Nógrád, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-206. szám)

1966-08-05 / 184. szám

4 WOG K A TJ T9BC. augusztus 5. péntek Jubilál az Állami Aruház Iregsxemcsén jártunk IZOTÓP A „zöld futószalag” — a fo­lyamatos zölddel való ellátás — fogalmát mindenki ismeri. Amíg azonban a klasszikus értelemben vett zöld futósza­lagban az őszi takarmányke­verékek mellett főként az évelő pillangósok és a csala- mádé szerepelt, az iregszem- csei takarmánytermesztési rendszeren belül a takarmány 70 százalékát új, nagyrészt napraforgós keverékekkel ter­mesztik meg. Az egész rend­szerben az új tulajdonképpen a célkitűzés. Jelenleg hazánk­ban egy tehén eltartásához a 2200 liter körüli átlagos tej­termelés mellett 2,5—3 hold szükséges. A tervezet szerint az eltartó terület 3000 liter tej termelését feltételezve 0.7— 1,3 holdra csökkenne. Kell-e ennél nagyobb újdonság? A hogyan tovább? kérdése, a módszer bevezetésével és al­kalmazásával kapcsolatos. A Tolna- és Baranya megyei ta­pasztalatok vitathatatlanul bi­zonyítják, hogy csak a legkö­rültekintőbb munkával bizto­sítható, az új takarmányter­mesztési rendszer sikere. Min­denekelőtt a gondos, lelkiis­meretes agrotechnika fontossá­gát kell hangsúlyozni. Nem várható nagy és biztos takar­mánytermés, ha nem gondos­kodnak a folyamatos táp­anyag-utánpótlásról és a ter­mesztés minden fázisát — a talaj előkészítésétől a betaka­rításig — nem végzik a leg­nagyobb szakszerűséggel. A fo­lyamatosság betartása igen fontos, mivel a másod- vagy tarlóvetéseknél néhány na­pos késés, a zölddel való ellá­tás, a szakszerű takarmányo­zásban nagy zavarokat okoz­hat. A kettős termesztés lehető­ségeit csak pontos munkával lehet kiaknázni. A takarmány­termesztésnek ez a módja fő­ként a munkaszervezésben igen szoros, mert egy pilla­nat tétlenkedésre sincs idő; mindig kell valamit vetni vagy betakarítani. Ezt a tem­pót nem könnyű megszokni, s kiváltképp a kezdeti szakasz nehéz. Ezért a módszer beve­zetését is csak a legnagyobb körültekintéssel javasolják. Elképzelhető, hogy egyes üze­mekben csak egy-egy üzem­egységben vagy telephelyen vezetik be, s az ott szerzett tapasztalatok alapján fokoza­tosan terjesztik ki az egész gazdaságra. S nyílván lesznek termelőszövetkezetek, ahol a termelési feltételek egyelőre még olyanok, hogy az új ta­karmánytermesztési rendszer­rel kapcsolatos javaslatok csak gondolatokat adnak majd egy- egy probléma megoldásához. E rendszer bevezetésének egyik alapvető feltétele a ta­karmánykeverékek, vetőmag- szükségletének biztosítása. El­gondolkoztató, hogy az utóbbi két évben az iregi takarmány­termesztési rendszerre való át­térés egyik legnagyobb aka­dálya a vetőmaghiány volt. A Vetőmagtermeltető Vállalat csak részben tudta az igénye­ket kielégíteni, a termelőszö­vetkezetek pedig még nem ké­szültek fel a vetőmag megter­melésére. E gond megoldásá­nak, illetve megelőzésének leg­járhatóbb útja, ha több ter­melőszövetkezet, vagy egy egész járás összefogna, és kö­zülük az egyik valamennyiük számára megtermesztené a ve­tőmagot: egyik szövetkezet a szükséges bükkönyt, a másik a borsót vagy szóját, és ismét egy másik a tarló vetésekhez szükséges napraforgót, szudá- nifüvet, stb. Csupán a vető­mag felújításához szükséges vetőmagot kellene kívülről beszerezni. Ezzel a módszer­re) sok kellemetlenségtől le­hetne megkímélni a szakem­bereket azoktól, amelyek nem egynek veszik el a kedvét a takarmánykeverékek termesz­tésétől. Az intézet tudományos ku­tatói, dr. Kumik Ernő pro­fesszor vezetésével forradalmi módszert dolgoztak ki. A ta­karmánytermesztés e módszer szerinti szervezéséhez nem kell külön beruházás, speci­ális gép, vegyszer vagy külön­leges növényfajta. Ha a lehe­tőségek felmérése reálisan tör­tént, a siker kizárólag a szak­értelmen, a szervezőképessé­gen és — ez legalább olyan fontos! — a jó és kitartó mun­kálkodáson múlik. Nálunk a megyében különö­sen megszívlelendők az ireg- szemcsei módszer tanulságai. Mezőgazdaságunk perspektí­vájában nagy szerepet kap az állattenyésztés, s ez parancso- lóan írja elő a takarmányellá­tás jobb, eredményesebb meg­oldását. A termelőszövetkeze­ti szakemberek már érdek­lődnek az új módszer iránt. A Délkelet-dunántúli Mező- gazdasági Kísérleti Intézet ku­tatógárdája hatalmas lépéssel vitte előbbre a hazai takar­mánytermesztést. Kutatásaikat tovább folytatják ezen a terü­leten ugyanúgy, mint más te­rületeken. Sokrétű munkájuk­nak mind több gyümölcse érik be. Mind több és több kutatási eredményt alkalmaz­hatnak a gyakorlatban, mint­egy igazolva a szocializmus célkitűzését: a tudomány anya­gi erővé válik. Csupán egy-két érdekességet még: a rovarkár­tevők elleni új védekezés új formáinak kutatása, vagy pél­dául a gyümölcsök, a hagyma és a burgonya izotópos tartó­sítása. A komoly tudományos munkával töltött napok, a mikroszkópok mellett töltött éjszakák, egy-egy megoldha­tatlannak tűnő problémán va­ló töprengés napról napra újabb eredményeket hoznak. Az azonban vitathatatlan, hogy az utóbbi évek legnagy­szerűbb eredményeként köny­velhetjük el az „iregszemcsei takarmánytermesztési rend­szer” kialakítását. Pádár András •«y a kínálat konfekció árukból. Különösen a nőkről gondoskodnak jól. A legújabb divatot is biztosítják készruhákból Erzsiké eltűnt Utoljára szerdán délben, félkettő kőiül látták, Nagy- bátanyban a Zagyva partján. Előtte az udvaron játszott a 19 hónapos Erzsiké és bátyja, a 12 éves Gyuszi. Még most is ott a kártya, meg a kis ruhája, amit a nagy meleg­ben levetett magáról. Azóta könnyek között ke­resi a család, a rendőrség, a tűzoltóság, a környék lakói, a fiatalok — mindenki, aki csak ráér. Séberné a Zagyva partról szalad vissza: — Láttam én, hogy játsza­nak a fiammal. Aztán eltűn­tek és mire kerestem, Erzsi­ké már nem volt sehol. Ele­ven gyerek, korán kezdett járni, istenem, hol lehet most? A Zagyva még csütörtökön is „sodrós” volt, szerdán pe­dig egy méterrel emelkedett a vízállás. Elég egy félrelé­pés és a víz magával ragadja még a felnőttet is. A gyere­kek pedig a folyó partján kártyáztak. Erzsiké körülöt­tük téb-lábolt és egyszer el­tűnt. Talán csak percek tel­tek el és máris keresték. Hiába! — Ügy félkettő körül lehe­tett — mondja könnyek kö­zött Séberné — és azonnal szóltunk a rendőrségnek, a tanács is tudott róla, az urarn^ is hazajött és kerestük. A tűzoltóság este nyolckor jött ki, gumicsónakkal egy darabig végignézték a Zagy­vát, de panaszkodtak ők is, hogy ilyen későn kapták az értesítést... Az asszonyok helyeselnek: korábban kellett volna hoz­záfogni az alapos kereséshez. Ki tudja, hogy most merre, hol találnak rá a csöppségre. Csütörtökön tovább folytat­ták a keresést. A tanács fel­szólította a lakosságot: áld ráér, segítsen Erzsikét felku­tatni! Ebben nincs is hiba. Amerre csak a szem ellát, tarkáink a határ a kutató csoportoktól. Eddig eredmény­telenül ... Gyuszi pedig kerékpárra kapott és félelmében „elbúj- dosott” Kazárra, a rokonok­hoz. Nem kellett volna elenged­ni ... gáldonyi Egy évtizeddel ezelőtt még földszintes lakás foglalta el a helyet, ahol most az Állami Aruház áll Salgótarjánban. Apró üzletek sorakoztak a Rá­kóczi utcában. Magazinok biztosították a bányászok, ipari munkások ellátását. Romlott a helyzet 1951 után, amikor Salgótarján lett a me­nyeknek, de nem sokkal ké­sőbb a kereslet változása, az ipari termelés fokozása, az áruk összetételének bővülése miatt több helyen korszerű­sítésre szorult — emlékezik vissza Nagy Sándor, az áru­ház igazgatója. — A tartós fogyasztási cikkek iránti ke­reslet miatt növelni kellett mintegy háromezer vagon áruinak felel meg. Igen meg­nőtt az érdeklődés a tartós fogyasztási cikkek iránt. Mo­sógépből — éves átlagban — mintegy ötszáz darabot érté­kesítették. Hűtőgépből 1959- ben csak tizennégy, az elmúlt évben már 216 darabot vásá­roltak. Ugrásszerűen emel­kedett a televízió iránt a ke­reslet. Az 1959, évi 44-el szemben tavalyelőtt már több mint ezer darabot vásárol­tak. Porszívóból 1959-ben 77, 1965-ben 367 fogyott el. Az áruház 9,4 millió forin­tos beruházási összegből épült Tíz év alatt csaknem 30 mil­lió forintot fizettek be nye­reség címén az államháztar­tásba. Bőségesein megtérült tehát a beruházásra költött összeg. Fennállása óta tizen­egy millió vevőt szolgáltak ki a Salgótarjáni Állami Áruház különböző osztályain. — Propaganda munkánk mindig kétirányú volt — vé­lekedik Szalai Mihály, az áruforgalmi osztály vezetője. gálják kirakataink, amelyek színvonala megfelelőnek mondható. A kirakatokat igyekszünk a vevők szórakoz­tatására, látókörének és isme­reteinek fejlesztésére felhasz­nálni. Ezért több alkalommal rendeztünk bemutatókat, ki­állításokat. A háztartási gé­peket és más árucikkeket használat közben mutatjuk be. — Hasznosnak tartjuk a di­vatbemutatók rendezését is. Az elmúlt évtizedben több alkalommal jártunk üzemek­ben, gyárakban, ahol nem­csak a divatos árukra hívtuk fel a figyelmet, hanem előse­gítettük az ízléses öltözködést Í5' # A szocialista kereskedelem hírnökeként jött létre tíz év­vel ezelőtt a salgótarjáni áru­ház. Dolgozói becsülettel lát­ták el a rájuk bízott munkát. Alkalmazottjainak csaknem a fele az alapító tagokhoz tartozik. Tanultak, képezték is magukat. Ma már huszon­kettőn rendelkeznek érettsé­givel. és valamennyien elvé­gezték az általános iskola Szilágyi Mihály né az alapító tagok közé tartozik. Tíz éve dolgozik az áruházban. A méterosztályon vásárlók és veze­tők elégedettek munkájával Az áruház is kinőtte már jelenlegi kereteit. Bővíteni kell. Reméljük, rövidesen er­re is sor kerül. gyeszékhely. Rohamosan emelkedett a kereslet, gyen­ge volt a kínálat. így szüle­tett meg — 1952-ben — az új áruház terve. Megvalósításá­hoz 1954-ben kezdtek. Meg­jelent az első cölöpverő gép a városban. Épült a város első. a szocialista kereskedel­mei szimbolizáló áruháza. És 1956 augusztus elsején megnyitotta kapuit a vá­sárlók előtt Már az első na­pon — délelőtt tizenegy órá- ól délután hat óráig —több niint félmillió forintot forgal­mazott az akkori igényeknek megfelelően a legkorszerűb­ben felszerelt, nagy eladó­térrel rendelkező áruház. — A berendezések, az osz­tályok elhelyezése a nyitás- p A1 megfelelt a kö-vetelmé­a műszald osztály területét és korszerűsítettük berendezé­sét Növekedett a készruhák választéka és a kereslet, ezért külön kellett választani a női- és férfikonfekció osz­tályt Rendkívül nagy fejlődésről beszélnek a számok. Az áru­forgalom állandóan növeke- det, és az 1957-es tényszámhoz viszonyítva 1965-ben 155 szá­zalékos forgalmat értek el. A műszaki-, a bútor-, a háztar­tási-, konfekció- és a cipő-osz­tály bonyolítja le nagy forgal­mat. A salgótarjáni Állami Áruház tíz év alatt csaknem egymilliárd forintot forgalma­zott. Az áruház fennállása óta csupán bútorból 134 millió forint értékben árusított Ez Hajdú László az áruház legfiatalabb dolgozója. A műszaki osztályon nagy szakmai ismeretről tett tanúbizonyságot. — Célunk, a vásárlóközönség­gel megismertetni az új áru­cikkeket, formálni, irányíta­ni ízlésűiket és elősegíteni az ánfk értékesítését Ezt szol­nyolc osztályát. A beosztáshoz szükséges kereskedelmi szak- képesítést is valamennyi mun­katerületen, beosztásban megszerezték. Munkájukat segíti a kilenc szocialista bri­gád.

Next

/
Oldalképek
Tartalom