Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-20 / 17. szám

VILÄG PROTFTÄRTAT VGYFCrT TTTEK! JANUÁRI VERŐFÉNYBEN ­NOGRA XXIII. ÉVF. 17. SZÁM ÄRA: 50 FILLÉR 1967. JANUAR 20. PÉNTEK TERVEZŐ TSZ-GAZDÁK „Nyitás” Európára (2. oldal Csak első osztályú Követendő gyakorlatot va­lósítottak meg az őrhalmi Ha­zafias Népfront Termelőszö­vetkezetben. Ilyenkor, a terv- készítés idején, a termelőszö­vetkezet vezetősége azt kéri a tagoktól: alakítsák ki közösen az új esztendő terveit, beszél­jék meg jó időben, hogyan gazdálkodjon a közösség az el következő hónapokban. Amo­lyan „kis kérdőiveket” adnak közre, s azt tudakolják benne, hogyan alakítsák az állatte­nyésztést, mit vessenek a föl­dekbe, hogy azután a szorgal­mas munka eredményeként a lehető legtöbbet termelje a ha­tár. A szövetkezeti gazdák nagy megtiszteltetésnek tart­ják a vezetők figyelmességét. A többség becsületbeli ügyé­nek tekinti, hogy időben visz- szajuttassa a kék borítékba zárt választ a szövetkezeti iro­dába. A vezetők meg azt vallják, hasznos ötletek, megvalósítá­sára váró javaslatok gazdag tárháza a beérkező levélköteg. Közülük a legjobbak már évek óta helyet kapnak a termelő- szövetkezet éves tervében. Az üzemágak megtervezésénél ugyancsak ott vannak a leg­illetékesebbek, a munkahely gazdái, a legszorgalmasabb ta­gok Elmondják tapasztalatai­kat, véleményüket. A tervtár- gyaló közgyűlés aztán még mindig lehetőséget ad ahhoz, hogy formálják, alakítsák az • elképzeléseket Az őrhalmi termelőszövetkezetben így vá­lik gyakorlattá az a nagysze­rű elv: a szövetkezet gazdái a tagok. S a szövetkezeti tagok előtt is világos, az ő előrelátá­suktól, igyekezetüktől, szor­galmuktól függ, hogyan ala­kul a közösség, egy-egy gaz­da személyi jövedelme az új esztendőben. ■ Most hogy a termelőszö­vetkezetek önállósága növek­szik, különösen nagy szükség van arra, hogy a gazdasági évet, a növénytermesztés, az állattenyésztés, a segédüzemek tevékenységét a várható hoza­mokat, jövedelmet a gondos gazda módjára tervezzék. Így van ez rendjén, hiszen a szo­cialista mezőgazdasági nagy­üzemek termelését a mező- gazdaságban dolgozó több ezer termelőszövetkezeti tag jöve­delmét nem lehet pusztán az időjárásra, a véletlenre bízni. A termelőszövetkezeti vezetők és tagok előrelátását körülte­kintését évtizedes tapasztala­tát kell szembeállítani a ter­mészet erőivel, a véletlennel. A tervezésnél nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni egyet­len olyan körülményt sem — természeti, közgazdasági adottságokat a népgazdaság igényeit —, amelyek befolyá­solhatják a termelés alakulá­sát az elképzelések megva­lósítását. Mert az önállóságot egyetlen szövetkezetben sem tekinthetik ajándéknak. Adni kell helyébe, az eddiginél több gondosságot nagyobb felelős­séget. S nemcsak a szövetke­zeti vezetők, hanem a tagok, a Közgyűlés felelősségét. Az új mechanizmusban megvál­tozik a tervezés eddigi gya­korlata. A termelőszövetkeze­tek többsége mögött most már nem állnak ott vizsgálódó te­kintettel a járási szakembe­rek. A járási mezőgazdasági osztályokra csak azok a szö­vetkezetek „hozzák el” a ter­veket megerősíteni, amelyek megkülönböztetett állami tá­mogatásban részesülnek. A megnövekedett önállóság nemcsak arra ösztönzi a szö­vetkezeteket, hogy a lehető legjobban kihasználják meg­levő adottságaikat. A terme­lőszövetkezeti gazdákat is ar­ra serkenti, az őrhalmi példá­hoz hasonlóan, legyenek tevé­keny részesei a tervkészítés­nek, szorgalmuk, igyekezetük legjavát adva segítsék a hoza­mok növelését, a költségek csökkentését, a gazdaságos termelést. Ennek ugyanis egyenes következménye, hogy növekszik a szövetkezetben becsületesen dolgozó tagok jövedelme. örhalomban, de egy egész sereg termelőszövetkezetben a megyében, az idén már sza­vatolják, garantálják a gaz­dák munkájának ellenértékét. Az ilyen szövetkezetben rend­szerint azt mondják a vezetők a tagoknak: kereshettek negy­ven—ötven forintot is naponta Az erősebb gazdaságokban meg nyilván ennél többet is ajánlanak, mert a munkadíja­zást mindenütt maga a szö­vetkezet alakítja ki, a korábbi tapasztalatok, a meglevő adottságok alapján. A jövede­lemnek egyetlen feltétele van: végezzék el a tagok az előírt munka mennyiségét, teljesít­sék a megszabott munkanor­mát. Ha aztán a zárszámadás idején kiderült, hogy jobban sikerült az esztendő a terve­zettnél, a szövetkezet és a tag is jól jár. Az ilyen jövedelemelosztás nyilvánvaló, hogy csak elő­nyös lehet a közösségnek, meg a tagoknak is. A termelőszö­vetkezet jobban gazdálkodik, több árut termel, többet érté­kesít, nő a közösség jövedel­me. Ha van pénz, akkor a kö­vetkező évben többet költhet gépekre, műtrágyára, s egyéb olyan eszközökre, amelyek a mezőgazdasági termelés to­vábbi növelését segítik elő. De ha van pénz, többet fizet­het a tagoknak is. A rendsze­resen kifizetett munkaegység- előleg, a tisztességes napi, ha­vi jövedelem, ha ráadásul a széles körű szövetkezeti de­mokrácia is érvényesül, nagy erő. Arra ösztönzi az embere­ket: sokat és jól dolgozzanak, mert fáradozásuk nem hiába­való. Erősödik, gyarapodik a közösség, gyarapodik otthon a porta is. De az ilyen esztendőt most, a tervkészítés idején kell meg­alapozni. Mégpedig oly mó­don, hogy a szövetkezeti veze­tőkkel együtt tervezzenek ma­guk a gazdák is. Az őrhalmi Hazafias Népfront Termelő- szövetkezet példája bizonyít­ja, hogy ahol nemcsak szüksé­ges formaságnak tekintik a tagokkal való tanácskozást, mert azt kívánja a szövetke­zeti demokrácia, ahol az ész­revételeket nem hagyják szó nélkül, ahol az okos javasla­tok nem sikkadnak el, ott szí­vesen terveznek a gazdák. Az effajta együttműködésből pe­dig rendszerint az következik: erejüket nem kímélve dolgoz­nak a tsz-gazdák a maguké­nak érzett tervek megvalósí­tásáért. Vincze Istvánná terméket gyártanak (3. oldal) Jövő heti rádió- és tv műsor (S. oldal) Cl mezőgazdasági gépek A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár az NDK-tól kapott do­kumentáció alapján megkezdte a borsócséplőgépek üzemszerű gyártását. A gép önműködően felszedi az indát, a borsót ki­csépeli és különválasztja, majd a szalmát a kijelölt helyre rak­ja. A gép óránként 600—1000 kiló magot csépel, s így a kon­zervipar számára is igen hasz­nos. Az idén elkészülő ötven berendezésből már a legköze­lebbi szezonra kap az élelmi­szeripar. A gyár második újdonsága a traktorral vontatható fűkasza, 213 centis vágószerkezetéveL Kopírozó szerkezetének segít­ségével egyenetlen talajon is jól használható. Az idén két­ezret gyártanak belőle. Tizenöt nan tükrében Mivel foglalkoznak a lielfiipart vállalatok? A fokozott önállóság jegyé­ben kezdték az újesztendőt a helyiipari vállalatok. Az előző évhez képest tovább csökken­tették a kötelező mutatók szá­mát. Ez nagyobb öntevékeny­séget biztosít, ugyanakkor na­gyobb felelősséget is jelent mind a vezetőknek, mind a dolgozóknak. Miről vall az első tizenöt nap, mivel foglalkoznak most a helyiipari vállalatok? Ezek­re a kérdésekre kértünk vá­laszt. — Folytatjuk a múlt évet, vagyis azokat a termékeket gyártjuk, amelyeket tavaly a megyei tanácson rendezett ter­mékbemutató kiállításon lát­hattak a megyeszékhely dolgo­zói. A termelési programnak megfelelően naponta a Balas­sagyarmat nevű kombinált szekrényből 10, az egyszemé­lyes rekamiéból 20, a fotelek­ből 40, a kanapékból pedig 10 darab kerül ki a balassagyar­mati kárpitos részlegből. A szécsényi telepen az IFÉRT- nek gyártjuk az iskolabútoro­kat. Ebből az üzemből kerül­nek ki a különböző mezőgaz­dasági szerárukhoz szükséges szerszámnyelek és a kábeldo­bok — tájékoztat Bállá István, a Nógrád megyei Bútor- és Fa­ipari Vállalat műszaki vezető­je. Megtudtuk még, hogy a mű­szaki kollektíva újabb gyárt­mány, a kétszemélyes rekamié tervén dolgozik. Amennyiben a BÚTORÉRT képviselői el­fogadják, hozzákezdenek gyár­tásához. Mielőtt a jelenlegi helyzetet ismertetné a Patyolat Vállalat igazgatója, elmondja, hogy ta­valy 74 741 megrendelő kíván­ságát elégítették ki. Majdnem 50 ezren kértek vegytisztítást, kilenc- és fél ezren pedig fes­tési igényeiket jelentették be. A lakosság megkedvelte a ru­hák javításával kapcsolatos szolgáltatást is. 1600-an jelez­ték, hogy elfogadják a vállalat ilyen jellegű ajánlatát. Mosni- valót pedig majdnem 14 és fél- ezren hoztak az üzemben. Ked­vező visszhangra talált az Ex­pressz tisztítás bevezetése is. Hat üzletben — Salgótarján, Balassagyarmat, Szécsény, Kis- terenye, Pásztó, Nagybátony — 4564-en kérték ezt a fajta szol­gáltatási Jelenleg igen kevés a meg­rendelő. Ennek megfelelően alakult a vállalási idő is. A ko­rábbi három hétről Salgótar­jánban négy—öt, vidéken pedig hét—nyolc napra csökkent. — Hagyományos termékein­ket — kábeldob, traktorfülke, villamosszekrények stb. — gyártjuk az idén is csak jobb körülmények között. Elkészült az új telephelyünk, ahová át­csoportosítottuk a kábeldobok gyártását. A tempósabb mun­kát akadályozza, hogy a szük­ségesnél kevesebb energiát ka­punk. Emiatt az anyagok da­rabolását a központban old­juk meg, ez viszont szállítási gondjainkat növeli — közölte Janák Endre a Nógrád megyei Fémipari Vállalat termelési osztályvezetője. Kisebb anyaghiányokkal küszködnek, ezek megoldását a negyedév végére várják. A Nógrád megyei Építő- anyagipari Vállalat dolgozóinak zöme a vízválasztói salakblokk gyártó telep korszerűsítésének munkálatain dolgozik, — újsá­golta Baki József, a vállalat termelési csoportvezetője. Amit most csinálnak, az a beruházás második szakaszába tartozik. Az első negyedév végére elké­szül az új korszerűsített salak- blokkgyártó gépsor, amelynek eredményeképpen automatizál­ják a gyártást Az előzetes ter­vek szerint az előírt munkák­kal az első negyedévben végez­nek, majd hozzákezdenek a próbaüzemeltetésihez. Addigra helyreállítják a Lengyelország­ból vásárolt gépet, kiépítik a körforgalom lebonyolításhoz szükséges útszakaszt, elkészí­tik a különböző nyílászáró szer­kezeteket. A szécsényi építő részleg dol­gozóinak egy része a helybeli tejüzem felújításának befejezé­sén dolgozik. A hideg ellenére teljes üzem van a Tan Kőbá­nyában és a Pásztói Körfűrész üzemben, ahol naponta 100 da­rab kemencékhez szükségen lapot gyártanak a sütőipari vállalatoknak. (Koppány György felvétele) Napirenden A dolgozó fiatalok helyzete A Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bizott­ságának — a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok helyzetéről, és a körükben végzendő munka feladatairól szóló irányelvét vitatta meg tegnapi ülésén a KISZ megyei végrehajtó bi­zottsága. Az irányelvek egy­részt sokoldalúan tartalmaz­zák mindazt, ami a mai ma­gyar parasztifjúság helyzetére jellemző, másrészt részletesen megszabják a körükben vég­zendő politikai nevelő munka feladatait. A KISZ Nógrád megyei Bi­zottsága az említett irányelvek figyelembevételével intézkedé­si tervet készített, amelyet a végrehajtó bizottság tegnapi ülésén megtárgyaltak, és elfo­gadtak. A végrehajtó bizottság meg­állapította: az utóbbi két esz­tendőben a közös gazdaságok erősödésének hatására, a ko­rábbi időszakhoz mérten több fiatal vállalt munkát a me­zőgazdaságban. Egyúttal fela­datul tűzte ki, hogy a KISZ- szervezetek széles körben is­mertessék a IX. pártkongresz- szus határozatait, amelyek a mezőgazdaságban dolgozók életszínvonalának emelését cé­lozzák. A KISZ megyei bizottsága írersenyfelhívást tett közzé a mezőgazdaságban dolgozó fia- :al agrárszakemberek részére i Kiváló Ifjú Mérnök”, a ..Ki­váló Ifjú Technikus”, valamint a „Kiváló Ifjú Üjító” cím el­nyerésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom