Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)

1966-11-04 / 262. szám

1966. november , 4. péntek NÖGRÁD Tolna és Nógrád összefogása Cél: a termőtalaj védelme Nógrád'ban az erózió okozta talaj veszteség 600—650 milli­méteres évi csapadék mellett — több éves kísérleti adatok bizonyítják ezt —. meghalad­ja a 250 tonnát holdanként. A Dunántúl egyes megyéiben is hasonló a helyzet. Az ered­ményesebb védekezés jobb együttműködést követel a kü­lönféle szervek és az ország különböző területein a talaj- védelemmel foglalkozó szak­emberek között. E célból lá­togatott el tíz nógrádi szakem­ber Tolnába, a tamás] járás­ba. A Koppány völgy ében al­kalmazott talajvédelmi, talaj- javítási módszerekkel ismer­kedtek, hogy az ott szerzett tapasztalatokat munkájúik so­rán gyümölcsöztessék. Tolnában jobban sikerült A nógrádi és tolnai szakem­berek szinte egyszerre ismer­tek fel saját területükön a pusztító erózió veszélyét. Nyolc esztendeje határozták el mind­két megyében, hogy egy-egy vízgyűjtő területén kell elkez­deni a talajvédelmi «Móniká­kat. így került sor 1960-ban Nógrádhan a Lőkos mentén a talajvédelmi és vízgazdálko­dási társulás, illetőleg Tolná­ban a Koppány vízgyűjtő te- . rületén. Tamásiban és Tabon a tálajvédelmi és vízgazdálko­dási társulás megalakulására. A munka szinte egyidőben in­dult el. Noha mindkét társulás a kezdés időszakában egyforma gondokkal küzdött, a helyes munkastílus kialakulása, az agronómiai-műszalki. pénzügyi és a kivitelezés területén, a megalakulást követő több naint fél évtized után meg kell ál­lapítanunk, hogy a Koppány- völgyi társulás jóval előbbre tart. mint nálunk a rétsági. Az irányító apparátus olyan szakembereket tömörít, akik nagyszerűen ismerik területük talajtani, talajvédelmi, vízren­dezési problémáit. Igen sok tudományos kísérlettel és ku­tatással is foglalkoznak. A cél hogy megtalálják a legmegfe­lelőbb talajvédelmi módszere­ket, eljárásokat, önálló terve­ződ csoport dolgozik a terme­lőszövetkezetek komplex talaj­védelmi terveinek elkészítésén. A tervek alapos környezetis­meretről tanúskodnak. Helyes­ségüket, realitásukat a gya­korlat igazolja. A munkálatok túlnyomó többségét ugyancsak a társulás végzi. Az önálló géppark mellett rendszeresen igénybe veszik a dalmandi gépállomás talajvédelmi gé­peit is. A társulás szakember kol­lektívája nemcsak megvalósít­ja, hanem megvalósítás köz­ben ellenőrzi is a munkát. Hasznos szaktanácsot adnak az üzemeknek, tudományosan értékelik az eredményeket. Legfőbb elvük, hogy a talaj-, védelemre fordított beruházás mielőbb megtérüljön. Ennek elősegítése érdekében az eró­ziós pusztulásnak leginkább kitett területek komplex javí­tását ütemezik. Szinte orszá­gosan is kiemelkedő eredmé­nyeket értek el például a hu­muszos lápi földdel történő talajjavításnál. Uj módszer a talajjavításban A nógrádi küldöttséget kü­lönösen érdekelte, mi a véle­ményük a szövetkezeti szak­embereknek a talajvédelem­ről és a talajjavításról. Több gazdaságnál is megnézték a munkákat, az eredményeket.. Gondok természetesen Tolná­ban is adódnak. Sok bajt oko­zott a kezdeti időszakban, hogy nem volt együtt a pénz­ügyi, műszaki és agronómiái vezetés. Ekkor még a pénz­ügyi visszaélések elten is küz­deni kellett. Később az orszá­gos pénzügyi szervek határo­zatlansága hátráltatta a .mun­kát. Előfordul még ma is, hogy nincs rendezve a talaj- védelmi beruházások ügye. A nógrádi küldöttségnek volt alkalma tanulmányozni a hu­muszos lápföld javító hatását is. A Koppány-völgy térségé­ben az agrotechnikai és fcdcfló- giai talajvédelmet megfelelő­en egyesíti magába a humu­szos lápi földdel történő ta­lajjavítás. Ezzel a móddal — az idei munkát is figyelembe véve — 2596 hóid erodált te­rületet javítottak meg, össze­sen 8,7 millió forintból. A ja­vított területeken átlagosan mintegy 30 százalékkal nőttek a terméshozamok. Különösen nagy volt a többlethozam azo­kon a területeken, amelyek a korábbi években a nagyfo­kú erodáltság miatt csak 3—í mázsa búzát és 14—15 mázsa csöves kukoricát adtak hol­danként. A tanási Vörös Szikra Tsz-ben 670 holdat ré­szesítettek talajjavításban az utóbbi három év alatt. Eze­ken a területeken a kukorica termésátlagát 2S máztóról 38 mázsára, a búza termésátla­gát 8.5 mázsáról 11,02 mázsá­ra sikerűit növelni. Kiemel­kedő, szinte rekorderedmé­nyek is születtek a szövetke­zetben. Egy 60 holdas kuko­ricatábla 44 mázsás termést adott, s ez több mint 20 má­zsával nagyobb a korábbi évek terméseredményénél. A pári Béke Tsz-ben a 18 mázsás kukorica helyett holdanként 44,5 mázsát takarítottak le a talajjavítás után. Ezekben a gazdaságokban az egy-egy holdra jutó talaj- javítási költség 3300 forint volt. A költségek, a kedvező terméseredményekkel szinte másfél év alatt megtérülnek. Ez azt jelenti, hogy évenként mintegy 2600 forint holdan­ként! többletjövedelemmel számolhatnak a közös gazda- sáigok. A humuszos lápi föld­del javított talajok becslések Gondok, eredmények a vadgazdálkodásban Sok gonddal küszködnek a megye apróvadas területén működő vadásztársaságok, á mezőgazdálkodás és az erdő­gazdálkodás gyors technikai fejlődése immár hátráltatója lett a vadgazdálkodásnak. A megyei tanács erdészeti és vadászati felügyelője az 1985/ 66-os vadászati évre — éppen a gyengébb állomány miatt — csökkenteti kilövési tervet hagyott jóvá a vadász- társaságoknak. Azonban még ezt sem tudták teljesíteni, any- nyira hiányos a vadlétszám. A meze* nyálból például több műn nyolcezret lehetett vol­na lőni, azonban még a felét sem sikerűit teljesíteni. A fá­cánkakasból is az engedélye­zettnek alig több mint a felét kapták puskavégre. Ugyancsak ilyen kedvezőtlenek az ered­mények az őzbak. őzsuta és az őzgida esetében is. Ebben a vadászati évben — tehát 1966/67-ben — körülte­kintőbben kell működni ava- dásztársaságeknak. A jövőben nemcsak a vadászat a céL ha­nem a vadgazdálkodás min­denekelőtt. Biztató, hogy a va­dásztársaságok az idén igye­keztek sokkal pontosabban fel­becsülni a területen élő apró- vadak számát, mint a korábbi ! években. Kedvezőbbnek mu­tatkozik az idei szaporulat >*■ S ha a vadásztársaságok be -tartják a vadóvás, a téli ete­tés követelményeit, lényege­sen jobb eredményekre tehet számítani a vadászatokon. Sok múlik azon. hogyan gondoskodnak a vadásztársa­ságok az állatok áttsleltetésé- ről. Elkészülnek-e még a rossz idő bekövetkezése előtt a vad­etetők, sózók, s később rend­szeresen ellátják-e ezeket ta­karmánnyal. Ebben a vadásza­ti évben több mint 150 őz-ete­tőt, 250 sózol, csaknem 60 ma­gaslest készítenek az apró va­das társaságok. Csaknem 30 hektáron termelnek szemes - es szálas takarmányt, s több mint 20 kilométer cserkészutat ké­szítenek, i Jet ve hoznak rend be. alapján 19—15 évig jól te­remnek. Mit tesznek Nógrádban? A tolnai talajjavitási, talaj- védelmi eljárást, az üledékes, lazább alapkőzettel rendelke­ző talajaink javításánál, vé­delménél Nógrádban is hasz­nálni lebet. A mi talajjavítá­si munkálatainkban a nagy adagú meszezés. az isitállótrá- gyázás és az altalajlazítás sze­repeltek. Az istállótrágya, vagy más szervesanyag terítése, az esetek nagy többségében azon­ban kimaradt az elvégzett munkafázisok közül. Maradta mélylazítás és a nagy adagú meszes javítás. A költségek megtérülése azonban kedvezőtlenebb mint Tolnában. Az értékelés során a szakemberek azokat a terü­leteket vették figyelembe,‘ame­lyeknek hasonló fekvésű és ta­laj adottságú kontroll parcellái voltak. A talajmeszezés a mélyfezítást megelőző 1—3 esztendővel történt. Ezt a két munkát 800 forintért végezték el holdanként. A talajjavítás eredményeiről készített kimu­tatás több mint ezer holdter- m éser-edménveit értékeli, mint­egy 40 közös gazdaságban. A két munkaművelet, mintegy nyolc évig lesz hatással a nö­vénytermesztés hozamaira. A tények tehát azt bizonyít­ják, a Tolna megyei talajjaví­tási módszer a kedvezőbb. Ez év tavaszán a balassagyarma­ti járásiban, a diejtári József Attila Tsz-nél mintegy har­minc hold — eróziónak és def­lációinak kitett — homokos löszterületet hurmBzos lápi- földdei javítottak. A terület­ről 130 mázsás burgonyater­mést takarítottak be. Ez 35 mázsával jobb, a jav ita lian kontroll terület termésered­ményénél. Ez év őszén a kí­sérlet kiterjesztése céljából, a Lókos Vízgazdálkodási és Ta­lajjavítási Társulat működési körzetében, Diósjenőn és Tol­mácson mintegy 200 holdon végeznek talajjavítást ezzel a módszerrel. A kísérleti mun­kát dr. Mezősi Béla, a társu­lat vezetője irányítja. A kí­sérlet eredményeit nagy ér­deklődéssel, bizalommal vár­ják a szakemberek, a termelő­szövetkezetek. Bemeze Barna í'őagronósmrs A Dubna­Nincsenek véletlenek? Ta­lán mégis.. . Rasztiszláv Sze­nes! kollégát azzal adták mel­lém Banska Bystricán, hogy segítsen felkutatni dokumen­tumokat és ma is élő szemé­lyeket, akik a Nógrádi parti­zánegységről további adatok­kal szolgálnak. És akkor Rasz­tiszláv mesélni kezdett szlo­vákul, kicsit magyarul, kicsit németül, oroszul és megértet­tük egymást. .. hétnapos kiképzés Bújna Ferenc harckocsizó tényleges őrmester pi-iiskesz- tölci lakos Kozároveén jelent­kezett partizánnak. Fronthar­cos volt, jó katonai ismere­tekkel rendeJkeze’. Jegorov százados szlovákok közé osz­totta be„ Bújna Ferenc jól be­szélt szlovákul is. Kétnapos kiképzés kezdő­dött és máris akcióba léptek a németek ellen. Az első üt­közet Arán y osmaróttól hét kilométerre volt. A partizá­nok titkos raktárai érdekeltél; a németeket. Rajtaütésszerű támadásukkal akarták meg­lepni az erdőben, föld alá épített magazinokat. Nem sikerült. Jegorov egységparancsnok jelentésében — melynek a másolata a birtokomban van — ezt írja: A harcban ki tűn; egy magyar származású par­iién is, Ferenc Bújna. A népietek lassan visszahú­zódtak a Szlovák Nemzeti Foszfátozott szeg és bálakötöző Indokolatíauul sok beteg? A Salgótarjáni Acélárugyár huzalmű vében két új termék gyártását kezdték meg a na­pokban. A szegfoszfátozó rész­leg kezdte meg a termelést. A mezőgazdaság számára két milliméteres vastag hálakötö­ző huzalból, még ez idén 209 tonnát kap a mezőgazdaság, de jövőre már több ezer ton­nát gyártanak majd. \©*ekYŐ hozamok Mintegy négyezer hold föl­dön gazdálkodik a nagyoroszi termelőszövetkezet. S ahogy múlnak az évek, úgy lesz egyre eredményesebb a kö­zösben a tagok munkája. Az idén szinte valamennyi nö­vényféleségből jó termést ta­karítanak be. Kenyérgaboná­ból például a tervezett hét mázsa helyett, 12 mázsa ter­mett. nyoicszáz hold átlagá­ban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szövetkezet­ben teljesítették a harmadik ötéves terv célkitűzését. Jó terméssel fizeti a szö­vetkezeti asszonyok fáradozá­sát a cukorrépa is. Az átlag­termés meghaladja a kétszáz mázsát holdanként. Í\mM lometikai üveg m A Kozmetikai és Háztartás- vegyi Vállalat újvonalú köl- nís, parfőmös üvegek, valar- mint kozmetikai kenőcsös té­gelyek megtervezésére kérte fel a közelmúltban a Salgó- | iarjáni Öblösüveggyár terve­ző csoportját. A beküldött számos tervből négy modell rajzát jóváhagyták. Jelenleg folyamatban van a műszaki rajzok és az üveg modellek készítése. Ha azok szintén elnyerik a megrendelő vállalat tetszését, több százezer darabos meg­rendelésre van kilátás. Sal­gótarjánban mindent elkövet­nek, hogy a várakozásoknak megfeleljenek annál is in­kább, mert a korszerű vonalú parfőmös és kökiis üvegek, valamint a kenőcsös tégelyek kozmetikai iparunk export lehetőségeinek bővülését is elősegítik. ügyesektől elvonták a táppénzt A Zagyvái Bányaüzemnél október 1-től 25-ig 4104 mű­szak esett ki a termelésből betegség címén. Az üzem veze­tői ha nagyvonalúan számolnak is a teljesítményekkel ez 820 vagon szén termelés kiesését jelenti. Beteg mindig volt és lesz — mondhatja bárki és ez úgy is van. Csak az a furcsa, hogy naponta átlagosan 44 műszakkal több a beteg­ség miatt hiányzó, mint amennyit terveztek. Ha csak ezt a többletet számítjuk, nem egészen egy hónap alatt 176 vagon szenet jelent. Járvány van talán? Az ember önkéntelenül is erre gon­dol. Az illetékes egészségügyi szervek szerint szó sincs er­ről. Még Cered és Pogony térségében sem, ahonnan a leg­több beteglap érkezik az utóbbi időben a bányászok helyett. A gyakorlat cáfolja az egészségügyiek véleményét? Vagy talán titkolnák, hogy megszaporodott a beteglétszám? De miért tennék? Az üzem betegellenőrei felkeresték a be­tegeket és néhányat meg is találtak. Október 2-án már 11 dolgozótól vonták meg különböző eímen a táppénzt, a na­pokban pedig újabb hat jutott hasonló sorsra. Sirkó József négy gyermekes Gusztáv-telepi lakos az idén már összesen 163 napon kersztül volt beteg és több, mint tizenegy és félezer forint táppénzt kapott az államtól. Mint e példa is bizonyítja államunk nem sajnálja a pénzt a betegektől, de azt nem azért adják, hogy italozzanak, ve­rekedjenek, vagy mint legutóbb, kukoricát törjenek az or­vos utasításainak a betartása helyett. Már másodszor része- / sítették táppénzelvonásban. Mitli Béla is sokszor szerepel a beteglistán Királytárón. Az elmúlt három év alatt csaknem 36 ezer forint táppénzt utalt ki számára az SZTK. Az idén hatszor vette az orvos táppénzre, és kétszer az ellenőr is felvette a listára. Ugyanis egyszer autózás, másszor tévé antenna szerelés közben talál­ta. Ugyan mit tenne, ha betegen baleset érné a háztetőn? A táppénzelvonás erre figyelmezteti majd. Dancsa József is megfeledkezett az orvos utasításáról és betegen motorozott. Neki pedig különösen tudnia kellene, hogy a gyógyulás érdekében a betegnek mindent meg kell tenni az orvos utasítása szerint. Tudnia kellene, mert annyit volt beteg az elmúlt négy év alatt, hogy több mint 55 ezer forint táppénzt kapott. Három Károly Forgách-lejtősaknán már az idén negye­dik alkalommal szorult táppénzre. Az ellenőrzés szerint az italozás azonban még nem tartozik a gyógymódok közé. Csak néhány példa ez a sok közül de eléggé általános esetek. Az ellenőr naplójában ugyanis ilyen okok vannak: kukoricatörés, burgonyaásás, italozás, házépítés és a többi. Aki beteg, az népi államunktól mindent megkap a gyógyulásához, annak jár táppénz, orvosi, kórházi, szanató­riumi kezelés, gyógyszer. Joga van hozzá. Aki visszaél ezzel a joggal az csaló. Nemrég olyan is előfordult, hogy a táppénzes utalvány meghamisításáért kellett a társadalmi bíróságnak ítélkeznie. Király Istvánt három hónapra alacsonyabb munkakörbe he­lyezték. Nagy az orvosok felelőssége de tennivalójuk bőven van a társadalmi szerveknek is. Olyan légkört kellene már te­remteni az üzemekben, hogy elítéljék az álbetegeket Azo­kat akik visszaélnek, spekulációs céljaik elérésére igyekez­nek kihasználni az állam biztosította kedvezményeket Nem­csak egyszerűen termeléskiesésről van szó a Zagyvái Bánya­üzemnél, hanem sokkal többről. Kivel így, kivel úgy, érdem szerint kellene megértetni, hogy aki jogtalan élvezi az ál­lam nyújtotta kedvezményeket, az végeredményben társait, a közösséget károsítja meg. szkala és a franciák Hadsereg és a partizánok elől. A Vág-vöigyban Dubnasz- kálnál és Ruttkán vonták ösz- sze erőiket. A partizánok ál­landóan nyugtalanították, nyu­gat felé űzték a megtépázott egységeket. Ebben segítették az önkéntesek, az a harminc francia is, aki eddig még ki­deríthetetlen úton-módon ke­rült a partizánok közé. És a V ág - völgyében — ma huszonkét esztendeje — véres harc bontakozott ki a németek és a Szlovák Nemzeti Hadse- “5 egységei között. Mindenki megsebesült A németek hátba támadták a szlovák hadsereget. Félő volt, hogy bekerítik, elvágják a visszavonulástól, és a Vág- völgyben megsemmisítik az alig néhány hete felállított egységeket. És ekkor Bújna Ferenc cso­portja elindult. Átvágtak az erdőn és a né­metek mögé kerültek. Gép­puska és golyószóró tüzet zú­dítottak a németek hátába. Olyan váratlan és olyan he­ves volt Bujnáék rajtaütése, hogy a németek megzavarod­tak és visszavonultak. Itt át­adom a szót Rasztiszláv Sze- * n estnek: — A háromszázötven fős zászlóaljunkban mindenki megsebesült. Én Bújna Feri csoportjában harcoltam és ami­kor látta, hogy erősen vérzek, ledobta a zubbonyát, széttép­te az ingét és azzal kötözött be. Arra még emlékezem, hogy Martinban, átadott az ápoló­iak. Aztán nem tudom mi tör- énhetett vele. Milyen ember volt egy kis személyieirás talán segíthet­ne? Gondolkodott. felidézte a huszonkét év előtti harcok kavargó emlékei bői azt az em­bert, aki a temérdek esemény között csupán egy villanásnyi epizódnak számít. Milyen volt? Erős, magas, vállas férfi. Nem öltözött be ..partizánnak”, végig magyar egyenruhát, sapkát viselt. Jól ’-miéksaem. ő is megsebesült. Mondtam, hogy Feri te is vér­rel, de csak legyintett, hogy ..az nem veszélyes”, törődjek most magammal, Á jobb ol­dalán a mellén sebesült meg, igen, a jobb oldalán... 4 Spurira Dolinán érdeklődnek Üj Bányánál ebben az évben megfeledkeztek a „halottak napjáról”. A Spunya Dolina 'egyverropogástól volt hangos. A Nagy Fátra visszhangozta a tüzelést, válaszolt német­nek. szlováknak, magyarnak egyaránt. Nemzetközi egység volt abban az időben. A ma­gyarok számára különösen je­lentős ez a vidék. — Még a kórházban hallot­tam. hogy Üj Bánya környé­kén kétezer magyar katona átállt a partizánokhoz, a Szlo­vák Nemzeti Hadsereg egysé­geihez — mondta Rasztisz­láv Szenesi. Micsoda átállás volt! Ahhoz, hogy a magyar ka­tonák szovjet egységekre ta­láljanak egy folyócskán kel­lett átkelniük A gázlót nem találták meg a sötétben, nem is nagyon keresték. Első volt az elhatározás: át, csak át. mi­nél előbb! Csakhogy a néme­tek valamit megneszeltek, és erős tüzet kaptak a magyarok a hátukba. Arra számítottak, hogy elérik a szovjet, a szlo­vák, a partizán állásokat és ott megpihenhetnek, felszárad­nak. Éppen a legnagyobb harc közepébe érkeztek. A partizánokat erősen tá­madták a visszavonuló néme­tek. A harc egyes szakaszo­kon szuronyra, ökölre ment. És a magyarok — úgy -vize­sen, fáradtan — szuronyt sze­gezve beálltak a harcolók kö­ré. Mondom mindez huszon­két évvel ezelőtt volt, de Bans­ka Bystricán, Zólyomban, a Vág-völgyéiben végig jól em­lékeznek az epizódrá... — Amikor Martinban fel­gyógyultam és elhagytam a kórházat — folytatta Rasz­tiszláv Szenesi — visszamen­tem az egységhez. A Spunya Dolinán, a Sziovenszka Lup- csán érdeklődtem, hogv mi van Bújna Ferivel. Emlékez­ték rá, csak úgy emlegették, hogy a „magyar őrmester”, de többet nem tudtak, sorsá­ról. Mondom, mindez huszonkét éve történt, de az emlékek nem halványulnák.. . Gáldonyi Béla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom