Nógrád, 1966. szeptember (22. évfolyam, 207-232. szám)

1966-09-25 / 228. szám

4 röon4n v^r?íh*nsrp Jöjjön, játsszunk a játszunk igével! A játsszunk és játszunk szavak kiejtésénél (kimon­dásánál) nem igen tudunk különbséget tenni. Mindkét szó — hangosan olvasva — így hangzik: jáccunk; ugyan­is a tsz, tssz mássalhangzók hosszú c-vé (cc) olvadnak össze. Ritkán ugyan, de előfor­dul, hogy nagyon képzetlen emberek kézírásában is meg­jelenik a „jáccik”. Természetesen e szócsa­lád” kiejtés szerinti (fone­tikus) írásmódja helytelen. Csak a szóelemző (etimöló- gikus) írásmódnak van ez esetben helye. fis a szóelemzésre nagyon is nagy szükség van, mert még azok a képzett emberek is vétenek itt-ott ezen ige helyesírása ellen, akik a le­írt „jáccikot” megmosolyog­ják. Nézzük csak a címben sze­replő két szóalak hangsorát: játsszunk — játszunk. A szem az elsőben egy „s”- seä többet lát Az természe­tesen — a kétjegyű mással­hangzók szabálya értelmében — „sz” értékű. Pontosan szólva az elsőben hosszú, a másodikban rövid az „sz”. Est a különbséget néha a kézírásban, gépírásban, gép­szedésben vagy kézi szedés­ben elfelejtjük tudomásul venni, illetve feltüntetni. Es ezzel bizony súlyos ér­telemzavaró heyesirási hibát követünk el. Ugyanis a ját­szunk álakkal kijelentünk. Közöljük, hogy mi most (töb­bes szám, első személy, je­len időben) játszunk. A játsszunk ige viszont felszólítást fejez ki. PL: Játsszunk már valamit! ( Azonos a szám és a sze­mély, de az igemód már nem!) Tehát a felszólító módban írjuk csak ki gondosan a ha­sonult „j” módjelet (a „játszi" helyett a játssz-t!), azaz a második „sz”-t, így: én játsszam, te játsszál, 6 játsszon — mi játsszunk, ti játsszatok, ők játsszanak! Mindennek van színe és visszája, a fregoli felöltőnek mind a két oldala viselhető. A rendeleteknek csak a „színét” szabad alkalmazni, a „visszá­jáért” megbüntetik az embert. Vannak viszont fonákságok, amikért nem büntetik az em­bert, sőt, egyes esetekben meg­dicsérik. Itt van például as a bizo­nyos alkoholizmus. Ha valaki sok szeszt iszik, azt mondjuk rá, hogy részeg, ha viszont a vendéglátóipari forgalmi statisztikát olvasgat­juk, örömmel konstatáljuk, hogy emelte a vállalati bevé­telt. Vagyis, abból, hogy én, te, ő és a többiek esténként több Cinzanot, Sherry Bran- dy-t, Abasári Olaszrizlinget fogyasztunk, elősegítjük a ven­déglátásnál dolgozók éves nye­reségrészesedésének növekedé­sét. Sőt! Gyomorgörcseinkkel támogatjuk az egészségügyet és fejfájásunkkal a gyógyszer- ipar termelésének növekedését. Ha viszont elszállít a mentő plusz-bevételhez juttatunk több szervet. Az alkoholizmus rabjaként elénekelt legújabb slágerekért büntetést szabnak ki, a köz terület beszennyezése pedig legalább kétszáz forinttal rö­vidíti meg havi, rendszeres bevételünket. Ezért mondta a (Egyes szám 3. személy­ben ugyan az ikes igék régi klasszikus ragozási szabá­lya szerint az ő játszók alakot kellene írnunk, de ezt sokan már „finoroko- dásnak” éreznék.) A játszik ige egy bizo­nyos alakja „játékos ked­vében” úgy megtréfálja a szemlélődőt, hogy még az igemód is rejtély marad. Lássuk ezt az alakot: játssza. Próbáljuk a rejtvényt megfejteni! Mikor, ki? Most, ő —. Tehát jelen idő, egyes szám, harmadik sze­mély. Mit játszik? Például a meccset — Tehát tárgyas ragozásé. De bizony lehet kijelen­tés is, felszólítás is. Példá­ul: csapatunk ma játssza az utolsó angliai mérkőzé­sét. (Itt kijelentő módiban állt.) — Fiúk, játssza ma mindenki a legszebb ma­gyar futballt! (Ez felszólí­tás volt — igaz. kárbave- szett.) Persze más tárgya-: ragozásé (nem t végű) igékben is azonos a kije­lentő és felszólító mouL alak: tanulja, mossa, néz­zük, írják stb. Ha azonban az egész mondatot vizsgáljuk, kide­rül az igemód is. De játsszunk egy kicsit a jön igével is! Ugyanis kü­lönböző alakjai erősen rendhagyóak. A legtöbb alakjában rövid ő-t írunk, kijelentő módban: én jövök (az „n” helyett „v”-t lá­tunk), te jössz (a „jönsz” helyett, — hosszú ssz-t itt is sokán elfelejtik!) Felszólító módban hosszú ,.jj”-vel írjuk: én jöjjek, te jöjj, ő jöjjön! stb. Múlt időben is rövid az ö: jöttem, jöttél, jött stb. A belőle képzett határozói igenévben azonban hosszú ő-t látunk: jőve. A leírtakból legalább annyit jegyezzünk meg; hogy ha a játszik igéhez j-vel kezdődő tárgyas sze­mélyrag kapcsolódik, vagy pedig felszólító mód „-j” jele járul, akkor, a t után két sz-t (esz) írunk. minap egy erősen illuminált magyar az istentudja hánya­dik féldeci konyak után, hogy ,„ . .ne sajnáljuk feleim azt a kis többletbevételt az államtól. Egy nap alatt megkeresem a büntetést"! Es ez a fonákja a dolognak. Az is fura dolog, hogy az egyik vállalatunknál ugyanaz a személy felelős a forgalom növekedéséért, akit megbíztak az alkoholizmus elleni küzde­lemmel. Nem irigylem a min­dennapos munkáját, de a fe­lelősségét sem! Vagy folytathatnám a visz- szásságokat azzal, hogy oda­haza zugban pálinkát főzni szigorúan tilos. A szeszkészí­tésnek állami monopóliumát senki sem szegheti meg bün­tetlenül, azazhogy megszeghe­ti: maga az állami kereskede­lem. Nézzük csak meg, hogy mennyi eszenciát kínálnak a boltjainkban. Márpedig li­kőrt, rumot, csakis úgy készít­hetünk házilag, ha az állami boltokban árusított eszenciá­hoz kerülő úton (például ma­szek alapon) szerzünk fivnm- szeszt. Ugyanis a szeszt 19R0- ban kivonták a forgalomból. Es mivel méregdrága így egyáltalán nem véletlen, hogy csakis patikában kapható Azért, akinek szüksége van rá. megtalálja a kiskaput, ahol Nádasdi Péter Szilaj Pista A háborúban a szegény, de magát valamire tartó fal usi parasztfiú előtt is ott állott a katonai „karrier” lehetősé­ge. Altiszt akart lenni, „to­vábbszolgáló”, ezért küzdött foggal-körömmel a primitív emberek gátlástalanságával Fazekas Pista. El is éri célját. Őrmester, tűzérőrmester lesz. Farkastörvényekhez igazítja életét, farkas lesz maga Is. Nem elég már az ezüst csil­lag sem. Gazdag akar lenni, fel akar tömi a módos pa­rasztok közé, ahonnan nagy­apja könnyelműsége miatt ki- csöppent a Szilaj-r-Fazekas család. Azt ragadja meg, amit lát: meglopja baj társait, be­osztottjait s azokat, akiket keze alá vert a sors. Minden emberi kapcsolatát érdekeihez igazítja, s el is érné célját, ha mohósága ismerné a határo­kat. Így azonban végül betyár- cimborái verik agyon, meg­előzve a gyorsan mozgó tör­ténelem elkerülhetetlen igaz­ságtevését A végletek emberéről szol ez a történet, s áldozatairól: a kaszárnyái drill hatalmában gyötrődő, a frontokon elpusz­tult fiúkról, gyászoló szülők­ről, félbemaradt szerelmekről, kedves, szép lányokról, a faj: “rület által elpusztított ezrek sorsáról — a második világ­háború éveirőL Nádasdi Péter kisregénye, a Szilaj Pista kitűnően formált alakjaival érzékletesen mu­tatja meg a letűnt kor való­ságát s az érdekes, cselekmé­nyes mesében hiteles törté­nelmet örökít meg. A regény a Móra Könyvkiadó gondozá­sában jelent meg s főleg a fiatalabb nemzedék számára nyújt hasznos, tanulságos ol­vasmányt, de jó emlékeztető a sötét korra, alakjaira és eseményeire mindenki száma­ra, mert ahogy a szerző is megjegyzi elöljáró soraiban: „Az életnek e pillanataiban, mikor fokozott érzékenységgel fogja fel az ember a világot, hajlamos szebbnek látod a múltat, mert bármilyen nehéz is volt, de ifjúságának tün­dérkorszakát rejti. De szépít-e mindig az emlékezés?” « Erre a kérdésre felel meg regényében Nádasdi Péter. belépve megszerzi a finom­szeszt. Vagy ... hozat a roko­naival külföldről,.,. vagy igénybe veszik a maszek szesz­főzdékét ... vagy, de mit áru­lom én el a különféle kiska­pukat, mikor közeledik a ka­rácsony és a szilveszter és új­ra emelkedik az államilag for­galmazott eszencia forgalom. Bizony fonák dolog ez ké­rem! Nagyon visszájára fordulnak az egyes szabálysértési bünte­tések is. Ha valaki — mond­juk — ellop ötszáz forint ára szénát és pechje van, mert ép­pen arra járt a mezőőr, aki viszont nincs vele se rokon­ságban, se barátságban, fizet érte összesen kétszáz forint büntetést. Még mindig marad háromszáz forintja a bevétel­rovaton. Persze ez csak példa. Mint ahogyan példának jó az is, hogy a piacon szabálytala­nul áruló sütögetőket — időn­ként — megbírságolják 100— 200 forintra. Hd viszont be­tartaná az egészségügyi ren­delkezéseket, akkor legalább öt-hatszáz forintot kellene „be­ruháznia”. Vagyis: a szabálysértés után járó büntetés kifizetésével — nem egy esetben — megta­karítást érünk el a saját zse­bünk javára, viszont a hiba, a szabálytalanság marad a ré­giben. Fonákság az is, hogy a Fő­téren gyorsabban felhúznak az építőipar szocialista brigádjai egy nyolcemeletes házat, mint lebontják azt a néhány egy­emeletes rozzant épületet. Ja­vasoljuk, hogy a közeljövőben összeülő műemlékvédelmi ak­cióbizottság tegyen felterjesz­ti« — cMimtm! es as a munkásság, mely osstályharcban vasba OttSaM. Klánnak árts, mint s kémény: lássák! fis Mvank érte, mint se üldözött. A történelem futószalagára szerelve Igyeo készül a vflas, hol a munkásság majd ■ sötét gyárra szegre! as Ember vörös csillagát! (József Attila: Munkások c. verséből) A Sleringer Sanyi elősző«- a nos. — Nekem két gyerekem van, a Slézingemék is család­ja van. Maradj veszteg. Mindez csak egy parányi epizódja annak a harcos élet­nek, melyet Alics János maga mögött tudhat. Nem is próbál­kozom részleteiben és időrend­A pártban könyvtáros és pénztáros volt. A könyveket kor kiolvasta, cserélgették egymás között. A könyveket számon tartották, kinél, mi található, és ajánlották egy­másnak. Egyszer — meséli — test lehetőleg kormányszinten ezeknek a romoknak a védetté nyilvánítására. Bár az sem len­ne rossz megoldás, ha még az első hó előtt eltakarítanák. Ilyesmire már volt példa, csak követni kellene ... És fonákságnak számit, hogy a Palóc-bálon száz forint volt a „beugrás” személyenként. Rendben lenne a dolog, ha ezért kap az ember egy ét­készletet, egy padlóvázát, egy kiskönyvtárat, egy valódi bo­rostyán fülbevalót, szóval ma­radandó dolgot. Ehelyett meg­szabták a kedves vendégek­nek, hogy mit fogyasszanak szeptember 24-én vacsorára potom száz forintjukért. Ez egy kicsit sok! Elég lett vol­na a belépő és a műsor árát megkérni, mert ha már valaki betér egy ilyen „nemzetközi” rendezvényre, a második ko­nyak után úgyis kéri az ét­lapot. (Később mégis nekünk lett igazunk! — a Szerk). Persze tudom én azt, hogy biztosítani kell a vacsora, a sajátkészítésű ételforgalmat, mert ez ma a legfontosabb és nem pedig a „kedves vendég” óhaja, kívánsága, gusztusa, vagy mit tudom én, hogy mi­je? A vendég csak egyszerű fogyasztó, tehát jelen esetben is mellékes személy. Fonákság az is, hogy itt, ezen a helyen annyi borsót el­hintettünk, hogy két termelő- szövetkezet határát bevethet­tük volna vele, de hiába. Csu­pa falakkal találjuk szemben magunkat, a falakról pedig — sajnos — lepereg a borsó. , *• b. Engelstöl az Anü-Duhrmg el­tűnt. — Valaki jelezte, hogy Ra­bon van egy ilyen könyv és 22,50 pengőért ide is adnák. Azonnal felvettük a kapcso­latot az illetővel, aki azt vá­laszolta: ha maguknak meg­éri 22,50 pengőért, akkor ne­kem is szükségem van rá! És nem adta ide. Még 1041-ben szovjet kiállí­tás volt Budapesten. Alics Ja­nos és Sekneczi János (ma ez­a napokban ahhoz kérünk se­gítséget, hogy az utakat, vas­utat, hidakat meg a kistere- nyei ideiglenes repülőteret hozzák rendbe. — Ezt meg is tettük — em­lékezik vissza Alics János. — tek bennünket a pártszerve­zet létrehozásában. Eá 1945. január 2-án meg­ás a területi pártbizottság se­gítségével megalakították a pártot Először a városi, járá­si rendőrkapitányság épületé­ben jöttek össze az OAegátis kommunisták, azután átmen­tek a Kilczer-féle háziba. Itt volt Kerekes, Fazekas, Sulyok, Rusznyáfc, Vilezsál, Gólián és Alics elvtárs. — Az első alapszervezet a mostam városi tanács épüle­A májusban átadott salgó­tarjáni SZMT székház kör­nyékén — jövő tavasszal — ismét építkezés kezdődik. Az „U” betűre emlékeztető épü­let ..szárait” meghosszabbít­ják és a téglalapszerű épület- komplexum negyedik, záró szárnyrésze is elkészül A Rá­kóczi úttal párhuzamos fron­ton újabb szakszervezeti iro­dák, a Mérleg utcai részen az új SZTK alközpont, a vasúti oldalon pedig a MÉSZÖV székház épül. Ha lehet fontossági sorren­det felállítani, akkor a MÉ­SZÖV irodaház megépítése a legsürgősebb. A jelenleg még a megyei tanács épületében levő MÉSZÖV, Földművesszö­vetkezetek Járási Központja és a MÉK elköltözésével fel­szabaduló 650 négyzet méta- alap területű 38 irodahelyiség­ben kívánják elhelyezni a sal­gótarjáni városi tanácsot. An­nak mostani épületét 1970—72 büfé fölé költöztünk. majd pedig a Bartók Béla út 10. szám alá. A taglétszám gyor­san növekedett. Nemcsak Sal­gótarjánból, hanem vidékről is jöttek, sokan tanácsot kér­tek és főleg segítséget az alap­szervezetek létrehozásához. Alics János sokat tett en­nek érdekében. Nagy tapasz­talatokkal rendelkezett, inter­nacionalista tapasztalatokkal, hiszen még Bulgáriában belé­pett a pártba, és első pártis­koláját is Szófiában végezte él. A1 munkásmozgalomba 1930-ban kapcsolódott be, majd egy év múlva a Salgótarjáni üveggyárban, a szakszervezet­ben dolgozott. Aztán néhány év külföldi tartózkodás utón hazajött és 1935-ben lépett be a Magyar Kommunista Pártba. Amikor meglódult a párt­élet, megerősödtek a pártszer­vezetek, Alics Jánost gazdasá­gi funkcióba küldte a párt. így aztán 1949 és 1958 között több jelentős gyárnak, válla­latnak volt igazgatója, Pécsett és Veszprémben. Mindig ott bízták rá a feladatok megol­dását, ahol harcos kommunis­tára, kemény, de emberséges vezetőre volt szükség. És Alics János jól megfelelt ezeknek a feladatoknak. 1958-ban visszajött Salgó­tarjánba. A megyei pártbizottság öt- kára lett és innen is ment nyugdíjba. Jelenleg a megyei pártbizottság és végrehajtó bizottság tagja és a megyei fegyelmi bizottság elnöke. Vé­révé vált a párton unka, ezért aztán ha keresik, gyakran vá­laszolja ma is a felesége: — A megyei pártbizottságon van. Ülésezik. Vidékre ment. Amikor a napokban befe­jeztük eléggé hosszúra nyúlt beszélgetésünket harcos Seté­ről, megjegyezte: — Szeretném, ha megemlí­tené a feleségemet is. Nélkü­le nem tudtam volna ered­ményes. hasznos illegális mun­kát végezni. Mindenütt mel­lettem volt és vállalta a kom­munista életével járó nélkü­lözéseket, nehézségeket. Életük összeforrott a mun­kásmozgalommal. .. Gáldonyi Béla között lebontják és helyére építik fel a III. számú üzlet­házat. A felvonulási területen le\ö Vegyianyag Nagykereskedel­mi Vállalat raktárait panel építőelemekből a külső pá­lyaudvar környékén építik fel. A MÉSZÖV székház terveit az ÉM. Általános Épületterve­ző Vállalat mérnökei az év végéig elkészítik. Az 5,1 mil­lió forintos beruházás kivi­telezését jövő év első felében kezdi meg a Nógrád megye: Építőipari Vállalat és 1968 decemberére befejezi. A két emeletes irodaházban a szo­ciális helyiségeken kívül 46 irodát alakítanak ki. Az épü­let földszintjén a Földműves­szövetkezetek Járási Központ­ja, a Salgótarján és Vidéke FMSZ. az első emeleten a MÉSZÖV, a másodikon pedig a Megyei Értékesítő Központ kap helyet , Tóth Imre TOUHCUYKf TŰZZÜK; II fonákságokat lakásában — a Forgács utcá­ban — csinált egy gödröt a padló alatt. Ott húzódott meg. Amikor a németek megszáll­ták Salgótarjánt a Slézinger házba is beköltöztek. Sanyi­nak menekülnie kellett. Az asszony Abcséknál kopogta­tott. — Mit csináljunk? Sanyi­nak menekülnie kell! Ügy döntöttek, hogy Sanyi Alicsékhoz költözik, illetve abba a pince alatti gödörbe, amelyben Alics János az ül­dözött, illegális kommunista bujkált. Aztán egy harmadik lakó is jelentkezett, a Brazda gyerek. Hármuknak már ki­csinek bizonyult a gödör. Egy éjszaka addig ástak, míg va­lahogyan görnyedve elhelyez­kedtek benne. Nem volt egy komfortos lakhely. A kényel­metlenséget a szótlanságot még csak bírták valahogy, na- nem a Brazda gverek minden­áron rá akart gjújtant — Le akarsz buktatni ben­nünket? — szólt rá Alics Já­redese a Néphadseregnek) fel­keresték a kiállítást Sok hasz­nos könyvet láttak ott és ér­deklődtek a szovjet elvtársak- tól: hogyan lehetne szerezni belőlük? — Nem eladók! — volt a válasz, de súgva hozzátették: — Ha elviszik az elvtársak, mi nem keressük! A kiállításon több volt a „számat”, mint a látogató. Ezért Alics Jánosék még a nevüket se írták be a vendég­könyvbe, pedig szívesen tet­ték volna. Aki viszont megfe­ledkezett a konspirációról, néhány nap múlva rendőrkéz­re került. Amikor december utolsó napjaiban felszabadult Salgó­tarján, első útjuk a szovjet parancsnokságra vezetett, mely a Forgács utcai Slézinger-ház- ban ütötte fel főhadiszállását. Az illegális kommunisták a pártszervezetek létrehozásáról akartak tárgyaim. — Jó dolog ez — mondta a parancsnok —, de ezekben ben összeszedni valamennyi t. — Azután egy hét múlva meg- Csafo a legjellemzőbbeket je- érkezett a következő lépcső, gyeztem fel. melynek parancsnokai segítet­ogy-egy illegális kommunista megvásárolta, de nem maradt a tulajdonában, hanem ami­történt Miskolcról jöttek elvtársak Egy cigarettát se! tőben működött, aztán a jég­MESZÖV székház épül Salgótarjánban Költözik a városi tanács — Ötmilliós beruházás

Next

/
Oldalképek
Tartalom