Nógrád, 1966. október (22. évfolyam, 233-258. szám)

1966-10-05 / 236. szám

Hook ätj 1966. október 5 .«reróa •> NATO fegyvereket használnak Afrikában Tanzánia küldöttének leleplezései NEW YORK (TASZSZ) Gromiko szovjet külügymi­niszter hétfőn találkozott Pier­re Harmel belga külügymi­niszterrel. Mint az ENSZ hivatalos szó vivője közölte, U Thant főtit­kár hétfőn villásreggelit adott az ENSZ-közgyűlés 21. ülés­szakán Gromiko külügymi r.iszter vezetésével résztvevő szovjet küldöttség tiszteletére. A Biztonsági Tanács hétfőn a késő esti órákban — mint már jelentettük — folytatta a Portugália ellen benyújtott kongói panasz vitáját. A vitára meghívták a két Kongó, továbbá Tanzánia, Bu­rundi, a Közép-afrikai Köz­társaság és Portugália képvi­selőjét. Miranda portugál küldött felszólalásában megismételte azt a vádat, hogy az angolai felkelőik támaszpontként hasz­nálják Kongó (Kinshasa) terü­letét. A tanzániai küldött erélyes szavakkal bírálta a NATO-t. kijelentette, hogy mindazok a fegyverek, amelyeket a portu­gál gyarmati hadsereg Angola, Mocambique és Portugál— Guinea lakossága ellen hasz­nál fel és amelyekkel más af­rikai államokat fenyeget, NATO eredetűek. A fegyver- szállítások jelenleg is foly­nak. Említést tett egy friss esetről, amikor az Egyesülj Államokból hét B—26-os bom­bázót dobtak át Portugáliába. Goldberg, az Egyesült Álla­mok képviselője felszólalásá­ban csupán arra szorítkozott, hogy megismételje az elkopta­tott frázist, miszerint a NATO- nak. mint „védelmi szervezet­nek” a hatásköre, nem terjed ki az afrikai portugál terüle­tekre. A bombázógépek szál­lítását Goldberg elszigetelt esetként próbálta feltüntetni, de jobbnak látta nem kom­mentálni az amerikai sajtó­nak azt az állítását, hogy az üzletet lebonyolító „magán- személy” a CIA megbízottja volt. Hatástalan maradt Goldberg minden arra vonatkozó ígér­getése, hogy az Egyesült Ál­lamok „kemény politikája” megtiltja a fegyverszállításo­kat Portugáliának. Az ENSZ-közgyűlés ezekben a napokban vitatja meg 52 afrikai és ázsiai országnak azc a közös határozati javaslatát, amelyben követelik a Dél-af­rikai Köztársaság délnyugat­afrikai mandátumának meg­vonását, szorgalmazzák to­vábbá, hogy Délnyugat-Afri­két utalják az ENSZ hatás­körében, s ily módon készítsék elő az országot a független­ségre. A hétfő esti ülésen Fedoren­ko szovjet ENSZ-fődelegátus hangot adott annak a vélemé­nyének, hogy Délnyugat-Afr:- ka a mandátum megszünteté­se után azonnal nyerje el füg­getlenségét. El Mufti szudáni miniszter­elnök-helyettes és külügymi­niszter, Ahmed Juszuf Duale szomáli külügyminiszter e: Józef Winiewicz lengyel küi- ugyminiszter-lhelvettes határo­zott hangon ítélték el a Dél­afrikai Köztársaságot a dél­nyugat-afrikai nép ellen elkö­vetett bűnei miatt Szvaran Szingh indiai kül­ügyminiszter, az ENSZ tudósí­tók fogadásán kijelentette, nogy az Egyesült Államoknak meg kell szüntetnie Észak-Vi­etnam bombázását. Hangoz­tatta. hogy hazája nem haj­landó részt venni olyan ázsiai értekezleten, amely — szavai szerint — nem járul hozzá a békéhez, mint például a rnani- lai konferencia. Október 28- 29: Haditanács Manilában Katonák az egyetem körül A helyzet feszült Morcos Fülöp-szigeti elnök kedden bejelentette, hogy a vietnami háborúban az ame­rikaiak oldalán hadat viselő országok manilai csúcsértekez­letének új időpontja október 28 és 29 lesz. A kormányfők megbeszélését esetleg külügy­miniszteri találkozó előzi meg. A „békeértekezletnek” elke­resztelt haditanácstól még a Fülöp-szigeti sajtó sem vár eredményt. „Bölcsebben tesz- szük, ha nem sokat várunk az értekezlet politikai és gaz­dasági terveitől” — írja a DJAKARTA (MTI) Az indonéz fővárosban a hétfői diáktüntetés feloszlatá­sával helyreállt a nyugalom, de a feszültség megmaradt — jelenti a Reuter. Az elnöki palota megközelíthetetlen, mert az oda vezető utakat szögesdrót akadályok­kal zárták el. Az utcákon sók a páncélautó, az üzletek kö­zül többet bezártak. A djakartai egyetemet, a szélsőjobboldali Kami diák­felfegyverzett katonák veszik körül. A djakartai helyőrség szó­vivője kedden hivatalosan közölte, hogy a hétfői össze­tűzésben 62 diák sebesült meg, közülük 22-6t kórházban ápol­nak. Amir Machmud vezérőr­nagy, a djakartai helyőrség parancsnoka bejelentette, hogy katonái bármilyen tüntetést minden eszközzel megakadá­lyoznak. Lesotho független ACCRA (MTI) Kilencven évi angol védnök­ség után október 4-től füg­getlen ország Basutoföld a nem egészen egymillió lakosú és kevesebb mint 12 000 négy­zetmérföld területű új afrikai állam. Basutoföld a fajgyűlö­lőlő Dél-Afrika területén be­lül helyezkedik el. Semmifé­le kijárata nincs a tengerhez, vagy más független afrikai ország határához. A független Lesotho nem rendelkezik semmiféle ipar­ral. Mezőgazdaságilag is fej­letlen. Munkaképes lakossá­gának csaknem 50 százaléka a dél-afrikai aranybányákban és ültetvényeken dolgozik. A munkások által hazaküldöti pénz alkotja Basutoföld nemzeti jövedelmének legna­gyobb hányadát. A nemzeti függetlenség megadását előkészítő tárgya­lásokon az ellenzéki kong­resszus párt követelte, a füg getlenség kikiáltása előtt tart­sanak népszavazást annak el­döntésére, hogy melyik párt vegye át a hatalmat. Azon­ban az angolok valósággal rákényszerftették Basutoföld- re a függetlenséget és ezzel a Leabua Jonathan vezette konzervatív nemzeti párt uralmát. Jonathan. Lesotho minisz­terelnöke hivatalosan elköte­lezte kormánya politikáját a dél-afrikai fajgyűlölő rezsim­nek. Meglátogatta a nemrég meggyilkolt ' Verwoerd dél­afrikai miniszterelnököt és megállapodott vele az együtt­működést illetően. MOSZKVA A szovjet sajtó kommen­tárjai megállapítják, hogy Basutoföld rendkívül bonyo­lult helyzetben érkezett el függetlensége kikiáltásának napjához E bonyolult helyzet háttere — állapítja meg a Pravda — hogy Basutoföld formálisan függetlenné válik ugyan, de népe nem szabadul meg attól a függő helyzettől, amelyben a Dél-afrikai Köztársaság fajüldöző urai tartják. Újabb „választások” Dél-Vietnamban Elutazott a mongol parlamenti küldöttség Kedden délelőtt elutazott Magyarországról a mongol parlamenti küldöttség, amely Szandzsin Bata, a Nagy Né­pi Hurál Elnöksége elnök- helyettesének vezetésével ba­ráti látogatást tett hazánkban. A delegáció Budapestről Var­sóba utazott. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Kisházi Ödön, az El­nöki Tanács helyettes elnö­ke, Kiss Károly az Elnöki Tanács titkára, Pólyák János és dr. Beresztóczy Miklós, az Országgyűlés alelnökei. Összeült a JKSZ Központi Bizottsága Kedden Belgrádban Joszip Broz Tito elnökletével meg­kezdte munkáját a JKSZ Köz­ponti Bizottságának 5. plená­ris ülése. Az ülésen megvi­tatják a JKSZ tevékenysé­gét a Központi Bizottság 4. plénuma után és döntenék a JKSZ vezető szerveinek át­szervezésére vonatkozó javas­latról. Súlyos harcok Binh SAIGON (MTI) A dél-vietnami kormány hétfőn ülést tartott és meg­vizsgálta, milyen módon le­hetne fokozni a mozgósítási rendszer hatékonyságát. Az AFP értesülése szerint a Ky- kormányzat megpróbál intéz­kedéseket kidolgozni a dél­vietnami kormánycsapatok kö­rében elharapódzott dezertálá­sok csökkentésére, a csapatok gyenge harckópességének fo­kozására. A kormány ülésén napirendre került néhánv meglehetősen elfelejtett ügy is; az AFP jelentése szerint átadták az igazságügyi ható­ságoknak azokat a foglyokat, akiket a Diem ellen végre­hajtott 1963-as államcsíny óta minden bírói ítélet nélkül tar­tottak őrizetben. A szóban for­gó személyek között sok a katolikus, aki a Diem-rend- szer idején vezető funkciót töltött be. Az intézkedés • dél-vietnami katolikusok ré­gi követelésértek teljesítését jelenti: nyilván ez készítette elő Sergio Pignedoiinak. VI Pál pápa Saigonban tartóz­kodó legátusának Thieu ál­lamfőnél tett keddi látogatá­sát. Egyébként a jövő év elején Dinh tartományban újabb „választásokat rendez­nek: ezúttal a kormány el­lenőrzése alatt álló falvak elöljáróit jelölik ki. Az újon­nan hivatalba kerülő szemé­lyeket — Reuter jelentése sze­rint — felkérik, hogy marad­janak a falvakban, amelyek­nek elöljárói. Jelenleg ugyan­is a saigoni hatóságokat kép­viselő elöljárók általában, mint a Reuter írja, „nem ma­radnak tovább, mint amennyi ideig feltétlenül szükséges és semmi esetre sem maradnak alkonyat után”, mert félnek a szabadságharcosoktól. A hadiszinténről érkező je­lentések szerint az utóbbi idők egyik legvéresebb csatája tom­bol Binh Dinh tartományban. Saigontól 480 kilométerre északra. Az amerikaiak há­rom helikoptert vesztettek, és több ízben is közelharcot vív­tak a partizánokkal. Az ame­rikai állítás szerint a parti­zánok 323 halottat vesztettek — a szóvivő nem adott meg számokat az amerikai vesz­teségekről. Hétfőn az ame­rikai légierő a Vietnami De­mokratikus Köztársaság déli részén ledobott — a saigemi tudósító szerint — napalm- bombákat is. Manila Times. szervezet főhadiszállását, állíg A djakartai rendkívüli katonai bíróság megkezdte Subandrio volt indonéz minlsztelnök-helyettes és külügyminiszter pe­rét, akit aizal vádolnak, hogy tudomása volt az állítólagos „szeptember 30.” mozgalomról. Képünkön: Subandriót a tár- \ gyalóterembe kísérik ( Rádiotclefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) A „Csendes-óceáni doktrína" „Thaiföldtől Koreáig föld­gyaluk és fúrógépek, betonke­verők és útépítő-óriások zug­nak. Helyreállítanak fűvel be­nőtt régi repülőtereket és úja­kat építenek. Kikötők szület­nek olyan partokon, amelye­ket emberemlékezet óta dzsun­gel borított. Tbbb tízezer amerikai katonai mérnök, technikus és szakember irá­nyítja a helyszínen toborzott munkások valóságos hadsere­gét." A Newsweek című amerikai hírmagazin Távol-Keletre küldött katonai tudósítója ír­ta e sorokat a kelet-ázsiai amerikai tevékenység jellem­zésére. Néhány nappal később a Pentagon bejelentette, hogy 1966-ban az „ázsiai térségben” másfél milliárd dollárt fordít új támaszpontok építésére és a meglevők felújítására. v Az „új ázsiai rend” johnsoni terve Az amerikai hivatalos szer­vek a munka közvetlen indoko­lásaképpen természetesen a vi­etnami háborút említik. Ez azonban csak a közvetlen cél. Az utóbbi időben szovjet ka­tonai szakértők több tanul­mányban felhívták a figyelmet arra, hogy ennél lényegesen jelentősebb, távlati célokról is szó van. Dimitrij Volszkij, a Novoje Vremja katonai szak­értője például kifejti: „Az egész tevékenység félreérthe­tetlenül része egy hosszú időre szóló, világméretű stratégiai tervnek. Valójában egész ka­tonai rendszert teremtenek. A vietnami támadó háború fel- használásával arra töreksze­nek, hogy kiépítsék és meg­erősítsék az amerikai pozíció­kat a Csendes-óceán nyugati partvidéke mentén.” Valójában tehát arról van szó, hogy Washingtonban ki­dolgozták és megkísérlik vég­rehajtani az amerikai katonai és politikai hatalom terjesz­kedését a Csendes-óceán egész térségében. A Washington Post néhány hónappal ezelőtt már megírta, hogy Rostow pro­fesszor, Johnson „különleges tanácsadójának” elvi elgondo­lásai alapján az elnök Humph­rey alelnök, Rusk külügymi­niszter és McNamara hadügy­miniszter segítségével külön „Csendes-óceáni doktrínát” dolgozott ki. Az elnök később külön beszédben is célzott e doktrína létezésére és a be­széd egyes mondatai kísérteti­esen hasonlítanak as „új ázsiai rendre” vonatkozó régi, csá­szári japán szóhasználatra: „Amerika partjait nem egy, hanem két óceán mossa és a Csendes-óceánon éppen úgy átkelhetünk, mint az Atlantin. Ha kitartunk Vietnamban, az Ázsiában születő új rend meg jobban elterjed.” Hawaii, Okinawa, Tajvan Az amerikai politikában nem először dolgoznak ki ilyeh „Csendes-óceáni doktrínát”. Már a múlt század vegén, Theodore Roosevelt elnök, a fiatal amerikai imperializmus terjeszkedési .irányvonalának egyik legmarkánsabb képvise­lője „Amerika által létreho­zandó nagy csendes-óceáni civilizációról” álmodozott. A második világháború után az Egyesült Államok egész tá­vol-keleti politikája — ha oly­kor tervszerűtlen formában is — a Csendes-óceán feletti he­gemónia megszerzését célozta. A Hawaii szigetek felvétele az USA államainak sorába, an­nak megtagadása, hogy az amerikai gyámság alá vont szigetek (Marianna, Marshall és Karolina szigetcsoport) önállóságot kapjanak, mind ré­sze volt ennek a törekvésnek. Végül idetartozott az Okina­wa, Tajvan és a Fülöp-szige- tek hármas „oszlopára” tá- maszKodó katonai bázisrend­szer megszervezése is. A vietnami agresszió azért jelentett új szakaszt a csen­des-óceáni hegemón törekvé­sek sorában, mert az Egyesült Államok most először kísérli meg a behatolást az ázsiai kontinens belsejébe. Ez szol­gáltatott okot és alapot az ed­digi hatalmi törekvések rend­szerbe foglalására és a John- son-féle „Csendes-óceáni dok­trína” kidolgozására. Az ASPAC — Malaysiával A stratégiai tervekkel pár­huzamosan az egész Csendes­óceáni térségben megélénkült az amerikai diplomácia tevé­kenysége. Ezt tükrözi a rö­viddel ezelőtt megkötött „Ázsia—Csendes-óceáni szer­ződés” (ASPAC). Feltűnő és jellemző, hogy e szerződés ki­lenc tagja közül nyolc (Japán, Thaiföld, Fülöp-szigetek, Dél- Korea, Dél-Vietnam, Ausztrá­lia, Űj-Zéland és Tajvan) már korábban kétoldalú katonai szerződést kötött az Egyesült Államokkal. Csak a kilence­dik tagot, Malaysiát fűzi ka­tonai szerződés egy másik nagyhatalomhoz, Nagy-Britan- niához. Várható azonban, hogy az ASPAC következtében Ma­laysia is bővíti majd katonai kapcsolatait az Egyesült Álla­mokkal. Anélkül tehát, hogy az ame­rikai politika ezt formálisan beismerné — arra törekszik, hogy a Csendes-óceánt vagy legalább is annak az Egyen­lítőtől közvetlenül északra fekvő részét „amerikai bel­tengerré” tegye és itteni bázi­saira támaszkodva amerikai fennhatóság alá vonja Délke- let-Ázsia országait. Valójában tehát egy nagyon is átgondolt, agresszív ..Csen­des-óceáni doktrína” vérehaj- tásáról. az amerikai terjeszke­dési politika új fejezetéről van szó. Gőmöri Endre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom