Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)

1966-12-09 / 291. szám

2 NOG RAD fOfiß. december ®. pénteR Rhodesiái válság Az emberi jogok napján NEW YORK (MTI) George Brown angol kül­ügyminiszter New Yorkban sorozatos megbeszéléseket tart mintegy a Biztonsági Tanács ülésének előkészítése képpen. Szerdán tárgyalt a nemzet­közösség ENSZ-tagállamaival, értekezett U Thant főtitkár­ral, Pedro Berroval, a BT e havi uruguayi elnökével és Arthur Goldberg amerikai fő- megbízottal. A nemzetközösségi ENSZ- küldöttekkel Brown közölte, hogy kormánya a r hód es iái olaj-import embargójára vo­natkozóan nem hajlandó kö­telezettségeket vállaLni. Ez utóbbival kapcsolatban a TASZSZ felhívja a figyelmet, hogy Dél-Rhodesia naponta 140—160 ezer gallon kőolajat kap Dél-Afrikán keresztül- Ez körülbelül kétszerese az ország napi szükségletének. A nemzetközösségi küldöttek­nek Dél-Rhodesia kőolaj-ellá­tását illetően Brown csak any- nyit válaszolt, hogy nem akar a Biztonsági Tanács elé olyan határozati javaslatot terjesz­teni, amit a tanács nem tud­na érvényesíteni. A Zimbabwe Afrikai Népi Unió (ZAPU) képviselője az ENSZ-ben a TASZSZ tudósí­tójának kijelentette a ZAPU elvárja, hogy az afrikai ál­lamok képviselői erő alkal­mazását kérjék Rhodesia el­len. A Biztonsági Tanács két afrikai tagja, Adebo nigériai és Kironde ugandai küldött BARCELONA (MTI) Spanyolországban — a leg­újabb jelentések szerint — mind jobban növekszik az el­lenállás a december 14-re ter­vezett népszavazással szem­ben. Szerdán délután egy „mun­kásbizottság” által összehívott gyűlés megtartását tiltották be a hatóságok Barcelonában. Ennek ellenére négyezer em­ber gyűlt össze. Az ülés meg­kezdése után rendőrök erősza­kosan szétoszlatták a tömeget. Egy körülbelül 500 főnyi me­netoszlop azonban tovább tün­tetett az utcákon jelszavakat kiáltozva: „Népszavazás — nem!” „Demokrácia — igen!!” ,,Szabadságot!” Számos tünte­tőt letartóztattak. Ugyancsak több ezer ember tüntetett a törvénytelen népszavazás el­len Tarrasa ipari városban is. Itt 15 tüntetőt tartóztatott le a rendőrség. Madridban az illegális kom­munista párt szerdán röpira- tokat terjesztett, amelyek a népszavazás bojkottálására hívják fel a dolgozó tömege­ket. Négy ifjúsági szervezet. Támadás a Oaily Mail páncálsiekrénye ellen LONDON (MTI) Csütörtökön a kora hajnali órákban négy géppuskával felfegyverzett álarcos bandita behatolt a Daily Mail irodái­ba. Miután leütötték az éj­jeliőrt, fegyverrel kényszerí­tették a háiram pénztárost, hogy kinyissák a páncélszek­rényt. A rablók kereken 17 ezer font sterlinget vittek ma­gukkal, a Daily Mail összes alkalmazottjának fizetését. Már augusztusban ugyancsak négy álarcos bandita próbált behatolni az épületbe. Ekkor azonban nem találták elég biztonságosnak a terepet. szerdán másfélórás megbeszé­lést folytatott Algéria, Szene­gál és Zambia képviselőivel. E három ország külügymi­nisztere ugyanis az Afrikai Egységszervezet nevében tár­gyal az ENSZ-ben Rhodesiá­ról. Ezt a megbeszélést kö­vetően Adebo és Kironde 35 percig tanácskozott Brown an­gol külügyminiszterrel, és Lord Caradonnal, Nagy-Bri- tamnia ENSZ-képviselőjével. Külön megbeszélést folytatott az ENSZ 38-tagú afrikai cso­portja is. A rhodesiai szakadár-re- zsim külügyminisztere U Thant ENSZ-főtitkárhoz in­tézett levelében kérte, hegy Rhodesia képviselője részt ve­hessen a Biztonsági Tanács SZÓFIA (MTI) A Szakszervezeti Világszö­vetség Főtanácsának XVI. ülésszakán, a csütörtök déle­lőtti ülésen a kínai küldött­ség továbbra is arra töreke­dett, hogy akadályozza az ér­tekezlet normális munkáját és megzavarja a tanácskozás rendjét. Amikor Louis Sail- lant főtitkár előterjesztette az SZVSZ szervezeti szabályzatá­nak módosításáról szóló refe­ugyancsak a népszavazástól való tartózkodás mellett dön­tött. Másrészt vagy 1500 alá­írással spanyol diákok tilta­kozó levelet küldtek a kor­mányhoz, amelyben azt köve­telték, hogy az ellenzéknek is jogában álljon a propaganda­lehetőségeket kihasználnia a népszavazással kapcsolatban. India kétségbeesetten igyek­szik gabonához jutni — közöl­ték novemberben a világlapok. Az indiai Bihar államot és Észak-India környező terüle­teit, ahol szinte egyáltalán nem esett eső, az elkövetke­ző hónapokban még a tavaszit is felülmúló katasztrófális éhínség fenyegeti. Az élelmi­szerhiány az Indiád kormány­körök becslése szerint mintegy százmillió embert érint. Eb­ből 60—70 millió él Biharban és a szomszédos Uttar Pra- deshben, 30 millió pedig a környező államokban. A Reuter tudósítójának in­formációi szerint, ha nem si­kerül éielmisaersegélyhez jut­ni, éhhalál fenyegeti ennek a népességnek a felét. Novem­berben az indiai hatóságok kö­zölték, amennyiben megkapják a külföldi segélyeket, vagyis havonta legalább 500 ezer ton­nát, akkor biztosítani tudják a minimális fejadagot. Ez a normális fogyasztásnak mint­egy fele. India igyekezett valamennyi gabonatermelő országhoz for­dulni. Nyilvánvaló: az évek óta több millió tonnát kite­vő indiai gabonaimport és ülésén. A kérésire Rhodesia még nem kapott választ. Az angol pártok nevében az alsóház három tagja — a parlamentben képviselt min­den pártból egy-egy — táv­iratban érdeklődött lan Smith-nél, a szakadár rhode­siai rendszer miniszterelnö­kénél, hogy elfogadna-e egy királyi vizsgálóbizottságot a kérdés tisztázására. Mint is­meretes, Smith kedd esti saj­tóértekezletén vetette fél elő­ször az úgynevezett pártat­lan bizottság kiküldésének gondolatát. Az alsóház ülésén Haud- ling konzervatív képviselő, azzal vádolta Wilsont, hogy Nagy-Britanniát történeimé, nek legsúlyosabb kudarcához vezeti. rátumot a kínai küldöttség a hozzászólási lehetőséget is ar­ra használta ki, hogy rágal­mazza a szovjet szakszerve­zeteket, a Szovjetuniót. Az el­nök — az elfogadott ügyren­di szabályzat értelmében — ismét megvonta a szót a kí­nai küldöttől, aki ezúttal sem volt hajlandó elhagyni a szó­noki emelvényt, s megakasz­totta a tanácskozás további munkáját. Hosszas szünet után az el­nökség nevében Louis Sail- lant főtitkár határozati ja­vaslatot terjesztett az ülés­szak elé, amely kimondja, hogy mivel a ki—\i küldött­ség a legdurvább- módon le­hetetlenné teszi a tanácsko­zást, s mivel a főtanács ren­des megválasztott kínai tag­ja nincs is jelen, az ülésszak résztvevői megfosztják a kí­nai delegációt a tanácskozá­son való további részvételi jogától. A vita után — amelynek során számos küldött fel­háborodottan ítélte el a kí­nai delegáció vezetőjének és tag'jainak magatartását — a tanács nagy többsége elfo­gadta az elnökség javaslatát. gabonas^gély fő szállítójának, az Egyesült Államoknak van­nak megfelelő, gyorsan szállít­ható készletei, és e szállítás­hoz szükséges eszközei. Az indiai kormány már hónapok­kal korábban Washingtonhoz fordult, s ez év végéig két­millió, áprilisig pedig további hárommillió tonna gabonát kért az amerikaiaktól. Az Egyesült Államok kor­mánya azonban nem adott határozott választ. Amikor In­dia gondjai már a világsajtó első oldalait ostromolták, s a szállítás és elosztás vonta- tottsága miatt már az ame­rikai ígéretek azonnali bevál­tása is késő lett volna, Wa­shington folytatta a csúnya játékot. November 19-én Rusk külügyminiszter „nagyon tra­gikus problémának” nevezte az indiai élelmezési helyzetet, s megígérte, hogy az Egyesült Államok „sürgős megfontolás tárgyává teszi” India élelmi­szer-szükségletét. Miközben tehát Indiában egyre elviselhetetlenebbé vált a helyzet, a rendicívüli segé­lyezés ügye ott feküdt Johnson asztalán, akinek nem jutott ideje az aláírásra... A Fe­hér Ház ura úgy tett, mintha Koreai tiltakozás Véget ért a Mississippi hadművelet HANOI A Hanoi rádió ismertette a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszté­riumának nyilatkozatát, amely a Hanoi ellen intézett ameri­kai légitámadásokai szörnyű és kegyetlen akcióknak minő­sítette, amelyeket a kommu­nista országok nem nézhet­nek ölhetett kézzel. SAIGON A saigonl amerikai katonai parancsnokság két lökhajtá- sos vadászgép elvesztését is­merte el Saigon környékén csütörtökön. Az amerikai lé­gierő csütörtök hajnalban Sai­gontól 40 kilométernyire északnyugatra, a szabadság- harcosok feltételezett állásait támadta. Észak-Vietnamban szerdán amerikai repülőgé­pek radarállomásokat bom­báztak. Quang Nam tarto­mányban az amerikai 1. ten­gerészgyalogos hadosztály be­fejezte Mississippi elnevezésű hadműveletét, amelynek fo­lyamán azonban csak kisebb összetűzésekre került sor a partizánokkal. Az amerikai katonai ren­dőrség csütörtökön „tévedés­ből” őrizetbe vette a saigoni polgármestert. Egyesek sze­rint a polgármester egy étte­remben hangoskodott és a kö­zelgő katonai rendőrökre rá­fogta fegyverét. Amikor sze­mélyazonosságát igazolta. ?•’ónnal szabadon bocsátották. Az amerikai nagykövetség saj­nálkozását fejezte ki. A dél­vietnami kormány erélyesen tiltakozott, Csütörtökre rendeződött az elbocsátások miatt kirobbant dél-vietnami dokkmunkás sztrájk. A rendezés értelmé­ben a dél-vietnami dokkmun­kásokat elsősorban veszik majd számításba, ha a kikö­tőben polgári személyeket al­kalmaznak. nem tudná, hogy India a ko­rábbi amerikai ígéreteknek megfelelően alakította terveit. Indira Gandhi miniszterelnök asszony november végén kije­lentette, hogy az a hirtelenség, amellyel az Egyesült Államok befagyasztotta az Indiának ígért élelmiszer-szállításokat — teljesen felborította India programjait. Mert erről van szó. Washing­ton befagyasztotta az élelmi­szer-szállításokat, arra hivat­kozva, hogy India „nem tesz eleget saját erejéből az élel­miszerhelyzet javítására”.... Mikor is jutott volna a washingtoni kormány eszébe mindez, ha nem néhány hó­nappal az 1967 februári in­diai választások előtt, amelyen az indiai kormánypárton be­lüli és azon kívüli jobboldal döntő előretörésre készült? Természetesen, nem a földre­form teljes végrehajtását hiá­nyolják a Johnson által a helyszínre küldött, az indiai erőifeszítéseket „bírálni hiva­tott" amerikai szakértők. Nyil­vánvaló, hogy a cél további gazdaságpolitikai és belpoliti­kai engedmények kicsikarása a delhi kormánytól. Földünk hárommilliárd la­kója közül mennyit sújtanak a faji diszkriminizációk? Az Egyesült Államokban a nége­rek milliói ma sem szavazhat­nak, gyermekeik nem látogat­hatják a fehérek Iskoláit, s ha egy négert lelőnek, a gyil­kosnak legtöbbször haja szála sem görbül. A négert nem tekintik embernek... Dél-Af- rika tízmillió fekete bőrű la­kosa felett négymillió fehér gyakorolja a fasizmussal ve­tekedő diktatú“át. Rh^dézia fehér telepesei mit sem törőd­nek a fekete bőrű őslakosság­gal — az afrikaiak nem sza­vazhatnak saját országuk­ban. .. Angolában. Mozambik- ban, s más gyarmatokon ma Is harmincmillió elnyomott szenved a rabláncoktól. Auszt­rália őslakosságát szisztema- t:aede,’'ik s közüHik csak ketten nyerték el a „tel- j-'sjogú állampolgár” rangját... És mindenekelőtt Vietnamról kell szólni, amelynek sokat szenvedett népe hosszú évti­zedek óta küzd szabadságáért — ma az amerikai szolda- teszka ellen, amely vegyi fegyverektől kezdve egyton- nás robbanóbombákig, min­dent felhasznál, hogy tovább­ra is rabságban tartsa ezt a bátor népet. Százmilliók élnek még rab­ságban. jogfosztottan. Nem­csak a nyílt elnyomás, hanem a kizsákmánvolás, a szegény­ség súitja ma is az emberi­ség nary részét. Földünk sok országában, mint az Egvesült Al'amokbam, még mindig a származás, a vagyon dönt az ombof értékéről, méltóságáról. De manapság már az elnyo­mottak és jogfosztottak nagy Az Egyesített Arab Katonai Parancsnokság szerdán este megtartott rendkívüli ülésén, a Reuter jelentése szerint, Aid Amer tábornok a közös arab erők főparancsnoka sürgette, hogy Jordánia engedje be az arab csapatokat Jordániába és A nyári rúpia-leértékelést és a külföldi, főleg amerikai tő­kének tett engedményeket is keveslik Washingtonban, kü­lönösen rosszalván, hogy az indiai kormány — „egyensú­lyozó” lépésként — gazdasági tárgyalásokat folytatott a szo­cialista országokkal, elsősor­ban a Szovjetunióval. Az élel­mezési válság új lehetőséget kínált Washingtonnak Delhi Problémáinak szaporítására, egyszóval a politikai zsarolás­ra. A gabonával történő zsaro­lás közismerten régi fegyvere az amerikai kormánynak. Az amerikai mezőgazdaság kró­nikus túltermelési válsága folytán nagy készletek halmo­zódtak fel. 1954 óta adja el Washington segély gyanánt e készletek egy részét a gyen­gén fejlett országoknak. A segélyprogram keretében az Egyesült Államok helyi va­luta ellenében szállít gabonát, az így felgyülemlett alapokkal ő maga rendelkezik, amit az adott országon belül gazdasági pozíciói erősítésére használ fel. Az az alap tehát már ön­magában is az amerikai nyo­más eszköze. Emellett az Egye­sült Államok kormánya az el­múlt években többször is al­kalmazta e segélyszállítmá­nyok visszatartásának politikai fegyverét. így Indonézia, az Egyesült Arab Köztársaság, sőt — a kubai haiózás miatt — legutóbb a NATO-tag Gö­rögország esetében. Indiát illetően az amerikai segélyzsarolás története még Sasztri idejére nyúlik vissza. Emlékezetes, hogy 1965 tava­szán az elhunyt indiai mi­niszterelnök többször bírálta része küzd a megkülönböz­tetés ellen, s harcában re­ményt és támogatást kap az emberi méltóságot őrző szo­cialista országoktól. Ezért deklarálhatták tizen­nyolc évvel ezelőtt, 1948. de­cember 10-én az ENSZ-ben az emberi jogokat. Igaz, a világszervezet akkori erővi­szonyai közepette a nyugati hatalmaknak még sikerült el­választanak a politikai és polgári jogokat a gazdasági és a szociális jogoktól, tehát a garanciáktól, az állami kö­telezettségektől. Az ENSZ emberi jogok bizottságában azonban a küzdelem tovább folytatódik, s ez együtt jár a kapitalista társadalom em­bertelenségeinek leleplezésé­vel. A világszerte folyó küz­delem kényszerítette az ame­rikai kongresszust, hogy — ha csak kis mértékben is —• további lépéseket tett a nége­rek polgári jogainak érvé­nyesítésére. Spanyolországban Franco diktatúrája részletes amnesztiát hirdetett a három évtizedes külföldön száműze­tésben élt spanyol hazafiak­nak. Dél-Afrikától Alabamá- ig azonban még sokfelé látni a feliratot: „White on'y!” — „Csak fehéreknek!” — és fe­hérek tízmilliói is elnyoma­tásban élnek. Az „emberi jogok egyete­mes nyilatkozata” elfogadá­sának napján, december 10- én, mint az emberi jogok nap­ján külön * is emlékezünk és küzdünk a jogfosztottak sza­badságáért, jogaiért. Egyik ember legyen annyi, mint a másik, legyen a bőre barna* vagy fehér... & t. ne bénítsa meg a parancsnok­ság e tevékenységét. Amer tá­bornok hangoztatta, hogy a jordániai kormány álláspont­ja gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy a közös arab pa­rancsnokság eleget tegyen kö­telezettségeinek. Washington vietnami politiká­ját, s ennek hatására Johnson* rendkívül otrombáéi, lemond­ta az indiai miniszterelnök tervezett washingtoni látoga­tását. Sasztri halála után Humph­rey alelnök járt Delhiben, de csak „átmeneti megoldásról’’ sürgős szállításokról volt haj­landó tárgyalni, végleges vá­laszt nem adott. Az amerikai sajtó pedig arról cikkezett, hogy az indiai kikötők befo­gadó képessége nem teszi le­hetővé a segélyszállítások nö­velését. Indira Gandhi wa­shingtoni látogatásának előes­téjén az amerikai és brit szak­értők egyszeriben úgy talál­ták, hogy az indiai kikötők már nem csupán havi 800 ezer, hanem 1,2 millió tonna gabona kirakodására is alkal­masak ... S amikor Indira Gandhi Washingtonba érke­zett, Johnson közölte vele: a segélyt megkapja, de Washing­ton — a Világbankon keresz­tül — bele akar szólni' az in­diai gazdaságfejlesztés kulcs­kérdéseibe. Ezután következett a rúpia devalválása és a töb­bi, még a Kongresszus Párt jelentékeny része által is en­gedménynek minősített gaz­dasági intézkedés. Legutóbb viszont a delhi hármas „kis-csúcs” foglalt ál­lást a vietnami kérdésben ak­ként, hogy az kiváltotta Wa­shington alapos „elégedetlen­ségét”. Most az amerikai kül­ügyminisztérium iúetékes"5 he­tek óta hitegetik Indiát. ígér­vén, hogy „hamarosan” meg­születik az elnöki jóváha^vás. S addig is, újra csak kilátásba helyezik az — „átmeneti meg­oldást .. Yvsr János A kínai küldöttséget megfoszlo’ták az SZVSZ ülésszakán való részvétel jogáté Tüntetések Spanyolországban USA zsarolás búzával mitől fiiiiü százmillió indiai kenyere? fiz Egyesített Arab Katonai Parancsnokság ülése

Next

/
Oldalképek
Tartalom