Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)

1966-11-06 / 264. szám

10 NOGRAD Twg. november 6. vasárnap Komódi István Virágének Hazatérés «— Mit csinálsz a centrifugában? — Száradok ... Kétéltűek M O R Z S ÁK Késő éjszaka valaíká erősen dőrömiböl az egyik szállodai szoba ajtaján. A vendég fel­ébred, s ezt kérdezi: — Ki az? — A portás. Eg a szálloda! — S miért engem kelt fel? Nem vagyok tűzoltó! A férj, a fiatal feleségéhez, — Találd ki, milyen megle­petést tartogatok neked hol­napra?! — Mit tudom én ... Talán hivatalos kiszállásra mész? A feleség a következőket mondja a férjének: — Az orvos azt tanácsolta hogy az idén tenger mellett töltsem a szabadságom. Mit gondolsz, hova menjek? — Más orvoshoz. A fiú az apjának, aki segí­teni alkar neki a házi feladat megoldásában: — Köszönöm, apuka, magam is tudok elég hibát csinálni. Bíró a vádlotthoz: Miért öl­te meg a szomszédos szobában alvó öreg nénit, mielőtt a ka­zettát felfeszítette? Vádlott: Mivel a kazettán ez a felirat állt: „Csak hálálom után nyitható ki”. A bíró a terhelthez: — Volt már büntetve? — Igen, de az már nagyon régen volt, húsz évvel ezelőtt. — S mit csinált azóta? — Börtönben ültem. A féleség, veszekedés köz­ben, a férjéhez: — Remélem, hogy a menny­országban külön vannak a férfiak és külön a nők. —■ Természetesen, egyébként nem lenne mennyország. A páciens panaszkodik az orvosnak: — Különös dolgok történnek vetem. Képzelje el, állandóan valamilyen hangokat hallok. — Bz nagyon érdekes. S mit mondana^ önnek azok a han­gok? — Nem értem, vagyok. mert süket Az én pilótám nem levegőben járó. Na­gyon is a földön él; az országutak vándo­ra. Nem tudom, ész­revették-e már, mos­tanság, ha sofőr cím­mel titulálnak vala­kit, sértetten felhúz­za az orrát. Gépko­csivezetőnek hossza­dalmas a címzés, kö­rülményeskedés van benne. Pilóta. Ez már mond valamit. Ran­got ad, sőt hatalmat. A pilóta azt mond­ja: — Nézze, elvtikém: arra a kátyús útra magáért én be nem viszem a kocsim. Reggel mostam. Sé­táljon csak egyet, in­nen ugrásnyi az egész. A maga man­kói még frissek, bír­ják azt a kis strapát. Addig elücsörgök itt, vagy behajtok inkább a sógorékhoz a szom­széd faluba, harapok valamit, úgyis éhom- ra indultam. Szóval: a pilóta az pilóta. — Na, tessék! Most megint lehor­gonyzunk? Mi az ör­dögnek magának ko­csi, ha minden tyúk­lépésen megáll, ki­száll. Ahhoz brin­ga is megteszi. Na jó, nem modtam sem­mit. Tessék, lehet ki­szállni. Mikor jöjjek magáért. Van itt egy hölgyem valahol, míg maga odajár, le­ápolom. Óra múlva itt állok. Gilt? Nem güt, de mit tehetek? Űgyis tőle függök. Nekem elég volna fél óra, legfel­jebb majd beülök a presszóba, kihúzom ott, amíg végez; nem Barna Tibor: Ä pilóta ronthatom el a pasz­szióját. — A presszóban? Nagyszerű! Legalább vendége leszek egy duplára. Na, viszlát. Már másfél órája lesem a pilótám. Úgy látszik, jól érzi ma­gát a helyen. —Na, már itt is vagyok. Megmond­tam ugye, hogy nem tart soká. Jöhet a ká­vé. Felhajtom és re­pülhetünk, mint a madár. Hová is kell még?.. Ja, tudom. De tempózzunk aztán, elvtikém . fürgén, fi­atalosan, mert otthon beígértem az asz- szonynak, hogy este moziba viszem. Vala­mit neki is kell, nem igaz? Hát akkor gye­rünk. Spurizzon be arra a tanácsra, ne tetvészkedjen sokat, mondja, hogy időre kell beérnünk. Én csak cigiért ugróm be a csehóba, siessen. A fene vinné el, legalább ne zárná be mindig a kocsiajtót. Az ember pocsékká ázik. Már egy tra­fikot megvehetett, amióta elment. — Halló, elvtikém!.. Egy kis nyugi. Kép­zelje, összeakadtam egy haverral. Fene tudta, hogy gebines itt. Na, gondolhatja, hogy nem örültünk szárazon. Jól is esett egy kis gyorskalória. Maga is beléphetne valamire. Jó-jó, tu­dom, hogy muzulmán hitű, nem szeszei, de falhat valamit, vagy egy hűsít... De, ha nem: nem. Nem eről­tetem. Itt a kulcs, te­lepüljön a kocsiba. Csak a rádiót hagyja békén, nagyon gyen­ge az aku. Dudálni kellene, hogy a fene... Ma már ez se megy mo­ziba az asszonnyal. — Nyugi-nyugi, elvtikém. Nem kell mindjárt borzolódni, meg felverni a falut. Elvégre a pilóta is ember; mit tülköli össze a világot? Jár talán egy kis kikap­csolódás ebben a ro­hadt hajszában. Mindjárt vágtázunk, de most már meg­várnánk a zárórát. Húsz perc az egész, hazavisszük a havert nem nagy kitérő. Alig tizenöt kilomé­ter. Végre megyünk. A havernak elől kell a hely: — Nem haragszik, ha mellém ül a ha­ver? Tudja; ritkán találkozunk, jól esik kidumcsizni magun­kat. Maga ül eleget elől. Stimt ?... Hát akkor nyomás, az ál­dóját!. .. A fene egye meg, egészen a fe­jembe ment a ko­nyak. Persze, sörrel volt. Valahol meg kell inni egy kávét, mert elpilledek ha­záig. Na, majd nála­tok, pajtikám. Remé­lem, főztök otthon? Egészen besötéte­dett. Az a nyavajás megint bentragadt. Legszívesebben fel­ülnék egy buszra, irány haza, itt hagy-, nám a fenében, hadd keressen. Csakhogy már az utolsó járat is elment. — Na, remélem, nem unatkozott. Mért nem kapcsolta be a rádiót? Az aku már feltöltődött. Élhetet­len egy ember! Egy kicsit elidőztünk ma­de sebaj. A napidíj se kutya, igaz, elvti­kém?. .. Nekem ugyan szetku jedna, én áta­lányt kapok, mind­egy, mikor érek be, de magának kell az óra. Ha tizenkét óra a nap, mért ne le­gyen meg magának; ne mondja, hogy el­sajnálom azt a har­mincegy froncsit. El­végre piacról él az ember. Csak azt sajnálom, hogy hiá­ba várt az asszony. A mozinak már lőt­tek. De én magáért ezt is megteszem... Azért' most már jó lesz gázt adni a me­netnek, mert ránk­virrad. .. Apropó: ha beérünk, ne feledje alávésni, a menetle­velet. Tudja, milyen háklis a főnök, csak magának lenne rossz.. Egy kicsit be­lemásztunk ma a ki­lométerekbe, pedia alig van valamim hónap vénéig. De ma­ga, elvtikém. sokfe­lé kell, hogy mász­káljon. Hiába, ilyen a munkája! Nem le­het azt odabent, elő­re kiszámítani, merre mennyit megyünk. Ami meg kell, az csak kell Igazam van, elvtikém? flz már sok... A pszichiáterhez megérkezik a páciens: — Doktor úr, segítenie kell rajtam, ön az utolsó remény­ségem! — Milyen tünetei vannak a betegségének? — Állandóan önmagámmal beszélek. — No-no, ez meg nem olyan szörnyű. — De ha tudná, hogy milyen marhaságokat mondok! „LEG" -színház Ki gondolná, hogy a Tihália Stúdió a „legek színháza”, a legfiatalabb — mivel csak az elmúlt év októberében nyitotta meg első évadját —, a legki­sebb — hiszen nézőterén csak 97 szék van —, a legnépsze­rűbb, mert minden alkalom­mal telt házak előtt játszották Sámuel Beckett: Godotra vár­va című darabját, és a legér­dekesebb is, mert itt minden rendhagyó. A színház egy szín­házban van, a Thália első emeletén, a teremhez keskeny lépcső vezet fel, s néző nem jegyet, hanem meghívót vált. a székek a színpaddal egy szinten vannak, a művészeket nem segíti súgó, nincs büfé és nincs előcsarnok. Az ország el­ső stúdió-színháza a Thália próbaterméből átalakított mi­niatűr-színház. VASÁRNAPI FEJTÖRŐ Sxovjetunió VÍZSZINTES: 1. Az SZKP XXIII. kongresszusán az egyik leglényegesebb feladatként ha­tározták meg. 16. Idegen női név (+’). 17. Újra kezembe ve­szem a már olvasott könyvet. 19. E veszteség. 21. Folyadékot fogyasztó. 22. Ruhát tisztít. 24. O. I. 26. Kerek szám. 28. Sziget Skócia partjainál. 30. D. É. É. 32. A Szovjetunióban ilyen gépből készült egy óv alatt 185 000 darab. 35. A te­nisznél is a vonalon túlra szál­ló labdára mondják 36. Ar­gentin város. 37. Sérülése. 38. Ez évi. 40. Higigadtsága, nyu­galma. 42. Francia futó neve. kiejtve. 44. Híres opera címe (4-’). 46. Vissza: alacsony íűtő­éirtékű szén. 47. Férj-jelölt. 49. Talált. 51. Nem egészen szabna (!) 52. Német igen. 54. Régi római lábbeli. 56. Állati fekhely. 58. Kevert — ilia. 59. Fém neve röviden. 61. Van bátorsága megtenni. 63. Kártya féle. 65. Jugoszláviai város. 66. A bika „fegyvere” (első kockába kettősbetű). 68. Len­dület, nagy hév-e. 70. Rág­csáló. 72. Mesefilm címe. 73. Bkezethibás névelővel virágos, füves terület. 75. KEVI. 77. Észak-afrikai település. 79. Hozzákezd (vissza, az utolsó [!j kockába két betű). 81. A Szovjetunióban 1959—1965 kö­zött rohamosan fejlődött ez az iparág, s 150 új ilyen gyár épült. 84. Keverve — ruhát tisztít. 85. R. O. I. 87. Foghúsa. 88. Az egyik kutató intézet rövidítése. 89. Szolmizációs hang (+’). 90. Német — erős. 92. Tegnap az olasz honban. 94. Lábát előrébb rakja. 95. Idegen férfinév. 96. Sík, füves terület. 98. Keverve — előrébb csúsztatott lOO. V. A. 101. Moszkvában 1970-ig ennyi új lakás épül. FÜGGŐLEGES: 2. Kettős­betű. 3. Bizonyos időszaka. 4. Kártyajáték. 5. Sajnálj (visz- sza). 6. Énekhang (+’) 7. Ilyen csiga is van. 8. El. 9. Női név. 10. Véd (—’) 11. Ezt fizetnek a pénztoölcsönzőnek (o—ü) 12. Hangtalanul lépked. 13. Z.O.S. 14. Kötőszó. 15. Névelő. 18. Moszkvában 1970-re készül el az az épület, amelyben egy­szerre 6 000 vendéget fogad­hatnak. 20. A versben ilyen bordal is van. 23. Kerek szám. 25. Jóízű. 27. Végnélkül — is­mert színész. 29. Csúnya. 30 Elfoglaltságain. 31. Az elkövet­kezendő öt évben 50 százalé­kos növekedést terveznek a Szovjetunióban ebben az ipar­ágban. 33. E hím állat. 34. Ki­mondott angol posta (!) 36. Diákétkező. 39. Elképzelés. 41. Vissza: könnyét hullatja. 43. Lendület. 45. Helyéről nem mozdult. 48. Koros, 50. Dísz- ebéd-e? 53. Házépítésnél bi­zonyos munkát végző. 55. Meg­szólítás. 57. Ha... hadd vigye. 60. Több személynek mond­hatják, akár megszólításként is. 62. Európai nép (többes szám). 64. A haj rendbehoza­talánál nélkülözhetetlen 67. V. R. K. 69. Elfogyásától. 71. Romániai település. 74. Álta­lában a családi ház ilyen. 76. Folyadékot fogyasztani. 78. Betűhiányosan — gyomot írt. 80. Gyenge minőségű szőlőfaj­ta. 82. A marhának ez a része is ízletes, főzve. 83. Névelővel az összekötött gabona. 86. Je­gyez rá. 90. Ezt tehetnek az ételbe, ha íztelen. 91. Testrész. 93. Elektromos töltésű atom. 95. Igen — németiül. 97. Szőlő- gyökérre mondják. 99. Szemé­lyes névmás. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1., 32., 81., 101., valamint a függőleges 18 és 31. számú so­rok megfejtése. Az október 30-i kereszt- rejtvény helyes megfejtése: A KOREAI MÉSZÁRLÁS; BÉKE; GUERNICA; MA­LAGA; SZERELMESEK: HENRI MARTIN; SÍRÓ NÖ. Könyvjutalmat nyertek: Balázs Sándor Starján, Be- gyik István Starján és Bázsó László Nagybátony. A könyveket postán küld­jük el! i

Next

/
Oldalképek
Tartalom