Nógrád, 1966. október (22. évfolyam, 233-258. szám)

1966-10-09 / 240. szám

2 NÖG R A D lOfífí. október 9. ra'írnso Földrészünk a béke kontinense lehet A Pravda vezércikke az európai biztonság kérdéséről EGY HÉT A VILÁGPOLITIKÁBAN MOSZKVA (TASZSZ) A Pravda szombati számá­nak vezércikke „Erősítsük a békét Európában” címmel ki­fejti, hogy az európai bizton­ság kollektív alapon való megszilárdítása rendkívül időszerű kérdés. Érthető, ha az európai népek alapvető érdeküknek tartják e feladat megoldását, hiszen kétszer js világháború szinterévé vál­tak. Más világrészek népei szintén elsőrendű jelentőséget tulajdonítanak az európai helyzetnek. Az imperializmus agresszív politikája elleni har­cot, sok világprobléma rende­zését nagymértékben előmoz­dítaná, ha sikerülne biztosíta­ni az európai kollektív biz­tonságot. A vezércikk megállapítja, a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország minden tőle tel­hetőt megtesz, hogy megnyíl­jék a lehetőség minden euró­pai állam békés együttműkö­déséhez. — Az európai biztonság megszilárdítása szempontjá­ból nagy jelentőségű kérdések folytatja a Pravda —, a jelen­legi európai határok sérthe­tetlenségének biztosítása és a nyugatnémet revansistáknak a nukleáris fegyverektől való távoltartása. Nyugaton is erő­södik az a meggyőződés, hogy a nukleáris fegyverek elterje­désének megakadályozásáról szóló szerződés megkötése ha­tározottan hozzájárulhatna azoknak a kibúvóknak eltor­laszolásához, amelyek segítsé­gével Bonn atomfegyverekhez juthatna. A vezércikk rámutat arra. hogy a szocialista államoknak a bukaresti nyilatkozatban ki­fejezésre jutott kezdeménye­zése észrevehetően előbbre vit­te az európai biztonság prob­lémáját, e kérdés nemzetközi megvitatását. Az utóbbi hóna­pokban sűrűbbekké váltak a találkozók a különböző társa­dalmi rendszerű európai álla­Holtponton a% afrikai vita ? Két új állam tagfelvétel előtt NEW YORK (MTI) Az ENSZ-közgyűlés délnyu­gat-afrikai vitájában Uszman Ba, a Mali Köztársaság külügyminisztere beszédében elítélte a hágai nemzet­közi bíróságnak az etiópiai és libériái panasszal kapcso­latos döntését A bíróság két­ségbevonta a Dél-afrikai Köz­társaság délnyugat-afrikai po­litikájára vonatkozó panasz előterjesztőinek illetékességét, s ezzel gyakorlatilag igazolta a dél-afrikai rendszer fajüldöző politikáját. A közgyűlés a délnyugat-af­rikai vita folytatását október 10-ig elnapolta. A TASZSZ jelentése szerint az ENSZ-közgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottságában Mi- rosnyicsenko szovjet küldött hangoztatta, hogy az ameri­kaiak vietnami intervenciója fő akadálya a gazdaságii együ tt- működés kiszélesítésének és a fejlődő országoknak nyújtan­dó segély kérdésében elfoga­dott ENSZ-határozatok telje­sítésének terén. Lesotho új afrikai állam pénteken hivatalosan kérte felvételét a világszervezet tag­jainak sorába. A Biztonsági Tanács a jövő héten vizsgálja meg Lesotho, a volt Basuto- földr és Botswana, a volt Be- csuanaföld tagfelvételi kérel­mét. E két új állammal a vi­lágszervezet taglétszáma 121- re emelkedik. Gromiko szovjet külügymi­niszter — mint a TASZSZ je­lenti —, pénteken eszmecserét folytatott Pazsvakkal, az ENSZ-közgyűlés 21. üléssza­kának afgán elnökével. NAGY lehetőségek forintért Kétszobás étkezőfülkés összkomfortos központi fütc- ses beköltözhető lakás a főváros központjában (az Erkel Színházzal szemben) bebútorozva, személyau­tóval, vagy korszerű családi ház garázzsal vidéken, kívánság szerinti helyen, személyautóval. Kétszemé­lyes részvételi jegy az 1968. évi mexikói olimpiára. Ezenkívül személyautók« 45 000, 15 000, 10 000 forint ér­tékű vásárlási utalványok, televíziót, rádiót és még több ezer értékes tárgyat nyerhet a Szerencse-sorsjáté­kon. ÄRA: 4 FORINT. Szerencse sorsjeggyel — szerencséje lesz! Négynapos autóbuszkirándulást szervez a Nőtanács és az IBUSZ november 15-től 18-ig Kárpótoltára Részvételi díj: 880.-Ft + 15 rubel költőpénz. Jelent­kezni október 15-ig az IBUSZ irodában és a megyei Nőtanácsnál lehet. Johnson manőverei a manilai haditanács előtt Változatlanul hűvös a francia —amerikai viszony Wilson külpolitikai veresége a munkáspárti konferencián mok vezetői között és ezeken is megvizsgálták a bukaresti javaslatokat, így az össz-euró- pai értekezlet összehívásának gondolatát. Nagy jelentőségű volt De Gaulle francia elnök­nek a Szovjetunióban tett lá­togatása. A két hatalom egyre erősödő együttműködése lé­nyeges hatást gyakorol az eu­rópai helyzet javulásának ki­látásaira. — Komoly segítséget nyúj­tanak az egész európai együtt­működés kibontakozásához a nyugat-európai kommunista pártok — írja a Pravda, majd befejezésül leszögezi: — Az európai biztonság megvalósításának még sok ko­moly akadály állja útját, az Imperializmus és a revasiz- mus erőinek „jóvoltából” de a népeknek megvan a reális lehetőségük, hogy Európát a valóban tartós béke és együtt működés kontinensévé vál­toztassák. ZSIVKOV Franciaországba látogat PÁRIZS (MTI) Hétfőn egyhetes hivatalos látogatásra Franciaországba érkezik Todor Zsivkov bolgár miniszterelnök. Látogatásának első napjaiban Dél-Franciaor- szágban tesz körutazást, és csak szerdán este érkezik Pá­rizsba, ahol a program szerint De Gaulle elnökkel és Pompi­dou miniszterelnökkel folytat megbeszélést. A látogatás során a két ország kül­ügyminisztere aláírja majd a Szófiában a napokban para­fáit kulturális, műszaki és tudományos együttműködési szerződéseket. Bumedien Szarajevóban BELGRAD (MTI) Bumedien, az Algériai For­radalmi Tanács és az algériai kormány elnöke, aki ötnapos hivatalos látogatáson Jugosz­láviában tartózkodik, szomba­ton reggel kíséretével együtt Belgrádból Szarajevóba, Bosz­nia-Hercegovina fővárosába érkezett. A vendégeket Szara­jevóban a pályaudvaron Rato Dugonics, a bosznia-hercegovi- nai köztársasági nemzetgyűlés elnöke, Rudi Kólák és a köz­társasági kormány elnöke kö­szöntötték. Bumedien ma reggel Ljubljanába utazott. Titóval ma este találkozik ismét Brio- ni szigetén. Ha az elmúlt hetekben megsokasodtak az angolszász hatalmaik gondjairól közzé­tett kommentárok a világsaj­tóban, az elmúlt hét nap ese­ményeit összefoglalva, beve­zetőben továbbra is a Johnson- kormányzat és a Wilson- ka­binet helyzetének rosszabbo­dására kell rámutatni. Erhard bonni kancellár — úgy tűnik — washingtoni látogatásával időt nyert ellenfeleivel szem­ben, s egyelőre lecsillapod­tak a körülötte dúlt politikai viharok. Az EINSZ-ben folyta­tódtak a kétoldalú megbeszé­lések, amelyek során Péter János külügyminiszterünk legutóbb Dean Ruskkal, az amerikai diplomácia vezetőjé­vel tárgyalt nemzetközi prob­lémákról és a két országot érintő kérdésekről. Brazíliá­ban ellenjelölt nélkül Costa e Silva tábornokot, a reakciós „kemény vonal” vezéralak­ját választották elnökké, akinek jövő év márciusában esedékes hivatalba lépéséig még éles harcokkal számol­nak Latin-Amerika legna­gyobb országéiban. Indonéziá­ban megkezdődött Subandrio volt mi nisztemök-helyett es és külügyminiszter pere a kü­lönleges katonai bíróság előtt — miközben Djakartában folytatódnak a szélsőjobbol­dali diáktüntetések a hátráló Sukamo ellen. A legutóbbi napokban 40­re emelkedett az önálló afri­kai országok száma: megszü­letett a Botswana Köztársa­ság (volt Becsuánaföld) és a Lesotho királyság (Basutó- föld), amelynek függetlensé­gire azonban árnyékot vet, hogy földrajzilag beékelődnek a fajvédő Dél-afrikai Köztár. saságba. A változatlanul bonyolult és a Vietnam elleni imperia­lista agresszió miatt éleződő nemzetközi helyzet eseményei közül néhányat tekintsünk át részletesebben is. Johnson imádsága Az amerikai külpolitika szemforgatásának már nem egyszer voltunk tanúi, külö­nösen Vietnammal kapcsolat­ban. A november elején meg­rendezendő részleges kong­resszusi választásoknak a Johnson pártjára várható kedvezőtlen eredményei arra kényszeri tették a Fehér Ház laikóját, hogy látványos lépé­sekkel bizonyítsa „vietnami bakeakaratát” és ezzel lecsil­lapítsa az agresszió ellen til­takozó amerikai választókat, s ugyanakkor port hintsen a világközvélemény szemébe. Ehhez tartozott a Washing­toniban járt Marcos Fülöp- szigeti elnök javaslata egy manilai csúcskonferenciára, amely kezdetben a vietnami konfliktus „békés rendezésé­nek cégérét viselte — de csu­pán néhány óráig. Kiderült, hogy csak az Egyesült Álla­mok oldalán Dél-Vietnamban hadat viselő országok hajlan­dók részt venni a „manilai csúcson”. Johnson nak azon­ban az amerikai választások előestéjén mindenképpen szüksége van egy olyan fó­rumra, ahol az állítólagos „békeszándékokat” demonst­rálhatja — ezért a washing­toni diplomácia mindent el­követ ennek a manilai csúcs- értekezletnek összehozáséért, mégha azt most kénytelenek is voltak október végére ha­lasztani. Sőt, az elnök októ­ber 17-én kezdődő manilai utazását összekapcsolja az USA-val szövetséges hadvise­lő országok, köztük Űj-Zé- land, Ausztrália, Dél-Korea, Thaiföld és Malaysia megláto­gatására. A manilai „haditanácsot" — mert nevezhetjük-e más­ként a tervezett konferenciát — McNamara hadügymi­niszter dél-vietnami és dél­kelet-ázsiai körútja „készíti elő”. Mindenesetre az igazi amerikai szándékokat jelzi McNamara szerdai bejelen­tése, amelyben újabb fél- millárd dolláros pótkiadást kért hadirepülőgépek vásárlá­sára és elmondta, hogjr a Pentagon 1968. júniusa után is számít a vietnami háború fokozására... Ezek után már nem is kell kommentár ahhoz a jelentéshez, amely hírül adja, hogy Johnson el­nök a vietnami békére szólító pápai felhívás évfordulóján templomba ment és imádko­zott a békéért... Ugyanazon a napon négyszáznál több ame­rikai repülőgép bombázta a Vietnami Demokratikus Köz­társaság falvait.. „Hűvös szívélyességé* Johnson szemfényvesztése — hogy csak az államfőknek kijáró sétára emlékeztessünk, amellyel az elnök a Washing­tonba látogató francia kül­ügyminisztert megtisztelte a Fehér Ház kertjében — a Cou- ve de Murville-1 folytatott ta­nácskozásokon sem járt si­kerrel. A hűvös szívélyesség közepette folytatott tárgyalá­sok után a nemzetközi politi­ka legfontosabb kérdéseiben — mint Vietnam, a NATO — továbbra is alapvetően külön­bözik a francia és az amerikai álláspont. Hírek szerint Cou- ve de Murville megismételte azt a francia véleményt, hogy Vietnamban az amerikai csa­patok kivonulásának bejelen­tésével kell kezdeni a béke- tárgyalásökat — ilyen ameri­kai lépés nélkül nem várható a konfliktus rendezése. Hozzá­tehetjük, hogy az elmúlt na­pokban Vietnamban elhangzott megnyilatkozások is az ameri­kai betolakodók távozásának szükségességét hangsúlyozták: az amerikai agresszorok lép­tek vietnami földre, nekik kell távozniok! Couve de Murville nagy ro- konszenvet tapasztalt az ENSZ-ben Franciaország je­lenlegi politikája iránt, a francia—amerikai viszonyban azonban nem következett be enyhülés. Vereség Bright ónban Az Angol Munkáspárt öt­napos konferenciája is tük­rözte azt a mély válságot, amelyben Nagy-Britannia és a munkásoknak hátat fordító munkáspárti kormány vergő­dik. A munkáspárti kormány bérbefagyasztási politikája el­len tüntető tömegek kiáltása behallatszott a konferencia- terembe. s csütörtökön két sú­lyos vereség érte a Wilson - kormányt. Pedig Wilson is az egeket hívta segítségül, a bib­liából olvasott fel részleteket politikájának igazolására, azonban két döntő kérdésben mégis leszavazták. Az egyik határozat követelj, hogy a kormány négy éven belül szá­molja fel a „Szueztől kelet­re” vállalt kötelezettségeket, vagyis azokat a katonai ter­heket. amelyeket Anglia — szövetségben az USA-val — Adentől Singaporeig vállalt magára. A másik határozat azt követeli a kormánytól, hogy határolja el magát az amerikai agressziótól és kérje a Vietnami DK bombázásá­nak azonnali, feltétel nélküli megszüntetését. Ilyen előzményeik után Brown angol külügyminisz­ternek nem lesz könnyű az ENSZ-ben és Washingtonban támogatni az amerikai agresz- szív külpolitikát... Sebes Tibor Minden élő elmenekült Riport egy „tisztogató" hadműveletről { SAIGON (MTI) Michael Neale, a Reuter tu­dósítója szombaton döbbenetes helyszíni tudósításban számol be arról, hogyan is fest Dél- Vietnamban egy „tisztogató” hadművelet. Qui Nhon térsé­gében az amerikai, dél-vietna­mi és dél-koreai csapatok múlt vasárnap körülzártak egy te­rületet, amely két éve a sza­badságharcosok ellenőrzése alatt áll, és saját állításaik szerint azóta mintegy 2000 em­bert öltek meg és fogtak el. A hivatalos amerikai szóvivő szerint a halottak partizánok voltak, a Reuter tudósításából azonban világosan kitűnik, hogy a támadás gyakorlatilag egész egyszerűen a sűrűn la­kott körzet lakossága ellen irá­nyult A támadások nyomán 16 000 vietnami paraszt otthonát rombolták le bombákkal és tüzérségi tűzzel — jelentették ki az amerikai tisztek. A hon­talanná váltak az 1600 négy­zetkilométeres terület lakos­ságának egyharmadát jelentik. „A gyűjtőállomásokra egy­más után érkeznek a rémült és zavart menekültek, csak­nem mind nők és gyermekek” — írja a tudósító. „A Viet- cong olyan hosszú ideje elle­nőrizte ezt a területet — je­lentette ki John Norton ve­zérőrnagy az amerikai gyors­hadosztály parancsnoka —, hogy még a nők és a gyere­kek is igen ellenségesen fo­gadtak minket”. A dél-koreai Tigris-hadosz­tály csapatai — írja Michael Neale — gyakorlatilag elűzték az összes gerillákat a közeli hegyekből. A tudósító követ­kező mondatából kiderül, ez egyszerűen annyit jelent, hogy minden élő ember elmenekült ebből a térségből. Az Inez tovább pusztít Az Inez hurrikán pénteken a mexikói Yucatan-íélszigeteii söpört végig 12 méteres hul­lámokat korbácsolva fel a ten­geren. A félsziget lakosságát előzőleg az ország belsejébe költöztették, s így emberélet­ben nem esett kár. A forgószél azonban több ház tetejét le­tépte, fákat és telefonp>óznákat csavart ki. Nem hivatalos becslések szerint a múltheti ciklon, amely Kelet-Pakisztán párt­áin és a partmenti szigeteken -öpört végig, 5000 személy ha- ’.i’át okozta. Az alacsonyab­ban fekvő településeket azon­ban elpusztította a három mé­ter magasságot is elérő szökő­ár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom