Nógrád, 1966. szeptember (22. évfolyam, 207-232. szám)

1966-09-24 / 227. szám

5 ttóGnAn TSflS. 5«T>?efnf>er 24. srombst A Ssalnl-veseUe kormány programja Jemen az EÁK politikáját példaképnek tekinti SZANAA (MTI) A szanaai rádió ismertette a Szalal-vezette új kormány programját. Jemen az Egye­sült Arab Köztársaság politi­káját és forradalmát tekinti példaképnek, és együtt fog működni Egyiptommal, va­lamint a többi szabad arab országgal. A jemeni kormány szilárdan támogatja a „meg­szállt Dél-Jemen” (Aden és a többi angol protektorátus) Felszabadítási Frontját és a szervezetnek pénzügyi és er­kölcsi segítséget nyújt a brit imperializmus elleni harchoz. A jemeni Arab Köztársaság továbbra is a semlegesség, az el nem kötelezettség útját jár­ja. Ugyancsak a szanaai rádió közölte, hogy leváltották Je­men ENSZ-küldöttségének ve­zetőjét, a jemeni nemzeti bank vezérigazgatóját és Ibb tartomány kormányzóját. KAIRO A jemeni külügyminisztéri­um csütörtökön nyilatkozatot adott ki, amely szerint az új kormány szükségesnek tartja az ország haladó erőinek ösz- szefogását és súlyt helyez az arab országok egységére. Johnson népszerűsége a mélyponton WASHINGTON (MTI) A pénteki nappal Johnson elnök éppen annyi időt töltött a F'ehéz Házban, mint meg­gyilkolt elődje, Kennedy: pon­tosan 1037 napot. Ezzel kap­csolatban Washingtonban újabb közvéleménykutatás eredményét tették közzé. Esze­rint Johnson elnök népszerű­sége mélypontra zuhant. Az Egyesült Államok lakosságá­nak mindössze 48 százaléka helyesli azt, amit az elnök tesz. Az eredmény nyilván­valóan a vietnami háborúval függ össze. Ettől független közvéle­ménykutatás i adatot hozott nyilvánosságra csütörtökön a Washingtoni Post. A lap sze­rint a Johnson-vezette De­mokrata Pártnak a novem­berben esedékes kongresszusi választásokon jelentős mandá­tum veszteségekkel kell szá­molnia. A Reuter rámutat: a Demok­rata Párt Johnson-féle és Kennedy-féle szekcióra oszlik Az utóbbi tábort Robert Ken­nedy vezeti, a New Yark-i szenátor céltudatosan tör az 1972-es elnökjelöltségre. Becsapódott a Holdra a Surveyor 2* PASADENA (KALIFORNIA) (MTI) A Surveyor 2. elnevezésű amerikai holdrakéta pénteken hajnalban magyar idő szerint 4.18 órakor, óránként 9 600 ki­lométeres sebességgel a Hold felszínére zuhant és teljesen összeroncsolódott. Az eredeti tervek szerint a Hold-szonda simán szállt volna le a „Központi öbölnek” nevezett térségben, és újabb fényképeket készített volna a Hold-felszínről. Nem egészen 24 órával a rakéta felbocsátá­sa után azonban — mint is­meretes — a Surveyor 2. pö­rögni kezdett, majd később a rádiókapcsolat is megszakadt vele. Brazíliai diáktüntetések Egyetemisták és rendőrök összetűzése RIO DE JANEIRO (MTI) Mintegy 1500 brazíliai diák és diáklány csütörtökön meg­szállta a Rio de Janeiró-i egyetem orvosi fakultásának helyiségeit, majd kiáltványt osztottak, amelyben követe­lik csütörtök reggel letar­tóztatott hét társuk szaba­don bocsátását. Pedro Cal- mon rektor, megakadályozta a rendőrség beavatkozását és maga kísérte az egyetemi hallgatókat az orvosi kar épületéig. Két jelentés Vietnamról SAIGON (MTI) Phuc Vinh-nél, Saigontól 60 kilométerre északra egy ame­rikai utász akno-rakás közben felrobbantott egy aknát. Mi­közben társai segítségére siet­tek, újabb három akna rob­bant. Hét katona meghalt, ti­zennégy megsebesült. Csütörtökön délután a sai- goni kikötő közelében találat érte az egyik amerikai akna­szedő hajót. A lövedék a kor­mányos-fülkében robbant