Nógrád, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-206. szám)

1966-08-05 / 184. szám

136«. augusztus R péntek NÖG R A D Puskázás helyett vadászatot A vadásztársaságok ötéves mun káját vizsgálta a megyei J\EB Fontos népgazdasági ágazat a vadászat. Az előbbi állítás aligha vitatható; — annál több kérdés vetődik fel, ha szem- ügyre vesszük: mennyire áll összhangban a népgazdaság érdekeivel, a mező- és erdő- gazdálkodással vadásztársasá állapításuk szerint egyes va­dásztársaságok hajlanak arra, hogy a meglévőnél nagyobb számúnak jelentsék a vad­állományt, s így több vad kilövésére kapjanak en­gedélyt. Elítélendő, kapzsi magatartás ez! A mezőgazda­gaink működése. A Nógrád ságnak a fácán, a fogoly ér­megyei Népi Ellenőrzési Bi- tékes — még bért sem köve- zottság ötéves távlatban vizs- telő, de szorgalmas —- mun- gálta ezt a problémakört. A kása. Gátlástalan lelődözése ni, mennyi pénz folyt be, mennyit költöttek. A szám- vizsgáló bizottság hanyagul tevékenykedett; a vadőrt rendszertelenül fizették. Visszás helyzetben vannak a vadőrök. Fizetésüket a va­dásztársaságtól kapják; így, ha a társaság valamelyik tagját szabálytalanságra fi­gyelmeztetik, sértő szemrehá­nyásban részesülnek: „Mi fí­vizsgálat tizenöt vadásztársa- alig felbecsülhető kárt okoz a zetjük magát, mi parancso- ságra terjedt ki. A munka növényvédelemben. Valószí- lünk!” Érdemes volna mje- során szerzett tapasztalatok nűleg nem ezt kellett volna lőbb megvalósítani a NEB ja- java-hányada megyénk vada- megállapítania a megyei vaslatát. a vadásztarsasagok mennyi vadásztársaságára ér- NEB-nek, ha a Magyar Va- a vadőri illetményt utalják át dászok Országos Szövetségé­nek megbízottai gyakrabban keresnék fel a vadásztársasá­gokat Az elejtett vadak nyilván­tartása, a lőjegyzék vezetése venyes. Az utóbbi fél évtizedben a nagyvadak annyira elszapo­rodtak, hogy az erdészeti igaz­gatóságnak megritkításukat kellett elrendelnie. Sajnos, az apróvad-állomány szembeszö- szinte mindenütt hiányos. A kőén csökkent; tavaly példá­ul tizenkétezerrel kevesebb nyulat számláltak, mint a vizsgálati időszak kezdetén. helyes ügyvitelről a vadász- társaság elnökének kell gon­doskodnia; a mulasztók kö­zül azonban senkit sem von­Vétkes ebben a tavalyi esz- tak még felelősségre. tendő rendkívüli időjárása, de az emberek mulasztása is. A mezőgazdaság gépesítése, ke- miziálisa hasznos —, de a ha­szon nem jelentéktelen há­nyada kárba vész, ha megfe­ledkeznek a vadkímélő eljá­rásokról. Csalt nagyritkán ér- száz forintot költött tesítették nyolc nappal előbb iszomra. Ahol rossz a vegyszerezésről a vadász- társaságokat; alig-aüg hasz­náltak kaszáláskor riasztóbe­rendezést. A népi ellenőrök a vad- becslést nem találták túlsá­gosan megbízhatónak. Meg­Indokolatlanul nagyvonalú — magyarán: tékozló — egyes vadásztársaságoknál a pénz- gazdálkodás. Ebben az eszten­dőben, például, a pásztói va­dásztársaság egyetlen alka­lommal majdnem kétezeröt- eszem- a gaz­dasági vezetés, törvényszerű­en állandó a pénzzavar. A romhányi vadásztársaság még arra is rákényszerült, hogy saját tagságától kérjen köl­csön. öt évre vonatkozóan képtelenség volt megállapíta­a megyei tanácshoz. A vadászatokon elejtett va­dak értékesítése szervezetlen, többnyire helyileg történik. Bjzonylatolás hiányában az értékesítés volumene, a befolyt összegek sorsa nem ellenőrizhető. Számos, jól kidolgozott jog­szabály intézkedik a vadász- társaságok munkájáról, a vad- gazdálkodásról. A népi ellen­őrzés ennek ellenére temérdek hibát fedezett fel. Ezek meg­szüntetésére a NEB részletes javaslatot dolgozott ki. Lénye­ges pontja e javaslatnak, hogy létesítésének — nevezzük így — fővadászati státuszt a me­gyei tanács vb mezőgazdasági osztályán. Ezen az osztályon jelenleg egyetlen személynek kell ellátnia az erdészeti, a vadászati és a természetvé­delmi feladatokat. Egy ember ekkora munkakörben nem végezhet eredményes munkát. — b. z.— I Cél: A mezőgazdasági munka megszerettetése A rétsági járás KlSZ-alap- szervezeteinek vezetői nemré­giben tanácskozásra gyűltek össze. A megbeszélésen a többi között a mezőgazdasági szakmunkástanulók helyzeté­ről is szó volt. örvendetes tény, hogy amíg 1961-től, 1963-ig a járásban mindösz- sze 20 fiatal jelentkezett er­re a szakmára, addig 1963- tól napjainkig nyolcvanan kérték felvételüket. A rétsági KISZ-titkárok legutóbbi értekezletén úgy határoztak, hogy a jövőben az eddiginél is nagyobb gon­dot fordítanak a mezőgazda- sági szakma népszerűsítésére. A KISZ-szervezetek vezetői felkeresik a fiatalokat, és a legközelebbi KISZ-gyűlésekre is meghívják őket. Részlete­sen tájékoztatnak minden ér­deklődőt a továbbtanulási le­hetőségekről a mezőgazdasági üzemekben. A javaslatok sze­rint a fiatalok gyűléseikre meghívják a járási tanács mezőgazdasági szakoktatóját is. Egy hét a Magas-Tátra szomszédságában Szlovák-magyar képzőművészeti szakkörök cserelátogatása A napokban érkezett haza Csehszlovákiából a nagybá- tonyi bányász művelődési ház és a kisterenyei művelődési otthon képzőművészeti szak­körének hat tagja. A szak­körvezetők korábbi kapcsola­tának és kölcsönös látogatá­sának eredményeképpen jött létre az a pár napos találko­zás, amely nagyon kellemes élmény maradt mind a ven­déglátó, mind a vendégül hí­vott csoport számára. Erről beszélgettünk Kisterenyén Radics István szakkörvezető­vel, aki az útról a következő­ket mondotta: — Eredetileg a szlovák— magyar barátsági hétre ter­veztük szomszédaink Magyar- országra látogatását, de a szlo­vák tanév később fejeződik be, ezért — sorrendet cserél­ve — mi mentünk először. — Milyen volt a program? — Barátaink a balassagyar­mati határátkelőnél gépkocsi­val vártak ránk. Állandó la­kóhelyünk a Sidliste V. Krtis-i ..Hotel Dolina” lett egy hétre. men gépkocsival tettünk ! 'rándulásokat a festői Kék- ! őbe, a Magas Tátrába, Kés- in _rkra, Alsó-Sztregovára. A csehszlovákiai szakkör tag­jai (a mieinkhez hasonlóan 3 0—15 éves lányok, fiúk) szí­vesen kísértek útjainkra. A rajzi tevékenységet kísérő k 3zdeti tartózkodás később r'indkét részről feloldódott. Barátaink változatos techni­kai felkészültséggel rendelkez­nek, de viszonylag ritkán dolgoznak külső térben. Így a képszerű témák keresése, festői feldolgozása terén tud­tunk számukra segítséget nyújtani. ök megmutatták szakköri helyiségükben a lí­ra Julius Hlinica szakkörve­zető is. Számukra a művelő­dési ház gazdag programot állít össze, amelyben többi kö­zött esztétikai jellegű filmek noleum-metszés technikáját, vetítése, előadások, egy buda­Tanulóink vízfesték-készletet, vázlattömböt kaptak ajándék­ba, ml a Képzőművészeti Alap gondozásában megje­lent Gauguin albummal ked­veskedtünk nekik. Érkezé­sünkről a „Bánská Dolina”, tevékenységünkről a „Smer” című Közép-Szlovákiai lap adott tudósítást. — Hallhatnánk-e néhány szót az egyhetes szlovákiai tartózkodás általános tapasz­talatairól? — Szomszédaink nagy küz­delmet folytatnak a széles kör­ben burjánzó glccsek ellen. Kezdetben több szakköri