Nógrád, 1966. december (22. évfolyam, 284-309. szám)

1966-12-17 / 298. szám

Nrtn win tos« 17 lomhát Mattrarnylioditt az amerikai külügyminisztérium Hanoi barbár bombázásának visszhangja HANOI — WASHINGTON (MTI) Mint az AFP jelenti, a Nhan Dán pénteki száma há­rom fényképet közöl a VDK fővárosának bombázásáról Az elsőn két gyerek látható egy kórházi ágyon. Családjuk a város központjában levő tó mellett lakott A bombázások során szüleik meghaltak. A második képen a város köz­pontjában levő Nguyen Thiep utca lerombolt házai láthatók, • harmadikon pedig a szak- szervezetek egyik épületének a bombázások által megron­gált szárnya. Az Unitá, az Olasz Kom­munista Párt lapja közli tu­dósítójának Antonello Trom- badorinak, jelentését, aki be­számol arról, hogy a sűrűn lakott városi negyedekben ezerötszáz család vesztette el otthonát a december 13-i és 14-i légitámadások során. A tudósító maga is felkereste a bombázások színhelyét Ezzel szemben meglehetősen furcsán hangzanak az ameri­kai külügyminisztérium egy­másnak ellentmondó magya­rázkodásai. é New York Ti­mes pénteki vezércikkében megsemmisítő kritikával fo­gadja a bizonyítvány-magyará- zást: „A Johnson-kormány kerü­lőit és kibúvóit semmi sem mutatta jobban, mint a Hanoi bombázása körüli zűrzavar, vagy éppen megtévesztés. Kér­dezzük meg a New York-iakat vajon ha városukat a Times Square-től öt mérföldnyi körön belül nem bombáznák, de azon kívül igen, vajon mit mondanának, bombázták-e New York-ot”. A New York Times a Ha­noi elleni bombatámadások politikai hatásával is foglal­kozik. .. „Hanoiban most a béketárgyalások perspektívá­ját is bombázták” — írja a lap. Johnson amerikai elnök csü­törtökön este az amerikai te­levíziós kamerák kereszttüzé­ben felavatta a nemzet ka­rácsonyfáját Az elnök meg­nyomott egy gombot és ek­kor kigyulladtak a Fehér Házban felállított 20 méteres karácsonyfa összes fényei. Az elnök karácsonyi beszé­de már kevesebb örömet szer­zett a nézőknek. Senki sem tudhatja, mennyi ideig fog tartani a vietnami háború — mondotta Johnson. Míg a ceremónia tartott, a Fehér Ház előtt fiatal tünte­tők csoportja jelent meg és Hanoi bombázása ellen tilta­kozott A B ztonsági Tanács rhodesiai viiája NEW YORK (MTI) Az Egyesült Nemzetek Biz­tonsági Tanácsának csütörtök esti ülésén Uganda képviselő­je bizonyos módosításokat ter- iesztett be azokhoz a politi­kai jellegű javaslatokhoz, amelyeket az afrikai küldött­ségek nyújtottak be. Az Ugan­dái módosítások nem érintik az afrikai küldöttségek által követelt teljes embargót, ame- ’vet az angol kormány eluta­sít. Uganda képviselője felszóla- ásában kijelentette, Anglia valószínűleg szándékosan nyújtja el a szankciókról foly­hatott vitát. Lord Caradon angol delegá­tus nem válaszolt közvetlenül Apollo Kironde Uganda! kül­dött felszólalására, csupán annyit jegyzett meg, hogy az angol küldöttség „kész to­vábbi vitákat folytatni”. Walter Ulbricht a nyugatnémet kormánynyilatkozatról Az NSZK szándéka nem változott BERLIN (TASZSZ) Walter Ulbricht, az NDK államtanácsának elnöke csü­törtökön az NSZEP Központi Bizottsága 14. plénumán a Politikai Bizottság beszámoló, ját követő vitában felszólal­va, kijelentette, hogy a Kie- «inger-kormány külpolitikai koncepciója úgy hasonlít a korábbi CDU—CSU-kormámy koncepciójához, mint tojás a tojáshoz. Megjegyezte, hogy a kormánynyilatkozatba egyes új árnyalatok és megfogalma­zások csupán azt a célt szol­gálják, hogy a Kiesi nger-kor- mány kiutat találjon abból az elszigeteltségből, amelybe az NSZK jutott. Rámutatott: „A revans és a zabolátlan fegyverkezési hajsza politikájának kudarca, továbbá az a körülmény, hogy az SPD vezetősége lemondott egy saját, alternatív politiká­ról. és növekedett az újnáci áramlatok befolyása, új hely. zet.et teremtett a Német Szö­vetségi Köztársaságban.” Szégyen — mondotta Wal­ter Ulbricht — hogy mind­össze két évtizeddel hatalmas nemzeti katasztrófa után. az újnáci pártot beengedték a tartományi narlementekbe. Bonn továbbra is igénvt tart •z európai békét és bizton­ságot fenyegető 1937-es hatá­rokra. Az új kormány át­vette az előző kormánytól a kizárólagos képviseleti igényt, s a nemzetközi joggal szöges ellentétben igényt tart az NDK szívében levő külön területre Nyugat-Berlinre. Ulbricht ezzel összefüggésben utalt rá, hogy az európai biz­tonságnak rendkívül fontos alkotóeleme a két német ál­lam békés együttélése. A kölcsönös megértés eléré. sének lehetséges alapjaként Walter Ulbricht a következő minimális programot javasol­ta: törekedni kell, hogy nem­zetközileg megállapodjanak az atomfegyverek bármilyen for­májú terjesztésének eltiltásá­ban; értekezletet kell szorgal­mazni valamennyi európai ál­lam biztonsága kérdésében; meg kell teremteni a nor­mális kapcsolatokat az NDK és az NSZK kormányai kö­zött; megállapodást kell kötni az NSZK és az NDK katonai költségvetésének 50 százalékos csökkentéséről; megállapodás­ra kell jutni, hogy a naay- hatalmak szavatolják mindkét német állam semlegességét Beszéde végén Ulbricht fel­szólította a bonni kormány szociáldemokrata minisztereit és az NSZK lakosságát, has­sanak oda. hosrv Bonn szün­tesse be a szennyes vietnami háború támogatását. Felülvizsgálják a Refchstag-pert TTYUGAT-BERLIN (MTI) Mint az AFP jelenti, a nyu­gat-berlini főügyész indítványt terjesztett elő a Reichstag fel­gyújtásával megvádolt Mari- nus Van Der Lubbe halálos íté'"*énr»V érvénytelenítésére. Ä közeljövőben a nyugat-ber­lini területi bíróságon zárt aj­tók mögött megvitatják az ügyet. A per érdemi vonatko­zásaira azonban nem térnek ki, mindössze „eljárási vitát" folytatnak le. Marinus Van Der Lubbet a nácik 1933. de­cember 23-án ítélték halálra és 1934. januárjában végezték ki. A Lubbe-ítélet felülvizsgá­latakor nem lesz szó tehát ar­ról, hogy a Reichstagot nem a kommunisták, hanem maguk a nácik gyújtották fel. Az el­ítélt Lubbet mindössze olyan alapon akarják „tisztázni”, bogv a halálos ítéletet a bí­róság a Reichstag kigyulladá­sa utáni napon közzétett tör­vény alapján hozta. A Reichstag-per Hitlerek terveiben eszköz volt arra. hogy betiltsák a Német Kom­munista Pártot. Sukarno külföldi útra készül Az államügyész halálbüntetést kért Dhanira DJAKARTA (MTI) A djakartai különleges ka­tona1 bíróságon csütörtökön es az államügyész kérte, hoLí ’ oalá'büntetést szabjanak ki Omar Dhanira, a légierő egykori miniszterére. A bíró­ság kedden, december 20-án ül össze ítélethozatalra. Az Antara hírügynökség nénteken azt jelentette, hogv Sukarno elnök a közeljövő­ben ellátogat az Egyesült Arab Köztársaságba és Jugoszláviá­ba. S'tkamo Nas'zer és Tito meghívásának tesz eleget. Ülésezik a szovjet parlament MOSZKVA (MTI) A Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka pénte­ken délelőtt folytatta munkáját a moszkvai Kremlben. Tíz órakor a Szövetségi Tanács ült össze, hogy folytassa a csütörtökön este már megkezdett vitát. A Pravda cikk« Ragaszkodás a régihez MOSZKVA (TASZSZ) A Pravda pénteki számá­ban Mihajlov a lap bonni tudósítója megállapítja: „Bonn­ban megoldották a kormány- válságot, de nem szüntették meg a válság alapvető okát: Adenauer és Erhard egész bel- és külpolitikájárnak csőd­jét. Ezt a főkövetkeztetést vonhatjuk le a Kiesinger- Brant kabinet kormánynyilat­kozatának figyelmes elolvasása után.” Nem lehet tartós béke, ha a politika azon az ábrándon alapszik, hogy lehetséges a jelenlegi európai határ meg­másítása •— állapítja meg Mi­hajlov. A kormánynyilatkozatból ítélve Bonnban továbbra is úgy tesznek, mintha nem vennék észre, hogy van egy szocialista Német Demokrati­kus Köztársaság, amely sike­resen fejlődik és erősödik. Az új nyugatnémet kormány programja tartalmaz ugyan bizonyos új elemeket, de ugyanakkor elsősorban a ré­gihez való ragaszkodást dom­borítja ki. Ennek eredménye csak az európai feszültség fennmaradása és továbbélező- dése lehet — írja befejezésül Mihajlov. A címzett: Vietnam A KISZ Központi Bizottság felhívására fiatalok ezrei Je­lentkeztek, hogy munkával, pénzzel, anyagi és erkölcsi tá­mogatással járuljanak hozzá i. vietnami nép szabadsághar­cához. Hamarosan több mint 10 millió forint gyűlt össze és az ebből vásárolt élelmiszerek és technikai felszerelések, a magyar ifjúság együttérzésé­nek ajándékai útrakeltek a távoli szocialista országba. A Vietnamba készülő bosszú vagonsor Áramfejlesztő agregátorok biztosítják majd a rádiólokáto­rok és a tábori lámpák fényét (Tóth László felvétele) Wilson a rhodesiai zsákutcában Most bezárult a „tigrisket­rec” Jan Smith mögött, ír­ták egyes, az angol kormány­hoz közel álló lapok Wilson, és a rhodesiai fajüldöző re­zsim vezetőjének „úszó talál­kozójáról!” (A megbeszélések a Tiger nevű cirkálón zaj­lottak). Azóta kiderült, hogy a ketrec rácsozatát nagyon- is törékeny anyagból állítot­ták össze, és inkább Wilson ke-ült az eddiginél is kilátás­talanabb zsákutcába. Az angol kormányfő a te­hetetlenség és állandó této­vázás ódiumát most minden jel szerint az ENSZ-re szeret­né hárítani. S miközben a Biztonsági Tanács a Rhode­sia ellem foganatosítandó „vá­logatott” szankciók angol tervéről tárgyal, a brit kor­mány újabb kétségbeesett erőfeszítéseket tesz a kulisz- szák mögött, hogy az kiegye­zésre iusson Smith-szel, aki nedig még a hadihajón tett halvány ígéreteinek realizá­lása elő] is pillanatok alatt visszatáncolt. A londoni akciók komoly­talanságát tükrözi. hogy a Daily Telegraph értesülése szerint angol hivatalos körök még a Biztonsági Takács ha­tározata után is lehetségesnek tartják az „ajtó kinyitását”. Ilyen körülmények között nyilvánvaló, hogy Salisbury- ben nem okoz túl nagy fejfá­jást Wilson diplomáciai síkra áthelyezett próbálkozása. A konzervatív párt vezető poli­tikusai pedig ismét felemelték szavukat Smith érdekében. Heath, a párt vezetője egye­nesen „politikai polgárhábo­rúval” fenyegette meg a mi­niszterelnököt, ha „holmi személyes presztizsokok miatt” nem tesz újabb kísér­letet a kiegyezésre. Heath azt jósolta, hogy Wilson végül is kénytelen lesz a rhodesiai kérdésben is elfogadni a kon­zervatív politikát, éppen úgy. mint minden más kérdésben. Smith egyébként a válság minden periódusában az erő helyzetéből tárgyalt Wilson- nal. Jellemző epizód, amikor Nagy-Britannia aranytartalé­kai napról napra körülbelül 25 millió fonttal csökkennek, amikor mélyponton van a font dollárárfolyama, Smithék ügyes fogáshoz folyamodtak Bejelentették, hogy aranypénzt veretnek, s az egyes érmék aranytartalma a névérték háromszorosa lesz. Ezzel egy­részt megmutatták, hogy gaz­dasági helyzetük szilárd, más­részt az aranyérmék világ­szerte óriási keresletnek ör­vendenek és azokat hamaro­san jóval a névérték felett bocsáthatják áruba. A szálak összefonódnak, hiszen Rho­desia rabszolgasorban tengő­dő fekete bányászai évente 6 millió 250 ezer font értékű aranyat hoznak felszínre, amit aztán jórészt éppen arra hasz­nálnak fel, hogy továbbra is páriasorban tartsák őket. Még egy lelleVnző Smith- manőver: A Sunday Express általában jól értesült tudósí­tója Douglas Clark arról írt, hogy Smith már felajánlotta Johnsonnak: csapatokat küld Vietnamba. Clark szerint a fehértelepes kormány így akar rokonszenvet kelteni az amerikai közvé’emény bizo­nyos befolyásos részében és egyszersmind hatást gyakorol a Vietnamban már elkötelezett két nemzetközösségi országra, Ausztráliára és Űj-Zélandra. Jellemző Wilson tétovázó és sorozatos ellentmodásokba bonyolódó vonalvezetésre; az angol miniszterelnök az év elején még így beszélt: „a brit kormány legelső célja, hogy a lehető leghamarabb véget vessen a lázadásnak. Rhodesia jövőjéről természe­tesen nem lehet olyan sze­méllyel tárgvalni. amely tör­vénytelenül támaszt igényt az ország kormányzásáfa. „Néhány hónappal később parlamenti nyilatkozatában viszont Wi’son bejelentette: „Megállapodás jött létra Smith úrral, a párbeszéd fel­vételéről”. Wilson akkor már úgy szólt a rhodesiai kérdés­ről, hogy a lázadás, a tör­vénytelenség, az alkotmá­nyosság, vagy alkotmányelle­nesség szavakat ki sem ejtet­te. A konzervatív párt pedig ezt követően lelkesen üdvö­zölte a miniszterelnököt, mondván: az ellenzék mindig is ezt követelte. Wilson persze egyre nehe­zebb he!yz:tbe került komp­romisszumos politikáiéval. Az idő is sürget, hiszen Smith kihasználja az összes lehető­ségeket, Mivelhogy London nem avatkozott be erélyesen, mind belpolitikailag, mind külpolitikáiig igyekezett kon­szolidálni helyzetét. Kereske­delmi és vámunióra lépett Dél- Afrikával és Portugáliával. Dél-Afrikával katonai egyez­ményt is kötött. Minden brit tiltakozás ellenére már ko­rábban önálló diplomáciai képviselőt menesztett Lissza­bonba. A rhodesiai válság egész menete azt igazo'ta. hogv az ultrák Londonban és másutt megpróbáltak politikai tökét kovácsolni Wilson rosszu’ si­került mutatványaiból. Na­gyon valószínűtlen, hovy a /ilágszervezet mentőövébe kapaszkodva az angol mi­niszterelnök kijuthat abból a a bonyolult politikai labirin­tusból. melynek szálait A maga bonyolította össze. Sümegi Endra

Next

/
Oldalképek
Tartalom