Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)

1966-11-10 / 266. szám

19W. november 10. csirtörtclí NÓGRÁD Megkezdte munkáját a megyei pártértekezlet zés mintegy 30 millió forint többletbevételt jelentett, melyben , több, mint tízezer ember részesült. Az elmúlt öt évben az OTP betétállomány több mint négyszeresére növekedett. Ez is kifejezi a lakosság életszínvonalának emel­kedését, a párt eddigi politikájával szembeni bizalmát. A második ötéves tervben 1800 állami la­kást építettünk és . 5760 magánerőből készült el. Jelentősen javult a lakások felszereltsége. A következő tervidőszakban mintegy 1200 ál­lami lakást építünk, azonban ez az ütem nem elégíti ki az igényeket. Tovább kell növel­nünk a sorházak, szövetkezeti lakások épí­tését és támogatjuk a kislakásépitkezést, a KISZ-lakásépítési akióját. Megyénk lakosságának életszínvonala emelkedett, lényegesen jobb körülmények között élünk, mint az 1960-as évek elején. Életszínvonal propagandánk mégis deffenzív jellegű, az igények gyakran jóval meghalad­ják a lehetőségeket és a köztudatban nem kötődnek eléggé a végzett munkához. Tudjuk, hogy egyes rétegek — különösen a segéd­munkások és a nagy családosok — életszín­vonalának emelkedése nem kielégítő. Párt- szervezeteink látják ezeket a problémákat, mégis gyalcran kitérnek a munkásokat fog­lalkoztató kérdések elől. Meg kell vizsgálni a lakásépítést és elosztást, a piaci árak stb. kérdését, és amennyiben jogosak állami és gazdasági vezetőink intézkedjenek a megol­dás érdekében. Ha jogtalanok, lépjenek fel velük szemben határozottan, és akadályoz­zák meg az ilyen vélemények terjesztését. Ideológiai és kulturális életünk feltétele a munkásosztály vezető szerepének erősítése. Ennek útjából el kell távolítani az akadályokat, melyek „szakmai” indokolás­ban, revizionista köntösben, vagy ' a szektás módszerek felelevenítésének formájában je­len tkeznek. Téves az az álláspont, mely a munkásosz­tály vezető szerepét a munkapad mellől funk­cióba állított személyek számán méri le. Nem lehet egyetérteni azzal a felvetéssel sem, hogy a munkásosztály az utóbbi időben fo­kozatosan feladja pozícióit. A munkásosz­tály vezető szerepe osztálycélkitűzéseinek kö­vetkezetes megvalósításában, példamutatásé- ban fejeződik ki. A fontosabb vezető beosz­tásban ma is a párthoz, rendszerhez hű, ki­próbált vezetők vannak. emberektől független koncepciók ellen. A gyakorlat azt mutatja, hogy eszmei nevelés nélkül nem lehet eredményesen megoldani a gazdasági feladatokat. Az anyagi ösztönzés és a nevelés együttesen és* kölcsönhatásban jelentkezik. A gazdasági élet vezetői többet foglalkozzanak — a gazdasági tevékenység mellett — annak emberi, politikai, nevelési feladataival Harcolunk a káros eszmei irikség ellen Számolnunk kell azzal, hogy még széles rétegekben él a burzsoá nevelés hatása. Az imperialista környezet és a belső osztályel­lenség felerősíti az antimarxista nézeteket, terjesztésükhöz fűzi fellazítást restaurációs tevékenységét. Az imperialista propaganda minden rendelkezésére álló eszközzel igyek­szik beférkőzni dolgozóink tudatába. A káros eszmei nézetek egyike a naciona­lizmus. Nyilvánosan vereséget szenvedett, a közvélemény általában elítéli. Alkalmazko­dik a megváltozott körülményekhez, burkolt formában jelentkezik, finomítja módszereit. Igyekszik bizalmatlanságot kelteni egyes szo­cialista országok irárit, kétségbe vonja a gaz­dasági együttműködés előnyét, a szocialista világrendszertől független politikát követel. Pártszervezeteink és ideológiai intézmé­nyeink fordítsanak nagyobb gondot a töme­gbe szocialista, hazafias érzésének fejlesz­tésére. Feladatuk a megyénk iránti szeretet, történelmi múltunk, és munkásmozgalmi ha­gyományaink iránt érzett büszkeség erősí­tése. A szocialista szemlélet uralkodóvá válását késlelteti a kispolgári ideológia befolyása, mely hagyományos formája mellett nagy fo­kú rugalmasságot mutat, alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez. Ez a szemlé­letben közönyt, opolitikusságot, a közügyek iránt közömbösséget hirdet. Szembeállítja az egyéni és a közösségi érdekeket. Fékezi a, szocialista tudat fejlődését, az egészséges munka és közéleti légkör kialakulását. A kispolgári ideológia életszemlélete ellen párttagságunk egésze határozottan lépjen fel és olyan erkölcsi normákat alakítsunk ki, melyek a társadalom és a közvélemény kö­rében elítélik a kapzsiságot, az anyagiasságot, az egoizmust, a közösségellenes magatartást. A vallásos ideológia elleni harcunk az egy­házzal kötött állami megállapodás után né­mileg mérséklődött. Ennek egyik oka az egy­ház növekvő aktivitása. A gazdasági felada­tok, a békés egymás mellett élés politikája az emberek nagy részénél olyan gondolko­dást eredményez, hogy a vallásos ideológia elleni harcot enyhíteni lehet. (Folytatás a 4. oldalról) gazdálkodást kell bevezetnünk. Meg kell erő­sítenünk a tanácsok munkaerőgazdálkodássa) foglalkozó osztályát, csoportjait és jobban hangoljuk össze a megyei társadalmi szerve­zetek és államigazgatási szervek munkaerő­gazdálkodását. Fordítsunk nagyobb figyelmet a csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoztatására és fokozzuk a bedolgozó rendszer kiszélesíté­sét, keressük meg a foglalkoztatás növelése érdekében alkalmazható új eljárásokat, négy­órás munkát, négy műszakra való áttérést stb. Emelkedett az életszínvonal A tervidőszak alatt az ipari dolgozók át­lagkeresete 6,7 százalékkal növekedett és je­lenleg az egy főre eső átlagkereset 2 037 fo­rint, magasabb az országos átlagnál. A ki­fizetett bérek mellett jelentősen megnőtt a közvetett juttatások összege is. Ezt dolgo­zóink nem ismerik eléggé. Az üzemi étkez­tetés és munkásszállítás csak egy év alatt mintegy 38 millió forint hozzájárulást igé­nyelt a Nógrád megyei Szénbányászati Trösztnél és a Salgótarjáni Acélárugyárnál. A vásárlóerőt növelő, közvetlen pénzben ki­fizetett táppénz, családi pótlék, terhességi se­gély több mint 400 millió forintot tett ki öt év alatt. Az év során végrehajtott bérrende­Politikai, társadalmi és gazdasági fejlő­désünk kedvező feltételeket teremtett az ideológiai feladatok megoldásához. A szo­cializmus teljes felépítése, az emberek poli­tikai világnézetének és erkölcsi arculatának szocialistává válását is jelenti. Ez bonyolul­tabb és sokrétűbb feladat, mint a gazdasági építés. Ezért a pártnak az ideológiai és a kulturális élet irányítását, a szocialista tudat és életfelfogás fejlesztését kiemelten kell ke­zelnie. Gazdasági feladataink megoldása is össze­függ az emberek életszemléletével. A szocia­lista tudat jelentősen segítheti gazdasági cél­kitűzéseink megvalósítását, elsősorban a munkaerkölcs megszilárdításában, a közös tulajdonhoz való helyes viszony erősítésével. A dolgozók politikai öntudata, állásfogla­lása, általános és szakmai műveltsége az utóbbi években jelentősen fejlődött A párt helyes politikájának eredményeként elért gazdasági, kulturális sikerek, egészséges köz­életi légkör fokozzák az érdeklődést a társa­dalmi fejlődést előnyösen befolyásoló eszmék iránt Az utóbbi években kibontakozott tanulási kedv a, megye lakosságának műveltségi szín­vonalát kedvezően alakította. Ideológiai te­vékenységünk mégis jelentősen elmaradt a lehetőségek és a szükségletek mögött. A tu­datformáló eszmei fejlődést pártszervezeteink még nem irányítják eléggé céltudatosan, emellett érvényesülnek ellenséges hatások is. A pártértekezlet óta jelentős erőfeszítése­ket tettünk az ideológiai munka fellendíté­séért, a marxizmus—leninizmus eszméinek terjesztése érdekében. Társadalmunk vala­mennyi rétege körében megvitattuk az ideo­lógiai irányelveket, igyekeztünk feltárni a káros eszmei hatásokat, melyek gátolják elő­rehaladásunkat. A helves politikai állásfogla­lást vallók körében is gyakori a bizonytalan­ság, a tévelygés ideológiai kérdésekben. Nem fogadtuk el azt a feltevést, hogy az ideoló­giában és a politikában azonos mércével mérjünk. Valljuk, hogy politikánkat még cdaadóbban támogatják, ha az ideológiában nagyobb lesz a tisztánlátás. A politikai egyet­értést és a támogatás elfogadását a jövőben sem szabad az ideológiai állásfoglalástól füg­gővé tenni. Ezt annak az elvnek a jegyében valósítjuk meg, hogy elméleti állásfoglalás­ban pártunk részéről nincs megalkuvás, a kritikai véleménynyilvánítást még követke­zetesebben érvényre juttatjuk. Az ideológiai tisztánlátás hiányosságát a külső és a belső ellenség is igyekszik kihasz­nálni, fellazítási politikája érdekében. Kis- sebbíti eredményeinket, eltúlozza tényleges nehézségeinket és bizalmatlanságot szít a rendszerrel, a Szovjetunió és a többi szocia­lista országgal szemben. A kommunisták fordítsanak nagyobb gon­dot ideológiai, politikai képzésükre. Legye­nek a párt eszméinek meggyőzedéses, aktív védelmezői, hirdetői. Minden kommunista érezzen felelősséget környezetének eszmei neveléséért, kritikusan lépjen fel az ideoló­giai tévedésekkel és torzításokkal szemben. A pártszervezeteket érvekkel, jó tájékozta­tással, az ideológiai kérdések tisztázásá­val jobban készítsük fel az eszmei harcra, hogy az emberek gondolkodását, életfelfogá­sát. szemléletét és szellemi életét képesek legyenek alakítani. Mai helyzetünk egyik jel­lemzője, hogy a politikai harc gyakran ideo­lógiai formában jelentkezik. Társadalmunk továbbfejlődésének alapvető ErisUdl szocialista nemzeti egység A megváltozott osztályviszonyok alapján a társadalom valamennyi rétegével a leg­szélesebb politikai szövetség megteremtését valósítjuk meg. Ennek eredményeként erő­södtek politikai kapcsolataink a szövetke­zeti parasztsággal, az értelmiséggel és más rétegekkel. A mezőgazdaság szocialista átszervezése után, a szocializmus alapjainak lerakásával új tartalmat kap a munkásosztály és az egy­ségessé váló szövetkezeti paraszti osztály po­litikai, gazdasági kapcsolata. Ez a szövetség kiegészül valamennyi, a szocializmust akaró és azért dolgozó réteggél. Ebben az egyre őszintébbé váló szocialista nemzeti egység­ben valamennyi osztálynak és rétegnek az érdekei alapjában azonosak. A szövetségi politikán belül jelentkező időleges érdekel­lentéteket tárjuk fel következetesen és szor­galmazzuk megoldásukat. A szövetségi politika tartalmában a gaz­dasági kérdések egyoldalú kiemelése nem ad helyes választ a szövetség további szilárdítá­sának feladataira. A közvélemény egy része ma is tévesen ítéli meg a munkásosztály és a parasztság helyzetét. Kölcsönösen olyan előítéletekkel találkozunk, amelyek nem ér­tékelik reálisan a munkásosztály, vagy a parasztság gazdasági tevékenységét, életszín­vonalát. R gazdaság és ideológia elválaszthatatlan Az utóbbi időben nagy figyelmet fordítot­tunk a gazdaság és a politika, a gazdaság és az ideológia összefüggésének helyes magya­rázására. A szocialista tudat nem automati­kusan valósul meg, hanem megköveteli a szervezett és szívós eszmei harcot, a párt ha­tékonyabb nevelő munkáját. Egyesek azt tartják, hogy a termelésben szervezéssel, anvagi ösztönzéssel és premizálással mindent megoldhatnak. Még kommunista vezetők is kifejezésre juttatták, hogy... „adjatok pénzt és megoldjuk a termelést”. A pártbizottság fellépett e helytelen és az A megyei pártbizottság az utóbbi időben feltárta a vallásos ideológiai harc körül ki­alakult lazaságot. A jövőben hatékonyabb, ateista, természet- és társadalomtudományos propagandát igyekszünk megvalósítani. fl társadalmi érdeklődés középpontjában a közoktatás Az 1961-ben megalkotott reformtörvény és reformdokumentumok, a Központi Bizottság ideológiai irányelvei kedvezően befolyásol­ták oktatási politikánk megvalósítását. Cél­kitűzéseink helyességét, végrehajtásának szükségességét ma már senki sem vitatja és nevelőink ötödik éve gyakorlati realizálásán fáradoznak. Az elmúlt években a közoktatás is a tár- sadalmi érdeklődés középpontjába került Pártbizottságaink, tanácsaink, társadalmi szerveink rendszeresen foglalkoznak a köz-- oktatás feladataival. A helyes elvek, a társa­dalmi összefogás és jó végrehajtás következ­tében jelentős eredményeket értünk el a pedagógusok és a szülők szemléletének meg­változtatásában. Iskoláinkban az egyoldalú oktatási szemléletet a céltudatos nevelő mun­ka kezdi felváltani. A szakrendszerű képzéa kiszélesítésével javult a tanulmányi ered­mény, amit elősegített a tárgyi íeltételekl fokozása. Megszűnt a középiskolák „elit” jel­lege. A régi értelemben vett klasszikus mű­veltséget nyújtó iskolákat társadalmi igé­nyeinknek jobban megfelelő közoktatási in-' tézmények váltották fel. A humán* és termé­szettudományi tárgyak oktatásában helye­sebb arányt alakítottunk ki, ez jobban elő­segíti a tudományos világnézet formálását Megyénkben a továbbtanuló fiatalok többj mint ötven százaléka munkás és paraszt szü­lők gyermeke. A szociális és társadalmi kö­rülményekből eredő hátrányok felszámolá­sára még nagyobb gondot fordítsanak mű­velődésügyi szerveink, nevelőink. *• Tovább javultak az általános iskolai ok- tató-nevelő munka feltételei. Négy év alatt megyénkben 64 új általános iskolai tanterem épült A kis iskolák többségét körzetesítet- tük. A szakrendszerű képzésben résztvevők száma 69 százalékról 85 százalékra emelke­dett Általánps iskolai képzésünk jó és meg­felelő alapot nyújt a továbbtanuláshoz. Fel­adatunk a feltételek további javítása. Az úttörő szervezet tevékenysége a gyér-1 mekek számára vonzó és a tanulók nagy ré­szét mozgósítja. A Vörös zászló hőseinek út­ján mozgalom újabb nagyszerű lehetősége# biztosít az úttörők szocialista hazafiasságra való nevelésére, a forradalmi hagyományok ápolására. A pártbizottság megbecsülését és elismerését fejezi ki azoknak a pedagógusok­nak, akik az oktató-nevelő munka mellett a* ifjúsági szervezetekben is áldozatkész tevé­kenységet fejtenek ki. Az 1962-es pártértekezlet célul tűzte ki középiskolai beiskolázásunkban az országos arányok elérését. Az elmúlt négy év alatt ujj középiskolákat hoztunk létre és számuk meg­kétszereződött. Míg 1962-ben a középiskolába' 2800 tanuló járt, jelenleg a számuk eléri a 4700-at A szakmunkás szükséglet nagy részét to-4 vábbra is a szakmunkásképző intézetek bizá tosítják, melyek feltételei az elmúlt évekbeli javultak. A jövőben tovább növeljük a tan 4 műhelyek és a diákotthoni férőhelyek szá-j mát. A szakmunkásképző intézetek tekinJ télye az oktató-nevelő munka javulásával at szülők és az ifjúság előtt növekedett. Inté-j zeteink azonban még mindig nem elég von.} zóak. A fiatalok egy része már csak akkosj jelentkezik szakmunkás tanulónak, ha más-* hová nem vették fel. Az egyes szakmáié iránti érdeklődés is eltérő képet mutat AJ kedveltebb villany-, autószerelő, kozmetika# és tv-szerelő szakmákra az elhelyezhető!« többszöröse jelentkezik. Ugyanakkor a naj gyón fontos, de a közvéleményben eléggé leJ becsült ács, kőműves szakmában a szükség-' letet sem tudják kielégíteni. (Folytatás a 6. oldalon) A ZIM Salgótarjáni Gyáregységében 1964 őszén kezdték meg a gáztűzhelyek gyártá­sát, s azóta szinte hónapról hónapra növekedik a jó hírnevet szerzett termékek meny- nyisége. Idén az év végéig ötvenegyezer gáztűzhelyet adnak át a kereskedelemnek, jövőre ennek kétszeresét; százkétezret

Next

/
Oldalképek
Tartalom