Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)

1966-12-14 / 295. szám

4 N ö G R A Ü •»* 'TeoeTober 14. szerda A pályaválasztási tanácsadó és felvilágosító munka Nógrádban Téü vakáció A Magyar Rádió és Televízió szünidei programja Az Ifjúsági és Gyermekrá­dió és a Televízió Ifjúsági Osztálya december 22-től ja­nuár 8-ig, a téli vakáció ide­jére külön műsortervet állí­tott össze a diákifjúság szá­mára. Az Ifjúsági és Gyermekrá­dió a téli iskolai szünetben sokoldalú — kicsiknek és a felnőtt ifjúságnak egyaránt szóló — műsort sugároz. Ez évben is napi két nagy mű­sor segíti a vakációzó diákok hasznos időtöltését. Mesejá­tékok, gyermekoperák, rádió­játékok és összetett szórakoz­tató műsorok között válogat­hatnak az ifjú hallgatók. A Televízió Ifjúsági Osz­tálya december 22-től január 8-ig a hét minden napján — a hétfőt kivéve, amennyiben az adás-szüneti nap — dél­előtti matiné keretében szó­rakoztató, nevelő és ismeret- terjesztő programot állított össze, amely hasznos elfog­laltságot nyújt a szünidőt csa­ládi környezetben töltő fia­taloknak és nem utolsó sor­ban a napközis tanulóknak. Változatlan bőséggel és tar­talommal szerepelnek a prog­ramban a hét megszokott, kedvelt délutáni gyermek- és ifjúsági műsorai, sorozatai, az ünnepek alatt pedig jelentő­sebb egyedi adásokat is lát­hatnak majd a fiatalok. A megyei pályaválasztási tanácsadó munka a múlt években érthetően az érdek­lődés középpontjába került. Az a fejlődés, amely évek óta e tevékenységet jellemzi, mindenekelőtt a pedagógu­sok, illetve a tanács aktí­váinak köszönhető. A pályaválasztási tanács munkatervének tervezete, amely megszabja az 1966—67. iskolai évre szóló feladato­kat, hangsúlyozza, hogy a kö­vetkező öt évben az iskolái­kat végző fiatalok továbbta­nulási problémája — az is­mert demográfiai hullám kö­vetkeztében — a pályaválasz­tási tanácsra egyre nagyobb feladatokat ró. A következő évben mint­egy 3800 fiatal végzi el az ál­talános iskolát. Az előzetes számítások alapján közülük a szakmunkásképzésben és a középiskolákban tovább ta­nulhat 3100. Annak érdeké­ben, hogy a pályaválasztá­si munka színvonala növe­kedjen és eredményes le­gyen, természetesen a ta­nácsadói és nevelő munká­nak is mind rendszeresebbé kell válnia. Ennek érdekében készült el a pályaválasztási tanács munkatervének tervezete, amely a tanácsadó és felvi­lágosító munka irányító és szervező, valamint a pálya- választási felvilágosító propa­ganda munkában jelentkező feladatokat tartalmazza. A pályaválasztás gondját a tervezet mindenekelőtt az is­kolákban érzi élőnek. Célul jelöli meg többi között: az is­kolai pályaválasztási tanács­adás színvonala úgy növeked­jen, hogy a fiatalok pályavá­lasztása megfeleljen a tény­leges munkaerőszükségletnek. A pályaválasztási tanácsadás szakszerűbbé és eredménye­sebbé tétele érdekében az osztályfőnökök a jövőben mindinkább igénybe veszik az iskolaorvos véleményét és ja­vaslatait. Szoros kapcsolatot építenek ki az egészségügyi osztállyal, hogy az iskolák minden esetben megfelelő se­gítséget kaphassanak, ha a pályaválasztásnál orvosi, ideggondozói szakvéleményre van szükség, s ahol nincs is­kolaorvos, ott a körzeti or­vostól kérhessék a véleményt. Tovább fejlődik a jövőben a szülői munkaközösségek és az osztályfőnökök együttmű­ködése is a pályaválasztási felvilágosító munkában. Az úttörő és a KISZ-szervezetek rendezvényeiken, összejöve­teleiken szintén többet fog­lalkoznak majd a helyes pályaválasztással. A nagyobb üzemek a te­lephelyükhöz közel eső isko­lákkal megállapodást kötnek üzemlátogatások szervezésé­re. Az üzem ily módon biz­tosíthatja az ott folyó főbb munkák, szakmák megismer­tetését a fiatalokkal. Az üze­mi bizottságok ugyancsak na­gyobb gondot fordítanak majd a dolgozó szülők gyer­mekeinek pályaválasztására. A felvilágosító propagandá­ban persze mindezeken kívül még számos feladat jelentkez­het, illetve jelentkezik. A me­gyei pályaválasztási tanács az általános és a középiskolák­ban végző fiatalok számára ez évben is tájékoztatót je­lentet meg a továbbtanulási és az elhelyezkedési lehetősé­gekről. Szaporítja a pályavá­lasztással kapcsolatos ankéto- kat is. Salgótarjánban és Ba­lassagyarmaton a jövő év ele­jén összevont ankétot tarta­nak, ezen kívül minden já­rási székhelyen pályaismerte­tő előadásokat szerveznek a szülők és a tanulók részére. A fiatalok helyes és az igé­nyeknek megfelelő pályavá­lasztásához szükségszerű, hogy a pedagógusokon kívül a szü­lők és a társadalmi szervek is megfelelő segítséget nyújt­sanak. A Nógrád megyei Pá­lyaválasztási Tanácson hang­súlyozzák, hogy csak társa­dalmi összefogás eredménye teremtheti meg a jövőben a népgazdaság és az érintett fiatalok érdekeinek feltétlen szükségszerű, de nem abszo­lút összhangját. T. E. Könyv és Nevelés Uj cím, Az idén nyolcadik évfolya­mába lépett Iskolai Könyv­tárosok Tájékoztatója, az Or­szágos Pedagógiai Könyvtár kiadványa a közelmúltban új címmel, változatlan profil­lal ugyan, de gazdagabb tar­talommal jelent meg. A Könyv és Nevelés cím job­bam kifejezi a lap jellegét, nem korlátozza önkényesen az érdeklődők körét, egyaránt felkelti a pedagógusok, a könyvtárosok és e két terület iránt spontán módon érdek­lődő olvasók figyelmét A jövőben kéthavonként megjelenő folyóirat fő célki­tűzése, hogy a könyv szörpé­nek, mint a nevelés tudatfor­máló tényezőjének felismeré­sén túl, a nevelők tanácsokat, módszereket kapjanak arra gazdagabb vonatkozólag, miképp tudják felhasználni az oktató-nevelő munkában a kötelező, illetve ajánlott olvasmányokon kívül az egyéb szépirodalmi és is­meretterjesztő műveket? Azo­kat, amelyek segítik a tan­tervi feladatok megvalósítá­sát. A folyóirat rovatai —If­júság és Irodalom, Az én könyvtáram, Műhely, Külföld, Könyvespolc, Űj szerzemé­nyek — színes, változékony műfajú írásokat közölnek. A megváltozott című és küllemű első számból kiemel­kednek a gyermekirodalom­mal aktívan foglalkozó írók­kal, költőkkel, illetékes szak­emberekkel készített interjúk. Többek között Szabó Magda, Csanádi Imre, és Tüskés Ti­bor szólnak „szívügyükről”. tartalom „Helyet az irodalom asztalá­nál” — foglalhatnánk össze a részletkérdésekben eltérő véleményeket. Tanulságos a 300 éves soproni Berzsenyi Dániel Gimnázium könyvtá­rának története PröMe Jenő tollából. Az iskolai könyvtá­rak statisztikai adatai orszá­gos orientációt nyújtanak, a könyvtárosok pedig izgalmas eszmecserét folytatnak az Üj könyvek című kiadvány hasz­nálhatóságáról, valamint az úgynevezett szabadpolc-rend­szerről. Érdeklődésre számot tartó recenziót irt Rubóczky István a Búvár könyvekről. A Könyv és Nevelés jó úton indult el, üdvözöljük hiánypótló törekvéseit, és kí­váncsian várjuk terveinek további megvalósulását. <cs. b.) Vígjátékok az év utolsó heteiben Az év utolsó heteiben az Állami Déryné Színház két előadási együttese szerepel még Nógrád megyében. A napokban kezdte meg előadá­sait a Vigyázat, szélhámos című kétrészes zenés komé­dia társulata, amely Diósjenő és Érsekvadkert után Mátra- mindszentre, Karancsságra és Dejtárra látogat el. December 25-én az Oké, mister Kovács című zenés vígjáték együttese Kálión mutatkozik be először megyei közönségnek, majd Romhány- ban. Taron, Csécsén, Salgótar- ;ánban, Nemtin és Cserhát- szentivánban tart előadáso­kat. Kötelek között Nagy riadalmat okozott Galga — a képen látható bika — egy állatfelvásárlási napon. Vadságának messze szállt a hí­re. A több mázsás jószág azonban hírét meghazudtolva remegve ballagott le a gépkocsiról. Az óvatosság azonban sosem árt, kötelek fonják körül, nehogy kitörjön Magas kalapja kajlán bille­gett fejebúbján, nagy lábfején elállt a kopott cipő, akkora rés tátogott, hogy ujjahegyé- vel benyúlhatott vakargatni a bütykét. Az imént a nyug­díjas postamesterrel beszélge­tett, mert két nyugdíjas min­dig talál beszélgetni valót, lé­vén ő is nyugdíjas, mégpe­dig: nyugdíjas szövetkezeti kanász. Dede Józsi bácsi, a disznók mellett bölcsült meg. S akkor szoknya suhogott mellette és aprócska lábak tipegtek végig az új cement- járdán. Domborodott a szok­nya, és a fehér pertlivel átfűzött, áttetsző nylonblúz. Mi tagadás, megakadt raj­ta a szemem. — Szép leány — biccentett előbb a lány felé, aztán meg felém Dede bácsi. — Lennék csak ötvennel fiatalabb! — Ki ez a lány? — bukott ki számon a kérdés és tekin­tetem úgy tapadt a haran- gos szoknyára, mintha hozzá lenne csirízezve. — Vigyázzon tőle — óvott a vén kanász. — Ez az Anti- krisztus lánya. Nem hiszi? Pedig úgy van. Menjen el csak az én falumba, ott min­denki ismeri a történetet... És sejtelmesen a távolba ve. tette tekintetét, ahol a Mátra erdei komorlottak és sasok kóvályogtak a turistaház fö­lött. PIROSKA MESÉJE Kispap került a faluba. Csattanós képű, villogó fogú, falusi gyerek, akinek élénk eszét korán megirigyelte és kezébe kaparintotta az egy­ház. Ha nem olyan családba veti az élet, ahol már egy koszos malac is vagyonkának számít, alighanem világi em­berré válik és nagy találmá­nyokkal gazdagítja a tudo­mányt. Nagy erők és indula­tok feszítették. Ha az oltár elé állott, akkor kicsi lett egyszeriben a falu legnagyobb háza is. A lehajtott fejű asz- szonynép titokban bűnös te­kintetet vetett felé s a szí­vekben az áhitat tilos érzé­sekkel viaskodott. A derűs és egészséges kis­pap azonban állta a csábító és igéző nézéseket. Hű ma­radt a frigyhez, amit az egy­házzal kötött és szívének for­ró. emberi érzéseit a parókia virágos kertjére pazarolta. Időnként szent forrásokhoz zarándokolt és áldást osztott. Egy napon azonban a nap­fényben szikrázó színes vi­rágszirmok között csodálatos eleven virágszál köszönt rá: — Dicsértessék! CsiUogó fekete hajú, feke­te szemű, ruganyos testű szol­gálólány állott ott. S a két ifjú szívben megmozdult két olyan fogaskerék, amelynek működését ismeretlen, egy­másra ható erők irányítják. A gyászfekete papi öltöny alatt félszeg zsellérszív dobo­gott, amely a pacsirták da­lára, az aratók kaszasuhintá­sára, a természet igaz erejű zsolozsmáira hallgatott, és vad lázadásra bátorított. A kő­templom salétromos, áporo- dott falai közül szabad leve­gőre, az érő és csábító határ­ba kívánkozott és úgy talál­ta, ez az igazi templom, ahol a természet, a munka himnu­szát zengik a szívek és egy ütemre, rezdülnek az izmok. Előbb a vízimalomnál, ké- sőbb az uradalmi erdő szélén *találkoztak a lánnyal. Tisz­ták és szépek voltak érzéseik. Az öreg plébános már ré­gen gyanakodott, s úgy intéz­te, hogy áldozócsütörtökön ő gyóntassa a lányt. Kívánta, hogy bűnben találja a kis szolgálót, mert gyűlölte a kis- pavot csattanó egészségéért. Ezen a napon az olajban sült votyka után így szólott a plébános: — Hetedik parancsolat: ne paráználkodj! A kispap kezében remegett a pohár. A plébános jól látta s kihasználta a lélek gyáva­ságát. — A kis szolgálónak gye­reke lesz. Este tarokkozni jön a doktor. Beszéljen vele. Tán még nem késő. A jelentést pedig megteszem a püspök úr­nak. A kispap elrohant s a ka­nász faluszéli házában, a nyírfából vájt mosóteknö mellett megtalálta a bizonyos­ságot. A lány meggyónta tit­kát neki is. — Szeretlek és nem hagy­lak cserben — mondotta a kis­pap. — Bízzál bennem. Erős a karom, és nem ijedek meg semmilyen munkától. Másnap szétfutott a hir a faluban, hogy a kispap leve­tette a reverendát, és meg­hirdette magát Szabó Piros­kával, a kanász gyanúsan gembölvödö lányával. Kisebb, majd nagyobb egy­házi fórumok tárgyalták az ügyet, és marasztalták el a bűnöst, aki megszegte papi esküjét. A mesterségesen szí­tott felháborodás hangja el­jutott Rómába is. A pápa ép­pen kegyes hangulatban volt. A kispappal a plébános kö­zölte az Itáliából érkezett hírt. — Tartson penitenciát! A vápa őkegyelmessége hajlandó visszafogadni az egyház aklá­ba megtévedt bárányát! De, ha szívének lázadása a ke­gyelem hírére sem enyhül, pá. pai átok kíséri az útján. — Nem tehetem — mond­ta a kispap. — ön tudja leg­jobban,. hogy nem hagyhatom magára... Vasárnap fájdalmas ünne­pélyességgel kongtak a haran. gok, mintha temetésre hívo­gatnának. A templom megtelt kíváncsi hívekkel, és sokan rekedtek kívül, a téren. S akkor Piroska odaszólt jövendőbeli férjéhez: — Olyan szénen csenő a ha­rang. Kísérj el a templomba. Egymás karján indultak el s elcsodálkoztak, mekkora tö­meg torlódik a templom-té­ren. A plébános akkor lépett fcf a parókia .ajtaján. f Ezüstkereszttel ékes ima- könyvét magasba tartotta, és elébük állott. — Eretnekek! Ne közeledje­tek az Isten házához! Az egyház átka sújt le ma rátok! Bűnhődjenek a bűnösök! A tömeg felmorajlott. De a kispap nem rémült meg. Szabad utat nyitottak neki, és ö felhágott a temp- 'omajtóhoz vezető lépcsőkön. Onnan beszélt, mint egy nép­szónok. — Emberek, ítéljetek! Ha cserben hagyom a lányt, kit én vittem a gyalázatba, úgy mondják, isten megbocsát. Ha hű maradok hozzá, s nem hagyom bűnében veszni őt, úgy mondják, elhagy en­gem az Isten. Hát igazság ez? ítéljetek! Az emberek lehajtották fe­jüket és nem szóltak. Mise után megindult a kül­döttségjárás, és gazdag aján­dékokkal halmozta el a falu népe a kiátkozott ifjú párt. Dede Józsi bácsi aszott ök­lével a szemét dörzsölte. — Pár hónapra rá megszü­letett a. gverek — folytatta kis idő múlva. — Ez a lány az. Szebb még, mint az anyja. Mert én az anyját is ismer­tem ... Ez se lesz már so­káig leány. Borús Béla, a te­henész legyeskedik körülötte. Tegnap a városban jártak, bi­zonyosan megvették a gyű­rűt ... Hát érti most már? Lakos György

Next

/
Oldalképek
Tartalom