HANOI A VNA jelentése szerint szeptember 20-tól 22-ig ülése­zett Hanoiban a Vietnami Ha­zafias Front Központi Bizott­sága. Ton Duc Thang, a Vietnami Hazafias Front, Központi Bi­zottsága Elnökségének elnöke beszámolójában elmondotta, hogy a dél-vietnami felsza­badító erők a múlt évben je­lentős győzelmeket arattak. Vietnam népe a teljes győ­zelem érdekében nem retten vissza a megpróbáltatásoktól. Az IBUSZ ma este nagyszabású rf)alée-l)ált rendez a Karancs Szálló összes termeiben. Fellép a Kazári Népi Együttes. Népi zene. Tánczene. Fellép Nagy Gabriella táncdalénekesnő. Belépés csak meghívóval és belépővel. Meghívó és belépő asztalfoglalással igényelhető ai IBUSZ-ban. Belépő és asztalfoglalás bőséges vacsorával és itallal 100 Ft. Vacsora és italfogyasztás nélkül 20 Ft. Csütörtök este a diákok egy sajtóközleményben hang­súlyozták, hogy mindaddig az épületben maradnak, amíg az őket körülvevő rendőrség vissza nem vonul és a letar­tóztatott diákokat szabadon nem bocsátják. összetűzésre került sor a rendőrség és az egyetemi hallgatók között Bahiában is, ahol mintegy tíz személy megsebesült és száz diákot letartóztattak. A csütörtöki tüntetést „a diktatúra elleni tiltakozás napja” alkalmából szervezték. Gromiko— Rusk találkozó NEW YORK (TASZSZ) Csütörtökön Andrej Gromi­ko szovjet külügyminiszter, az ENSZ-közgyűlés 21. üléssza' kán résztvevő szovjet küldött­ség vezetője találkozott Rusk amerikai külügyminiszterrel. A két külügyminiszter be­szélgetésén jelen volt Dobn- nyin, a Szovjetunió washing­toni nagykövete, Fedorenko, a Szovjetunió állandó ENSZ- képviselője, továbbá Gold­berg, az Egyesült Államok ál­landó EN SZ - kép viselője, Koh­ler, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete és Thompson, az Egyesült Álla­mok külügyminiszterének ta­nácsadója. Gromiko csütörtökön Fan­fara olasz külügyminiszterre] is találkozott. JOHNSON és a közvélemény-kutatások Különös hadgyakorlat Nyugat-Berlinben BERLIN (MTI) Albertz nyugat-berlini pol­gármester-helyettes és belügyi szenátor jelenlétében különös hadgyakorlat zajlott le a hé­ten Nyugat-Berliniben. Az úgynevezett önkéntes rendőr- tartalék mutatta be, hogyan tud közelharcot vívni „a kom­munista tüntetők” ellen. A fő­leg szenátusi tisztviselőkből toborzott rendőr tartalék fel- tüzelésére a gyakorlat szín­helyén hanglemezről elját­szották az In tern adón álét, s tüntetőknek felöltözött rendőr- tisztviselők egy csoportja „kommunista jelszavakat” és „uszító hangú plakátokat” vitt magával. A DPA jelentése szerint a rendőrtartalék ke­mény támadással szétverte a tüntetőket. Az úgynevezett önkéntes rendőrtartalék nemcsak pisz­tollyal, puskával, hanem gép­pisztollyal is fel vannak sze­relve. Az egyesült államok­beli Louis Harris közvé­lemény-kutató intézet eb­ben az esztendőben több­ször is gondos vizsgálato­kat végzett Johnson elnök népszerűségét illetően. Adataiból kiderült, hogy a Fehér Ház urának nép­szerűségi görbéje fokoza­tosan lefelé tart Amíg ez- év januárjában még a megkérdezettek 67 száza­léka nyilatkozott úgy, hogy egyetért az elnök politikájával és mindenben támogatja Johnsont, addig márciusban 62, májusban 55, júniusban 52, július­ban 54, most szeptember­ben pedig már kevesebb, mint 50 százalék mondta ugyan ezt Különösen az iskolázot­tabb rétegekben, az értel­miségieknél mutatkozik széles körű elégedetlenség a Fehéz Ház urának poli­tikájával szemben. Az el­nök — szószerint idézve a Harris jelentést — „a la­kosság legjobban tájéko­zott köreiben” veszítette el támogatását. Az értel­miségiek, a kulturáltabb emberek körében a meg­kérdezetteknek csak 47 százaléka szólt Johnson mellett, 53 százaléka — t ('hat a többség — ellene foglalt állást. A Harris jelentés nem egyszerűen az „Igen­nem” válaszok számará­nyait közli, hanem részle­tesebb elemzésbe is bo­csátkozik. Ily módon kide­rül, hogy a fokozódó nép­szerűtlenség egyik fő oka a vietnami háború, amely mind tovább húzódik s egyre nagyobb létszámú fegyveres erőt, mind több emberáldozatot követel. A negatívan válaszolók jó­része azonban a belpoli­tikai helyzettel is elége­detlen. Kifogásolják az el­nök gazdaságpolitikáját, a „szegénység elleni hábo­rú” lanyhaságát és ered­ménytelenségét, a polgári jogok biztosításának, az­az a négerkérdés megol­dásának kétes voltát, a mezőgazdasági politikát, a Johnson úgynevezett köz­vetítő szerepét a vállalko­zók és a munkásság kö­zött. Két hónappal az orszá­gos képviselő- és kor­mányzó-, s ami a fő — két esztendővel az elnök- választások előtt nem jó jel az uralmon levő párt és a Fehér Házban ülő elnök számára a népsze­rűség hónapról hónapra való csökkenése. Különö­sen, hogy nemrégiben — a Gallup-intéiet szerint — Johnson második helyre szorult saját pártján belül, Robert Kennedy mögé. S ez egyszer már hat éve, előfordult Johnsonnal, hogy lemaradt egy Ken­nedy mögött. (bt) Megjeleni a Nemzetközi Szemle szeptemberi száma A folyóirat új száma ve­zető helyen Nguyen Hoay An cikkét közli A szabadságért és a földért címmel. A cikk a dél-vietnami nép harcával foglalkozik. Lényeges párhu­zamokat és azonosságot mu­tat ki Günther Anders Nürnberg és Vietnam című cikké. A folyóiratban cikket találhatunk a CIA tevékeny­ségéről a parasztmozgalmak jellegéről, Ázsia és Eszak- Afrika új független országai­ban, érdekes összefoglalót a Szovjetunió űrkutatási ered­ményeiről, riportot Singapo- reról, valamint néhány érde­kes könyv ismertetését A Nemzetközi Szemle új szá­ma közli a már hagyomá­nyos nemzetközi esemény- naptárt is. Vörös tüzek a Fehér Bástyában Mocambique-ban, ebben a fekete-afrikai országban egész éven át forró, trópusi eső zu­hog. A portugál telepeseknek azonban, akik az Indiai-óceán partján fekvő város, Lourenco Marques kávéházaiban a hű­sítőket szürcsölik, nemcsak az örök nyár miatt van mele­gük. A talaj — politikai érte­lemben is egyre forróbb a tal­puk alatt. Amikor 1962 elején a gyarmati kormányzó rezi­denciája előtt az éj leple alatt ismeretlen kezek ledöntötték Salazar, a gyűlölt portugál diktátor szobrát, még csak fel­tételezték, hogy ez az akció talán jeladás lesz. Azóta meg is bizonyosodhattak erről. Még az év nyarán egyesültek a mocambique-i függetlenségi pártok, s amikor nyilvánvaló­vá lett, hogy békés eszközök­kel, tiltakozó akciókkal nem érnek célt, ma két esztendeje, 1964. szeptember 25-én nyíl­tan hadat üzentek a gyarma­tosítóknak. Mi ellen üzentek hadat? „Assimiladók99 és a többiek Mocambique nagyon távol van tőlünk, az első helybeli 1964-ben járt Budapesten — az öt évszázada meghódított portugál gyarmatról, vagy mai, hivatalos szépített ne­vén „tengerentúli tartomány­ról”. Mégsem ettől a mocam- bique-itól, a FRELIMO, a Fel­szabadítási Front egyik veze­tőjétől hallottunk először az ott uralkodó, állapotokról. Az újságolvasó emlékszik még a „Santa Maria” tengerjáró lát­ványos elrablására — kapitá­nya, egykori gyarmati tisztvi­selő (!) ezzel akarta a figyel­met a Portugáliában és „ten­gerentúli tartományaiban” ki­alakult helyzetre irányítani. A világsajtó akkor — már 1961-ben —1 részletesen ismer­tette az öt évszázados portu­gál gyarmati uralom „áldá­sait.” Emlékeztetőül hadd mond­juk el, hogy Mocambique — nyolcszor akkora, mint az anyaország, amelynek ma is ki­szolgáltatott nyensanyag-szál- lítója. Százezernél is kevesebb portugál telepes uralkodik itt hétmillió „benszülött”, egy csaknem Portugália népességé­nek megfelelő őslakosság fö­lött. Állítólag nem azért, hogy továbbra is a világpiaci árak­nál olcsóbban kapja a portu­gál tőke a kávét, a cukrot, a szizált, hanem egyesegyedül a mocambique-iak érdekében, akiknek Lisszabon önzetlenül kínálja a civilizáció áldásait. Csodálatos azonban e civi­lizációs misszió Vasco de Ga­ma 1497. évi felfedező útja óta — egyhelyben topog. ími- olvasni az őslakosságnak ma is csak 0,2, azaz kéttized (!) százaléka tud — márpedig ál­lampolgári jogai Mocambique- ban csak az úgynevezett „as- similadók”-nak vannak, az „asszimiláltaknak”, akik ki­járták a portugálok iskoláit és átvették életmódjukat. A gyar­matosítók persze, érthető okokból, nem nagyon törik magukat, hogy ezek száma a kirakathoz szükséges mini­mumnál magasabb legyen... „Emberesére” Dél-Afrikával A többiek — évente hat hó­napon át kényszermunkásként dolgoznak, „jó” esetben szülő­földjükön, de sok esetben a dél-afrikai arany- és gyémánt- bányákban, mert Salazarék megállapodtak még a rossz­emlékű Verwoerd miniszterel­nökkel, hogy Portugália min­den esztendőben százezer mo­cambique-i kényszermunkást szállít nekik, cseréibe viszont Dél-Afrika behozatala egy ré­szét Lourenco Marques kikö­tőjén át bonyolítja le... Ne higgyük azonban, hogy csupán kereskedelmi szem­pontok diktálták Salazarék és a dél-afrikai rezsim szövetsé­gét, amely újabban Rhodesiá­val is kibővült — amint azt a Laorenco Marques és a másik, Rhodesiával közvetlen vasúti összeköttetésű mocambique-i kikötő, Beira körüli titokzatos olajszállító hajók feltűnése is mutatta. A Dél-Afrikai Köztársaság fajgyűlölő kormánya, Rhode­siával és a portugál gyarmati hatóságokkal együtt szeretné kiépíteni a gyarmatosítás, a fehér telepes-uralom végvá­rát Afrikában. Az a mozga­lom, amely ma két esztendeje Mocambique-ban a független­ség jelszavával zászlót bon­tott, egyszersmind ennek a „Fehér Bástyának” üzent ha­dat. Nem véletlen tehát, hogy összefog ellene Dél-Afrikával és Portugáliával az élen a ré­gi és az új gyarmatosítás egész „szent szövetsége”. Egy szobor karrierje A haladó Afrika ezért két­szeresen ás szolidáris Mocam­bique harcoló népével. Az Af­rikai Egységszervezet felsza­badítási bizottsága mellett több haladó afrikai ország is tevőleges segítséget nyújt a FRELIMO-nak, amelynek ve­zetői Tanzania fővárosából irányítják mozgalmukat. A fegyveres felszabadító harc meghirdetése óta a FRELIMO, amely kezdetben mintegy két­százötven katonát számlált, erőben és tekintélyben egy­aránt gyarapodott. Nemcsak a portugál gyarmati katona­sággal veszi fel sikeresen a küzdelmet, hanem egész or­szágrészeket tart ellenőrzése alatt, ahol máris hozzáfogott a független Mocambique első afrikai közigazgatási szervei­nek kiépítéséhez. .. .Amikor 1962-ben Lou­renco Marques-ben ledöntöt­ték Salazar szobrát, a hatósá­gok rövid nyomozás után le­zárták az ügyet és az emlék­művet szép csendben restau­rálták. A „Fehér Bástyában” a FRELIMO által gyújtott tüzek azonban arra vallanak, hogy a hányatott sorsú szobor­nak nem lesz nagy jövője Mocambique-ban... S. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom