Nógrád, 1966. október (22. évfolyam, 233-258. szám)
1966-10-30 / 258. szám
4 N ő G R A D 1966. október 30. Pártértekezlet a balassagyarmati járásban Kevés-e a kevésbé „b4í-je? Nincs egyedül véleményével az a magyar szakos tanár, aki a „kevésbé” szó egy „b”-jét kevésnek tartja, és azt vallja, hogy a hosszú „b”-s (bb) alak a helyes. Szerinte továbbra is így kellene a kérdéses szót írnunk: kevésbbé. Az ártatlan kevésbé szócska akkor „hozta őt bajba”, amikor több évtizedes rutinnal a következő szóbeli értékelést írta egy dolgozatra: „A mű cselekményét helyesen elemezted, a mű nyelvezetét már k e v é s b b é.” A tanárok „rajtakapására” mindig kész diákok természetesen azonnal lecsaptak a helyesírási hibára, hiszen az érvényben levő helyesírási szabályzatban valóban csak,a rövid „b”-s kevésbé alak szerepel. Kicsit kínos lehetett az egyébként közismert tanári érvelés: „Már Arany János is megmondta, hogy a kevésbbé szóban kevés egy b. — Különben is a kevésbbé szó kettőzött bb-je teljes hasonulással jött létre. A kevésb szóhoz járult a -vé hátározórag, de a kevésvé szó természetesen helytelen lenne. A v tehát hasonult, b lett. Tehát a helyes alak a kevésbbé volna. De mivel a mostani szabályzat egy b-vel írja, írjátok ti is így: kevésbé! — Az én kezem még rájár a régi írásmódra.” Ez a tanári válasz lényegében bölcs volt, a tanulókban azonban kissé megingathatta a helyesírási szabályzat bölcsességébe vetett hitet. A tanár nemcsak kivágta magát, hanem azt mondta, amit a régi értelmezés szerint mondania is kellett. Arany János valóban megfogalmazta az idézett szabályt. Sőt egy mindmáig népszerű és hasznos tanári segédkönyv, Egedy—Kerékgyártó—Szemere: A helysírás tanítása című munkája is a következőket mondja: Ügyeljünk... a kevésbbé szó teljes hasonulással létrejött kettőzött b-jére (kevésb-f- vé)! Az akadémiai helyesírás korábban mind a két alakot megengedte: kevésbé — kevésbbé. (Az iskolai helyesírás szintén —, bár inkább a kettőzött b-t erőltettük.) Indokolt-e tehát az, hogy'« helyesírási szabályzat 1954-es 10. kiadása csakis a rövid b-s ke v éb é alakot tartja helyesnek? Igen. Méghozzá a* alábbiak miatt: 1. A kettős alakok mindig zavart okoznak. 2. A kevésbbé-féle kettőzött b miatt állandóan el kellett marasztalni azokat, akik a fülükre hallgatva „nem írták ki” a két b-t. (A tanulók többségét!) A fent írtak azonban csak praktikussági szempontok. A „perdöntő” nyelvi tények a következők: 3. a) A nyelvtudomány mai álláspontja szerint a kevés- b é határozószó régies középfokú melléknévi alakjához (kevésb) nem „-vé”, hanem az ,,-é” (lativusi) rag járul. — Ha a kevésb szóhoz a ,,-vé” rag járulna, a Milyenné, mivé? kérdésre felelne úgy, mint például a széppé, egészségessé, idősbbé szavak. b) A kérdéses határozószó- ban mindig rövid b-t ejtünk c) A két b-s írásmód csak a XIX. század második felében terjedt el. Tehát helyesírásunk mindhárom alapelve (szóelemzés, kiejtés, hagyomány) egyértelműen az egy b-s alak helyességét igazolja. Tóth Imre (folytatás a 3. oldalról) idegen eszmei áramlatok. Találkozni a nacionalizmus különböző megnyilváim Jósaival, a kispolgári ideológia és magatartás káros hatásával, a közéleti és politikád közömbösséggel, a vallásos ideológia fékező hatásával. A jövőben hatékonyabbá, szervezettebbé, tartalmasabbá és differenciáltabbá kell tenni e területen a munkát. Szép eredményeket értünk el a közoktatásban is. A munkára nevelés nálunk a tanulók mezőgazdaságba való irányítását szabja feladatul. El kell érnünk, hogy a járásban jelentkező szakmunkáshiányt pótoljuk. Közoktatásunkkal szorosan összefüggő feladat a felnőtt lakosság általános -műveltségének emelése. Az utóbbi három év tapasztalatai szerint lassú a felnőtt oktatás beiskolázásának üteme. Járásunkban emelkedett a népművelési munka hatásfoka, kialakultak az ismeretterjesztő tevékenység jó formái. A kul- türotthonok még nem minden esetben centrumai a községek népművelésének. Programjuk szegényes, a művészeti csoportok száma az utóbbi években csökkent. Érvényesül a párt vesető saerepe A második ötéves tervben a járásunkban elért politikai és kulturális sikerednek az a forrása — mondotta Andő elvtárs a továbbiakban —, hogy alapvetően érvényesül a párt vezető szerepe, maxiste—leninista elveken nyugvó politikája. A kongresszusi előkészületek során gyakran szóba került a párt vezető szerepének érényesülése. A józan érvek mellett káros és elavult nézetekkel is lehet találkozni. Néhány párttag úgy vélekedik, hogy a párt vezető szerepe csak akkor érvényesülhet igazán, ha minden vezető poszton kommunisták vannak. Olyan szemlélettel is lehet találkozni, amely szerirat egyedül csak a pártfunkciók tekinthetők politikai funkcióknak. A vezető szerepet vitató nézetekre károsan hat, hogy helyenként gyenge a pártszervezet, alig van tekintélye, egyes párttagok magatartása nem vonzó. A helytelen nézetek megszüntetése érdeskében párttagságunkat elméleti-politikai bátorságra kell nevelni, egyértelműbbé kell tenni, hogy a párt vezető szerepe akkor érvényesül, ha a dolgozó napi és távlati célkitűzésiéit jól képviseli és a -gyakorlatban ez a politika érvényesül. Párttagságunk többsége pártszerűen él jogaival. A vezetőségválasztások a demokratizmus kiszélesítésének jegyében zajlottak le. Szóvá kell tenni azonban néhány olyan jelenséget, amely arra mutat, hogy a pártfegyelem erősítésére a párthatározatok tudatosítására, végrehajtására nagyobb gondot kell fordítaná. Andó elvtárs ezután a ká- dermuinltoa, a párta,pparátus fejlődésének kérdéséről, az ezzel kapcsolatos feladatokról beszélt, majd arról szólt, hogy az utóbbi négy évben 10 százalékkal növekedett a párttagság létszáma, azonban még sok a tennivaló különösen a termelőszövetkezeti pártalap. szervezetekben. Végezetül a tömegszervezetek miunkájáról e munkával kapcsolatos feladatokról szólt, majd beszámolóját így fejezte be: — Járásunk területén az elmúlt négy évben jelentős eredmények születtek. A párt által megjelölt út helyes, dolgozzunk minden erőnikkel- tudásunkkal a IX. kongresszus határozatainak végrehajtásáért. szövetkezet hosszú éveken keresztül a gyengék között szerepelt. Vitatkozott a szandai küldöttel, aki a természeti és a közgazdasági viszonyokban látta a gyengeség okát. Mint hangsúlyozta, javítani kell a vezetés egységét, a tagok munkához való viszonyát, s amint ezt a dejtári példa is bizonyltja, a közepes termelőszövetkezetek közé kerülhetnek. Űjnyik Pál, a terényi termelőszövetkezet párttitkára a munkadíjazás sokféleségének hátrányáról beszélt. Terény- ben ez és a vezetés gyengesége idézi elő, hogy a közös gazdaság még mindig a gyenge termelőszövetkezetek között szerepel. Szűcs Ferenc, a járási rendőrkapitányság vezetője a bűnüldözésről, a megelőzésről és az önkéntes rendőrök munkájáról beszélt Matuz József, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára hozzászólása elején élNaponta kapok levelet, néha leveleket, névvel és név nélkül. Eleinte azt gondoltam, hogy az emberek szeretnek levelezni, küldeni és kapni egyaránt. Később meggyőződtem róla, hogy az emberek inkább politizálni szeretnék, kis és nagy ügyekben egyaránt. Politizál a diák és a háziasszony, a tsz-paraszt és az acélgyári munkás. Politikájuknak egy célja van: még tovább javítani mindennapos életünket. Hát persze! Ki ne szeretné a jobbat, a szebbet, a kényelmesebbet. Éppen ezért mindig kíváncsisággal vegyes érdeklődéssel olvasom a leveleket. Itt van mindjárt az első levél, amelyik a napokban került a kezembe: „Fontos kérdésben szeretném a segítségüket kérni. Dorogházáról, Szukáról, . Mátramindszentről, Mátranovákrdl üap-mint-nap bejárunk Salgótarjánba. Az odautazás elég jó, de nem így a visszaút. Vonat csak 12.32 órakor és 16.06 órakor indul vissza. Ugyanakkor legtöbbünknek csak félkettőkor, vagy kettőkor ér véget a tanítási idő. Azt szeretnénk, ha a Kisterenyéröl induló vonat bevárná a salgótarjánit.” mondotta, hogy a pártbizottság beszámolója helyesen értékelte az elmúlt négy év eredményeit. A megyei párt- bizottság véleménye, hogy a járás a párt VIII. kongresszusa óta jól haladt előre, ezért köszönet a járás kommunistáinak, dolgozóinak. Summázta az elmúlt négy év eredményeit. A balassagyarmati járásnak — mint mondotta —, nagy szerepe van a gabona- probléma megoldásában, hiszen a termény 60 százalékát az államnak adják el a termelőszövetkezetek. A Központi Bizottság decemberi határozatának megfelelően jelentős előrehaladást mutatnak fel az export-tervek teljesítésében, különösen a gyümölcs, burgonya, és hízómarha értékesítésénél. Országos hírű szövetkezetek fejlődtek ki a balassagyarmati járásban, Dré- gelypalánkon, örhalomban, Nógrádmarcalom és Érsekvad- kerten. Ezekre a szövetkezeti parasztokra méltán lehet büszke a járás. Egyenletes a fejlődés a járásban. Az elért eredmény kötelez is. Törekedni ken néhány terméknél a hozamok növelésére hiszen a tejnél az 1600 literes átlag igen alacsony. Csökkenteni kell a rozs arányát más, gazdaságosabb termény javára. Ki kell használni az Ipoly szabályozása adta lehetőségéket és bátrabban kell előrelépni a garantált munkaegység biztosításában. Beszéde végén a kommunisták példamutatását és az állami demokratizmus kiszélesítésének fontosságát hangsúlyozta. Koreny József, a magyar- nándori tsz párttitkára a szövetkezet gyengeségének okaival foglalkozott. Káposzta Antal, az Érsek- vadkerti Gépjavító Áldomás igazgatója bejelentette, hogy a IX. pártkongresszus tiszteletére a kongresszus kezdetéig befejezik ez évi tervüket. Szólt a gépkapacitás jobb kihasználásáról és az alkatrész problémákról. Szabó János, a berceli tsz párttitkára az ideológiai munka fontosságáról, az emberek neveléséről beszélt. A vitában elhangzottakat Andó Gyula elvtárs, a járási pártbizottság első titkára foglalta össze. Ezután megválasztották a negyvenegy tagú párt- bizottságot és a megyei pártértekezlet küldötteit. A párt- bizottság első titkárává ismét Andó Gyula elvtársait választották. A Kecskés Pista — amint ez leveléből kitűnik, ingázó diák, aki naponta utazik társaival együtt. Későn ebédelnek, idejük egy részét a vonaton töltik és a kiesést — természetesen — a pihenésből, a játékból, a szórakozásból kell bespórolniok. Namármost (ha jól értettem a levelet) a vasúton (a menetrend szerkesztőségen) múlik, hogy Pista Do- rogháza, Dózsa György út 47. szám alól korábban hazaérjen, kevesebbet bumlizzon. Ha rajtam múlna, máris intézkednék, így csak a kérést továbbítom a záradékkal: Ha egy mód van rá, kedves vasutasok, teljesítsék Pista és társai kérését. Úgy látom ezek a diákok ma összebeszéltek. Megint egy levél tőlük! Aláírás: T. J. és M. G. és utána IV. vagyis negyed’kés tanulók, akik nem valami titkos dologról írnak: Bizonyára önök is értesültek a kardoskúti lakástűzről. (Na persze). Kérem segítsenek nekünk abban, hogy a család minél előbb visszanyerje a meleg, családi fészket. Írják meg akciónkat a Nógrádban, hogy „Sok kicsi sokra megy”. Na, ez érdekes! Továbbiakban azt írja a két diák, hogy osztályfőnöki órán megszavaztak személyenként két forintot a károsult család megsegítésére. Segítenünk kell a családon, hogy visszanyerje életkedvét és a gyerekek érezzék a kommunista ifjúság segítségét és később ők is ilyenekké váljanak!” Szerettem volna kiírni két tanuló nevét, de ők fosztottak meg ettől a lehetőségtől. Talán nem is fontos. A szándék önmagáért beszél. Sok ilyen levelet szeretnénk olvasni a jövőben. Meg olyat, mint a Nógrád megyei Közegészségügyi-Járványügyi Állomás igazgatójának — dr. Krajcsovics Pálnak — a sorai. „A cikk tartalmával egyetértünk”, és úgy folytatja, hogy... „a hiba ott van, amikor a kereskedelem és a kenyérgyár nem ítéli meg helyesen a közösség iránti kötelességét”. A „szemlélet megváltoztatására” van szükség a közegészség védelme érdekében. És ebből a levélből sem hiányzik a kérés: „A felvilágosító munka szükséges, ezért személyes impressziók gyűjtésével „tollhegyre tűznék.” a visszahúzó, hibás dolgokat”. Újabb levél: Aláírás: Rát- kai Ottó, Balassagyarmat, Gimnázium utca 2. Riportot ír „Szép tervek Balassagyarmaton” — címmel. Még kezdetleges a riport, de oroszlánkörmöket vél felfedezni benne az ember. A Szontágh Pál utcai új lakótelepről tudósit, ahol már elkezdődött az építkezés, és a távlatokban új lakótelep alakul ki.. Az emberek csoportba verődve nézik, tanulmányozzák a terveket az OTP helyi fiókja kirakata előtt. Dicsérik és érdeklődnek. Jó dolog ez! Mármint az, hogy mostanában zömmel ilyen levelek érkeznek szerkesztőségünkbe. Emlékszem neKány évvel ezelőtt tyúkperek, lakáspanaszok és rágalmazó írások jöttek, — természetesen ■— névtelenül és azonnali bíráskodást, ügyintézést, soronkívüli sötétzárkát és fejvételt követeltek. És amikor mindez elmaradt, jött a következő levél, amelyben már bennünket is elmarasztaltak, nem éppen kedvező formában és hangnemben. Persze, ma sem mentes még a napi posta a különböző egyéni panaszoktól, és ha azok jogosak, rövid úton elintézzük a kivizsgálást, de mennyivel kellemesebb hangulatot teremtenek a fenti témákról írt sorok. Mennyivel emberibbek és közelebb állnak mai életünkhöz. Kár, hogy valamennyi levelet nem tudunk minden alkalommal személyesen megköszönni, egy meleg kézszorítás, néhány bátorító szó kíséretében. Ezért csak a lehetőségekre szorítkozunk és így mondjuk ki: Sok ilyen levelet várunk, sok megértő és segítő szót a közös ügy érdekében. g. b. Vita a beszámoló felett X vitában elsőként Tóth Zsupán, az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Termelószö vetkezet elnöke kórt szót Beszámolt a pártér tekez- letnek a termelőszövetkezeit fejlődéséről, elmondta, hogy örömmel hallotta a beszámolóból a járás mezőgazdaságának nagy fejlődését, amihez eredményeivel az érsékvad- kerti közös gazdaság is hozzájárult. Náluk, Érsekvadker- ten nemcsak a gazdaság fejlődött, hanem az emberek is, hiszen a termelőszövetkezet parasztsága már nem a négy év előtti parasztság. Javult a munka és sikerült emelni a vezetés színvonalát is. Előzték, hogy a tagok nagy része elvégezte az általános iskola nyolc osztályát, a brigádvezetők pedig mezőgazdasági technikumot végeznek. Hornok Lajos, a drégelypaiánki termelőszövetkezet párt- titkára elemezte a szövetkezet négyéves fejlődését. Megállapította, hogy a vezetés jobb hozzáértése, a pártszervezet irányító, ellenőrző munkájáéi sokoldalú segítsége volt a megerősödés alapja. Számokkal illusztrálta a gazdaság fejlődését. A szövetkezet előrehaladására jellemző, hogy 1961-ben a tagság összjövedelme 3 millió 300 ezer volt, az idén pedig már 6 millió 400 ezer forint. A tsz gazdasági alapja adott lehetőséget a készpénzes fizetés bevezetésére is. Hoff er István, a járási tanács vb-elmöke a járás fejlődéséről és a következő évek feladatairól szólott. A feladatok nagyobbak a korábbiaknál, de teljesíthetők, mert kedvezőbbek a politikai és a gazdasági alapok. Ezekre az alapokra kell félépíteni a gazdasági mechanizmus reformja által nyújtott lehetőségeken belül a közös gazdaságok eddigieknél lényegesen gyorsabb ütemű fejlesztését. Nagy Mihály, a mohoraí termelőszövetkezet párttitkára beszámolt a pártértekezletnek termelőszövetkezetük fejlődéséről, gondjaikról. Elmondta, hogy náluk az állattenyésztést fejlesztik. Szólt a munkaerő problémáról, az ifjúság neveléséről. Önkritikusan beismerte, hogy alapszervezetüknél évek óta nincs fejlődés e téren. Batta. László, a járási KISZ- bizottság titkára ismertette a küldöttekkel a járás KISZ- fiatalságának eredményeit, törekvéseit, a fiatalokkal kapcsolatos gondókát. „Jelenthetem a pártértekezletnek, hogy ifjúságunk a mozgalmi életben, a tanulásban, a napi munkában, a szocialista brigádmozgalomban nagyot lépett előre. Fiataljaink a kongresszusra tett felajánlásaikat teljesítették.” Arminiczki Jánosné, a szán- diái kommunistáik nevében szólt a termelőszövetkezet eredményeiről, problémáiról. A párttagság példamutató munkájáról számolt be. Molnár János, a drégelypa- lánki vasutas kommunisták tevékenységéről tájékoztatta a küldötteket. Örömmel jelentette, hogy a nagyoroszi állomás elérte az élüzem szintet, a drégelypalánki és dejtári állomás már élüzem szinten dolgozik. A vasutas pártszervezet sok gonddal küszködik, hiszen egymástól távol eső szolgálati helyek munkáját kell összehangolni. Szörényi Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja üdvözölte a pártértekezletet és elismerően szólt a járás eredményeiről, a kommunisták áldozatkész munkájáról. Ezután a IX. pártkongresszussal kapcsolatos kérdéseikkel foglalkozott. A termelőszövetkezetek elkövetkező feladatait elemezve részletesen szólt a közös gazdaságok szerepéről, az új gazdasági mechanizmusban. Sándor József, a Magyar- nártdori Állami Gazdaság igazgatója jelentette a pártértekezletnek. hogy éves tervüket a pártkongresszus idejére teljesítik. Beszámolt a gazdaság eredményeiről, a pártalapszervezet, a kommunisták segítségéről. Az elkövetkező feladatokkal kapcsolatban vállalta, hogy a mezőgazdaság 15 százalékos termelési feladatával szemben 18 százalékra teljesítik a harmadik ötéves terv célkitűzéseit. Nagy Pál, a szügyi termelő- szövetkiezet párttitkára az értelmiség szerepéről, az iskolai nevelő munkáról beszélt. Imre Józsefné, a nő tanács járási titkára a tömegszervezetek és tömegmozgalmak együttes munkájáról, ezen belül pedig a nők között végzendő politikai munka jelentőségéről beszélt. Kijelentette, hogy a termelőszövetkezetekben végzett munka terén van előrehaladás, hiszen korábban arra kellett agitálni az asz- szonyokat. hogy vállalják a kapás területek megművelését, most már a minőségi munka került előtérbe. Szólt a nők lebecsüléséről is. amelvet. a íárás néhány termelőszövetkezetében még mindig tapasztalni lehet. Berta István, a dejtári termelőszövetkezet elnöke elmondotta, hogy a község közös gazdasága élén az elméit időben öt elnök váltotta egv- mást. Ennek az volt a következménye, hogy a termelóTOLLUCCYíZC WZWK-- mm ....| A leveleket
