dőlyföskö- dött magabiztosan Nekeresd ura — most aztán rajta, különben még a szomszédod sem hallja amit mondasz. A kikiáltó semmit sem válaszolt, de amikor rákerült a sor, akkorát kiáltott, hogy a szomszéd faluban félreverték a harangokat. Azt hitték, földrengés rázta meg a levegőt. De a biró még mindig nem akart meghátrálni. Erősködött egy újabb próbáért. A kikiáltó biztos volt a dolgában, s ezért azt mondta: próbálja meg a birócsalád együtt a versengést. Támadt nagy nevetés amikor meglátták a bírót meg három fiát a körben. A fülüket azonban bedugták a nekeresdiek, mert négyen egyszerre bizony jó nagyot kiáltottak. S következett a kikiáltó: — Ki, aminek nem mestere, hóhéra az annak — harsogta bele a levegőbe. Hangos volt a kiáltás, sokkal erősebb a bírócsaládénál, de most senki j sem dugta be fülét. Örömmel nyugtázták a kikiáltó ayőzel- ' mét a céhmesterek, s a dölyfös biró meg a fiai megszégyenül- ten kullogtaK el a rétről. Szolnoki István VÍZSZINTES: 1. A vízsz. 36. egyik alakja. (Nyolcadik négyzetben kettős betű; a függ. 9. folytatásába írandó.) 10. Levegőt vesz be. 11. Dalok 12. Azonos mássalhangzók. 14. Lengyel fantasztikus író. 15. R. L. 16. Birtokos rag. 18. Szín. 19. Pantomim része. 20. Származás. 22. Gödröt készít fölé. 23, Kérdőszó. 24. Z-vel végén: hajítassz. 25. Sérülés. 26. Hajó a görök mitológiában. 28. Iparváros (0=0) 29. Verés közepe. 30. Küldönc. 32. Skálázás hangja. 33. L-lel elején vízi madár. 35. A bagoly Fekete István egyik művében. 36. Jókai regénye. (Folytatása a függ. 19.) 40. Vándorlás. FÜGGŐLEGES: X. Német zeneszerző (Richard). 2. Azonos mássalhangzók. 3. Szív régiesen. 4. E. I. S. Dal. 6. Detektív kutatja. (Első négyzetben kettős betű.) 8. Étel. 13. Gőg. 14. Lét. 17. Mázolod. 18. Kínai aprópénz. 19. A vízsz. 36. folytatása. 21. Hangszer. 22. Ékezettel göröngy. 24. Vissza: Pest megyei község. 25. Illata 26. Névelős költői hajnal. 27. Folytonossági hiány. 28. Kutyuska. 29. Lendület. 31. Sóhajtás. 33. Fohász. 34. Épület része. 37. Y. R. 38. ...kohama: japán város. 39. Fölé. Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1, 14, 36. Január 15-i gyermekrejtvény helyes megfejtése: Téli sportok. Farsangi mulatságok. Kandó. Könyvjutalmat nyertek: Nándori Gábor B.-gyarmat, Páldi Klárika B.- gyarmat, és Ifjú Stefán György S.* tarján. A könyveket postán küldjük dl
