Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-19 / 16. szám
2 « iS !«*W fsmiSr IS '•söts^SS A Pravda Kiesinger sajtóértekezletéről MOSZKVA (TASZSZ) A Pravda szerdai számában Junj Zsukov, a neves szemle- író kommentálja Kiesinger kancellár satóértekezletét, amelyet Párizsból történt hazaérkezése után tartott. Megállapítja, feltétlenül figyelemre méltó az a körülmény, hogy a sajtóértekezlet egybeesett a Bundeswehr legnagyobb téli had gyakorlatával. Ez a figyelemre méltó egybeesés arra késztet bennünket, hogy visszatérjünk a kormány- program néhánv nagyhangú kijelentésére. Mint ismeretes, Kiesingér és szociáldemokrata partnerei a bonni kormány sok éven át folytatott kalandorpolitikájának csődje után jutottak hatalomra. Kiesinger akkor kijelentette, hogy mostantól fogva az NSZK „igyekezni fog elmélyíteni a megértést és a bizalmat” a Szovjet- jnióval. hogy „előfeltételeket teremtsen a jövőben megtartandó sikeres találkozók és tárgyalások számára”, és hogy az NSZK rendezni akarja kapcsolatait az európai szocialista állmokkal. Zsukov emlékeztetett arra, hogy január 13-i beszédében Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára kijelentette, hogy a Szovjetunió támogatni fog minden ésszerű és hasznos javaslatot az európai béke és biztonság érdekében, beleértve az NSZK megfelelő lépéseit is, ha ilyenekre sor kerül. Két nappal ezután Kiesinger kancellár sajtóértekezletén kifejthette volna Bonn álláspontját, azonban csak megismételte az NSZK régi revan- sista dogmáit és azt az igényét, hogy az egész Németország nevében beszéljen. Zsukov idézi a párizsi Combat-t, amely arról ír, hogy a hadgyakorlatok szervezői egész éven át arra vártak, mikor süllyed annyira mélyre a hőmérő higanyszála, hogy a föld 10—12 centiméter mélyre megfagyjon. A Bundeswehr tisztjei már kezdtek megfeledkezni arról, milyen is az orosz tél, és most oktatják őket arra, hogyan járjanak el a fogcsikorgató hidegben. ..Nem nyilvánvalő-e ezek után, merre tekint a nyugatnémet földön uerégvakorlatokat végző párduc? De azoknak akik az edzéseket irányítják, emlékezniük kellene arra, milyen sors érte annakidején a hitleri Wehrmacht szolgálatában levő királvtigriseket és párducokat — írja befejezésül Zsukov. Súlyos csapás Johnson nrezztiznére A chilei elnök nem utazhat W ashin gt ónba SANTIAGO (MTI) A chilei szenátus kedden nem járult hozzá Eduardo Frei köz- társasági elnök tervezett amerikai utazásához. Frei Johnson elnök meghívására látogatott volna az Egyesült Államokba február elején. Az elnöki látogatás ellen szavazott 22 baloldali szenátor — kommunisták, szocialisták, radikálisok és a nemzeti párt egyes szenátorai — mellette pedig a kormánypárt 17 szenátora. Chile történetében először fordult elő, hogy a parlament íelsőháza nem járult hozzá az ország elnökének külföldi útjához. A látogatás ellenzői arra hivatkoznak, hogy az utazás ártana Chile nemzeti méltóságának. Ezzel kapcsolatban utaltak Johnsonnak arra a szándékára. hogy az amerikai elnök a látogatás során kérdőre akarta vonni Frei elnököt az ország belpolitikai helyzete miatt A szenátus döntése után a chilei kormány benyújtotta lemondását, Frei azonban azt nem fogadta el A szenátus határozatának hírére nagy tömegek gyűltek ösz- sze a kongresszusi palota előtt és összetűzésekre került sor Frei hivei és ellenfelei között A lemondott kormány hadügyminisztere magához kérette a fegyveres erők parancsnokait s a rendőrség is intézkedéseket hozott a rend biztosítására. Nyugati hírügynökségek rámutatnak, hogy Frei 1964 novemberében történt beiktatása óta először. Chilében súlyos válság van kialakulóban. A szenátus mostani döntését santiagói diplomáciai körökben úgy értékelik, hogy az súlyos csapást mér Johnson elnök presztízsére A Fehér Ház egyelőre nem kommentálta a legújabb fejleménveket amerikai hivatalos személyiségek azonban magánbeszélgetések során kifejezték „kiábrándulásukat és meglepetésüket”. Kétszázharminc ember meggyilkolásáért felelős egykori nyilas pártszolgálatosok a bíróság előtt A zuglói nyilas-ház véreskezű gengsztereinek bűnlafsfromm A második világháború utol- katonaszökevények felkutatáII at van repülő egy vasúti csomópont ellen SAIGON (MTI) Az amerikai légierő 60 gépe kedden szőnyegbombázást hajtott végre Hanoitól 65 kilométerre a Thai Nguyen-i vasúti csomópont ellen. Más támadógépek Haiphongtól délnyugatra elterülő vidékeket bombáztak. A saigoni amerikai parancsnokság szóvivője szerint itt rakétakilövő állások voltak a célpontok. Az AFP Washingtoni értesülés szerint a Hanoitól mintegy 20 kilométerre fekvő Ha Gia-i üzemanyagtároló ellen végrehajtott vasárnapi és hétfői támadásra külön utasítást adtak az amerikai légierőnek. Erre enged következtem az a tény, hogy a Hanoi lakott területei elleni decemberi bomba- támadások után az amerikai pilótákat utasították, hogy Hanoit 48 kilométeres körzetben kerüljék el. Amerikai források közvetve cáfolják az AFP értesülését és kijelentik, hogy a Ha Gia-i olajtároló bombázását „nem tekintik a rendelkezések megsértésének”. Dél-Vietnamban a szabadságharcosok nésv nanon belül kedden este lelőtték a harmadik „Chinook” típusú amerikai őriáshelikoptert. A vasháromszögben befejeződött a „Cedar Falls” nevű hadművelet. A hadművelet eredménye: kitelepítettek hatezer polgári személyt, zsákmányolták 40 puskát, néhány aknát és gránátot betemették a szabadságharcosok néhány ala- gútját. Értesülések szerint a hadműveletben részt vett amerikai csapatok folytatják tevékenységüket Napirenden a ciprusi kérdés A görög korona tanács összehívását sürgetik SZÓFIA (MTI) /Vénből érkező hírek szerint Parasjíkevopulosz kormá- nyr. a koronatanács összehívását szorgalmazza „azokkal a legutóbbi fenyegetésekkel kapcsolatban, amelyeket Törökország a ciprusi görög testvérek ellen intézett” A tanács ösz- szehívásának gondolatát támogatja a jobboldali ERE-párt, a Centrum Uniótól elpártolt diszszidensek, Markezinisz haladó pártja és maga Papandreu is, bár utóbbi azzal a feltétellel, ha azon részt vesz Makariosz ciprusi elnök is. Egyedül a baloldali EDA párt foglal állást a tanács összehívása ellen, hangsúlyozva, hogy ez a kérdés a parlamentre tartozik. . Nicosiái hirek szerint Maka- I désekből rinsz tartózkodik az értekezle- I ~ ten való részvételtől. 1 Munkáskizárás Marseille-ben PÁRIZS (MTI) Meghatározatlan időre ötezer kikötőmunkás kizárását határozták el a marseille-i kiköti raKo'i (‘-.vállalkozói. A hatalmas földközi-tengeri kikötőt megbénító döntést a vállalkozók azzal az ürüggyel hozták, hogy a munkások CGT-hez tartozó szakszervezetei „nem hajlandók normális feltételek mellett folytatni a munkát”. A valóságban a* történt, hogy a szakszervezetek levelet intéztek a munkáltatókhoz, ebben emlékeztették őket a dolgozók követeléseire és tárgyalásokat javasoltak, amelyek lehetővé teszik a visszatérést a normális munkafeltételekhez. A vállalatok képviselői előzetesen felkeresték a közlekedési minisztériumot és tájékoztatták szándékaikról. só időszakában nyilaskeresz^es pártszolgálatosok által elkövetett háborús bűntettek ügyében kezdődik csütörtökön tárgyalás a Fővárosi Bíróságon. Tizenkilencen kerülnek a vádlottak padjára, valamennyien a XIV. kerületi nyilaskeresztes fegyveres pártszolgálathoz tartoztak, s egytől-egyig részt veitek emberek törvénytelen meg- kínzásában. kivégzésében. A nyomozás megállapításai szerint mintegy 230 ember meggyilkolásáért felelősek. A fegyveres pártszolgálatot a nyilaskeresztes párt budapesti főkerületének utasítására Szelepcsényi László kerületvezető szervezte meg Zuglóban. Fegyverrel látta el nemcsak a „hungarista mozgalom” legvadabb képviselőit hanem azokat a szadista hajlamú, fosztogatásban jártas bűnözőket is, akik a nyilaskeresztes pártba tömegesen jelentkezve rablással kívánták megalapozni jövőjüket. Szelepcsényi 1944 végén Ovugatra szökött, s jelenleg Nyugat-Németországban él. Az elsőrendű vádlott. Kröszl Vilmos — jelenleg 56 éves, s utoljára kazántisz ítóként dolgozott — 1944 decemberében kerületvezető volt Zuglóban. Ebben a beosztásban tevékenykedett a harmadrendű vádlott, Bükkös György is, aki megelőzően propaganda-vezető volt. Amikor ő lett a ke-ületvezető, Kröszl a helyetteseként folytatta korábbi brutális cselekedeteit. Németh Lajos másodrendű vádlott pártszolgálatvezető, Hollay József negyedrendű vádlott irodavezető, Szőke Antal őtödrendű vádlott if- júságvezatő volt a XIV. kerületben, A többi vádlott: Baráth Kálmán, Kálmán László, Füredi Pál, Hernádi Jenő, Erős János, Mészáros László, Monostori Gyula, Kovács János. Sándor Alajos, Pataki Ferenc, Kraut Gyula, Kraut József, Kovács István, Baráth János mintegy 40—50 társukkal együtt fegvveres pártíizolgálatosként működtek közre a nyilas terror-uralom biztosításában, kommunista és haladó gondolkodású személyek, a sárga csillag viselésére kötelezettek, s sában, kifosztásában és meggyilkolásában. Legtöbbször önkényesen jártak el. A vádirat szerint a XIV. kerületi pártszolgálatosok 1944. októberében több mint 300 üldözöttet gyűjtöttek össze a Thököly út 80. számú pártház udvarán: értéktárgyaiktól megfosztották, majd szelektálták őket. Azokat, akikről úgy vélték, hogy vagyontárgyaikat elrejtették, vagy bújkáló személyek tartózkodási helyéről tudnak, visszatartották, a többieket pedig különböző gyűjtőhelyekre kísérték. Az elhurcolást a legémbertelenebb módon hajtották végre. Előfordult, hogy gyermekeket ledobáltak az emeletről. A gyűjtőhelyekre kísérés közben több olyan személyt, aki kilépett a sorból, nyomban agyonlőttek. A szelektálás során visszatartott személyeket, s a pártházba hurcolt hazafiakat a pincében kínvallatásnak vetették alá. Gumicsővel, bikacsökkel, fegyverrel és ököllel verték a foglyokat, arcukat cigarettával égették, lábujjaik közé papírt helyeztek, s meggyújtották. Fogvatartott fiatal nőkön erőszakot követtek el. A szellemileg, testileg és erkölcsileg meggyötört áldozatokat azután brutális módon életüktől is megfosztották. Egy alkalommal húsz személyt végeztek ki a pártház pincéjében. Az áldozatok között ■ volt Richtmann Sándor, az illegális kommunista párt tagja is. Fegyverek elrejtésére alkalmas hely felkutatását kapta feladatul a párttól. A Gizella úti Textiliana Szövőgyár elhagyott részét tartotta erre alkalmasnak. Tevékenységébe bevonta Verschitz Emilt, az üzem németellenes érzelmű főmérnökét. Később egy illegálisan dolgozó kommunista nyomdát Verschitz szolgálati lakásában, az üzem területén helyeztek el. Öt hónapig dolgozott itt, s újságokat, röplapokat állított elő. A nyomda leleplezésére és kezelőinek elfogására pártszolgálatosokat küldtek. Verschitz, amikor a csöngetésre ajtót nyitott, s meglátta a nyilasokat, becsapta az ajtót, mire a köpök tüzet nyitottak. Richtmann a helyszínen meghalt, Verschit- zet és Rákosi Endrét, a nyomda kezelőjét a pártszolgálatosok magukkal hurcolták, majd átadták a Gestapónak. Egyi«' kük sem tért vissza. November I2-én délután rajtaütöttek a Zsálya utca 24. számú házban bujkáló személyeken, a pártházba hurcolták, a pincében brutálisan bántalmazták, majd éjszaka a Rákos patak közelébe kísérték és tarkón lőtték őket. Más elfogot- taknak ugyanezen az éjszakán hasonló módon oltották ki az életét. Egy másik alkalommal a pártház mosókonyhájában lőttek agyon embereket Miha- lik Gyula, aki a nevét azóta Monostorira változtatta, egymaga négyet gyilkolt meg — majd tíz holttestet a szemközti ház kerítésére akasztottak fel. Amikor megkezdték a csillagos házak és a gyűjtőhelyek felszámolását, a nyomorék gyermekek Mexikói úti intézetében levő tábor padlásán több személyt találtak elrejtőzve, akiket nyomban agyonlőttek. Amikor az illegális kommunista párt Marót csoportja robbantással megzavarta a városi színházban rendezett nyilas nagygyűlést, a zuglói pártházban fogvatartott személyeket kínvallatásnak vetették alá, egyiknek a szemét kiszúrták, a többet a mosókonyhában kivégeztek. Csoportosan gyilkoltak meg fogvatartott személyeket a Városliget különböző pontjain; a Közlekedési Múzeumnál, a Fűit síremléknél, a Rákos pataknál. Egy 20 fős csoportot a Thököly úti imaház pincéjébe vittek és ott lőttek agyon. Több alkalommal volt színhelye a pártszolgálatosok kegyetlenkedéseinek, az általuk végrehajtott kivégzéseknek a Duna- part. December 24-én a pártházban ünnepséget tartottak. Szelepcsényi hűségpróbát rendelt el: minden jelenlevő páftszol- gálatosnak személyesen részt kellett vennie kivégzésben. A próbát a pincehelyiségben, az udvarokon, a Stefánia úti padokon, a környező bombatölcséreknél hajtották végre. A bíróság mintegy 150 tanút hallgat ki,, köztük egy olyan személyt, aki egy csoportos kivégzés után nem halt meg, s nyolc golyóval a testében sikerült elmenekülnie. A tárgyalás előreláthatólag több hétig tart S Alokszej Polifcarpow 4€ OOO kif om£lcr gyalog 2. Hat évig tartó túra Ahogy nőtt a megtett távolság, úgy szaporodott azok szórna is, akik az állomásokon és a városokban fogadtak. Egyre gyakrabban kellett beszámolnom úti élményeimről. Ez persze nem volt könnyű feladat. A túra eleién naponta 30—35 kilométert tettem meg, a vége felé már 40—50 kilométert. Így saját tapasztalatomból győződ- tem meg arról, mennyi gyalogolást bir el a korombeli ember. Megérkezek egy állomásra ahol majd meghálok, de bizony se enni, se pihenni nincs érkezésem. Körülvesznek, elárasztanak kérdésekkel. Már több órája faggatnak de még mindig nem fogytak ki a kérEgyé^ként nem tartottam I magam meghatározott alvási időhöz: akkor feküdtem le, ha fáradtnak éreztem magam. Az „ütemterv” szerint 1965. március 30-án, születésnapomon kellett volna Vlagyivosztokba érnem, de késtem — mindösz- sze egy napot. Olykor hallottam ilyen megjegyzést is: „Néha biztosan felkéredzkedik valamilyen járműre. Vagy talán lehet 66 éves fejjel ekkora távolságot végig kutyagolni?” Igenis lehet! Nem tudom megérteni azokat, akik a nyugdíj-könyvecskét „öregségi-bizonyítványnak” tartják. Én mindig könnyen haladtam, soha nem volt baj a légzésemmel. Életem fogytáig hálával gondolok megboldogult édesapámra, aki lekent nekem egy isteneset, amikor rajtakapott az első cigarettázáson. Jó az étvágyam, közérzetem, látásom, hallásom, és a memóriámra se panaszkodhatott Soha nem dohányoztam és a szeszes italt kerültem. Mindenkor nagy hatással voltak rám *5ic'kin fenyői, Levitan nyírfái. Meskov tájképei, olagyun uiu.oK, nagy járhattam azokon a helyeken, ahol neves orosz írók és költők éltek: Puskin, Lev Tolsztoj, Nyekra- szov, Lermontov, Tuirgenyev, Csehov és mások. Élénken magam elé tudom képzelni az általam bejárt szebbnél szebb városokat! Kemerovóban lementem a bányába, megismerkedtem a bányászok munkájával, voltam tengeralattjárón és a „Kujbi- sev” hadihajón. Láttam a tengerészek életét. Bármerre is jártam, mindenütt tapasztalhattam, mily testvéri összhangban él a szovjet népek soknemzetiségű családja. Az örmény külsőre nem hasonlít az ukránra, a grúz a beloruszra vagy mondjuk az észt a kirgizre, mégis mindnyájuk szíve egy ütemre dobban, forrón szeretik hazájukat. Hat évig tartó túrám 1965. magam mögött. Üti élményeimről most könyvben szeretnék beszámolni. A világ tudósai régóta foglalkoznak a hosszú élet „titkával”. Állítom, hogy a turistás- kodás igen erősíti a szervezetet. Bebizonyosodott, hogy jobban kell propagálni a gyalogtúrákat, különösen az idősebbekét. Az út változatossága gyönyörködtet és elgondolkodtat s jót tesz az idegeknek. A gyaloglás napi „fejadagját” többször is mégváltoztattam s 50 kilométerig vittem fel. A napot rendszerint nem kimerülve, hanem a kellemes fáradtság érzésével fejeztem be. Gyalogoltam kánikulában és hóviharban, záporesőben és kemény fagyban. Más szóval: frontviszonyok közt meneteltem. Naponta 12—15 órát mentem. Kétezer, később háromezer kilométerenként orvosi vizsgálatnak vetettem alá magam. Vérnyomásom jelenleg 120. Amikor erre a nem mindennapi vállalkozásra rászántam magam, jól tudtam, hogy lesznek nehézségek. Ezekre fel is 1 ’szültem. 40 ezer kilométert gyalogolni nem gyerekjáték. Annyi, mintha az e-weróítő mentén bejárnám a földet. Persze veszélyekre nem számítottam. Azok mindig váratlanul érik az embert. Nehéz őket előre látni, (Folytatjuk) október 4 én ért véget. Négy- Következik: Hóviharban, jeges venezer kilométert hagytam szélben, csikorgó faagyban
