Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)

1966-12-02 / 285. szám

2 NÖORAD !9«6. líwmher 2 rtentefc (Folytatás az 1. oldalról) létével folytatta tanácskozá­sát. m első felszólaló dr. Pál Lénárd, a Központi Fizikai Kutató Intézet első igazgató- helyettese volt. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági reform leg­fontosabb céljait is csak úgy tudjuk megvalósítani, ha a tudomány és technika leg­újabb eredményeit gyorsan al­kalmazzuk a termelésben. Ezután arról szólt, hogy a termelőerők fejlődésének üte­mét mindinkább a tudomá­nyos és műszaki kutatások se­bessége szabja meg. — Nagy értéket jelent szá­ntunkra — folytatta dr. Pál Lénárd —, a kutatóintézete­inkben dolgozó tehetséges, lel­kes kutató gárda. Ezzel az értékkel nagy figyelemmel és körültekintéssel kell bánni. A kutató munkához szabad, aikotó légkörre van szükség. Tudományos vitákban nincs helye a hatalmi szónak, a hi­vatali beosztásból adódó te­kintélynek. Döntő szerepük csak a tudományos érveknek lehet. Sajnos előfordul, hogy a szubjektivizmus, klikk- érdele, pozícióféltés fékezi az aikotó, tudományos vitát. Az is előfordul, hogy a tudomá­nyos intézetek egyes vezetői­nek konzervativizmusa, fele­lősségtől való félelme fékezi az alkotó kezdeményezést, akadályozza az új munkastí­lus kibontakozását. Ez ellen fel kell lépnünk, mert ez nagy kárt okoz nemcsak a tudo­mánynak. hanem sokszor a népgazdaságnak is. A továbbiakban hangoztat­ta. hogy az utóbbi években sokat fejlődtek, bővültek a magyar tudomány nemzetközi kapcsolatai. Különösen fontos számunkra a tudományos együttműködés a szocialista országokkal s mindenekelőtt a Szovjetunióval. OIdrich Cernik, Csehszlová­kia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága Elnökségének tagja tolmácsolta ezután párt­ja és a csehszlovák nép üd­vözletét. A magyar nép — mondotta ' — joggal lehet büszke a szo­cializmus építésében elért eredményeire, amelyek a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt politikájának helyességét bi­zonyítják: azt, hogy ez a po­litika a lakosság valamennyi rétegének támogatását élvezi. A továbbiakban hangsúlyoz­ta: Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja a jövőben is azon fog munkálkodni. hogV orszá­gaink politikai, gazdasági és kulturális együttműködése to­vább fejlődjék, népeink ba­rátsága tartós és megbontha­tatlan legyen. Rámutatott ar­ra. hogy pártjaink nézetei azonosak a nemzetközi élet- problémáinak megoldását, va­lamint a kommunista és mun­kásmozgalom egysége erősíté­sének módját illetően. A továbbiakban elítélte a nemzetközi kommunista moz­galom egységének megbontá­sára irányuló törekvéseket. Majd a következő szavakkal fedezte be felszólalását­Csehszlovákia Kommunista Pártja úgy véli, hogy érlelőd­nek a feltételek a kommu­nista és munkáspártok nem­zetközi értekezletének össze­hívására. e tanácskozás hoz­zájárulhatna a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom egységének erősítéséhez, és akcióképességének növele- séh"­?mí Thomsen, a Dán Kom­munista Párt Politikai Bizott­ságának tagja bevezetőben tolmácsolta a Dán KP Köz­ponti Bizottságának forró üd­vözletét. és további sikereket kívánt a magyar nép boldo­gulásáért és