Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)

1966-12-09 / 291. szám

1966. december 9. péntek NOGRÄD 3 Á bankok és az új mechanizmus Egy évvel ezelőtt a kü­lönböző posztokon dolgozó szakemberek részéről gyak­ran hangzott el az új gaz­daságirányítási mechaniz­must vitató fórumokon a a következő; a reform so­rán monopólhelyzetbe ke­rül a bank. A bankok így vélekedtek: nem csinálunk mást. csak azt ami a fela­datunk: arra és annyi pénzt adunk ezután, ameny- nyi a népgazdasági tervben kitűzött célok megvalósítá­sát, a leghatékonyabban elősegíti. Másképpen: ami gyorsan megtérül, ami gaz­daságos. Valljuk be: a bank eddig is szívesen adott pénzt, olyan célokra, amelyeknek értelmét látta. Csupán ak­kor zárkózott el, amikor pazarlást tanasztalt. És bi­zony hitelrendszerünk sok esetben nem adta meg a pénznek azt a szerepet, amit a gazdasági életben be kellett volna tölteni. Elég könnyű volt a megkö­tőt: igéket kikerülni. Ezt az állapotot szünteti meg az új gazdasági mechanizmus pénz- és hitelpolitikája, amikor a bankok nem ki­szolgálói, hanem tevékeny részesei, befolyásolói lesz­nek a gazdaságos termelés­nek, a beruházások olcsóbb lebonyolításának, a pénzzel való ésszerűbb gazdálko­dásnak. Az a gyár, vállalat, ame­lyik forgóalapjának egy ré­szét felesleges készletfel­halmozásra fordítja, drága árat fizet érte. De jól jár a népgazdaság, mert száz­milliók kerülnek ily módon vissza az ország gazdasági vérkeringésébe. A helyes gyakorlat új szemléletet kí­ván, annak felismerését, hogy a bank által biztosí­tott pénzt az állam a ter­melőüzemek nyugodt, ki­egyensúlyozott, biztonságos gazdálkodásához, nem pe­dig felesleges tartalékok gyűjtéséhez adja. Az a gaz­dasági egység, amelyik az utóbbit választja, képtelen lesz az új kívánságoknak megfelelően dolgozni. Alapvető változások lesz­nek a beruházásoknál is. Megszűnik az ingyenes ál­lami jelleg, még a közpon­ti beruházásoknál is, Sőt, gyárainknak, üzemeinknek elért nyereségük egy részét be kell vetni, ha azt akar­ják, hogy fejlődjön üzemük, új gépek, berendezések szol­gálják a gyorsan növekvő igények biztos kielégítését, a gyártmányfejlesztést, az új termékek előállítását. Eddig nem is volna baj. Csakhogy a banknak mód­ja lesz a kivételezésre. An­nak adja az állam által fejlesztésre biztosított ösz- szegeket, aki szimpatiku- sabb — vetik fel egyesek. Ennek a veszélye, csak ak­kor állna fenn, ha a bank a népgazdaság egészének fejlesztésétől függetlenül végezné munkáját. Erről azonban szó sincs. Az ál­lam hitelpolitikai elvei előírják, hogy a bank mi­lyen meggondolások alap­ján szelektálhatja a hitel- kérelmeket. Ebben szerepel az egyes ágazatokban elér­hető hitel alsó, felső hatá­ra, mely Iparágakat lehet és kell előnyben részesíte­ni és miért. exporttevé­kenység növelését segíti-e, vagy csak belföldi szükség­leteket elégít ki stb. Vilá­gosan kimondja majd, hogy a beruházás megvalósításá­nál, mi az a minimális ha­tékonysági előírás, amit megkíván. A hitel megadásának alapkövetelménye: a iöve- delmezőség, vagyis az. hogy a beruházási költség mi­korra térül meg, mennyi pluszt hoz a népgazdaság­nak. A szelekciónál szám­ba veszik a vállalati hoz­zájárulás nagyságát is, azt, hogy a hitel visszafizetése ne zavarja a folyamatos termelést. Függ majd a hi­tel megadása attól is, mi­lyen a gyár, az üzem te­vékenysége, fizetőképes-«, vagy csak máról-holnapra él. Aki már most a bank tanácsainak megfelelően ala­kítja pénzügyi gazdálkodá­sát kevesebb gonddal kez­di az 1968-as esztendőt, és előléphet a fizetőképes vál­lalatok közé. Amint hírlik, ebbe a csoportba sorolják az Acélárugyárat, az Öb­lösüveggyárat. az ötvözet- gyárat, a Síküveggyárat, a Bányagépgyárat, a Tűzhely­gyárat a Nógrád megyei Bútor- és Faipari Vállala­tot, a Nógrád megyei Épí­tőipari Vállalatot és még néhány üzemünket Részükre a bank retet állapít meg, amelyet akkor vesznek igénybe — forgóeszközről van szó —, Útikönyv Magyarországról Magyarországi témákról az elmúlt tíz év alatt száz­nál több útikönyv jelent még a Panoráma kiadásá­ban. Mindezek ellenére állít­juk, hogy a kiadó Útiköny­vek sorozatában napvilágot látott Magyarország című vaskos kötet, amely ezernél több várost és községet tár­gyal, nagyarányú és úttörő vállalkozás. Az Itália cí­mű hasonló külsejű könyv után, örömmel és büszke­séggel vesszük kezünkbe. Örömmel, hiszen a vi- lágháború előtt összeállított azonos célt szolgáló publi­kációk már ugyancsak avultak adat-anyagukban, s a felszabadulás után, ha fel is mértek számos hazai tájat, az idegenforgalom számára még mindig rend­kívül sok volt a fehér folt. A Magyarország című nagy Útikönyv viszont az egész hazát feltérképezi, hozzá­férhetővé teszi elsősorban turisztikai szempontból. Nem szeretnénk persze a magyar útikönyvre eseten­ként jellemző lelkendezésbe fogni. E kötet kapcsán kü­lönösen nem, hiszen egyik legnagyobb erénye, hogy elsősorban a praktikus ide­genforgalmi eligazítást tar­totta szem előtt. (S e tekin­tetben szinte hézagpótló.) Amit erényeivel szemben felróhatunk, az az egyes tájegységekről szóló fejeze­teknek az a „szépséghibá­ja”. hogy esetenként pon­tatlan, helyesebben, avult adatot is közök Csupán egy példa; Salgótarjánról megjegyzi a szöveg, hogy „lüktető életű fejlődő vá­ros ez. képe napról napra változik, alakul.” A kép­mellékletben ugyanakkor a megyei tanácsról közölt fo­tó a legóvatosabb becslés szerint is, 1058 előtti álla­potot, illetve városképet rögzít. (Holott a szerkesz­tést 1965. szeptember 30-án zárták le.) (te) amikor szükségük van rá. Van olyan elképzelés is. hogy a vállalat tulajdonát képező pénzeszközök után a bank betéti kamatot fi­zet. Ennek a fejlesztés szempontjából van és lesz majd jelentősége. Vannak azonban olyan üzemeink, vállalataink, amelyek még nem hitelké­pesek. Amennyiben ezen az állapoton nem változtatnak, a bank náluk azt vizsgálja: szüksége van-e a gyártmá­nyaikra a piacnak, kivel milyen szerződést kötöttek, milyen garanciák vannak a adott hitel visszafizetésére. Természetesen ezeknek a vállalatoknak kamatot kell fizetniük, amelynek nagy­ságát a bank határozza meg. Gyakran szóba kerül: a bank dolgozói képesek-e a megnövekedett gazdasági és hitelpolitikai követelmé­nyeknek eleget tenni. Igen. Korábban is ez volt a kí­vánságuk. De munkamód­szerükön nekik is változ­tatni kell. Az úgynevezett igazgatási-adminisztratív jelleg helyett a gazdasági befolyásolás módszereivel kell dolgozniok. A jövő­ben kevés lesz egy papír a felsőbb szervhez, melyben például jelzik, hogy a Nóg­rád megyei Textilipari Vál­lalat készletgazdálkodása nem felel meg az előírá­soknak. és ez ügyben a megyei tanács ipari osztá­lya intézkedjen. A banknak kell intézkednie a kezében lévő gazdasági eszközzel, a pénzzel. Ez azonban nem beavatkozás a vállalat életébe. Előléptetést ielent viszont a banknál dolgozó közgaz­dászoknak. A gazdasági élet­ben megnő, esetenként pe­dig meghatározó lesz a sza­vuk. Ez nagyobb felké­szültséget és hozzáértést követel tőlük, d« nagyobb felelősséget is ruház rájuk. Közgazdásznak lenni, a jö­vőben még Inkább mint eddig, társadalmi rangot, tekintélyt jelent. Venesz Károly Nagyobb felvásárlási ár — többlet• jövedelem Az idei év több változást hozott a termelőszövetkezeti gazdálkodás eredményességé- oen. Igen lényeges volt a me­zőgazdasági termények és ter­mékek állami felvásárlási árá­nak rendezésére vonatkozó kormányhatározat. Ez jelen­tősen befolyásolta ia termelő- szövetkezetek jövedelmezősé­gének alakulását. Az üzemi és a pénzügyi tervek várható tel­jesítésének felmérése alkalmá­val megállapították, hogy a szécsényi járás közös gazda­ságaiban az új felvásárlási árak több mint hétmillió fo­rint bevételi többletet eredmé­nyeztek — viszonyítva a ta­valyi évhez. Az összeg egyik része a tag­ság jövedelmét növeli, a má­sik pedig a beruházott közös vagyont gyarapítja. Az utóbbi közvetve szolgálja a jövedel­mek növelését, mivel a kor­szerűbb gazdálkodás céljaira fordítják a gazdaságok. Az idei többletbevétel azt is bizonyítja, hogy a termelőszö­vetkezetek — a lehetőségek birtokában — nagyobb gondot 'ordítanak az adottságaiknak megfelelő, kevésbé költséges -•vmékek előállítására. Ezt igazolja az, hogy a többletbe­vételnek csaknem az egyhar- mada a bacvománvos szarvas­marha-hizlalásból származik. Már három szénqyalui üzemeltetnek A Nógrádi Szénbányászati Trösztnél, az idén jelentős előrelépés történt a szén jö- vesztésének, rakodásának gé­pesítésében. Kistelek után Ká- nyáson is sikeres volt a gya­lus kísérlet, sőt rekordered­ményeket ért el Győri Ferenc szocialista brigádja. Hosszabb idő után a napok­ban Kányéson ismét megkezd­ték egy 85 méter széles fron­ton a szén gyalulását Ménkesen ugyancsak besze­relték Ismét a gyalut és már üzemelt sikeresen, de az első periódikus nyomás miatt most át kell építeni a biztosítást Kisteleken is üzemben van a gép. Ügy számolnak a tröszt­nél, hogy a három széngyalu naponta mintegy 70 vagon sze­net termet Biztos úton Egy teljes héten át követtük figyelemmel a párt IX. kongresszusának tanácskozását. De határainkon jóval túl is fokozott érdeklődés nyilvánult meg Budapest iránt. Or­szágunk gyakran került az utóbbi években a világpolitika eseményeinek sodrába. A kongresszus azzal váltotta ki az érdeklődést, hogy megmutatta világosan, kendőzetlenül, ho) tartunk. Vissza­gondolva a tanácskozásra egyértelműen mondhatjuk: biz­tos úton járunk. Társadalmi életünk legfőbb jellemzője a fejlődés. Ahogy erről számot adhatott a kongresszus az or­szágban, úgy láthatjuk ezt szűkebb pátriánkban, Nógrádban, közelebbről abban a városban, vagy faluban, ahol élünk. Látványos bejelentéseket, deklarációkat nem vártunk. Leg­feljebb azok számítottak ilyenre, akik szeretik a szavakkal való játékot, akikből hiányzik az érzék, a realitás, a fejlő­dés megítélése iránt. Címszavakban is sok lenne mindazt felsorolni, amiről a kommunisták legfőbb tanácskozásán szó esett. Az kapott hangot, ami általában minden embert foglalkoztat. Éppen ezzel váltott ki újból nagy szimpátiát a párt, s igazolta, hogy vezetői a néppel a népért készek és akarnak cselekedni. Már jóval a kongresszus előtt beszéltünk gazdasági éle­tünk szükségszerű racionalizálásáról. Sümegi János szé­csényi tsz-elnök, országgyűlési képviselő a járási pártérte­kezleten a földtulajdon rendezésének megoldását, új törvény megalkotását sürgette. S jól tudjuk, ezek a kongresszus té­mái is voltak. Salgótarjánban, Balassagyarmaton lakásgondok vannak. De csak itt? Az ország valamennyi városában viaskodnak hasonló gonddal. Egyik, vagy másik városi vezetőtől ennek megoldását elvárni képtelenség. A városba áramlás világ- jelenség. Az előnyök közismertek, dehát előnyökhöz jutni áldozat nélkül egyáltalán nem természetes dolog. Aki töb­bet és jobbat akar, számot kell vetnie saját teherbíró ké­pességével, körülményeivel. Csakis így lehet feloldani azt a sokféle ellentmondást, ami a lakás juttatások jelenlegi rendszerében van. Megnyugtató tudni, hogy van fedezete, hitele a sza­vaknak. A IX. kongresszus sok újat jelentett számunkra, világos, kendőzetlen fogalmazást társadalmi helyzetünkről, közéletünkről. De az olvasó, az alkotó ember erőt és nyu­galmat is merített abból, hogy a IX. kongresszus világos ér­tékelését adta annak a politikának, amely meghatározta valamennyi cselekedetünket Ez a párt történelmi felelőssé­gét mutatja minden korábban elhatározott lépésért, tettért, ezért népszerű politikánk a tömegek előtt, s talál egyöntetű támogatásra. A kongresszust a nyíltság, az őszinteség vezérelte. Er­ről adhatnak most számot megyénk küldöttei, s mindazok, akiket az a megtiszteltetés ért, hogy mint vendégek vehet­tek részt a tanácsokzáson. Erről szólnak azok a pártonkf- vüliek is, akik ugyancsak ott voltak. A kommunisták kongresszusa mindig a nép ügye, a tár­sadalmi haladás, a felemelkedés ügye volt. Céljait csakis a néppel eggyéforrva tudja sikerre vinni. Ha a kongresszusok közül a kilencediket határainkon is túl nagy figyelem övezte, akkor ez annak szólt, hogy olyan reflektorfény volt, amelyben még inkább kibontakoz­nak jövőnk távlatai, egész népünk felemelkedésének biz­tos útja. Gulyás Emo Tél előtt a bányákban Meg kell gyorsítani a felkészülést Leesett az első hó. A tél a bányák termelésében, a kül­színi szállításnál igen sok bo­nyodalmat okozhat, ha nem készülnek fel kellően arra, hogy dacolni tudjanak a zord időjárással. Jegesedhetnek az aknák, szállítópályák. Zavar lehet az anyagellátásban, ha nincs a helyszínen kellő tar­talék fából és egyébből. A vasúti szállítás is akadozhat. Mindennél fontosabb azonban a dolgozó ember megóvása, egészségének védelme, a meg­felelő munkafeltételek bizto­sítása a védőruha, kesztyű- és melegítőital-ellátás. A minisztérium korábban általában előre rendelkezett a téli felkészülésről, az idén nem. Ügy véljük nincs is erre szükség, hiszen ahány bánya­üzem, annyi sajátosság, amit elsősorban a helyi vezetők is­mernek. Talán ezzel magya­rázható, hogy megkéstek kissé az Intézkedési tervekkel. Ezek­ben az szerepel, mit kell meg­valósítani az utolsó negyedév­ben a tervtel iesítés és a jövő évre való zökkenőmentes át­térés érdekében. Általános tröszti irányelvek szerint ké­szültek az üzemi intézkedési tervek, amelyeket már októ­ber második felében értékel­tek, sőt azóta a végrehajtást is ellenőrizték. A kedvező ta­pasztalatok ellenére bizony van bőven még pótolni való. A Zagyva! Bányaüzemnél az ellenőrzés során tapasztalták, hogy a külszíni szállítőpályák rendbehozására nagy gondot fordítottak. Több feladat meg­valósulás előtt áll. Az északi területeken a , hófúvás több éves tapasztalatok szerint gon­dot okozhat, viszont a terve­zett szervezési intézkedések nem kielégítők. A fuvarozási üzemnek hóekével kellene fel­készülnie. Veeseklőn az utak salakozá­sát gyorsítani kellene, és ki­javítani a lejtősakna előtti te­tőt. Az egynapos fakészlet is kevés, Királytárón a személy- szállító kocsik ajtajai, ablakai még javításra szorulnak. For- gách-akna melegedői, de a vidéki melegedők fűtése sem kifogástalan. A Zagyvái Bá­nyaüzem szinte valamennyi aknájánál hiányos a védőruha­ellátás. Mátranovákon kisebb hibák­tól eltekintve megvalósították az intézkedési tervbe foglalta­kat. A fatelepen egyhavi kész­letet tárolnak. Réndbetették a tárolóhelyeket, kijavították a gépeket. A mozdonyra szerel­hető hóeke, a jegesedés elhá­rításához szükséges szerszá­mok már a helyszínen van­nak. Kijavították a személy­szállító kocsikat is. Az osztá­lyozó világítását kell még ja­vítani, és a bányai előkészítő, feltáró munkát gyorsítani egyes helyeken, hogy a jövő évi termelést is zavartalanul kezdhessék. Mizserfán az aknaüzemek vezetőit tették felelőssé a téli felkészülésért. Kisteleken az ellenőrzés kéthónapos fakész­letet talált, és általában a terv megvalósulását. Itt a lejtősak­na eljegesedésére kell feltétlen számítani. Ennek elhárítását fenntartó csapatra bízzák. Az üzemudvar rendezése folya­matban van. Az iroda, fürdő és öltöző folyamatos fűtését még nem tudják biztosítani. Sürgős megoldásra vár a fűtő­anyag szállítás. Kisterenyén általában vég­rehajtották az intézkedési tervben szereplő feladatokat, sőt a vágathajtósban is szép eredmények születtek. Egyet­len megoldásra váró gond a vizes szén és meddő befagyása elleni védekezés, a csillék tisztántartása. Nagybátonyban az aknák­nál készítették el az intézke­dési tervet, és az abban fog­laltakat általában megvalósí­tották. Kányáson a gyalus front ismét termel, a külszí­ni rekonstrukció befejeződik, a láncpályák hamarosan el­készülnek. Tiribesen a fő gond lesz, hogy tárolásra nincs mód, ezért az osztályozón el­sőbbséget biztosítsanak sza­mukra. A jégmentesítésre is gondoltak. Katalín-aknán is nyugodtan várhatják a telei. Szeptember 8. aknán kétszáz túiműszakot is engedélyeztek a rendcsinálásra. Ménkesen ugyancsak befejezés előtt a teljes téli felkészülés. A Nagybátonyi Szolgáltaié Vállalatnál, a múlt évinél jobbak az előkészületek, azon­ban a mozdonyjavítás erősíté­séről megfeledkeztek. Köztu­dott, hogy télen nagyobb a gé­pek igénybevétele és termé­szetesen nagyobb a karbantar­tási igény is. A munkásellátással kapcso­latos megrendelések zömét már teljesítették. Többek kö­zött 450 vattakabát és 100 nadrág, 400 pár meleg kér •> tyű, 200 esőköpeny, 15 bunda van raktáron. Melegítő ital készítéséhez három tonna cuk­rot és három mázsa csipkebo­gyót szereztek be. A tél beköszöntött, és még néhány pótolni való van. Igen fontos, hogy az üzemeknél kritikusan felülvizsgálják a2 intézkedési tervek végrehaj­tását és sürgősen pótolják az apróbb mulasztásokat. A zord Idő ellen csak teljes felkészült­séggel védekezhetnek. B. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom