Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)

1966-12-02 / 285. szám

1966 S. NOffR 3 (Folytatás a ?. oldalról.) tudni. hanem várni is, meg dolgozni is sokat, szívósan, és sokszor ez a nehezebb. A mi mai viszonyaink között így szolgáljuk jól a magyar né­pet. itmeneti korunkban a tár­sadalmi problémák és az azokat hordozó emberek gon­dolkodása, magatartása is összetett. Az irodalom, a mű­vészet sem mutathatja be éle­tünket leegyszerűsítve, fekete­fehéren, hanem összetetten, gyakran ellentmondásosan. Az irodalom, a művészetek művelői akkor töltik be hiva­tásukat. ha az új, a szocializ­mus és a régi világ harcában a maguk tudatformáló eszkö­zeivel az új győzelmét segítik, erősítik az emberek szocialis­ta meggyőződését. A magyar irodalom, film, színház, képzőművészetünk és más művészetek alkotói az utóbbi években szép eredmé­nyekkel dicsekedhetnek. Is­mert költőink, filmművésze­tünk alkotói nemzetközi el­ismerésben részesültek. Nagy az érdeklődés az új magyar operák, zeneoktatásunk iránt. Minden művészeti ágban erő­södtek a szocialista vonások, általában megizmosodott a magyar szocialista kultúra. A falu szocialista átalakí­tása. és az, hogy a párt rá­mutatott gazdaságirányítási mechanizmusunk fogyatékos­ságaira, ennek gazdasági ki­hatásaira, lendületet adott a szociográfiai műfajnak. Eb­ben a műfajban jelentek meg jó írások, de olyanok is, amelyeknek alkotói a való­ságnak csak egy-egy periféri­kus részletét fedezték fel. és ezekből helytelenül általáno­sítottak. Ismerünk olyan alkotó em­bereket is, akik továbbra is tartózkodnak politikai állás­foglalásoktól, közönnyel néz­nek el a szemük előtt leját­szódó történelmi átalakulás felett. Így szaporodnak azok az úgynevezett elvont alkotá­sok, amelyek gyakorlatilag mind szegényebbek lesznek. Végül szeretnék beszélni azokról a szocialista írókról, művészekről, párttagokról, és pártonkívüliekről, akiknek problémáival — bevallom — nem foglalkozunk eleget, ök már eddig is jelentős szocia­lista realista alkotásokkal, sok új színnel, mondanivalóval gazdagították a magyar kul­túrát. Most nehéz feladatok­kal birkóznak. Az a rohamos fejlődés, amelyen a md tár­sadalmunk az utóbbi évtized­ben átment, a dogmáktól megszabadult, új stílus, meg­újuló eszméink és még sok egyéb, azt követeli meg tő­lük is, hogy sok tekintetben vegyék újra számba a vilá­got, fogalmazzák újra a té­mákat, a hősöket, a konflik­tusokat. A legnagyobb figyel­met, a legodaadóbb törődést ők érdemlik, mert elsősor­ban tőlük várja a legtöbb se­gítséget a párt, és az olvasó, a nép, amely az irodalomtól nemcsak szórakozást, hanem tanácsot, eligazítást vár. A történelmi tapasztalatok ugyanis arra tanítanak, hogy a nem marxista irányzatok elhallgattatása nem helyette­sítheti a velük folytatott ér­demi vitát, hogy adminisztra­tív betiltásuk csak eszmei el­szigetelődéshez, az egyedül célravezető ideológiai harc megkerüléséhez vezet. Mai kulturális életünkben éppen az az egészséges jelenség, hogy a gazdagodással, színe­sedéssel, a szélesebb tájéko­zódással lépést tart a marxis­ta eszmei aktivitás: szellemi életünket eleven, termékeny vita légkör jellemzi. A fejlődés ellenére a kul­túrpolitikai irányításnak töb­bet kell segítenie alkotónak és olvasónak. Jogos az az igény az életnek ezen a te­rületén is, hogy az irányítás legyen határozottabb, követ­kezetesebb, és az egészséges fejlődésnek megfelelően igé­nyesebb. Kedves elvtársák! Lenin • a kapitalista társa­dalomró1 szólva két kultúrát nevezett meg, az elnyomot­tat. és az elnyomók Kultú­ráját. A mi társadalmunk­Tanácskozik az MSZMP resszusa ban a két volt kultúra kö­zött már más határvonalat húzott a történelem. Munkás- osztályunk régi harci kultú­ráját egyesítette a magyar és a világ kultúrájának min­den értékálló kincsével, és azt az egész nép közös va- gyonává tette. Ezt ápolni, fej­leszteni, mindenkivel megis­mertetni a kommunisták fel­adata. Szirmai István nagy taps­sal fogadott beszéde után Rapai Gyula, a Baranya me­gyei Pártbizottság első titká­ra szólalt fel. Jóleső érzés, hogy a Központi Bizottság be­számolója úgyszólván minden olyan fontosabb kérdésre ki­tért, amely párttagjainkat, dol­gozóinkat foglalkoztatja, — mondotta, majd hangsúlyozta: teljesen egyetért a beszámoló megállapításával, hogy felelő­sek vagyunk a nemzetközi munkásmozgalomnak is. Ezu­tán politikánk eredményeiről szólt, majd hangsúlyozta: — A szocializmus sikeresebb építése követelte pártunktól a gazdaságirányítási rendszer kritikai felülvizsgálatát, és az új gazdasági mechanizmus kimunkálását — mondotta, majd így folytatta: — csak üdvözölni lehet, azokat a ja­vaslatokat is amelyek a szoci­alista termelési és tulajdonvi­szonyok továbbfejlesztését szolgálják, amelyek a mező- gazdaságban fennálló ellent­mondások megoldásával erősí­tik annak szocialista jellegét. Felszólalása befejező részé­ben a Baranya megyei bányá­szok megbízásából szólt: — Nem kevés azoknak a bányászoknak a száma, akik 10—15 éves földalatti mun­ka után orvosi javaslat szerint már nem alkalma­sak erre, de a rokkantsá­guk nem olyan mértékű, hogy nyugdíjba mehetnének. A je­lenlegi béralap-gazdálkodás arra kényszeríti a bányák gaz­dasági és társadalmi vezetőit, hogy ezeket az embereket a külszínen, sokszor teljesen ér­téktelen munkára csoportosít­sák át. Azt javasoljuk, hogy a bányász szakszervezet és az illetékes állami szervek vizs­gálják meg ezt a kérdést, te­gyék lehetővé, hogy a bánya­üzemek ezeket a dolgozókat más jellegű, a népgazdaság számára hasznos munkában foglalkoztassák. Szabó István bevezetésül a mezőgazdaság népgazdasági Jelentőségéről beszélt. — Az elmúlt öt évben ki­épültek a mezőgazdaságban a nagyüzemi termelés keretei, s a termelés évente átlagosan két százalékkal nőtt. A fejlődés üteme tehát mintegy három­szorosa volt a felszabadulás előtti évek átlagának. Országos jelenség, hogy a fiatalok elvándorolnak a me­zőgazdaságból. Mit is kíván­tak és kívánnak, a mai fia­talok? Mindenekelőtt megfe­lelő munkakörülményeket. Az az óhajuk, hogy az eddiginél garantáltabb és folyamatosabb legyen a keresetük, rendsze­res pénzbeli díjazást szeret­nének. Azt is tudnunk kell, hogy a tsz-ek megfiatalodá­sának nem az a fő útja, hogy a már elment fiatalokat visz- szahívjuk, inkább az, hogy a most növekvő ifjúság többsé­ge a mezőgazdaságban marad­jon. Ehhez törődnünk kell velük, jobban meg kell őket értenünk és ki kell elégíteni reális igényeiket. Ezután Havasi Ferenc, a Komárom megyei Pártbizott­ság első titkára szólalt fel. — A kongresszusi előkészü­letek a taggyűlések és a párt- értekezletek vitái egyértel­műen bebizonyították — mondotta —, hogy pártunk politikáját az emberek túl­nyomó többsége helyesli és követi. Azt kérik: pártunk valamennyi szerve, a Közpon­ti Bizottságtól az alapszerve­zetekig, gondoskodjanak ar­ról. hogy a párt politi­káját mindenütt torzítás nél­kül hajtsák végre. Párttag­ságunknak ezt az igényét jo­gosnak tartjuk. A kotngresz- szust megelőző vitákban nem a pártunk politikájával való szembenállás, hanem az an­nak lényegéhez és szei'lemé­telezi a helyi adottságok ala­pos ismeretót, körültekintő hez való ragaszkodás tükrö- elemzését, az elvek helyes Havasi Ferenc beszéde után Ságról szólt. Majd így foly- ződött alkalmazását, a párt politika- szünet következett, majd a tatta: — országaink határo­_ A nárthn+ánrat/Or jának maradéktalan érvénye- kongresszus Ilku Pál, a Poli- zotfcan síkraszállnak együtt­te iontViot sítését. Csakis a párt politi- tikai Bizottság póttagja, mű- működésünk további elmélyí- mechanikus génit*; gnndolkn ká^a 'ényegének megértésé- velődésügyi miniszter elnök- téséért. Bizonyítja ezt az dáct és tPvÁlwwsÁffAt EpitéT V'el> azonos megítélésével leiével folytatta munkáját. 1966—1970-es évekre megkö- , , , ,~ . alapozhatjuk meg gyakorlati Ezután Péter János külügy- tött új kereskedelmi megálla­tevékenységünk helyes irá- miniszter emelkedett szólás- podás. amely mintegy 64 szá- nyát, és a cselekvés egységét, ra. zalékos forgalomnövekedést irányoz élő. Hangsúlyozta, hogy a nem­zetközi kommunista mozga­lom, egyesítésére törekedve, nem mondhat le egy olyan kipróbált fegyverről, mint a kommunista és munkáspártok általános tanácskozása. Nem kétséges, hogy egy ilyen ta­nácskozás összehívásának fd­Nagy utat tettünk meg ködését zavaró problémák ki- kát keresve, hullámzó vészé- tételei egyre inkább érlelőd- tisztelt elvtársak, nagy utat küszöbölését s az akcióegység lyek között ezt a feladatot nek — mondotta. Növekszik a szocialista vilábrendszer nemzetközi tekintélye együtt és külön-külön is. megteremtését mai nemzetkö- Nagy utat tett meg a Magyar zi harcunk legfontosabb kér- Népköztársaság bonyolult és déseiben. egyre bonyolultabbá való nemzetközi viszonyok között. Jól szemlélhető összehason­lítási lehetőséget nyújt az A jelenlegi bonyolult nem­zetközi viszonyok között sa­játságos módon növekszik a Szovjetunió és általában a Egyesült Nemzetek Szerveze- szocialista világrendszer nem- te. Ültem az Egyesült Nemze- zetközi tekintélye. Az az erő, tak Szervezetének padsorai- következetesség, körültekintés ban 1957-ben és 1966-ban is, közben minden esztendő köz­gyűlésén. Tíz évvel ezelőtt szemtanúja voltam a tajtékzó gyűlöletnek, amellyel a ma­gyarországi ellenforradalom­ban kudarcot vallott nemzet­közi reakció az ENSZ-ben a Magyar Népköztársaság kép­viselőit ócsárolta, és megbízó- levelünk elismerése ellen is áskálódott. Ültem ugyanazok­ban a padsorokban ebben az évben is. és elnézegettem a Magyar Népköztársaság kép­viselőjét a közgyűlés elnöki székében — mert mint a közgyűlés egyik alelnöke, több alkalommal éppen a mi állandó képviselőnk elnökölt. A történelem enyhe igazság­szolgáltatását és egyben vas­ig n - mii I * szolgaijuk. Ezután Jean Kill, a Luxem­A Központi Bizottság jelen- burgi Kommunista Párt Köz- tése helyesen elemzi a mai ponti Bizottságának titkára nemzetközi eseményeket, vi- tolmácsolta a luxemburgi lágosan jelöli ki a további kommunisták forró testvéri külpolitikai feladatokat. A üdvözletét. Külügyminisztérium dolgozói, Luxemburg területre és né- külképviseleteink vezetői és pességre nézve kicsi, de erő- tagjai sok erőt kapnak mun- sen iparosított ország, mun­kájukhoz abból a bizalomból, kásosztálya fejlett. A parla- amelyben a Központi Bizott- menthen ötvenhat mandátum- ság bennünket részesít. Meg- ból 5 a miénk _ folytatta, köszönve ezt a bizalmat, ígér- Rendkívül aggaszt bennünket, hetem a kongresszusnak, hogy hogy a bonni szövetségi köz- nepköztársaságunk külügyi társaságban újjáéled a német szolgálatának tagjai, párttá- militarizmus. Egy fél évszá- gok és pártonkívüliek húsé- zad alatt kétszer ismertük gesen állnak helyt a kongresz- meg a ;német militaristák és szusi útmutatások alapján fasiszták inváziójának és meg- nemzetkozi felelőssegünk és szállásának borzalmait nemzeti érdekeink szolgálaté- „ .. . ,. , , . . , „ ban - mondotta befejezésül Ezert tft>uk <>* iele£os: Péter János. nek .az?kat a, nemzetközi problémákat, melyektől a há- * ború és béke kérdése függ. Ezért vagyunk mi is szolidá- Péter János nagy tapssal fo- risak a hő® vietnami néppel, gadott felszólalása után An- uZ.. ?me. ai_, ■ 1JnPerla^zmu-‘I dorka Magdolna, a bősárkányi f.art*ir tapadásának áidoza- általános iskola tanára ka- . Ezért vagyunk mi is pott szót annyira érdekelve az európai béke fenntartásában. kos iróniáját fejezi ki az az z. felel , szélt, hogy a falun javítani Ezután Demcsigijn Mólóm* ellenkép: a múlt évben. a SsoSS Ífcoviétu^fSuÍ kell az itatás feltételeit ah- ««ne, a Mongol Népi Fórra­Magyar Népköztársaság kép- eat1a a vietnami nér, hoz,' hogy a középiskolákba daimi Párt Politikai Bízott­viselőjét éppen annak az harcát T1 l és az egyetemekre kerülő »agának tagja, a Központi országnak kéoviselője Java- eavúH.„„ agr^zió ellen s futatok megállhassák a he- Bizottság titkára szólalt fel. solta elsőnek az I. számú po- df az lrnperiaglista monlofTén • * ség ellen, amely a vietnami S- mu^Stételemek^w. ten ^Äv fZl JU"IUS' agresszió révén termonukleá- ris katasztrófába tudná sodor­litikai bizottság elnökévé, amelyik ország képviselői líz évvel ezelőtt, a legvadabb dührohamokkai támadták a Magyar Népköztársaság kül­döttéit __ ____a szocialista világrendszer, en­A Magyar Népköztársaság n_k *--*«*_ „iwwwn « ni a világot, megnövelte a né­pek és kormányok tiszteletét körülményeinek javulásáról szus határozatainak megvalósf- szólt, majd így folytatta: tásán munkálkodik, s ez a te­igen nagy a kommunista vékenysége összekapcsolódik a pedagógusok felelőssége a fi- mongol népgazdaság negyedik nelr kerwtóVwm ~ i - L atalok szocialista szellemű ne- ötéves tervének teljesítésével, nemzetközi helyzetének ala- Szovj et“ iránt ^ha ner£ velés«b^1> eteteorban A nemzetközi helyzetet ele­kuiása és tevékeny részvétele volt avS^diZ mezve hangsúlyozta: a nemzetközi vitás kérdések ol f6vá mint ma *** ® b^tautam kell. _ pártunk szerint _ megoldásában beszedésen bi- Moszkva, ahova a Föld egész ^Ezuten Pák Szón Csői a kult helyzetben mind szüksé­^ a kerekségéről olyan bízatom- f°htlkai gesebbé válik, hogy a világ mai és olyan szakadatlan sor- te^ártKStí^ üdvözletét" kommunista és munkáspártjai tan «»äek éü^SÖKkor- £ SneKSt SgSft mányfok hivatalos es félhiva- hogy a magyar nép egyre na- talos delegációk tanácskozás- gyobb sikereket ér el a szo­zonyítja azt, amit a kommu nista és munkáspártok leg­utóbbi közös konferenciája 1960-ban Moszkvában így fo­galmazott meg: „Korunk fő ffite^ágrénS^^eml SrtSto ÄSÄ5 1S ^írzmus'épüéJében. béri társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé válik.” Magyarországot történelme során soha nem vette körül világszerte elismerőbb megbe­csülés és tisztelettudóbb szim­pátia, mint éppen most. Nemzetközi javulásának döntő magya­rázata a szocialista világ- rendszer fejlődésében, a Szov­jetunióhoz s a többi testvé­ri szocialista országhoz fűző­dő szoros kapcsolatunkban, a velük való baráti együttmű­ködésünkben van. Azt a fel- emelkedő utat, amelyen Ma­gyarország az elmúlt tíz esz­tendő nemzetközi eseményei között végigment — belső eredményeink mellett — a szocialista világrendszer nem­zetközi hatásainak köszönhet­jük. Most az elért eredmények próbáját és az erőgyűjtés ide­jét éljük — mondotta Péter János, majd így folytatta: Kádár János elvtárs a Köz­ponti Bizottság referátumában ismertette azokat az alapelve­ket, amelyek külpolitikai te­vékenységünket meghatároz­zák az internacionalista fele­lősség és a nemzeti érdekek összehangolásának lehetőségé­ben és szükségszerűségében. Kü’politikai tevékenysé­günkben ezeket az elveket al­kalmazzuk következetesen és megalkuvás nélkül. A szocialista országokhoz fűződő bensőséges, baráti és testvéri kapcsolataink elmélyí­tését úgy munkáltuk, hogy mindig kerestük, a Szovjet­unióval és más testvéri orszá­gokkal együtt, valamennyi szocialista ország együttmű­Julio Camacho Aguilera, a újabb tanácskozásra üljenek össze — folytatta. — Ez a ta­nácskozás kétségkívül nagyban elősegítené, hogy a marxiz­mus—leninizmus elvei alapján megszilárduljon a nemzetközi dések megoldása érdekében. - - , . ­A Varsói Szerződés tagál- Ku'3ai Kommunista Párt kommunista mozgalom és va- lamai bukaresti értekezlete- Központi Bizottságának tagja lamennyi forradalmi erő egy- kön közös állásfoglalásban új Párti» nevében üdvözölte a sége. javaslatokkal fordultak az kongresszust, majd szólt az David Bowman, Nagy-Brl- európai ügyekért felelős kis- Egyesült Államok vietnami tannia Kommunista Pártja heívzetünk ^ nagyhatalmakhoz. agressziójáról. Annak a meg- Központi Bizottsága Végrehaj­y A javaslatok közül a leg- győződésének adott hangot, tó Bizottságának tagja párt­időszereűbb s a nemzetközi hogy a kubai nép bizonyos jának meleg, testvéri üdvöz- közvéleményt, az aurópai kor- abban: a vietnami harcosok letét tolmácsolta, majd az an- mányokat is leginkább foglal- kiűzik hazájuk földjéről és goi gazdasági helyzettel fog- koztatja az európai béke és légiteréből a gyűlölt betola- lalkozott. A legutóbbi jelentés biztonság rendszerének elő- kódokat. Hangsúlyozta. Kuba 541 00? voIt a munka­készítésére, az európai biz- úgy véld, hogy Vietnam meg- nélküliek száma az angol tonsági konferencia összehí- segítése olyan elvi kérdés, ipa™aT1- A, kormány maga- vására vonatkozó javaslat. amellyel haladéktalanul fog- sahb életszínvonalat, rnasa- Most amikor az Egyesült lalkozniuk kell a világ kom- sabb béreket ígért, s ehelyett Államok vietnami agressziója munista pártjainak és fórra- a valóságban bérbefagyasztás, új veszélyeket növel az egész dalmi mozgalmainak. az. etot-szinvonal csökkenése világ felett, az Európában le- ^ következő felszólaló, selkedó ves>zélyekrol nemcsak Wnninikn p t »n- Felszólalása befejező része­megfeledkeznünk nem sza- ^ ^esütt MÚakáspárt ben Nagv-Britannia Kommu- bad, hanem éppen felszámold- politikai Bizottságának tagja nista pártjának eredményeiről sukra kell törekednünk. A üdvözölte pártunk IX.' számo,t he­kongresszusát, és a hagyomá- Ezután ebédszünet követke- nyos lengyel—magyar barát- zett. Közép-Európában élő népek közvetlen problémája s egyút­tal a nemzetközi élet világ- problémája az európai béke és biztonság rendszerének lét­rehozása. A közvetlenül szomszédos országok együttműködésének fokozódásával, mozaikszerűen. a feszültségeket okozó kérdé­sek fokozatos megválaszolásá­val tevődik majd össze az össz-európai biztonsági rend­szer. A mai nemzetközi viszo­nyok között is érvényes a kommunista és munkáspártok 1960. évi moszkvai közös nyi­latkozatának felhívása: Min­den demokratikus erő fő fe­ladata: küzdelem a termonuk leáris háború veszélyének el­hárításáért. Külpolitikánkban nagy nemzetközi ósszefogáso­A délutáni ülés, amelyen Somogyi Sándor, az I. kerületi pártbizottság első titkára elnökölt, Czinege Lajos, a Politikai Bizottság póttagja, honvédelmi miniszter felszólalásával kez­dődött. Ezután felszólalt Friedrich Ebert, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, Bodnár Ferenc, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára, dr. Varga Jenő, a Bács-Kiskun megyei Tanács vb-elnöke, Végh László, a Pa­mutnyomóipari Vállalat vezérigazgatója. A délutáni szünet után Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja elnökölt. Felszólalt: Max Reimann, a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Garai Gábor író, Boros Ottóné, a szolnoki közgazdasági szakközépiskola igaz­gatóhelyettese, Hans Mahle, a Nyugat-berlini Német Szo­cialista Egységpárt Elnöksége Titkárságának tagja, Eivind Wik, a Norvég Kommunista Párt Titkárságának tagja, Arturo Colombi, az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja és Salvatore Corallo, a Proletár Egység Olasz Szocia- ;sta Pártja Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának agja. A kongresszus ma reggel 9 órakor folytatja tanácsko­zását

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom