Nógrád, 1966. november (22. évfolyam, 259-283. szám)
1966-11-20 / 275. szám
4 NÖGR AD ÍPéfí. november 20 va^-nan. A „To-straod” nevéről Ez évben igazán kedves volt hozzánk a vénasszonyok nyara. Kivirágoztatta kertemben a gyümölcsöt érlelő almafát. Derűs kék eget és októberi kánikulát hozott. (A komisz nyár után ránk is fért) A város strandján még októberben Is élénk volt az élet Erről tudósított a Nóg- rád egyik szép felvétele, amely alatt az alábbiakat olvashattuk: „Októberi napsütésben a Tó-strand csónak- kikötőjénél”. Egy korábbi szám szintén a strandról tudósított A kép fölött ezt olvashattuk: „Verseny a Tó-strandon." A képaláírásban pedig (többek között) ezt a mondatot: „A salgótarjáni MHS modellező szakkörének tagjai jól sikerült bemutatót tartottak a salgótarjáni Tó-strandon". % Mostanában már csöndes a „tó”. Ne Is háborgassuk lassan téli álomra készülő habjait! De azért ne feledkezzünk meg, kedves és új büszkeségünkről! Mi lenne például, ha tavaszra meglepnénk strandunkat (és általa magunkat) egy a névvel? Igen ez valóban furcsa gondolat hiszen van annak a strandnak neve. Van, van, de milyen? „Tó-strand”. Jó név az, nem? Hát nem tudom .. . Bár, tó is strand is, de azért ha néhányszor hangosan kimondjuk ezt a nevet „Tóstrand, Tó-strand” rá kell jönnünk, hogy nem túlságosan dallamos, sőt a kiejtése is elég nehéz. fis, ha nagyon meggondoljuk a „Tó" szóval sincs egészen rendben minden. Ez volna minden tavak között a „legtavabb" tó, amelynek neve nem is lehet más, mint a nagy kezdőbetűvel „tulajdon- névesített” Tó? Még a Balaton nevű tó sem képzel ilyet magáról. Sőt magunk között azt is bevallhatjuk, hogy még a kisbetűs „tó” fogalommal sincs minden rendben. Mert ugye a „tó” rendszerint mélyebb állóvíz, amelynek általában állandó jellegű, kialakult vízterülete van, és főleg nincs összeköttetésben a tengerrel. Ez a mi „tavunk” pedig (Ki hitte volna?) igenis „kapcsolatban van” a tengerrel. Sem kevesebb, sem hidegebb nem lenne szép és nagy munkával épített „Tó-strandunk” vize, ha szerencsésebb névvel ajándékoznánk meg. Ez helyesírási szempontból is indokolt lenne, ugyanis a kötőjeles „Tó-strand” forma helytelen. Ha összetett szónak vesszük, akkor egybeírandó így: Tóstrand. Hiszen a kételemű (két szóból álló) összetételeket — bármilyen hosszúak is — egybeírjuk. Lehet, hogy kötőjelezésnél a Duna-ág, Duna-híd. Duna- strand esetére gondoltak. Csakhogy ezeknél nem mondvacsinált tulajdonnévhez, hanem legnagyobb folyamunk tényleges tulajdonnevéhez (Duna) kapcsoltunk köznevet Tehát a Tó-strand helyett Tóstrandot (esetleg Tó strandot) kellene írnunk, a kötő- jélezés semmiképpen sem indokolt. De a legkevésbé az indokolt, hogy ehhez a nehezen kimondható, fogalmat sem teljesen fedő, helytelenül irt névhez ragaszkodjunk. Nem kívánok tolakodó keresztapa, — bocsánat — névadó szülő lenni, de ha az Illetékesek megengednék, tisztelettel javasolnám, nevezzük máris közkedvelt szép, új létesítményünket ifjúsági strand"-nak. Elvégre az ifjúság várta a legjobban, ők építették a leglelkesebben, és elsősorban az övék is. Tóth Imre Országgyűlési ieqyzofcle A A t Háznak ma különös hangulatot adott az a törvény- javaslat, amit a képviselőkelé terjesztettek. A neogótikus ablak mélyedésekben mintha Mikszáth Kálmán beszélgetne Pulszky Ferenccel, hogy... „Kedves öcsém. Én megszavazom ezt a törvényjavaslatot mert az ón felfogásommal nem összeférhetetlen”. Aztán a fordulóban éppen jön Wekerle, a dualizmus megrögzött híve és már messziről integet: — Na, Kálmán, holnap mit írsz meg a Házról abban a Pesti Hírlapban? Mikszáth bocsámatkérón int Pulszkynalk és karonfogia We- kerlót. Így mennek a sajtópáholyok felé, ahol megszokott helye van Mikszáthnak és minden valamire magát tartó képviselő megsü vegek ... Hol van ez már? Hol? Itt játszódik le előttem. A t Ház nem változott, már ami a külsejét illeti. A ház elnöke most is magasan, a képviselők feje fölött ÜL Kétoldalt a két jegyző és a két festmény is változatlan. Az egyik az államalapítást ábrázolja, a másik Széchenyit, amint éppen beterjeszt egy törvényjavaslatot Itt is be térj észtén dk. Dr. Erdei Ferenc sietett a pulpitusra, minika nagyon sürgős dolga volna ott Pedig csak az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága bízta meg, hogy indokolja a törvény- javaslatot: az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról. Es indokon Az ember expozét, referátumot, jogi formulákat vár. Erdei Ferenc elbeszélget a képviselőtársakkal. Mikszátfi-i a hangulat... „tisztelt Ház, az imént Juszt Gyulával beszélgettem!" — Arról vitatkoztunk a bizottságban, hogy egy Jelöltet, vagy többet is állítsanak. Mikszáth is töíbbedmagával Indult Egyszier ki buktatták, Jókai is akkor bukott meg, amikor írói tekintélyének a magaslatán állt. Az buktatta meg, akinek több pénze volta í. Ház folyosóján voksok összegyűjtésére. A hatalom győzött a szegénység és a szerénység felett. Appony Albert, Tisza István. Khuen— Héderváry Károly, ahol a név ezer holdakkal alátámasztott hatalmat takart Most, a két, három, négy jelölt esetében mi lesz a helyzet? Azt mondta Erdei Ferenc: ■— A megválasztás alapját majd az képezi, hogy a választók megítélése szerint ugyanazt a politikai rendszert ki képviseli jobban, ki alkalmasabb a nép érdekeinek országgyűlési vagy tanácsi képviseletére. Al kalmasság — ez a szó a szünetben gyakran megütötte a fülemet A képviselők csoportokban vitatták az előterjesztett törvényjavaslatot, a hozzáfűzött magyarázatofaat — Alkalmasság — mondja egy magas képviselő a miniszternek — ez érvényesüljön az élet minden területén. — Nálatok talán másként van? — kérdi a közismert miniszter. — Még bizony másként. Még nem egészen ez az elv a döntő. Persze az alkalmasság nemcsak szakmai lehet hanem politikai, tudatbeli is. Sőt! Együtt valamennyi! Már több parlamenti ülésszakon rését vettem, ahol tárgyaltak tervjavaslatot perrendtartás-módosítást, költség- vetést a következő esztendőre, de ennyit egyikről sem vitatkoztak. beszéltek a t. Ház folyosóján. Érthető is! önmagukról döntöttek. Arról, hogy a jövőben milyen legyen a t. Ház összetétele? Kik döntsenek milliárdok felett, kik szavazzák meg a törvényeket, kik interpelláljanak; a miniszterekhez folyószabályozás, csecsemőhalandóság, kórházbővítés, ifjúságvédelem és gyárteiepi- tés ügyében? — A minisztériumokban képzett szakemberek ülnek — érved az egyik képviselő (súgják, hogy Szolnok megyei). — Nagyon fel kell készülni, ha ellenérveivel győzni akar az ember. Igaza lehet! Az imént találkoztam Kri- zsanyiik Jánosnéval. A folyosón jobbra meg balra tekintgetett. 1— Keres valaíkit? — A könnyűipari minisztert, Nagy elvtársnőt, vele akarok beszélni. Azt mondja, máskor is fel szokta keresni, minden ülésszak alkalmávaL Ilyenkor kiönti a megye, meg a maga bánatát (A maga — vagyis a pásztóiakét). — Valami ipari dolog? Nevet! — Eltalálta. Pásztón nagyon szépén szőnek az asszonyok és egyre több a jelentkező, de nincs elegendő szövőszék. Némelyiken már ketten is dolgoznak. Szövőszéket akarok kérni a minisztemőtőL Deák alkotmányos jogokat kért Mikszáth azért húzte félre az ablakmélyedésbe Weker- lét, hogy a Tisza-szabálvozást sürgesse ismét. Móricz közoktatás ügyében interpellált Ap- ponyinál. Krizsanyikné szövőszékek miatt keresi a könnyűipari minisztert 1966 végén. — Nagy elvtársnő jobban megérti az asszonyok problémáját, ott megy ni... — és már el is tűnt a nógrádi képviselők gyűrűjéből. Nem tudom, mit végzett, később már nem találkoztunk. A folyosó elnyeli a képviselőket A parlamenti ülésre iskolás lányokat külön mikrobusz vitt Nógrádból. Fent ültek a karzaton, hallgatták a törvényjavaslat beterjesztését. Mosolyogtak, amikor dr. Erdei Ferenc bejelentette: — Ezután a választói névjegyzékeken nem függesztik ki ország-világ szecneláttára a választópolgárok születési évét Különösen a nők számára kellemetlen ez — aztán gyorsan hozzátette — bár, manapság a férfiaknak sem éppen kedvező dolog az ilyesmi! A karzat nevet és tapsol. Joga van hozzá! Ott ülnek a későbbi képviselőház leendő tagjai. Ma a második emeleten, holnapután valahol a negyedik széksorban. És a teremőr egy pohár vizet tesz elé, a műszerészek felszerelik asztalára a mikrofont és hozzászóláshoz készülődik majd: — Tisztelt Országgyűlés!... A sajtópáholy előtti sorokban hozzászólást lapozgat Horváth Károlyné fővárosi képviselő. Elsőnek szólal fel a mai vitában. Egyetért a törvényjavaslattal, elfogadja azt. Major Tamás odavág a tekintetével, mintha csak mondaná: Látjátok, van itt egyenjogúság! Szünet! Schuchmann Zoltán, balassa. gyarmati képviselővel a pótképviselői „beosztás” megszüntetéséről beszélgetünk. — Sok sértődésre adott okot — mondja. — A munkából nem vették ki a részüket. Csak névlegesen voltak képviselők, valóban a „pót” szerepet töltötték be. Ha aztán megüresedett egy hely, akkor behívták ... És teljesen tájékozatlan volt Nem élt együtt a képviselő csoporttal, aztán hirtelen belecsöppent a munkába. — Majd másként lesz évii tán. Dr. Erdei Ferenc Is említette: Pótképviselők: helyett újra választanak a kerületben, ahol megüresedik egy mandátum Évenként kétszer tartónak pót- választásokat, így nem marad sokáig üresen szék a parlamentben, de arra is lesz Idő, hogy az előkészítés, a választás alapos legyen, Egy görög bölcs mondása jutott eszembe: Ember! Őrködj önmagad felett! Ez a parlament gondosan őrködik „önmaga” felett és vigyáz arra, hogy megteremtse a lehetőségét: olyan személyekkel töltsék meg a jövőben is a t. Háj széksorait, akik képesek helyes irányba kormányozni az ország szekerét... Gáldonyi Béla Én még emlékezem azokra az időkre, amikor az ember mindenütt azt olvashatta a falakon, a kerítéseken, hogy „Szavazz a négyes kockára!" és nagyon sokan arra szavaztak. Később letettük a voksol a hulladékgyűjtés mellett, mert egy felirat arra szólított, hogy... „Gyújtsd a vasat és a fémet, ezzel is a békét védeti!”. .. és mi gyűjtöttük a rongyot is, a papírt is. Volt időszak, amikor csigák, szekerek, autók és repülők jelképeztek egy-egy járást, városi és mellé a felirat adott megfelelő tájékoztatást, hogy... „megrójuk, mert csigalassúsággal halad a begyűjtés...” Ma viszont a totó—lottó korszakát éljük. öles betűk hirdetik falva- inkban, hogy „totó—lottó", vagyis hogy „megvette már az ehetit" és egyáltalán „akar 3.30-ért sokat nyerni?”, de ha szereti a rejtvényt, akkor olvassa el, hogy ... „13+1” és mindenki tudja, hogy tippelni kell a Salgótarján és az FTC csapatára. Szóval sem ötletet, sem fáradságot nem sajnálunk, csakhogy az embereket rávegyük: nyerjenek! Már ott tartunk, hogy a totó és a lottó birtokába vette a háztetőket is. Éppen a napokban tapasztaltuk, hogy falvainkban a házak cserepein is totózunk és lottózunk. Szemben a köves úttal, a községek bejáratánál fehér betűk szóHtanak fel, hogy mtotó—lottó” és aki még ezután sem dob fel 3,30-at, az egyenesen halálos ellensége a saját szerencséjének. Valaki a minap megrágalmazott, amikor éppen az eheti szerencsémet kovácsoltam a B 1 700 095 sorszámú lottó- szelvényen. Hogyaszongya: Maga a szocializmus küszöbén átallépve nem restell munka nélkül nagy nyereményhez jutni! Hol van itt a dialektikus materializmus és a munkával szerzett, a megdolgozott forint? Első hallásra pír öntötte el arcomat és restelltem magamat. Csakugyan! Azután rájöttem, hogy mégiscsak nekem és sok százezer lottózó társamnak van igaza. Mert én azért a 3,30-ért, amit lottószelvényre kifizettem bizony alaposan megdolgoztam. Kiszámítottam, hogy ennyi pénzért pontosan 26 percnyi munkát adtam cserébe. Vagyis a lottózóban akár úgyis kérhettem volna egy szelvényt, hogy „tessék adni egy cédulát 26 percnyi munkámért!”. Ha pedig ez így van, akor én megdolgozott pénzt veszek fel a kéttalála- tosomra. Utóvégre az is szerencse dolga, hogy ki mennyit dolgozik a 3,30-ért. Mert éppen a napokban hallgattam egy épületes beszélgetést. Két fiatal arról társalgott, hogy hétfőn éjjel semmit sem dolgoztak, mert nem volt bent a művezető. Ilyenkor senki sem kéri számon tőlük a munkát. Viszont kedden azért felvették a fizetésüket, és vásároltak maguknak három méter ruhaanyagot. Ha ez jogos, akkor én is nyerhetek 26 percnyi munkámért százezreket. Vagy nem az az összeférhetetlen a szocialista munkaerkölccsel, hogy egy zöld, sárga, vagy éppen lila szelvény kitöltése után én sokat nyerek, hanem az, hogy a szelvényvásárlásra fordított pénzt megszolgáltam-e, vagy sem? Így aztán a jövőben is meghallgatom, magamra kötelezőnek érzem a falvainkban felbukkant háztető-feliratokat, hogy ... „totó—lottó” és megpróbálkozom a szerencsével. Szaporodjanak csak az ilyen és hasonló feliratok és velük együtt a boldog nyertesek is. Nem félek attól, hogy sok lesz ebben az országban a milliomos. Kiszámítottam, ha minden héten gyártunk egy lotto —totó milliomost, rám akkorié csak háromezer év múlva kerülhet sor, ha addig élek. A baj csupán az, hogy amíg ezt a nyereségre szólító feliratot hetenként sok ezren megfogadják, addig az olyar. táblák mellett némán és szenvtelenül elmegyünk, mini a „Ne szemetelj!", vagy pedig „Ne köhögd a bacilusokat embertársad képébe!”, és az olyat, hogy „Ne fogdosd c kifliket, kenyereket, embertársad is szereti az egészséget!" és hogy „Légy udvariat a nőkkel, az idősebbekkel!”. Az ilyen és hasonló feliratokat akár kétméteres betűkkel is felmázolhatjuk a házak cserepeire. Erre mondta egy filozófusnak éppen nem nevezhető ismerősöm, hogy... „nem szeretem az elvont fogalmakat, a totó —lottó mégiscsak kézzelfogható érveket tartalmaz". Hát ami igaz, az igaz’ Százezer forinttal sokkal hatékonyabban lehet érvelni, mint kétórás előadással, a tízperces szünetet is beleértve. Dekát a százezer forint alakja mégiscsak a munka. Ezé'"1 a falvakban megjelent hatalmas. fehér feliratokat — szives engedelmükkel — én ki- egészíténém: — A jól végzett munka után hasznos a totó—lottó! Így precízebben hangzik! K- bNAPTÁRAK KÖZÖTT — A JÜVÖBE GONDOLVA (MTI Foto — Fényes felv.)
