Nógrád, 1966. október (22. évfolyam, 233-258. szám)
1966-10-05 / 236. szám
1966 október 5, szerda NOGRAD es Dollár hazafiság-> wjrétköznapi külsejű, Jfjf ősz fejű férfi mu- . tatkozott be a Magyar Sajtó Házában megtar- . tott sajtóértekezleten az újságírók, a televízió munkatársai, s rajtuk keresztül az ország nyilvánossága előtt. Kiss Nándor hálókocsi kalauz. aki hét esztendeig vezette orruknál fogva az amerikai titkosszolgálat tisztjeit, nagyszerű példáját adta hazaszeretetének, ha- zafiságának. ő, akit az USA kémügynökei megvásárolha- tónak tartottak és akinek nagy pénzösszegeket ajánlottak fel, ha szolgálatukba szegődik, a dollárok helyett hazája mellett döntött. Nemcsak azonnal jelentette idehaza, hogy odakint milyen ajánlatot kapott — ebben még esetleg a büntetéstől való félelem játszhatta volna a főszerepet —, hanem a magyar hatóságok kelésére vállalkozott is rá, hogy segít a magyar elhárításnak a harcban. Hét esztendeig tevékenykedett, mint „amerikai kém” — közben számtalanszor odakint, határainkon túl, a szó szoros értelmében életét kockáztatva nézett szembe ellenségeinkkel, akik megvásárolt emberüknek hitték. Kiss Nándor bátorságának és más hazafiak áldozat- készségének köszönhető, hogy az illetékes szervek fontos információkhoz jutottak az idegen hatalmak kémei ellen, hazánk biztonságáért folytatott harcukban. Ha még képesek gondolkozni, most is elgondolkozhatnak a nyugati emigrációban élő és jövedelmüket hazaárulásból húzó gyászmagyarok azon: vajon mi ér többet? A dollár, vagy a haza? Az érdemtelenül élvezett jólét, vagy a tisztesség, és a becsület? Ök már régen olyan választ adtak önmaguk számára erre a kérdésre, amelynek hallatán tisztességes magyar embernek felkeveredik a gyomra. Kiss Nándor habozás nélkül utasította vissza a júdáspénzt, hogy önzetlenül szolgálatot tegyen hazájának. Ügy viselkedett, hogy kézszorítást érdemel mindnyájunktól, akinek drága ez az ország, ez a föld, ez a nép. Nyugodtan állíthatjuk — anélkül, hogy Kiss Nándor érdemeit kisebbítenénk —, hogy adott esetben nagyon sokan hozzá hasonlóan cselekedtek volna. Mert a hazaszeretet, a hazafiság nagy erő. Tudták ezt egykor az uralkodóosztály propagandistái, amikor igyekeztek eltorzítani az emberekben a nemzeti érzést. Azon munkálkodtak, hogy a hazafiság helyébe a sovinizmus és a nacionalizmus lépjen. A nép legjobbjai azonban egy pillanatra sem hagyták magukat megtéveszteni. Akárhogyan is igyekezett magát nemzeti színűre mázolni a Hitlert gátlástalanul kiszolgáló Horthy-fasdzmus, hiába igyekezett hazaárulással vádolni azokat, akik a nép, a haza igazi érdekeit képviselték, ez a törekvése nem járhatott sikerrel. Ha s nacionalizmus és sovinizmus mérge valamikor elég széles köröket is megfertőzött — úgy hogy maradványai még ma is fellelhetők — ma már milliók vallják tettekkel magukénak a szocialista hazafiságot. Nem frázisok ás nem is elsősorban a propaganda győzte meg az embereket, hanem az a hatalmas féjlődés. amely hazánkban, a szocializmus: építő Magyarországon végbement. Aki igazán szere* i hazáját, az életének lebföbb mércéjévé a haza üdvéi teszi. A legutóbbi két évtized fejlődése pedig azt bizonyítja, hogy a magyarság boldogulásának útja a szocialista Magyarország. Aki a szocializmus ellensége, az a magyarság ellensége is. / gaz, nem mindig könnyű eligazodni az egyre bonyolultabbá váló világban. Hála a technika fejlődésének, a jó öreg Föld — jóllehet méretei változatlanok maradtak — mostanában alaposan összezsugorodott. Az egész világon utaznak az emberek: látni és tapasztalni akarnak, megismerni más népek életét, sorsát. Sok százezer magyar utazott külföldre a legutóbbi esztendőkben. s ugyancsak megnőtt a beutazó külföldiek száma. A kiutazók többsége alaposan körülnéz, de a világ megannyi csodájának láttára sem felejti el, hogy ő magyarnak született, olyan országban, amely — ígv hozta a történelmi fejlődés —, egyelőre még nem mérhető a legfejléttebb, a legszerencsésebb országok mércéiével. A hozzánk látogató külföldiek többsége is azt vizsgálja, hogy a háború után nagy hátránnyal Induló Magyarország miként szünteti meg nepe szorgos munkájával, ezt a régről itt maradt elmaradottságot. Elismeréssel adózik a magyarság munkaszeretetének^ és tehetségének a tények alapján, még akkor is, ha olyan országból jött, amely gazdagabb, jobb módú, mint a miénk. Tudjuk, az Egyesült Álla- mokbam sokkal inkább gépesítve van a mezőgazdaság — nálunk mégis öröm, hogy már kombájnokkal aratunk elsősorban. Több százezren látták, hogv Becsben jó néhány aluljárót .építettek: mi alig váriuk. hogy a második elkészüljön. Olyan országban dolgozunk, amely két évtizeddel ezelőtt romokban hevert, amelyet hárommillió koldus hazájaként Ismertek. Ma Magyarországon nem éhezik, nem fázik senki, a gyermekek nem sírnak egy karéj kenyér után. Nehezen érti ezt az, aki olyan országból jön, ahol már évtizedekkel ezelőtt is így volt. Ne beszéljünk most annak a másik világnak az árnyoldalairól. Elégedjünk meg csak annyival, hogy megemlítjük: az élet azért ott sem fenékig tejfel, s az életszínvonal nem magasabb annyival, amennyit a gépkocsik száma és a kirakatok fénye mutat. De vajon, ha ötször-hatszor olyan gazdagok lennének azok az országok, mint amilyenek, vajon ez csökkentené annak a hatalmas haladásnak történelmi jelentőségét, amelyet mi megtettünk? Vajon, ha minden dollár tízszer annyit érne, mint amennyit ér, vajon meg lehetne-e vele fizetni annak a munkának az örömét, amelyet akkor érzünk. amikor hazánk gyarapodását látjuk? A válasz nem kétséges. Az „ubi bene. ibi patria”, az „ahol jól megy dolgom, ott van hazám” gyökértelen szemléletét már a régi rómaiak is megvetették. K iss Nándor visszautasította a felkínált dollárokat, s élete kockáztatásával tett szolgálatot hazájának. Száz és százezrek a hétköznapokon. a maguk módján tesznek bizonyságot hazaszeretetükről. Azok, akik úgy gondolják, hogy pénzzel minden megvásárolható, gyakran lobogtatják felénk — a szó szoros és jelképes értelmében is — a dollár - kötegeket. Se nem irigyeljük, se meg nem kívánjuk azokat. A mi dolgunk, hogv a Földnek ezen a részén, amelyet ma Magyar Nép- köztársaságnak hívnak, az itt élő emberek számára boldog életet, biztos iövőt biztosítsunk. Sokat kell fáradoznunk, áldozatokat is hoznunk, de örömmel tesz- szük. Az oly sok dicsőséget és oly sok bukást megért magyar történelem új, minden eddiginél dicsőbb fejezetét írjuk. Pintér István Alaposabb válogatást - tervszerűbb szállítást Vasárnap is átveszik a burgonyát Hamarosan befejeződik a burgonyaszüret Nógrád megye termelőszövetkezeteiben, azonban rendkívül lassan telnek a MÉK-raktárak. A termést csak vontatottan szállítják a termelőszpvetkezetek és így fennáll annak a veszélye, hogy a burgonya nem kerül időben biztos, védett helyre. A megye közös gazdaságai 1452 vagon burgonya értékesítésére kötöttek szerződést a MÉK-kel. Eddig azonban csak mintegy 500 vagon burgonya jutott el a MEK-telepekre. A késedelmes szállítást legtöbb gazdaságban azzal indokolják, hogy rendkívül kevés szállítóeszköz áll rendelkezésükre, a tehergépkocsik, a vontatók sürgősebb munkát végeznek. A MEK felvásárlási telepein időben felikészültek a munkára. A felvásárlók kora reggeltől késő estig átveszik a termést. A munka meggyorsítása érdekében — természetesen előzetes bejelentés alapján — a MÉK-telepeken vasárnap is átveszik a burgonyát. Ha a termelőszövetkezeteknek nincs elegendő szállító- eszközük, a vasárnapi szállítást a MÉK magára vállalja. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a felvásárlótelepek — ha a munka folyamatos — napi 15—20 vagon burgonyát fogadhatnak. A pásztói. a dejtári, a szécsé- nyi és a karancslapujtői telepek ennél nagyobb mennyiségű burgonya átvételére is képesek. Viszonylag kevés burgonya van még a telepeken, de máris adódtak minőségi viták. Néhány termelőszövetkezetből ugyanis a burgonyát válogatás nélkül szállították az átvevőtelepekre. Ezeket a vitákat elkerülhetik a közös gazdaságok, s még a burgonyáért is többet fizet a MÉK ha szállítás előtt a szabvány előírásainak megfelelően a termelőszövetkezeti asszonyok átválogatják a termést. Viták persze így is adódnak. Olyanok is. amelyek eldöntetlenek maradnak. Ebben az esetben a termelőszövetkezetek a járási egyeztető bizottsághoz fordulhatnak. A bizottság aztán szakértők bevonásával dönt a vitás kérdésben. Az elkövetkező napokban helyes, ha a járási mezőgazda- sági osztályok és a MÉK képviselői végigjárnak minden olyan termelőszövetkezetet, amelyik burgonyaértékesítésre kötött szerződést a vállalattal. Ugyanis helyes lenne felülvizsgálni, megfelelő-e a szállítás üteme, s ahol akadozik ez a munka, közösen keressék meg a módját a szállítás meggyorsításának. A termelőszövetkezeteknek ugyanis arra kell törekedniük, hogy a hajnali és az esti átvételi lehetőségek kihasználásával, a vasárnapi szállítás megszervezésével még az esős, rossz idő előtt, október derekáig elszállítsák á burgonyát a MÉK-telepekre. Ahol lehetőség kínálkozik, ott helyben is tárolhatják a termést a közös gazdaságok A tárolásért megfelelő ellenértéket fizet a MÉK. Barlai Gábor cserehogárpafor-fertőzés l^ógrádban Az Országos Növényvédelmi Szolgalat felhívása Szokatlanul nagyarányú ,gombafertőzést okozott az •idén a csapadéikos időjárás. iKülönösen a dohányperonosz- póra és a burgonya újabban elterjedt betegsége, a fitof- tóra károsította az ültetvényeket. A további veszteségek elkerülése érdekében a Növényvédő Szolgálat a kötelező óvórendszabályok szigorú megtartására, a termények gondos ellenőrzésére hívja fel a gazdaságok. valamint az egyéni termelők figyelmét. A dohán y peron oszpóra fertőző gócai mindig az előző évi levél és szórmaradványokon telelnek át. Ezért az ősz folyamán fel kell szántani minden dohánytermő területet úgy, hogy kóró, vagy levél ne maradjon a felszínen. A palántanevelő telepeken, a dohány- pajták körül ugyancsak meg kell semmisíteni minden hulladékot, mert a kék penész spórái ezeken is áttelelhetnek. A burgonya ültetvények nagy részén a lombot, később pedig már a gumókat is fitof- tóra fertőzés érte néhány gazdaságban. Ezért csak gondos válogatás után szabad raktározni. A talajvizsgálatok során az elmúlt hetekben erős cserebo- gárpajor-fertőzést tapasztaltak Heves, Borsod, Nógrád és Somogy megyében. A drótféreg és a mocskospajor Hajdú- Bihar. Baranya. Komárom, Győr-Sopron és Pest megyében szaporodott el. Azokon a területeken, ahol a talajlakó kártevők száma négyzetméterenként 2—4 darab, talaj fertőtlenítést kell végezni.