Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)
1966-11-15 / 270. szám
2 N O G R A T> nWítmfef TS. "frWtd Nines nyugalom as arab világban Hniünna nyilatkozata az izraeli agresszióról KAIRO (MTI) A kairói lapok a felháborodás hangján kommentálják a vasárnapi izraeli támadásokat, amelyek során tankokkal és repülőgépekkel hatoltak be Jordánia területére. Az izraeli agresszorok ürügyként azt hozták fel, hogy Izraelben egy teherautó aknára futott. Ezen a címen „megtorló hadműveletet” indítottak Jordánia ellen. A jordán csapatok visz- szaszorították a támadókat, két repülőgépet lelőttek és egy harmadikat megrongáltak. Három izraeli tankot kilőttek, hét tankot megrongáltak. A jordán veszteségekről a jelentés azt mondja, hogy egy repülőgép elveszett. A halottak számát izraeli részről mintegy ötvenre, jordán részről hatra teszi az ammani közlemény. A jordán hadsereget, és a polgári önvédelmi alakulatokat riadókészültségbe helyezték. A Szíria ellen intézett izraeli agresszióról a damaszkuszi rádió azt jelentette, hogy vasárnap délután egy páncélos osztag behatolt a határövezetbe. A szíriai alakulatok erélyes visszavágása után a szórványos tűzharc az esti órákig folytatódott. Haszuna az Arab Liga főtitkára nyilatkozatban ítélte el az izraeli támadásokat. — Az arab nemzet biztonsága Palesztina felszabadításától függ — mondotta Haszuna. — Ezt a Jordánia ellen intézett izraeli agresszió ismét bizonyítja. Izrael több mint egy hónap óta sorozatosan provokálja az arab államokat. Izrael nem tartja tiszteletben a fegyverszüneti megállapodási miközben békés szólamokat hangoztat. A helyzet megköveteli, hogy az arab országok az izraeli kihívások fényéber. újra megvizsgálják politikájukat. Az Arab Liga főtitkára megbélyegezte „bizonyos nagyhatalmak” magatartását Is. Az Ahram rámutat arra, hogy a Kairó és Damaszkusz között létrejött közös védelmi egyezményt olyan megtorló fegyvert adott a haladó arab erők kezébe, amely képes az izraeli agresszió visszavetésére. Csodálattal adózunk Jordánia népének és hadseregének azért a hősiességért, amellyel az izraeli agresszo- rokkal harcol. Vádlottak padjára kerül az imperializmus Vasárnap Londonban megkezdte háromnapos tanácskozását a Russell által kezdeményezett nemzetközi társadalmi törvényszék előkészítő bizottsága. Amint már jelentettük, a törvényszék előreláthatólag márciusban Párizsban megkezdi a tárgyalást Johnson elnök. Dean Rusk, Rubert McNamara, Henry Cabot-Lodge és Westmore-Land tábornok háborús bűneiről. Vasárnap Lord Russel elnökletével részt vett az első ülésen Daniié Dolci olasz Le- nin-béíkedíjas, Mehmet Ali Aybar, a török munkáspárt elnöke, Leilo Basso olasz politikus, nemzetközi jogász. Vladimir Dedijer jugoszláv történész és jogtudós- Kendzo Mónikává, az amerikai imperialisták vietnami háborús bűneinek kivizsgálására alakult japán bizottság főtitkára. An* neszt!a-rendelei Spanyolországban MADRID (MTI) A spanyol kormány amnesztiát hirdetett meg „a polgár- háborúból eredő valamennyi politikai bűncselekményre”. Vonatkozik a rendelkezés azokra az ítéletekre is, „amelyeket az érdekeltek távollé- tük miatt nem töltöttek le”. A rendelkezés értelmében a Franeo-ellenes polgárháborúban részt vett köztársaságiak visszatérhetnek az országba anélkül, hogy különleges bíróságok elé állítanák őket. A hétfői Humanité a spanyol demokratikus erők újabb győzelmeként üdvözli ezt a tényt. A lap rámutat, hogy a spanyol kormánynak ez a határozata a rendszer eddigi leglátványosabb vereségének másnapján, a szakszervezeti választások során elszenvedett kudarca után vált ismeretessé. A szakszervezeti választások valóságos népszavazás jellegét öltötték a rendszer intézményeivel szemben. A munkásbizottságok jelöltjeinek győzelme rendkívül súlyos csapást mér Francéra. Incidensek Indonéziában DJAKARTA (MTI) A Reuter hírügynökség közli, hogy a jövőben indonéz állampolgárok csak a KOT! (Legfelső Hadműveleti Parancsnokság) engedélyével távozhatnak tengerentúlra. A rendelkezés nyilvánvaló célja — mutat rá a Reuter —. hogy megakadályozzák a kommunisták emigrációját. Medarnbap (Észak-Szumátra) vár elszállításra hétezer kínai, akik Indonéziából Kínába akarnak menni. Medáni jelentések szerint Indonézek és kínaiak között összecsapásra került sor, mert indonéz suhancok megtámadták az egyik kínai tábort. Az összetűzésben 30 kínai és 10 indonéz sebesült meg. Ezt a hírt erősíti meg az Oj Kína hírügynökég is. Az Űj Kína szerint nyolcvan személy sebesült meg. A kínai külügyminisztérium erélyesen tiltakozott az atrocitás miatt. A közép-jávai Solo (Surakarta) városában is hasonló incidensek voltak. A KAPPI jobboldali középiskolás diákszervezet tagjai közül többet letartóztattak. KÉNYELMES! reskó férfi ing 54 forinttól. Színes zefir férfi Ing 91 faríntól. FrE'tó fiú irgek 19 forinttól 46 forintig. Festett zefir fiú ngek 19 forintlé’ 53 forintig kaphatók az ÁRUHÁZAKBAN ÉS SZAK ÜZLETEKBEN II norvég küliigyminiszter Moszkvában Tárgyalások a jószomszédi kapcsolatok jegyében MOSZKVA (MTI) Vasárnap este hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett John Lyng norvég külügyminiszter. Kíséretében van a norvég külügyminisztérium több magas rangú tisztviselője. A norvég vendégeket Gix>- miko szovjet külügyminiszter fogadta. A 60 esztendős Lyng tavaly októberben került be külügyminiszterként a polgári pártok koalíciós kormányába. Híve a norvég—szovjet jószomszédi kapcsolatoknak. Programnyilatkozatának fontos pontja volt, hogy Norvégia továbbra sem enged területén atomfegyvert elhelyezni és elutasítja a NATO „atomintegrációs” terveit Jóllehet a közel négymilliós lakosú skandináv ország tagja a NATO-nak, Per Horten kormánya nem ellenzi az országos vitát Norvégia további NATO-tagságának kérdéséről. A norvég külügyminiszter moszkvai tárgyalásai részben egybeesnek a finn kormány- küldöttség itteni látogatásával, ami módot ad az észak- európai térség problémáinak több oldalú megvizsgálására. A „Közös és az amerikai monopóliumok tt Az „Európai Gazdasági Közösség”, hat nyugat-európai országnak ez a zárt csoportosulása, amelyet „Közös Piac” néven ismerünk, a kezdet kezdetétől fogva éles ellentéteket keltett a benne résztvevő országok között, valamint közöttük és más államok között is Az EGK tagjai a diszkrimináció politikáját folytatják a külkereskedelem területén harmadik országokkal szemben. Ez a politika különösképpen a fölemelt vámtarifák megállapításában mutatkozik meg. Ez ellenkezést kelt még az Egyesült Államok részéről is, amely pedig politikai okokból elősegíti a „Közös Piac” megerősödését, mert ezt a NATO gazdasági alapjának tekinti. Az amerikai monopóliumok, amelyek Nyugat-Európa nagy áruszállítói, egyáltalán nem akarnak belenyugodni azokba a veszteségekbe, amelyeket kénytelenek elszenvedni az EGK magas vámtarifái miatt. Minthogy nem érhették el ezeknek a tarifáknak a csökkentését, megkerülő manőverhez folyamodtak. Ennek lényege az, hogy fokozták a „hatok” gazdaságába való behatolásukat. 1957-ben például, amikor aláírták az EGK-t létrehozó Római Szerződést, az Egyesült Államok közvetlen tőkeberuházásai e „közösség” országainak gazdasági életében 1 680 millió dollárra rúgtak, ez 37 százalékát tette ki annak az összegnek, amelyet az amerikai monopóliumok közvetlenül beruháztak Nvugat-Eurö- nában, s ez az érték 1964 végére már elérte az 5 400 millió dollárt. A „Közös Piac” megalakításáig az amerikai beruházások nagy részét Anglia gazdasági életébe irányították. Csupán 1957-ben a nyugat-európai országokban eszközölt amerikai tőkeberuházások teljes összegéből, amely 581 millió dollárra rúgott, Angliára 332 millió dollár jutott; a „Közös Piac” többi országának mindössze 212 millió dollár maradt. 1964-ben ez a helyzet azonban már erősen megváltozott. A ..Közös Piac” országaiban eszközölt amerikai beruházások nagy részét az autó-, az általános gépgyártó, a:; elektrotechnikai, a vegyi- és olajfeldolgozó iparba irányították. Ez a tőkeberuházási irányzat nem véletlen. Éppen ezek azok az iparágak, amelyek az amerikai társaságok nagyobb és érettebb tapasztalatainál fogva a legnagyobb profitot biztosítják. Így például a vegyi- és az autóiparra jut körülbelül a fele annak a beruházási Összegnek, amelyet az Egyesült Államok monopóliumai a „Közös Piac” országainak feldolgozó iparában eszközölnek. Jelentős mértéket értek el a gépgyártás egyes ágaiban eszközölt beruházások is, különösképpen például az elektronikus számítógépek gyártásában. Az amerikai monopóliumok európai fiókjainak konkurenciája a „Közös Piac” országaival szemben az utóbbiakat gyakran nagyon nehéz helyzetbe hozza. Az Olivetti olasz társaság például, amely írógépek és számítástechnikai cikkek gyártására szakosodott nemrég a pénzügyi csőd szélére jutott az erősebb amerikai fiókokkal vívott konkur- renciaharc miatt. Ma a „Közös Piac” országai nagyon nehéz helyzetben vannak. Korlátozzák az Egyesüli Államokból származó tőkeimportot? Egyelőre nem szánják rá magukat erre nyíltan, bár e lépés támogatói mind erősebben hangot adnak e kívánságnak. Ennélfogva egy lehetőség marad: állandó nyugtalanságban kell ólmok azzal a veszéllyel szemben, hogy az amerikai monopóliumok elfoglalják a kulcspozíciókat a „Kis Európa” gazdasági életében. A. Pokrovszkij, a közgazdasági tudományok kandidátusa AFRIKA 1966 Ha rápillantunk Afrika térképére — ahol a függetlenné vált országokat fehéren hagytuk, a gyarmati uralom alatt állókat pedig fekete színnel tüntettük fel —, a pár évvel ezelőtt megjelent térképekhez viszonyítva szembeötlő változásokat láthatunk. A 30 millió négyzetkilométer kiterjedésű kontinensen ma már csak kilenc országot mondhatnak magukénak a gyarmattartó hatalmak, amely az összterület mindössze tíz százalékát teszi ki. A közelmúltban végbement változások tükrében érdemes visszapillantanunk Afrika gyarmatosításának történetére. A földrész tulajdonképpeni gyarmatosítása, katonai és politikai birtokbavétele a XIX. század első felében kezdődött és második felében bontakozott ki teljes egészében. Az 1800-as évek elején még csak jelentéktelen gyarmatai 'vannak a franciáknak Észak-Af- rikában, az angoloknak a Guineai-partokon, a spanyoloknak Fernando Póo-ságetén. 1850—1860 között indul meg a kontinens belsejének felkutatása, bár kezdetben csak lassú ütemben. 1876-ban Afrika egész területének mindössze 11 százaléka volt gyarmat. Az Európában bekövetkezett gyors ipari fejlődés, s a2 ezzel járó nagyobb nyersanyag igény azonban ezen a téren is éreztette hatását. Jó üzletté vált Afrikában gyarmatokat szerezni. A területek megszerzését kezdetben kivételes jogokkal felruházott társaságok bonyolították le. Ilyenek voltak többek között az 1880-ban alakult brit Királyi Niger Társaság és a Kelet-afrikai Társaság, vagy a belga királynak Kongó állam nevű üzleti vállalkozása. Később az illető államok megvásárolták ezektől a Társaságoktól az ellenőrzésük alatt álló területeket A XX. század fordulóján Afrika területének már 90 százaléka a gyarmattartó hatalmak uralma alatt állt. Ez a helyzet aztán jelentéktelen változásoktól eltekintve egészen a második világháború végéig fennállott. A második világháború után a szocialista tábor növekvő ereje, gazdasági erősödése az afrikai népek függetlenségi mozgalmainak is szárnyat adott. Az egyre nagyobb számban fellángoló politikai és fegyveres harcok sikerei visszavonulásra kényszerítették a gyarmatosítókat. 1960-ban már 17 volt gyarmati állam független, 1964 végén pedig számuk 36-ra emelkedett. Ma 40 független afrikai államot tüntethetünk fél térképeinken. Megjegyzés: A térképen szereplő évszámok a függetlenség kikiáltásának időpontját jelölik. — TERRA —