jólétéért végzett munkához, majd pártja tevé­kenységéről beszélt. A múlt heti parlamenti vá­lasztásokon — mondotta — Dánia történetében először jött létre munkás-többség a parlamentben Továbbra is küzdünk a Né­met Demokratikus Köztársa­ság elismeréséért, Dánia NATO-tagságának megszünte­téséért, s azért, hogy a tömb- po’itikát egy időtálló, egét- Európát magában fog- iáin európai biztonsági rend- sz • "áltsa fel. hasznosnak tartjuk az egy­Tanácskozik az MSZMP IX. kongresszusa ségakciókat, és valamennyi munlsta és munkáspártok dókban is sokat hallottunk az nek harcáról szólva kijelen- ahhoz, hogy helyesen állapít« politikai probléma megvitatá- nemzetközi értekezletének ősz- önök történelméről, szabadság- tette: suk meg jövőbeli feladatain­ál a kommunista pártok kő- szehívásáért. küzdelmeiről. Jól ismerjük az M] véljük hosv az kát. zötti két vagy több oldalú Leonidasz Sztringosz ezután önök szabadsághősét, Kossuth amerikaiak vietnami agresz- ,, . tanácskozások útján. A kom- elmondotta, hogy bár a reak- Lajost, s Petőfi Sándor Ián- a ^ikekd-Ázsiában , Van me8„a™ kozeletunk­munista pártok esetleges új ció félbeszakította az ország goló költeményeivel a mi sza- kialakult helvzet az esés- vi- ^eí1 ?ok múltbeli maradvány, nemzetközi konferenciájának demokratizálódásának folya- badságharcosainkat is lelkesí- lág Ekéiét az emberid iö P°lsárl- kispolgári hordalék, ^“h£vásával ^ pártunk elvi- matát, nem sikerült megtör- tette. Csodálattal szemléljük vőjét veszéiyeztetí. S , ,idegea leg egyetért. A konferenciá' nak olyan fórumnak kell len nie a nép ellenállását, és el- irodalmuk, művészetük, kul- szigetelni a baloldalt. turális életük mostani fellen­nie, amely nem ítéletet mond. Leonidasz Sztringosz végül dülését szemlélet. Gondolatokat azon- Egyetértünk az önök érté- ban nem lehet puskagolyóvai is. kelésével mondotta —, kilőni az emberek fejéből, a hanem az akcióegység helyre- köszönetét fejezte ki azért az — Nehéz helyzetben levő, hogy ha a Kínai Kommunista gondolatszegenységet sem le­állítását szolgálja. a vietnami együttérzésért, és szolidaritá- megszállt országban dolgozó! p.á^1 helyesebben fogná fel a hét erőszakkal vagy ráolvasás­nép békéje és szabadsága ér- sért, amellyel a magyar nép a kis párt vagyunk. Nagyon fon- világ e részében történő ese- sál pótolni. Az idegen szemlé­dekében. görög kommunisták, a görög tos számunkra a szocialista fények törvényszerűségeit, letek, a rossz magatartás el­Ezután Betty Sinclair, nép harcát kíséri. népek rokonszenve. Arra tö- ős a szocialista erők fel- len hosszú, türelmes eszmei Észak-Írország Kommunista Kristin E. Andersson az íz- fekszünk, hogy mindegyikük- adatait, ez óriási mértékben harcot kell vállalnunk Partja Központi Bizottságá- landj Szocialista Eevséimári kel megőrizzük testvéri kap- megkönnyítené a háború be- ....... nak titkára tolmácsolta párt- icöznnntí RizntuátcSnít csolatainkat fejezéséért folytatott küzdel- Az ‘deologiai munkában na­ról ^zén^ho^És^k-lr“: ^dtf ,Plrtt DrVladimir Bakaric, aJu- m«■ .......... . natednfcsaL *üreim2*me£ ss-aris i tag „'íSai“,:«arwarssftffí: «srssri ssut sast alkotmányának 2Í SS™ í”? "“t?4“!- * czért k“' t«ja, , Horvát ban folyó gázárig] reform ”“'L„ JSI. C híul,,., y Ionosén figyelemre méltó. Kommunisták Szövetsége Köz- jelentőségéről, s a Jugoszláv . . , . ' káT eldj keü hogy óseik ezer év e,őtti hős- ponti Bizottságának elnöke lé- Kommunisták Szövetségének . sokkal nagyobb ka‘ £ tetteit irodalmunk nagy hős- nett ezután a szónoki emel- átszervezéséről Kifejezte azt igényességgel megértessük a Költeményében, az Edda- vényre. a reményét, hogy Jugoszlá- d°lgoz" . tomegekKel tervein­z ellen a colunk mondot- dalokban megénekelték. és Beszélt a Jugoszlávia és viában a szocializmus építé- keJ- 6 kepzel6®6lnk?t- nagyobb emlékét a mai napig meg- hazánk közötti együttműködés sében ismét újabb forradalmi áttekintést, több jogot Kell őrizték. A későbbi évszáza- fejlődéséről. Vietnam népé- fellendülés következik be. biztosítani szamukra az allami es egyéb döntésekben, hogy magukénak érezhessék azo­kat. Tovább kell tanítanunk a marxizmus—leninizmust és jobban, mint eddig; magyaráz­zuk a mára alkalmazva, ér­vényesítsük mai problémáink megoldásában és közben véd­jük azt minden torzítással Csütörtökön az elnöki be- szocialista célok elérését szol- A szocialista és nemzeti tu- szemben. Ez mind együtt fon­jelentések után Szirmai 1st- gáló utak, módszerek körül dat formálója, a tudatba ivó- tos része a szükséges erköl­ta. A továbbiakban a küzde­lemről beszélt, amelyet az ír nemzet vív szabadságáért és függetlenségéért. majd arról szólt, hogy Észak-írország Kommunista Pártjának szi­lárd és őszinte véleménye: megérett az idő a kommunis­ta, és munkáspártok világ­méretű tárgyalására. Ezután Anna Liisa Hyvönen, a Finn Kommunista Párt Po­JclentosciB fejlődött népünk társadalmi —politikai tudata év szünet után ugyanis az or­szágban olyan kormány ala­kult, amelyben a kommunis­ták együttműködnek a szoci­áldemokratákkal, és a na­eszmei ösztönzésnek, Tisztelt kongresszus! Kedves elvtarsak! A kongresszuson munkánk­_ k 1 ván- a Magyar Szocialista kialakult, némelykor szinte dott része a nemzet múltja, esi, rS«n' f Munkáspárt Politikai Bízott- össznépi viták, eszmecserék, történelme. Ezért néhány tör- amelynek az anyagit kell ki­,„V. -Pal',C,i ~?LeS<V,4 ságának tagja, a Központi Bi- Ezt bizonyítja a jobb munka- ténelemtudóssal vitatkoznom egészítenie. zottság titkára szólalt tel el- fegyelem,, a termelékenység kell. A Baranya megyei párt- n t . korszak kezdődött Tizennyolc sőként 8 ’ B értekezleten idézték Anatol t D‘*f0í emberek termesze. ‘ ‘ “ Francé aforizmáját: „A törté- ^törekvéseit vápáit, hogy nelem nem tudomány, hanem íobban aka™ak élni. lakást, művészet”. Ez a szellemes, . cs^ádi házat, jobb csúfolódó meghatározás arra bútort, televíziót, autót akar- utal, hogy a történelmi múlt na** nem szabad ^elítélni, kis- értékelését a pillanatnyi ha- Polgárinak minősíteni. ha talom érdekei szerint változ- mindezt tisztesseges munka tatták. Tették ezt annak el- eredményeként kívánják el­lenére. hogy éppen a törté- órni. A ^ szocializmus nem az nelem bizonyította az önké- epén céljai és érdekei eile« nyes „átírások” rövid élet- nére akarja érvényre juttatni tartamát, és kétes sikerét. Így a társadalom érdekeit, azok volt ez itt. a Duna-medencé- harmonikus egységének meg- ben is a polgári világban. A valósítására törekszik. A szó« Duna-medence világát azóta cialista politika nem öncélú, megváltoztattuk, az itt élő hanem — megfelelően a mar­népek szocialista forradalom- xizmus—leninizmus tanító­ban kivívták jogaikat, közös sának — az emberek életkö* ideálokat, célokat követünk, rülményeinek javítását céloz- megteremtettük a feltételeit za. Amikor ezt követjük; a testvéri együttélésnek. egy gazdagabb társadalom Ezt zavariák esve* szom- f^lép£t,ésén dolgozunk, a sze­JL Senység, a nehéz, sivár élet rasz tokát képviselő polgári ról. feladatainkról, eredmé­centrumpárttal. nyeinkről pótolandó fogyaté­A kormányban résztvevő töb- tagságainkról van szó. Ez így bi párt céljai ugyan merő- van rendjen, de azt is helyén­ben eltérnek a kommunis- valónak tartom, hogy pártunk fákétól, a kormány mégis IX- kongresszusát, amellett, olyan határozatokat hozott a hogy hangsúlyozzuk munkaér­dolgozók életkörülményeinek tekezlet jellegét, tekintsük javítása érdekében, amelve- olyan alkalomnak is, amikor két egyetlen polgári kormány hétköznapi gondjaink vizsgá­séin tett volna meg. lata mellett emlékezünk a Elvileg pozitívan fogadjuk már befutott nagyszerű for­a kommunista pártok közös radalmi útra, messze mutató értekezletét. Ilyen értekezlet céljainkra, a kommunisták összehívásának természetesen elhivatottságára, arra amit a előfeltétele, hop azt igen szocialista magyar nemzet gondosan készítsük elő, az megvalósításáért, a nép sza­előkészületekben a tehetőség badságáért és felemelkedésé- _____________ S ZerÍ?Ífk,Párt"Ten^ ért 60018 tet‘üak és ezután emelkedése, és nem utolsó- szédos országokban élő wji- ellen folytatunk háborút az értekezlet segítse elő a kell tennünk. Most 10 éve a soman a dolgozók mind erő- ténész barátaink, ha új törté- euJn itatunk háborút, munkásmozgalom egysegét, magyar munkásosztály úijá- teljesebb igénye arra hogy nelmet írnak, és a múltat is- Érdekes, hogy ezt a polití­emelje mozgalmunk harcossá- szervezett pártjával az élén beleszólásuk legyen a terme- mét vélt pillanatnyi politikai kát mégis jobbról is. balról gat és harci képesseget fegyveres erővel verte le az lés irányításába, a munkafel- érdekek szolgálatában úgy tor- is. kispolgárinak, liberálisnak mondotta Anna Lnsa Hyvo- enenforra(jalmat, megvédte a tételek kialakításába, és erő- zítják, hogy ezzel a szomszéd minősítik. Azt állítják, hogy n€n- . munkáshatalmat és olyan szó- södjék fellépésük hatékonysá- nemzet fiainak, leányainak közéletünkből hiányzik a nép Gaston Polissonmere a Fran- c;aijsta politikát kezdeménye- ga a társadalmi tulajdon vé- nemzeti önérzetét sértik. A és a munkásosztály érdekeiért era Konimimista Part f oú41- zett, amely felszabadította delmében, a pazarlás, a te- nacionalizmus elleni közös folyó forradalmi harc. Jobbol­kaj Bizottságának tagja aggó- népünk a|kotó energiáit ^ gyelmezetlenség ellen. harcunk sikerének feltétele dali opportunisták és a ..bal­mál forradalmi lendületet adott a Nem azonos ezzel a kép, ho§y . legyünk fipelemmel oldali” álradikálisok abban ts kai imperializmus novek o szocialista épitőmunkának. ha az emberek világnézetét egymás nemzeti érzelmeire, összetalálkoznak, hogy társa­agresszivitása es mindenek- Ezen az évfordulón miért ne nézzük. Ebben a vonatkozás- számoljunk egymás érzékeny- dalmunkat polgárosodónak e'őtt_ Vietnam hpsi népe el- emiékeznénk meg arról hogy ^n Is nagyot léptünk eló- segevel. Ha nem ezt tesszük, minősítik, azt vetik szemünk­len folytatott háborúja miatt, tfa évve) ezelön újjáalakult a re. teret hódított a marxista 6kk°r az >tt „és^ott^é:1° em- re_ hogy (eladtuk forradalmi és a francia kommunisták - -ve, = ujjamaxun a berek gondolkodásában még «^éteket nem va^k e^ jes szo^idarit&rol biztosítotte ^farkulko^^ Ma&er SS nézetének formálására jelen- meglevő nac,orális a marad- harciasak elkényriSdtünfc a Afietnami Dolgozók Partja megalakult a ^ar bzocia tösen flottak - nem vol- vanyokat konzerváljuk. - ye meseötünk. képviselőit, es a Nemzeti Fel- ^te _ “unk^^a for«- marxisták, ha ezt ta- leg megerősítjük. Vannak elmaradott, primitív, másra_ nem képes emberek. A marxista történelemtudo- akik úpnevezett keménykezű mány művelői ne művészked- politikát reklamálnak. Nem tudósok, veszik észre, hogy az elvtelen S^uatéítei “vezetők sza- Ä f ^“^«nTegTkre ^fnkfoI~ kádár politikáját, amellyel maszkodva megvívta a győzel- ‘ ká ztJlv ^ ‘ c megkönnyítik az amerikai ag- mes forradalmi harcot. Ne le- ^lkgdé^ a mezto^dasáe szó- -ienek- maradjanak tudósok, veszik eszre. hogy az elvtelen resszorok dolgát, s úiabb gaz- gyünk túlzottan szemérmesek: ciaífsto áteiakítáfT a mező- Az a feladatuk- ho§y a tör- megalkuvás az egyik oldalon, tettekre bátorítják őket. tíz év után ez a kongresszus iLasári l.X teliegének tcnelemtudományt tisztítsák az álradikahzmus es a szék­_ Híven elvi álKsnontiá- arra is alkalom, hogy meg- fnr meg a pillanatnyi politikai tas magatartás a másik olda. hoz. pártunk az SZKP-val 8nép radlí^^fliiók^^iskolázása, a íeldoteoz^T^^Easritíídte1 ^egyaránt a valóban kis* »uviitt a nemzetközi kommu- a történelmi tettért. h,iv«ní7ia k-nitnróiic rmnnnn- feldolgozásában ragaszkodna po gári. együtt a nemzetközi kommu' nista mozgalom egységén Kedves elevtársak! burzsoázia kulturális monopó­liumának megszüntetése. __________________ "tzi^iaf’istván 'Ätal- Hogy kJa harcos, ki ax Ä zmÄvfi 7* 1957Ses Szemes vizsgálgatni. ho- kultúra magas csúcsainak tu^íis^^Jeményünk kiszé. « af marxism­lenmizmus elvei es az 1957-es ........„i-u..,, .i»»----------- meghódítása. lefedéséről, igényességének nő. len nista- ki ‘art ki az úgy . loan nviiatkozatok Syan alakult, fejlodött-e az el- meghódítása. icscucaaui, iscu^caKSíiiCA hu, Sápján. Pártunk' ho^á.iárul múlt években a nép társadal- Sommázva: a tíz éve al- vekedéséről szólott Az iroda- 1 e^ményéíeMehS azoknak a teltételeknek a mi-politikai tudata. Vélemé- kalmazott valóban lenini, lom és a művészetek tenné- bizonyftanl eream6n^vel lehet megteremtéséhez, amelyek va- nyem szerint jelentősen fej- eredményes politika radikális keit — mondotta — mind *00­lamennyi kommunista párt lődött. A közgondolkodásban, fordulatot hozott a magyar ben igénylik, mind többen Aki a nép négyesztendős nemzetközi értekezletének a nép tudatában előretörtek a szellemi életben is. felszaba- kritizálják és kulturális for- erőfeszítéseiben és felmutat­ös-szehívásához szükségesek — szocialista elemek, szélese- ditotta a szellem erőit. Ma a radalmunk legnagyobb vív- ható nagy eredményeiben mondotta végezetül, dett az ismeretanyag és nő- magyar nép büszke hatalmá- mánya, hogy ma mar nem- nem ismeri fel a forradalmi T ervnirlnsv ■Sztrinnosz a Gö- vokedett a politikai érettség, ra. Arra, hogy íme urak nél- csak szűk értelmiségi rété- tettet, a forradalmi pátoszt, röff TommuS Párt Políti- Tanúsítja ezt: a nép túl- kül 21 év alatt csodákat tett: geknek van olyan tájékozott- azt hadd emlékeztessem, ar­kai Bizottságának taeia tol- ny°mó többsége ragaszkodik nemcsak gyárakat épített me- saga, ideológiai felkeszultsége, ra_ hogy a forradalmi műn­mácsolta pártia Központi Bi- 3 munkáshatalomhoz, egyet- zőgazdaságot korszerűsített, aatarozott ízlese gztetikai kósmozgalom és a magyar 70ttsáaának forradalmi üdvöz- ért a szocializmus építésével, hanem igazán, végre nemzet- igényessége, ami fel étele az munkásmozgalom története tetei itatta hazánk szere- hazánk békepolitikájával, ol- té lett. Nem is akármilyen aktív véleményformálásnak nemcsak a fegyveres harcok, pét a szocialista tábor ere- vas> tanul, képezi magát, tud- nemzetté, mert megvalósult Talaloan íita nemregiben Be- hősi rohamok krónikája, ha­jének fokozásáért és a világ- ia> mi az imperializmus és Bessenyei „jámbor szándéka , nedek Marcell, hogy a ma- nem a fegyelem és az önfe­béke megőrzéséért folvtatott gyűlöli azt. érti a népek test- hogy „lennénk tudós nem- gyár közönségről regé yt k - gyejem krőnikája is. Az ön« beke megőrzéséért tolvtatott y<Wg(§nek gondolatáP szív, zetté” megvalósult Széchenyi lene írni. mert olyan mennyi- uralom •- • •• harnhart maid kiielentette- vensegenex gondolatat es szív- «=1« “*K8V“*'T““ z- ----- ^ uralom is a kommen is áh harcban, majd Kije entene. szoiidáris a megtámadd- nemes szenvedélyű álma. hoey segi es minőségi változásokon é ^ k naev„zpr.-. A (Törne nén a vilás összes . / s 8 0 _______, _____ » keresztül az utóbb 20 ..nEnneK nagyszerű pel­A görög nép a világ összes ta, a nemzet legven „a kiművelt ment keresztül az utóbbi 20 hékeszerető. és haladó erői- Nem ennyjre egyértelmű a emberfők sokasága”, és ha a esztendőben. amilyent a “aj kínajk vezetők * H. I, vei együtt küzd a vietnami ké az én- ^ tór,ada,mi nemzeteket népeik szabadság- könyvnvomtatás óta nem Iá- y provokác ótea^^ben S problémának a Del-vietnam érdek összhatlgját nézve, de jogain, a társadalmi haladá- tett a világ.” mutatták a m? el^Saink ^eTeVtetn1mf DemokrahC Ut ÍS “* már az olyan je_ SéFt f°'yÓ harcban elfoglalt Az elmondottakból azonban tízezrei a falu szocialista át- KÖZ társasáé kormánvának ia- lensé8-„ a tömegek tudatos helyük, kulturális szívonaluk nem azt a konklúziót vonom alakítása idején és az ellen« vaslatain alapuló békés meg- me*fny*latkozása. amely arra aiapján rangsoroljuk, akkor a le’ hogy a követelményekhez forradalomban megtévede'tete. a , v„4g. rsasaiíTsris: ss-* Sikraszallt a munkaspar- haladunk. Erről tanúskodik ban az első sorokban van a radás, de jelentős a fejlődés tok akcióegységéért, a kom- közéletünk élénkülése, a nagy helye. és ezt is regisztrálnunk kell győz" "mhez rohamozni v kellett (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom