Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)

1966-12-01 / 284. szám

19*58 december 1. esiitörtölc NOGRAD 3 Folytatja tanácskozását az MSZMP IX. kongresszusa (Folytatás a 2. oldalról) Pártjának az a véleménye, hogy a kommunista és mun- kalmazzuk a marxizmus—le- káspártok nemzetközi tanács­ninizmus elveit. kozásának összehívása szük­A Ciprusi Nép Haladó séges és hasznos. Jannisz Kacuridesz felszóla­lása után az elnöklő Brutyó János a keddi tanácskozást bezárta. ratikus centralizmus elvei amely — figyelembe véve az Az utóbbi két-három évben alapján a helyi tanácstól az új gazdaságirányítási rend- a vezető tőkés államokkal — országgyűlésig egységes égé- szert is — pontosan megható- kezdeményezésükre — nagy­Vársadalmuvfik döntő többsége macáénak vallja partunk célkitűzéseit A szerdai tanácskozáson el­sőnek Kállai Gyula, a Politi­kai Bizottság tagja, a Minisz­tertanács elnöke emelkedett szólásra. Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! A magyar kommunisták és a többi magyar hazafi önfelál­dozó harcainak eredménye­ként sikerrel megoldottuk a szocialista forradalom két nagy szakaszának — a munkásha­talom megteremtésének és ki­építésének, továbbá a szocia­lista termelési viszonyok lét­rehozásának — történelmi fe­ladatait. Most forradalmunk harmadik nagy szakaszában vagyunk, amelynek célja a szocializmus teljes felépítése hazánkban. Ezt tűzte népünk elé pártunk VIII. kongresszu­sa: ezen munkálkodtunk az elmúlt négy évben: jelenlegi kongresszusunknak is ez a fő jelszava. Társadalmunk döntő többsé­ge magáénak vallja pártunk­nak a szocializmus teljes fel­építésére irányuló célkitűzése­it és odaadóan munkálkodik megválósításán. Ennek az egyetértésnek az alapján formálódik a legszé­lesebb körű nemzeti egység. Leninnek a proletárdiktatú­ráról szóló útmutatásai azt is tartalmazzák, hogy a munkás­hatalom egyben a legszélesebb osztályszövetség is a munkás- osztály vezetésével. Fejlődé­sünk jelenlegi szakaszában mi ezt az osztálvszövetséget a nemzeti egység politikájával valósítjuk meg. A formálódó, erősödő szo­cialista nemzeti egység azon­ban nem jelenti azt, hogy az osztályharc már befejeződött hazánkban. Természetesen az osztályharc nálunk már nem a tőkések, a földesurak. a ku- lákok ellen folyik és nem ut­cai tüntetésekben, sztrájkok­ban nyilvánul meg, hanem ab­ban, hogy milyen sikerrel ve­zeti és irányítja pártunk a legszélesebb tömegeket a szo­cializmus teljes felépítésére. Ennek megfelelően az osz­tályharc eszközei és módszerei is tovább változnak az admi­nisztratív és hatalmi eszközök­től és módszerektől gazdasági, ideológiai, szervezési és neve­lési irányban. A szocialista nemzeti egység megszilárdításáért folytatott küzdelmünk szempontjából nagy fontossága van a Haza­fias Népfront mozgalomnak. Többször elmondtuk már, de kongresszusunkon ismét hang­súlyozni kívánom: számunkra a népfront nem taktika, ha­nem politikánk szerves része, amelyet nélkülözhetetlennek tartunk az osztálynélküli tár­sadalom megteremtéséért foly­tatott küzdelemben, — mon­dotta Kállai Gyula, majd így föl"tatta: A szocializmus építése több part együttműködésével is le­hetséges. Sajátos történelmi körülményeink folytán nálunk 1948 után megszűnt a több part-rendszer, s fejlődésünk­nek ugyancsak sajátos vonása volt az, hogy a több párt- rendszer visszaállításához min­dig a hazai és a nemzetközi reakció fűzte reményeit. Ezzel szemben dolgozó né­pünk nagy történelmi győzel­mét, a szocializmus alapjainak lerakását egy párt, a mi pár­tunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével vívta ki! A tömegek odaadó, alkotó munkája és pártunk iránt megnyilvánuló mélységes bi­zalma igazolja, hogy népünk túlnyomó nagy többségében nincs semmiféle társadalmi vág Politikai igény más pár- to1 tezésére! A magyar nép a szocializ­mus teljes felépítésének nagy művét is egy párt. a mi pár­tunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével fogja megvalósítani! A szocializmus alapjainak Lerakásával kiszélesedett a nemzeti összefogás társadalmi bázisa. Megnövekedtek tehát a lehetőségek arra, hogy a szo­cializmus teljes felépítésének szakaszában a népfront-moz­galom még szélesebb körben még eredményesebben tegyen eleget feladatainak városban és falun egyaránt. A Hazafias Népfront az utóbbi időben mind nagyobb fontosságú közjogi funkciót is betölt. A kormány összetéte­lére, nagy jelentőségű törvé­nyek megalkotására pártunk Központi Bizottságával és népköztársaságunk Elnöki Ta­nácsával együtt tesz javas­latot az országgyűlésnek. A Népfront közjogi felada­tai különösen megnövekednek most, amikor az országgyűlési választások is egyéni válasz­tókerületekben történnek majd. A Népfront-szerveknek nagy munkát kell végezniük a jelölőgyűlések megszervezé­sével, és a választások lebo­nyolításában. Arra törekszünk, hogy a Népfront még nagyobb mér­tékben járuljon hozzá szocia­lista államéletünk demokra­tizálódásához. Kedves elvtársak! A szocialista építésben elért eredmények, és az erősödő szocialista nemzeti egység az alapja az állam és az egy­házak között kialakult vi­szonynak is. A Központi Bizottság beszá­molója üdvözli és helyesli azt a párbeszédet, amely több nyugati országban most van kialakulóban katolikusok és kommunisták között. Ez a párbeszéd nálunk lényegében már befejeződött, s az együtt­működés közös munkává ér­lelődött. Az állam, és a katolikus egyház között kialakult nor­mális viszony hozta magával azt is, hogy államunk, és a Vatikán megállapodást kötött. A Vatikán — történelme so­rán először — de jure el­ismerte egy szocialista állam létét, és a Magyar Népköz- társaságban az állam, és a katolikus egyház között ki­alakult viszonyt. A létrejött megállapodás népköztársaságunk nemzetközi sikere volt. Népünk egyre szilárduló nemzeti egysége nem jelenti azt, hogy hazánkban a szocia­lizmusnak már nincsenek el­lenségei. Vannak, sőt az Utób­bi néhány évben valamelyest élénkült is a tevékenységük, főként amiatt, mert, úgy vé­lik, hogy a nemzetközi hely­zet éleződése őket támogat­ja. De ezek ma már nem képeznek szervezett osztály­erőt, csupán egyedekről, kis csoportocskákról van szó. Po­litikai muníciójuk vagy a hagyományos antikommuniz- mus kelléktárából kerül ki, vagy pedig — s ez a veszé­lyesebb — saját hibáink, problémáink felnagyításából, eltorzításából áll. Ezek a cso­portok erős politikai, és szá­mos esetben közvetlen anya­gi támogatást is kapnak a nemzetközi imperializmustól. E helyről is kijelentjük: senki sem támadhat büntet­lenül a nép állama, a nép hatalma ellen! Népünk ellen­ségeivel szemben továbbra is a törvény teljes szigorát al­kalmazzuk! Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! A demokrácia alapkérdése volt, és marad: kié a hata­lom? A hatalom nálunk a munkásosztályé, amely ezt a parasztsággal és az értelmiség­gel szövetségben gyakorolja, vagyis a népé, s az övé ma­rad a jövőben is! Azt akarjuk elérni, hogy dolgozó népünk még közvet­lenebbül, jobban, aktívabban éljen a demokratikus jogok­kal, mindenki kivegye részét üzeme, vállalata, termelőszö­vetkezete ügyeinek, de egy­ben községe, városa, megyéje, hazája országos nagy ügyei­nek intézéséből is. és ily mó­don a gyakorlatban ar. eddigi­nél is jobban valósuljon meg szét alkot, alapjában jól tel jesítette funkcióit. A szocializmus teljes felépí­tése érdekében azonban szük­ségesnek tartjuk, hogy a ve­zető testületek az eddiginél is elmélyültebb, igényesebb, elemző munkát folytassanak: gondosabban tárják fel a tár­sadalomban és a gazdaságban végbemenő objektív folyama­tokat. Elhatározott célunk, hogy minden párt- és együttműködését. Állami szer­veink sokat fejlődtek, tovább kell erősítenünk őket, hogy a megfelelő pártfórumoktól ka­pott elvi-politikai útmutatás alapján önállóan dolgozzanak. rozza a tanácsok helyét és fe- követségi szintre emeltül: dip- ladatait a szocializmus teljes lomáciai kapcsolatainkat. felépítésének szakaszában. A Központi Bizottság kong­resszusi irányelvei azt is tar­Kormányunk a jövőben is készséggel foglalkozik minden olyan javaslattal, amely előse­taimazzák, hogy hazánkban az gítheti a jó viszony^ megte­1949 óta végbement változá­sokat időszerű új alkotmány­ban is megfogalmazni. Jelenlegi alkotmányunk a dolgozó nép nagy vívmánya volt. amely az alaptörvény erejével szentesítette a legíon- szinten javítsuk a tosobibat, a dolgozó nép ha tál - az állami szervek mat- Az azóta eltelt 17 év alatt megszüntettük a kizsáknxányo- lást. forradalmi változások remtését a különböző társa­dalmi rendszerű államok kö­zött, de ugyanakkor változat­lan erővel küzdünk az imperi­alisták agressziója ellen is. Indokolt, hogy egyetlen ka­pitalista szomszédunkkal, Ausztriával fennálló viszo­nyunkról külön is szóljak. A semleges Ausztria a két társadalmi rendszer határ­történteik a tulajdonviszonyok- mesgyéjén az európai bizton­ban és társadalmunk osztály^ szerkezetében, tovább fejlő­dött államrendünk és társa­dalmi- szervezetünk, leraktuk a szocializmus alapjait, s a szocializmus teljes felépítésé­nek szakaszába léptünk. Mind­ság fontos tényezője lehet, ha következetesen kitart az 1955. évi államszerződésben köte- lezettségszerűen vállalt semle­gessége mellett. Meggyőződé­sünk, hogy Ausztria és a szo­cialista országok közötti kap­ezek indokolják, hogy módo- fejlesztése erősíti az osztrák semlegességet. Úgy véljük, hogy kölcsönös erőfe- a békés egymás sítsuk alaptörvényünket. üj alkotmányunk, amely iézf-ti mairi a t.árRarialrvrn f<vi„ SZÍ leseKKei, rögzíti majd a társadalom fej- ,,,,,,, . . ­lődésében elért eredményein- meKllet *léfS elvf1,flaPJaI? to* .. , ____________, ~ ,, vabo lehet es kell lepni a k ét és meghatározza fejlode- jószomszédi viszonv fejleszté­sünk további útját, minden Í°nekútián ' t____í,eneK uijan. b izonnyal újabb hatalmas erőt Kormányunk nagy fontossá­kolcsonoz dolgozo népünknek. got tuiajdonít a nemzetközi s meggyorsítja a szocializmus kérdések megoldásában az teljes felépítéséért folyo mun- Egyesült Nemzetek Szerveze- kat. tének. Az új alkotmány^ kidolgoza- Most, miután a szocialista sának szervezése és vezetése országok, a gyarmati rabság- a tavasszal megválasztásra ke- bői felszabadult új államok és rülő új országgyűlés megtisz- békepolitikát követő más or- telő feladata lesz. szágok száma és szerepe a vi­Kállai Gyula ezután a ma- lágszervezetben megnöveke­gyar külpolitika kérdéseiről szólott: E politika lényege az, hogy az az igazság, hogy a nép a hatalom birtokosa. Az új gazdasági mechaniz­mus bevezetése — többek kö­zött — a szocialista demokrá­cia kiszélesítését is szolgálja. A dolgozóknak több joguk lesz arra, hogy a helyi párt és szakszervezeti szervek út­ján, de közvetlenül is bele­szóljanak a termelés irányítá­sába, a problémák megoldá­sába. Az állami és társadal­mi szerveknek ellenőrző és rendelkező jogkörükkel élve biztosítaniok kell. hogy az üzemek dolgozóinak, a terme­lőszövetkezetek tagjainak hasznos javaslatai megvaló­sul ianak. Kállai Gyula ezután a szo­cialista demokráciával kapcso­latos egyik téves nézetről szólt. Nem egyszer találkozunk olyan vélekedéssel, hogy a de­mokráciával és a szocializ­mussal együtt keil járnia a teljes egyenlőségnek. Országunkban az alapvető emberi jogok mindenkit egyenlően illetnek meg, de a keresetekben van különb­ség — s kell is hogy legyen — a végzett munka szerint, sőt, úgy gondoljuk, hogy az új gazdasági mechanizmusban a jogos megkülönböztetések még nőhetnek is! Éppen ezért fellépünk a káros egyenlősdi- vel szemben valamennyi párt, állami és társadalmi szervünk őrködjék azon. hogy a helyi vezetés mindenütt következe­tesen megvalósitsa a szocia­lista elosztás elvét: kapjon többet, részesüljön nagyobb erkölcsi és anyagi elismerés­ben az, aki sokat, jól, hozzá­értéssel, eredményesen dolgo­zik, viszont a hanyag, a lus­ta saját zsebén is érezze ma­gatartásának következménye­it! A következőkben az állam- hatalom és az államigazgatás néhány kérdéséről szólok. A párt vezette állam a mun­kásosztály legfőbb eszköze a szocialista társadalom felépí­tésében. Államhatalmunk és állam­igazgatásunk, amely a demok­dett és állandóan tovább nő, reális lehetőség nyílt arra, . _ — hogy az Egyesült Nemzetek szövetségben vagyunk a világ Szervezete a nagy nemzetközi minden népevei, amely az elnyomás ellen, a szabadsá­gért, a társadalmi haladásért küzd. Három kontinensen a 14 szocialista ország, a szocialista világrendszer a nemzetközi élet fejlődésének döntő ténye­zője lett — mondta Kállai Gyula, majd áttekintést adott a gyarmati sorból felszabadult országokról. Ezután áttért a békés egymás mellett élés el­vének megvalósításáért folyta­tott harcra. A békés egymás mellett élés megvalósításának útjában a legnagyobb akadályt az im­Vezetői munkánkat azzal is javítanunk kell, hogy a sok apró ügy eldöntése ne kerül­hessen feljebb annál a szint­nél, ahol azt érdemben el le- perialisták agresszív cseleke- hetne és el is kellene dönte- detei és elsősorban az Egyé­ni. Ily módon a felsőbb veze- süit Államok vietnami agresz­tóc crám.Wn tóHh irlét lohol _a «uu OrSZag t és számára több időt lehet sziója jelenti. A többi szocia- biztosítani politikai állásfog- lista országgal együtt ml is tá­lalást igénylő problémák el- mogatjuk vietnami testvéreink döntésére, ami útmutatást je- Igazságos harcát és minden lent az alsóbb szervek számára- nemzetközi fórumon fellépünk az önálló cselekvéshez. azért, hogy a vietnami kérdés Rendkívül nagy fontosságot békés úton kerüljön rendezés­tulajdonítunk annak, hogy az re. államhatalmi szervek — kezd- A jelenlegi helyzet ellent- ve az országgyűléstől egié- mondásosságát mutatja, hogy szén a községi tanácsokig — a békés egymás mellett élés rendszeresebben gyakorolják elvei az agresszió ellenére is azt a jogukat, amely szerint u*at törnek a nemzetközi élet­kérdéseket a béke javára oldja meg. Ezért támogatjuk a világszervezetet és küzdünk érte, hogy a béke és a biz­tonság hatékony fóruma le­gyen. Ehhez mindenekelőtt ér­vényesíteni kell a világszer­vezet egyetemességének elvét és a szervezetnek még követ­kezetesebben az alapokmányá­ban lefektetett magasztos cél­kitűzések megvalósításán kell tevékenykednie. Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! A Központi Bizottság be­számolójában előterjesztett tervek és javaslatok megva­lósítása a szocialista Magyar­teljes felépítésének érdemben ellenőrizhetik vég­rehajtó szerveik munkáját. Az állami vezetés megjaví­tásában nagy szerepük van a minisztériumoknak és taná­ben. Európa számos tőkés or­szágának vezető köreiben ter­jed az a felismerés, hogy a nemzetközi feszültséget nem a különböző társadalmi rendsze­csoknak. Az egyes miniszté- E® országok léte, hanem az Egyesült Államok agresszív politikája és az általa legjob- rSTbíz^rTeilet ban támogatott Német Szövet­ségi Köztársaság revansista törékvései okozzák. Ezzel egyidejűleg a kommu­nista veszélyről szóló imperia­lista propaganda-szólamok is egyre kevesebb hitelre talál­nak. Közismert, hogy Francla­riumok munkájában a min' dennapos operatív vezetés he­lyett a nagy. összefüggő kérdéseinek kidolgozása a vállalatok tevé­kenységének elemzése és gaz­daságpolitikai irányítása ke­rül előtérbe. A tanácsok munkájának to­vábbfejlesztése érdekében el- ország és több más NATO-or- sőrendűen fontos feladatunk- szág is — a realitások józan nak tartjuk, hogy növeljük mérlegelése alapján — felis- önállóságukat, intézkedjünk, merte a szocialista országok- hogy a központi szervek to- kai létesülő kapcsolatok nagy vábbi feladat- és hatáskörü­ket. anyagi eszközöket adja­nak át a tanácsoknak, a me­gyei tanácsok pedig növeljék jelentőségét és az együttmű­ködés további lehetőségét ke­resi. Kormányunk, értékelve tovább az alsóbb szintű, külö- európai politikai életben az utóbbi években végbement folyamatokat, reális célnak látja az európai biztonság _____ megszilárdítását. Ez az egész .__... világ békéjét szolgálná. Tá­t avasszal esedékes mogatunk minden javaslatot nősen városi és községi ta­nácsaik hatáskörét, mert azok vannak közvetlen kapcsolat­ban a lakossággal A jövő választásokat már az új tör­vény alapján tartjuk, amelyet néhány hete fogadott el az or­szággyűlés. napját közelíti hozzánk. A kongresszus határozati ja­vaslata nagy és nemes célo­kat tűz ki. Munkásosztályunk, dolgozó népünk kész ezek megvalósítására! Nem kétsé­ges, hogy közös munkánk nyo­mán újabb nagy eredmények születnek a szocialista haza, a nép javára! (Nagy taps). Ezután Stubnyán István bányamérnök szólalt fel. Elmondotta, hogy Fejér me­gye ipari termelése a második ötéves terv folyamán 60 szá­zalékkal növekedett. — A magyar alumíniumipar fejlesztése szempontjából 1962. november 15-e, az egyezmény aláírásának napja fordulópon­tot jelent — mondotta. Ez az egyezmény lehetővé teszi, hogy iparágunk továbbra is meg­tartsa nemzetközi viszonylat­ban elfoglalt előkelő helyét. Utána Csáki István, a Szol­nok megyei Pártbizottság el­ső titkára szólalt fel. Elmondotta, hogy a Köz­ponti Bizottságnak a vidék iparosításáról hozott határoza­ta jelentős fejlődést eredmé­nyezett. Tavaly már Szolnok megye üzemei adták a nép­gazdaság egész háztartási hű­tőgéptermelését, a kénsav há­romnegyed részét, a szuper­foszfát 45,7 százalékát, a kony­habútor 23,9 százalékát és a bőrclpő 19,5 százalékát. Hang­súlyozta, hogy a megye mező- gazdasági árutermelése má­sodik ötéves terv idősz ' an ?? százalékkal emelkedőt*. Nagy Imréné szakszervezeti titkár többek között a Szent­gotthárdi Selyemszövőgyár tér­és akciót, amely előmozdítja az európai biztonság megerő­sítését és segíti megoldani en­nek alapvető problémáját, a Az yí választójog^ törvény német kérdés rendezését, a «„„„s/nimiivar .pr. hj^a “"JJÍÍLk,é-t NÓ™etorfzáf létezésének melési eredményeiről "számolt hogy az országgyűlés ellen- elismerése alapjan. Ogy vél- he Elmondta hoev svárpV ->o1­őrizze állami életünket. jük, érlelődnek a feltételei an- gozóiMknagy Wb£é£ nő Indokolt az is, hogy a jelen- nak is, hogy összeüljön az eu- éppen Lrt örömmel fogad-’ légi tanácstörvény helyett rópai államok képviselőinek PP örömmel tógád olyan új törvényt alkossunk, konferenciája. (Folytatás « 4. oldalast

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom