Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-01 / 1. szám

2 NŐGR « D T»«*? január 1 vasárnap A béke feltétele a csapatok kivonása Ho Si Minh nyilatkozott a Spiegelnek Akció Jemenben HAMBURG (MTI) Ho Si Minh, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság elnö­ke a Hamburgban megjelenő Spiegel számára adott nyilat­kozatában hangoztatta, hogy a vietnami béke csak akkor va­lósítható meg, ha az amerikai csapatokat kivonják Vietnam­ból. A nyilatkozatban Ho Si Minh rámutat arra. hogy Vi­etnamban az amerikai impe­rialisták a támadók és az ag­ressziót meg kell szüntetni, ha azt akarják, hogy Vietnam­ban véget érjenek a harcok. Az amerikai kormánynak és csatlósainak a haderőit ki kell vonni Dél-Vietnamból, felté­tel nélkül és egyszer s min­denkorra abba kell hagyni a VDK bombázását, meg kell szüntetni a VDK elleni harci cselekményeket és tiszteletben kell tartani a vietnami nép nemzeti jogait. Ha mindez megtörténik, a béke azonnal létrejön. Jelenleg azonban az amerikaiak Vietnamban a leg­szégyenletesebb eszközöket és fegyvereket alkalmazzák, a polgári lakosság körében tö­megmészárlást hajtanak vég­re, iskolákat, kórházakat és templomokat pusztítanak el. A VDK elnöke nyilatkoza­tában kifejezte meggyőződé­sét, hogy a vietnami nép har­ca győzelemmel végződik. Amerikai fegyverek egy törzsnél SZÁN A A (MTI) Jemeni hivatalos közlés szerint a Jemeni Köztársaság csapatai egyiptomi egységek támogatásával Észak-Jemen­ben támadást intéztek egy ki­rálypárti törzs ellen és na­gyobb mennyiségű amerikai gyártmányú lőszert zsákmá­nyoltak. Jemeni források szerint a fegyvereket Szaúd-Arábia szállította a törzsnek, hogy újabb felforgató akciót rob­bantson ki a Jemeni Köz­társaság ellen. Tárgyalások az európai biztonságról VARűG UVITI) December 27 és 29 között Varsóban tárgyalások voltak a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a Francia Kommunista Párt küldöttségei között. A tárgyalásokon az FKP részé­ről Raymond Guyot, az FKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja és Ja­cques Denis, a Központi Bi­zottság tagja. A LEMP részé­ről Zénón Kliszko, a Politi­kai Bizottság tagja, Artur Sztarewicz, a Központi Bi­zottság tagja, Andrzej Werb- lan, a Központi Bizottság tag­ja és Józef Czesak, a Közpon­ti Bizottság tagja vett részt A tárgyalások, amelyek so­rán megvitatták kommunista- és munkáspártoknak az euró­pai biztonság kérdésével kap­csolatos kezdeményezését, megerősítették a két párt ál­láspontjának teljes azonossá­gát A választási elnökségiek 1967. március 6-án választási hirdetményt jelentetnek meg, ez tartalmazza majd a szava­zókörök sorszámát és területi beosztását, a szavazóhelyisé­gek pontos megjelölését, to­vábbá azt hogy az egyes sza­vazókörökben mely választó­kerületek választói szavaznak. A szavazás március 19-én 7 órától 20 óráig tart. A kormányrendelet megha­tározza a szavazatok össze- számlálásának rendjét, s úgy Intézkedik, hogy a megválasz­tott képviselőknek és tanács­tagoknak a mandátumot (meg­bízólevelet) március 22-én kell átadni. Erősödő együttműködés Magyar szakemberek Kubában A közelmúltban aláírt ma­gyar-kubai müszaki-tudomá­Az új együttműködési meg­állapodás alapján 1967-ben nyos együttműködési megálla- várhatóan kétszer annyi szsric­E** érkezik Kubába, mint 1967-ben tovább szélesedjék a két baráti ország közötti ta- 19»0-ban. pasztalat, Illetve szakember­csere. A legszorosabb együtt­működés az állattenyésztésben Magyar párt- és állami vezetők üdvözlő távirata Kuba nemzeti ünnepe alkalmából Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Do­bi István, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kállai Gyula, a ma­gyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke távira­tot intézett dr. Fidel Castro Ruz elvtárshoz, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bizott­sága első titkárához, a kubai forradalmi kormány elnöké­hez és dr. Osvaldo Dorticos Torrado elvtárshoz, a Kubai Köztársaság elnökéhez, mely­ben a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a magyar nép nevében szívből jövő üdvözletüket és legőszin­tébb jókívánságaikat küldik a kubai államférfiaknak, és a kubai népnek, a forradalom győzelmének 8. évfordulója al­kalmából. A Hold jövendő lakói a Föld közvetítésével tárgyalhatnak Az Egyesült Államok elekt­ronikai társaságainak mérnö­kei különleges rendszert dolgoztak ki a Holdra uta­zó kutató csoportok érintke­zésének biztosítására. A Hold „csekély” méretei, a látha­tár közelsége és a légkör hi­ánya ugyanis erősen megne­hezíti Hertz—hullámok se­gítségével folytatott beszélge­tést. A Westing House gyár mér­nökei 250 kilós berendezést készítettek, amely 35 méteres antenna-árbóc segítségével te­remt rádióösszeköttetést egy­részt a földdel, másrészt a szomszédos kutató csoportok­kal, s végül a Holdon elhe­lyezett '„főállomással”. Az érintkezést a Föld közvetíté­sével veszik fel: a Holdon levő kutatóik a földi relé-állomás közvetítésével hallhatják majd egymást. Kuba nyolc éve Kubában alig néhány hétel ezelőtt, december 2-án emlékeztek a történelmi napra: tíz esztendeje szállt partra a legendás kis hajó, fedélzetéről 82 bátor em­ber, Fidel Castro vezetésével. Többségük már az első ütközetben életét áldozta Kuba szabadságáért, tizenkét hazafinak azonban a Sierra Maestra hegyeiben sikerült felszítani a népi felkelés lángját Batista zsarnoksága ellen. Két esztendőn át folyt a fegyveres harc, s a marok­nyi csapatból hadsereggé növekedett felszabadító ára­dat gyalogosan és lóháton, teherkocsikból átalakított páncélgépkocsikkal, karabélyokkal és cukornádvágó késekkel nyomult Havanna felé. Hiába próbálkozott az Egyesült Államok a tizenkettedik órában jenki tenge­rész-gyalogosok bevetésével fenntartani hűséges báb­jának, Batistának uralmát! A latin-amerikai népek a kubai szabadságharcosok védelmére keltek és a tenge­rész-gyalogosok visszavonására kényszerítették Wa­shingtont. A kubai cukornádültetvényeket uraló Uni­ted Fruit Company sugallatára január elsején Batista elmenekült és Havannában katonai juntát hoztak létre, másnap azonban a havannai munkások sztrájkja elsö­pörte a junta-kormányt. Castro és csapata néhány nap múlva a nép örömujjongása közepette vonult be Ha­vannába. Január elseje azóta a kubai forradalom győzelmének ünnepe. A leghatalmasabb és legagresszívabb imperia­lista ország, az Egyesült Államok tőszomszédságában immár nyolc esztendeje lélegzik szabadon és építi a szocialista társadalmat Kuba népe. Az amerikai imperializmus Kuba-ellenes blokádpoli­tikája a szocialista országok szolidaritásán, a latin­amerikai népek és a józan nemzetközi közvélemény tiltakozásán tört darabokra. Kuba kiállta az első ne­héz próbákat és „Amerika szabad földjén”, a hat és félmilliós lakosú szigetországban épül az a világító to­rony, amely egész Batin-Amerika számára mutatja a szabadsághoz vezető utat. A hétköznapi építömunka a harcokban edzett kubai­ak számára sem sima országúton halad. Nemcsak az imperializmus provokációi — amelyék állandóan fegy­veres készenlétet követelnek — hanem a szocialista tábortól való nagy földrajzi távolság, az első tapaszta­latok megszerzése is sok gonddal jár. Az új Kuba azonban sorra leküzdi ezeket a nehézségeket. Úgy­szólván egyetlen esztendő alatt, 1961-ben, az „oktatás évében” önkéntesek tízezrei leküzdötték az analfabé­tizmust és Latin-Amerikában először Kuba lett jsz írástudatlanságtól megszabadult ország”. S folytatódik az ország iparosítása. Csupán 1966-ban több új alkotást adtak át rendeltetésének. Tavasszal kezdte meg az áramszolgáltatást a szovjet segítséggel épült Mariéi is Rente erőmű. Camagueyben épült a cukorkémiai ipar egyik elsőszülöttje az új élesztőgyár — amely a maga nemében a legnagyobb a világon. Gépeit és berendezését Franciaország szállította. Az autóbuszparkot angol Beyland-buszokkal újították fel. íme, mivé lett az amerikaiak által meghirdetett Ku­ba-ellenes blokád!... Eredményesen fejlődnek a magyar—kubai kapcsola­tok is — minden téren. Népünk rokonszenvével, szoli­daritásával a bátor kubai nép oldalán áll, s köszönti a forradalmi Kubát nemzeti ünnepén. Sebes Tibor és állatgyógyászatban, vala­mint a gyógyszeriparban és a földtanban alakult ki. 1966-ban mintegy 100 ma­gyar szakember járt a Ku­bai Köztársaságban. A műszaki tapasztalatok ki­cserélésére különösen jó ál­ltáimul szolgálnak a magyar berendezésekkel épülő új kubai üzemek, köztük például az az üvegkombinát, amelynek egy része már meg is kezdte mű­ködését. Rövidesen üzembe helyezik azt a Diesel-motor- javító központi üzemet, amely magyar teiwek alapján épül. A kubai szakemberek kö­zül jelenleg a TESCO vendé­geként húszán , tartózkodnak Magyarországon. Bombariadó, ék$zerr<tblással SAIGON (MTI) Az amerikai hadsereg szó­vivője közölte, szombaton a dél-vietnami főváros központ­jában fekvő egyik tisztiszálló adómentes üzletét ismeretlen telefonáló figyelmeztette: me­neküljön mindenki, aki tud, mert öt perc múlva a boltban időzített bomba robban. Az üzletet — a tört angol­sággal beszélő telefonáló fi­gyelmeztetése alapján — nyomban. kiürítették. Nem­sokára megérkeztek a műsza­ki egységek és átkutatták a helyiséget, de bombát sehol sem találtak. Nem találtak meg viszont 18 000 amerikai dollár értékű ékszert sem. Az Ismeretlen telefonáló, aki a maga javá­ra fordította a saigoni pánik- hangulatot, a „bombariadó” alatt húsz gyémántgyűrűvél oldott kereket 1000 világpolitikai eseményei A z újévi szokásokhoz hozzátartozik a jókí­vánság, s akadnak po­litikusok, akik ezt az alkalmai jóslásra is felhasználják. Ám kevesen vannak, akik az esz­tendő végén, mérlegkészítés­kor előveszik háromszázhat­vanöt nappal korábban beha­rangozott jóslásaikat, ígérete­iket... Igaz, MacNamara 1968 elején már nem ígérte, hogy karácsonyra végleg hazatérnek Vietnamból az amerikai kato­nák, de a döntés kicsikarásá­ban vagy legalábbis a „viet­nami kaland” számukra ked­vező fordulatában reményked­tek. Az Egyesült Államoknak azonban a rekord hadiköltség- vetós és a szennyes háborúba bevetett közel 400 ezer ameri­kai katona ellenére sem sike­rült megváltoztatni a hadi- helyzetet — ugyanakkor a nemzetközi közvélemény szé­les körű tiltakozásával talál­ták magukat szemben. Az 1966. esztendő nemzet­közi eseményeire a Vietnam elleni amerikai agresszió ve­tett árnyékot. Sziveszterkor Johnson szóvivője még azzal hintett port a világ szemébe, hogy az elnöknek a „vietnami rendezésre irányuló fáradozá­sairól” beszélt és felfüggesz tették a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság elleni bom­batámadásokat. Harminckét napos szüneteltetés után azon­ban Johnson levetette a be­ké tógáját és az idei kará­csonyi kétnapos tűzszünet idején is Hanoi fölé küldte ka­lózrepülőgépeit. Végeredmény­ben ez a lépés a bombázá­soknak Hanoira történt ki­terjesztése volt a betetőzése annak a veszélyes eszkaláció­nak, amelyben az USA ag­ressziójában résztvevők ma- nilai értekezlete csak az ame­rikai választók megnyugtatá­sát szolgálta. Johnson békeszólamai elle­nére nemzetközi méretekben — s immár az amerikai közvéle­ményben is fokozódó mér­tékben— növekszik a tiltako­zás a világkatasztrófa veszé­ly ét magában hordozó vietna­mi agresszió ellen. Washing­tonnak a katonai győzelem kicsikarására irányuló képte­len erőfeszítései és az agresz- szió kiterjesztésére (Laosz után most már Thaiföldön Is bevetették az amerikai kato­naságot a hazafiak ellen) vo­natkozó lépései nem tömörí­tették, hanem tovább lazítot­tak a nyugati szövetséget. Nemcsak a SÉATO és a CENTO bomlása folytatódott, hanem éles elllentétek dúlnak a NATO-ban is. Franciaország ebben az év­ben kivált a NATO integrált katonai szervezetéből, s ez volt a legszembetűnőbb jele annak, hogy —a Neue Zürch­er Zeitung szavait idézve— 1966 „a szövetség nyílt és lát­ványos válságának esztendeje volt” . 1964-ben még a sokol­dalú atomütőerők kérdésében törnek felszínre az ellentétek, azóta az Amerika-ellen esség tovább terjedt Nyugat-Euro- pában. Az Egyesült Áltamok hiába • igyekezett rávenni NATO-beli partnereit a viet­nami agresszió támogatására— az atlanti szövetség tagállamai nem akarnak belebonyolódni ebbe a konfliktusba. Annál inkább keresik a kapcsolato­kat a Szovjetunióval és az eu­rópai szocialista országokkal, és ez az esztendő jogos remé­nyeket keltett arra, hogy Eu­rópában csökkenthető a fe­szültség, hogy kitartó erőfeszí­tésekkel lehetséges, előrelépés az európai biztonság megte­remtéséhez. Bár Wilson kor­mánya túlságosan elkötelezte magát az amerikai politika mellett, számos NATO-ország- ban, így elsősorban Franciaor­szágban, de kisebb mértékben Dániában, Olaszországban, sőt „yugat -Németországban és Törökországban is új utakat, vagy legalábbis új kapukat keresnek. Erre mutat többek között az a látogatás-sorozat is, amelyet NATO-országok kormányfői külügyminiszterei tettek a Szovjetunióban, de Magyarországon is (az idén többek között Hakkerupp dán miniszterelnök,Couve de Mur- ville francia klügyminiszter járt Budapesten). Másrészt a NATO miniszterei tanácsának decemberi párizsi értekezlete, amelynek záróközleményében egyetlen szóval sem emlékez­tek meg a „vietnami kon­fliktusról”, noha korábban minden esetben kifejezték az amerikai politika iránti tá­mogatásukat. Szélesebb értelemben a nyu­gati szövetség „válságos évé­nek” legfőbb jellemzői köze tartozik a sokat reklámozott „gazdasági csoda” és prosne- ritás vége, s hogy ez a gaz dasági visszaélés politikai vál­ságokban robbant ki. A nyu­gati kormányválságok közül elsősorban az Erhard-kor- mány bukását kell kiemel­nünk és a kereszténydemoiK- rata-szocdem nagykoalíció lét­rejöttét. Az új Kiesinger— Brandt féle kabinet az ela­vult adenaueri koncepció he­lyett új kezdeményezéseket ígér. Azonban csak a tények adhatnak választ arra, vajon a Washingtonnak hűséget ígérő, Párizsnak baráti job­bot nyújtó és a szocialista or­szágok felé reális közeledést hangoztató nyugatnémet kor­mány merre lép majd iga­zán? A Szovjetunió és ?, szoci­alista országok a tet-cik me­zején igyekeztek érvényesü­lést szerezni a békés egymás mellett élés politikájának s támogatni a vietnami nép harcát, leplezni és elszigetel­ni az Egyesült Államok ag­resszív politikáját. Januárban az India és Pakisztán közöt­ti békéhez vezető taskenti ta­nácskozásokkal a szovjet kor­mány olyan tekintélyt és előnyt szerzett a nemzetközi diplomáciában, amelynes ha­tása azóta is érződik. A „tas­kenti szellem” jegyében fá­radozott a Szovjetunió annak érdekében, hogy tovább erő­sítse a baráti szálakat szom­szédaival. Az esztendő legnagyobb dip­lomáciai utazásai is a szovjet kormány lépéseihez kapcso­lódtak: a nyáron De Gaulle elnök tett eredményes látoga­tást szovjet földön, az év vé­gén pedig Koszigin miniszter- elnök Párizsban már a moszk­vai megállapodások keretei­nek kitöltéséről, az együttmű­ködés sokoldalú kiterjesztésé­ről folyatott eszmecserét. A békés egymás mellet élés el­veinek gyakorlati megvalósí­tását segítette Koszigin de­cemberi törökországi látoga­tása is. De az Egyesült Nem­zetek Szervezete idei 21. köz­gyűlésén is sikerült pozitív határozatokat elfogadtatni — mindenekelőtt a szocialista országok, valamint a népek szabadságáért határozottan fellépő fiatal független ázsi­ai, afrikai és latin-ameriíkai országok erőfeszítéseinek ered­ményeként. 1966. egyik fontos eredmé­nye, hogy a világban ma olyan légikör alakult ki, amely kedvező a nukleáris fegyve­rek elterjedésének megakadá­lyozásáról szóló szerződés megkötésére. Fontos lépés történt az ENSZ-ben a világ­űrben való nemzetközi együtt­működés fejlesztésére is — 1967 fe'adata, hogy az ENSZ- közgyűlésen elfogadott előre­mutató döntések valóra vál­janak. H a a most végétért esz­tendő nem is hozott látványos előretolódást, sőt a jelenlegi kínai vezetők helytelen politikája, és az Af­rikában végbement neokolonl- alista pucc sok bizonyos mér­tékig gátolták az előrehala­dást — 1966-ban a szocialis­ta világrendszer országai po­litikai. és katonai gazdasági téren egyaránt tovább erő­södtek, s ezzel együtt azok­nak az erőknek befolyása, amelyek képesek megakadá­lyozni egy új világháború ki­robbantását . (8. TJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom