Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)
1966-12-14 / 295. szám
4 N ö G R A Ü •»* 'TeoeTober 14. szerda A pályaválasztási tanácsadó és felvilágosító munka Nógrádban Téü vakáció A Magyar Rádió és Televízió szünidei programja Az Ifjúsági és Gyermekrádió és a Televízió Ifjúsági Osztálya december 22-től január 8-ig, a téli vakáció idejére külön műsortervet állított össze a diákifjúság számára. Az Ifjúsági és Gyermekrádió a téli iskolai szünetben sokoldalú — kicsiknek és a felnőtt ifjúságnak egyaránt szóló — műsort sugároz. Ez évben is napi két nagy műsor segíti a vakációzó diákok hasznos időtöltését. Mesejátékok, gyermekoperák, rádiójátékok és összetett szórakoztató műsorok között válogathatnak az ifjú hallgatók. A Televízió Ifjúsági Osztálya december 22-től január 8-ig a hét minden napján — a hétfőt kivéve, amennyiben az adás-szüneti nap — délelőtti matiné keretében szórakoztató, nevelő és ismeret- terjesztő programot állított össze, amely hasznos elfoglaltságot nyújt a szünidőt családi környezetben töltő fiataloknak és nem utolsó sorban a napközis tanulóknak. Változatlan bőséggel és tartalommal szerepelnek a programban a hét megszokott, kedvelt délutáni gyermek- és ifjúsági műsorai, sorozatai, az ünnepek alatt pedig jelentősebb egyedi adásokat is láthatnak majd a fiatalok. A megyei pályaválasztási tanácsadó munka a múlt években érthetően az érdeklődés középpontjába került. Az a fejlődés, amely évek óta e tevékenységet jellemzi, mindenekelőtt a pedagógusok, illetve a tanács aktíváinak köszönhető. A pályaválasztási tanács munkatervének tervezete, amely megszabja az 1966—67. iskolai évre szóló feladatokat, hangsúlyozza, hogy a következő öt évben az iskoláikat végző fiatalok továbbtanulási problémája — az ismert demográfiai hullám következtében — a pályaválasztási tanácsra egyre nagyobb feladatokat ró. A következő évben mintegy 3800 fiatal végzi el az általános iskolát. Az előzetes számítások alapján közülük a szakmunkásképzésben és a középiskolákban tovább tanulhat 3100. Annak érdekében, hogy a pályaválasztási munka színvonala növekedjen és eredményes legyen, természetesen a tanácsadói és nevelő munkának is mind rendszeresebbé kell válnia. Ennek érdekében készült el a pályaválasztási tanács munkatervének tervezete, amely a tanácsadó és felvilágosító munka irányító és szervező, valamint a pálya- választási felvilágosító propaganda munkában jelentkező feladatokat tartalmazza. A pályaválasztás gondját a tervezet mindenekelőtt az iskolákban érzi élőnek. Célul jelöli meg többi között: az iskolai pályaválasztási tanácsadás színvonala úgy növekedjen, hogy a fiatalok pályaválasztása megfeleljen a tényleges munkaerőszükségletnek. A pályaválasztási tanácsadás szakszerűbbé és eredményesebbé tétele érdekében az osztályfőnökök a jövőben mindinkább igénybe veszik az iskolaorvos véleményét és javaslatait. Szoros kapcsolatot építenek ki az egészségügyi osztállyal, hogy az iskolák minden esetben megfelelő segítséget kaphassanak, ha a pályaválasztásnál orvosi, ideggondozói szakvéleményre van szükség, s ahol nincs iskolaorvos, ott a körzeti orvostól kérhessék a véleményt. Tovább fejlődik a jövőben a szülői munkaközösségek és az osztályfőnökök együttműködése is a pályaválasztási felvilágosító munkában. Az úttörő és a KISZ-szervezetek rendezvényeiken, összejöveteleiken szintén többet foglalkoznak majd a helyes pályaválasztással. A nagyobb üzemek a telephelyükhöz közel eső iskolákkal megállapodást kötnek üzemlátogatások szervezésére. Az üzem ily módon biztosíthatja az ott folyó főbb munkák, szakmák megismertetését a fiatalokkal. Az üzemi bizottságok ugyancsak nagyobb gondot fordítanak majd a dolgozó szülők gyermekeinek pályaválasztására. A felvilágosító propagandában persze mindezeken kívül még számos feladat jelentkezhet, illetve jelentkezik. A megyei pályaválasztási tanács az általános és a középiskolákban végző fiatalok számára ez évben is tájékoztatót jelentet meg a továbbtanulási és az elhelyezkedési lehetőségekről. Szaporítja a pályaválasztással kapcsolatos ankéto- kat is. Salgótarjánban és Balassagyarmaton a jövő év elején összevont ankétot tartanak, ezen kívül minden járási székhelyen pályaismertető előadásokat szerveznek a szülők és a tanulók részére. A fiatalok helyes és az igényeknek megfelelő pályaválasztásához szükségszerű, hogy a pedagógusokon kívül a szülők és a társadalmi szervek is megfelelő segítséget nyújtsanak. A Nógrád megyei Pályaválasztási Tanácson hangsúlyozzák, hogy csak társadalmi összefogás eredménye teremtheti meg a jövőben a népgazdaság és az érintett fiatalok érdekeinek feltétlen szükségszerű, de nem abszolút összhangját. T. E. Könyv és Nevelés Uj cím, Az idén nyolcadik évfolyamába lépett Iskolai Könyvtárosok Tájékoztatója, az Országos Pedagógiai Könyvtár kiadványa a közelmúltban új címmel, változatlan profillal ugyan, de gazdagabb tartalommal jelent meg. A Könyv és Nevelés cím jobbam kifejezi a lap jellegét, nem korlátozza önkényesen az érdeklődők körét, egyaránt felkelti a pedagógusok, a könyvtárosok és e két terület iránt spontán módon érdeklődő olvasók figyelmét A jövőben kéthavonként megjelenő folyóirat fő célkitűzése, hogy a könyv szörpének, mint a nevelés tudatformáló tényezőjének felismerésén túl, a nevelők tanácsokat, módszereket kapjanak arra gazdagabb vonatkozólag, miképp tudják felhasználni az oktató-nevelő munkában a kötelező, illetve ajánlott olvasmányokon kívül az egyéb szépirodalmi és ismeretterjesztő műveket? Azokat, amelyek segítik a tantervi feladatok megvalósítását. A folyóirat rovatai —Ifjúság és Irodalom, Az én könyvtáram, Műhely, Külföld, Könyvespolc, Űj szerzemények — színes, változékony műfajú írásokat közölnek. A megváltozott című és küllemű első számból kiemelkednek a gyermekirodalommal aktívan foglalkozó írókkal, költőkkel, illetékes szakemberekkel készített interjúk. Többek között Szabó Magda, Csanádi Imre, és Tüskés Tibor szólnak „szívügyükről”. tartalom „Helyet az irodalom asztalánál” — foglalhatnánk össze a részletkérdésekben eltérő véleményeket. Tanulságos a 300 éves soproni Berzsenyi Dániel Gimnázium könyvtárának története PröMe Jenő tollából. Az iskolai könyvtárak statisztikai adatai országos orientációt nyújtanak, a könyvtárosok pedig izgalmas eszmecserét folytatnak az Üj könyvek című kiadvány használhatóságáról, valamint az úgynevezett szabadpolc-rendszerről. Érdeklődésre számot tartó recenziót irt Rubóczky István a Búvár könyvekről. A Könyv és Nevelés jó úton indult el, üdvözöljük hiánypótló törekvéseit, és kíváncsian várjuk terveinek további megvalósulását. <cs. b.) Vígjátékok az év utolsó heteiben Az év utolsó heteiben az Állami Déryné Színház két előadási együttese szerepel még Nógrád megyében. A napokban kezdte meg előadásait a Vigyázat, szélhámos című kétrészes zenés komédia társulata, amely Diósjenő és Érsekvadkert után Mátra- mindszentre, Karancsságra és Dejtárra látogat el. December 25-én az Oké, mister Kovács című zenés vígjáték együttese Kálión mutatkozik be először megyei közönségnek, majd Romhány- ban. Taron, Csécsén, Salgótar- ;ánban, Nemtin és Cserhát- szentivánban tart előadásokat. Kötelek között Nagy riadalmat okozott Galga — a képen látható bika — egy állatfelvásárlási napon. Vadságának messze szállt a híre. A több mázsás jószág azonban hírét meghazudtolva remegve ballagott le a gépkocsiról. Az óvatosság azonban sosem árt, kötelek fonják körül, nehogy kitörjön Magas kalapja kajlán billegett fejebúbján, nagy lábfején elállt a kopott cipő, akkora rés tátogott, hogy ujjahegyé- vel benyúlhatott vakargatni a bütykét. Az imént a nyugdíjas postamesterrel beszélgetett, mert két nyugdíjas mindig talál beszélgetni valót, lévén ő is nyugdíjas, mégpedig: nyugdíjas szövetkezeti kanász. Dede Józsi bácsi, a disznók mellett bölcsült meg. S akkor szoknya suhogott mellette és aprócska lábak tipegtek végig az új cement- járdán. Domborodott a szoknya, és a fehér pertlivel átfűzött, áttetsző nylonblúz. Mi tagadás, megakadt rajta a szemem. — Szép leány — biccentett előbb a lány felé, aztán meg felém Dede bácsi. — Lennék csak ötvennel fiatalabb! — Ki ez a lány? — bukott ki számon a kérdés és tekintetem úgy tapadt a haran- gos szoknyára, mintha hozzá lenne csirízezve. — Vigyázzon tőle — óvott a vén kanász. — Ez az Anti- krisztus lánya. Nem hiszi? Pedig úgy van. Menjen el csak az én falumba, ott mindenki ismeri a történetet... És sejtelmesen a távolba ve. tette tekintetét, ahol a Mátra erdei komorlottak és sasok kóvályogtak a turistaház fölött. PIROSKA MESÉJE Kispap került a faluba. Csattanós képű, villogó fogú, falusi gyerek, akinek élénk eszét korán megirigyelte és kezébe kaparintotta az egyház. Ha nem olyan családba veti az élet, ahol már egy koszos malac is vagyonkának számít, alighanem világi emberré válik és nagy találmányokkal gazdagítja a tudományt. Nagy erők és indulatok feszítették. Ha az oltár elé állott, akkor kicsi lett egyszeriben a falu legnagyobb háza is. A lehajtott fejű asz- szonynép titokban bűnös tekintetet vetett felé s a szívekben az áhitat tilos érzésekkel viaskodott. A derűs és egészséges kispap azonban állta a csábító és igéző nézéseket. Hű maradt a frigyhez, amit az egyházzal kötött és szívének forró. emberi érzéseit a parókia virágos kertjére pazarolta. Időnként szent forrásokhoz zarándokolt és áldást osztott. Egy napon azonban a napfényben szikrázó színes virágszirmok között csodálatos eleven virágszál köszönt rá: — Dicsértessék! CsiUogó fekete hajú, fekete szemű, ruganyos testű szolgálólány állott ott. S a két ifjú szívben megmozdult két olyan fogaskerék, amelynek működését ismeretlen, egymásra ható erők irányítják. A gyászfekete papi öltöny alatt félszeg zsellérszív dobogott, amely a pacsirták dalára, az aratók kaszasuhintására, a természet igaz erejű zsolozsmáira hallgatott, és vad lázadásra bátorított. A kőtemplom salétromos, áporo- dott falai közül szabad levegőre, az érő és csábító határba kívánkozott és úgy találta, ez az igazi templom, ahol a természet, a munka himnuszát zengik a szívek és egy ütemre, rezdülnek az izmok. Előbb a vízimalomnál, ké- sőbb az uradalmi erdő szélén *találkoztak a lánnyal. Tiszták és szépek voltak érzéseik. Az öreg plébános már régen gyanakodott, s úgy intézte, hogy áldozócsütörtökön ő gyóntassa a lányt. Kívánta, hogy bűnben találja a kis szolgálót, mert gyűlölte a kis- pavot csattanó egészségéért. Ezen a napon az olajban sült votyka után így szólott a plébános: — Hetedik parancsolat: ne paráználkodj! A kispap kezében remegett a pohár. A plébános jól látta s kihasználta a lélek gyávaságát. — A kis szolgálónak gyereke lesz. Este tarokkozni jön a doktor. Beszéljen vele. Tán még nem késő. A jelentést pedig megteszem a püspök úrnak. A kispap elrohant s a kanász faluszéli házában, a nyírfából vájt mosóteknö mellett megtalálta a bizonyosságot. A lány meggyónta titkát neki is. — Szeretlek és nem hagylak cserben — mondotta a kispap. — Bízzál bennem. Erős a karom, és nem ijedek meg semmilyen munkától. Másnap szétfutott a hir a faluban, hogy a kispap levetette a reverendát, és meghirdette magát Szabó Piroskával, a kanász gyanúsan gembölvödö lányával. Kisebb, majd nagyobb egyházi fórumok tárgyalták az ügyet, és marasztalták el a bűnöst, aki megszegte papi esküjét. A mesterségesen szított felháborodás hangja eljutott Rómába is. A pápa éppen kegyes hangulatban volt. A kispappal a plébános közölte az Itáliából érkezett hírt. — Tartson penitenciát! A vápa őkegyelmessége hajlandó visszafogadni az egyház aklába megtévedt bárányát! De, ha szívének lázadása a kegyelem hírére sem enyhül, pá. pai átok kíséri az útján. — Nem tehetem — mondta a kispap. — ön tudja legjobban,. hogy nem hagyhatom magára... Vasárnap fájdalmas ünnepélyességgel kongtak a haran. gok, mintha temetésre hívogatnának. A templom megtelt kíváncsi hívekkel, és sokan rekedtek kívül, a téren. S akkor Piroska odaszólt jövendőbeli férjéhez: — Olyan szénen csenő a harang. Kísérj el a templomba. Egymás karján indultak el s elcsodálkoztak, mekkora tömeg torlódik a templom-téren. A plébános akkor lépett fcf a parókia .ajtaján. f Ezüstkereszttel ékes ima- könyvét magasba tartotta, és elébük állott. — Eretnekek! Ne közeledjetek az Isten házához! Az egyház átka sújt le ma rátok! Bűnhődjenek a bűnösök! A tömeg felmorajlott. De a kispap nem rémült meg. Szabad utat nyitottak neki, és ö felhágott a temp- 'omajtóhoz vezető lépcsőkön. Onnan beszélt, mint egy népszónok. — Emberek, ítéljetek! Ha cserben hagyom a lányt, kit én vittem a gyalázatba, úgy mondják, isten megbocsát. Ha hű maradok hozzá, s nem hagyom bűnében veszni őt, úgy mondják, elhagy engem az Isten. Hát igazság ez? ítéljetek! Az emberek lehajtották fejüket és nem szóltak. Mise után megindult a küldöttségjárás, és gazdag ajándékokkal halmozta el a falu népe a kiátkozott ifjú párt. Dede Józsi bácsi aszott öklével a szemét dörzsölte. — Pár hónapra rá megszületett a. gverek — folytatta kis idő múlva. — Ez a lány az. Szebb még, mint az anyja. Mert én az anyját is ismertem ... Ez se lesz már sokáig leány. Borús Béla, a tehenész legyeskedik körülötte. Tegnap a városban jártak, bizonyosan megvették a gyűrűt ... Hát érti most már? Lakos György