tag ilyen képek készítésének szándékával lép körbe. Köz­hivatalokban. művelődési ott­honok falán, kirakatokban viszonylag több az ízlést fer­tőző, megtévesztő mű, mint nálunk. Érthető tehát, hogy a képzőművészeti szakkörök vezetőinek milyen erjesztő, formáló erőt kell nyújtani — rajzaikkal, plakátjaikkal, szín­padképeikkel, stb. — az if­júság és a felnőttek közössé­gében. — A vendéglátó szakkör tagjai mikor viszonozzák a lá­togatást? — Látogatásunkat augusz­tusban viszonozzák szomszé­daink, akik ekkor a nagybá- tonyi bányász művelődési ház vendégei lesznek. A kis cso­portot elkíséri Magyarország­pesti kirándulás, és sok sza­badtéri festés, rajzolás sze­repel, .— te — Üdültetés Balassagyarmaton Évről évre alföldi gyerme­kek részére veszi igénybe a balassagyarmati fiú-diákott­hont a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa. A Textil- és Bőripari Dolgozók Szakszer­vezetéhez tartozó dolgozók gyermekeit üdültetik a város­ban kéthetes váltással, egy- egy csoportban százharminc fővel. Balassagyarmat pedagó­gusai szervezett programot biztosítanak az alföldi gyer­mekek számára. Az üdülő diákok megismerkednek a város nevezetességeivel, — kirándulások alkalmával pe­dig — Nógrád megye tájai­val. Üzemlátogatásokat is szerveznek, az estéket pedig szellemi vetélkedőkkel tarkít­ják. Hegyvidékre jött — Alföldi vagyok, mindig lényeges a kapcsolatok ápolá- hegyvidékre szerettem volna sa a szomszédos Csehszlová­jönni — mondja Szőllősi Sán­dor. — Hegyvidékre jött — mon­dom. — De Balassagyarmaton nincsen hegy. — Tudom, messze tőle. Bár nincsenek kiával. A színvonalas öntevé­keny művészeti csoportokra vár e téren fontos feladat. Az eddig kialakult kölcsönös ven­dégszerepléseket. tapasztalat- cseréket a jövőben is érdemes folytatni, bővíteni. Ezekből mindkét fél sokat meríthet. Szőllősi Sándor természete­sen még nem rendelkezik a friss diplomához szükséges gyakorlati tapasztalatokkal. A városról, lakóiról is ma még csupán futó benyomásai van­nak. Tudja mit akar, de azzal is tisztában van. hogy munká­ja eredményességének előfelté­tele a szívós, kitartó gyakor­lati tevékenység, a kollégák felhasználható tapasztalatai­nak értékesítése. Szőllősi Sándor augusztus 1-től a balassagyarmati műve­lődési otthon művészeti elő­adója. Nyolcvanöt társával együtt alig pár napja tette le hivatali esküjét. Most indul a pályán. Hogyan? Hajdúszováton. Debrecentől húsz kilométerre született. Ugyancsak Debrecenben, az egyetem népművelő-könyvtár szakán végzett. Telve ambí­cióval. — Ügy értesültem az előze­tes beszélgetésekből, hogy a gyarmati művelődési ház járá­si feladatokat is ellát — kez­di a beszélgetést terveiről. — Az igazi munka, azt hiszem, a falvakban vár ránk. Annál is inkább, mert az egész járás­ban mindössze három függet­lenített művelődési otthon igazgató tevékenykedik. Ügy vélem tehát, érdemes, sőt szükséges lesz tovább fejlesz­teni a módszertani tanácsadói tevékenységet. Ha már a „szakmánál” tar­tunk. hogyan értelmezi Szől­lősi Sándor ma a korszerű népművelést? — Legfontosabbnak tartom mindenekelőtt a népművelés széles körű értelmezését — vallja. — Azt hiszem, Balassa­gyarmaton és a járásban, aho- majd a kúpok tetejére is. va kerültem, speciális felada­tokat is meg kell oldanunk. Ilyennek tartóm például az el­uralkodott mű vészét központú­ság megszüntetését, az isme­retterjesztő munka hatható- sabbá tételét. Balassagyar­matnak határmenti voltából is adódnak külön feladatai. Igen Azt mondja: — A népművelés kollektív tevékenység, egyedül semmire sem mehet az ember. Felesége ősztől Patak köz­ségben tanit. Egyelőre, amíg balassagyarmati lakóskérdésük meg nem oldódik, ott laknak, onnan jár be autóbusszal ba* lassagyarmati munkahelyére. A fiatal népművelő hegyvi­dékre jött. Nőgrádba. Hajdú- szovát innen vonattal, Buda­pesten keresztül körülbelül 350 kilométer. Mint mondja, futólag megis­merkedett már Salgótarján környékével, a Cserháttal. Ba­lassagyarmat mellett a szűk kis Ipollyai. Sík vidékről jött, csodálattal töltik el a hegyek kúpjai, a hullámzó erdők. Mélyeket lé­legzik, tervezi, felkapaszkodik Hathetes kisfia, Attila, ugyancsak jól érzi magát Nóg- rádban. Patakon. Számára már nem hatnak majd az újdonság varázsával a hegyek, a lan- kás táj, mire felnő. „Hegyvidéki” gyerek lesz. Tóth Elemér A nyereség- rovására négy-öt millió veszteség­Öt éve még hárman voltak Ma: 180 női szocialista munkacsapat ..Éljünk, dolgozzunk, tanul- pat dolgozik 2715 taggal, junk szocialista módon” — Munkájukat értékelte a me- határozták el 1961-ben Nóg- gyei pártbizottság; megállapí- rád község termelőszövetke- tóttá, hogy tevékenységük zeti nődolgozói. Szocialista eredményes, sikeresen dolgoz- munkacsapatot hoztak létre, nak a termelőszövetkezet Kezdeményezésüket sikkor megerősítése érdekében. A csak két szövetkezet követ- termelési feladatok megvaló­... . . __sítása mellett a jövőben na­t e. az idén viszont mar me- gy^ gondot keil fordítani a gyénk 97 közös gazdaságában szövetkezeti nődolgozók szak- 180 női szocialista munkacsa- mai és politikai képzésére. Július közepe táján a 2. szá­mú AKÖV közúti ellenőre fel­szállt egy Kártyásról Pásztora közeledő munkásjáratra. Kér­te a bérieteket, jegyeket. Az autóbusz harmincnyolc utasa közül huszonhat sem jeggyel, sem bérlettel nem rendelke­zett. Igaz, a viteldíjat a gép­kocsivezetőnek kifizették... A közelmúltban ellenőrzé­sek egész sorát folytatták le a salgótarjáni tehertaxisok- nái. Az eredmény lehangoló. Valamennyien szabálytalansá­gokat követtek el, — ha a szabálytalanság kifejezés ez­úttal egyáltalán elegendő. Hi­szen a menetlevél hamisítástól a sörlopásig, feketefuvartól ra­kodási díjak jogtalan kiköté­séig szinte minden szerepel az ellenőri jegyzőkönyvekben. A vétségek miatt a vállalat veze­tősége augusztus 1-ével beosz­tásukból mindőjüket elmozdí­totta. A vállalat közüti ellenőr csoportja 1964-ben érdekes számítást készített. Összevet­ve az AKÖV gépkocsi állo­mányát, az ellenőrzések meny- nyiségével és a felderített visszaélések okozta kárral kimutatta: a 2. számú AKÖV- nek évente négy-ötmillió fo­rint veszteséget okoz a csalás, a lelkiismeretlenség. A vállalat dolgozói nagyon meg lehetné­nek elégedve, ha évente ennyi nyereségrészesedést kifizethet­nének nekik... de igen sok gépkocsivezető, és egyéb be­osztású dolgozó úgy látszik has^i-n-rbbnak véli. ha ez az összeg nem a közös kasszába, hanem saját zsebébe vándorol. Sőt, a jelek szerint évről év­re egyre többen gondolkodnak így. Ez tűnik ki abból, hogy tavaly például r.yolcszázhat- vanöt esetben kellett eljárni, de az idén, hét hónap alatt máris ótszázhetven ellenőri je­lentés járta meg a maga út­ját A vállalatnak összesen mintegy ezerhatszáz dolgozója van: tehát eddig körülbelül minden harmadik dolgozóra jut egy szabálysértés. Vajon mi idézi elő, hogy megtévedt embereket keli fe­lelősségre vonni szinte lépten nyomon? Csak néhányat a leg­jellemzőbb okok közül: A 2. számú AKÖV létszámá­ban hétszázharmincöt képko- csivezető, illetve tizenhét taxi­sofőr dolgozik. A munka ter­mészete olyan, hogy úgyszól­ván valamennyien pénzt ke­zelnek. Közpénzt. A csábítás nagy, s nem mindenki tud en­nek éllenállni. Nemcsak a pénz csábit — gyakran a fuvaroztató is. A fekete fuvarok zöme ügy ke­letkezik, hogy a gépkocsiveze­tőnek pénzt ajánlanak fel, ha saját szakállára, rendszerint a hivatalos tarifánál kisebb fu- vardijért, természetesen soron kívül lebonyolítja a szállítást. Ilyen fekete fuvarokat egyéb­ként gyakran olyan emberek is kezdeményeznek, akik saját munkahelyükön színleg Cer berusként őrzik a köz vagyo­nát, akik visszaélésre bukkan­Mindez nem vezetett sok eredményre, mivel a határoza­tot nem hajtották végre. S mert ráadásul kitűnt, hogy a vállalati központ egyik-másik fontos beosztású dolgozója, szigorú ellenőrzés és számon­kérés helyett, saját tevékeny­ségével rossz példát mutatott, vagy éppenséggel részese a feltárt szabálysértéseknek. Ilyen körülmények között, valljuk meg őszintén, jó, s könnyű üzlet volt a csalás. Nem csoda, ha az ellenőrök találkoztak már gépkocsiveze­tővel, aki csak nevetett a két- háromszáz forintos büntetésen. Hiszen egy hét sem telt bele, máris behozta a „veszteséget”. A vállalat igazgatója és pártvégrehajtó bizottsága most — beosztásra való tekintet nélkül — határozott intézke­déseket tesz a visszaélések elkövetői ellen. Intézkedése­ket hoznak a közúti- és bel­ső ellenőrzés még szigorúbbá tétele érdekében. De tudatá­ban vannak, hogy a további visszaéléseknek nem lehet ki­zárólag adminisztratív intéz­kedésekkel elejét venni. Ezért a vállalat száz- és száz dolgo­va elsőnek kiáltják: fogják meg, tolvaj! S mert közúti el­lenőr csak négy van, gyakran sosem derül napfény az efféle „Grál lovagok” igazi énjére. Pedig az ilyen morális kan­csalságból néha valóban fura esetek kerekednek. A vállalat egyik gépkocsivezetője még tavasszal beteget jelentett: megvágta a kezét, jelentette, s az igazgatót arra kérte, hogy mivel üzemi baleset nem tör­tént, engedélyezze számára a százszázalékos munkabérének megfelelő táppénz kifizetését. Az „üzemi baleset” után a be­tegállományban levő gépkocsi- vezető hetekig a helybeli ter­melőszövetkezetnek dolgozott, helyettesítve a tsz sofőrjét, s ezért a tsz-től nem is akár­milyen munkabért kapott. Amikor a visszaélés kitudó­dott, a termelőszövetkezet ve- zójának becsületességére, meg- zetősége levélben kért a vál- bízhatóságára, munkahelyük lalat igazgatójától a sofőr iránti szeretetére apellálnak, ügyében „méltányos elbírá- Az ő segítségüket, hozzájáru­lást”. lásukat kérik, hogy kiköszö­. „ , . . T,-,T . rülhessék a csorbát, melyet ,. ' sz.^n?u ® lelkiismeretlen emberek eltet-. tóm. a Vállalat pártbizottságé- tek a vállalat tekintélyén. Csu­vezetői hooapokkal eze- pán az ő tevékeny közreműkö­Lí i8iy/ , n?Z i l désükkel lehet olyan közhan- szabá ysertések elharapódzásá- gulatot közállapotokat terem_ ra. Alig volt műszak, osztály- ten, a váianatnól. hogy a ,ö_ vőben mindinkább elmenjen a kedve a könnyű keresetre, jogtalan, törvénytelen iövede- lemre éhes embereknek élős- ködni a vállalat, a népgazda­ság, a tisztességes dolgozó emberek rovására. vezetői, pártbizottsági, végre­hajtó bizottsági értekezlet, amelyen szóvá ne tették vol­na. Elrendelték, hogy a köz­pont és a főnökségek illetékes osztályai kötelesek saját hatás­körükben havonta legalább húsz-húsz közúti ellenőrzést lebonyolítani. Csizmadia Géza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom