Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)

1966-11-04 / 262. szám

4 NOGRAD 1966. november 4. péntek Túllátni a falu határán Mártírjainkra emlékezünk Az Iskola televízió az igaz­gatóknak szóló módszertani levelében írja, hogy igen nagy gondot jelent minden iskolá­ban az órarendek elkészítése az Iskolatelevízió adásainak maximális felhasználása szem­pontjából. Különösen addig, míg az iskolákban általában egy készülék áll rendelkezés­re. Hogyan vélekednek az Isko- latelevíziórol, Magyargécen, il­letve milyen gondot és prob­lémát old meg számukra az oktató-nevelő munkának e reformja. A kérdés Magyargécen is indokolt, bár csak alsó tago­zatos osztályokkal rendelkezik a községben az iskola, a kör­zeti intézet Nógádmegyerben van. Kis iskolában milyen ha­szonra! bírhat az Iskolatele- vízió tanrendbe való iktatá­sa? Gondos Bertalan igazgató­tanítótól megtudjuk: az iskola mindössze hatvan tanulóval rendelkezik. Rajta kívül Mu­rányi Zsuzsanna képesítés nélküli nevelő végzi az ok­tatást, nevelést a négy al­só tagozatos osztály kis hall­gatói között. Maga az épület még majd­nem vákalatszagú, 1960-ban épült. Két tanteremmel ren­delkezik, a környéke rende­se«!, ápolt. A televíziós készülék az el­terem is egyben, valamennyi tanulócsoport itt nézi az adá­sokat Az alsó tagozati osztályok­ban célszerű, ha minden ne­velő beállítja kömyezetisme- reti óráit az adásidőre, s ha lehet, ugyanarra a napra ol­vasást is tervez. Ez azért jó így, mert ennek a sorozatnak, több olvasási témát feldolgo­zó adása is van. — Az első osztályosok szá­mára sok olyan játékos adást néztünk már, ami a napirend­del kapcsolatos — mondja Gondos Bertalan. — Az adás kilenc órakor kezdődik, „be­építjük” a tanrendbe. Az órát előtte öt perccel kezd­jük, ez idő alatt felkészítjük a gyerekeket arra, amit a kép­ernyőn látni fognak majd. S utána, természetesen, kö­zösen megbeszéljük a látotta­kat, hallottakat. Gyakorlati haszna hogyan mérhető le az alsó tagozati osztályokban? — Az Iskolatévé mindenek­előtt megkönnyíti az óraveze­tést — folytatja Gondos Bér- tálán. Az adások kiemelik a lényegeset, felteszik a kérdé­seket, amelyekre válaszolni kell a diáknak. Egy ilyen kis falában, mint a miénk, fel­becsülhetetlen segítséget eredményes oktatásához. ne eredménye^ munkát vé­gezni. Magyargéc messze van a városoktól, a nagy ipari üze­mektől. A TV segítségével, azt is mondhatnám, túllátunk a falu határán. Egy-egy adás tehát számunkra felér egy- egy országjárással. így mó­dunk nyílik arra, hogy az anyagot több szempontból kö­zelítsük meg, s a gyerek sok­oldalú tájékoztatást nyerjen. Maga a TV nem újdonság természetesen Magyargécen sem. Az igazgatótanító sze­rint ebből számos gond is adó­dik az alsó tagozatos gyere­kekkel kapcsolatban. A napokban szül® értekez­letre hívták meg a szülőket az iskolába. Egyik szülő mon­dotta: — Nem tudom, mit csinál­jak a gyerekkel. Éjjel fel­ijed, félrebeszél álmában. Az­előtt ez nem volt. — Nézi a gyerek otthon is a televízió adásait? — Hát bizony eljönnek a szomszédok, megnézi a fiú is az adást. E beszélgetés kapcsán ren­deztek a szülők vitát a TV, a rádió és a gyermek kapcso­latáról. A vita tanulsága ké­zenfekvő: amilyen hasznos a gyereknek szánt adás prog­ramba iktatása, legalább olyan káros, vagy még inkább az, ha a gyerek a számára nem váló adást nézi végig. A szabadság országút- ját minden történelmi koron át vértanúk, áldo­zata szegélyezte. Fájdal­mas sajátja az emberi sorsnak, hogy a béke és a szabadság olyan földből sarjad, amelyet hősök, mártírok, ártatlanul el- veszejtett emberek kihul­lott vére öntözött. Amikor 1956 októberé­nek végén és novemberé­nek első napjaiban ha­zánkon végigsöpört az el­lenforradalmi lázadás szennyes vihara, a gyűlö­let elszabadult vérebe a magyar nép legjobbjaira támadt. Többszörös bű­nözök. züllött alakok, söpredék elemek vettek részt a gyalázatos ember­vadászatban, s öldököl­tek a barikádokon. Nem önmaguk nevében tették, hanem azok bosszúját li­hegték, akik a nép szaba­dulását kereső forradalmá­ban alul maradtak, hatal­mukat s vagyonukat vesztették. Durva ütlegel, gyilkos golyót és akasztóiét szán­tak a véres bosszú és le­számolás szenvedélyében felizzott gyűlölködök azoknak, akik a magyar- népet a maguk embersé­gére eszméltették, jussé­nak birtokába segítették, s egy tiszta, értelmes életért folyó küzdelemre vezették. Ezreket, tízezre­ket szántak erre a sors­ra, hűl lakhegyeken át akartak hatalomra tömd. nyi társuk, rm több: mindannyiunk menedé­ke volt. Emlékezzünk rájuk: Mező Imrére. Sziklai Sán­dorra, Asztalos Jánosra, Kállai Évára, Kalamár Jó­zsefre, és mind a többi­ekre. Emlékezzünk a mi megyénk, a mi szülőföl­dünk mártírjára; Albert Pál, karancslapujtői ha­tárőrre. Akár fegyverrel a kézben, szemtől-szembe álltak az ellenséggel, akár orgyilkosok áldozataivá lettek, értünk estek el a népi hatalomért vívott harcban. Meghaltak hogy mi békére lelhessünk és szabadon élhessünk. Kik voltak, milyen em­berek voltak? A mi em­bereink voltak. A magyar nép hű fiai, lányai. Párt­munkások, a dolgozó em­berek soraiból kiválasz­tott közösségi vezetők, karhatalmi tisztek és ka­tonák. Bármely posztra állították őket társaik, szívükkel, értelmükkel, erejükkel a nép ügyét szolgálták és védelmezték. Legtöbben kommunisták voltak. Hivatásuk volt hát a nép szolgálata, s kötelességük, hogy többet fáradjanak, mint mások. Munka és küzdés töltöt­te be hétköznapjaikat, a közösség öröme ragyogta be ünnepeiket. Másokért VINCZE GYÖRGY éltek és másokért haltak meg. Emlékezzünk ma azok­ra a hősökre is, akik ve­lük együtt haltak: a test­véri szovjet nép katona­fiaira. Önzetlenül siettek segítségünkre a bajban, azért szálltaik csatába, hogy segítsenek megmen­teni a vandál ellenforra­dalmároktól mindazt, ami népünknek dnjga, hogy gyorsabban elmúljon fe­jünk fölül a fehér vesze­delem. Azért esteli el, hogy szabad hazánk föld­jén ismét a békés mun­ka szerszámai vegyék át a fegyverek helyek hogy kihulljon a fegyver a lá­zadók és megtévesztett, fiatal áldozataik kezéből is. Tíz év, egy fáradságos, de biztató eredmények­ben gazdag évtized múlt el azóta, hogy mártírja­ink friss sírhantjai fel­magasodtak a temető kertekben. Miközben dol­goztunk és küzdöttünk, velünk volt az ellenfor­radalom mártírjainak em­léke, példája, szelleme. Bátorított és erősített bennünket, akik azért az ügyért élünk, amelyért ők meghaltak. Áldozatu­kat. vértanúságuk buz­dító intelmét sohasem fe­ledjük. fto osztályban van. Ez a TV- Éneikül szinte lehetetlen len­tte) Autók, utak, emberek Megyei NEB-vizsgálat a közúti forgalom és a közúthálózat fejlődésének összhangjáról A megy® Népi Ellenőrzési sége eredményesei*, mint a a Vízépítő VÖBaíat is. amely­Bizottság a második tervidőszakra vizsgálta, hogy ötéves magánosán dolgozgató útőrö- nek sok, megfelelő gépe — vonatkozóan ké. Sajnos azonban, az útőri ugyanakkor pedig hatalmas úthálózatunk gárda nem kis részének napi kihasználatlan kapacitása van. fejlődése mennyiben áll ossz- negyven—hatvan kilométert A NEB felhívta a termelőszö­kelS munkahelyére s onnan vetkezeti vezetők figyelmét haza utaznia. Az utazás több- arra. hogy a Betonelem Elő- nyire fárasztó módon: kerék- regvártó Vállalattól is, a MÁV- páron történik. tói is beszerezhetnek egyes — A munkák zavartalan elvég- ott selejtmek számító — vas­utóbbi öt év alatt majdnem zéséhez a bitumenszóró gépek betonelemeket, s azokat az út- száznegyven százalékkal nőtt. számát majdnem kétszeresére építésnél még jól hasznoeít- közutaknak kellene emelni Üjabb gépek k Hián Ifa a NBB> armine szá- vasarlasa szükséges az árok- J J hangban a forgalom növeke­désével A forgalom az ötve­nes óvek elejéhez viszonyítva háromszorosára növekedett; a gépjárművek száma pedig az Ezzel szemben a csupán huszonöt-harminc szá­zalékán történt korszerűsítés, és padkarendezéshez, a kitér- hogy eddig nincs kialakítva A fejlesztésre és • fenntartásra melt föld felszedéséhez, el- a mezőgazdasági bekötő üzemi költött összegek növekedtek szállításához. Megoldatlan a utak karbantartási szervezete. ugyan, de nem a szükséghez mért arányban. Jellemzésül megemlítjük, hogy tavaly két százalék híjján kétszer annyit géppark rendszeres karban­tartása, javítása. A NEB javasolta, hogy a KPM Közúti Igazgatósága a b. z. — A fegyveres ellenforrada­lom mártírjainak testén akadt fesín az ütés, amellyel a népre akartak sújtani. A mártírok arca fogta fed az ökölcsapást, amelyet a kisajátított gyárosok a munkásságra, a földjüktől megfosztott fötdesurak a parasztság­ra, a birtokukból kiakol- bolított bányabérók a bá- nyáseságra akartak mér­ni. A mártírok nyakán feszült meg a hurok, amivel imperialista ellen­ségeink az egész magyar nép szabadságát akarták megfojtani. A mártírok testéről tépték le a ruhát, s ezzel az egész népet akarták lemezteleníteni. A mártírok holttestét gyaláztáik meg, mert az egész népet gyalázatba akarták rántani. A vértanúk teste föld­re omlott a gyilkos erő­szak csapásai alatt, de estében is fölfogta a pusztító halált, amire népünk színe-javát ítélték. Mártírhaláluk sok ezer­BALLADA (HAT KATONÁRÓL, AKIK VÉDTÉK a NÉPHATALMAT) Hat katona halottas-ágya volt a pince, Számukra koporsót senki sem ácsolt. A sírás senkit sem erőltetett. Nem volt tűzszünet, nem volt pihenő. Hat katonát vártak haza reggelire, mert ők is szerették a fonott-kalácsot. Szerették, ha a mama hintett rá mazsolát, s körül sürögte-leste katonafiát. Hat katonát vártak ebédelni otthon. Jő pörköltre, zsíros krumplipogácsára. Egy pohár bor mellett gondról vitatkozni, a családdal össze-összemosolyogni. Hat katonát vártak vacsorázni este. Lebbencslevesre és töltöttkáposztára. Frissen meszelt, fehér földpadlós szobába, jószagú aszonyok, tollas puha ágyba. Hat katonát várták, hat katonát lesték, de fekete földben lett örökös ágyuk és tűz-piros rózsák nyitnak már felettük, de tűz-piros rózsák nyílnak már felettük! költöttek tanácsi kezelésű utak Nógrád megyei Tanács VB és hidak fenntartására és mo­dernizálására, mint 1961-ben. Az előbbi összeg több mint húszmillió forintot tesz ki. Megyénk vasúti hálózata or­véi közösen alakítsa meg az önálló Nógrád megyei Közúti Igazgatóságot. Javasolta te - vábbá, hogy a nógrádkövestí: kőbánya mellett létesítendő szagos viszonylatban megte- impregnáló Üzemet olyan fea- hetősen elavult. Részint ezért, pacitásúra tervezzék, hogy az részint a gépjármű-'közlekc- mind Nógrád, mind Pest me­dés világ-jellegű fejlődése foly- tán a személy- és teherforga­lom mindinkább a közutakra tevődik át. A megyei forga­gye igényeit ki tudja elégíte­ni. A tanácskozás során a me­gyei NEB több tagja hangoz­lom hetven—nyolcvan száza- tatta, hogy az úthálózat kor­téka immár közutakon bonyo­lódik le. Az összforgalom fele szerűtlenségét a gépjármű­vezetőknek a KRESZ fokozott az úthálózat ötödét kitevő fő- tiszteletben tartásával szüfcsé- hálózatra jut; s már maga e ges ellensúlyozniok. tény egyértelműen utal a fő- A megyei NEB foglalkozott hálózat' forgalombiztonságának számos állami gazdaságunk és fontosságára. termelőszövetkezetünk útv,­Utainik korszerűsítését rész- 6zonyaival is. Megállapította, ben a Betonút Építő Vállalat, részben az Egri Közúti üzemi Vállalat végzi. Ez utóbbi terv­teljesítésében a legtöbb esz­hogy az utóbbi két évben majdnem tízmillió forint volt biztosítva termelőszövetkezeti utak építésére, de ennek az tendőben lemaradás mutatko- összegnek csak körülbelül íe­zik. A lemaradás elsődleges oka. hogy a vállalat szinte év­ről évre nem várt megbíza­tást kap az elemi csapások lét használták fel. Dicséretes viszont, hogy a tanácsi mező- gazdasági osztályok az útépí­tésnél ügyeltek a fontossági folytán bekövetkezett útrongá- sorrendre. A népi ellenőrök lódások kijavítására. Az idén tavasszal —■ például — a vál­vizsgálatuk során nem tapasz­talták, hogy az egyes üzemek lalat négymillió forint értékű útigényeit személyi kapcsola­m.unkát teljesített az útrongá - lódások megjavításában. E ki. nélkül nagy forgalmi akadá- A lyok keletkeztek volna. Az utak fenntartását az utóbbi néhány évben szerve­zett, kisgépekkel ellátott brí- ládok végzik. Ezek tevékeny­tok alapján elégítették volna mezőgazdasági útépítés ütemének meggyorsítására ja­vasolta a NEB, hogy a munka egy hányadával tsz-közi épít­kezési vállalkozásokat bízza­nak meg. Számításba jöhetne Mindennapjaink demokráciája (1) ^/Iliért szocialista? A gimnázium negyedik osztályos tanulói arról vitáz­tak, mi az „igazi” demok­rácia? „Mindenki azt csinál, amit akar; nem parancsol­nak az embernek; ha nem alázzák meg, hanem minden­ki egyforma; jól élhet, ha becsületesen dolgozik; a nép van uralmon; ha nincs ma­gántulajdon”; a gyerekek vé­leményét — tévedéseit is! — hosszan sorolhatnók. Akadt olyan, aki az obiigát példá­val hozakodott elő, az angol „demokrácia” Hyde-park- jával, ahol „bármiről lehet szónokolni”. Nagy nevetésbe fulladt azután a dolog, mert valaki közbeszólt; te miről beszélnél? És csak vállvo- nogatás volt a válasz. Má­sok — és szép számmal vol­tak ilyenek is — azt fejte­gették, hogy a demokrácia az egyén teljes szabadsága, függetlensége. Kissé csaló­dottan hallgatták, e csoport tagjai osztályfőnökük ösz- szefoglalóját, amelyben a demokrácia feltételei s az általa nyújtott jogok mellett tekintélyes hely jutott a kö­telezettségeknek is. A serdülő fiatalok tájé­kozatlansága, s ugyanakkor ösztönös ráérzése tükre szü­leik véleményének: igaz, a politikatörténet egyik legvi­tatottabb fogalmáról van szó. Mítoszok, félreértések, szán­dékos félremagyarázások, történelmi ferdítések — mi­minden kavarog egyetlen szó körül! Marx már 1848-ban világosan meghatározza, hogy nem létezik „tiszta” demok­rácia: ameddig osztályok lé­teznek addig a demokráciái» osztálytartalmú. Lenin ezt továbbfejlesztve. már a proletár-demokrácia létre­jöttének, s gyakorlásának feltételeit határozza meg. Bárki nézeteivel vitatkozzék is — Akszelrodéval, Marti- novéval, Kautskyéval — újra és újra hangsúlyozza, hogv a proletárdiktatúra egyben a történelem legteljesebb de­mokráciája is, mert a több­ség gyakorolja és élvezi. A szocialista demokrácia magasabbrendűségét, tartal­mának lényegét valóban ez határozza meg: a munkás­osztály, a megszerzett hata­lommal a legszélesebb néptö­megek jogait biztosítja. Olyan választási rendszert teremt, amelyben a nép ma­ga határozza meg a hatalom gyakorlásának formáit, s az azokban helyet foglalók sze­mélyét. A legteljesebben ér­vényesül, az alulról jövő el­lenőrzés, s bárki-bármilyen tisztségből visszahívható. A dolgozók a maguk soraiból választják képviselőiket, s ezért a sajátjuknak érzik ál­lamhatalmi és államigazga­tási intézményeinket; az egész nép mindinkább részt vesz a kormányzásban, a történelemben először terem­ti meg a nemzetet átfogó akarategységet, ami feltétele a szocializmus teljes felépí­tésének. A párt. mint a munkásosz­tály élcsapata, mindenkor következetes harcot folyta­tott a szocialista demokrá­cia kibontakoztatásáért A Lenin által „a legnagyobb szabású történelmi talál­mánynak” nevezett proletár­állam hazánkban formáiban és tartalmában egyaránt a legdemokratikusabb állam­rendet építette ki, megszün­tette a kizsákmányolást, minden állampolgárnak egyenlő jogokat biztosított. Nagyszerű múlt ez, s leg­jobb biztosítéka, hogy az ed­digieknél is gyorsabban, ha­tékonyabban érvényesítjük a társadalmi és a gazdasági életben egyaránt a szocialis­ta demokráciát; a választási rendszer továbbfejlesztésével, az új gazdasági mechaniz­mus megvalósításával, a helyi szervek önállóságának fokozásával. És azzal, hogy mindezek következménye­ként a legszélesebb néptö­megek ne csak sajátjuknak érezzék, hanem cselekvőén közreműködve formálják, alakítsák is a „legnagyobb szabású történelmi talál­mány”, a proletárdiktatúra mindennapjainak demokrá­ciáját Mészáros Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom