Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)
1966-12-09 / 291. szám
Világ oroletártet, egyesülhetek! HŐGRÁD AZ.MSZMP. NÓGR ÁD M[CYH Bl 1OJ tSÁ GA,ÉS;A~ \ XXII. ÉVF. 291. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1966. DECEMBER 9. PÉNTEK Felkészülés a tsz-ek zárszámadására Árkiegészítő dotáció három járás szövetkezeteinek A zárszámadások politikai és gazdasági előkészítéséről, valamint a jövedelem-elosztás új módszereiről tárgyaltak tegnap a járási tanácsok pénzügyi osztályának vezetői, a .pénzügyi osztályok tsz-előadói, a mezőgazdasági osztályok terv- és közgazdasági csoportvezetői, a termelési csoport- vezetők, valamint a járási főkönyvelők és revizorok. Az elnökségben Kiss József, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője, Tóth Béla, a megyei tanács mezőgazdasági elnökhelyettese, Hajczinger György, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője, és Bíró Miklós, a megyei tanács terv- és pénzügyi csoportvezetője, foglalt helyet. A tanácskozást Tóth Béla elvtárs nyitotta meg, felkérte Hajczinger György elvtársat, hogy tájékoztassa a résztvevőket a zárszámadások politikai és gazdasági előkészítéséről. LÁNCTALPASOK SZALAGON A megye gépjavító állomásain szakosították a traktorok javítását. A pásztóin a DT lánctalpas erőgépeket javítják, mégpedig a legkorszerűbb módszerrel. Az idén először bevezették a szalagszcrü javítást. Ez lehetőséget nyújt a minőségileg jobb és gyorsabb javításra. Bevezetését szervezési és műszaki intézkedések, gondos szerszámheszerzés előzte meg. Ennek köszönhe tő, hogy különösebb zökkenő k nélkül megy a munka. A pásztóiak egyelőre csak a m egyebeli gépeket javítják, az ónban a tervek szerint a jövőben több megyéből is itt javítanák a lánctalpas trakto rókát. Képünkön: Javításra „váró” traktorok á szerelőcsarnok előtt. (Képriport a 4. oldalon) Terven felni huszonnégymillió forint értékű export A vállalt határidő előtt teljesítette éves exporttervét a Salgótarjáni Acélárugyár Az előadó bevezetőben ismertette az 1966-os év eredményeit, kiemelte, hogy a mezőgazdaságban négy százalékkal túlteljesítették a bevételi tervet, s ez mintegy 18 millió forintot jelent. Különösen kiemelkedő eredményeket hozott a növénytermesztés. A kenyérgabona 308 vagonnal, a burgonya 300 vagonnal és az aprómagfogás mintegy 4,5 millió forinttal többet hozott a tervezettnél. Jó hozamot biztosítottak a bogyós gyümölcsök is megyénkben, ami kilenc millió forintos többletet jelent a termelőszövetkezeteknek. Növekedett a takarmány- növények terméshozama is, szálas takarmányból 3800 vagonnal, abrakból 150 vagonnal nagyobb volt a termés a tervezettnél. Szépséghibája a szép eredményeknek, hogy igen nagy volt az aránytalanság, a szóródás. Volt olyan tsz, ahol csak 5 mázsa és volt olyan, ahol 18 mázsa yolt a búza termése. Burgonyából 30-tól 120 mázsáig, aprómagból 60 kilótól 2,5 mázsáig ingadozott a termés. Gyengébb termeléseredményeket hozott a szécsényi és a salgótarjáni járás, kiemelkedő eredményekkel dicsekedhet a balassagyarmati járás és terven felüli eredményekkel számolnak a pásztói, és a rétsági járások is. A termelékenység nem növekedett a várható mértékben, ami azt bizonyítja, hogy a termelőszövetkezetek nem használták ki kellően az adottságokat és a lehetőségeket. Különösen a gépkihasználásban, javításban és karbantartásban mutatkoztak kívánni valók. Noha az árbevétel mintegy négy százalékkal növekedett rontja ezt a szép eredményt az, hogy a költségek egyidejűleg 5 százalékra növekedtek. A növénytermesztés hozamai mind a múlt évihez, mind a tervezetthez képest növekedtek. de az állattenyésztés nem hozta a tervezett szintet. Mindez nem jelentette azt, hogy az állattenyésztésben nem mutatkoztak eredmények. Annak ellenére, hogy a hízómarha egyharmadát adja az árbevételnek, az átlagsúly még ennél is jobban növekedett. A hízott sertés tervét a járások és a termelőszövetkezetek öt százalékkal túlteljesítik, baromfiból pedig 21 vagonnal adnak többet a tervezettnél. Tejtermelésből a terv teljesítése biztosítottnak látszik, viszont a szarvasmarha-tenyésztés nem kielégítő. A tejtermelésnél az eredmények ellenére takarmányozási gondok mutatkoznak, minthogy a tejelési átlag 2000 liter körül mozog és nem emelkedik a kívánt 2500—3000 literes szintre. Az állattenyésztés szűk keresztmetszetét mutatja az is, hogy a takarmány- és abrakigényes állatok tenyésztése között nincs meg az összhang. A termelőiszövetkezetek me gyei átlagban növelték bevételeiket és jövedelmeiket is, tnindössze hét tsz-nél várható mérleghiány, sajnos ezek közül két termelőszövetkezet közepes. A tsz-tagok jövedelme ennek ellenére jelentősen növekszik megyei átlagban és az idén emelkedik az egy tsz- tagra jutó jövedelem először a tízezer forint fölé. Az átlagjövedelmek a járások szerint a következőképpen alakulnak: a balassagyarmati járásban a tsz-tagok átlagjövedelme megközelíti a 15 ezer, a pásztói járásban meghaladja a 11,1 ezer forintot, a rétsági járásban csaknem 8 ezer forint. A tervezett alatt marad viszont a salgótarjáni és a szécsényi járásban. Az előbbiben 8,2 ezer, az utóbbiban 7,2 ezer forint az egy tagra jutó átlagjövedelem. Sajnos, a gyenge termelőszövetkezetekben tovább csökkent az átlagos jövedelem: a tervezeti 7042 forint helyett 6730 forintot fizetnek a termelőszövetkezetek. A tapasztalatok szerint a jelenlegi adottságok között is sok még a rejtett tartalék. Az 1967-es tervkészítés, amelyben az árkiegészítést dotáció és a hitelengedés már érezteti hatását, további lehetőségeket biztosít a termelőszövetkezetek fejlődésének. A termelőszövetkezetek ár- kiegészítő dotálása három járást, mégpedig a salgótarjáni, a szécsényi és a rétsági járásokat érinti, s ez lehetőséget ad arra is, hogy ezekben a termelőszövetkezetekben növeljék a tsz-tagok jövedelmét, s ennek érdekében minél előbb bevezethessék a garantált készpénzfizetést. A Salgótarjáni Acélárugyár szúr ura az idei évre 28 355 te !a áru exportálását szabták meg. A gyár kollektívája a pártkongresszus tiszteletére vállalta, hogy a feladatot december 15-re teljesíti. A huzalmű már szeptember 28-án, a kovácsoló gyáregység december 1-én eleget tett ígéretének. Szerdán pedig útnak indították az utolsó szállítmányt is — 11 tonna acélszalagot Svédországba. A pártkongresszus után sem csökkent a munkaverseny lendülete a Nógrád megyei Építőipari Vállalatnál. A kongresszusi hónap egyébként jelentős eredményeket hozott. Ebben az időjárás szempemtAz éves exportból még ennyi hiányzott. Az acélárugyáriák nem a mindenáron való exportálásra törekedtek, hanem ezzel párhuzamosan kielégítették a belkereskedelmi igényeket is. Esedékes tervüket 104 százalékra teljesítették. A gyár vezetői szigorúan tartják magukat ahhoz, hogy csak annyit és azt termelnek, amennyire és amire igény van. Abban vállalat 106,4 százalékra teljesítette építés-szerelési tennivalóit. így az esztendő november végéig összesített teljesítménye százkét százalékra ugrott. Némely főépítésvezetőség kiemelkedő munkája sokáig emlékezetes marad. A második számú főépítésvezetőség, melynek vezetője Misztrik Imre, csaknem százharmincnégy százalékos eredményt produkált. A hetes számú főépítésvezetőség, amelynek élén Virág Imre áll, 157,4 százalékkal zárta a novembert. Telek Imre, és Regős Mátyás építésvezetők objektumaikon feladataik másfélszeresét hajtották végre. Nagy termelési adatokat mutatnak ki a szak- és segédipari építésvezetőségek is, szakipari építésvezetőség forint értékben már teljesítette éves tervét, decemberben már terven felül dolgozik. Talán a „vidéki” főépítésvezetőség az egyetlen, amely nem azt nyújtotta, amit vártak tőle, bár itt is akadnak kiemelkedő munkahelyek/ mint például Fekete Mátyás építésvezető balassagyarmati lakásépítkezése. Eredményesen tevékenykedpedig nincs hiány a külkereskedelem részéről. A huzalmű 1310 tonna, a hideg- hengermű 800 tonna exportképes árút gyárt a szocialista országok számára, a kovácsológyár 350 tonna készítményt exportál tőkés országokba az éves terven felül. NA Salgótarjáni Acélárugyár idei exporttervének túlteljesítésével 24 millió forint értékű devizatöbbletet biztosít a népgazdaságnak. tek Barsodnádasdon is a nógrádi építők. Sajnos az apci és a jobbágyi építésvezetőség novemberi teljesítménye a hatvan százaléknak is alatta marad. Figyelemre méltó egyébként, hogy a balassagyarmati _ lakásépítők egész esztendőben jó iramot diktáltak. Ez az építésvezetőség korábban nem sokat hallatott magáról, a kongresszusi versenyben azonban hosszú ideje élen jár. A balassagyarmati új lakótelep kivitelezésén dolgozó Bagi Pál kőműves brigádja legutóbb is elvállalta, hogy két új — egy negyven — és egy tizennyolclakásos épületben december 31-e helyett 23-ra bevégzi a salak- blokk-szerkezet szerelését. A kőművesekhez igazodnak a társ-szakmákat képviselő brigádok. Béla Miklós kubikos brigádja 20-a helyett 15-én befejezi saját feladatát, s ha kell kétműszakos beosztást vállal a siker érdekében. De ugyanígy Kristóf József kubikos brigádja, és az ácsok, Szlo- bodnyik László és Ocsovai János vezetésével, szintén mindent elkövetnek, hogy a kongresszus után, ám a kongresszus szellemében született vállalás valósággá váljon. Szavak és tettek December 22-én kezdődik a téli szünet A tanév rendjéről szóló miniszteri utasítás értelmében az általános és a középiskolákban, valamint a dolgozók iskoláiban december 22-től január 7-ig tart a téli szünet. A szünet utáni első tanítási nap 1967. január 9-a, hétfő. A szülőket ezen a napon értesítik — az ellenőrző könyv útján — arról, hogy a tanulók az oktatási év első felében melyik tárgyból, milyen osztályzatot értek el. A téli szünet alatt is mesz- szemenően gondoskodnak az iskolákban a napközis tanulókról, akiknek jól fűtött termeket biztosítanak, megszervezik felügyeletüket, ellátásukat ugyanúgy, mint a tanítási napokon. Garring angol közgazdász nemrég közzétett számításai szerint a különböző nemzetközi fórumokon évente legalább tízmillió szó esik a békéről, ugyanakkor legalább évi 100 milliárd márkát fordítanak a Föld országai a fegyverkezésre. A szó és tett közötti ellentéttel kapcsolatban megdöbbentő adat ez, még akkor is, ha vannak — lehetnek — szavak, amelyek az igazságot hordozzák, mi több, tettre ösztönöznek. Élni a szavak eszközével a ma békeszerető, tárgyilagos embere számára nagy morális felelősség. Van. aki él is ezzel az eszközzel, nem azért, hogy elleplezze hanem, hogy világossá tegye tetteit. De vannak más szavak is! Például Gerd Heinecke szavai, amelyek a hannoveri esküdtbíróság tárgyalótermében hangzottak el: — Hitler nem cselekedett alantas szándékból — mondotta az ügyvéd. — A zsidók meggyilkolását politikai elgondolásból parancsolta meg. Azt hitte, szent missziót teljesít. A történelem parancsának végrehajtójaként vélt a porondra lépni, nem lehettek alantas elképzelései, úgy tett, mint azok a próféták, akik hittek a predesztinációban, és így ölték meg az embereket... Ezekről a ködös — vagy nem is annyira ködös tartalmat hordozó — szavakról eszembe villantak azok az év eleji lipcsei órák, amelyeket a Népek Csatája Emlékművének szemlélésével töltöttem, amelyről köztudott, hogy a Napóleon felett aratott győzelem 100. évfordulójára készült nemzetközi adakozásból. Tizenöt évig építették, 91 méter magas, gránit porfírból. Az viszont már kevesebbek által ismert, hogy a második világháború vége tájékán néhány száz fegyveres fasiszta katona utolsó fészke volt. Miután körülkerítették és lőtték őket, pár nap múlva megadták magukat. Miért? Élelmük, vizük, fegyverük volt. Az emlékmű belseje viszont visszhangos, a lövések zaját felerősítette, így történt, hogy valameny- nyien megőrültek. Igen, valahogy így történhetett. A kupolát egyébként körülveszi 12 harcos, melyek szimbolikus őrök. A béke őrei. S az emlékmű összsúlya 300 ezer tonna. Vannak szavak, amelyeknek még ennél is súlyosabbaknak kellene lenniük a hannoveri-féle szavak ellen. És vannak szavak, amelyek ellen csak a tett segíthet. T. E. A kongresszus utón — o kongresszus szellemében Kiemelkedő termelési eredmények novemberben Folytatódik az építők lendületes munkaversenye jábóJ mostoha hónapban a
