Nógrád, 1966. október (22. évfolyam, 233-258. szám)

1966-10-23 / 252. szám

(W5. október 23. vasárnap

NÖGRÁD

.1

Pártértekezlet a pásztói járásban

(Folytatás ut 1. oldalról)

Jutóit, a szocialista brigádoknak is, amelyeknek a száma 19-ről 56-ra emelkedett.

László elvtárs ezt követően arról beszélt, milyen fontos szerepet töltött be a tagság munkakedvének fokozásában a helyes anyagi érdekeltség bevezetése. Hangsúlyozta, hogy a jövőben is fontos feladat az elosztás formáinak finomítása, a garantált készpénzfizetéses forma széles körű bevezetése. Elégedettséggel szólt a termelőszövetkezeti demokrácia érvényesüléséről, de bírálta a különböző szövetkezeti bizottságok munkájának lassú javulását. Elemezze a gyenge termelőszövetkezetei; fejlődését, és a még fennálló problémákat. Nyomatékosan szólott arról, hogy a feladatok legfontosabb része e szövetkezetek megerősítése. Ennek egyik fontos feltétele, a vezetés színvonalának növelé. se. a pártalapszervezetek részéről megnyilvánuló fokozottabb támogatás. Ugyancsak elemezte, a szövetkezeti egyesítések eredményeit, hibáit. Elmondta, hogy az egye sütések csak részben váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

— Eredményesen fejlődött a járás két állami gazdasága, és kiváló eredményekkel büszkélkedhet az immár kétszeres élüzem Pásztói Gépjavító Állomás. A jövőben azonban még nagyobb feladatok várnak a gépjavító kollektívájára a gépjavítások területén. Elismerően szólt a jobbágyi könnyűipari és a pásztói mechanikai üzem munkájáról.

«Javult

a kommunális ellátás

A VIII. pártkongresszus két tő feladatot szabott meg számunkra: meggyorsítani a szocializmus építésének ütemét, fejleszteni az emberek gondolatvilágát. A jóirányú gazdasági változások kedvező hatást váltottak ki — mondta, majd a lakosság javuló életviszonyairól szóit így folytatta:

— Az emberek gazdasági

helyzetének javulása, a községek jobb kulturális és kommunális ellátása tudati fejlődést is eredményezett. A járás kommunistái bázisát képezik a járásban folyó politikai és ideológiai munkának. A párttagság több mint kétharmada rendszeresen képezi magát politikailag és szakmailag. Eredményeink mellett azonban jelentkeztek gondok is ezen a területen, s fontos feladatunk a jövőben határozottabban fellépni a káros ideológiai és politikai nézetek ellen. Sokat fejlődött járásunkban a kulturális és az oktatómunka i$. A tavalyi tanévben például csaknem négyszáz dolgozó vizsgázott eredményesen az esti és levelező tanfolyamokon. Javult a művelődési otthonok munkája, az ismeretterjesztő tevékenység, a könyvtári munka. Javítani kell azonban az olvasottságot, különösen a

politikai művek és lapok olvasottságát. Tovább javult a járás egészségügyi ellátása is. Lényeges előrelépés várható az új pásztói rendelőintézet felépülésével, amely 1967 májusában készül el teljesen.

Érvényesült a párt-demokrácia

A pártról szólva így folytatta szavait: a pártszervezetek munkája egyre tervszerűbb és céltudatosabb. Több a kezdeményezés, nagyobb az önállóság. A párttagság többsége helyesen értelmezi a párt vezető szerepét a szövetségi politikát. Vannak azonban párttagok, aíkik szűkebb körben szektás, dogmatikus talajról bírálják a párt poli- titkárát. Az idősebb elvtársak közül többen úgy vélekednek, hogy a pátrszervezetaek minden kérdésbe bele kell szólni. Egyesek pedig a felvilágosító munka helyett az utazgatást, parancsolgatást tartják jónak. De fel kell lépni az olyan nézetekkel szemben is. amelyek liberálisnak mondják a párt politikáját. Akad azonban olyan vélemény is — főként a gazdasági irányításban dolgozó vezetők körében, hogy a párt ne avatkozzon a dolgukba, mert nem ért hozzá. Az ilyen szemléletekkel szemben fellépünk és a párt vezető szerepének erősítése érdekében továbbra is fontos követelmény a kétfromtos harc folytatása.

Pártunk politikája helyes és töretlen, az elmúlt években különösen hatékonyan érvényesült a pártdemokrácia, amely alapvető feltétele az eszmei-politikai, szervezeti és cselekvési egység biztositásá- sának. A pártdemakrácia azonban nem választható el a centralizmustól. Nem kis gondot okoz a pártbizottságnak még, hogy a helyes határozatok sok esetben csak részben valósulnak meg. Éppen ezért az egyik legfontosabb feladat a következőkben, a demokratizmus további érvényesítése mellett a centralizmus erősítése.

Pártszervezeteink a két pártértekezlet közötti időben ösz- szességóben egészségesen fejlődtek. Munkánk egyik pozitív vonása, hogy a pártszervezetek a termelőszövetkezetek megszilárdítását, fejlesztését és a pártépítést igyekeztek egységes feladatként kezelni. Növekedett a páttagság létszáma. A párttagok számának 15 százalékos növekedése 80 százalékban termelő munkásokból került ki. Javult az iskolai végzettség. A tagság 13,7 százaléka végzett három hónapos, vagy ennél magasabbfo- kú páirtiskolát, 15,9 százaléka pedig egyetemet, főiskolát, illetve középiskolát. Tovább kell azonban növelni az általános iskolai végzettség arányát. A pozitív fejlődés mellett sok még a gond a pártépítés területén, nem léptünk előre a termelőszövetkezeti nők felvételében. Egyes pártszervezeteknél még érvényesült a befelé fordulás, elzárkózás az új tagoktól. A jövőben céltudatosabban kell foglalkozunk a fiatalok és a nők felvételével. Indokolt, hogy a járási pártvégrehajtó

bizottság is körültekintőbben vizsgálja felül a felvételre javasoltakat, s azokon a helyeken szorgalmazza a pártépítést, ahol az elmúlt években lemaradás tapasztalható.

Jelentős eredményeket értünk el a párttagság és a pár- tonkívüliek politikai képzésében. Párttagságunk 80 százaléka rendszeresen résztvesz a politikai oktatásban és szakmailag is képzi magát. A tagság egy részénél azonban növelni kell a kötelességérzetet, a tanulás, az önképzés iránt.

Tanulás és tömeg-kapcsolat

Az eszmei és politikai színvonal emelése érdekében nagyobb figyelmet fordítunk arra, hogy a későbbiekben a párttagok érdeklődésüknek, képzettségüknek megfelelő oktatásban vegyenek részt, valamint a taggyűlések előkészítésére, mivel a párttagság nevelésének fő eszköze a pártoktatás és az alapszervezeti taggyűlés.

Pártunk története arra tanít, hogy akikor értünk el sikereket. amikor a széles tömegek bizalmát, támogatását élvezte a párt. Azokban a községekben. ahol erősödött a pártszervezet, javult a tömegszervezetek munkája is. A jövőben azonban a pártszervezetek rendszeresebben igényeljék a tömegszervezetek segítségét. Egyes elvtársak még lebecsülik a tömegszervezeteket és mozgalmakat. A pártirányítás hatékonyságának növelése pedig megkíván ja, hogy tovább növeljük a tömegsaer- veaetek önállóságát, felelősségét a párthatározatok végrehajtásában. Különösen fontos többet törődni az ifjúsági szervezetekkel.

László elvtárs végül a tanácsok munkájával foglalkozott. Megállapította, hogy egyes hibák ellenére is kielégítően látták el feladatukat. Fejlődött a tanácsok gazdaságszervező- és kulturális nevelő tevékenysége, eredményesen oldják meg a lakosság részéről jelentkező kommunális feladatokat. Gondot okoz azonban, hogy nincs megfelelően elhatárolva a tanácsok és a pártszervezetek munkája. Arra törekszenek, hogy a pártszervezetek csak a főbb irányát határozzák meg a tanácsi munkának. Jellemző az is, hogy községi és járási szinten túlzottan adminisztrációs eszközökre szűkítik le a tanácsi munkát. Nem törődnek a munka politikai oldalával, az intézkedések politikai kihatásává!. A tanácsok vezetői tekintsék fontos feladatnak a lakosság szélesebb bevonását a tanácsi munkába, ugyanakkor törődjenek többet az apparátus tagjainak politikai képzettségével. Ezután elismerő szavakkal szólt a munkásőrség tevékenységéről, majd így fejezte be beszámolóját:

— Az elért eredményekre

valmennyien jóleső érzéssel, büszkén tekintünk vissza. Fáradozásunk nem volt hiábavaló. Az eredmények azonban adjanak újabb erőt, lelkesedést munikalendületet pártunk IX. kongresszusa célkitűzései nék

maradéktalan végrehajtáséhoz.

Eredményekről, gondokról és az új feladatokról

A vitában tizenhatan szólaltak fel.

Pete Imre, a palotási Egyesült Termelőszövetkezet párt- bizottságának titkára hozzászólásában elmondta, hogy kommunista módszerrel nyíltan és őszintén tárták fel a kongresszusi előkészületek során a négy év munkáját, problémáit. Hangsúlyozta, hogy igen nagy a szerepük a párt-alapszervezeteknek a

termelő munkában, és a jövőben ez a szerep csak növekedni fog. Az a fontos, hogy minden esetben érvényesüljön a párttagok személyes példamutatása, Elmondta, hogy sok gonddal járt a termelőszövetkezeti egyesítés, azonban sikerült, ami mindenekelőtt a kommunisták helytállásának köszönhető. A feladatokról szólva hangsúlyozta, hogy az elért eredményeket fokozni akarják. Ennek érdekében fiatalítják a termelőszövetkezetet és a pártaiap- szervezeteket.

Angyal Albin, a Pásztói Mechanikai Művek vezetője, többek között arról beszélt, hogy a pásztói üzem a párt céltudatos, Iparosítási politikájának munkáját tükrözi. Üzemük

130 családtagnak ad munkalehetőséget. Harminc ipari tanulót képeznek. A fennállás két és féléve alatt húszmillió forintot költöttek épületekre és gépekne. A kollektíva jól dolgozik, túlteljesítik a terveket, s eddig 23,5 millió forint termelési értéket mutathatnak fel. A legnagyobb gond azonban, hogy kicsi az üzem területe, ami a legnagyobb akadálya a fejlődésnek. Kérte, hogy az új pártbizottság nyújtson segítséget a fejlődés akadályának elhárításához.

Sidi Józsefné, a pásztói termelőszövetkezet tagja hozzászólásában kifogásolta, hogy még mindig nem a valóságos életre nevelés folyik az Iskolákban és a politechnikai oktatás nem megfelelő, mivel nem minden esetben a fiatalok érdeklődését szolgálja. A szocialista brigádmozgalommal kapcsolatban elmondotta, hogy szép eredményeket ért el ez a mozgalom, azonban nagyobb nyilvánosságot kellene biztosítani a mozgalom szélesítése érdekében.

Kocsis József, a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium igazgatója, hozzászólásában az oktatási reformmal kapcsolatos oktató-nevelő munka eredményeiről beszélt. Beszámolt, hogy a zöldségtermesztő és hajtató 4-j-2-es oktatás bevált iskolájukban amelynek az az első eredménye, hogy] huszonötén végeznek ezen a szakon. Közülük tizennyolcán a szakmában helyezkednek el. Az orosz nyelv tagozatú osztályokban is országos átlag feletti eredményeket értek el. A fiatalok munkára nevelésével kapcsolatban elmondta, hogy a diákok rendszeres segítséget nyújtanak a környező mezőgazdasági üzemeknek. Sokat fejlődött az oktató-nevelő munka, a világnézeti nevelés. Feladatként beszélt a tantestület fokozottabb világnézett neveléséről. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy nem lehet valaki jó szakember, és jó nevelő, ha nem rendelkezik szilárd marxista elvekkel. Kérte az új pártbizottság segítségét az iskolai túlzsúfoltság megszüntetése érdekében.

Bárnai János, az erdőkürti termelőszövetkezet elnöke a beszámolóról így mondott véleményt. Jó, hogy önkritikusok vagyunk a hibákban, de ne hallgassuk el az eredményeket sem. Véleménye szerint jó úton halad az egységes paraszti osztály kialakulása, mivel termelőszövetkezetünkben is mind többen kapcsolódnak be a közösség ügyeinek irányításába és egyre többen jönnek haza az iparból. Beszámolt a termelőszövetkezet jó eredményeiről, többek között arról, hagy az egy tagra jutó jövedelem a négy év alatt nyolcezer forintról tizennyolcezer forintra növekedett. Bejelentette a páit- értekezletnek. hogy vállalásukat: a kenyérgabona vetését október 17-re teljesítették.

Tóth István, a KISZ pásztói járási bizottságának titkára beszámolt a pártértekezletnek, hogy a járás ifjúsága eredményesen teljesíti a KISZ akcióprogramjait. Különösen jó eredmények születtek a kongresszusi munka versenyben, amelyben háromszáz fő vesz részt. Ezen kívül öt ifjúsági munkacsapat a szocialista cím elnyeréséért küzd. A járás kiszistái az idén csaknem ötvenezer társadalmi munkaórát dolgoztak a mező- gazdaságban. A termelőszövetkezetek „fiatalításával" kapcsolatban elmondta, hogy a fiatalok városról való visszatérésének fontos kérdése a s zaikmunkásképzés megoldása és a szakmának megfelelő foglalkoztatás. Véleménye szerint egy szakiskolát, vagy egy mezőgazdasági technikumot kellene alapítani a pásztói járásban. A szervezeti élettel kapcsolatban elmondta, hogy sok helyen nem tudnak hol összejönni a fiatalok, mert a művelődési otthonokból kizárják őket.

Dr. Dóra Ferenc, a járási kórház pártti ükára örömmel számolt be a pártértekezlet- nék a járás egészségügyi fejlődéséről. Elmondta, hogy kórházukban is sokat javult az orvosi és szakorvosi ellátottság korszerűsödött a kórház felszerelése. A tovább1 fejlődésnek azonban legnagyobb akadálya, a lakáshiány. Lakások nélkül nem tudják megoldani a stabil másodorvosi gárda kialakítását, a jövőre megnyíló rendelőintézet megfelelő szakorvos ellátását. Hiányolta a vízellátás megoldatlanságát is és sürgette, a törpevizmű megépítését. Beszámolt arról is, hogy az orvosok és középkáderek többsége részt vesz a politikai-világnézeti oktatásban.

Mezővári József, a Pásztó- és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet Igazgatóságának elnöke a lakosság ellátottságáról szólt A körzeti szövetkezet tizenhat községben huszonötezer lakos ellátásáról gondoskodik. Évről évre magasabb szinten oldják meg a kereskedelmi feladatokat, s ennek érdekében nyolcmillió forintot fordítottak az üzlet- hálózat korszerűsítésére. Űj áruházat építenek Pásztón, tizenkétmillió forintos beruházással. Évente 180 millió forint forgalmat bonyolít le a körzeti földművesszövetkezet. A fejlődésre jellemző, hogy huszonhatmillió forintra növekedett a szövetkezet fel nem osztható vagyona. A kereskedelmi hálózat fejlesztése mellett fokozzák a felvásárlási és szolgáltatási tevékenységet. Foglalkoznak gombatermesztéssel, méztermeléssel, megszervezték a házi permetező brigádokat, és a jövőben a termelőszövetkezetekkel közösen oldanak meg termelési és felvásárlási feladatokat. Sikereiket annak köszönhetik, hogy jó a szocialista brigádmozgalom és érvényesül a kommunista kollektíva példa- mutatása. A feladatokkal kapcsolatban elmondta, hogy nem alakult még ki a tudományos elemző munka, és a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a társadalmi tulajdon védelmére is.

Kovács István, a pásztói községi pártbizottság titkára elmondta, hogy jó irányban fejlődik Pásztó község társadalma. A községi pártalapszervezetek sikeresen egyesítik a község társadalmi erőit a különböző feladatok megoldásában. Az eredményeket annak köszönhetik, hogy rendszeresen tájékoztatják a község lakosságát a különböző kérdésekről, közelebb kerültek az emberekhez. Megoldásra vár azonban még a községből kijáró kétezer munkás eszmei, politikai képzése, a velük való foglalkozás.

Kazinczi János, a Pásztói Gépjavító Állomás igazgatója arról beszélt, hogy eredményeiket az erős pártszervezetnek és az ütőképes munkás kollektívának köszönhetik. A kétszeres élüzem idei eredményei is kiválóak: éves tervüket teljesítették, s eddig már tízezer normálhold többlet- munkát végeztek. Legfontosabb feladatuknak tartják a szakmunkásképzés erősítését, a gyenge termelőszövetkezetek támogatását és a szakosított javítás bevezetését.

Molnár Sándor, a járási ta- nács végrehajtó bizottságának elnöke elmondta, hogy sokat fejlődtek a községi tanácsok, a járási tanács szakosztályainak munkája. Sok a hiányosság azonban a tanácselnökök képzettségében. A jövőben csak úgy érhetnek el jobb eredményeket, ha mindenkitől megkövetelik a tanulást. Szólt a községfejlesztési munka eredményeiről, az ügyintézés helyzetéről és hangsúlyozta, hogy fontos szerepet játszanak a tanácsok a termelőszövetkezetek munkájának támogatásában.

Markolt Andrásné, palotási szocialista brigádvezető a szocialista brigádmozgalom fejlődéséről szólt.

Elmondta, hogy a termelőszövetkezetben 29 munkacsapatból 24 benevezett a mozgalomba.

Kubinyi István, a tari termelőszövetkezet párttitkára termelőszövetkezetük eredményéről szólt. A közös gazdaság jelentős fejlődést ért el, * az a célkitűzésük, hogy a következő évben a jó termelő- szövetkezetek sorába lépjenek.

Matuz József, a megyei párt- bizottság titkára több fontos kérdéssel foglalkozott. Beszélt a IX. pártkongresszus előkészületeiről, a kongresszusi irányelvek vitájának tapasztalatairól. A párt vezető szerepével kapcsolatban hangsúlyozta, hogv ennek az a legfontosabb mércéje; hogyan hajtják végre a párthatározatokat. Hangsúlyozta a kétfron- tos harc szükségességét, majd több fontos kérdéssel foglalkozott A járás munkájával kapcsolatban a mezőgazdaság eredményeit elemezte. Elégedettségét fejezte ki és tolmácsolta a megyei pártbizottság köszönetét, a kenyérgabona program példás teljesítéséért. Elmondta, hogy ezeket az eredményeket fokozni kell a továbbiakban, mind a termelőszövetkezetekben, mind a két állami gazdaságban. A járás mezőgazdaságának jövőjéről kijelentette, hogy ezt csak az állattenyésztés nagyobb ütemű fejlesztésével lehetséges megoldani. Ugyanakkor az a legközvetlenebb feladat, hogy a járás gyenge termelőszövetkezteit a közepesek színvonaléra

emeljék. A további fejlődés záloga, hogy a termelőszövetkezeti vezetők szakítsanak az egyoldalú termelési nézettel. Az adottságoknak megfelelően csak azt termeljék a jövőben, ami a legnagyobb hasznot hozza a gazdaságnak. Hangsúlyozta, hogy eljött az Ideje a falusi fiatalok minél nagyobb számú mezőgazdasági foglalkoztatottságának. Elismerően szólt a járási pártbizottság és a pártszervezetek négyéves eredményes munkájáról és hasonló sikereket kívánt az új pártbizottságnak.

Széles Imréné, a járási nőtanács titkára a családtervezés problémáival, az ifjúság nevelésével és a nők körében végzett nevelő munka eredményeivel és feladataival foglalkozott

Juhász Janos, a pártbizottság munkatársa a Cserhát-Vidéki egyesült termelőszövetkezetek politikai és gazdasági munkáját elemezte hozzászólásában. Az egyesítés utáni eredménytelenség oka, hogy mindkét termelőszövetkezet páirtalaps ze-rv esetében gyenge a politikai munka, hiányzik a pártvezetőségeflvböl a mozgósító erő. Az a feladat hogy erősítsék a pártmunikát és megoldják az egyesített termelőszövetkezetek szilárd szakmai vezetését

A vitát ZAsslA István elvtárs foglalta össze. Válaszolt a felmerült kérdésekre, összegezte a vita alapján az elmúlt évek eredményeit és m következő évek feladatait

Ezután megtörtént a járási pártbizottság újjáválasztása. Megválasztották a megyei pártértekezlet küldötteit Az új pártbizottság ezután megtartotta első ülését, amelyen megválasztották a járási párt végrehajtó bizottság tagjait, és a pártbizottság új első titkárát. aki ismét László István elvtárs lett, titkárnak pedig Zeke Sándor elvtársat választották.