Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)

1966-11-06 / 264. szám

1966. november 6. vasárnap NÖGRÄD 11 Divatos KÖTÉNYEK Ki hinné, hogy a házi­asszonyok mindennapi vi­seletét, a kötényt is meg­változtatja az új divat? Pedig íme, itt a példa: szíti. öve van és a zseben gomba mintájú aplikáció. Oldalt nyitott, illetve egy-egy gombbal csukható a sárga zefír kötény. Kék­GÁLDONY1 BEL A: Reggel az óvodában Felébredt már a mackó, Gomb szeme még álmos, Nyerít rá a lacsikó. Akárcsak egy táltos! Az utazás illemtana A kocsiban mindenki ké­nyelmesen elhelyezkedett, cso­magjait elrendezte már, ami­kor kigördült a vonat az ál lomásról. Négyen utaztunk a fülkében. Egy idős falusi asz- szony, egy fiatal leány, és egy katonaidejét kitöltött fiú. A néni — alighogy elin­dult a vonat — segítsen már kedveském —, kéréssel le­emelte kosarát, szalvétából kenyeret, szalonnát vett elő. s miközben egész úton lassan és állandóan eszegetett, elme­sélte, mekkora hízókat nevel, s hogy mindig tele van a kam­rája ... A fiatal lány — tarka min­tás nylon táncruhábain, fehér magas sarkú cipőben — a vo­nat ablakában nézve próbálta alsószoknyáit, s a ruha blúzát Igazgatni. A fiú, — miközben katona- élményeivel szórakoztatta a társaságot —. egymásután szívta az erős cigarettákat, te­lefüstölve a fűlikéit —, míg a néni ezt megunva a folyosó­ra küldte dohányozni. Ott ta­lálkozott barátaival, akik sö­rös üvegekkel a kezükben, megszemlélték a fülkebeli le­ányt. s ismerkedni szerettek volna... Csaknem mindennapi kép ez azok számára, akik vona­ton utaznak, rövidebb. vagv hosszabb úton. Az egész úton étkező, a másak ruháit zsíros papírokkal veszélyeztető utas­típus talán a leggyakoribb. Is­meretes az olyan nő is, aki utazáshoz praktikus, szeli ős és kényelmes szoknya, blúz vagy kosztüm helyett ruhatá­rának legcsodálatosabb költe­ményébe öltözik, — gondol­ván, hogy ez az elegancia. És minden fülkében akad olyan, óid történeteivel szórakoztat­ni igyekszik a véletlenül ösz- szekerült társaságot. Sajnos, gyakori az is, hogy a vonat Közületek bizonyára sokan jártak már Budán, a várban. Ott, ahol a bástyasétányon kis tuskókra ágyúcsöveket raktak, sőt igazi ágyúk is néznek a szemben levő hegy­re: itt van a Hadtörténeti Múzeum. Ebben az épületben dolgozik Kerekes Zoltán al­ezredes, akiről az a hír jár­ja, hogy hazánkban 6 ismeri legjobban a magyar történe­lem zászlóit. Mikor mondom ezt neki, szabadkozik egy ki­csit. de aztán mégis „kötélnek állt" és elmesélte a követke­ző történetet: A »(árnyak” fejlődése Bizonyára sokan azt hiszik, hogy a vörös zászló csak a munkásmozgalom idején vált az internacionalizmus jelvé­nyévé. Pedig egykorú feljegy­zések tanúsítják, hogy már az ókorban a görögök és a ró­mai légiók is használták ezt a színt. Mit is jelentett ez? Elsősorban azt, hogy a zász­lók alatt utolsó csepp vérükig küzdenek. Azonkívül a piros szín feltűnő, jól látható a csatában. Magyarországra né­met közvetítéssel, talán a X—XI. században került. Ist­ván király és László király hadjáratain is feltűnt a kék és fehér zászlók „mellett a piros is. Ugyanígy a XVI., XVII. században is. Ekkor a végvárak kapitányai kaptak a királytól piros színű zászlót. Mikor a történet mesélésé- ben ide ért Kerekes Zoltán, a szobából nyíló kis raktárhe­lyiségből piros anyagot hozott ki. büfékocsijától staféta indul a folyosókon, s a sör, a bor jó­hangulatot teremt a férfiak között. Ilyenkor azután az egész vonat gyönyörködhet az első világháború katonanótái­ban, vagy éppen a legújabb Beatles-slágerben. Mint mindennek, az utazás­nak is megvan a maga illem­tana. Aiki hosszabb, rövidebb útra készül, elsősorban olyan ruhát öltsön, amiben kényel­mes a mozgás. Erre szükség van a csomag cipelése, le- s feltevése miatt. A nőknek a könnyű kosztüm, férfiaknak a vászonöltöny, vagy ingkabát a legjobb. Számolni kell azzal is. hogy tisztán tartható, mos­ható holmik legyenek ezek, mert hosszabb utazás végén a galléron, vállon ott a lera­kódott korom. Hosszabb úton az étkezés is sokkal higiénikusabban meg­oldható, mint ahogyan általá­ban azt az emberek teszik. Szalvétába csavart, otthon el­készített vajas, sajtos, szalá- mis zsemle, nylon tasakban mindig legyen a csomag tete­jén. Nem mindig nyílik lehe­tőség és mód a vonaton kéz­mosásra. Ezért jó, ha a zsem­le papírszalvétában van. így kézmosás nélkül is, a szalvé­tát fogva nyugodtan megehet- jük. A büfé-kocsi nem arra való, hogy ajtajában csoportot al­kotva az iszogató társaság el­fogja az utat. A mozgó árus ma már a legtöbb vonaton ki­szolgálja az utasokat, sörrel, fröccsél, szörppel. Az utazás nem ok arra, hogy alaposan a pohár fenekére nézzünk. Az italos, akaratának parancsol­ni nem tudó útitárs visszata­szító látvány. a vörös — Mit gondol, mi ez? — Nem tudom. — Nemrég vidékről hozták. Állítólag Bethlen Gábor er­délyi fejedelem piros színű zászlója volt. — Ezt miből állapítják meg? — A kutatók dolga, hogy a szövés, a festék vegyelemzése útján és összehasonlító kuta­tás alapján eldöntsék, való­ban az erdélyi fejedelem zászlaja volt-e? Budától a munkásmozga­lomig. A piros zászlót tehát sokan használták a függetlenségi mozgalmak idején. II. Rákó­czi Ferenc a tiszaháti job­bágyküldöttségnek ugyancsak piros zászlót adott; és azt mondta, majd a hívójelre ez alatt vonuljanak a császár el­len. A reform-mozgalmak ide­jén, 1830-ban például a Ma­darász testvérek, akik nyíltan republikánusoknak vallották magukat, ugyancsak vörös zászlót választottak jelvényü­kül. 1848. március 30-án a múzeumkerti gyűlésen res- publica kiáltások közepette emelték magasra a vörös zászlót. A honvéd hadsereg a dicsőséges szabadságharc ide­jén ugyancsak használta a Vasvári Pál szabadcsapata ez alatt harcolt. Bizonyára a pajtások is hallottak arról, hogy a cári hadsereg a sza­badságharc leverése után 56 Folt­tisztítás Méz: Langyos vízzel átmossuk az anyagot óvatosan és egész szá­razon vasaljuk. Jód: Szalmiákszesz oldat vagy hidirogónhiperoxid. Kávé: Mosható anyagok: forró szappanos víz, hideg vízzel öb­lögetni. Érzékeny, nehezen mosható szövetből: benzinnel vegyük ki. Kakaó: Ügy vesszük ki, mint a ká­vétól származó foltokat. Fon­tos tudnivaló, hogy a foltos anyagokat ne mossuk, ne főz­zük más, tiszta, foltnélküli anyaggal. Tintaceruza: Megmelegített glicerinnel bedörzsöljük az anyagot, utá­na bedörzsöljük citromlével. Meleg vízzel alaposan átmos­suk. Másik megoldás: ecettel és spiritusszal felváltva be- tupfoltuk az anyagot, utána meleg szappanos vízzel átmos­suk. Vigyázat, ez a megoldás nem vonatkozik gyapjúszöve­tekre. Gépolaj: Szalmiákszesz oldattal ki­dörzsöljük a foltot, utána langyos vízzel az anyagot át­mossuk. Tej: Ez a módszer minden anyagra érvényes, kivéve a selymet. Víz, szappan, esetleg szailmiákoldat, vigyázzunk ar­ra. hogy forróvizet ne hasz­náljunk. Selyemanyagot csak benzinnel kezeljünk. Körömlakk: Mosható anyagok és szöve­tek (műszálas anyagot, mű­selymei ily módon nem le­het kezelni), langyos vízzel megmossuk az anyagot, majd acetonnal oldjuk a foltot. zászlóról zászlót zsákmányolt a honvé­dektől. Ezeket a Szovjetunió 1941-ben visszaadta, sajnos azonban a közöttük levő két vörös zászló a háború viha­rában eltűnt. A munkásmozgalom kiala­kulásának idején, különösen 1867 után, mikor a munkás- egyletek alakultak, egyre több helyen tűzik ki ezt a zászlót. Egyik nagy munkásgyülésen ilyen felirat szerepelt a zász­lón: „Egyesüljetek munká­sokr A május elsejéken az ag­rárszocialista mozgalmak tag­jai Orosházától—Hódmezővá­sárhelyig, mindenütt a vörös zászlót emelték magasba. Vol­tak, akik azt mondták; haza- fiatlanok, mert ilyen zászlót használnak Európa-szerte, mindenütt. — Mit válaszolhattak erre akkor? — Azt, amit ma. Hogy a munkások Európa-szerte, de világszerte a haladásért, az emberi jogokért küzdenek és kiömlő vérük jelképe ez a zászló. 1905 és 1900 — Hosszú utat tett meg az emberiség az első piros színű zászlótól napjainkig. Akik ma a vörös zászló útját követik — az úttörőszervezetek tag­jaiként, — találkozhatnak olyanokkal is, akik még em­lékeznek az 1905-őt követő Bebújós kötény az első modell. Piros egyszínű kar­ton alapanyagra sárga margaréta rátét-mintát dolgoztak. A ikötényt ha­talmas zseb díszíti. Alja lekerekített és különösen hosszú nadrághoz csinos. Hátul gombolódlk a kö­zépső köténymodell. Anya­ga középkék cérnapuplin. Körben piros szegély dí­eseményekre. Sokat tudunk erről, de sajnos még nem mindent. Es mi — mondotta Kerekes Zoltán — örülünk annak, hogy a pajtások is segítenek e kutató munká­ban. — Az első világháborút kö­vetően a dicsőséges Tanács- köztársaság ideje alatt mint­egy 100 ezer magyar sorako­zott fel a vörös zászló alatt a proletár hatalomért. A Szov­jetunióban, de Európa-szerte ekkor magasan lobogott a Vörös zászló. Magyarországon a Tanácsköztársaság ideje alatt — és talán jó, ha ezt tudják a. pajtások is — a hadügyi nép­biztos rendelete alapján vö­rös zászlót kaptak a munkás- ezredek. Itt, a Hadtörténeti Múzeumban őrizzük például a Vasas Vörös Hadosztály, zászlaját, a csepeli II. Mun­kászászlóalj és a Harminc- egyes Vörös Ezred zászlaját, amelyet Kun Béla adományo­zott az ezrednek az északi hadjáratban való helytállásu­kért. — Tudunk arról, hogy Sze­geden például a Móra Fe­renc Múzeumban őrzik azt a zászlót, amelyet Horváth Mi­hály internacionalista katona hozott haza a Szovjetunióból, hogy itthon hívja harcba tár­sait a magyar munkáshatalo­mért. — A Tanácsköztársaságot kővető időszakról és a má­ról bizonyára sok emléket tudnak összegyűjteni az út­törő-kutatók és biztos lesz olyan úttörőcsapat, amely ma még számunkra is ismeretlen történeteket, eseményeket dol­goz fel. — mondotta befejezé­sül Kerekes Zoltán alezredes. Dóczi Imre sárgacsíkos szalag díszíti, s nem csak főzéshez, ha­nem vendégfogadáshoz is VÍZSZINTES: 1. Megvívása a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom fontos eseménye. (Névelővel.) 10. Elszme. 11. Puli teszi. 12. Helyhatározó rag. 14. Eltu­lajdonít 15. Német helyeslés. 16. Az SZTK elődje. 18. Is+ nem. 19. Magot hint. 20. Pusz­tít. 27. Rendben! 23. Szeszes­ital. 24. Férfinév. 25. Ókori nép. 26. Zenei szakkifejezés. 28. Ös táviratban. 29. Lófaj­ta. 30. Fohász. 32. K. R. 33. Hím kecske. 35. Papírra vet. 36. Budapest kapuinál halt hősi halált (Második négyzet­ben kettős betű.) 40. Olasz festő. (Folytatása a függ. 19). FÜGGŐLEGES: 1. Agyúlövése korszak kez­detét jelenti. 2. Lap van ilyen. 3. Régi súlymérték. 4. Kötő­szövet. 5. Elemi részecske. 6. Takar. 7. Vissza: fedd. 8. Tehén jelzője. 9. Helyhatáro­Megmozdult a baba is, Szőke haja kócos, A Brumtnogi Demeter Miért olyan morcos? Valaki a lábára Rátette a hintát, Böbe-baba fülébe Dötrmögi a (kínját! Csacsi-fogat csacsija Fürgén ugrik egyet. Iá... iá, köszönti Párjával a reggelt. A bohóc is tornászik Két rúd .végén körbe. Lisztes-fehér az álla. A kalapja pörge. Brumi, Böbe, facsikó. Bohóc, hinta vár rég. Megjöttek a gyerekek Kezdődhet a játék! 2 KÉRDÉS Füle hosszú Lába fürge Nem is hörcsög, És nem ürge Színe barna Néha szürke Tudod-e, hogy Mért oly fürge? (itnAu ngzoprn zy) A feje nagy Keze nincs. Gyerekeknek Mégis kincs. Lába hosszú Földet ér Ha elröpül Mit sem éri QqtugOßoi v) zó szó. 13. Névelős víz. 14. Talál. 17. Imrécske. 18. Gyü­mölcs. 19. A vízsz. 40. foly­tatása. 21. Bunkó eleje. 22. .. .mánia: Németország. 24. Keleti méltóság. 25. Termé­szetesen. (Utolsó előtti négy­zetben kettős betű.) 26. Csa­var. 27. Tölgyfajta. 28. Fele­lőssé tesz. 29. Apuka. 31. Te- meg én. 33. Helyhatározó rag( 34. Régi űrmérték. 37. Állóvíz. 38. Inda mássalhangzói. 39. O. D. Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1., 36., 40. és a függőleges 1. Az október S0-1 gyermekrejt­vény helyes megfejtése: Shakes­peare, Barkácsolás, Simson. Könyvjutalmat nyertek: Varga Éva Zagyvapálfalva, Csomány Lajos Nagybátony és Vallus Ta­más Pásztó. A könyveket postán küldjük éli Kovács Margit Történetek GYERMEKEKNEK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom