Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)
1966-12-01 / 284. szám
4 NOGRAD Í966. decemßer T. esfitörtoi Folytatja tanácskozását az MSZMP IX. kongresszusa gozóitól. Táviratban köszön* Az új gazdasági mechaniz- tötte a kongresszust a Japán musnak egyik alapvető jelleg- Kommunista Párt. az Argen- zetessóge, hogy a döntés jo- tin Kommunista Párt, a Gua- gát oda engedi át, ahol az temalai Munkapárt, az Equa- adott kérdésben a legalapo- dori Kommunista Párt, a sabb a tájékozottság. A ter- Martiniquei Kommunista Párt és a Libanoni Kommunista (Folytatás a 3. oldalról) ták azokat az intézkedéseket, amelyeket a párt, a kormány a dolgozó nők, a gyermekes anyák munkájának megköny- nyítésére, szociális helyzetének további javítására tett és tesz. Az elnöklő Ajtai Miklós ezután szünetet rendelt el. A szünet után a kongresz- szus Pach Zsigmond Pál elnökletével folytatta munkáját. Az elnök bejelentette, hogy a tanácskozás második napján újabb 347 levél és távirat érkezett a kongresszus titkárságára. Kommunisták és párton- kívüliek, üzemek, termelőszövetkezetek és intézmények dolgozói, szocialista brigádjai — közöttük a Tatabányai Szénbányászat! Tröszt 35, a Diósgyőri Gépgyár 800 szocialista és munkabsrigádja — jelentették, hogy a kongresszusi munkaversenyben eredményesen teljesítették vállalásaikat. Külföldről eddig 45 üdvözlet érkezett, közöttük több üzemek és intézmények dolPárk Az elnöki bejelentés után Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a Minisztertanács elnökhelyettese lépett a szónoki emelmelesi kérdésekben ez a hely kétségtelenül a vállalat. A döntések végrehajtásáért felelős vezetők és a kollektíva egymásra utaltsága növekszik, s ez is kedvező feltételeket teremt az üzemi demokrácia kibontakoztatásához. Ez az új helyzet nagymértékben növeli a helyi párt- és szakszervezeti szervek szerepét A Központi Bizottság határozata alapján most részletesen kidolgozzuk az új gazdasági mechanizmus egész rendszerét. Ezt a Központi Bizottság a kormány feladatává tette. Az állami, elsősorban a funkcionális szerveknél, a kívánt ütemben halad a munka. vényre. A% lij gttzdassigi mechanizmus me^oi*§ítja népgazdaságunk fejlődését Tiszteit kongresszus! Kedves elvtársak! A Központi Bizottság beszámolója és a kongresszusi okmányok joggal állapítják meg, hogy pártunk gazdaságpolitikája helyesnek bizonyult. A Központi Bizottság referátuma az elért eredmények mellett őszintén szólt a munkában meglévő hiányosságokról és gazdasági problémáinkról. Ezek jelentős része az alkalmazott gazdasági mechanizmusból fakad. Fock elvtárs ezután a Központi Bizottság 1981 decemberi határozatának indítékairól és hatásáról szólott. Megállapította, hogy a Központi Bizottság útmutatása nyomán meggyorsult a termelékenység emelkedése. A terv azt írta elő, hogy a termelés növekedésében a termelékenység emelésével fedezett hányad, több mint kétharmad legyen. Négy év alatt ez az arány csak 50 százalék körül alakult. A határozatot követően, 1965-ben ez 82 százalékra nőtt. A határozat ráirányította a figyelmet arra, hogy nagyobb mértékben szerezzünk érvényt a szükségletre való termelés elvének. Két év alatt a felhalmozódott — az adott helyen feleslegesnek minősülő — készletek jó részét hasznosítottuk, a termelés ütemét és összetételét úgy irányoztuk elő, hogy az összhangban legyen a szükségletekkel. A határozat nyomán az utóbbi időben nagyobb figyelmet fordítunk a külkereskedelmi forgalom egyenlegének alakulására. Harmadik ötéves tervünk kidolgozásánál, fejlesztve a tervezést, már {elhasználtuk a hosszabb időre vonatkozó műszaki fejlesztési koncepciókat Is. Különösen az energiagazdálkodós, a modern vegyipar és alumíniumipar, a cellulóz- és papíripar fejlesztésére, a közlekedés, az építőipar korszerűsítésére és műszaki színvonalának emelésére vonatkozó tanulmá- nyoik nyújtottak hasznos támpontot. Ötéves tervünk lelkesítő célokat, nagy feladatokat tartalmaz. Mégis gyakori az a felvetés, hogy az ipari termelésnek az utóbbi években kialakult, és az ötéves tervben előirányzott ütemét gyorsítsuk. A gazdasási növekedés mainál magasabb ütemének elérését továbbra is fontos célnak tartjuk. A legutóbbi három év tapasztalatai szerint azonban a termelés jelenlegi üteme biztosítja a népgazdaság arányos fejlődését, a gazdaságosságnak és a külkereskedelmi egyensúly megszilárdításának megfelelő fejlesztését A termelés növekedési ütemének gyorsításához a bővülő piaci igényeknek megfelelőbb termékeket kell előállítani. A világban végbemenő technikai forradalom, a növekvő új szükségletek, a piacokon mind jobban élesedő verseny egyre inkább azt parancsolja, hogy a következő években nagyobb figyelmet 4s növekvő anyagi erőket fordítsunk a műszaki fejlesztésre és azokra a tudományágakra, amelyek hazánk termelőerőinek gyorsabb fejlődését biztosítják. Meggyőződésünk, hogy a műszakiak es a közgazdászok szorosabb és célirányosabb együttműködése is hozzá fog járulni a műszaki színvonal emeléséhez. A népgazdaság gyorsabb fejlesztésének égjük előfeltétele, hogy a termelőerők területén végbemenő forradalmi mozgás irányánalt megfelelően tovább javítsuk a termelés szerkezetét. Nálunk is előtérbe nyomul a gazdaságosabb szénhidrogé. nek, a kőolaj- és földgáz fokozott felhasználása. Arra törekszünk, hogy arányuk fűtőanyag-felhasznál ásónkban 25 százalékról 37—38 százalékra emelkedjék. Már most kell gondolnunk a távolabbi jövőre és ezért időszerűvé vált az atomenergia felhasználásával is számolni. Megkezdjük egy 800 MW kapacitású atomerőmű műszaki előkészítését. Kiemelkedő jelentőségű a vegyipar fejlesztése, korszerűsítése, a kémia a mezőgazdaság területén is egyre fontosabb szerephez jut. Támaszkodva az országon belüli és a nemzetközi munkamegosztás lehetőségeire, a harmadik ötéves terv időszakában meggyorsítjuk a gépipar technikai fejlődését. ötéves tervünk legnagyobb gépipari programja a közúti járműgyártás fejlesztése. Ennek keretében, mint közismert, 1970-ben már — széles körű nemzetközi kooperációban — 7000 autóbuszt gyártunk. egy részét már új, 200 lóerős motorral. A népgazdaság hatékonysága fokozásának elengedhetetlen feltétele mezőgazdasági adottságunk teljesebb kihasználása. A mezőgazdasági munka az ötéves terv előirányzatainak végrehajtása nyomán egyre inkább ipari jellegűvé válik. Gazdasági életünk fejlődésének elsőrendű feltétele, hogy külkereskedelmünket tovább bővítsük és gazdaságosabbá tegyük. Továbbra is előnyben részesítjük azokat a beruházásokat, melyek az export növelésére, az import csökkentésére hatnak. A külkereskedelem növekvő feladata, hogy elősegítse a nemzetközi munkamegosztást, a termelés specializációját és kooperációját. Ilyen együttműködést alakítottak ki a Szovjetunióval és Lengyelországgal az autóiparban, több más iparágban a Német Demokratikus Köztársasággal, Csehszlovákiával és Bulgáriával és egyes kérdésekben tőkés országokkal is. Tisztelt kongresszus! A Központi Bizottság 1964 decemberi határozata nyomán, a párt vezetésével, tudósok és gyakorlati szakemberek másfél éves munkával kritikailag átvizsgálták az egész gazdasági mechanizmust, s javaslatot készítettek annak átfogó reformjára. Központi Bizottságunk a javaslatot megtárgyalta, elfogadta és utasítást adott a koncepció részletes kidolgozására. Azzal a meggyőződéssel határoztunk így, hogy a reform hozzájárul a szocialista termelési viszonyok teljesebbé tételéhez, a szocialista demokrácia kibontakoztatásához, hazánk szocialista építésének meggyorsításához. A gazdasági mechanizmus reformjáról folytatott tanácskozásokon gyakran elhangzik olyan aggodalom, hogy az új mechanizmus tömeges munka- nélküliséget hoz magával. Ez az aggodalom részben abból adódik, hogy az emberek maguk is látják, hogy nem egy vállalatnál sok olyan embert foglalkoztatnak, akikre ott most sincs szükség és a nagyobb nyereségre való törekvés az új mechanizmusban várhatóan gátolni fogja új munkaerők felvételét. A vezetőktől e fontos kérdés megoldásában mindenekelőtt azt várjuk, hogy keressék ezen munkaerők céltudatos alkalmazásának lehetőségeit, új termékek gyártásával, új piacok szerzésével is. A helyenként feleslegessé váló dolgozók számára lehetőleg azonnal új munkahelyet kell felajánlani, szükség esetén átképzésükről kell gondoskodni. Nem árt leszögezni, hogy továbbra is a telje® foglalkoztatottság megvalósítására törekszünk. Ezt fontos politikai, erkölcsi tényezőnek tekintjük és biztosak vagyunk abban, hogy a teljes foglalkoztatottság gazdasági feltételei az új mechanizmusban adva lesznek. A teljes foglalkoztatottságot helyesen kell értelmezni. Mégpedig úgy, hogy a fejlődés követelte munkaerő-áramlás biztosítva legyen. Jelenleg az egyes munkaterületeken munkaerők hiánya miatt nem tudjuk a munkaidőt csökkenteni, helyenként pedig rendszeres a túlórázás. A gazdasági mechanizmus reformja nemcsak az állami és gazdasági szervekre, hanem a társadalmi szervezetek tevékenységére is kihat. A reform csak tudatos tevékenység eredménye révén valósulhat meg és ezt mindenütt a pártinak kell vezetnie. A kormány határozata alapján máris több területen sor került olyan intézkedésekre, melyek elősegítik az új mechanizmusra való átmenetet. A jövő évben az ideinél nagyobb mértékben egyszerűsítjük a tervjóváhagyási és beruházási rendszert. Kevesebb lesz a kötelező mutató. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek önálló gazdálkodásának megalapozására nagy politikai és gazdasági jelentőségű intézkedés az 1967. január 1-én végrehajtásra kerülő egyszeri hitelrendezés. Ennek célja, hogy minden termelőszövetkezet képessé váljon arra, hogy a jövőbeni árak mellett saját bevételeiből fedezze kiadásait, így hitel visszafizetési kötelezettségét is. A korábbi árszínvonal mellett sok szövetkezet képtelen volt egyidejűleg a hitelek teljes visszafizetésére és gazdaságának saját erőből történő fejlesztésére. Az elengedés termelőszövetkezetenként differenciált lesz, s lehetővé teszi, hogy az amortizációs alapképzési _ kötelezettséget — amely jelenleg csak gépekre vonatkozik — az összes állóeszközökre kiterjesszék. Az új irányítási rendszer kialakítása a részmegoldások kimunkálása során már eddig is sok problémát, véleményeltérést vetett fel. Az egyes álláspontokban a régi elvekhez és gyakorlathoz, a meglevő hatáskörökhöz való ragaszkodásból táplálkozó nézetek is találhatók. A legjobb megoldás keresésére irányuló véleménycserék hasznosak és végül is elősegítik a helyes álláspontok kialakulását. A gazdasági mechanizmus reformja bizonyos fokú szervezeti változásokat is igényel. Ezeket gondos előkészítés után olyan időpontokban kell végrehajtani, amikor legkevésbé zavarják a folyó gazdasági feladatok elvégzését. A gazdasági mechanizmus átalakítása nemzetközi gazdasági kapcsolataink újszerű fejlesztését is elkerülhetetlenné teszi. A szocialista országok, elsősorban a KGST- országok, gazdasági együttműködése alapjában véve azonos elvek és gazdasági mechanizmusbeli elemek alapján épült ki. Mqst szinte mindegyik ország átalakítja, változtatja a belső mechanizmust, és ennek hatása viszonylag nem túl hosszú idő múlva, a nemzetközi kapcsolatokban is jelentkezni fog. Az árutermeléssel kapcsolatos gazdasági tényezők előtérbe kerülése, a világszerte végbemenő tudományos és technikai forradalom, a termelés jelentős kibővülése a nemzetközi munkamegosztásra is kihat. Politikusoknak, közgazdászoknak, tudósoknak és gyakorlati szakembereknek belátható időn belül kezdeményezniük és szorgalmazniuk kell a megoldás útjának kijelölését. Ötéves tervünk kidplgozó- sánál és jóváhagyásánál már számoltunk az új gazdasági mechanizmus várható hatásaival. A terv elsősorban a fő irányokat és fő arányokat rögzíti, a konkrét számszerű előirányzatok realitása magába foglalja a célszerű túlteljesítés lehetőségét. Erőforrásaink egy részét tartalékoltuk az új mechanizmus által feltárt lehetőségek hasznosítására. A gazdasági mechanizmus reformjának előkészítésével egy időben kell biztosítanunk a gazdasági élet fejlődését, megoldanunk a tervben előírt feladatokat. A Központi Bizottság 1964 decemberi határozata után kialakult kedvező tendenciák erősödnek. Eredményei nket tovább fejlesztve jó feltételeket teremthetünk az új gazdasági mechanizmus bevezetéséhez. _ A zökkenőmentes áttérés révén viszont meggyorsulhat a népgazdaság fejlődése — mondotta beszédében Fock Jenő. ★ Fock Jenő nagy tapssal fogadott beszéde után Keres Emil, a Thália Színház igazgatója szólalt fel. Egyebeik között rámutatott: a szocialista átalakulás létrehozta a magyar művészeti életben azt a nagyszerű fordulatot, amelyet úgy szoktunk nevezni: a művészet igazi megbecsülése. A Központi Bizottság beszámolója reális, nem szépíti gondjainkat, eredményeinket és már kezdjük megszokni, hagy ez így természetes. őszintén szól a művészet feladatairól és problémáiról is. A továbbiakban arról szólott, mi az oka annak, hogy az aktívan politizáló és a pártba belépő művészek száma kevésbé nő, mint amilyen mértékben a párt elnyeri sok művész együttérzését és egyetértését. Egyes művészek attól félnek, hogy egyfelől a párt politikája iránt egyetértésüket, tiszteletűket komfor- mizmusnak, másfelől vitáikat a haladással való szembenállásnak tartják. — Ezeknek a helytelen nézeteknek fel kell szívódniuk, a ehhez még sok idő és türelem kell — mondotta Keres Emil. Ezután Molnár Frigyes, a Bács—Kiskun megyei Pártbizottság első titkára szólalt fel. Rámutatott: a párt vidéki iparosítási politikájának eredményeként a megye munkásosztálya több mint 16 000- rel növekedett, az ipari termelés pedig megkétszereződött. A megyében — amely korábban mezőgazdasági jellegű volt — az élelmiszeriparon kívül megteremtődött a gép- és a vegyipar, valamint a könnyűipari ágazatok bázisa Is. A fejlődő gazdasági élet, a magasabb termelés, megváltoztatta parasztságunk élet* körülményeit. Figyelemre mél« tóan fejlődött városaink, községeink kommunális, szociális és kulturális ellátottsága. A legörvendetesebb mégis az, hogy nagyon sokat fejlődtek) az emberek, akik létrehozták a szocializmus szép vívmányait. Boros János, az Orosházi Gépjavító Állomás igazgató* ja, a Központi Bizottság be* számolójának a mezőgazdaság gépesítésével foglalkozó részé* hez szólt hozzá. Rámutatott arra. hogy különböző akadályok leküzdésével húsz—huszonöt százalékkal növelni lehetne a megyében a gépek teljesítőképességét. Az egyik akadály a kellően képzett, géphez értő traktorosok és gépészek hiánya. Felszólalásának további részében a gazdasági mechanize mus reformjáról beszélt, s elmondta, hogy ennek kapcsán már sok termelőszövetkezeti vezetővel tárgyaltak jövőbeni kapcsolataikról. Ezután dr. Tigyi József a Pécsi Orvostudományi Egyetem docense szólalt fel. Bevezetőben rámutatott, hogy a tudomány szerepe a szocialista társadalomban jelentékenyen megnőtt. A tudomány műveléséhez természetesen anyagi eszközök kellenek, de nélkülözhetetlen a káderképzés is. Ez pedig nem is any- nyira pénzt, mint nagyon sok figyelmet, koordinálást és tervszerűséget igényel. Kifejtette, hogy véleménye szerint egyetemeink struktúrája a tudományos utánpótlás képzés szempontjából elavult. Ennek igazolására tobh példát is felhozott. Megemlítette többek között, hogy a felvételi és az ösztöndíj-rendszer sem szolgálja kellően a kiemelkedő tudományos káderek képzését. Az ösztöndíj- rendszer alapján például elét magas ösztöndíjjal jutalmazzuk azokat a fiatalokat, akik mindenből jó átlagot érnek el,1 de büntetjük azokat, akik egy tárgyból kiválóan jók, abban el kívánnak mélyülni, a többiből azonban közepesek, s csak a kötelező mértéket ütik meg. Pedig ez utóbbiak a tudományos utánpótlás szempontját ból nagyon értékes emberek. Élénk derültség közben fűzte hozzá: jelenlegi felvételi rend. szerünk szerint az egyetemi tanárok több mint a fele középiskolai eredménye alapján éleve nem pályázhatna felvételre arra az egyetemre, ahal most egyetemi tanár, hanem két évig fizikai munkát kellene végeznie. Ezután ebédszünet következett. A délutáni ülésen — amelyen Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára elnökölt — elsőként Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT főtitkára szólalt fel. Felszólalt továbbá Dombozi János, a Csepel Vas- és Fémművek hengerésze. Oláh György, a Heves megyei Pártbizottság első titkára, Veraj János, a nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz elnöke, Csepelyi Tamás, a Nagykállói Járási Pártbizottság első titkára, dr. Pál Lénárd, a Központi Fizikai Kutató Intézet első igazgatóhelyettese. A délutáni szünetet követően a kongresszuson Cseterki Lajos, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára elnökölt. A délutáni ülésen felszólalt Oldrích Cernik, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja, Paul Thomsen, a Dán Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, M, Betty Sinclair, az Észak-írországi Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, Anna Liisa Hyvönen, a Finn Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Gastoii Plissonniere, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Leonidasz Sztrin- gosz, a Görög Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Kristin Andersson, az Izlandi Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának tagja és dr. Vladimir Bakarics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Horvát Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának elnöke. A kongresszus ma reggel 9 órakor folytatja tanácskozását.
