Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-19 / 16. szám

t967 január 19. csütörtök N'lCRÍD 3 Modernebb, olcsóbb gáztűzhelyeket! . A megyei NEB javaslatai a ZIM részére ebben az évben leiszerelését korszerűsítik. A dolgozók hivatásszereteté- neik méltó elismerése mellett a megyei NEB úgy találta, Az ország földgázkinesének zog. A differencia egyik oka, gyorsabb ütemű kiaknázásáról hogy nálunk a gáztűzhelyek szóló kormányhatározat végre- belső kötőanyagai és csövei hajtásából megyénk egyik leg- vasból, míg nyugaton alumí­n agy óbb múltú üzeme, a sál- niumból készülnek. _ __ __ ____ _ ____ g ótarjáni ZIM is jelentős részt A ZIM, a mennyiségi fejlesz- hogy célszerű lenne íTszerkesz- vállalt. A gyár ebben az évben tés mellett új gáztűzhely-típu- tési osztály dolgozói részére százkét-, jövőre százhúsz-, sok kialakítását is tervezi. a jelenlegi évi nyolcszáztól-ezer 1969-ben százötven-, 1970-ben Ezeket az M—102 jelű alaptí- forintig terjedő prémiumot pedig százhetvenezer gáztűz- pusból kívánják kialakítani, ösztönzőbben: magasabban helyet kíván — tervei szerint — Dolgoznak olyan gázkályhák, megállapítani, előállítani. A megyei Népi El- továbbá kombinált gáztűzhe- . ^4ptlT1Arlv.feiiesztó. ^vik lenőrzési Bizottság hat évre 'yek kísérleti darabjain is, _A visszapillantó vizsgálatával azt amelyek különböző hőteljesít- _ akadá,va b(Lv a tűzeki be akarta segíteni, hogy e gyárt- ményű égőkkel lesznek felsze- idézések Wártátónak ielm- mányok termelése minden vo- reive. A tervezett ML-103 je­natkozásban gazdaságos legyen, lű gáztűzhely a magasabb igé- bo8nvolultg At ynémelv esetben Helves, hocv a ZIM szakem- nvek kielégítésére lesz híva- ^at s5^V jóíS^ herei figyelemmel kísérik az eu- tott, olyannyira, hogy az ex- oev.eev üi ^ártmánv beve- •**•* Sá^tűzhelygyártást, s portigényeknek is meg kell fe- He^es vóTna a mi­hogy részletesen elemzik a ké- lelnie. nősítő szervek számát csök­szítmények leírását, műszaki Jóllehet a ZIM-ben komoly T^üksS vizsga­jellemzőit; mi több, tapasztalat- törekvés tapasztalható a vá- tokat ‘ di„ az átvető ^rünő- csere formájában tudásukat az lasztek növelésére, a megyei s™Vvei elvégeztetni NDK-ban is gyarapították. NEB álláspontja szerint még SZerVVel *V?g , A ZIM-ben sorozatban ké- több típust lenne helyes gyár- ^ megyei Népi Ellenőrzési szüld M—102 és MG—101 jelű tani. Közöttük olyanokat, ame- Bizottság javasolta, hogy a gázkészülék külsőre tetszetős, lyek gáztechnikái szempontból modernebb, olcsóbb gáztuzhe­technikai szempontból korsze- kifogástalanok, ám egyszerűbb gyártása érdekeben több, rű; 60,5 százalékos hatásfoka kivitelűek, így olcsóbbak is. A fejlesztési feladatokkal meg­választékot a külföldi partne- bízott dolgozót állítsanak mun- rekkel csere útján szintén le- kába. Ezzel párhuzamosan hetne gyarapítani. Tény, hogy természetesen — nagyobbíta- az eddig végrehajtott, illetve ni, korszerűsíteni kell a kísér- tervezett fejlesztési intézkedő- l®ti műhe’yt- Kívánatos meg- sek megfelelnek a nemzetközi vizsgálni, hogy az eddig, sje- fejlődés fő irányvonalának. lenleg kooperációban gyártott __________________________A gyártmányfejlesztési fela- fontosabb alkatrészek eloálli­e mberhez. mint háziasszonyhoz dalokkal a vizsgált időszakban tását mi módon lehetne Sal- illő feladat. az anyagi, műszaki feltételek gotarjánban végezni. Gazdasági szempontból nem nem voltak egészein arányo- A korszerűsítés fő iránya- közömbös, hogy a ZIM-készü- sak. A szerkesztők érdeme, ként a gyártmányok súlyának lékek tú’ságosan súlyosak. Az hogy a hosszabb gyakorlati idő csökkentését, a tűzhelyek na- M—102 — például — majdnem hiányát tanulással pótolják. A gyobb fokú műszerezettségét, a hetven kilogramm; a hasonló kísérleti műhelyben ma még belföldi és a várható külföl- célra gyártott nyugat-európai nincs megfelelő laboratórium, di — értékesítés során jelent- készülékak súlya általában hiányoznak egyes vizsgáló be- kező igények figyelembe véte- negyven kilogramm körül mo- rendezések. A műhely gépi lét jelölte meg a megyei NEB. kifejezetten jó. Az egészségügyi követelményeknek még az im­porttűzhelyeknél is jobban megfelel. Hátránya viszont, hogy a szennytálca és a főzőlap kiképzése nem szerencsés. A kifutott ételnek az égőtérről történő kitisztítása inkább szak­§záz asszony tanul Előadás a termelőszövetkezeti tagok új nyugdíjrendszeréről Mintegy száz asszony — a járási, községi, területi nőta­nácsok vezetői, az óvodai, és az általános iskolák szülői mun. kaközösségének elnökei — „szállta meg” Salgótarjánban a pártiskolát. Tájékoztatni az asszonyokat a legfontosabb po­litikai, gazdasági kérdésekről, a nőmozgalom előtt álló fela­datokról, módszertani segítséget adni munkájukhoz: ezek az el­gondolások késztették a megyei nőtanácsot, hogy megszervezze az egyhetes bentlakásos tanfo­lyamot Már az első nap rendkívül mozgalmas volt. „A gazdaságú mechanizmus reformja” cím­mel Gombár János, a megye: tanács ipari osztályvezetője tar­tott előadást. Rendkívül nagy érdeklődés előzte meg Gáka Zoltán, az SZTK munkatársá­nak tájékoztatóját, amelyet a termelőszövetkezeti tagok új társadalombiztosításáról, az űj nyugdíjrendszerről tartott. Az előadó részletesen elemezte, ho­gyan alakul az idős, munkában megfáradt termelőszövetkezeti tagok, öregségi, rokkantsági járadéka, az új rendszerben. Beszélt arról is, hogy üzemi baleset esetén milyen mértékű a kártalanítás összege. Tájé­koztatta az asszonvokat. hogvan történik az átlagjövedelem ki­számítása. mennvit kell dolgoz­nia a termelőszövetkezeti tag­nak azért, hogy ha eléri a meg­szabott korhatárt, nyugellátás­ban részesüljön. Az előadást rendkívül élénk vita követte. A jelenlevők szá­mos kérdést intéztek az előadó­hoz. Többek között a nyugdíj- járulék összegét, a nyugdíja­sok további munkslehetőséeeit tudakolták. Az asszonyok kö­zül többen szóltak arról, ml történik azokkal a nőtagokkal akiknek nincs mindig munka- lehetőségük a közös gazdaság­ban. s hogyan „vásárolhatják” meg a nyugdíjhoz szükséges éveket azok, akik korábban csa­ládtagként dolgoztak a szövet­kezetben. A kérdések sokasá­gára Gáka Zoltán adott vi­lágos, kielégítő válaszokat. A tanfolyam további prog­ramja is rendkívül változatos, A párt ideológiai tevékenysé­géről, és a kulturális feladatok­ról Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága tit­kárának előadását hallgatják meg az asszonyok. Ezenkívül a család, és gyermeknevelést, a községi KISZ-szervezetek fela­datait, a tanácsválasztást, vala­mint a nőmozgalom előtt álló feladatokat, a választott testü­letek szerepét, a politikai tö­megmunka jellegének fejlesz­tését beszélik meg a tanfolyam hallgatói. A szülői munkaközösségek el. nőkéi mindezek mellett gyer­meknevelésről, a helyes pálya- választásról, valamint a mun­kaközösségek előtt álló legfon­tosabb tennivalókról hallgat­nak előadást, tájékoztatót. A nőtanács gondoskodott arról is, hogy a hallgatók szabad idejü­ket is hasznosan töltsék. Isme­retterjesztő- és játékfilmek ve­títésével, valamint városnéző sétával teszik kellemessé, hasz­nossá az asszonyok szabad órá­it. Helyes kritikai magatartást! „Erősíteni kell — különösen a vezetőknél — a tettekben kifejezésre jutó készséget, a jo­gos bírálat elfogadására, az önkritikára. A párttagság véleménynyilvánítása, és bírálata a párt egészséges belső életének elengedhetetlen feltétele.” (A kongresszus határozatából). A kommunista és munkáspártok működésé­nek, politikájának mindig fontos tartozéka volt a kritika. Nem afféle szép szándék han­goztatása ez. hanem a párt életének egyik ál­landóan ható tényezője. A fejlődés, annak őszinte igénye nem létezhet kritika nélkül. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai felelősségre in­tenek bennünket. Amikor a bírálat, illetve az ahhoz való viszony degradálódott, átmenetileg lelassult az előrehaladás, közéletünk arculatát pörsenések tarkították. Felelősségtudattal ve­zetni, intézkedni csak az tud, akinek érzékeny a membránja, az észrevételek, az aránytala­nabb megjegyzések iránt. Enélkül a népura­lom, a demokrácia, az egyik oldalról csak ki­nyilatkoztatás — a másik oldalról pedig sziszi­fuszi erőlködés, A nálunk történelmileg kiala­kult egy párt rendszer különös felelősséget és küldetést ró a kommunistákra. Munkájuk, ma­gatartásuk úgy irányadó, ha ezt az állandó té­nyezőt mindig következetesen érvényesítik, és soha nem feledkeznek meg róla. Az igények növekedését hangsúlyozzuk. A kor, amely mérföldes léptekkel hozza a válto­zásokat, elsősorban a vezetőket ösztönzi lépés­tartásra amellett, hogy mindenkinek fel kell nőnie feladataihoz. A vezetők beosztása, hatal­mi lehetősége nem vezethet szerénytelenségre, amely mellett elsiklik a munkatársak vélemé­nye, a dolgozók javaslata. A jó légkör kialakí­tása nem holmi kedveskedések, színpadias gesztusok eredménye, hanem annak függvé­nye: mennyire fontosak azok, akik hangjukat, konstruktív észrevételeiket hallatják. Ahol a vezető elhatárolja magát az önkényes paran­csolgatástól, a rejtett, álcázott visszavágástól, ott jó a légkör. Ez az értékben kifejezhetetlen állapot szunnyadó ambícióknak, alkotó szán­dékoknak ad szárnyat. Megelégedéssel állapíthatjuk meg: fejlődik a kritikai szellem. A kongresszus előtti taggyű­léseken Nógrádban tízezer párttag hallatta hangját a vitákban. Ügyszólván nincs az éle­tünknek egyetlen olyan fonákja, amely ne ke­rült volna szóba. Ezek egy részére rögtön vá­laszt adtak, felelt rá a kongresszus, és intézke­désekre késztetett pártbizottságokat, intéz­ményeket. Korántsem a kommunisták belső ügyei képezték ezeknek a vitáknak a tartal­mát, noha azokról is szó volt. Felölelte a mun­kahely, a települések, a szemléleti módok egész sorát. A rétsági járás alapszervezeteinek taggyűlésein került szóba: rendezni kell a di- ósjenői tsz-ben a jövedelem-elosztást. Kőbá­nya üzemeltetését kezdeményezték Keszegen, klub létrehozását a Romhányi Cserépkályha- gyár fiataljainak. Kétbodonyban és Nógrádon a tsz-ek vezetésének megoldását vitatták. Szentén a községfejlesztési tervek végrehajtá­sának megszigorítását sürgették. Rétságon a KISZ munkájának javítását vetették fel. — És mindennek nyoma van, számon tartja az alap­szervezet vezetősége, a járási pártbizottság, in­tézkednek és megfelelő magyarázattal szolgál­nak. A megyében máshol is voltak kritikai megjegyzések. Az ezekre való reagálás, a meg­felelő intézkedés lesz, vagyis megfelelő maga­tartás a kritika iránt. S, ha így lesz, bizonyosan számítani lehet mindenkor a párttagok aktivi­tására. A demokratizmus légköre, ma már egyálta­lán nem kedvez annak, hogy valahol is nyíltan elnyomják a bírálatot. Ilyen nincs is. Néhol azonban még sérti a presztízst a nyílt véle­mény. Ott. ahol az önkényeskedéshez szoktak, természetesen az ilyen vezető nem kozkáztat- ja „tekintélyét” nyílt visszavágással De fel­használja a burkolt lehetőségeket. Átminősít, fizetést csökkent, „magasabb” érdekek hangoz­tatásával kényszerhelyzetet teremt. Ahol ez így van, megmérgeződlk a légkör, feszültség támad. Ilyen környezetben hangoztatják: ne szólj szám, nem fáj fejem. Sulyok János, a tordasi bányaüzem pártve­zetőségi tagja jogosan megbírálta a gazdasági vezetőt. A vezető ezt személyes sérelemnek fog­ta fel. És most, mivel több bányász kényszerül munkahelyet változtatni, a vezető így okosko­dott: nem volna-e jó megszabadulni Sulyok­tól? S ennek hangot is adott. Mentségére szól­jon a bányaüzem vezetőjének, hogy még idő­ben jobb belátásra tért. A pártvezetőség előtt beismerte hibáját, sértődöttségét, Sulyok iga­zát. Kévésén múlt tehát az, hogy Tordason csorbát szenvedjen az őszinte megnyilatkozás atmoszférája. Nem következett be feszültség, de napirendre térni az ügy felett csak akkor le­het teljesen, ha — ahogy a kongresszusi hatá­rozat is kimondja — tettekben is kifejezésre juttatja készségét a jogos bírálat elfogadására* vagyis ha megszünteti a kritikára okot adó ál­lapotot A józan többség véleményével mindig szá­moló vezető könnyen megóvja magát a túlzá­soktól. Egyedül a jószándék azonban kevés. Ea csupán a kritikához való alkalmazkodás embe­ri oldala. A vezető, ha nem tart lépést szakmai hozzáértésben az új és változó ismeretekkel* sokan elhúznak mellette, átlépi az élet A ma- radiság — jószándék ide, vagy oda — hibákat károkat okoz, Most, amikor mindenki nagyobb erőfeszítésekre ösztönöz a sokasodó, több hoz­záértést kívánó politikai, gazdasági helyzet az észrevételek jellege is változik. Egy röpkének látszó mondat utalás Is figyelmet kíván. A készség a kritikához tehát egy pillanatra sem tompulhat. Ellenkezőleg. A kritikus, önkritikus megnyilatkozás minden fejlődés állandó té­nyezője, a kommunisták erkölcsi kódexének pedig alapvető paragrafusa. Természetesen nem biztatás a sértésre és semmiképp az intri­kára. Ez idegen a jószándéktól, a bírá­lattól, más tőről fakad. A kritika nyílt, őszinte kiállása, helyes erkölcsi magatartás, a közössé­gi ember jellemző sajátja. Ezzel együtt teljes és gyümölcsöző az élet. Gulyás Ernő Ez így nem téliesítés... tői hol munkaerő, hol jármű, a feltételek nem éppen ideá­lról daruhiányra hivatkoztak, lisak a szerkezet építéséhez. A Nem nagyón akartunk hinni a szemünknek. Előző napon ti­zenkilenc fok hideget mutatott az oszlopra függesztett hőmérő, most pedig plusz egyen áll. Ba- csa Ferencet kérdezem: nagyon beleizzadna! — és ra­vaszkásan villan a szeme. — Most mit betonoznak? Körbe mutat: — A nagy üzemi csarnok pil­léralapjait és az alapkoszorút Azon a napon is betonoz- Ügy bánunk vele, mint a cse­tak, amikor majd húsz fok hi­deg volt? — Megpróbáltuk De már a talicskában szürkült, fehéredett a betonkeverék. Mint amikor köt... Nem is változott a hely­csemővel. Első dolgunk az ágyát felmelegíteni. Gőzzel kiolvaszt­juk a havat, jeget. S csak ez­után kerül bele a keverék a kizsaluzott, vasait alapárokba. Olyan beton, amihez előbb me­Végigjárjuk az öltözőket — fű­tött, tiszta valamennyi. Meg­nézzük a tálaLót, éttermet, ahol éppen nagy a felfordulás. Nem­régen kapták meg ezeket az épületeket — kiürített lakóhá­zak —, s most festik, javítgat­ják a helyiségeket. — A szabadban dolgozó ku­bikosok rendszeresen forró te­át kapnak. Melegedő is van. Persze, ez csak elviselhetőbbé teszi a téli munkát. De örülünk, zet egész nap. Pedig mínusz tíz legítjük a vizet, a sódert, gumi- hogy az embereink közül csak tizenkét foknál mi még dől- csövön kapja a gőzt az árok- - .............. ' - ­gozunk. Gőzöljük a betont. Nem volt ugyan ilyen hideg, ami­kor a konyha-étterem épületét csináltuk, de azt is gőzöltük! — Nem félnek? — Ugyan mitől? — Hogy úgy járnak, mint ahogyan a KÖJÁL építői jár­tak annak idején. Amit télen betonoztak, nyárig bontották, s betonozták újra. Mert fagyott volt a beton. — Háát — húzta el a szót Bacsa Ferenc —, akinek ezt a mi betonunkat kéne szétverni, ban is, utána takargatjuk, ba­busgatjuk. Jónak kell annak lennie.. 1 — Jónapot kívánok! — kö­szön ránk valaki. Megfordu­lunk: Kohánka István, a ZIM- rekonstrukció művezetője. Olyan csendesen ért mögénk, hogy a lépteit nem hallottuk. Bacsa felhagy az „idegenveze­téssel”, a művezető pedig ar­ról tájékoztat, hosy ha már a betonra annvira vigyáznak itt. a munkásokra is van gondjuk. keveset kellett fagyszabadság­ra küldeni. Cementünk, vasunk van elég — bár korábban így lett volna. Szeretnénk a nagy­csarnok betonozásával végezni az első negyedévben. Még ha- ladósabb munkánk is volna — mutat az öltöző-fürdő épületé­re. — Sajnos, a szállítással ba­jok vannak Hoztak már ide pil- lérelemet. telkemet, födémpa­nelt, de gerendát csak egyet- kettőt. Sürgettem a szállítás­nál, mert az egvik darukezelő­től megtudtam, hogy a geren­dák is megérkeztek a vasút­állomásra, de a szállítás veze­Gerenda nélkül meg nem tu­dom elkezdeni a szerkezetsze­relést. Kéne egy daru is, azt sem kaptunk. így aztán nem haladunk. Pedig ennek az épü­letnek is legalább a felét — vagyis két szintet — össze sze­retnénk állítani az első ne­gyedben. Előbbre állnánk a konyha-étterem építésével, ha az üvegfal szerkezet kész len­ne, De úgy hallom, már a har­madik alvállalkozóval próbál­koznak ... Látogatásom után telefonon érdeklődtem az építőipari vál­lalat szállítási osztályán, hogy ugyan mi az oka a gerendsszál- lítás késésének. Az osztályve­zető „házon kivül". munkatár­sa nem tud nyilatkozni... De megígért** hnorv in*A„v<Hik Né­konyha-étterem üvegfal szer­kezettel pedig valóban az a helyzet, hogy legújabban azt szeretnék, ha a Szénbányászati Tröszt szolgáltató üzeme vál­lalná el a munkát. De még csak a tárgyalásoknál tartanak... Találkoztam a főépítésveze­tővel is. Bosszúságát nem tit­kolja. A ZllVf-rekonstrukción, ahol a szabad ég alatt kell dol­gozni fagyban, szélben mindent elkövetnek, hogy annak a har­minchárommilliónak amennyit az idén be kell építeni, vala­mely része télen realizálódjon. Ott pedig, ahol a teljesítéshez tulajdonképpen egy radiátor- csap elfordításával hozzá le­hetett volna látni — tehetet­lenek. Kedd reggel megjelent a Pécskő utcai általános iskola építésénél a szakipari építés- vezető. Embereinek egy része visszatért a facvszabadsávról. hány óra múlva, felhívott, kö- Munkát kért nekik. De az épü­zölte hogv n gerendát már szál­lítják. Nyilatkozat helvett ez is megteszi. Biztonság kedvéért megkérdeztem az Anpr><!vezetőt: meran-érttette a hírt, S«inos. rzonbpn az időíé>-4s merim ke­rnÁpvrp frvrv^itH- T?•~>rrcro.J p? isrnét tizennégy—ti- zenöt fok hideget mértek. így letben még hideg van a bur­koláshoz. A tizenötös lelű lakó­épületben sincs kellő hőrrrt-s-vk- let az aljzet-betonozéshoz Az építésvezető má- alig reméli, hogy február előtt lesz belőle valami.., Ez így... nem téliesí+és. Cs. G.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom