Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)
1966-11-04 / 262. szám
4 NOGRAD 1966. november 4. péntek Túllátni a falu határán Mártírjainkra emlékezünk Az Iskola televízió az igazgatóknak szóló módszertani levelében írja, hogy igen nagy gondot jelent minden iskolában az órarendek elkészítése az Iskolatelevízió adásainak maximális felhasználása szempontjából. Különösen addig, míg az iskolákban általában egy készülék áll rendelkezésre. Hogyan vélekednek az Isko- latelevíziórol, Magyargécen, illetve milyen gondot és problémát old meg számukra az oktató-nevelő munkának e reformja. A kérdés Magyargécen is indokolt, bár csak alsó tagozatos osztályokkal rendelkezik a községben az iskola, a körzeti intézet Nógádmegyerben van. Kis iskolában milyen haszonra! bírhat az Iskolatele- vízió tanrendbe való iktatása? Gondos Bertalan igazgatótanítótól megtudjuk: az iskola mindössze hatvan tanulóval rendelkezik. Rajta kívül Murányi Zsuzsanna képesítés nélküli nevelő végzi az oktatást, nevelést a négy alsó tagozatos osztály kis hallgatói között. Maga az épület még majdnem vákalatszagú, 1960-ban épült. Két tanteremmel rendelkezik, a környéke rendese«!, ápolt. A televíziós készülék az elterem is egyben, valamennyi tanulócsoport itt nézi az adásokat Az alsó tagozati osztályokban célszerű, ha minden nevelő beállítja kömyezetisme- reti óráit az adásidőre, s ha lehet, ugyanarra a napra olvasást is tervez. Ez azért jó így, mert ennek a sorozatnak, több olvasási témát feldolgozó adása is van. — Az első osztályosok számára sok olyan játékos adást néztünk már, ami a napirenddel kapcsolatos — mondja Gondos Bertalan. — Az adás kilenc órakor kezdődik, „beépítjük” a tanrendbe. Az órát előtte öt perccel kezdjük, ez idő alatt felkészítjük a gyerekeket arra, amit a képernyőn látni fognak majd. S utána, természetesen, közösen megbeszéljük a látottakat, hallottakat. Gyakorlati haszna hogyan mérhető le az alsó tagozati osztályokban? — Az Iskolatévé mindenekelőtt megkönnyíti az óravezetést — folytatja Gondos Bér- tálán. Az adások kiemelik a lényegeset, felteszik a kérdéseket, amelyekre válaszolni kell a diáknak. Egy ilyen kis falában, mint a miénk, felbecsülhetetlen segítséget eredményes oktatásához. ne eredménye^ munkát végezni. Magyargéc messze van a városoktól, a nagy ipari üzemektől. A TV segítségével, azt is mondhatnám, túllátunk a falu határán. Egy-egy adás tehát számunkra felér egy- egy országjárással. így módunk nyílik arra, hogy az anyagot több szempontból közelítsük meg, s a gyerek sokoldalú tájékoztatást nyerjen. Maga a TV nem újdonság természetesen Magyargécen sem. Az igazgatótanító szerint ebből számos gond is adódik az alsó tagozatos gyerekekkel kapcsolatban. A napokban szül® értekezletre hívták meg a szülőket az iskolába. Egyik szülő mondotta: — Nem tudom, mit csináljak a gyerekkel. Éjjel felijed, félrebeszél álmában. Azelőtt ez nem volt. — Nézi a gyerek otthon is a televízió adásait? — Hát bizony eljönnek a szomszédok, megnézi a fiú is az adást. E beszélgetés kapcsán rendeztek a szülők vitát a TV, a rádió és a gyermek kapcsolatáról. A vita tanulsága kézenfekvő: amilyen hasznos a gyereknek szánt adás programba iktatása, legalább olyan káros, vagy még inkább az, ha a gyerek a számára nem váló adást nézi végig. A szabadság országút- ját minden történelmi koron át vértanúk, áldozata szegélyezte. Fájdalmas sajátja az emberi sorsnak, hogy a béke és a szabadság olyan földből sarjad, amelyet hősök, mártírok, ártatlanul el- veszejtett emberek kihullott vére öntözött. Amikor 1956 októberének végén és novemberének első napjaiban hazánkon végigsöpört az ellenforradalmi lázadás szennyes vihara, a gyűlölet elszabadult vérebe a magyar nép legjobbjaira támadt. Többszörös bűnözök. züllött alakok, söpredék elemek vettek részt a gyalázatos embervadászatban, s öldököltek a barikádokon. Nem önmaguk nevében tették, hanem azok bosszúját lihegték, akik a nép szabadulását kereső forradalmában alul maradtak, hatalmukat s vagyonukat vesztették. Durva ütlegel, gyilkos golyót és akasztóiét szántak a véres bosszú és leszámolás szenvedélyében felizzott gyűlölködök azoknak, akik a magyar- népet a maguk emberségére eszméltették, jussénak birtokába segítették, s egy tiszta, értelmes életért folyó küzdelemre vezették. Ezreket, tízezreket szántak erre a sorsra, hűl lakhegyeken át akartak hatalomra tömd. nyi társuk, rm több: mindannyiunk menedéke volt. Emlékezzünk rájuk: Mező Imrére. Sziklai Sándorra, Asztalos Jánosra, Kállai Évára, Kalamár Józsefre, és mind a többiekre. Emlékezzünk a mi megyénk, a mi szülőföldünk mártírjára; Albert Pál, karancslapujtői határőrre. Akár fegyverrel a kézben, szemtől-szembe álltak az ellenséggel, akár orgyilkosok áldozataivá lettek, értünk estek el a népi hatalomért vívott harcban. Meghaltak hogy mi békére lelhessünk és szabadon élhessünk. Kik voltak, milyen emberek voltak? A mi embereink voltak. A magyar nép hű fiai, lányai. Pártmunkások, a dolgozó emberek soraiból kiválasztott közösségi vezetők, karhatalmi tisztek és katonák. Bármely posztra állították őket társaik, szívükkel, értelmükkel, erejükkel a nép ügyét szolgálták és védelmezték. Legtöbben kommunisták voltak. Hivatásuk volt hát a nép szolgálata, s kötelességük, hogy többet fáradjanak, mint mások. Munka és küzdés töltötte be hétköznapjaikat, a közösség öröme ragyogta be ünnepeiket. Másokért VINCZE GYÖRGY éltek és másokért haltak meg. Emlékezzünk ma azokra a hősökre is, akik velük együtt haltak: a testvéri szovjet nép katonafiaira. Önzetlenül siettek segítségünkre a bajban, azért szálltaik csatába, hogy segítsenek megmenteni a vandál ellenforradalmároktól mindazt, ami népünknek dnjga, hogy gyorsabban elmúljon fejünk fölül a fehér veszedelem. Azért esteli el, hogy szabad hazánk földjén ismét a békés munka szerszámai vegyék át a fegyverek helyek hogy kihulljon a fegyver a lázadók és megtévesztett, fiatal áldozataik kezéből is. Tíz év, egy fáradságos, de biztató eredményekben gazdag évtized múlt el azóta, hogy mártírjaink friss sírhantjai felmagasodtak a temető kertekben. Miközben dolgoztunk és küzdöttünk, velünk volt az ellenforradalom mártírjainak emléke, példája, szelleme. Bátorított és erősített bennünket, akik azért az ügyért élünk, amelyért ők meghaltak. Áldozatukat. vértanúságuk buzdító intelmét sohasem feledjük. fto osztályban van. Ez a TV- Éneikül szinte lehetetlen lentte) Autók, utak, emberek Megyei NEB-vizsgálat a közúti forgalom és a közúthálózat fejlődésének összhangjáról A megy® Népi Ellenőrzési sége eredményesei*, mint a a Vízépítő VÖBaíat is. amelyBizottság a második tervidőszakra vizsgálta, hogy ötéves magánosán dolgozgató útőrö- nek sok, megfelelő gépe — vonatkozóan ké. Sajnos azonban, az útőri ugyanakkor pedig hatalmas úthálózatunk gárda nem kis részének napi kihasználatlan kapacitása van. fejlődése mennyiben áll ossz- negyven—hatvan kilométert A NEB felhívta a termelőszökelS munkahelyére s onnan vetkezeti vezetők figyelmét haza utaznia. Az utazás több- arra. hogy a Betonelem Elő- nyire fárasztó módon: kerék- regvártó Vállalattól is, a MÁV- páron történik. tói is beszerezhetnek egyes — A munkák zavartalan elvég- ott selejtmek számító — vasutóbbi öt év alatt majdnem zéséhez a bitumenszóró gépek betonelemeket, s azokat az út- száznegyven százalékkal nőtt. számát majdnem kétszeresére építésnél még jól hasznoeít- közutaknak kellene emelni Üjabb gépek k Hián Ifa a NBB> armine szá- vasarlasa szükséges az árok- J J hangban a forgalom növekedésével A forgalom az ötvenes óvek elejéhez viszonyítva háromszorosára növekedett; a gépjárművek száma pedig az Ezzel szemben a csupán huszonöt-harminc százalékán történt korszerűsítés, és padkarendezéshez, a kitér- hogy eddig nincs kialakítva A fejlesztésre és • fenntartásra melt föld felszedéséhez, el- a mezőgazdasági bekötő üzemi költött összegek növekedtek szállításához. Megoldatlan a utak karbantartási szervezete. ugyan, de nem a szükséghez mért arányban. Jellemzésül megemlítjük, hogy tavaly két százalék híjján kétszer annyit géppark rendszeres karbantartása, javítása. A NEB javasolta, hogy a KPM Közúti Igazgatósága a b. z. — A fegyveres ellenforradalom mártírjainak testén akadt fesín az ütés, amellyel a népre akartak sújtani. A mártírok arca fogta fed az ökölcsapást, amelyet a kisajátított gyárosok a munkásságra, a földjüktől megfosztott fötdesurak a parasztságra, a birtokukból kiakol- bolított bányabérók a bá- nyáseságra akartak mérni. A mártírok nyakán feszült meg a hurok, amivel imperialista ellenségeink az egész magyar nép szabadságát akarták megfojtani. A mártírok testéről tépték le a ruhát, s ezzel az egész népet akarták lemezteleníteni. A mártírok holttestét gyaláztáik meg, mert az egész népet gyalázatba akarták rántani. A vértanúk teste földre omlott a gyilkos erőszak csapásai alatt, de estében is fölfogta a pusztító halált, amire népünk színe-javát ítélték. Mártírhaláluk sok ezerBALLADA (HAT KATONÁRÓL, AKIK VÉDTÉK a NÉPHATALMAT) Hat katona halottas-ágya volt a pince, Számukra koporsót senki sem ácsolt. A sírás senkit sem erőltetett. Nem volt tűzszünet, nem volt pihenő. Hat katonát vártak haza reggelire, mert ők is szerették a fonott-kalácsot. Szerették, ha a mama hintett rá mazsolát, s körül sürögte-leste katonafiát. Hat katonát vártak ebédelni otthon. Jő pörköltre, zsíros krumplipogácsára. Egy pohár bor mellett gondról vitatkozni, a családdal össze-összemosolyogni. Hat katonát vártak vacsorázni este. Lebbencslevesre és töltöttkáposztára. Frissen meszelt, fehér földpadlós szobába, jószagú aszonyok, tollas puha ágyba. Hat katonát várták, hat katonát lesték, de fekete földben lett örökös ágyuk és tűz-piros rózsák nyitnak már felettük, de tűz-piros rózsák nyílnak már felettük! költöttek tanácsi kezelésű utak Nógrád megyei Tanács VB és hidak fenntartására és modernizálására, mint 1961-ben. Az előbbi összeg több mint húszmillió forintot tesz ki. Megyénk vasúti hálózata orvéi közösen alakítsa meg az önálló Nógrád megyei Közúti Igazgatóságot. Javasolta te - vábbá, hogy a nógrádkövestí: kőbánya mellett létesítendő szagos viszonylatban megte- impregnáló Üzemet olyan fea- hetősen elavult. Részint ezért, pacitásúra tervezzék, hogy az részint a gépjármű-'közlekc- mind Nógrád, mind Pest medés világ-jellegű fejlődése foly- tán a személy- és teherforgalom mindinkább a közutakra tevődik át. A megyei forgagye igényeit ki tudja elégíteni. A tanácskozás során a megyei NEB több tagja hangozlom hetven—nyolcvan száza- tatta, hogy az úthálózat kortéka immár közutakon bonyolódik le. Az összforgalom fele szerűtlenségét a gépjárművezetőknek a KRESZ fokozott az úthálózat ötödét kitevő fő- tiszteletben tartásával szüfcsé- hálózatra jut; s már maga e ges ellensúlyozniok. tény egyértelműen utal a fő- A megyei NEB foglalkozott hálózat' forgalombiztonságának számos állami gazdaságunk és fontosságára. termelőszövetkezetünk útv,Utainik korszerűsítését rész- 6zonyaival is. Megállapította, ben a Betonút Építő Vállalat, részben az Egri Közúti üzemi Vállalat végzi. Ez utóbbi tervteljesítésében a legtöbb eszhogy az utóbbi két évben majdnem tízmillió forint volt biztosítva termelőszövetkezeti utak építésére, de ennek az tendőben lemaradás mutatko- összegnek csak körülbelül íezik. A lemaradás elsődleges oka. hogy a vállalat szinte évről évre nem várt megbízatást kap az elemi csapások lét használták fel. Dicséretes viszont, hogy a tanácsi mező- gazdasági osztályok az útépítésnél ügyeltek a fontossági folytán bekövetkezett útrongá- sorrendre. A népi ellenőrök lódások kijavítására. Az idén tavasszal —■ például — a válvizsgálatuk során nem tapasztalták, hogy az egyes üzemek lalat négymillió forint értékű útigényeit személyi kapcsolam.unkát teljesített az útrongá - lódások megjavításában. E ki. nélkül nagy forgalmi akadá- A lyok keletkeztek volna. Az utak fenntartását az utóbbi néhány évben szervezett, kisgépekkel ellátott brí- ládok végzik. Ezek tevékenytok alapján elégítették volna mezőgazdasági útépítés ütemének meggyorsítására javasolta a NEB, hogy a munka egy hányadával tsz-közi építkezési vállalkozásokat bízzanak meg. Számításba jöhetne Mindennapjaink demokráciája (1) ^/Iliért szocialista? A gimnázium negyedik osztályos tanulói arról vitáztak, mi az „igazi” demokrácia? „Mindenki azt csinál, amit akar; nem parancsolnak az embernek; ha nem alázzák meg, hanem mindenki egyforma; jól élhet, ha becsületesen dolgozik; a nép van uralmon; ha nincs magántulajdon”; a gyerekek véleményét — tévedéseit is! — hosszan sorolhatnók. Akadt olyan, aki az obiigát példával hozakodott elő, az angol „demokrácia” Hyde-park- jával, ahol „bármiről lehet szónokolni”. Nagy nevetésbe fulladt azután a dolog, mert valaki közbeszólt; te miről beszélnél? És csak vállvo- nogatás volt a válasz. Mások — és szép számmal voltak ilyenek is — azt fejtegették, hogy a demokrácia az egyén teljes szabadsága, függetlensége. Kissé csalódottan hallgatták, e csoport tagjai osztályfőnökük ösz- szefoglalóját, amelyben a demokrácia feltételei s az általa nyújtott jogok mellett tekintélyes hely jutott a kötelezettségeknek is. A serdülő fiatalok tájékozatlansága, s ugyanakkor ösztönös ráérzése tükre szüleik véleményének: igaz, a politikatörténet egyik legvitatottabb fogalmáról van szó. Mítoszok, félreértések, szándékos félremagyarázások, történelmi ferdítések — miminden kavarog egyetlen szó körül! Marx már 1848-ban világosan meghatározza, hogy nem létezik „tiszta” demokrácia: ameddig osztályok léteznek addig a demokráciái» osztálytartalmú. Lenin ezt továbbfejlesztve. már a proletár-demokrácia létrejöttének, s gyakorlásának feltételeit határozza meg. Bárki nézeteivel vitatkozzék is — Akszelrodéval, Marti- novéval, Kautskyéval — újra és újra hangsúlyozza, hogv a proletárdiktatúra egyben a történelem legteljesebb demokráciája is, mert a többség gyakorolja és élvezi. A szocialista demokrácia magasabbrendűségét, tartalmának lényegét valóban ez határozza meg: a munkásosztály, a megszerzett hatalommal a legszélesebb néptömegek jogait biztosítja. Olyan választási rendszert teremt, amelyben a nép maga határozza meg a hatalom gyakorlásának formáit, s az azokban helyet foglalók személyét. A legteljesebben érvényesül, az alulról jövő ellenőrzés, s bárki-bármilyen tisztségből visszahívható. A dolgozók a maguk soraiból választják képviselőiket, s ezért a sajátjuknak érzik államhatalmi és államigazgatási intézményeinket; az egész nép mindinkább részt vesz a kormányzásban, a történelemben először teremti meg a nemzetet átfogó akarategységet, ami feltétele a szocializmus teljes felépítésének. A párt. mint a munkásosztály élcsapata, mindenkor következetes harcot folytatott a szocialista demokrácia kibontakoztatásáért A Lenin által „a legnagyobb szabású történelmi találmánynak” nevezett proletárállam hazánkban formáiban és tartalmában egyaránt a legdemokratikusabb államrendet építette ki, megszüntette a kizsákmányolást, minden állampolgárnak egyenlő jogokat biztosított. Nagyszerű múlt ez, s legjobb biztosítéka, hogy az eddigieknél is gyorsabban, hatékonyabban érvényesítjük a társadalmi és a gazdasági életben egyaránt a szocialista demokráciát; a választási rendszer továbbfejlesztésével, az új gazdasági mechanizmus megvalósításával, a helyi szervek önállóságának fokozásával. És azzal, hogy mindezek következményeként a legszélesebb néptömegek ne csak sajátjuknak érezzék, hanem cselekvőén közreműködve formálják, alakítsák is a „legnagyobb szabású történelmi találmány”, a proletárdiktatúra mindennapjainak demokráciáját Mészáros Ottó
