Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)

1966-12-17 / 298. szám

Világ proletariat, egyesüljetek! AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPIA XXII. ÉVF. 298. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1966. DECEMBER 17. SZOMBAT A Magyar Népköztársaság Kormányának nyilatkozata a Hanoi ellen intézett újabb támadásokról A Magyar Népköztársaság Kormánya a nemzetközi helyzet alakulásáért növekvő ag­godalommal értesült az Amerikai Egyesült Államok fegyveres erői agressziójának újabb fokozásáról, Hanoi bombázásáról. Az Egyesült Államok az intervenciók és agressziók sorozatában, amelyet Dél-Vietnam népe és a Vietnami Demokratikus Köztársa­ság ellen hosszú idő óta folytat, minden ed­digit felülmúló mértékben fokozta háborús bűncselekményeit, amikor Hanoi lakossága ellen terrortámadást intézett. Az Egyesült Államok hadserege a békés lakosságot írtja, középületeket és lakóházakat rombol, kórhá­zat és iskolákat dönt porba. Az Egyesült Ál­lamok agresszív intézkedései durván sértik az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmá­nyába foglalt elveket, a nemzetközi jogot és a Vietnamra vonatkozó nemzetközi megálla­podásokat. A Föld egész kerekségén népek és kormányok az agresszió megszüntetését, a békés megoldás keresését követelik. Az Ame­rikai Egyesült Államok kormánya ezekre a követelésekre az agresszió kiszélesítésével válaszol. Az agresszorok mérhetetlen felelős­séget vettek magukra a barbár támadás fo­kozásával. A délkelet-ázsiai helyzet súlyos­bodása mellett tovább növelték a nagyobb méretű nemzetközi konfliktus veszélyét. A támadás hírére a magyar nép szolidari­tásának sok megnyilatkozása újólag példázza, hogy népünk együttérzéssel és szeretettel te­kint vietnami testvéreinkre, magáénak vall­ja igazságos harcukat. A Magyar Népköztársaság kormánya és né­pe — a többi szocialista országgal, az egész haladó világgal együtt — követeli: az Ame­rikai Egyesült Államok haladéktalanul szün­tesse be agresszióját, vonja ki csapatait Viet­namból, tartsa tiszteletben a vietnami nép jogát, hogy idegen beavatkozás nélkül maga döntsön sorsáról. Az amerikai agresszió kiterjesztése arra kötelez bennünket, hogy még jobban támo­gassuk Vietnam igazságos harcát az agresz- szió ellen. Vietnam hős népe nincs egyedül. Igaz ügyét támogatják az egész világon a bé­ke és haladás erői. Ez a hatalmas, igaz ügy győzni fog. ,Vádoljuk az imperializmust!" Tiltakozó ^ysílés Niz§erfán, Rákóczi-telepen és Kisteleken A Dél-vietnami Nemzeti rendszernek. A katonai segít- front hatéves fennállását ün- Felszabadítási Front megala- ség mértékére jellemző, hogy neplő mizserfai bányászokat, kukásának hatodik évforduló- amíg 1965 elején még „csak” és köszönetét mondott az ed- ját december 20-án ünnepli a 50 ezer amerikai — úgyneve- digi segítségért. A helyi KISZ- haiadó világ Ezt megelőzően zett tanácsadó — állomásozott szervezet ajándékkal kedves- hazánkban vietnami hetet ren- vietnami földön, addig az kedett a vendégnek. A három utóbbi időkig ez a szám 200 nagygyűlésen tegnap 800 ezerre növekedett. Az ameri- munkás tiltakozott az ameri­agressziója öeznek, amelynek első megyei eseményeként tegnap délután három helységben — Mi- zserfán, Kisteleken és Rá­kóczi-telepen volt nagyszabá­sú tiltakozó gyűlés. A KISZ salgótarjáni járási bizottságának meghívására a mizserfai nagygyűlésen meg­jelent és felszólalt Le Hun Van a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front budapes­ti irodájának titkára is. A mi­zserfai tiltakozó gyűlésen részt vett Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei bi­zottságának titkára és Szoó Béla a salgótarjáni járási pártbizottság titkára is. Ä dél­után három órakor kezdődő gyűlésen elsőnek Géczi János beszélt a DNFF hat éve tör­tént megalakulását ünneplő bányászok előtt. — December húszadikán a kai betolakodók B—52-es bombázó gépekkel támadják nemcsak a partizánokat, a dél-vietnami békés falvakat, hanem augusztus óta a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság városait, faivait is bom­bázzák. A „felperzselt fold” taktika azonban nem vezet, nem is vezethet a vietnami nép legyőzéséhez, a szabad­ságáért küzdők kiirtásához Az elesettek helyébe mások lépnek. Az amerikaiak és dél­vietnami csatlósaik a harcok során 114 ezer embert vesztet­tek, a partizánok 1440 ameri­kai bombázó és vadászgépet lőttek le és több mint ezer katonai járművet semmisítet­tek meg. Az amerikaiak nem tanul­tak a veszteségekből. Ki akar­kai imperialisták ellen. Szekcióvezetők beszámolója a televízió és a népművelők konferenciáján Vég;et ért a kétnapos országos tanácskozás Pénteken délelőtt az SZMT salgótarjáni székházában a vi­tavezetők beszámolóival foly­tatódott a televízió és a nép­művelők kétnapos országos konferenciája. A konferencia elnöke, Gá­dor Ferenc, a Magyar Televí­zió elnökhelyettese elsőként Szilveszter Andrásnak, a tele­vízió munkatársának, a csü­törtöki szekciós tanácskozás egyik vezetőjének adott szót, aki azt fejtegette, hogy ma már túl vagyunk a televízió misz­tifikálásának korszakán; meg kell keresnünk a televízió he­lyét és szerepét népművelési rendszerünkben. Látni kell azonban, hogy a népművelési feladatok megoldásában nem várhatunk mindent a televí­ziótól. Sok mindent az sem tud megoldani. Meg kell ta­lálnunk a területeket és mód­szereket, melyekkel a tv a népművelés hatékony segítő­je lehet Beszámolt arról, hogy a vi­ták során sokan kérték az előzetes tájékoztatás javítá­sát, a műsorokkal kap­csolatos jobb informálást. A felszólalások azt jel­haladó gondolkodású emberek j^k szorítani a partizánokat a világszerte meg ünnepik a dzsungelekból, ártalmatlanná Dél-vietnami Nemzeti Felsza­badítási Front megalakulásá akarták tenni az ellenállókat — és ők kerültek elszigetelt nak hatodik évfordulóját helyzetbe. Ahol megjelennek, mondotta beszéde elején Géczi János, majd így folytatta: — Hat esztendő nem nagy idő, mégis a vietnami nép hősi harcát egyedül képviselő nem­zeti felszabadítási front óriási munkát végzett, szervezettsége gyorsan növekszik. A vietna­nagy anyagi, technikai erővel bázist teremtenek a nép kö­rében futótűzként terjed a mozgalom: „keressük meg és semmisítsük meg a betolako­dókat!” Ezen a nagygyűlésen is vá­rni nép bizalmát már megala- dőljük az imperializmust — kulásakor elnyerte — azóta vezeti a felszabadításért folyó harcot. Ezután röviden ismertette a DNFF megalakulásának körül­ményeit, az eltelt időszakban kifejtett tevékenységét, majd a front jelentőségét a követ­kezőkben emelte ki. — A dél-vietnami bábkor­mányt mozgató imperialista nagyhatalom egy éve állandó­an növekvő mértékben nyújt segítséget, katonai támogatást a vietnami népet elnyomó mondotta Géczi János — vá­doljuk, mert újabb világhá­borúval fenyegeti a békeszere­tő népeket. Vádoljuk, mert a világ csendőreként mindenhol megjelenik, katonai erővel be­avatkozik a kis országok életé­be, ahol a nép a szabadságért fegyvert fog, önállóságát vív­ja, vagy védi az elnyomókkal szemben. Ezután Le Huu Van a DNFF budapesti irodájának titkára köszöntötte a felszabadítási Jelentkezés a mezőgazdasági szakmunkásképző iskolákba Elkészült a következő tan- ramfitenyésztőnek és év mezőgazdasági beiskolázá- nyésztőnek. juhte­si terve. A megyei tanács és a járási tanácsok mezőgazda- sági osztálya a termelőszövet­kezetek igényeinek megfe­lelően bontották le a Földmű­velésügyi Minisztérium terv­számát. A létszám megegye­zik a tavalyival — tekintettel az országos iskola-kapacitás változatlanságára — csupán a megyén belül folyó oktatás terhére emelték néhánnyal a megyei szervek. Ezzel tehát csaknem 190 mezőgazdasági szakmunkás-tanuló beiskolá­zására nyílik lehetőség jövő­re. A termelőszövetkezeti és az ál­lami gazdasági — hatvanan állami gazdaságokkal kötnek szerződést — tanulók kilenc szakmában helyezkedneMk’. A korábbi évekkel ellentéten a legtöbben — hatvanan — zö I c!. .égtermesztőnek. Hason! ó a lehetőség a növénytermesz­tő gépész, s valamivel kisebb — 30—30-as létszámmal — a gyümölcstermesztő és a szar­vasmarha-tenyésztő szakmá ban. Lényegesen kevesebben — «zakmánként 2—5 tanuló — helyezkedhetnek el öntözése? Ezek az adatok a megye me­zőgazdaságának fejlődési ten­denciáját mutatják. A nö­vénytermesztés és a szarvas­marha-tenyésztés mellett meg­erősödött a zöldség- és gyü­mölcstermel és. Nagyon üdvös lenne, ha több tanulót isko­láznának be a juhtenyésztö szakmára, hiszen a termelő­szövetkezetekben fontos üzem­ág a juhászat. Érdekessége a mezőgazdasá­gi szakmunkás tanulóképzés­nek, hogy már érettségizettek is jelentkeznek felvételre. Ed­dig három érettségizett fiatal jelentkezett juhász tanulónak. A szakmunkásképző iskolák a továbbiakban 's várják az ál­talános iskolai tanulók mel­lett az érettségizett fiatalok jelentkező: ét is. A szerződte­tés már a jövő év elején meg­kezdődik. A mezőgazdasági szakmunkás-tanulók szokásos félévi megyei értekezlete után az illetékes megyei, illetve já­rási szervek, n termelőszövet­kezeti vezetők felkeresik az iskolákat, bog;.- a szerződteté­sek teljesítése érdekében be­gépésznek, növényvédőnek, ba- szél gessenek a fiatalokkal. A tanácskozás elnöksége zik, hogy ezeken kívül módszertani útmutatásokra is szükségük van a népművelők­nek. Sok szó esett arról is: fontos volna a népművelési munkában felmérést végezni, ezáltal körülhatárolni azt az ismeretanyagot, melyet a ma emberének tudnia kell. Ez je­lentősen javíthatná a televí­zió műsorainak hatékonyságát. Elmondotta azt is: a tele­vízió helyzete rendkívül nehéz, mert ugyanazt a műsort ugyanabban az. időben a leg­különbözőbb rétegek nézik, akár megfelel érdeklődési kö­rüknek, akár nem. A réteg­igényeket különválasztani sok gonddal járó feladat. Emellett egyik legnagyobb probléma még annak kérdése, milyen színvonalon dolgozhatnak. Sokszor probléma, miképp le­het. közérthetővé tenni a té­mát. holott a legbonyolultabb­ról is lehet egyszerűen beszél­ni. erre számos példa szolgál. Tapasztalat viszont; nem vá­lik be. ha tudósokat például arra kényszerítenek, hogy színészekkel működjenek együtt és dramaturgiai meg­oldásokat keressenek. A vilá­gos. tiszta eszközök célrave­zetőbbek. Gönvei Antal, a Művelődés­ügyi Minisztérium közművelő­dési főosztályának helyettes vezetője a művészeti szekció vitájáról adott számot. Általá­nos véleményként szűrődött le, hogy a televízió tud ma leg­többet tenni a tömegek akti­vitásáért. Annak érdekében, hogy még tudatosabban kiak­názott művelődési tényezővé váljon, többet kell foglalkoz­ni a közös, a csoportos és az egyéni tv-nézés kérdéseivel. A kettőt nem lehet szembeállí­tani, mindkettővel számolni kell. Az egyéni tv-nézők ese­tében a népművelőknek azo­kat a problémákat kell az ed­diginél behatóbban vizsgálni­uk, melyeket a műsorok fel­színre hoznak. Az is felvető­dik: amikor a tv hatása több millió embert érint, nem vol­na-e szükség televízió újság megjelentetésére? A különfé­le vetélkedőkről a vita során az a vélemény alakult ki, hogy a kedvelt műfajban nem csupán a vetélkedést kell fon­tosnak tekinteni, de legalább ennyire az általa nyújtott is­meretanyagot is. Aczél János, a televízió munkatársa a színházi közve­títésekkel kapcsolatos igénye­ket összegezte és a lehetősé­gekről beszélt .les Miklősné, a Népművelési Intézet osz­tályvezetője a televízió és a népművelők jobb együttműkö­désének szükségességéről szó­lott. Elmondotta azt is, hogy ma már igen sok helyütt ke­vésnek tartják, az egy készü­léket a művelődési otthonban. Habár az intézmények ellátott­sága még nem teljes, az igény mégis jogosnak ítélhető. A zsúfoltság gondján úgy leheti segíteni, ha televízióval ren­delkező egyéb szerveink is megnyitják helyiségeiket az érdeklődők előtt. Vonsik Gyula, az MSZMP Központi Bizottsága tudomá­nyos és kulturális osztályának helyettes vezetője emelkedett ezután szólásra: — A kulturális életben — kezdte szavait — az elmúlt évek művészet-, irodalom­centrikus szemléletével szem­ben tömegcentrikus szemléle­tet kell meghonosítani. Rámutatott a továbbiakban, hogy a konferencia is ezt a célt szolgálja. A tömegcentri­kus szemlélet kialakítása azért fontos, mert jelenleg az alapvető probléma társadal­munk ideológiai állapotában van és ez a tömegekkel kap­csolatos. Végső soron minden művészeti terméknek ideoló­giai töltése van. s ennek meg­felelően hat. a társadalmon belüli ellentmondásosság rá­nyomja bélyegét a munka egé­szére, arra is, miket elégítünk ki és arra is, hogy miket nem. Felhívta a figyelmet a szocia­lista, az elkötelezett és a de­kadens alkotások közötti kü­lönbségtétel fontosságára: ar­ra, hogy az alkotás és a ter­jesztés oldaláról feltétlen meg­különböztető rangsorolásra van szükség. Vonsik Gyula végül a tele­vízió népművelő szerepét vá­zolta: — A művelődésen belül — mondotta — a népművelés eszközeibe mindent beleér­tünk, ami valamilyen szinten népműveléssel foglalkozik. A televízió szerepénél tudomásul kell vennünk annak hatását. A népművelés rendszerén be­lül tehát semmiféle féltékeny­ségnek nincs helye. A tele­vízió feladata: megtanítani az embereket produkciók befoga­dására, hogy lehetőleg egyfor­mán ítélkezzenek. A Magyar Televízió és a népművelési munkások k t- napos országos konferenciája Gádor Ferenc zárószavaival ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom