Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)
1966-11-10 / 266. szám
4 N Ó G R A D 1 966. november 10. csüffimtök Megkezdte munkáját a A meni^zdaság szöciuLsía álszervt^ésévél incgváí^o^ttt Kágtád megve parasztságának élete is. A nagyüzemi gazdálkodás beláíhaiatlau táv Utókat nyitott a szorgalmas parasztemberek előtt. Hont, Drégely palánk és Ipolyveee környékén évente több millió íorintot hoz az eper a szövetkezeteknek és a tagoknak is megkezdődött a szakosítás. Kialakultak a megyei pártértekezSet (Folytatás a 3. oldalról) rétéért annak a szervnek, amelytől a megbízatást kapta. Politikailag pedig felelős a pártszervezetnek, mely a kommunisták véleményét, akaratát képviseli. Hatékonnyá vált pártszervezeteink gazdasági szervező munkája. Ebben az időszakban nagy számú pártaktivista és vezető nevelődött ki, a pártbizottságok és szervezetek irányítói és kezdeményezői voltak a munkának. Szakítottak a korábbi mennyiségi szemlélettel és a termelékenység, a műszaki haladás feltételeinek megteremtése került előtérbe. Sok meg nem értéssel találkozunk a gazdasági irányítás reformjának értelmezésében. A munkások egy része — köztük párttagok is — félnek az új fogalmaktól, az áruviszonyokat, kategóriákat, piacot, nyereséget csak a kapitalista gazdaság jellemző vonásainak tartják. Pedig ezek a népgazdaság tervszerű irányításával összehangolva, a termelőeszközök szocialista tulajdona alapján jól szolgálhatják a szocializmus építését, sőt, csak ezek segítségévei gyorsíthatjuk meg fejlődésünket. A politikai irányítás színvonalának emelése összefügg a gazdasági irányítás reformjával. A pártbizottságok és pártszervezetek értessék meg a reform lényegét, a kommunisták álljanak lei mellette és ennek szellemében biztosítsák az egységes cselekvést, szervezzék a közgazdasági propagandát Beruházásokra a második ötéves tervben 3.3 milliárd forintot fordítottunk a szocialista szektorban, melyből, állami beruházás 2,8 naiiiárd volt Több, mint 58 százaléka építési jellegű, és főleg kommunális, kulturális célokat szolgál, amelyekkel jelentősen behoztuk korábbi elmaradásunkat A beruházások nagy volumene következtében a tervezési kapacitás nem elégítette ki az igényeket és ennek hatása érződik a harmadik ötéves terv feladatainak előkészítésénél. A kommunális és szociális létesítményekkel megkezdtük a hiányzó közintézmények pótlását Salgótarján átépítését. Ennek során még jobban megmutatkoztak az előkészítés hiányosságai. Egészségügyi és kulturális beruházásaink a második ötéves terv végére, illetve a harmadik elejére tolódtak el. Elmaradt a kapcsolódó és járulékos , beruházások jelentős része. Kapacitás hiánya miatt az elmúlt években 228 millió forintot nem tudtunk felhasználni. A beruházó és kivitelező kapcsolata nem javult kellő mértékben. További előrehaladásunk feltétele a vállalati és tanácsi beruházó szervek szakmai és szervezeti megerősítése. Gyökeres változás a mezőgazdaságban Az 1962-es pártértekezlet óta gyökeres változás történt a mezőgazdaságban. A szocialista átszervezéssel megteremtettük a nagyüzemi gazdálkodás feltételeit. A megyei párt- bizottság fellépett az egyoldalú ipari szemlélet ellen és törekedett az ipái- és a mező- gazdaság közötti helyes arányok kialakítására. A határozatok végrehajtásában eredményes munkát végeztek a pártszervezetek. Érvényesítették a párthatározatok szellemét, élen jártak a falu új arculatának kialakításában, a lakosság tudatának formálásában. A mezőgazdaságban dolgozók elfogadták és támogatták a párt javaslatait. A közős gazdaságok megerősödésével növekedett a termelés, főteg -az-árutermelés és mezőgazdaság fejlesztésének íő irányai. Szélesedett a parasztság politikai látóköre, bővült szakmai ismerete, javult az üzemek vezetési színvonala. Az elért eredményekért dicséret illeti a mezőgazdaságban dolgozókat, szorgalmas parasztjainkat. Köszönet munkásosztályunknak a mezőgazdaság számára nyújtott áldozatkész segítségért. A mezőgazdaság összes termelése 11 százalékkal haladta meg az előző öt évit, ami valamivel jobb az országos átlagnál, és a termékek felvásárlása 4,6 százalékkal kedvezőbb az országosnál. Az előző pártértekezlet egyik fő feladatként jelölte meg a termésátlagok növelését, ezen belül kenyérgabonából 11 mázsás holdanként! termés elérését. A feladatot teljesítettük és tavaly kenyérgabonából 11,8 mázsát takarítottunk be holdanként. A búza átlagtermése 12,7 mázsa volt, mely először fordult elő a megye történetében, és ebben az évben is 11,7 mázsa körül alakult. Mindez az átlagok állandósulására enged következtetni. Ellentmondás tapasztatható a jelenlegi termelési szerkezet és a közgazdasági adottságok között. Lassúbb volt a jövedelem növekedésének üteme, mint a termelés bővítése. A pártszervezetek és a tanácsok javasolták a termelési és a ve< ésszerkezet fokozatos, az üzemi adottságoknak megfelelő módosítását. Ki kell alakítani az üzemek adottságainak legmegfelelőbb termelési szerkezetet. Ennek érdekében a szántóföldi művelésre nem alkalmas területeket maß — főleg erdő és legelő — művelési ágként hasznosítsák. Készítsék el az üzemfejlesztési terveket a 2002T965, és az azt kiegészítő kormányhatározat szellemében. A vetésszerkezet kialakításánál gondoskodjanak a kötelező kenyér- gabona vetésterület maradéktalan betartásáról, a termésátlagok növeléséről. Állattenyésztésünk kedvezően fejlődött és gazdaságos lett. A nagyüzemi gazdaságok állatállománya — a ló kivételével — növekedett. Az átlagosnál nagyobb volt a fejlődés sertéstenyésztésben. A létszámmal és a tenyésztési színvonallal párhuzamosan emelkedett az árutermelés is. A sertéshizlalási idő 3—4 hónappal lerövidült. A korábbinál egy kilóval kevesebb takarmányból állítanak elő egy kiló húst Termelőszövetkezeteinkben a szavasmarha- hizlalás több, mint négyszeresére, a tojástermelés tizenötszörösére emelkedett. Lemaradás van a tejtermelésben. Az egy tehénre jutó évi átlagos tejhazam az állami gazdaságokban 82,8, a termelőszövetkezetekben 94,1 százaléka az 1960. évinek. Oka, hogy az állattenyésztésben a hagyományos módszereket nehezen váltják fel az újabbak. A háztáji állatállomány csökkent. Főbb okai: a szarvasmarha-tenyésztési kedvet nem ösztönzi a felvásárlási ár, a falusi lakosság városias életformára törekszik, a helyi vezetők egy része — a közös féltése miatt — nem támogatja a háztáji állattartást. A megye valamennyi szektorában biztosi tani kell, hogy a szavasmarha és a juhtenyésztés minőségi és mennyiségi fejlesztése legyen a fő. Ki kell használni a háztáji gazdaságokban levő állati férőhelyeket. Az árutermelés és értékesítés összehasonlíthatatlanul magasabb a szocialista átszervezés előttinél. A felvásárolt termékek értéke 1960- hoz viszonyítva 33,6 százalékkal emelkedett, és nőtt a szabadon értékesített, áruk meny- nyisége is. Baromfiból kilencszer, kenyérgabonából háromszor, tojásból '< két és félszer, tejből 26 százalékkal többet vásároltunk fel, mint az előző Időszakban. As? aratermelés Jtfeaebedési -itteniét továbbra is tartanunk kell. Húsból a tervidőszak gére érjük el az évi 800—850 vagon fel- rárlást. A termelés növekedése a harmadik vés tervben biztosítsa a 13—15 százalékot. '. fsz-eknél az utóbbi három év átlagával negegyző évenkénti fejlődést kell felmutatni. Az üzemek fordítsanak fokozottabb figyelmet a munka termelékenységének növelésére. a költségszint csökkentésére, tartalékaik feltárására, új termelési módszerek bevezetésére. A pártszervezetek és kommunisták biztosítsák, hogy a célkitűzések kifejezésre jussanak a gazdasági tervekben. A mezőgazdaság a második ötéves tervidőszakban termelési alapok képzésére 900 millió forint beruházást kapott, ' ebből a tsz-ek 473 millió forintot használlak fel. Sajátos domborzati és talaj viszonyaink és munkaerő-ellátottságunkhoz viszonyítva beruházásaink — épületekben és gépekben — elmaradtak a szükségletektől. Gyors ütemben fejlődött o gép- és eszköz- ellátottság. A traktorállomány 90 százalékkal növekedett és az egy traktoregységre jutó szántóterület a felére csökkent. Megváltozott az erőgépállomány szerkezete, mind több a nagy teherbírású, lánctalpas és univerzális traktor. Gépekből és eszközökből teljes egészében pótolni tudtuk a kisparaszti felszerelést. A kalászosok betakarítását 80—85 százalékban gépesítettük. Viszont elmaradt a belső szállítás gépesítése. Elő kell irányozni a fontosabb munkák komplex-gépesítését, elsősorban a termelés fejlesztéséhez szükséges gépeket vásárolják, a technikai fejlesztés érdekében A szervezett talajvédelem és a vízrendezés a megyei pártbizottság egyik nagy jelentőségű kezdeményezése. Megvalósítására 65 millió forintot fordítottunk. A rétsági járásban megkezdődött a komplex talajvédelem, melyet 1967-ben kiterjesztünk a salgótarjáni járásra is. Az Intézkedések ellenére a talajvédelmet még mindig a tervszerűtlenség jellemzi. A megyei pártbizottság munkájában fontos helyet foglalt el a párt agrárpolitikájának maradéktalan megvalósítása, és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszilárdítása, fejlesztése politikai munkánk középpontjában állt. E törekvéseknek csak részben tudtunk eleget tenni, ezért továbbra is egyik fő feladatunknak tekintjük. A tsz-ek fejlesztése érdekében kedvezőbb üzemi méretek kialakításáért egyesüléseket kezdeményeztek, melyeket hatékonyan segítettek a járási párt és tanácsi szervek. A közös gazdaságok száma 149-ról 95-re csökkent. Különösen eredményes munkát végzett a Salgótarjáni Járási Pártbizottság. Módszereiket, tapasztalataikat más járásban is felhasználták, A tagok közösből származó jövedelme 1962 óta mintegy 30 százalékkal nőtt Ennek ellenére a jelenlegi évi 9126 forint jövedelem alacsonyabb az országos 12100 forintos átlagnál. Ez elsősorban hegyvidéki viszonyainknak tulajdonítható. Kedvezőtlen adottságainkat a vezetés színvonalának emelésével, jobb munkával, az anyagi érdekeltség szüntelen érvényesítésével ellensúlyozhatjuk. így került bevezetésre a hagyományos munkaegység mellett a nádudvari, a százalékos és a garantált készpénzfizetéses forma. Ez utóbbit jelenleg hét termelőszövetkezetünkben alkalmazzák eredményesen. A tapasztalatok alapján ezt szélesíteni és fejleszteni kívánjuk. Az üzemek vezetőt többségükben állandósultak és bizakodással dolgoznak. Mindez a munka termelékenységének növekedésében realizálódott. A gyorsabb ütemű fejlődést nehezíti, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya csökkent. A tsz taglétszámon belül a férfiak aránya az országos 61,5 százalékkal szemben 41,1 százalék. Az átlagos életkor négy évvel magasabb az országosnál: ötévenhét év. A gyalogmunkák túlnyomó részét nők végzik, többségük ipari munkás felesége. Pártszervezeteink nagy figyelmet fordítottak a tsz-demokrácia érvényesülésére és fejlesztésére. Munkájukat nehezítette, hogy egyes gazdasági vezetők lebecsülik a tagság véleményét, a demokrácia fokozatos szélesítése, nem tartott lépést a társadalmi fejlődés követelményeiveL A választott testületek munkája sok esetben formális volt. Nehezen tudták biztosítani — különösen az egyesült tsz-ekben — a közgyűlések határozatképességét. a tagság többségének részvételét A következetes és áldozatos munka ellenére csak lassan csökken a gyenge tsz-ek száma: az 1962. évi 82-ről 49-re. Továbbra is egyik fő feladatunknak tartjuk a rossz gazdasági eredményt elérő tsz-ek felemelései legalább közepes színvonalra. A tsz-ekkel kapcsolatban álló mintegy 40— 50 vállalat és szerv sok esetben figyelmen kívül hagyta a tsz-demokráciát és önös érdekeit igyekezett megvalósítani. Jól kiépített apparátusukkal az erősebb pozícióját érvényesítették. A tsz-ekkel kapcsolatban álló szervek és vállalatok a jövőben tartsák tiszteletijén a demokráciát és a kereskedelmi üzleteknél egyenlő partnerként kezeljék a közös gazdaságokat. Állami gazdaságaink összevonása után megfelelő üzemi méretek alakultak ki. A növénytermesztés és az állattenyésztés aránya jó, szakember-ellátottságuk megfelelő. Nem javult kellőképpen a termelési színvonal, mivel gazdaságaink rekonstrukciók és beruházások tekintetében igen elmaradottak. Színvonalukat több tsz erősen megközelítette, sőt elérte. Alig egy-két gazdaság szolgál példaképül, miat a Szér.senyi Állami Gazdaság, amely tize négyszeres élüzem. Á következő időszakban nagyobb figyelmet fordítsanak a gazdálkodás minőségének emelésére, az üzemek korszerűsítésére, a legfejlettebb módszerek alkalmazására. A tervidőszak végére biztosítsák, hogy veszteséges gazdaságunk ne legyen. Az állami erdőgazdaságok a megye közel százezer kát. hold erdőterületének felügyeletét látják el, melyből 63,1 százalék a Cserháti Állami Erdőgazdasághoz tartozik. Tevékenységük a második ötéves tervben pozitívnak értékelhető. Éves fakitermelési és iparifa tervüket rendszeresen 10—15 százalékkal túlteljesítik. Gazdálkodási eredményeik az országos átlaghoz viszonyítva kedvezőéi;. Erdőtelepítési és rekonstrukciós terveiket teljesítik A telepítési ütem fokozása érdekében intézkedtünk a kopáros területek fásításának meggyorsítására, a rontott erdők gyorsabb ütemű felújítására. Legtöbb problémát okoz a tsz-erdők újjátelepítése. A megfelelő anyagiakkal rendelkező tsz-ek is kevés gondot fordítanak erre, viszont gyakori az oktalan erdőirtás. Az állami gépállomások gépjavító állomásokká történő átszervezése folyamatban van. Gépeiket fokozatosan megvásárolják a tsz-ek. A harmadik ötéves tervben három gépjavító állomást tervezünk kialakítani. A megyei gépjavításokon túl bekapcsolódnak az országos javító hálózatba is. Emellett a megyén belül el kell látniok a tsz gépi berendezések karbantartását. A falusi lakosság 40 százaléka tagja a fSIdmíívesszövetkezeteknek. Taglétszámukkal nem áll arányban a lakosságra gyakorolt politikai-nevelő és tudatformáló befolyásuk. Munkájuk, érdeklődési körük mindinkább a kereskedelmi tevékenység felé tolódik. Sokat javult a falusi kereskedelmi hálózat színvonala és az áruellátás, fejlődött az ételféleségek és a tartós fogyasztási cikkek forgalma. Kedvezőbben alakul a gyümölcsfacsemete ellátás és a helyi igények kielégítésére történő termeltetés. Nem mondható ez el a lakossági szolgáltatásokról. Célkitűzéseink megvalósítása nyomán fejlődik, szerkezetileg átalakul a megye mező- gazdasága, fokozódik és gazdaságosabbá válik a termelés. Létrehoztuk az alapokat a fejlesztés számára, a mezőgazdaságban dolgozók anyagi helyzetének javítására. Mindez a munkás-paraszt szövetség erősítését, a szór cializmus mielőbbi felépítését szolgálja. Sürgető feladat a lakosság jobb ellátása A lakosság életkörülményeinek javításává® összefüggésben jelentősen megnövekedett a közlekedés szerepe. A második ötéves tervben valamennyi vasútállomással nem rendelkező községet bekapcsoltunk az autóbusz közlekedésbe. Megkezdődött a Hatvan—Salgótarján közötti vasútvonal korszerűsítései mely tovább folytatódik a harmadik ötéves tervben. Salgótarján belső közlekedését javítja a vasútvonal felemelése, közúti alul-1 járó megépítése. Az eddigieknél nagyobb mértékben szorgalmazzuk közúti hálózatunk fejlesztését, korszerűsítését. Nagymértékben növekedett megyerik te-' reskedelmi forgalma is. A megyei pártbizottság határozata alapján megkezdődött a kereskedelmi hálózat korszerűsítése, és különösen nagy fejlődés tapasztalható a MESZŰST falusi boltjain áL Megkezdődött Salgótarján korszerű üsdet- háiózatának kiépítése, azonban a továbbiakban is sürgető feladat — a lakosság jobb ellátása érdekében — a még hiányzó szakboltok létrehozása, a zöldség-gyümölcsellá- tás javítása. A jövőben fokozottabb gondot kell fordítani a kereskedelmi ellátásra, kulturáltságának növelésére, a lakosság igényeinek teljesebb kielégítésére. Feladatunk a foglalkoztatottság megoldása Az elmúlt öt év alatt mintegy háromezer új munkahelyet létesítettünk. A második ötéves terv során megoldottuk a Balassagyarmaton jelentkező munkaerő foglalkoztatását. Salgótarjánban és környékén nem javult kellő mértékben a foglalkoztatottság. Az utóbbi években jelentkező munkaerő elhelyezési gondjaink okai: a mezőgazdaság átszervezése következtében nagyarányú áramlás indult meg az ipari üzemek felé, iparunk szerkezetéből adódóan nagyobb női munkaerőfelesleg jelentkezik, az ország gyors energiamérleg átalakulása következtében visszafejlődik a bányászat, nagyobb számú fiatal korosztály belépésével kell számolnunk a következő években. Számításaink szerint 13—14 ezer fő elhelyzését kell megoldanunk. Mivel 1970-ig a munkaerő elhelyezésénél nehézségek jelentkeznek, szigorú munkaerő(Folytatás az j. oldalon)