* A szakemberek elsősorban a múlt évben jól bevált Lindán 7-es porozószert, a lindános szuperfoszfátot, valamint a Hungária L2-es porozószert ajánlják. Aldrimes szuperfoszfátot csak azokon a területeken szabad használni, ahol a fertőzés rendkívül nagy és főleg cserebogárpajor van a talajban. A növényvédelmi szakemberek felhívják a gazdaságok figyelmét, hogy a talaj fertőtlenítő szereket a kiszórás után azonnal dolgozzák be sekélyen a talajba. Az Aldrines szuperfoszfát használata esetén a táblán legalább három évig nem szabad zöldségféléket termeszteni. Öt nap története II. Másnap reggel, a már ismert, bordó színű Volgán jönnek értem szlovák barátaim. hogy kellemes éjszakai szálláshelyemről, a zólyomi Hotel Pol’anából tovább vigyenek a közép-szlovákiai körútra. Ősrégi város ? Prievidzába vezet utunk A Felső-Nyitra vidékének legjelentősebb városa a turisták élőit úgy ismeretes, mint a szlovák városok egyik legrégebbike. Az oklevelek tanúsága szerint már 1113-ban állt, és a városi jogokat 1382- ben kapta Mária királynétól. Néhány kilométerrel a város előtt felkaptatunk egy dombra. Elénk tárul Privigye és környéke. Ez a néhány pillanat elég ahhoz, hogy bennem a város képe a tízemeletes épületekből álló. új lakónegyed látványaként rögződjék. Prievidza környékén húzódik a rendkívül gazdag handlovai szénbányavidék, s ennek köszönhető a városka gyors fejlődése, új lakónegyede. amire az újabb jelző illenék igazán, hiszen egész város épült itt a városban, az ötvenes évek alatt. A város napközbe^ nagyon forgalmas és ami ugyancsak szembetűnő — feltűnően sok a gyerek. A CSM prievidzai járási bizottságán Mendel Ján sziegődik mellém, elsősorban azért, mert jól beszél magyarul, ö kalauzol a városban is. Megtudom: Privi gyének 1945-ben mindössze hatezer lakosa volt. Ma 27 ezer ember él a városban. A bányák, a hőerőmű. az elektromos ipar fejlődése mellett feltétlenül említésre, sőt egy kis merészséggel megkckáztatom: nagybátonyi viszonylatban, követésre méltó az a törekvés, amely itt érvényesül, és amelynek nyomán sok száz bányászfeleség jutott munkához,1 elfoglaltsághoz. A híres Partizánské-i cipőgyár (Csehszlovákia legnagyobb cipőgyárainak egyike, valaha a nagykapitalista Bata cég alapította az üzemet, s korszerűsítve. kibővítve, modern lakóteleppel övezve, ma jó példája a fejlődő szílovák iparnak) itt, a bányászcsaládok lakta Privi gyében. fél esztendeje egy leányvállalatot létesített. Lelkes kalauzom — Mendel Ján. vékonycsontú, kamasz külsejű gyerek, nemrégiben még pincértanulósko- dott, de nem nagyon használt neki a füstös, szeszgőzös levegő ö is a modem cipőüzem dolgozója. Jelenleg sarokcsiszoló. gépen dolgozik, szereti a evári munkát, és mint mondia. már nem szívesen csinálna mást. A sarokcsiszolással 1300—1400 koronát keres... Mintha Nagybátonyban járnánk. Az ötvenes évek eklektikus, de talán mégin- kább stílustalan épületeit, itt mindenütt nagyméretű szgraffitók díszítik. Betérünk egy külsejét tekintve szürke, ám belül meglepően tágas, jó ízléssel tervezett bányász művelődési otthonba. Az előcsarnokban hatalmas méretű táblán 20—30 színes levelezőlapot látok felerősítve. Venezuela és Japán, Amerika és Jalta, Gibraltár és Helsinki üzenetét, üdvözletét tartalmazzák. A bányász eszperantó szakkör — évek óta működik nagy helyi érdeklődés mellett — levelezésének egy része látható itt kifüggesztve, Mendel Ján azt mondja csendesen, inkább csak magának, amikor kifelé megyünk az épületből: — Beiratkozom. hiszen ez tényleg világnyelv... Közös gondok — eltérő eredmények Este a járási CSM bizottságon találkoztam az ifjúsági vezetőkkel. Vendéglátóim udvariasaik: átengedik az első kérdezés jogát. Így tudom meg: a járásban hat üzemi bizottság működik és ezek közül három helyen függetlenített állományban dolgozik a titkár. A járási bizottságnak egyébként nyolc „fizetett” tagja van, saját gépkocsival és két motorral rendelkezik. A prievidzai kerületben háromszáz alapszervezetben összesen hétezer tag tömörül, ötvenhat falusi alapszervezetük és 60 üzemi szervezetük van. A járásban öt főiskola, 7 iparitanuló intézet és 28 általános iskola működik. Visszatérve a 300! ! ! alapszervezetre — Nógrád megyében a legnagyobbnak számító salgótarjáni járásban is mindössze 120—130 hasonlót tartanak nyilván. És újra az üzemek, az ipar, környezetet, embert formáló közelsége. A számok, a mozgalmi eredmények mögött, a magas fokon szervezett ipari, nagyipari termelés, a rendkívül elterjedt brigádmunka áll. Egyedül a nováki bányaüzemben 1200 fiatal tagja van az ifjúsági szervezetnek. A járás üzemeiben pedig — a legutóbbi statisztika szerint — 3500 CSISZ-tag dolgozik. A privigyei járásban 112 ezer ember él. ... És akkor még említsük meg azt is, hogy 25 ezer az úttörők, 12 ezer a kisdobosok száma. Kikerülve a számok bűvöletéből — nézzük az eredményeket. A járási bizottság mellett létrehoztak egy (öt fiatal jogászból álló) érdekvédelmi bizottságot. Szlovák barátaink ezt ifjúságvédelmi tanácsnak nevezik. Arra hivatott, hogy az érvényben levő törvények alapján — gyakran a kiskapukat is megkeresve — a fiatalok érdekeit képviselje. A képzett szakemberekből álló tanács mindazokkal az ügyekkel foglalkozik amelyéket a fiatalok nehezményeznek, vagy (és ez sem megy ritkaságszámba) a megtévedt, a bűnözés útjára kerülteket vezeti vissza a közösségbe, védnökséget vállalva felettük, enyhítve ezzel a törvény szigorát. Természetesen elsősorban azokról a fiatalokról lehet szó, akikben egyébként megvan a jóra való törekvés hajlama. A bizottság nagyon, tárgyilagos. Minden döntését kétoldalú vizsgálat előzi meg. Közös gondjainkban is minőségi eltérést tapasztalok. A járásban 17 ifjúsági klub működik, és számunkra szinte hihetetlenül hangzik — minden alapszervezetnek van helyisége. Szlovák barátaink mégsem elégedettek. Szeretnék. ha külön helyiséggel rendelkezne valamennyi. Ők . is megalázónak tartják az al. bérletet, de a mi alapszervezeteink közül soknak még ez a lehetősége sincs meg. . . " Néhány esztendeje még nem volt ilyen jó a helyzet' a Prievidza-i járásban. Mégis, hogyan érték el, hogy mind a 300 alapszervezet feje fölött van tető? A megöl-- dás így utólag ésszerűnek látszik. A csehszlovák ifjúsági szervezet központi bizottsága és a JEDNATO (a mi FMSZ-üm'knek felel meg) megállapodást kötött. A fia. talok egy-egy, a JEDNOTÁ. tól kapott helyiségért. 1000 társadalmi brigádórát dolgoz, tak a nyári építőtáborokban, az erdei termékek gyűjtésével. a szövetkezet hote!irinek építésével. Ezért külön fizetést is kaptak. Egyedül a losonci járásban 300 klub létesült tavaly ily módon. Nálunk is érdemes lenne hoTzálátni a KTSZ KB és a SZÖVOSZ közötti érv ;nves megállapodás kivitelezéséhez.. (Folytatjuk) Pataki László
