Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-22 / 19. szám
4 NÖGRAD 1967. január 22., vasárnap A főnévi utótagú szókapcsolatok Következetlenseg miatt marasztalta el a minap valaki helyesírásunkat. Mégpedig azért, mert „a párt vezetősége” szókapcsolat egybeírását kifogásoltam, ^edig magam is „elismertem”, hogy a „pártvezetőség” szó egybe írandó. Válóban „elismertem”, sőt az alábbi főnévi utótagú szó- összetételek is egybeírandók: pártapparátus, pártelnök, pártház, pártiskola, pártközpont, pártlap, pártválasztmány, pártkongresszus stb. Az előtag mindenütt a *,párt” főnév, méghozzá birtokos jelzőül használt főnév. Kérdezhetünk az utótaggal az előtagra. Például: Minek a kongresszusa? — a pártnak a kongresszusa, (vagyis) a párt kongresszusa. Tehát: párt-kongresz- tzus, (de) a párt kongresszusa. I A birtokos jelzőül hasz- * nált főnevet mindig egybeírjuk a jelzett főnévvel, ha a birtokviszony jelöletlen (pártkongresszus, pártve- s eit őség — • munkásosztály, tervteljesítés — ajtókilincs, háztető; névnap.) 2 De a birtokos jed“* zőt (általában) különbjük a jelzett főnévtől, ha a jelzett főnév 3. sssemélyü birtokos személyra- 0ot kap (-a, -e, -ja, -je ragot). Például: a párt vezető- *ége, a ház teteje, neve napin, a párt kongresszusa. Ezek szerint a „pártvezetőbég” birtokos szóösszetétel törvényszerűen egybeírandó, „a párt vezetősége” birtokos szó- kapcsolat pedig törvényszerűen különírandó. Ebben tehát semmiféle helyesírási következetlenség nincs. (A következetlenség látszata legfeljebb a bar&tfüle, istennyila, napkelte, tanácsháza, vásárjia-iéle szavaknál állhat fenn, ugyanis ezek össze- *tétellé vált jelölt kapcsolatok.) Ez alkalommal szóljunk még a főnévi szókapcsolatok néhány másfajta érdekes esetéről is! Figyeljük meg a következő tulajdonságjelzős összetételeket: alelnök, alapelv, élüzem, előtag, közérdek, mellékjövedelem, részletkérdés. Az első szavakra a melléknév kérdésével kérdezhetünk: Milyen elnök? Milyen üzem? Milyen kérdés? Q Az utótag tulajdonság- jelzői tehát melléknevek, de ezek (al, alap, él, elő stb.) önálló melléknévként nem használatosak. Az ilyen összetételek mindig egybeírandók. Például: alapállás, alapanyag, alapbér, alapár, alapeszme stb. „A törvényhozás a közvetlen fejenkénti választás által... azokra szándékoztatik bízatni, akiket az összes nép bizalma kijelöl e végre ... Ez valamennyi újabb alkotmánynak alapeszméje.” (Eötvös József) /i A -dik képzős sarszám- névj jelzőt nem írjuk egybe a jelzett főnévvel: kétezredik év, harmadik nap, hetedik alkalommal. A -d képzős somszámnévi jelzőt azonhan egybeírjuk a jelzett főnévvel: ezredév, harmadnap, hethedízben. „Imrusnak az az utazás jutott eszébe, amit szegény api- vaX tett meg hajdan Pestre, az ezredéves kiállítás alkalmával.” (Babits Mihály) ^ A jelöletlen határozás *■*' összetételeket mindig egybeírjuk: anyagellátás, anyaghiány, karóra, zsebóra, vérszegénység, vizböség, béke- bíró, békeértekezlet, békevágy, békegalamb, békeharc, békekötés. „Vénekre bízzátok a hadizenést, if jakra a béke- kötté st!” (Jókai Mór) Tóth Imre Magyar farkaskaland Mongóliában Szabadságát tölti itthon a Mongóliában dolgozó magyar geológus csoport. Az expedíció egyik tagja, Dedik János gépkocsivezető azonban magával hozott egy ritkaszép trófeát is, egyik izgalmas vadászka landjuk emlékét. Egyik őszi napon Íz expedíció néhány tagja a tábortól 60 kilométernyire levő fúrótorony felé igyekezett. Terepjárójukat Dedik János vezette. Túl jártak már az út felén, mikor jobbról hirtelen vágtató zergecsapat tűnt fel, s pillanatok alatt eszeveszett száguldással suhant át előttük. S máris észrevették az üldözőt, egy hatalmas, sárgás szürke anyafarv kast. A vad csörömpöléssel közeledő kocsitól azonban üldözött és üldöző egyképpen megrémült: egyik jobbra, másik balra menekült. A zergéket hagyták is futni, de a farkáét a kocsi űzőbe vette. Negyven kilométeres sebességgel rohant az állat és mögötte ott hánykolódott a kocsi az úttalan-úton dombra fel, dombról le. Sőt, nem is csak követte a farkast, hanem — mint puli az elkó- dorgó bárányt — terelte arrafelé, ahol vagy 20 kilométernyire a fúrócsoport várakozott rájuk. A kocsin ugyanis nem volt puska, a toronynál viszont igen — na meg az üzemanyaggal is spórolni kellett... A farkas vágtatott, a kocsi utána. Végre a hajsza elért a torony közelébe. A farkas elrohant mellette, de az egyik ott dolgozó mongol vadász észrevette, s a következő pillanatban már a kocsi hágcsóján kapaszkodott, fegyverét szorongatva. A vadászat most már nem tartott sokáig. A farkas futott még vagy öt kilométert, aztán elszántan szembefordult üldözőivel, s támadásra készült. De a kocsi hirtelen megállt, s már dörrent is a halálosan biztos lövés. A vadászat örömén és dicsőségén a magyar gépkocsivezető és a mongol vadász testvériesen megosztozott. De a trófea Dedjk János lakását díszíti: a tulajdonjog másik felét is megvásárolta a társszerzőtől. 25 kemény „tugrikért”. A ,„Phőnix"-től a „Delfin”-ig... Éppen 200 éve, hogy a magyar tenger közelében gróf Festetich György fenékpusztai hajóqgpenáljában elkészült az első hazai vitorláshajó. A „Phönix” híre messzeföldre eljutott és a keszthelyi kastélyba látogató idegenek számára mindig ünnepi esemény volt, ha az új hajó kifutott a Balatonra. A nagy lehetőséget a magyar tenger partján Young Richard angol hajóépítő fedezte fel a múlt század nyolcvanas éveiben Ba- latonfüreden, és megalapította hajógyárát. Azóta Európa-szer- te megismerték és megkedvelték a füredi vitorlásokat, amelyik sikerrel szerepelnek a nemzetközi versenyeken is. A külföldi és hazai sportközönség számára a legkisebb finn- dingi típustól a nagy tengeri vitorlás-motoros yachtokig 17 féle változatban épülnek. Legkeresettebbek a 20 négyzetméteres vitorlázattál felszerelt tőkesúlyos hajók. Ezek a tengeri vitorlások hosszabb partmenti túrákra is alkalmasak és nagy előnyük, hogy a kezdő vitorlázók is biztonságosan kezelhetik még viharos időben is Tervezésüknél a szakemberek a jó stabilitásra, megfelelő sebességre és a könnyű építési módra irányítanak nagy figyelmet. A hajótestet teljes egészében fából készítik, különleges mahagónit, borovi, vörös és lucfenyőt, tölgyet használnak fel belső helyiségeinek kiképzéséhez, berendezéséhez. Kabinjaiban négy személy számára kényelmes hálóheiy található, a főzéshez, világításhoz szükséges energiát külön áramfejlesztő-telep szolgáltatja. Vitorláját múanyagszálas vászonból varrják és kedvező széllel a karcsú, modern vonalú hajó 10—12 kilométeres óránkénti sebességet is elérhet. Magáncégek rendelésére Nyugat-Európába rendszeresen szállítják. Belgiumban például a hajótulajdonosok ezt a balatonfüredi típust „Delfin” névre keresztelték és külön „Delfin” klubot alakították. MAh fél deci pálinkával kezdődött Senki sem mérte az italt Hogyan kezdődik egy szúr- szállj vele, mert inni akar kálásj véredből __ a És Berze András arcul csapja Forrót. Terjedelmes bírósági jegyzőkönyv sorai között keresem a választ. Forró Imre már nem forrófejű fiatalember, amikor az eset történt, 42 éves volt Traktoros a csécsei termelő- szövetkezetben. Bevallott havi keresete 2650 forint. És mégis egy húsz centi hosszú, fanyelű konyhakéssel csaknem kioltotta Berze András életét A „miért”-re két irányból kaptam választ. Az egyik: még tavaly nyáron Forró Imre fűkaszálóval dolgozott a határban. A magas fűben meglapuló nyulak közül többet megsértett a gép. Nem is mozdult az állat Köny- nyű volt összeszedni. Berze András a fűkaszáló nyomában felszedte a nyulakat és hazavitte. Valaki feljelentette és Berze András gyanúja Forró Imrére terelődött. Harag lett belőle. Máskor búzát loptak a termelőszövetkezet majorjából. Ekkor meg Berze Andrást hozták össze a tolvajokkal. Megint csak hízott a harag a két férfi között. Aztán egy este azzal jött haza Forró Imre felesége, hogy— — Vigyázz, nehogy vitába — Az András? Lehet, hogy én előbb iszom az övéből. Virtus? Harag? Bosszú — vagy mind a három együtt? Tény, hogy Forró Imre most is magával vitte azt a húsz centi hosszú konyhakést. Mielőtt kilépett a konyhából megmutatta a feleségének. Az asszony még jobban megrémült... Mint később kitűnt; okkal! Mielőtt tovább gombolyítanám a most már gyorsan pergő események fonalát, előbb felsorolom, mit ivott ezen az egy napon Forró Imre (saját bevallása és visszaemlékezése szerint). Reggel három fél pálinkát, aztán ketten elfogyasztottak 2— 3 liter bort (senki sem mérte!), majd később 3—4 liter bort rövid alvás után „ráfejelt” és végül két pohár sör, majd ismét két pohár bor tetézte az egészet A hatósági véleményben ezt olvasni Forró Imréről: Ha iszik kötekedő természetű ember! És ezen a napon is kötekedett Ö ment be elsőnek az italboltba. Rendelt és akkor jön Berze András. Fcrró Imre odaáll elébe és ingerii. — Na. itt vagyok, ihatsz a Az italbolt vezetője az ajtóhoz ugrik és lehúzza a redőnyt — Nekem nem csináltok kárt — mondja és már nem adja ki azt a hét pohár sört sem, amit Forró Imre rendelt és százast küldött be az italbolt vezetőjének. Ki érti ezt? Forró előbb rundot rendel mindenkinek, aki csak kint van az italbolt előtt azután ismét beleköt Berze Andrásba. — Üss meg na, ha merszl És a pofon után elkezdődik a dulakodás. Forró egy sörös poharat vág Berzéhez, ő máz- fejen találja Forró Imrét hogy kibuggyan a vér. A harmadik söröspohár is összetörik valakinek a fején és Berze András úgy fogja le a heveskedő Forrót hogy ráhajol a hátára. És ekkor valami megvillan Forro kezében. Berze András ütést érez, majd hirtelen elnehezül a lélegzete. A szemközti házig vonszolja magát onnan szállítják el a mentők eléggé kivérzett súlyos állapotban. Forró úgy érzi, elégtételt vett Mondja neki a sógora, hogy— „vérzik a fejed, helyben hagyott az András!” — Ne törődj vele, kapott 6 is éppen eleget Nehogy azt higgye, hogy manapság vannak háziasszonyok. Ezt csak az újságokban írják. Különben csak dolgozó no van. Ha nem hiszi, figyelje meg egy napomat. Reggel hat órakor szólok a férjemnek, ., .„Lajos, kelj fel, és segíts felkészíteni a gyerekeket, vágj fát, fűts be a konyhába!” Mire a férjem mit gondol, mit mond? „Micsoda lelketlenség, ilyen korán felkelteni egy embert, aki egész nap robotol!” Az persze nem lelketlenség, hogy én, a dolgozó nő hat órakor kelek minden nap! De mit tehetnék mást! Valakinek csak el kell vinnie a gyerekeket az óvodába. Még a kisebbik fiam is előbb kel fel, mint az apja. És akkor én vagyok a lelketlen. Ilyenkor beküldőm a két gyeteket a szobába. Ráugranak az apjukra, és kórusba ordítják a fülébe: Lusta apu keljél fel! Lusta apu keljél fel! — és kész a veszekedés. Mert minek uszítom én a gyerekeket az apjuk ellen? Hát uszítás az, ha megkérem, hogy segítsen a reggeli munkában? Na, végre elviszem a két gyereket az óvodába. A kisebbet tele úton a karomon cipelem. Nem is gondolja, hogy elhúzza az ember karját. Már hároméves múlt. olyan, mint a sár. Aztán rohanok az irodába, mert alig negyedóra marad. így élünk mi A háziasszony Akkor rendbe teszi az ember magát. Megfésülködik, kiru- zsoz és pont ekkor jön a főnök is. Már megjegyezte — igaz barátságosan, de megérzi az ember a szavak mögött a gúnyt — „odahaza, persze nem jutott rá idő!” Hát nem! Az ő felesége is két gyereket hurcol reggelenként, és tudom, hogy a főnök sem segít odahaza. Megkezdődnek a reggeli tárgyalások, ilyenkor egy kicsit kifújhatja magát az ember. Főzünk egy kávét a tervosztállyal közösen, és kezdődik a hajrá. Telefon, gépelés, telefon, hív a főnök, telefon, ügyfél keres, telefon, szól a férjem, hogy este később jön haza, telefon... és ez így megy fél ötig. Nem is csoda, ha zúg a feje az embernek, és alig marad ideje, hogy megbeszélje a barátnőjével, hol találkozunk este. Mert kell egy kis kikapcsolódás egy dolgozó nőnek is. Ja, még a bevásárlás. Van egy kis noteszem, abba írom, hogy naponta mit kell venni, mennyit költők. Nem elszámolás, az uram még egyszer sem kérdezte meg, miből vásárolok annyi mindent, és mennyit kell sorba állni, van- e a piacon zöldség? Ö semmire sem kíváncsi. Elsején hazaadja a fizetést és előttem elvesz belőle két százast. A harmadikat már a hivatalban leemelte. Azt hiszi, hogy én nem tudom. A kolléganője mindent visszamond telefonban. Előbb tudom, hogy mit csinált a drágám, mint ahogy hazajön. De én hallgatok! ötkor hazaviszem a két gyereket, akkor már ott a nagymami, befűtött, meleg van. Berakom a gyerekeket, és rohanok tovább. Fél hatkor vár Nusi a Búzavirágba. Csak fél órám van, mert a csemege hétkor zár. Tegnap is elbeszélgettük az időt, és rohanhattam messzire, a nagycsemegébe, ahol kilencig is bevásárolhatok. De mit? A maradékot. Persze ezt a férjem nem tudja, nem ismeri. Nem is akarja megismerni. És este? Az kész cirkusz. Az uram megjön, és kör ül- szaglászik a konyhában. Első szava: „Mit eszünk?” Mit, mit? Majd eszünk valamit. Előbb be kell fejezni a vasalást, még kell varrni a gyerek mackóját (kicsúszkálta a tér- dit) és majd eszünk. Erre a férjem duzzogva ' bemegy a szobába olvasni, tévét nézni, mert neki nincs egyéb dolga. Hát a múltkor meg mit mond! — Te nem akarsz tanulni? — Nem! mondtam neki határozottan, bár titokban már jelentkeztem szakközépiskolába. Ha a gyerekek nagyobbak lesznek, és a nagymami is vállalja a gyakoribb ügyeletet, akkor én is tanulhatok. Persze a férjem már végzett az egyetemen, és kevesli a felesége tudását. Hiába mondják neki a fülem hallatára is, hogy .J^ajos, neked nagyon csinos feleséged van!” — ő nem elégszik meg ezzel. Pedig higgye el, úgy tudok főzni, hogy mind a tíz ujját megnyalja az étel után. Vasárnap húsleves van mindig, dagadóval, tormával. Már a rántott hús nem is kell neki. És mégis panaszkodik. Szóval most már elhiszi nekem, hogy nincs háziasszony, csak dolgozó nő? Reggel hattól este tízig, az ugye pont két műszak. Ennyit dolgozunk mi, és a férfiak? Hát van egyenlőség? Elnézést, sietnem kell, vár a barátnőm a Búzavirágban... egy kis kikapcsolódás, egy félórára. .. s- «>. véremből. Hagyjuk ezt most. Mások is csitítják, a sógora, az ismerősök és a barátok. Forró nem nyugszik. Felemlegeti a régi dojgokat Berze sem hagyja a maga igazát. A nyu- lakról szól, a búzalopásról, meg arról, hogy Hídvégi Sándor és fia, István még 1965- ben súlyosan bántalmazták Berze András testvérét. El is ítélték őket a pásztói járásbíróságon, de már akkor megromlott a viszony a két család, az egész rokonság között Most minden előkerült és forró lett a hangulat a csécsei italboltban. Az emberek érezték, hogy valami készül. Egyenként kimentek az italbolt elé. Utánuk ment Berze András és Forró Imre is. Már heten voltak, a két berzenkedőt öten csitították. Semmi eredménye. Forró Imrében már forr a vér. — Üss meg na, ha mersz! Azért érzi, hogy következménye lehet és lesz a dolognak, a véres kést útközben eldobja. Berze Andrást csak nagy nehézség árán tudják megmenteni az életnek. Hat—hét palack vért kap és huszonnyolc nap alatt épül fel sebéből. A „miért”-re tehát ez a két válasz: vélt, vagy éppen jogos harag, neheztelés és az ital. Egyik sem enyhítő körülmény, sőt, csak súlyosbitja Forró Imre cselekedetét. Mindenki kötekedő embernek ismeri, ha iszik. Erről már többször beszéltek vele. Akkor is csitították, békítették, ő viszont a szesz hatására belelovalta magát a bosszúba és csaknem kioltotta egy ember életét. A bíróság súlyosbító körülménynek vette az italos állapotot. Ilyen esetben nehezebb a józan megfontolás és fokozottabb a cselekmény társadalmi veszélyessége. Forró Imrét emberölés kísérlete miatt a megyei bíróság négyévi szabadságvesztésre ítélte és öt évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Gáldonyi Béla
