Nógrád, 1966. október (22. évfolyam, 233-258. szám)

1966-10-30 / 258. szám

4 N ő G R A D 1966. október 30. Pártértekezlet a balassagyarmati járásban Kevés-e a kevésbé „b4í-je? Nincs egyedül véleményével az a magyar szakos tanár, aki a „kevésbé” szó egy „b”-jét kevésnek tartja, és azt vallja, hogy a hosszú „b”-s (bb) alak a helyes. Szerinte továbbra is így kel­lene a kérdéses szót írnunk: kevésbbé. Az ártatlan kevésbé szócska akkor „hozta őt baj­ba”, amikor több évtizedes ru­tinnal a következő szóbeli ér­tékelést írta egy dolgozatra: „A mű cselekményét helyesen elemezted, a mű nyelvezetét már k e v é s b b é.” A tanárok „rajtakapására” mindig kész diákok termé­szetesen azonnal lecsaptak a helyesírási hibára, hiszen az érvényben levő helyesírási szabályzatban valóban csak,a rövid „b”-s kevésbé alak szerepel. Kicsit kínos lehetett az egyébként közismert tanári ér­velés: „Már Arany János is megmondta, hogy a kevésbbé szóban kevés egy b. — Külön­ben is a kevésbbé szó kettő­zött bb-je teljes hasonulással jött létre. A kevésb szóhoz járult a -vé hátározórag, de a kevésvé szó természetesen helytelen lenne. A v tehát hasonult, b lett. Tehát a he­lyes alak a kevésbbé volna. De mivel a mostani szabályzat egy b-vel írja, írjátok ti is így: kevésbé! — Az én kezem még rájár a régi írásmódra.” Ez a tanári válasz lényegé­ben bölcs volt, a tanulókban azonban kissé megingathatta a helyesírási szabályzat böl­csességébe vetett hitet. A tanár nemcsak kivágta ma­gát, hanem azt mondta, amit a régi értelmezés szerint mon­dania is kellett. Arany János valóban meg­fogalmazta az idézett szabályt. Sőt egy mindmáig népszerű és hasznos tanári segédkönyv, Egedy—Kerékgyártó—Szeme­re: A helysírás tanítása című munkája is a következőket mondja: Ügyeljünk... a kevésbbé szó teljes hasonulással létre­jött kettőzött b-jére (kevésb-f- vé)! Az akadémiai helyesírás ko­rábban mind a két alakot megengedte: kevésbé — ke­vésbbé. (Az iskolai helyesírás szintén —, bár inkább a ket­tőzött b-t erőltettük.) Indokolt-e tehát az, hogy'« helyesírási szabályzat 1954-es 10. kiadása csakis a rövid b-s ke v éb é alakot tartja helyes­nek? Igen. Méghozzá a* alábbiak miatt: 1. A kettős alakok mindig zavart okoznak. 2. A kevésbbé-féle kettőzött b miatt állandóan el kellett marasztalni azokat, akik a fülükre hallgatva „nem írták ki” a két b-t. (A tanulók többségét!) A fent írtak azonban csak praktikussági szempontok. A „perdöntő” nyelvi tények a következők: 3. a) A nyelvtudomány mai álláspontja szerint a kevés- b é határozószó régies közép­fokú melléknévi alakjához (ke­vésb) nem „-vé”, hanem az ,,-é” (lativusi) rag járul. — Ha a kevésb szóhoz a ,,-vé” rag járulna, a Milyenné, mi­vé? kérdésre felelne úgy, mint például a széppé, egészséges­sé, idősbbé szavak. b) A kérdéses határozószó- ban mindig rövid b-t ejtünk c) A két b-s írásmód csak a XIX. század második felében terjedt el. Tehát helyesírásunk mind­három alapelve (szóelemzés, kiejtés, hagyomány) egyértel­műen az egy b-s alak helyes­ségét igazolja. Tóth Imre (folytatás a 3. oldalról) idegen eszmei áramlatok. Ta­lálkozni a nacionalizmus kü­lönböző megnyilváim Jósaival, a kispolgári ideológia és ma­gatartás káros hatásával, a közéleti és politikád közöm­bösséggel, a vallásos ideoló­gia fékező hatásával. A jövő­ben hatékonyabbá, szervezet­tebbé, tartalmasabbá és dif­ferenciáltabbá kell tenni e te­rületen a munkát. Szép eredményeket értünk el a közoktatásban is. A mun­kára nevelés nálunk a tanu­lók mezőgazdaságba való irá­nyítását szabja feladatul. El kell érnünk, hogy a járásban jelentkező szakmunkáshiányt pótoljuk. Közoktatásunkkal szorosan összefüggő feladat a felnőtt lakosság általános -mű­veltségének emelése. Az utób­bi három év tapasztalatai sze­rint lassú a felnőtt oktatás beiskolázásának üteme. Járá­sunkban emelkedett a népmű­velési munka hatásfoka, ki­alakultak az ismeretterjesztő tevékenység jó formái. A kul- türotthonok még nem minden esetben centrumai a községek népművelésének. Programjuk szegényes, a művészeti cso­portok száma az utóbbi évek­ben csökkent. Érvényesül a párt vesető saerepe A második ötéves tervben a járásunkban elért politikai és kulturális sikerednek az a forrása — mondotta Andő elvtárs a továbbiakban —, hogy alapvetően érvényesül a párt vezető szerepe, maxis­te—leninista elveken nyug­vó politikája. A kongresszu­si előkészületek során gyak­ran szóba került a párt vezető szerepének érényesülése. A józan érvek mellett káros és elavult nézetekkel is lehet ta­lálkozni. Néhány párttag úgy vélekedik, hogy a párt vezető szerepe csak akkor érvénye­sülhet igazán, ha minden ve­zető poszton kommunisták vannak. Olyan szemlélettel is lehet találkozni, amely sze­rirat egyedül csak a pártfunk­ciók tekinthetők politikai funkcióknak. A vezető szere­pet vitató nézetekre károsan hat, hogy helyenként gyenge a pártszervezet, alig van te­kintélye, egyes párttagok ma­gatartása nem vonzó. A hely­telen nézetek megszüntetése érdeskében párttagságunkat elméleti-politikai bátorságra kell nevelni, egyértelműbbé kell tenni, hogy a párt veze­tő szerepe akkor érvényesül, ha a dolgozó napi és távlati célkitűzésiéit jól képviseli és a -gyakorlatban ez a politika érvényesül. Párttagságunk többsége pártszerűen él jogai­val. A vezetőségválasztások a demokratizmus kiszélesítésé­nek jegyében zajlottak le. Szóvá kell tenni azonban né­hány olyan jelenséget, amely arra mutat, hogy a pártfegye­lem erősítésére a párthatáro­zatok tudatosítására, végre­hajtására nagyobb gondot kell fordítaná. Andó elvtárs ezután a ká- dermuinltoa, a párta,pparátus fejlődésének kérdéséről, az ezzel kapcsolatos feladatokról beszélt, majd arról szólt, hogy az utóbbi négy évben 10 szá­zalékkal növekedett a párt­tagság létszáma, azonban még sok a tennivaló különösen a termelőszövetkezeti pártalap. szervezetekben. Végezetül a tömegszervezetek miunkájáról e munkával kapcsolatos fela­datokról szólt, majd beszá­molóját így fejezte be: — Járásunk területén az el­múlt négy évben jelentős eredmények születtek. A párt által megjelölt út helyes, dol­gozzunk minden erőnikkel- tu­dásunkkal a IX. kongresszus határozatainak végrehajtásá­ért. szövetkezet hosszú éveken ke­resztül a gyengék között sze­repelt. Vitatkozott a szandai küldöttel, aki a természeti és a közgazdasági viszonyokban látta a gyengeség okát. Mint hangsúlyozta, javítani kell a vezetés egységét, a tagok mun­kához való viszonyát, s amint ezt a dejtári példa is bizo­nyltja, a közepes termelőszö­vetkezetek közé kerülhetnek. Űjnyik Pál, a terényi ter­melőszövetkezet párttitkára a munkadíjazás sokféleségének hátrányáról beszélt. Terény- ben ez és a vezetés gyenge­sége idézi elő, hogy a közös gazdaság még mindig a gyen­ge termelőszövetkezetek kö­zött szerepel. Szűcs Ferenc, a járási rend­őrkapitányság vezetője a bűn­üldözésről, a megelőzésről és az önkéntes rendőrök munká­járól beszélt Matuz József, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára hozzászólása elején él­Naponta kapok levelet, né­ha leveleket, névvel és név nélkül. Eleinte azt gondoltam, hogy az emberek szeretnek levelezni, küldeni és kapni egyaránt. Később meggyő­ződtem róla, hogy az embe­rek inkább politizálni szeret­nék, kis és nagy ügyekben egyaránt. Politizál a diák és a háziasszony, a tsz-paraszt és az acélgyári munkás. Po­litikájuknak egy célja van: még tovább javítani minden­napos életünket. Hát persze! Ki ne szeretné a jobbat, a szebbet, a kényelmesebbet. Éppen ezért mindig kíváncsi­sággal vegyes érdeklődéssel olvasom a leveleket. Itt van mindjárt az első le­vél, amelyik a napokban ke­rült a kezembe: „Fontos kér­désben szeretném a segítségü­ket kérni. Dorogházáról, Szu­káról, . Mátramindszentről, Mátranovákrdl üap-mint-nap bejárunk Salgótarjánba. Az odautazás elég jó, de nem így a visszaút. Vonat csak 12.32 órakor és 16.06 óra­kor indul vissza. Ugyanakkor legtöbbünknek csak félkettő­kor, vagy kettőkor ér véget a tanítási idő. Azt szeretnénk, ha a Kisterenyéröl induló vo­nat bevárná a salgótarjánit.” mondotta, hogy a pártbizott­ság beszámolója helyesen ér­tékelte az elmúlt négy év eredményeit. A megyei párt- bizottság véleménye, hogy a járás a párt VIII. kongresszu­sa óta jól haladt előre, ezért köszönet a járás kommunis­táinak, dolgozóinak. Summáz­ta az elmúlt négy év eredmé­nyeit. A balassagyarmati já­rásnak — mint mondotta —, nagy szerepe van a gabona- probléma megoldásában, hi­szen a termény 60 százalékát az államnak adják el a ter­melőszövetkezetek. A Közpon­ti Bizottság decemberi hatá­rozatának megfelelően jelen­tős előrehaladást mutatnak fel az export-tervek teljesíté­sében, különösen a gyümölcs, burgonya, és hízómarha érté­kesítésénél. Országos hírű szö­vetkezetek fejlődtek ki a ba­lassagyarmati járásban, Dré- gelypalánkon, örhalomban, Nógrádmarcalom és Érsekvad- kerten. Ezekre a szövetkezeti parasztokra méltán lehet büsz­ke a járás. Egyenletes a fej­lődés a járásban. Az elért eredmény kötelez is. Töreked­ni ken néhány terméknél a hozamok növelésére hiszen a tejnél az 1600 literes átlag igen alacsony. Csökkenteni kell a rozs arányát más, gaz­daságosabb termény javára. Ki kell használni az Ipoly sza­bályozása adta lehetőségéket és bátrabban kell előrelépni a garantált munkaegység bizto­sításában. Beszéde végén a kommunisták példamutatását és az állami demokratizmus kiszélesítésének fontosságát hangsúlyozta. Koreny József, a magyar- nándori tsz párttitkára a szö­vetkezet gyengeségének okai­val foglalkozott. Káposzta Antal, az Érsek- vadkerti Gépjavító Áldomás igazgatója bejelentette, hogy a IX. pártkongresszus tiszte­letére a kongresszus kezdeté­ig befejezik ez évi tervüket. Szólt a gépkapacitás jobb ki­használásáról és az alkatrész problémákról. Szabó János, a berceli tsz párttitkára az ideológiai mun­ka fontosságáról, az emberek neveléséről beszélt. A vitában elhangzottakat Andó Gyula elvtárs, a járási pártbizottság első titkára fog­lalta össze. Ezután megválasz­tották a negyvenegy tagú párt- bizottságot és a megyei párt­értekezlet küldötteit. A párt- bizottság első titkárává ismét Andó Gyula elvtársait válasz­tották. A Kecskés Pista — amint ez leveléből kitűnik, ingázó diák, aki naponta utazik tár­saival együtt. Későn ebédel­nek, idejük egy részét a vona­ton töltik és a kiesést — ter­mészetesen — a pihenésből, a játékból, a szórakozásból kell bespórolniok. Namármost (ha jól értettem a levelet) a vasú­ton (a menetrend szerkesztő­ségen) múlik, hogy Pista Do- rogháza, Dózsa György út 47. szám alól korábban hazaér­jen, kevesebbet bumlizzon. Ha rajtam múlna, máris in­tézkednék, így csak a kérést továbbítom a záradékkal: Ha egy mód van rá, kedves va­sutasok, teljesítsék Pista és társai kérését. Úgy látom ezek a diákok ma összebeszéltek. Megint egy levél tőlük! Aláírás: T. J. és M. G. és utána IV. vagyis negyed’kés tanulók, akik nem valami tit­kos dologról írnak: Bizonyá­ra önök is értesültek a kar­doskúti lakástűzről. (Na per­sze). Kérem segítsenek nekünk abban, hogy a család minél előbb visszanyerje a meleg, családi fészket. Írják meg ak­ciónkat a Nógrádban, hogy „Sok kicsi sokra megy”. Na, ez érdekes! Továbbiakban azt írja a két diák, hogy osztályfőnöki órán megszavaztak személyenként két forintot a károsult csa­lád megsegítésére. Segíte­nünk kell a családon, hogy visszanyerje életkedvét és a gyerekek érezzék a kommu­nista ifjúság segítségét és ké­sőbb ők is ilyenekké válja­nak!” Szerettem volna kiírni két tanuló nevét, de ők fosztottak meg ettől a lehetőségtől. Ta­lán nem is fontos. A szándék önmagáért beszél. Sok ilyen levelet szeretnénk olvasni a jövőben. Meg olyat, mint a Nógrád megyei Közegészségügyi-Jár­ványügyi Állomás igazgató­jának — dr. Krajcsovics Pál­nak — a sorai. „A cikk tar­talmával egyetértünk”, és úgy folytatja, hogy... „a hi­ba ott van, amikor a kereske­delem és a kenyérgyár nem ítéli meg helyesen a közösség iránti kötelességét”. A „szem­lélet megváltoztatására” van szükség a közegészség védel­me érdekében. És ebből a levélből sem hi­ányzik a kérés: „A felvilágosító munka szükséges, ezért személyes impressziók gyűjtésével „toll­hegyre tűznék.” a visszahúzó, hibás dolgokat”. Újabb levél: Aláírás: Rát- kai Ottó, Balassagyarmat, Gimnázium utca 2. Riportot ír „Szép tervek Balassagyar­maton” — címmel. Még kez­detleges a riport, de orosz­lánkörmöket vél felfedezni benne az ember. A Szontágh Pál utcai új lakótelepről tu­dósit, ahol már elkezdődött az építkezés, és a távlatokban új lakótelep alakul ki.. Az emberek csoportba verődve nézik, tanulmányozzák a ter­veket az OTP helyi fiókja ki­rakata előtt. Dicsérik és érdeklődnek. Jó dolog ez! Mármint az, hogy mostaná­ban zömmel ilyen levelek ér­keznek szerkesztőségünkbe. Emlékszem neKány évvel eze­lőtt tyúkperek, lakáspanaszok és rágalmazó írások jöttek, — természetesen ■— névtelenül és azonnali bíráskodást, ügy­intézést, soronkívüli sötétzár­kát és fejvételt követeltek. És amikor mindez elmaradt, jött a következő levél, amely­ben már bennünket is elma­rasztaltak, nem éppen kedve­ző formában és hangnemben. Persze, ma sem mentes még a napi posta a különbö­ző egyéni panaszoktól, és ha azok jogosak, rövid úton el­intézzük a kivizsgálást, de mennyivel kellemesebb han­gulatot teremtenek a fenti témákról írt sorok. Mennyi­vel emberibbek és közelebb állnak mai életünkhöz. Kár, hogy valamennyi leve­let nem tudunk minden al­kalommal személyesen meg­köszönni, egy meleg kézszorí­tás, néhány bátorító szó kí­séretében. Ezért csak a lehe­tőségekre szorítkozunk és így mondjuk ki: Sok ilyen levelet várunk, sok megértő és segítő szót a közös ügy érdekében. g. b. Vita a beszámoló felett X vitában elsőként Tóth Zsupán, az érsekvadkerti Ma­gyar—Csehszlovák Barátság Termelószö vetkezet elnöke kórt szót Beszámolt a pártér tekez- letnek a termelőszövetkezeit fejlődéséről, elmondta, hogy örömmel hallotta a beszámo­lóból a járás mezőgazdaságá­nak nagy fejlődését, amihez eredményeivel az érsékvad- kerti közös gazdaság is hoz­zájárult. Náluk, Érsekvadker- ten nemcsak a gazdaság fejlő­dött, hanem az emberek is, hiszen a termelőszövetkezet parasztsága már nem a négy év előtti parasztság. Javult a munka és sikerült emelni a vezetés színvonalát is. Előz­ték, hogy a tagok nagy része elvégezte az általános iskola nyolc osztályát, a brigádve­zetők pedig mezőgazdasági technikumot végeznek. Hornok Lajos, a drégelypa­iánki termelőszövetkezet párt- titkára elemezte a szövetkezet négyéves fejlődését. Megál­lapította, hogy a vezetés jobb hozzáértése, a pártszervezet irányító, ellenőrző munkájáéi sokoldalú segítsége volt a meg­erősödés alapja. Számokkal il­lusztrálta a gazdaság fejlődé­sét. A szövetkezet előrehaladá­sára jellemző, hogy 1961-ben a tagság összjövedelme 3 mil­lió 300 ezer volt, az idén pe­dig már 6 millió 400 ezer fo­rint. A tsz gazdasági alapja adott lehetőséget a készpén­zes fizetés bevezetésére is. Hoff er István, a járási ta­nács vb-elmöke a járás fejlő­déséről és a következő évek feladatairól szólott. A felada­tok nagyobbak a korábbiak­nál, de teljesíthetők, mert kedvezőbbek a politikai és a gazdasági alapok. Ezekre az alapokra kell félépíteni a gaz­dasági mechanizmus reform­ja által nyújtott lehetőségeken belül a közös gazdaságok ed­digieknél lényegesen gyorsabb ütemű fejlesztését. Nagy Mihály, a mohoraí ter­melőszövetkezet párttitkára beszámolt a pártértekezletnek termelőszövetkezetük fejlődé­séről, gondjaikról. Elmondta, hogy náluk az állattenyésztést fejlesztik. Szólt a munkaerő problémáról, az ifjúság neve­léséről. Önkritikusan beismer­te, hogy alapszervezetüknél évek óta nincs fejlődés e té­ren. Batta. László, a járási KISZ- bizottság titkára ismertette a küldöttekkel a járás KISZ- fiatalságának eredményeit, tö­rekvéseit, a fiatalokkal kap­csolatos gondókát. „Jelenthe­tem a pártértekezletnek, hogy ifjúságunk a mozgalmi élet­ben, a tanulásban, a napi munkában, a szocialista bri­gádmozgalomban nagyot lé­pett előre. Fiataljaink a kongresszusra tett felajánlá­saikat teljesítették.” Arminiczki Jánosné, a szán- diái kommunistáik nevében szólt a termelőszövetkezet eredményeiről, problémáiról. A párttagság példamutató munkájáról számolt be. Molnár János, a drégelypa- lánki vasutas kommunisták tevékenységéről tájékoztatta a küldötteket. Örömmel jelen­tette, hogy a nagyoroszi állo­más elérte az élüzem szin­tet, a drégelypalánki és dejtá­ri állomás már élüzem szin­ten dolgozik. A vasutas párt­szervezet sok gonddal küszkö­dik, hiszen egymástól távol eső szolgálati helyek munká­ját kell összehangolni. Szörényi Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja üdvözölte a pártértekezle­tet és elismerően szólt a já­rás eredményeiről, a kommu­nisták áldozatkész munkájá­ról. Ezután a IX. pártkong­resszussal kapcsolatos kérdé­seikkel foglalkozott. A terme­lőszövetkezetek elkövetkező feladatait elemezve részlete­sen szólt a közös gazdaságok szerepéről, az új gazdasági mechanizmusban. Sándor József, a Magyar- nártdori Állami Gazdaság igazgatója jelentette a párt­értekezletnek. hogy éves ter­vüket a pártkongresszus ide­jére teljesítik. Beszámolt a gazdaság eredményeiről, a pártalapszervezet, a kommu­nisták segítségéről. Az elkö­vetkező feladatokkal kapcso­latban vállalta, hogy a mező­gazdaság 15 százalékos terme­lési feladatával szemben 18 százalékra teljesítik a harma­dik ötéves terv célkitűzéseit. Nagy Pál, a szügyi termelő- szövetkiezet párttitkára az ér­telmiség szerepéről, az isko­lai nevelő munkáról beszélt. Imre Józsefné, a nő tanács járási titkára a tömegszerve­zetek és tömegmozgalmak együttes munkájáról, ezen be­lül pedig a nők között vég­zendő politikai munka jelen­tőségéről beszélt. Kijelentette, hogy a termelőszövetkezetek­ben végzett munka terén van előrehaladás, hiszen korábban arra kellett agitálni az asz- szonyokat. hogy vállalják a kapás területek megművelését, most már a minőségi munka került előtérbe. Szólt a nők lebecsüléséről is. amelvet. a íárás néhány termelőszövet­kezetében még mindig tapasz­talni lehet. Berta István, a dejtári ter­melőszövetkezet elnöke el­mondotta, hogy a község kö­zös gazdasága élén az elméit időben öt elnök váltotta egv- mást. Ennek az volt a követ­kezménye, hogy a termeló­TOLLUCCYíZC WZWK-- mm ....| A leveleket

Next

/
Oldalképek
Tartalom