Nógrád, 1966. szeptember (22. évfolyam, 207-232. szám)

1966-09-11 / 216. szám

o NÖGHÄD ID'S szeptember 11. £ Tiltakozó nagygyűlés Moszkvában Szavazás a karhatalom segédletével A dél-vietnami szabadság- harcosok nehéz fegyverekkel és aknavetőkkel támadást in­téztek Saigontól 12 kilométer­nyire északnyugatra az ame­rikai 1. gyalogos hadosztály egységei ellen. Az amerikaiak elismerik, hogy a támadás kö­vetkeztében súlyos vesztesé­geket szenvedtek. A felszabadító erők Saigon­tól 530 kilométernyire észak­keletre Que Son kerületi köz- igazgatási székhely éjién is tüzérségi támadást intéztek. Saigon külvárosában a geril­lák felrobbantottak egy vona­tot. A szerelvény húsz va­gonja közül hat megrongáló­dott, öt vagon kisiklott. Pénteken Haiphong kikötő­jétől körülbelül 80 kilométer­nyire északkeletre Mig—21 tí­pusú repülőgépek tüzet nyi­tottak amerikai repülőgépek­re, níire az amerikaiak elme­nekültek. Amerikai bombázók megtá­madtak Haiphong közelében kikötött észak-vietnami hajó­kat és azok közül egyet el­süllyesztettek. Nguyen Van Thieu dél-viet­nami államelnök szombaton rádiófelhívásban fordult a lakossághoz, hogy a vasárnapi választásokon minél többen éljenek szavazási jogukkal. A saigoni rendőrség állandó ké­szültségben van, hogy letépje a *választásellenes plakátokat és elkobozza a röplapokat, amelyek a vasárnapi szavazás bojkottjára szólítanak fel. Az amerikai New Jersey államban egy katonai bíróság öt-öt évi kényszermunkára és a hadseregből való kizárásra ítélt két fiatal katonát, aki ■megtagadta a vietnami szol­gálatot. Egy harmadik társu­kat szerdán három évi kény­szermunkára ítéltek. Moszkvai fiatalok pénte­ken tiltakozó nagygyűlést ren­deztek, többi között felszólalt Alekszandrasz Csesznavicsusz, a Komszomol titkára is. A gyűlés részvevői határozatot hoztak, amelyben felszólít­ják a világ ifjúságát, egyesült erővel harcoljanak azért, hogy az amerikaiak beszüntessék vietnami agressziójukat . Részletek De Gaulle a szíriai puccskísérletről DAMASZKUSZ (MTI) A damaszkuszi rádió újabb részleteket közölt a csütörtö­kön meghiúsított puccskísér­letről. Elmondta, hogy az összeesküvők néhány katona­tisztet elraboltak. Az összees­küvés vezetője Szelim Hátúm alezredes volt. Fő támogatója pedig Hilal Ruszlan volt alep- pói kormányzó, egy időben Szíria pekingi nagykövete. Az összeesküvők egy részét letartóztatták, néhányan vi­szont Jordániába menekültek. A rádió a letartóztatottak számát nem közölte, az össze­esküvésről pedig még csak annyit mondott, hogy a pucs- csisták Dél-Szíriában akartak kirobbantani zendülést. Az államrend védelmére — jelenti az UPI — a Baath Párt és a szakszervezetek kez­deményezésére felfegyverzett munkásosztagok alakultak. IJj kormány KAIRO (MTI) A kairói tájékoztatásügyi minisztérium bejelentette, hogy Nasszer elnök elfogadta Zakar Mohieddin kormányának le­mondását és Szidki Szolimant, az Asszuáni-gát ügyeinek mi­niszterét bízta meg az új ka­binet megalakításával. A kor­mány szóvivője hangoztatta. az EAK-ban hogy a Mohieddin-kormány alig egy éves tevékenysége alatt végrehajtotta feladatát: előkészítette az új népgazda­sági terv megkezdését. Az új kormány feladata a soron kö­vetkező hétéves terv megva­lósítása. ■Az új miniszterek vasárnap leteszik a hivatali esküt. utazása PAPEETE (MTI) De Gaulle francia államfő és kísérete magyar idő sze­rint pénteken éjfélkor Muru­roa szigetére érkezett, ahol mcgösteíneBd® a írsmcw a-srom­U Thant maradjon... NEW YORK (MTI) Huszonnégy ENSZ-tagállam —, köztük európai szocialista országok és latin-amerikai ál­lamok —. fordultak U Thant ENSZ-főtitkárhoz és kérték maradjon továbbra is hivatal­ban. New York-ban nyilvánosság­ra hozták Péter János magyar külügyminiszter táviratát is. amely arra mutat rá, hogy U Thant hivatalban maradása segíthetné a súlyos nemzetkö­zi problémák megoldását. Hasonló értelemben nyilat­kozott pénteken Bohdan To- morowicz, Lengyelország új ENSZ-delegátusa is. EGY HÉT A VILÁGPOLITIKÁBAN i Versengés Verwoerd örökéért — Wilson és Rhodesia — U Thant és De Gaulle as USA agresszió veszélyeiről A dél-afrikai Fokvárosban meggyilkolták az „apartheid atyját,” a Dél-Afrikai Unió faj­gyűlölő miniszterelnökét, Ver- woerdet. A merénylő a parla­menti őrök egyenruháját vi­selte, a törvényhozás ülésének kezdetén lépett a miniszterel­nök mellé és több késszúrással megölte. Sem a tett indító­okaira nem derült még fény, sem az nem világos, hogy a fajvédő kormányelnök halála után milyen változások követ­keznek majd a fekete bőrű többséget kíméletlen és kér­lelhetetlen elnyomás alatt tar­tó köztársaságban. Verwoerd pártjának vezetői között máris versengés indult a miniszter- elnöki székért, és csupán arról lehet szó, hogy a legszélsősé­gesebb vagy csak szélsőséges fajgyűlölő lép a néger lakos­ságot gettókba, zárt rezervá­tumokba, teljes jogfosztottság- ba szorító Verwoerd örökébe. A dél-afrikai események fel­tétlenül éreztetik hatásukat Londonban is: a nemzetkö­zösségi értekezlet afrikai résztvevői joggal mutathatnak rá arra, hogy Wilson kormá­nya, amely felemás, szavak­ban elítélő, tettekben bátorí­tó politikát folytat Ian Smith rhodésiai fehértelepes kormá­nyával kapcsolatban, soha nem tett gyakorlati lépéseket az ellen, hogy Verwoerd szinte nyíltan támogathassa a ve­le egyívásu, fajgyűlölő lan Smith rendszerét. A nemzetközösségi értekez­let résztvevői a tanácstermen kívül is fontos nyilatkozatokat tettek. Li Kuang-Ju Singapo­re-! miniszterelnök egy tv-in- terjúban fejtette ki: a rhodé­siai kérdést a dél-vietnami partizánok harcához hasonló népi mozgalommal kell meg­oldani. Johnson Ohio és Michigan államban mondott beszédsoro­zatával hivatalosan is megnyi­totta a választási kampányt. A novemberi választásoktól a megfigyelők nem várnak meglepetést; úgy számítják, hogy a most betöltendő képvi­selőházi, kongresszusi és kor­mányzói helyeken változat­lan, legfeljebb árnyalatokban a republikánusok javára el-' tolódott lesz a helyzet. Fontos esemény U Thant- nak az a bejelentése, Hogy hi­vatali idejének lejárta után nem óhajtja tovább vállalni tisztségét. A világszervezet székházában a héten olyan hí­rek terjedtek el, hogy U Thant mégis vállalná — to­vábbi két évre — az ENSZ főtitkári posztját, ha más je­lölt híján erre őt a Biztonsá­gi Tanács hivatalosan felkéri. A világsajtó megállapította, U Thant visszalépési szándéká­nak egy főoka az, hogy a fő­titkár úgy érzi: a vietnami béke megteremtésére irányu­ló kezdeményezéseit az USA semmibe sem ■(rette. Egy másik, igen komoly hangú, az amerikai agresszió veszélyét teljes mélységében feltáró megnyilatkozás, amely egyben a kibontakozás útját is felvázolta, De Gaulle jól­ismert kambodzsai beszéde, hasonlóképpen nemleges vá­laszt kapott Washingtonban. Johnson a már említett vá­lasztási nyitányt használta fel arra, hogy elutasítsa a fran­cia tábornok-elnök javaslatát, amelynek lényege: az USA dolgozzon ki ütemtervet az amerikai csapatok kivonásáról Dél-Vietnamból és a dél-viet­nami amerikai támaszpontok megszüntetéséről. Damaszkuszból meghiúsított pucskísérletet jelentettek: a hírek szerint a Baath-párt ré­gi, reakciós vezetői kapcso­latban álltak Jordániával és a szaud-arábiai rendszerrel, ezek támogatásával akarták megdönteni a szíriai forra­dalmi vezetést. A pucskí- sérlet kudarca után a helyzet még mindig feszült, a kor­mány a munkásmilíciákat a forradalom védelmére szólí­totta fel. Blaekpoolban az angol szak- szervezetek évi konferenciá­ján Wison miniszterelnök bér­befagyasztó, a munkásérdeke­ket semmibevevő gazdaságpo­litikája éles, kíméletlen táma­dásban részesült. A munkás­párti kormányból nemrég — éppen ezen intézkedések mi­att kilépett Franc Cousins, a kormány úgynevezett „jöve­delem politikai” rendelkezése­it szenvedélyesen elitélő ha­tározati javaslatot tett, amelyet 3,9 millió szavazat támogatott. Wilson híveinek csak úgy sikerült a kormányt megbélyegző határozatot le­szavazta tniok, hogy két nagy szakszervezet vezetőit a tag­ság követelésével ellenkező álláspontra bírták. A gazda­sági kérdésekben így kettésza­kadt angol szakszervezeti mozgalom találkozóján egyéb­ként az eddiginél is sokkal keményebb támadások érték Wilson vietnami politikáját is. Több küldött nyíltan ki­fejtette, hogy a brit kormány az USA-nak nyújtott támoga­tással felelős a háború kiter­jesztéséért, egyszerűen szólva: bűnrészes a vietnami agresz- szióban. Hetven-nyolcvan órával a dél-vietnami bábrezsim úgy­nevezett választásai előtt Sai­gonban, a főpagoda előtt két­száz buddhista szerzetes éh­ségsztrájkba kezdett, hogy Így is figyelmeztessen: a budd­histák többsége bojkottálja a vasárnapi választásokat. A Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormánya nyilatko­zatban bélyegezte meg az amerikaiak segédletével és fegyvereinek árnyékában szervezett választási komédiát és nyomatékosan kijelentette: nem ismeri el a „választások” eredményét. A vasárnapi vá­lasztásokkal kapcsolatban a francia sajtó megjegyezte: komolytalan dolog még emle­getni is a választásokat, ami­kor az ország területének nagyrésze a szabadságharco­sok ellenőrzése alatt áll, és a legnagyobb politikai erő, a Dél-vietnami Nemzeti Felsza- badítási Front csalásnak, ter­ror alatti cirkusznak tekinti a választási komédiát, ame­lyen csak Ky klikkjének hí­vei és néhány „műellenzéki” vesznek részt. G. M. Hány feleség? DJAKARTA (MTI) Mint a djakartai rádió je­lentette. pénteken a bíróság halálra ítélte Jusuf MudaDa- lam volt központi banikügyi minisztert, akit lázítással, ál­lami pénzek elsikkasztásával. illegális fegyverbehozatallal vádoltak. Továbbá azzal, hogy a muzulmán vallás rendelke­zéseit megszegve, négynél több feleséget tartott. A legutolsó kivételével Da­lain minden vádat tagadott. Az elítélt egy héten belül folyamodhat kegyelemért. Több százezer állig jelfegyver­zett, jenki katona gyilkolja Vietnam névét a — béke érdekében. Üjab ban ezeket a „bé­keharcosokat” már állón felül is fé)l- fegyverzik, nehoav a saját mérges gázaik megöljék őket. Nos, miután a Pentagon „bé­két" akar Viet­namban, szüksége van a hadikiadá­sok felemelésére. Bizony, a megsza­vazott 58 milliárd dollár nem csekély­ség, A jótékony jenki szív nem fu­kar, ha a „béké­ről” van .szó, s jó­szándékában tilos kételkedni. John­son maga jelentet­te ki: minden a „béke” érdekében történik. Valószí­nű, hogy az ottani Békeangyalok idegenforgalmi lá­nyok ezt eins hit­ték neki. Sajna, hitetlenkedők azért akadnak még szerte a vi­lágon. Ezek meg­győzésére alakult a „békehadtest” elnevezésű whi- tehousi szerv. Napjainkban már 14 000 igen-igen jólképzett tagja van a „békeangya­lok” eme seregé­nek. De amint az illetékes amerikai tényezők megálla­pították: alig győ­zik szegények a 'munkát. Hiába no, a kételkedés go­nosz szelleme nem hagyja nyugton az embereket Lcitin- Amerikában, Afri­kában és a „jen­ki béke” jelenlegi egyik fellegvárá­ban: Ázsiában. Ezért az amerikai béke -áldásos mi­voltát magyaráz- gató békehadtest létszámát 1967 vé­gére 16 000-re emelik. És — miu­tán Krisztus köpö­nyegét sem árul­ták ingyen — 1967-re 110 000 000 dollárt kap ez a nemes és módfe­lett emberbaráti intézmény. Egyen­súlyba kerülnek tehát az „eszmék" és Oj reájuk fordí­tott dollárok. Mindamellett él az emberben á .sanda gyanú, amelyet az ismert operett szö- bcgének némi mó­dosításával így fo­galmazhatnánk: „Kapitány, kapi­tány — fő a do­hány ., Kambodzsa Az amerikai légierő meg­újuló támadásai Kambodzsa Vietnammal határos területei ellen ismételten erre a kis dél­kelet-ázsiai országra irányítja a világ közvéleményének fi­gyelmét. A Mekong-íolyó által ketté­osztott, hazánknál közel két­szer nagyobb (172 500 km2, la­kóinak száma 5 740 000) Kam­bodzsát délen a Sziámi-öböl partjai határolják; nyugaton Thaiföldet, északon Laoszt, keleten pedig Dél-Vietnamot tekintheti szomszédjának. Az ország jelentőségét az ameri­kaiak szemében éppen ez a földrajzi helyzet határozza meg. Délkel et-Ázsiában, a Dél-Vdetnam mellett kiépíten­dő támaszpont-hálózat köze­pén levő semleges ország éket ver az amerikai támaszpont­rendszerben és akadályozza a Vietnami Demokratikus Köz­társaság elszigetelésére irá­nyuló törekvéseket. Kambodzsa ősi múltra te­kinthet vissza. A történészek általában megegyeznek abban, hogy időszámításunk I—VI. százada között a ma* Kam­bodzsa déli részén egy fejlett kultúrával rendelkező állam létezett, amelyet a mon-khmer népcsoportok hoztak létre. En­nek a korszaknak emlékét idézi ma a fővárostól, Phnom Penh-től kb. 300 km-re fekvő romváros, Angkor is. Kambodzsa felszínének nagy része síkság: a Mekong-folyó termékeny alföldje, amihez nyugaton a Tonlé-Sap (Nagv- tó) medencéje csatlakozik. Trópusi éghajlatát a monszun szabályozza. Az ország terű létének nagyrészét (54 szá­zalékát) erdő borítja. Ipara fejletlen. Kisebb mennyiségben vasércet, fosz­fátot és aranyat bányásznak, említésre méltó még a drága­kövek termelése. A feldolgozó­ipar kisüzemek hálózatából áll, korszerűtlen berendezés­sel. A korszerűsítéshez és új üzemek létrehozásához az utóbbi időben a szocialista or­szágok is jelentősen hozzájá­rulnak. Az országot mindössze egyet. Jen vasútvonal szeli át. Fran­cia segítséggel a közelmúlt­ban kiépítették Sihanoukville tengeri kikötőt, s így függet­leníteni tudták magukat a Dél-Vietnamon keresztül tör­ténő szállítástól. A Kambodzsa ellen irányuló légitámadásokat- az amerikai­ak azzal igyekeznek indokol­ni, hogy a DNFF partizánjai Kambodzsán keresztül kapnak utánpótlást a Vietnami De­mokratikus Köztársaságból. Szihanuk kormányfő vissza­utasította ezt a vádat és fel­szólította az érintett hatalma­kat, hogy adják meg az 1954. évi megegyezés óta ma is mű­ködő nemzetközi ellenőrző bi­zottságnak a szükséges sze- mélvzetet és felszerelést, hogy az hatékonyan ellenőrizhesse a határvidéken az amerikai állítások valótlanságát. TERRA Ne Win az USA-ban Befej éződött Johnson ame­rikai elnök és Ne Win burmai elnök kétnapos megbeszélé­se. A tárgyalásokról kiadott közös közlemény szerint a tárgyaló felek megvitatták a vietnami helyzetet és foglal­koztak azzal a veszéllyel, ame­lyet az atomfegyverek elter­jedése jelent. A közös közleményből ki­tűnik. hogy Johnson megpró­bálta igazolni az Egyesült Ál­lamok vietnami beavatkozá­sát. Ugyanakkor Ne Win tá­bornok szót emelt amellett, hogy a vietnami kérdést a szuverénitás. a függetlenség, valamint az ország egysége és területi sérthetetlensége alap­ján oldják meg. A Fehér Házban Walt Ros­tow, az amerikai elnök ta­nácsadója a közlemény nyil­vánosságra hozatala után saj­tóértekezletet tartott. Közölte, hogy Ne Win nem vetette fel az amerikai élelmiszersegé­lyek kérdését. A tábornok ki­fejtette Johnson előtt Burma el nem kötelezettségi politiká­jának lényegét. Rostowtól megkérdezték, hogy szóba került-e a megbe­széléseken U Thant lemondá­sa. A tanácsadó nemlegesen válaszolt erre a kérdésre, hoz­záfűzve, hogy még a burmai - amerikai kétoldalú kapcsola­tokról sem volt szó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom