Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-22 / 19. szám
lfltW íannőr t?t>. trs*s^?*nnj) NlCMO 3 i gondolkodás készsége A bányászok tanácstagja A körültekintés fokozását, szükségességét az új gazdaságirányítási mechanizmus még jobban előtérbe helyezi, bár eddig sem számított rossz pontnak, ha valaki munkahelyén erről az oldaláról mutatkozott be. Most meg éppenséggel nélkülözhetetlen velejárója, alapvető feltétele lesz gazdasági, politikai és kulturális életünk fejlődésének. Nemrég, amikor az egyik építőipari vállalat megtudta, hogy a korábban számára engedélyezett 30 millió forint értékű irodaház építésének költségeit vissza kell fizetni, kijelentette: nem épít újat, inkább hatmillióból felújítja a régit. Van olyan üzem, ahol most azon fáradoznak, hogy a korábban nagy üggyel- bajjal megrendelt importgépeket valamilyen módon visszamondják. Gyakran vagyunk tanúi olyan eszmecseréknek, ahol így kérdeznek: — Érdemes-e, mit hoz a gyárnak, a vállalatnak, előnyös-e a dolgozóknak, a népgazdaságnak? S ez jó dolog. Mert a ma feladatának jó meghatározása a biztonságosabb holnapot jelenti. A Salgótarjáni Acélárugyárban az idén a huzalmű tervét 61 millió forinttal csökkentették a felsőbb szervek az elmúlt évhez viszonyítva. Az ily módon feleslegessé vált fizikai munkásokat, azonban nem küldték el. Kerestek nekik munkát más gvárrészlegükben. arra gondolva: lehet, hogy évközben megváltozik . a helyzet, váratlanul nagyobb megrendelés fut be, s akkor nem kell majd munkásokért szaladozni, átcsoportosítással meg tudják oldani az új feladatot. Egyébként ez az előrelátás jellemzi a vezetést minden területen. Előnyös hatása érződik a piaci igényekre való gyorsabb reagálásban. a megrendelőkkel való meghittebb kapcsolat kialakításában, mely a felek kívánságainak rugalmas kielégítését teszi lehetővé. Hasonló jelenségekkel találkozunk az Öblösüveggyárban, a Síküveggyárban, a Bányagépgyárban és több helyiipari vállalatnál is. A gondolkodás készségéből fakadó munkastílus szélesebb körű meghonosításának zöld utat biztosít az idén a sok kötelező mutató eltörlése. A nagyobb önállóságból fakadó nagyobb lehetőség ösztönzőleg hat a cselekvőkészségre, megtermékenyíti a gondolkodást, ezercd jó ötlet, elképzelés elindítójává válik. G ondolkodva cselekedni — halljuk egyre gyakrabban a kívánságot. Az igény nem mai keletű. Megvalósításé. azonban az utasításon alapuló gazdaság- irányítási rendszer akadályozta. Megszabadulva a korábbi kötöttségek egy részétől az Idén még jobban felnyílnak az zsilipek, amelyek eddig fékezték a munka tempóját, szűk mederbe szorították az alkotó elmét. A tanácsi helyiiparban az idén nem írják elő a száz forintra jutó értéktervet, megszüntették az átlagbér meghatározását is. Szó van arról, hogy kísérletképpen egy vállalatnál csupán egyetlen mutatóként a nyereségrészesedést írják elő. Nem mindenki örül a nagy önállóságnak, mert ez megköveteli a gondolkodás készségének fokozását. Szemben áll a „ráérünk”, „nem kell annyira sietni”, „elég nekünk azt is elvégezni, amiért fizetést kapunk”, szemlélettel és gyakorlattal. A felfogás egyre inkább talaj ta- lanná válik. Társadalmunk nem a halogatást, hanem a bátor cselekedetek szükségességét tűzte a zászlajára. Csak ily módon gyarapodik az egyén, lesz gazdagabb a haza, az alkotó ember. Ezért vitatkozunk minden olyan állásponttal, véleménnyel, amely a mechanikus gondolkodást próbálja felszínen tártani, konzerválni. A társadalmi fejlődés bonyolultsága, a feladatok sokoldalúsága, a gondolkodás készségének fokozását írja elő. Ez persze mást is jelent. A többi között az eddigi gyakorlat alapos felülvizsgálatát! Ennek során nem kell azonban mindent elvetni, ami régi. A bevált jó módszereket továbbra is hasznosítsuk, igazítsuk az új követelményekhez. De lesz amit sürgősen el kell vetni. Például az utólagos magyarázkodást. Salgótarján központjában majdnem egy hétig rossz volt a vízellátás. Ilyesmi másutt is előfordul. Csakhogy ezt a problémát többféleképpen lehet megoldani. Vagy azonnal tájékoztatják a lakosságot a kialakult helyzetről, közük a probléma megoldásának várható idejét, vagy pedig agyonhallgatják az egész ügyet, s majd egy hét múlva a különböző fórumokon különbözőképpen indokolnak, magyarázkodnak. A Nógrádban például egymást okolta vízmű és az áramszolgáltató vállalat a hibáért Más helyen objektív okokra hivatkoztak. Arról azonban mélyen hallgattak, hogy hibáztak, hogy kétségek között hagyták a lakosságot Ilyenkor szoktuk azt mondani: a mulasztás beismerése egy lépést jelent a probléma megszüntetésében. M ás eset is figyelmeztet arra, hogy a gondolkodás készségét erőteljesebb ütemben kell szorgalmazni. Például a táppénzes állomány növekedésénél jó lenne megvizsgálni: a csökkentése érdeke-e a vállalatnak, vagy sem. A gyakorlat szerint — nem. Ugyanis a betegállományban levő dolgozók bérének egy részét felhasználhatják jutalmazásra. Gazdasági életünk új mederbe terelődik. Gyáraink, üzemeink, vállalataink vezetői nagyobb pénzeszközökkel és döntési jogkörre) rendelkeznek. Ezért véget kell vetni annak, a ma még fellelhető gyakorlatnak, hogy előbb cselekszünk, aztán gondolkodunk. Ilyen felfogásban az idén sem lehet dolgozni, még kevésbé 1968-ban, az új gazdaságirányítási mechanizmus nyitányának esztendejében. Helyes fellépni a gondolkodás készségének lebecsülése ellen azért is. mert van még hely, ahol a szellemi restséget, tunyaságot egyesek igyekszenek a munka pozitív mércéjeként elfogadtatni. Ez ellentétes azzal, amit el akarunk érni. Azt. hogy myíljanak fel az alkotó munkát gátló zsilipek, szárnyaljanak szabadon a nép javát szolgáló, az ország erejét gyarapító, gazdagító okos elképzelések és az azt követő tettek. Venesz Károly A szobában kellemes meleget árasztva duruzsol a cserép- kályha. A házigazda vakbélműtét után lábadozik. Az elmúlt napokban a barátok, ismerősök közül többen felkeresték. jobbulást kívántak és egy kicsit beszélgettek Most van idő erre is, nem úgy mint máskor. — Jött a műszakból, meg ment. Jóformán csak aludni járt haza, mindig volt elfoglaltsága — mondja a felesége. Ha meggyógyul, biztos tovább folytatja — néz a férjére, azután mindketten elmosolyodnak. — Jól van anyukám, tudod, hogy mindig van valami. Ond- rék Lászlót, négy évvel ezelőtt választotta a hetes körzet megyei tanácstaggá. A periféria: Baglyas, Forgách, Somlyó, Salgó és Róna tartozik hozzá. Nagy terület, vagy nyolcezer választópolgár él rajta. Ha fogadónap van, vagv tanácstagi beszámoló, öt felé mehet, de ő még egyetlen egyszer sem maradt el. A trösztnél újítási csoport- vezető. mea alapszervi párttitkár. Munkásőr és az SZMT- nek is társadalmi munkása, néha a népi ellenőrzés is a segítségét kéri. Máskor nem a gép mellett áll. filmet vetít valamelyik bányánál. Sokoldalú a kapcsolata az emberekkel, akiknek ezerféle gondjuk, bajuk van. A mások gondja, baja pedig hamar kifárasztja az embert, nem egyszer Idegessé is teszi. Nála valami más hatást vált ki. A béketűrésből nem egykönnyen lehet kizökkenteni, mintha kötélből lennének idegei. Az elmúlt négy évről beszélgetünk. — Hányán keresték fel, mint tanácstagot? — Nagyon sokan... — Hol? — Itthon, fogadónapon, a munkahelyemen, kint az üzemeknél. Amikor ott járok. Az utcán is megállítanak az em* ma már számos gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek. Érdekes, izgalmas, előremutató ehát a nógrádi szövetkezetek számára egy tapasztalatcsere- látogatás a szegedi járásban. A módszer, amely Szegeden bevezetésre került, csaknem azonos azzal, amelyet az idén .már megyénk három járásában is alkalmaznak. Alapvető tényező az új rendszerben, hogy a gyenge tsz-ek a végtermékek után kapják az ártámogatást, tehát csökkennek az odaítélés szubjektív elemei. Ártámogatást olyan növényi és állati termékekre határoztak meg, amelyeknek termelése hasznos, kifizetődő, tanácsos az adott viszonyok között. A szegedi Járásban például a kenyérgabona összes termése, valamint az értékesítésre kerülő hízott sertés, vágómarha, fűszerpaprika, burgonya, napraforgó, dohány és fajtaborsó értéke után kap árkiegészítést a szövetkezet. (Megyénk három járásában a kenyérgabona összes termése, valamint a burgonya, aprómag, hízómarha, növendékmarha, tej, gyapjú és vágójuh értékesítése után jár árkiegészítés!) Az áruértékesítés után megszabott állami támogatás tehát egyidejűleg a minőség javítására, minél nagyobb árbevétel m°"szc”zésére ösztönöz, hiszen a tsz-ek a bevétel meghatározott százalékát kapják meg támogatásként. Az ártámogatás mértéke függ a talajminőrégtől, vagyis a szántóterü'et aranykorona értékétől is. A támogatásban részesülő üzemeket négy kategóriába sorolják: az első kategóriába a 0—5, a másodikba fiz 5,1—7, a harmadikba a 7,1— 9 és a negyedikbe 9,1—11 aranykorona talajértékű tsz-ek tartoznak. Az árkiegészítés kategóriánként változik. Így például a növendékmarha értékesítése az 1. kategóriában 12. a harmadik kategóriában azonban már csak hat forint kilónkénti árkiegészítéssel jár együtt. 3 A szegedi járásban az új rendszer számos előnyös változást hozott A tsz-ekiben jelentősen megnövekedtek a hozamok, mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. Növekedett a burgonya termésátlaga. Míg azelőtt az önellátást sem tudta biztosítani a járás, addig most egyetlen szövetkezet több burgonyát adott el, mint egynémelyik esztendőben a járás valamennyi tsz-e. Rohamosan megnövekedett az értékesítésre került hozott sertések és vágómarhák mennyisége, csökkent az abrakíel használ ás és növekedett az átadási átlag'úly. A takarmánynövények hozanjiai is növekedtek s kialakulóban van az egészséges összhang a takarmánybázis cs az állatállomány között A. forráskúti Haladás Tsz- ben például, amely 4,5 arany- koronás szán'óföldön gazdálkodik. két esztendő alatt négymillió forintnál nagyobb tartalékot képeztek. Csaknem hárommillió forinttal növekedett a bevétel a balástyai Móra Ferenc Tsz-ben is: a két kísérleti év alatt spk gépet, mütráeyát, vegyszert vásároltak. Lényegesen javult tehát a gazdálkodás színvonala. A nagy tartalékolást az is lehetővé, mondhatnánk kötelezővé teszi, hogy az új rendszer előírása szerint éves viszonylatban az előző évihez képest 30 százaléknál jobban a személyes jövedelem és a munkabér nem növekedhet. A harminc százalékot meghaladó összeget biztonsági tartalékba kell helyezni. (Hasonló rendelkezés lép életbe megyénkben is az első három kategóriában, a negyedik kategóriában viszont 20 százalék lesz a jövedelemnövekedés engedélyezett mértéke!) Érdekes megfigyelés, hogy míg az állami támogatás mértékében alig történt változás az érintett tsz-ekben, addig egyidejűleg az árutermelés szembetűnően növekedett. Azonkívül a kifizetett, kiosztott jövedelmek mögött mindig ott volt a megfelelő termelés is, tehát érdemtelenül nem juthattak a tagok jövedelemhez. B Természetesen — mint minien kísérletnek — az állami támogatás új rendszerének is megmutatkoztak az árnyoldalai is. Nyilvánosságra került: hpl kell nagyobb körültekintést, némi módosítást, vagy szigorítást alkalmazni. Fontos tanulság, hogy ez a rendszer sem old meg önmagában minden kérdést. így például azokban a tsz-ekben. ahol a szövetkezét szakvezetése nem megfelelő, az eredmények is elmaradnak Továbbra is igen nagy a különböző jövedelem- elosztási és munkadíiazási formák megválasztásának a Jelentősége. Az ártámogatás lehetőségei ad ugyan a háztáji férőhelyek kihasználására és a háztájiból felvásárolt termények, jószágok szövetkezeti értékesítésére, egyidejűleg azonban némi teret nyit a spekulációnak is. Előfordult a szegedi járásban, hogy egy-egy tsz-tag több burgonyát adott át a tsz-nek, a felár reményében, mint ameny- nyit harmados részként hazavitt. Sőt egy kupac szellemű tsz-tag sertéseket vásárolt fel és értékesített felárral az ártámogatást élvező tsz-nek. A járási tanács vezetői meg is tették a szükséges intézkedéseket: a részestermények átvé telét módosítják és ellenőrzik, á háztájiban nevelt szerződéses jószágokat jóelőre a szövetkezet nevére írják. Mindent egybevetve: a tsz-ta- gok, a szövetkezeti vezetők és a járási irányító szervek egyformán eredményesnek, jónak tartják az ártámogatásos módszert. Szerintük az állami támogatás ilyen módja mielőbb előnyös, gazdaságos, jövedelmező vetési szerkezet kialakításához seeíti hozzá a gyenge szövetkezeteket. Lakos György berek panaszaikkal és ötleteikkel is. — Milyenek ezek? — A házhelyvásárlástól a közvilágításig, a birtokháborítástól, összeférhetetlenségig, a járda és útjavításig minden megtalálható. Jogosak és jogtalanok. Az emberek türelmetlenek, es sokan túlzott igényeket is támasztanak. Az egyikhez csak jó szó kell, s elintéződik, a másikhoz hosszú magyarázat, mire megértik. A tanácsi lehetőségek végesek, nem lehet minden igényt egyszerre kielégíteni. Sok minden történt a körzetben. Itt Baglyasalján, vagy 15 éves probléma volt a rossz út. Már épül. A patait rendezése, lefedése és betonozása folyik, a járda is készül. Csaknem tizenötmilliós munka és nem lesz meg egyszerre. A villamoshálózatot már átépítették. Ellőtte panaszkodtak a tévések, de most már nem. A közvilágítás fejlődött, jobb lett a közlekedés, sűrűbb az autóbusz- járat. Somlyón a vízvezeték és a szennyvízcsatorna készül és az utat is javítják... Forgách-telep korábban többet kapott, de azért most is létesült egy és más. Saigon új üzletház, kisvendéglő épült, korszerűsödött a strand, utak is épültek a szennyvízelvezetés is megoldódott. Salgó jelentős idegenforgalmi hely. Eresztvénybe a somosi és sal- gói út építésével gyorsabban lehet majd eljutni. Zagyvarónán új üzlet épült, a közvilágítás fejlődött, új híd készült, javult a közlekedés. Sikerült megold 1st találni a hlázhelyproblémákra is — mondja. — Sajnos sok ember van, aki ezeket nem veszi észre — szólal meg egy idő után. — Valakinek viccesen meg is mondtam: — Maga a villanyt azért nem látja, mert fönt van, a szennyvízelvezetést meg azért nem, mert lent megy. Mit tehetett, elnevette magát és igazat adott. Mert van ám, olyan javaslat is, hogy a tanács minden autóbuszmegállóhoz építtesen melegedőt. De kérdezem, miből? Egyébként Budapesten, ahol tényleg nagy a forgalom még ott sincs, hót akkor itt minek. Két nyilvános utcai telefont is kértek. Kellene, de új központra és külön, vezetékre lenne szükség. Ezt olcsóbban is meg lehet oldani. A népboltnál és a művelődési háznál van telefon. Ikervezeték lesz majd az orvosnál, ha pedig éjszaka mentő kell úgy is onnan hívják. Nem is a nagy dolgok, hanem apró, szinte semminek látszok bosszantják az embereket és engem is. Melyik idegen hinné el, hogy egy akkora település mint Baglyasalja eddig férfifodrász nélkül volt. Talán most mór megoldódik. Vagy azt, hogy nincs cipész. A városba kell menni, ha valaki egy cipősarkat akar fölveretni. Ez közös gond, és ha a szövetkezetek nem lennének merevek, már rég megoldottuk volna. Gondolják minek, úgy is bemennek aa emberek a városba. De képzelje azt az idős nyugdíjast, akinek ezért kell utazgatnia. Ezek valós problémák. Volt olyan, aki azért jött hozzám., hogy a tanács építtessen a portójára hidat A perifériákon lakó emberek örülnek a városközpont fejlődésének, de azért mindig hozzáteszik: többet kellene törődni a külterületekkel is. Nem mondom, van megolda- nivaló és lesz is mindig. Saigon a világítást kellene javítani. Somlyón csak hetenként kétszer van autóbusz a reggeli és az' esti iskola járatokon kívül. Meg kellene és lehetne is oldani esetleg úgy, hogy napközben egyik-másik forgáchi járat vonalát meghosszabbítanák. Az ottlakó mintegy 140 családnak a heti egyszeri orvosi rendelés is kevés. Vannak olyan gondok is, amelyek egyes családokat érintenek Salgón. Panaszolták, hogy a szemétdíjat azoktól is szedikj akik nem veszik Igénybe ezt a szolgáltatást. Rónán, yiszont az is kénytelen vízdíjat fizetni, aki a közkutat talán egyszer sem vette igénybe. Ezek még vizsgálatra szorulnak, de megoldást lehet rájuk találni. A perifériáról beszéltem, de higgye él, jó érzés tapasztalni az arra irányuló törekvése, hogy mind jobban eltűnjék a különbség a városközpont es a peremkerületek között. B. .1 Tízesztendős matematikus Már első elemista korában kitűnt társai közül különleges matematikai készségével a most tízesztendős penészlaki születésű Rácz Imre. A Fővárosi Tanács Oktatási Osztályának javaslatára a kisfiú Budapestre került. Heti egy alkalommal „szakmai” továbbképzésen vesz részt az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Matematikai Tanszékén. Felvételünk a Táncsics Mihály nevetőotthon tanulószobájában készült, aho Görbééi János nevelőtanár fog mozik Ka.cz Imrével. (MTI foto —- Kovács Gyula fel vétele)
