Nógrád, 1966. október (22. évfolyam, 233-258. szám)
1966-10-30 / 258. szám
196«. október 30 vasárnap NÖG R Á D .1 Városi pártértekezlet Balassagyarmaton (Folytatás az 1. oldalról) munkáját, ugyanúgy él, ezért elismeréssel szólnak róluk. Sajnos, azonban még találkozunk olyan párttagokkal, akik nem erősítik, hanem gyengítik a párt tekintélyét. Akadnak olyanok, akik megfeledkezve magukról gyakran rágalmaznak. A hibákat nem magukban látják, hanem a pártban keresik. Szükséges és fontos — hangsúlyozta a szónok —, hogy minden területen erősítsük a pártfegyelmet és minden kommunistától határozottan követeljük, hogy jobban és aktívabban kiálljon a párt határozatai mellett, védelmezze azt és maradéktalanul hajtsa vér-e. Az egyéni, a helyi érdekeket képes legyen alárendelni a nagyobb közösség. a népgazdaság érdekeinek. — összegezve megállapíthatjuk —, folytatta az előadó —, hogy a párt vezető szerepe messzemenően érvényesült városunk területén, a párttagság többségénél tért hódított a marxizmus—leni- nizmus eszméje. A párttagság zömét a harciasság, az ügy iránt érzett felelősség jellemzi. Párttagságunk társadalmi összetétele egészségesen fejlődött a VIII. kongresszus óta. Ez tovább növelte a pártszervezetek erejét. A jövőben is arra kell törekednünk, hogy sorainkba olyan elvtársak kerüljenek, akik egyetértenek pártunk politikájával, elősegítik annak megvalósulását. Tovább kell növelni és erősíteni a párttagság eszmei-politikai egységét, a párttagság aktivitását a politikai és gazdasági munkában egyaránt. A balassagyarmati városi pártbizottság beszámolója ezután a városban működő tömegszervezetek és tömegmozgalmak pártirányításáról szólt. Az előadó beszédét így fejezte be: — Eredményeink lelkesí- tőek, a jövő is biztató, Elképzeléseinket csak akkor tudjuk maradéktalanul megvalósítani, ha ki-ki a maga területén lelkiismeretes, odaadó kommunista munkával segíti azokat. Mi bízunk abban, hogy városunk kommunistái ugyanúgy mint eddig ezután is kiveszik részüket a párt előtt álló feladatok megoldásából. Büszkén jelenthetjük majd pártunk IX. kongresszusának, hogy a balassagyarmati kommunistákra és párton kívüli dolgozókra biztosan számíthat, mert jó munkájukkal hozzájárulnak a szocializmus mielőbbi teljes felépítéséhez, — fejeződött be a balassagyarmati városi pártbizottság beszámolója. Vita az új feladatokról A pártbizottság beszámolóját követő vitában 19-en vettek részt. Elsőinek Bakó Miklós, a Palóciöld Termelőszövetkezet párttitkára ismertette a közös gazdaság eddig elért eredményeit. Örömmel jelentette a pártértekezletnek, hogy erre a napra 811 kataszteri holdon befejezték az őszi gabona vetését. A kongresszusi munkaverseny során november 7-e tiszteletére 245 holdról betakarítják a kukoricát, a kongresszusig pedig az őszi mélyszántással is végeznek. Ezután a város lakosságának zöldség-gyümölcs ellátásáról beszélt. Elmondotta, hogy új, korszerű nagyobb kertészetet létesítenek, új gyümölcsösöket telepítenek. Szedlák Sándor, a bútorgyár igazgatója arról beszélt, hogy ebben az évben is bővítették gyártmányaikat, hét új terméket hoztak forgalomba. Ebből kettő a könnyűipar legszebb terméke címet nyerte el a budapesti kiállításon. A kongresszusi munkaversenyben tíz szocialista brigád 264 tagja küzd az éves terv túlteljesítéséért. Az előirányzott 43 millióval szemben már 45 millió forint értékű árut termeltek, az év végére pedig elérik az 53 millió forintos termelési értéket. Pásztor Sándor, az általános iskolai pedagógus-alapszervezet titkára azt hangsúlyozta, hogy Balassagyarmaton is hatékonyabbá kell tenni az oktató-nevelő munkát. Foglalkozott a kettős neveléssel, majd kijelentette, hogy a város pedagógusainak is fokozottabb. érdeklődést kell tanúsítani a közélet iránt. Dr, Oppe Emil, kórházi igazgató főorvos hozzászólásában kijelentette, hogy a kórház személyzete örömmel látja azt a pezsgő fejlődést, amit a város életében tapasztal. Elmondotta, hogy a munkásosztályhoz hasonlóan a város értelmisége is sokat változott, s az orvosok többsége magáénak érzi Balassagyarmatot, Nógrád megyét „Nem átmeneti városnak tekintik, hanem mind többen tartoznak a törzsgándáíioz”. Ezután a kórház gyógyító tevékenységéről beszélt, amely komoly fejlődést mutat. Flimmer Pál, a MÁV fűtőház főnöke bejelentette, hogy novemberben kongresz- szusi hónapot tartanak a fűtőház dolgozói és ebben az időszakban versenyre szólítják a város valamennyi üzemének munkásait. Lombos Márton, a városi tanács vb~elnőiké kijelentette: a legnagyobb eredményekről eddig ez a pártértekezlet számolt be és a legszebb perspektívát is mutatja Balassagyarmat számára. Szólt a városban fellelhető káros néze. tekxől, elsősorban a nacionalista megnyilvánulásokról, amely ellen elsősorban a kommunistáknak kell felvenni a harcot. Ezután a város fejlődését ismertette. Elmondotta, hogy a harmadik ötéves terv során mintegy 300 milliós építkezést kell megvalósítani a városban. A többi között 30 millió forintot egészségügyi célokra, 4 millió forintot közművesítésre használnak fel. A tervidőszak során mintegy 600 lakást építenek a városban. Janók Gyula, a városi KISZ- bizottság titkára a KISZ- szerveaetek tevékenységéről beszélt. A város fiataljai a IX. kongresszus tiszteletére tett felajánlásuk nagy részét már teljesítették. A középiskolások például 60 ezer társadalmi munkaórát végeztek a mezőgazdaságban. A vietnami műszak során 90 ezer forintot gyűjtöttek össze a vietnami nép megsegítésére. Petényi János, a szabó ktsz párttitkára kijelentette, hogy a lakosság igényeinek kielégítését tartják legfontosabb feladatuknak. Havasi János pedagógus a város iparosodásával és az ezzel járó szakember utánpótlással foglalkozott. Mint mondotta, 1956—1966 között csak 260 fiatal tanult a MŰM intézetében. Most 27 osztályban már 826 fiatal szakmunkást képeznek. Gondként jelentkezik, hogy a MŰM intézetbe beiratkozott tanulók tanulmányi eredménye még nagyon alacsony. Szűcs Ferenc rendőr alezredes a közrend, a közbiztonság helyzetének alakulásáról beszélt, hangsúlyozva, hogy az nem csupán rendőri feladat, a közbiztonságot társadalmi üggyé ken tenni. Kocsis József, a területi alapszervezet titkára a társadalmi és tömegszervezetek együttműködésének torkosságát hangsúlyozta. Veres József, munkaügyi miniszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja a nemzetközi eseményeket, a nemzetközi munkásmozgalomban végbement változásokat ismertette a pártértekezlet résztvevői előtt. A balassagyarmati pártértekezletről elmondotta, hogy az teljesítette hivatását. Hangsúlyozta, hogy a város büszke lehet az elért eredményeire, s bízik abban, hogy éppen a fejlődéssel együtt járó gondok — óvoda, bölcsőde, iskola, lakásépítés, közművesítés — megoldhatók, ha ebben a munkában — csakúgy mint-eddig, a jövőben is kommunisták lesznek a példamutatók, az élenjárók. A város fejlesztése megköveteli a kommunisták összefogását — jelentette ki. Rónási Andrásné, a városi tanács alapszervezetének titkára a pártoktatás szükségességét hangsúlyozta. Elmondotta, hogy tapasztalata szerint azok a párttagok, akik befejezték a pártoktatást, nem hasznosítják tudásukat a munkában. Kérte a küldötteket, hogy otthon, a lakóterületeiken is végezzenek politikai munkát, mint mondotta ne- csak a hivatalban, a munkahelyen legyünk kommunisták. Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának a titkára elöljáróban kijelentette, hogy csak az elismerés hangján lehet szólni a város fejlődéséről. Olyan időszakot zárnak Balassagyarmaton, ami a városi távlatát is megnyitja, könnyűipari bázissá fejleszti a várost. Ezután ideológiai kérdésekkel foglalkozott. Elmondotta, hogy még ma is jelentkezik a káros kispolgári szemlélet, gondolkodás, a pártszervezetek sem veszik fel a megnyilvánulás ellen a harcot. Az ideológiában még nem érvényesül az offenziv jelleg, nem hirdetik megfelelő súllyal az elért eredményeket. Közömbösség, közöny is tapasztalható a társadalmi életben, ami ellen bátrabban kell fellépni. Jobban kell törekedni arra, hogy minél nagyobb számban vegyék ki részüket javaslataikkal, munkájukkal, a szocializmus teljes felépítéséből. Mint mondotta: akkor jutunk előbbre, ha a legszélesebb tömegek nemcsak dolgoznak, hanem az alkotó kezdeményezéseiket is a társadalom érdekébe állítják. A köz érdekéért harcolni! — ez a fontos, s ilyen légkört kell Balassagyarmaton is kialakítani. A párt tevékenységéről szólva kijelentette, hogy a I.X. kongresszusra való készülődés során a kommunisták nagy felelősséggel végezték munkájukat. Koplányi István, munkásőr parancsnok a munkásőrök helytállásáról, TJécsi Zsig- mondné, a finomkötöttárugyár pártalapszer vezetőnek titkáré, a gyár rohamos fejlődéséről, Somogyvári Lajos, MÁV állo- máafőnök, a vasutas dolgozók politikai neveléséről. Szűcs Ferenc né, pedagógus a középiskolás pedagógusok helyzetéről, Olicsek László, a Kőbányai Porcelángyár alapszervezetének titkára, a gyár export tevékenységéről beszélt a párt- értekezlet előtt. A vitában elhangzottakat Géczy Imre. a városi pártbizottság első titkára foglalta össze. A pártértefcezlet ezután megválasztotta a 41 tagú pártbizottságot és 13 küldöttet p megyei pértértekeizletre. A balassagyarmati városi pártbizottság első titkára ismét Géczy Imre elvtárs lett. Jó eredmények a mexóga&fltisághan Számot vetett négy év munkájával a balassagyarmati járási pártértekezlet Tegnap délelőtt tartották a balassagyarmati járás kommunistái pártértekezletüket. Négyéves munkával vetettek számot, örömmel szóltak a küldöttek az eredményekről és önkritikusan vitatták az elkövetett hibákat. Megfontoltan, felelősségteljesen beszéltek a feladatokról. A pártértekezlet elnökségében helyet foglalt Szerényt Sándor elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Pártfőiskola igazgatója. Matuz József elvtárs, a megyei pártbizottság titkára. A pártértekezlet munkáját levezető elnök kérésére Andó Gyula elvtárs, a járási pártbizottság eiső titkára ismertette a járási párt- bizottság beszámolóját. Fejlődtek, erősödtek a mezőgazdasági üzemek Andó Gyula előbb a balassagyarmati járás kommunistáinak kongresszusi készülődéseiről beszélt majd ismertette a járási pártbizottság beszámolóját. Elmondta, hogy a párt VIII. kongresszusa után az új arcú, kulturált, gépet, vegyszert alkalmazó igényes szövetkezeti parasztság képe lebegett a járás kommunistái előtt. A termelőszövetkezetek megszilárdulása elsősorban az ingadozásmentes, határozott kommunista politikának köszönhető. Sokat fejlődött a parasztság, józan ítélőképességét bizonyítja, hogy a maga soraiból ki tudta választani vezetőit, amit jól példáz az is, hogy az átszervezés befejezése óta hét termelőszövetkezetnél nem volt elnökcsere. Az elmúlt 4 évben lényegesen fejlődtek a mezőgazdasági üzemekben a termelés alapjai. Az állóeszközök értéke majdnem 50 százalékkal növekedett. Számottevő a fejlődés a gépesítésben. Jelenleg mintegy 90 hold szántóterület jut egy-egy traktoregységre. A gépesítésnél gondot okoz azonban a sokféle és esetenként nem a legalkalmasabb géptípus, ami az alkatrész ellátást is megnehezíti. Ezután An^ó elvtárs a növénytermelés és az állattenyésztés eredményeivel és feladataival, a termelőszövetkezeti demokrácia kérdéseivel foglalkozott. A növénytermelés szerkezetében lényeges változás nem történt. A kenyérgabona termelés teljesítésének érdekében előtérbe került az intenzív gabonafajták termesztése, melyeknél az elmúlt évben 76 százalékos arányt értünk el. A kenyérgabona átlagtermése tavaly 1962-höz viszonyítva csaknem három mázsával emelkedett. A kalászos takarmánygabonák termesztésében egyre nagyobb jelentősége van az őszi árpának járásunkban. Vetésterülete és termésátlaga fokozatos emelkedést mutat. A szemestakarmányok másik fő növénye járásunkban a kukorica. amely még csupán 7.7 százalékos arányban kap helyet a vetésszerkezetben. A kukorica átlagtermését alacsonynak tartjuk, míg az idei évben jól alakult a burgonya átlagtermése. Járásunk termelőszövetkezeteinél állandóan visszatérő, és egyre nagyobb gond a takarmány-bázis biztosítása. Csökkenő tendenciát mutat az egynyári szálastakarmányok termesztése és a pillangósok hozamának növekedése. Azonban feltétlen törekedni kell a közös gazdaságoknak arra. hogy az állatállomány összetételét és mennyiségét a termelt takarmányok fajtája és mennyisége szerint állítsák össze. A takarmánygond megoldásának egyik sarkalatos kérdése, a helyes takarmány- gazdálkodás. Járásunk területén négy év alatt lényeges előrehaladást értünk el a nagyüzemi gyümölcs-telepítésben és termelésben. A szövetkezetek csaknem 1200 hold nagyüzemi gyümölcsössel rendelkeznek, amiből 1000 hold bogyós-gyümölcs, s ennek 70 százaléka már az idén termőre fordult. A hagyományos területek mellett újabb községek kapcsolódtak be a bogyósgyümölcs termelésbe, A málna, valamint a szállításra nem alkalmas eper termés hasznosítása érdekében meg kell oldani — társulásos alapon — a helyi feldolgozást. Az állattenyésztés hagyományai, a takarmányellátás lehetőségei elsősorban a szálastakarmányt fogyasztó szarvas- marha és juh tenyésztést teszi indokolttá. A közös gazdaságok állatállománya jelentősen növekedett. Sajnos ez sem tudta pótolni a háztáji állat- állomány nagyobb ütemű csökkenését. A háztáji erősítése érdekében politikai munkával meg kell változtatni a háztáji gazdaság jelentőségét lebecsülő nézeteket. Az állattenyésztés jövedelmezőségének növelése érdekében javítani kell a tenyésztői munkát, a tartási, takarmányozási és állategészségügyi viszonyokat. Ma már világosan látszik, hogy az azonos, vagy hasonló adottságú tsz-ekben is a helyesen alkalmazott, a tagság által megértett és elfogadott jövedelem elosztási forma milyen gazdálkodási eredménykülönbségeit idézett elő. A járás mezőgazdaságának áruértékesítése az elmúlt négy évben 37 százalékkal növekedett. Ezen belül a közös gazdaságoké 46 százalékkal, míg a háztáji áruértékesítés növekedése elmaradt a lehetőségektől. A szövetkezetek fokozták export értékesítésüket. A tsz-tagok ossz részesedése 58 millió forintra emelkedett. A felmérések szerint az idén további gazdasági erősödés várható. A gyenge tsz-ek száma nyolcról négyre csökkent, de nagy még a jövedelembeli eltérés. A tsz-ek a harmadik ötéves tervben Javult a tsz-ekben a vezetés színvonala. Sokan járnak és jártak szakközépiskolába, magasabb oktatási formára. A következőkben meggondol- tabb kádermuníkéra van szükség. A fluktuáció elkerülése érdekében több figyelmet kell fordítani az utánpótlás nevelésére. Helyes az a gyakorlat és ezt szélesíteni kell, hogy mind több tsz-nek van ösztöndíjas tanulója. Jelenleg 17- en tanulnak a járásból egyetemen és felsőfokú technikumban. De nagyobb figyelmet kell fordítani a tsz-ek vezetőinek a gazdasági elemző munkára, a szövetkezeti jelleg megtartása mellett erősíteni, fejleszteni kell a vállalatszerű gazdálkodást. A közös gazdaságok szervezeti és gazdasági erősödésével tartalmasabb lett a szövetkezeti demokrácia is. Ennek ellenére számos nyugtalanító jelenség mutatkozik a szövetkezeti demokrácia értelmezésében és alkalmazásában. Pártszervezeteinknek, a járási pártbizottságnak és a járási tanácsnak e nézetek megszüntetésére nagyobb figyelmet kell fordítani. A harmadik ötéves tervben lefektetett célkitűzései!: komoly, céltudatos munkát igényelnek, de reálisak és teljesíthetők. Nálunk a szövetkezeti vezetés színvonalának erősítése mellett el kell érnünk, hogy a brigádvezetők legalább középfokú szakmai végzettséggel rendelkezzenek. Lényeges gazdálkodási szerkezet-változtatásra kevésbé van lehetőség, azonban a növénytermelés jelenlegi 66.5 százalékos hozamértéik arányát fokozatosan az állattenyésztés növelése irányába kell eltolni, figyelembe véve a gazdaság takarmány ellátottságát. A jövő szükségszerűen veti fel a politikailag, szervezetileg. gazdaságilag megalapozottabb termelési körzetek létrehozását. A növénytermesztés hozamainak fokozása érdekében javítani kell a talajerő utánpótlást. A jövedelmezőbb gazdálkodás érdekében növelni kell az állattenyésztés jelenlegi 27 százalékos hozamérték arányát, elsősorban a tejtermelés fokozásával és a hizlalási idő lerövidítésével. Célszerűbben kell elosztani a mezőgazdasági beruházási eszközöket, amelyeknél figyelembe kell venni a termelési körzetek kialakítását. Megkülönböztetetten kell foglalkozni a gyengén gazdálkodó tszf-efckel, valamint a háztájiból történő felvásárlás növelésével. Az első titkár a járás három állami gazdaságáról megállapította, hogy egyenletesen fejlődik a magyamándori, a szügyi gazdaság változó eredményekkel zárt, s gondot okoz a nógrádkövesdi gazdaság, amely három év óta veszteséggel zárja a gazdasági évet. Beszámolójában elemezte a gazdaságok eredményeit, illetve eredménytelenségeinek okait majd a gépállomásokról szólva elmondta, hogy az Ersekvadkerti Gépjavító Állomást és a Berceli Gépállomást jövőre összevonják. A gépállomások tervüket általában teljesítették, azonban még igen sok bírálat hangzik el » javítások minőségét illetően. Politikai és kulturális sikerek A beszámoló a továbbiakban az ideológiai és kulturális élet, valamint a pártélet kérdéseivel foglalkozott. A cél az. hogy a gazdasági alapban végbement változás mellett az emberek gondolkodásmódjában, magatartásában is győzni kell a szocializmus eszméinek. Erősödött a szocialista nemzeti egység alapja, a munkás-paraszt szövetség. A munkásosztály létszámban és politikai öntudatban tovább erősödött. Növekedett azonban a járásból kijáró munkások létszáma is. Nyugtalanító viszont, hogy ezzel szemben a tsz-tagság létszáma 7,3 százalékkal csökkent. Ennek ellenére szövetkezeti parasztságunk fejlődése az egységes szövetkezeti parasztság kialakulása irányában halad. Az értelmiség többsége helyesli a párt politikáját, hajlandó annak végrehajtásáért dolgozni. Világnézeti fejlődésük azonban nem egyértelmű, éppen ezért gyorsítani kell közöttük a dialektikus materialista világnézet elsajátítását. A beszámolási időszakban egyre nagyobb helyet foglalt el az ideológiai munka, a párt- bizottság és a pártszervezetek tevékenységében. Jelentős eredményt értünk el a szervezett pártoktatás szélesítése és tartalmi színvonalának emelése terén. A helyes törekvések és eredmények ellenére is azonban ideológiai tevékenységük elmaradt a lehetőségek és szükségletek mögött. Az előrehaladást nagymértékben gátolják a marxizmus—leninizmustól (Folytatás a 4. oldalon)
