Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)
1966-11-25 / 279. szám
3968. november 25. pen tét? NÖGR A D 3 Tss-els a reform út ián IV. A közös gazdaságok szövetségei A gazdasági mechanizmus reformjának megvalósításával a termelőszövetkezetek államai irányításának súlypontja az egyenjogú gazdasági kapcsolatokra, a termelés közgazda- sági eszközökkel történő tervszerű befolyásolására helyeződik át. Ennek egyenes folytatásaként megváltozik a termelőszövetkezeteknek a tanácsi szervekkel, az állami vállalatokkal. a bankszervezetekkel korábban kialakított kapcsolata is. Az államigazgatási szervek a jövőben általában nem avatkozhatnak be közvetlenül a szövetkezeti gazdaságok belső gazdálkodási és szervezeti dolgaiba. Természetesen a tanácsok, a mező- gazdasági szakigazgatási szervek hatósági jogköre megmarad, továbbra is ezek látják el az állami támogatás lebonyolításával kapcsolatos teendőiket, és fontos szerepet töltenek be a helyi gazdaságpolitikai irányításban. A termelőszövetkezetek önállóságának növelése, amelytől joggal várhatjuk, hogy kedvezően befolyásolja a tsz- ek gazdálkodásának hatékonyságát, és elősegítse az árutermelés gyorsabb ütemű növekedését, a termelés szakosodását, szükségszerűen a gazdasági kapcsolatok fejlődése irányában is hat. Az új gazdasági mechanizmus számos olyan ipari és kereskedelmi tevékenység megindítására, fejlesztésére ad lehetőséget, amelyekkel a tsz- ek korábban nem számolhattak. Bár a tsz-ek jog szerint eddig is egyenrangú partnerei voltak a velük kapcsolatban álló vállalatoknak, mégis — a tapasztalatok is ezt bizonyítják — gyakorlatilag sokszor hátrányba kerülhettek a vállalatokkal szemben, mert érdekeik védelmére nem rendelkeztek megfelelő szervezettel. Mindezeket figyelembe véve tartja kívánatosnak a párt a termelőszövetkezetek szövetségeinek létrehozását. „A szövetség — állapítja meg a Központi Bizottság májusi határozata — sajátos gazdasági központok, és érdekvédelmi szervezetek legyenek, választott testületből álljanak, és csak kis függetlenített apparátussal rendelkezzenek.” A területi termelőszövetkezeti szövetségek létesítését, vagy már meglevő szövetségbe való belépést az érintett termelőszövetkezet közgyűlései önkéntesen határozhatják el.. Ehhez kapcsolódik egy másik fontos alapelv; a szövetségek azokat a feladatokat látják el, amelyekkel a szövetséget alkotó termelőszövetkezetek megbízzák. E két sarkalatos alapelv érvényesítése lehetetlenné teszi, hogy egy újabb termelőszövetkezeti irányító szerv jöjjön létre. Az önkéntesség elvének alkalmazása azt jelenti, hogy csak az a szövetkezet lesz a szövetség tagja, amelynek tagjai így döntenek, és a tagság addig tart, amíg a közgyűlés másként nem határoz. Ugyanígy az a tény, hogy a tagszövetkezetek egy-egy tagot küldenek a szövetség küldött-közgyűlésébe és ők határozzék meg — a törvényes keretek között — a szövetség feladatait, működési körét, biztosíték arra is, hogy a szövetségek nem bürokra- tizálódnak el, hanem jól szolgálják a szövetkezetek pontosan meghatározott igényeit. Éppen ezért a szövetségek küldött-közgyűlései is csak javaslatokat, ajánlatokat tehetnek a tagszövetkezetek számára. A szövetség tisztségviselőit választják. A saját maguk által kidolgozott alapszabály szerint működő szövetségek kis létszámú, jól képzett szakember gárdával is rendelkeznek majd. A termelőszövetkezeti szövetségeket általában a területi elv alapján — megyénként egyet, esetleg többet — célszerű létesíteni. Nem lesz semmiféle előírás arra nézve, hogy hány tagja legyen a szövetségnek. Ezt a körülmények, a helyi viszonyok figyelembevételével lehet csak eldönteni. Egy dolog azonban bizonyos: sem a túlságosan kis létszámú szövetségek — nincs megfelelő súlyuk, áttekintésük —, sem pedig a túlságosan nagy létszámú szövetségek — nehézkessé , válhat a munka — nem alkalmasak a feladatok ellátására. Melyek azok a feladatok, amelyeket a szövetségek elláthatnak, és milyen szervezet felel meg leginkább ennek ? A termelőszövetkezetek gazdálkodásának körülményeit, működésük feltételeit, a valóságos igényeket figyelembe véve, olyan szervezet létrehozása bizonyulhat hasznosnak, amely egyrészt a tsz-ek tanácskozó, tevékenységüket összehangoló, érdekeiket egységes fellépéssel védelmező fóruma, másrészt a termelőszövetkezetek megbízása alapján önálló gazdasági feladatokat is megold. A szövetség megvitatja a termelőszövetkezeteket érdeklő problémákat, így a szövetkezetek fejlesztésével, a népgazdasági terv igényeivel, á termelési koordinációval összefüggő feladatokat. Foglalkozik a szövetkezeti gazdálkodás általános tapasztalataival. értékeli az értékesítés, az anyag- és eszköz- ellátás helyzetét, stb. E kérdésekben, ha szükséges, ajánlásokat, javaslatokat tehetnek a tagszövetkezeteknek, és az állami szerveknek. A szövetség közreműködhet a közös érdekeket szolgáló feladatok — a szakmai tanfolyamok, tapasztalatcserék, szakmai tanácsadás, szakmunkásképző tanfolyamok, vagy a tsz-ek jogvédelme — megszervezésében. A szövetkezetek megbízásából — természetesen az érintettek hozzájárulásával — esetenkénti vagy rendszeres vizsgálatokat tarthat a szövetkezetekben. A szövetségek azzal is segíthetik a termelőszövetkezeteket, hogy önkéntes befizetéseikből kölcsönösen igénybe vehető pénzügyi alapot hoznak létre, amelyből a segítségnyújtás mellett közös gazdasági, vagy szociális létesítményeket is (például üdülő, sporttelep stb.) megvalósíthatnak, vagy üzemeltethetnek. A szövetség hasznosan közreműködhet a tsz-ek áruforgalmának, értékesítési tevékenységüknek lebonyolításában, termelésük fejlesztésében, az együttműködés megszervezésében. A termelőszövetkezetek megbízása vagy saját kezdeményezése alapján javaslatokat tehet, tsz-közi társulások, közös vállalkozások létrehozására, a tsz-ek önálló értékesítő tevékenységének fejlesztésére. Módszeres piackutatást végezve tájékoztathatja a termelő- szövetkezeteket a beszerzés, és az értékesítés lehetőségeiről, feltételeiről; közreműködhet az árukapcsolatok létrehozásában. Sok, segítséget nyújthat a tsz-eknek azzal is, hogy megfelelő szakértők bevonásával közreműködhet áruk minősítésében, átadásában és átvételében. A szövetségek által elvégezhető feladatoknak korántsem teljes felsorolása is mutatja, hogy az új feltételek között milyen fontos szerepet játszhatnak a szövetkezetek e szervezetei. A termelőszövetkezetek szövetségei tovább erősítik a szövetkezetek Önállóságát, segítenek, hogy a tsz-ek saját dolgaikban maguk döntsenek, öntevékenyen keressék a legcélszerűbb megoldásokat, és egybe részt vállalnak a szocialista alapokon álló szövetkezeti önigazgatás kialakításában. A termelőszövetkezeti szövetségek létjogosultságának alapvető kritériuma, hogy a tsz-eknek szükségük van-e rájuk, hogy működésük előnyös-e a tsz-ek számára? A gyakorlati bizonyítás még hátra van, de minden előzetes megfontolás arra mutat, hog” a szövetségekre szükség van, és a termelőszövetkezetek örömmel ragadják meg a szövetségek létrehozásának lehetőségét. Dr. Dankovits László A tettek Sokféleképpen lehetne őt bemutatni, mert ahány munkatársával beszélgettem mind egy-egy jó tulajdonságára hívta fel a figyelmemet. Csaná- dosi Jánosné azonban kifejezte a többiek gondolatát is. — Pont olyan, amilyen egy jó párttitkárnak kell lenni. El lehet vele beszélgetni mindenről. A munkáról, a családról, a gondokról, az örömökről. Ezért is választotta meg a Salgótarjáni Acélárugyár dróthúzó üzemének alapszervezete titkárának újra. És nagyon örülünk, hogy ő képvisel majd bennünket a kongresszuson... Kisvártatva így folytatja: — Teplán Géza pártonkívüli szocialista brigádvezető is meleg szavakkal illeti: — Lelkiismeretes ember, meg tudja szerezni munkatársai rokon- szenvét. Ha hibát lát, nem csukja be a szemét. Mit szeretek benne a legjobban? A szerénységét... — Engem mebírált — veszi vissza a szót Godó János V. — Mégis tisztelem. Mert amit mondott, abban igaza volt. — Gyakran megáll mellettünk, s megkérdi: hogy vagyunk, mi a gondunk, miben tudna segíteni. De elmondja azt is. milyen gonA párttitkár, aki gyártásközi ellenőrként dolgozik, Jenővel beszéli meg tapasztalatait Botos — Ha az ember rendesen viselkedik, jó barát is. A vitás kérdésekben eligazít, s ha arra kérem, segítsen a matematikában, szívesen teszi. Én ugyanis a Gépipari Technikum XI. osztályába járok, Buda elvtárs pedig negyedikes, jövőre érettségizik. Nekem elhiheti, gyerekkorom óta ismerem, együtt jártunk iskolába... Godó János V. sem fukarkodik az elismeréssel: dokkal küszködik az üzemvezetés, mit tehetünk mi, aztán megnézi a brigádnaplót, észrevételt, javaslatot tesz — mondja Teplán Géza. — Amikor megszervezte az első szocialista elmért küzdő brigádot még a kötözőknél volt. Eljött tőlük, de a brigád azóta is az ő útmutatása szerint dolgozik. Hatodszor nyerte el a szocialista címet. Aztán itt van az önmeózás. Sokat fáradozott ezért is. Bevált — summázza röviden Buda Antal tevékenységét Bá- nyik Antal üzemvezető. A párttitkár szavára sokat adnak. Mestere munkájának, amit jórészt az édesapjától tanult, aki ugyancsak a drót- húzóban dolgozott, s akinek nyomdokaiba lépett. S hogy nemcsak hirdeti a közösség gyarapodásának szükségességét, hanem tesz is érte, azt számtalan újítása bizonyítja. \ A legutóbbi például három- milliós többlettermelést biztosít az üzemrésznek. De az ő és Kalocsai Ferenc főművezető nevéhez fűződik a csa- vartszeg-gyártás bevezetése is. És abban, hogy 1961 óta —, amióta az alapszervezet párttitkára — a huzalmű adósság nélkül zárja az éveket, jó része van az általa irányított 52 tagot számláló pártalap- szervezet kommunistáinak. Kétszáznyolcvan embert mozgósítanak a feladatok elvégzésére. Megértették velük, azt az igazságot; ha jobban dolgozunk, jobban élünk. Indokoltan mondják: Buda Antalnál jó kezekben van az alap- szervezet életének irányítása. Kevesen tudjáik, hogy a középtermetű, őszülő ember, a héttagú Buda család tagja, és maga a megtestesült nyugalom. Mindig megfontoltan szólj csak annyit, amennyi szükséges. A tettek embere. Kétszeres sztahanovista, két kiváló dolgozó, két szakma kiválója jelvény, a kiváló kohász kitüntetés és a Munka Érdemrend bronz fokozatának tulajdonosa. És mit mond, a kongresszusi küldött magáról? — Még a héten elkészítem azt a taggyűlési beszámolót* amelyet jövő héten nekem kellett volna elmondani. Helyettem más mondja el, mert a kongresszuson gyűjtök újabb tapasztalatokat az alapszervezet munkájának, életének gyarapításához. Venesz Károly Ha rést ütnek a falon Kosik Erzsébet esetében nincs semmi rendkívüli. Szenzációk, „mazsolák” nélküli hétköznapi történetek — hétköznapi tanulsággal. Talán éppen ezért hasznos elmondani... Balassagyarmati KISZ-bi- zottság. Janák Gyula, városi titkár azt mondja: — Negatív történet. A Nóg- rád megyei Textilipari Vállalat Balassagyarmati Telepén van egy kis alapszervezetünk. Amikor az összesítéseknél, jelentéseknél ehhez az alapszervezethez érünk — itt a városnál is szégyeljük magunkat. Segíthettünk volna többet is, bár sok mindennel megpróbálkoztunk már. Négy hónapja „leköszönt” a titkár. A tagság Kosik Erzsébetet választotta meg. A lány örömmel vállalta, valamit élénkült is a szervezeti élet, ismerkedési estet rendeztek, miegymást. .. A napokban újra beütött a baj. Kosik Erzsi felkereste a bizottságot és bejelentette: le akar mondani, nem tudja ellátni a feladatát. Egyik napról a másikra két műszakba helyezték. Később azért panaszkodott, mert mint mondta: Gáspár Józsefné a telep pártalapszervezet titkára felelősségre vonta, amiért hozzánk jött és szólt... Nem az első eset, hogy a városi pártvagy KISZ-bizottságon járt, erre vagy arra panaszt tevőket a telepen felelősségre vonják — utólag... A telep. Akácos, most csupaszkarú fákkal szegett mellékutca elején, szürkére festett vaskapu mögött húzódik meg. Szószerint véve: meghúzódik. Az utca felől nézve — családi háznak vélné az idegen. A tábla figyelmeztet: Nógrád megyei Textilipari Vállalat Balassagyarmati Telepe. Pedig termelését, rentabilitását, kiterjedt kereskedelmi kapcsolatait tekintve lehetne nagyobb is. Zólyomi Pál telepvezető: — Szűkösen vagyunk. Az a műhely ott, nemrégiben még nyitott folyosó volt. Naponta vizsgázunk találékonyságból. Nézzék meg az öltözőt... Szobányi helyiség. Néhány szekrény áll benne, hogy azért mozogni is lehessen. Körben a falon fogasok, ruhák tarka összevisszasága. A telepen 140 — főként nő — munkás dolgozik. — Itt tartjuk az ünnepségeket, taggyűléseket, a KISZ is itt kap helyet. Körülnézek, hogy hol és nem akarok hinni a fülemnek, szememnek. Az iroda sem különb. Itt azután nincsenek elkényeztetve az „adminisztrátorok”! Kis szoba, amelynek ablaka a Clochemerle-i idillt árasztó mellékhelyiségre néz. Állítólag a minisztériumban nagyon büszkék erre a telepre. A termelés miatt. Kosik Erzsébet KISZ-titkár kicsit ijedten ül a telep „saját készítményén” — egy kísérleti fotel legszélén. Műbőrből készült és inkább derékszögbe tört heverőnek látszik. Nem gyártják. — Amikor Zólyomi elvtárs közölte velem, hogy két műszakba, fizikai munkára tesznek, megmondtam: nem vállalom el. Vagy az egyiket, vagy a másikat, de a két műszakot meg a titkári teendőkéi együtt nem tudom ellátni. .. Gáspárné szerint: nem akarok fizikai munkát végezni, eddig ugyanis adminisztrátor voltam. Nem erről van szó! Ezt a KlSZ-bizottsá- gon is elmondtam, amiért külön megkaptam a dorgálást... — Ki szólt ezért? — Gáspárné felelősségre vont. — Kaptak a fiatalok megbízatást a helyi pártalapszer- vezettől? — Nem nagyon. Egyszer rendeztünk közösen ismerkedési estet. A zenekart, a fiatalok kérésére, Gáspárné szerezte. — Mekkora a KlSZ-szervezet? — Huszonegy fiatalból áll. — Lehetne nagyobb is? — Legalább hetven fiatal dolgozik a telepen. Lehetne. — Van kedve a titkári munkához? — Van. Különben nem is vállaltam volna... — Méltánytalanság érte? — Mától kezdve már újra egy műszakban dolgozom, az órabérem is megmaradt. * Mit mond Gáspár Józsefné, a telep pártalapszervezetének titkára? — Kosik Erzsinek azért szóltam, amikor visszajött a KISZ-bizottságról, mert úgy ment el6a telepről munkaidőben, hogy serkeinek sem mondta. .. Elmond egy esetet a fiatalok önállóságáról. A rosszul értelmezett önállóságról. Az előző KISZ-titkár, Mágnás Kati idejében történt. A fiatalok brigádmunkát végeztek és így kerestek néhány ezer forintot. Gáspárné egy véletlenül elkapott párbeszédből értesült: a fiatalok felosztották egymásközt a KISZ-kasszát, anélkül persze, hogy erről valakinek szóltak volna. Mágnás Katit előzőleg iskolára küldték, hétszáz forint jutalmat kapott jó munkájáért, nem sokkal a jutalom átvétele után „leköszönt”. A vőlegénye „megtiltotta”, hogy titkár legyen... — Nem jönnek hozzám segítségért — mondja Gáspárné. — Öt éve működik az üzem, a termeléssel nincs is semmi baj, de ha valamit szervezünk könyörögni kell az embereknek. Pedig állandó a gárda. Mi nem ismerjük a vándormadarakat... Frázis, de -száz százalékos igazság: az emberek tudatát a legnehezebb formálni, alakítani. És ahol a párt és KISZ- alapszervezet nem fűzi nagyon szorosra a kapcsolatot egymással, a gazdasági vezetéssel — ott lehetetlen is. Zólyomi Pál telepvezető: — Le kellett építenem az adminisztrációt. Ezért helyeztem Kosik Erzsébetet fizikai munkára. Hiba völt, elismerem, hogy előzőleg nem jeleztem szándékomat a KISZ- bizottságon. Most egy műszakba tettük. Rajta a sor, meg a fiatalokon — bizonyíthatnak. Van itt munka elég. Kosik Erzsi kétségtelenül „tanuló vezető”, mindössze négy hónapja vette át a titkári teendőket. A búcsúzásnál megígéri — ezentúl gyakrabban keresi meg Gáspárnét segítségért, feladatért. Első igazán „ifis” tette lehetne —, ha a tagok támogatásával elérné, hogy a szomszédos AGROKER- telep kultúrhelyiségét a textiles KISZ-esek is látogathatnák. Csak egy nyílást kell vágni a két telepet elválasztó kőfalon. Rést ütni, amelyen áthatolva sarokba lehetne szorítani a szemléletet: a balassagyarmati telepen nem változnak az emberek. .. Pataki Lászlé
