Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)

1966-11-02 / 260. szám

Világ Proletarier!, egyesültetek! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MFGYEI TANÁCS LAP/A XXII. ÉVF. 260. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1966. NOVEMBER 2. SZERDA Minden vezető kötelessége... <3 oldal) A balassagyarmati zenekultúra otthonában (4. oldal) Négy nagyarányú győzelem (a. oldal) Egészségesen fejlődik megyénk ipara, lassú az ütem az ipari beruházásoknál A Központi Statisztikai Hivatal Nógrád megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1966 I—III. negyedévi eredményeiről 1 & végrehajtó bizottságok megtárgyalták — BagJyasalja iejlod^Nét — Az eiHflő^axdáikodái problémáit — A talajjavítás feladatait Ipar Megyénk szocialista ipará­nak nettó termelése — a szénbányászat adatai nélkül 1966 í—III. negyedévében 0,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaká­nak termelését. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt ter­melése — az alacsony kaló­ria tartalmú bamaszénter­melés csökkentését célzó kormányhatározat következ­tében — értékben 10,6, mennyiségben 8,8 százalék­kal alacsonyabb mint egy évvel korábban. Ehhez — a tervszerű létszámcsökkentés mellett — hozzájárult az is, hogy a tröszt termelékenysé­ge 3,4 százalékkal alacso­nyabb mint az előző évben. A megye többi minisztéri­umi iparvállalata és fonto­sabb ipartelep — a két üveg­gyár kivételével — mind ter­melési értékben, minid ter­melékenységben jobb ered­ményt ért el, mint 1965 I—III. negyedévében. Különösen kedvezően alakultak a Sal­gótarjáni Acélárugyár és a Romhányi Cserépkályhagyár termelési és termelékenységi mutatói. Az előbbi (lényegé­ben az előző évivel azonos létszámmal, de 0,8 százalék­kal kevesebb munkaóra alatt) 3,2 százalékkal —, az utóbbi pedig (3,1 százalékkal alacso­nyabb létszámmal) 1,8 szá­zalékkal többet termelt, mint egy évvel korábban. Ugyan­ekkor — a létszámemel­kedések ellenére — az Öb­lösüveggyár termelése 12,1, a Síküveggyáré 8,8 százalék­kal alacsonyabb mint az előző év azonos időszakában, és mind a két vállalatnál romlottak a termelékenységi mutatók is. A tanácsi iparvállalatok termelése több mint 22,5 millió forinttal ( 11,1 száza­lékkal) magasabb, mint 1965 I—III. negyedévében volt. Legjobb teljesítést a Nógrád megyei Bútor- és Faipari Vállalat érte el, mely terme­lékenységének 39,5 százalé­kos javulásával 36,5 száza­lékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. A megye iparában foglal­koztatott munkások 45,5 százaléka dolgozik munka­normákon alapuló teljesít­ménybérben, és ezek mintegy negyede átlagosan 105 száza­lék felett teljesíti normáját. Nagyrészt a februári bérren­dezés hatására a munkások átlagos havi keresete — a hűségjutalom nélkül — 4,4 százalékkal rhagasabb, mint 1965 I—III. negyedévében. Továbbra is kellő ütemben folyik vállalataink export- termelése. A Salgótarjáni Acélárugyár 12,4, az Öblös- üveggyár 13,2, a Síküveggyár közel 50 százalékkal termelt többet exportra, mint egy .évvel korábban. A Bánya­gépgyártó Vállalat erre az évre előirányzott export kö­telezettségének már eleget tett. Üj exportáló üzemként jelentkezett a negyedév fo­lyamán a Tűzhelygyár is, amely gáztűzhelyeket ad át exportra. Beruházás — építőipar A megyénkben folyó ipari beruházások üteme nem ki­elégítő. A több mint 210 mil­lió forintos költségelőirány- zatú Tűzhelygyár gázkészülék gyártásának fejlesztésénél az időben megtörtént szerződés- kötések ellenére — nagy­mérvű lemaradás van. 1966 harmadik negyedév végéig az évi ráfordítási előirányzatnak csupán egyharmadát teljesí­tették, és az évi várható tel­jesítés is csak mintegy 55 százaléka lesz az előirányzat­nak. A legsúlyosabb lemara­dás az építési munkáknál van. Itt a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat — sok esetben hatáskörét meg­haladó problémák — (beton­vas, profilvasak, valamint különböző előregyártott vas- betanelemidk) — és egyéb nagyrészt objektív okok miatt az. ez évre előirányzott 14,1 millió forinttal szemben, csu­pán 3,8 millió forint értékű munkát végzett el. Mintegy 3 millió forint ér­tékű munka — a tervektől eltérően — 1967-re húzódik át a hideghengermű fejleszté­sénél, de lemaradás mutatko­zik az Öblösüveggyár feldol­gozó üzemének, és különös­képpen a Síküveggyár edző­üzemének munkáinál is. A tanácsi beruházások ráfordításainak értéke ez év I—III. negyedévében megha­ladta a 122 millió forintot. A ráfordítás csaknem 95 száza­léka kommunális célokat szolgál. Lakásépítkezésekre mintegy 33 millió forintot költöttünk. A negyedév fo­lyamán átadásra került az új 16 tantermes gimnázium, valamint az új megyei kór­ház kazánháza és konyhája is. A megyei szocialista építő­ipar 1966 I—III. negyedévi termelése meghaladta a 246 millió forintot. Az állami építőipar termelése 13,7, az egy foglalkoztatottra jutó termelésük 10,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A termelékenység különösen a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál javult nagymértékben, bár az 1964. évi színvonalat még mindig nem érték el. Mezőgazdaság A gabona-aratás megyénk­ben az előző évinél korábban, már augusztus közepén be­fejeződött A termésmennyi­ség — az előző évinél alacso­nyabb termésátlagok és a ki­sebb vetésterület következté­ben — nem érte el 1965 évit, de még mindig maga­sabb mint az 1965 évet megelőző években. Kenyér- gabonából közel 54 ezer, ta­karmánygabonából mintegy 29 ezer tonna volt az ez évi be­I takarított mennyiség. A ka­lászosok aratásával egyide­jűleg megkezdődött az őszi vetések alá való szántás, és tavaszi vetések alá való mély­szántás is. Az élőbhiit — ok­tóber 15-ig —, 88,1 az utób­bit pedig 35,8 százalékban végezték el szövetkezeteink. Ugyancsak október 15-ig a burgonyaszedéssel szinte tel­jes egészében, a cukorrépa szedéssel felerészben végeztek. A terület egyharmadán be­fejezték szövetkezeteink a kukoricatörést is. A terme­lőszövetkezetek burgonya, cukorrépa és kukorica termés­átlaga előreláthatólag lénye­gesen magasabb lesz, mint az előző évben. A vártnál nagyobb burgonyatermés tá­rolásának problémáját a szö­vetkezetek prizmába rakás­sal, illetőleg vermeléssel ol­dották meg. A cukorrépa el­szállítása folyamatosan törté­nik. A kedvező száraz idő­járás következtében a kuko­rica tárolása nem fog külö­nösebb nehézséget okozni. Kereskedelem A megye kiskereskedelmi áruforgalma 1966 I—III. ne­gyedévében a tervezettnél gyorsabb ütemben emelkedett, és bár az országos 7,9 száza­lékkal szemben csak 6,9 szá­zalékkal nőtt, 1965 I—III. negyedévéhez viszonyítva az időarányos tervet így is 24 millió forinttal meghaladta. A forgalom alakulását nagyban befolyásolta, hogy az ismert bérpolitikai intézkedések kö­vetkeztében a tavalyinál mintegy 6 százalékkal maga­sabb volt a vásárlóerő ki­áramlás, és ez a forgalom növekedésének irányába ha­tott. A februári árintékzedé- sek — egyes élelmiszerek, és a tüzelőanyagok árának eme­lése — a lakosságnak több­letkiadást okozott, egyes ru­házati cikkek árcsökkentése, a kiárusítások és esetenkinti leértékelések részben ellen­súlyozták az előbbiek hatá­sát. A ruházati cikkek for­galmát befolyásolta, hogy egyes cikkeknél — amelyek­nek árait az I—III. negyedév folyamán csökkentették — ellátási és választékbeli hiá­nyosságok miatt a keresletet a kereskedelem nem tudta kielégíteni. A hét elején ismét több já­rási-városi tanács végrehajtó bizottsága tartotta meg ülését. X Salgótarjáni Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Bagiyas- aija fejlődését es fejlesztésé­nek lehetőségeit vitatta meg — a VB 1960. július 27-i hely­színi vizsgálata végrehajtásá­nak tükrében. Az akkor elfo­gadott egyszerűsített általános rendezési terv szerint 1980-ban 2564 lakosa lesz Baglyasaljá- naik, s ennek figyelembevéte­lével kell biztosítani azokat a kommunális, kulturális, egész­ségügyi és kereskedelmi háló­zatot, amely biztosítja a vá­ros e körzetének is zavartalan ellátását. A városrész fejlesz­tésére 1960-tól az elmúlt évig, 1965-ig több, mint 6,2 millió forintot költöttek. Az idén is 1,2 millió forintot használnak fél. A fejlesztés során a víz- gazdálkodás javítására 1,3, út­építésre és karbantartásra 2,4, villamosításra 1,1 millió forin­tot fordítottak. Parkosításra 80 ezer, az egészségügyi intéz­mények működtetésére 400 ezer-, házhedyrendezésre 518 ezer, lakóházfelújításra pedig 425 ezer forintot költöttek. A végrehajtó bizottság a fej­lesztés további lehetőségeit is megvitatta. Megállapította, hogy a távlati tervet figye­lembe véve Baglyasaljának vannak olyan létesítményei, amelyek férőhely szem,pont­jából kielégítőek — általános iskola, óvoda, orvosi rendelő. A fejlesztésnek legfontosabb feladata, hogy véglegesen ren­dezzék a települést, kettészelő Raglyaspatak szabályozását, illetve befedését és a mellet­te húzódó út építését. Az el­készült végleges terv szerint erre a munkára 13 millió fo­rintot biztosítottak. A patak­rendezés első ütemének meg­valósítására 3,2 millió forin­tot költenek, a további mun­kálatokat előreláthatólag a harmadik ötéves terv végére fejezik be. Véglegesen rende­zik az átvett bányai lakások környékét, a kereskedelmi há­lózatot, a vendéglátóegysége­ket, és tervezik egy negyven­személyes bölcsőde építését is. A fejlesztési terv más létesít­mény megvalósítását is bizto­sítja. A Salgótarjáni Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának ülé­sén a járás termelőszövetke­zeteinek erdőgazdálkodásával foglalkoztak. A közös gazda­ságok erdőterülete több mint tizenegyezer kataszteri hold­ra növekedett, mivel az el­múlt év oiktóber elsejével a korábbi közbirtokossági erdő is a termelőszövetkezetek ke­zelésébe került. Az erdészet gazdasági évét szeptember 30- al zárták. így a vizsgálat tár­gyát elsősorban ez a gazdasági év képezte. Megállapítást nyert, hogy a tervezett 16,136 köbméter fakitermelési tervü­ket csak 14 603 köbméterre teljesítették — legnagyobb a lemaradás a bányafa kiterme­lésben. A lemaradás okát ab­ban látják, hogy a tervben meghatározott területről az erdőrész nem biztosította a becsült fatömeget. A következő gazdasági év feladatait is meghatározta a végrehajtó bizottság. Jövő év október 1-ig 14 532 köbméter fát kell termelőszövetkezetek­nek kitermelni, amiből kö­telező állami felvásárlásra 1676 köbmétert biztosítanak. Ugyanakkor elvégzik az erdő­művelést, a természetes és mesterséges erdősítést, a ta­lajelőkészítést és az ápolást is. X Pásztói Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága a mező­gazdasági üzemek talajerő helyzetéről és a talajjavítás feladatairól tárgyalt. Mint megállapították, az elmúlt évek során a termőföld táp­anyag pótlására csak mini­mális mértékben, a növelése­re pedig egyáltalán nem kerül­hetett sor, aminek oka az, hogy a közös gazdaságok ál­latsűrűsége igen alacsony. Is- tállótrágyázást a közös szán­tóterület 7,9 százalékán vé­geztek csak 1961-ben. az el­múlt évben viszont már csak 7,2 százalékán. Az idei terv a szántóterület 14,9 százalékát írja elő. Annál nagyobb mér­tékben növekedett a műtrágya felhasználás. A talajjavítás meggyorsítá­sa céljából 1960-tól napjain­kig meszezést, illetve kémiai talajjavítást 8500 holdon vé­geztek. Az idén újabb 848 hol­don végeznek ilyen munkát. Szolgáltató kombinát épül Szécsényben Szolgáltató kombinát épül Szécsényben a járási OTP Sók melletti épületek helyén. A javító-szolgáltató tevékeny­ség bővítésére, a kihelyezett műhelyek számának növelé­sére nagy szüksége van a szé- csényi járás 30 ezer lakójá­nak. mivel a jelenlegi öt részleggel működő Szolgálta­tó Kisipari Szövetkezet je­lenlegi formájában már nem tudja az egyre növekvő igé­nyeket kielégíteni. A Szol­gáltató Ksz régi helyén fel­épülő 750 négyzetméter alap- területű modem csarnoképü­let terveit most készítik a Tanácsi Tervező Irodán. A jelenleg 43 dolgozót (három helyen) foglalkoztató Ksz új telephelyének felépülése után éves bevételi tervük 2,5 mil­lió forintról 3,5 millióra emel­kedik majd. A másfél millió forintos be­ruházással épülő szolgáltató- ház építését a tervek szerint jövő nyáron kezdik meg és egy év múlva már a lakos­ság szolgálatába állítják. Már tart a kongresszusi hó­nap a Salgótarjáni Acéláru­gyárban, amelyet az ifjúsági üzem kezdeményezett. Csat­lakoztak hozzá a gyárban te­vékenykedő KlSZ-alapszerve- zetek, a különböző gyáregysé­gekben dolgozó ifjúsági bri­gádok és többen az időseb­bek közül is. Az október 25-től. novem­ber 25-ig tartó kongresszusi hónap alatt a fiatalok az éves terv — belföldi kötelezettsé­gek és export — idő előtti végrehajtásához kívánnak se­gítséget adni. A szegcsomagolóban egy- egy fiatal műszakonként az előírtnál tizenöt csomag szeg­gel készít be többet. A kovácso­ló gyáregységben tevékeny­kedő fiatalok közül a fejsze­gyártók 40, a csákányt elő­állítók pedig 50 darabbal te­tézik meg az előírt napi tel­jesítményt. A hideghengermű­ben a 450 ezer darabra szóló óra- és játékrugó rendelést december 25-re teljesítik, ami azt jelenti, hogy naponta 310 rugóval gyártanak többet, mint amennyit a program előírt. Ugyanitt a műszaki brigád tagjai a DEMAG-gép kének a fokozásával járulnák hozzá az éves exportterv de­cember 15-i teljesítéséhez. A huzalműben a fémbevont hu­zalokból 200 tonnával adnak többet, ugyanakkor decem­ber 5-re teljesítik az éves export bútorrugó terveit. A többi alapszervezetek fiatal­jainak — öntöde, energia, központosított irodák, anyag- és áruforgalmi főosztály — felajánlásai a gyár rendbeté­telére, vasgyűjtésre, az anyag- tároló helyek rendezésére irá­nyulnak. Ezenkívül az áruk — belföldi és export — ki* szállításának a meggyorsítá­sára, rakodó brigádokat szer­veznek. A termelő munka jobb el­végzésére tett felajánlások mellett az említett időszak­ban társadalmi akciókra is sor kerül. Szerveznek kong­resszusi vasárnapokat. egy alkalommal Pedig vietnami műszakot. A kongresszusi hó­nap felajánlásai —, atmeny- nyiben a fiatalok beváltják ígéretüket —, újabb 500 ezer forint hozzájárulást jelente­nek az éves terv teljesítésé­hez. A KISZ fiotolok kezdeményezésére Kongresszusi hónap az Acélárugyárban forgásidő-kihasznalás mérté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom