Nógrád, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-206. szám)
1966-08-20 / 198. szám
4 T966. iaogus^Ftrs 50 srorrrbe? Padlófűtés félezer évyel ezelőtt Történetek, históriák a régi Nógrádból Gyarmatiak az abszolutizmus börtöneiben A t végű igék felszólító alakjai Bizony, a felszólító mód helyesírási problémái meglehetősen szerteágazóak. A t végű igék is külön fejezetet igényelnek. Megjelenésüket figyeljük meg ezúttal is a legszebb magyar beszédben, a költészetben, József Attila verseiben! 1. .,Ért ed haragszom én, nem ellened, nosza szorítsd meg a kezem, mellyel magosra tartalak álmaimban, erősítsen az én haragom, dehogy is bántson, kedves.” (Érted haragszom, nem ellened) „Anyám, falat kényért sem ér az élet! De nagy hitem van. s szép jövőnek élek: Ne ordítson pénzért gyerek- torok! S tudjon zokogni anyja temetésén!” (Ad Sidera) írjuk ki a t végű igéket! Szorítsd — erősítsen — bántson — ordítson! Valamennyi felszólító módú. A t előtt vagy mássalhangzót vagy hosszú magánhangzót látunk: szór it — erős ít — bánt — ord í t. A szóvégi t-hez kapcsolódna a „j”. A t + j kapcsolat* helyett azonban rövid vagy hosszú „cs” hangot ejtünk: (szoríccs — báncs stb.) Ezt a hangot „ts’'-nek írjuk. Megtartottuk tehát az igető végső „t” hangját, de „s”-et irtunk a „j” módjel helyén. (ments, fűtsetek, tanítsa meg.) 2. Most lássuk at végű igék következő csoportját! „Habos tengert egyengessen a vasfogú boronával! Hosszúszárú esőt vessen, gyűjtse boglyába fiával! Ha már van elég halpénze, kárászoknak nyisson kocsmát!” (Aradat) „Ehess, ihas Sí ölelhess, alhas s! A min- denséggel mérd magad!” (Ars Poetica) Az itt kiemelt igék a kővetkezők: egyengessen — vésSokféle magatartás van! Az ember már egészen fiatalon, még rövid nadrágos korában megtanulja, hogyan viselkedjen odahaza a szüleivel szemben és a munkahelyén, kollégái között, vagy a szórakozóhelyen, ha már kirendelt két vermutot citrommal. Ezek lennének az alapvető viselkedési módozatok. Ám a magatartás mint mindennapos életünk fő kelléke, ezer apró vállfajra oszlik. Van például — többek között — állampolgári magatartás, ami nemcsak külső megjelenésben, hanem (és elsősorban) belső gondolkodásmódban nyilvánul meg. Persze nagyon hosszú az út az állampolgári gondolkodás megszerzéséig. Először is — az alkotmány paragrafusa értelmében — jogunk van a tanuláshoz. Ha pedig már egyszer jog. akkor már tanulunk is: megszerezzük az érettségit, következik az egyetem, hazavisszük a diplomát és már fiatalon jó beosztást fogunk ki magunknak. És itt kezdődik az a bizonyos állampolgári magatartás. Megelégedünk-e azzal, hogy lehetőséget kqptunk a kellemes, a meleg, a nyugodt, a meghitt családi fészek megteremtésére, vagy... szóval elégedetlenkedünk. Már az is a magatartáshoz tartozik, hogy megtaláljuk életünk számára a megfelelő sorrendet. A közmondások sen — nyisson — ehess — ihass — ölelhess — alhass! A határozott felszólítás, parancs Itt is vitathatatlan. Tehát. ezek is felszólító módban álló t végű igék: egyenget, vet, nyit, ehet, ihat, ölelhet, alhat. Már a múltheti cikkben is irtunk arról, hogy az „s” (sz, z, dz) végű igékhez kapcsolódó j mód jel hasonul. Itt is ilyen oka van az „s” kettőzésének (ss), de! Ezek az igék t végűek! A szó végi t- ket rövid magánhangzók előzik meg: (egyen get — alhat). Felszólító módban a t -j- j kapcsolat helyett hosszú „s” hangot ejtünk. Ezt a hangot két „s”-sel (ss) írjuk. így eltűnik a felszólító módjel (a „j”) de érdekes módon kiesett a szóvégi „t” is. (Az alhatj-féle helytelen alak helyett tehát ezt írjuk: alhass — fussatok. nevessük, alkossuk, hallgassuk [!] stb.) 3. A t végű igék harmadik csoportjába azok az igék tartoznak, amelyekben a végső „t”-t „s” vagy „sz” előzi meg Például: fest, illeszt, reke szt, fürö szt, hala szt. Az ilyen igék Mszólító módú alakjaiban az st + J. szt + j hangkapcsolat helyett általában hosszú „s”-t, illetve hosszú „sz”-t ejtünk. Helyesírásunk ezt az ejtésbeli elváltozást megjelöli. így aztán a helytelen „festjünk” helyett helyesen „fessünk”-et írunk, azaz kettőzzük a „t” előtti „s”-t, illetve ,,sz”-t. Az st és szt végű igék felszólító módban tehát így „festenek”: fessek, fess, fessen! — fessünk, fessetek, fessenek!; fogyasszak, fogyassz, fogyasszon! — fogyaszunk, fogyasszatok, fogyasszanak! A t végű igék sokfélesége senkit se ijesszen meg, mert helyesírásuk általában a kiejtést követi. legfiatalabbika: kicsi, vagy kocsi? Azt hiszem, ebben a kérdésben már benne foglaltatik a helyes sorrend. Első a kicsike, a Jancsi, a Juliska, az Ildiké, a Pistike (bár manapság a Vazul, a Bulcsú. az Emőke és az Enikő se ritka.) Persze a név gusztus dolga. Sajnos, éppen a legilletékesebb nem választhatja meg, hogy milyen névvel illessék majd felnőtt korában. Így azután akit, például Józsira kereszteltek az később éppen a legnagyobb Pali lesz és fordítva. A lakás is magatartás kérdése. Világstatisztikából tudom, hogy a Földön 180 millió ember él, nem éppen kedvező lakásviszonyok között és bármennyire is szívjuk a fogunkat, Magyarország még előkelő helyet foglal el a világ lakás-kataszterében. Még sem vagyunk elégedettek, de nem is lehetünk. Csakis így biztosíthatjuk a fokozatos fejlődésünket. Ha sorrendet kellene felállítani, akkor a következőt javasolnám: lakás, gyerek, bútor, kocsi! Persze Hatalmas luxusszállót építenek a budai várban, a Mátyás-templom mellett, a régi Illetményhivatal helyén. Most előzetes ásatásokkal tudósok vizsgálják át ezt a területet, amelyen — az 1240-es évektől fogva — a domonkosrendiek híres Szent Miklós kolostora állt. (A gótikus épület hírmondója a Hess András téri Miklóstorony; a templomnak a bástyára tekintő szentélymaradványán ma Ju- liánusz barát szobra áll). Ehhez a hajdan hatalmas, háromhajós templomhoz — amely méretek dolgában a Mátyás-templommal vetekedett — sok történeti esemény emléke fűződik. A nikápolyi — vereséges — csatára induló francia lovagok itt helyezték el címereiket. Innen kerülték elő a budai olasz & francia, vallon polgárok legszebb sírkövei is. A középkorban ebben a templomban olaszul és franciául is prédikáltak és gyóntattak, az itt lakó idegenek számára. A most — Holl Imréné, Gyürky Katalin irányításával — megkezdett ásatások máris jelentős eredményeket hoztak. Két — a budai emlék- anyagban szinte páratlan — kőszobor-torzó. sírkőtöredé- kek, edények kerültek napvilágra. De megtalálták a kolostor középkori padlófűtésének „tüzesházát”, kazánját is. Ebben a kolostorban tehát a régi rómaiak fűtés-technikáját, a padlófűtést alkalmazták! A földszint alatti helyiségben alakították ki a fa, illetve faszén-fűtés túzterét. A tűz melegét hatalmas kavicsrétegek tárolták; az épület termeibe pedig a kőpadló — nyitható, zárható — nyílásai adagolták a szükséges hőt. A technikatörténeti szempontból szenzáció számba menő padlófűtéses tüzesháznak Magyarországon. csak a szigeti domonkos-apácák klastromá- ban, s az anjou-kori budai királyi palotában akadt párja. könnyű tanácsot adni lakás helyett. Azért nincs ok az elkeseredésre. Sőt! Ha végignézzük a tarjáni Rákóczi úton elsuhanó CG és CM meg a többi, maszek-rendszámú autókat, máris megnyugvás foghatja el az embert. Gondoljunk csak arra, hogy tíz évvel ezelőtt még alig tízezer kocsi volt Magyarországon, ma pedig százezernél is több kergeti a libákat az országutakon. Szóval gyarapodunk, amit bátran gazdagodásnak is nevezhetünk. Aztán felrakjuk a személygépkocsi hátuljára a „H” betűt és vízumot kérünk Ausztria—Olaszország —Jugoszlávia útvonalra. Mert ha már egyszer utazunk, akkor menjünk jó messzire és főleg melegebb éghajlatra. A Strada del Sol még csak elkápráztat, Nápoly már elvakít, és az üzletek kirakatai megszépítenek. Milyen cuki az a kis házi bárpult. Nálunk ilyet nem lehet kapni, de arra már nem gondolunk, hogy odakint sem a FIAT konszern munkásai vásárolják. Aztán elbeszélgetünk egy olasz Nógrád megye 1849-tol 1867-ig terjedő történetével megyei történetírásunk nagyon keveset foglalkozik. Ennek egyik oka, hogy a korabeli szereplő emlékeiket nem igen írták le és a hivatalos ügyiratokból számos, nem a hivatalok számára való tény — a való élet eseményeinek rögzítése — nem derül ki. Ez a példa Is mutatja, hogy az újkori- és legújabhkori történetírás számára menynyire fontosak az életrajzok és oka van, ha megyénk múltjának búvárai arra ösztönzik a munkásmozgalom régi harcosait, hogy készítsék el visszaemlékezéseiket. Igen értékesnek tartom azt a rövid visszaemlékezést, amit Höppner Gyula 1913-ban, a Nógrádi Hírlap egyik tárcacikkében közöl. Fia volt annak a Höppner gyógyszerésznek, akit az összbirodalmi közigazgatás emberei az ötvenes évek elején meghurcoltak. Az, amit leírt, részben apja, részben az utolsó, 1913 szeptemberében meghalt gyarmati 48-as honvéd. Gazdik Lajos visszaemlékezésein alapszik. Balassagyarmat a múlt század ötvenes évek elején csak abban különbözött a nógrádi falvaktól, hogy ott volt a megyeháza, a börtön, a gyógyszertár és hogy ott voltak kénytelenek lakni a megyei törvényszék és közigazgatás alacsonyabb beosztású tisztviselői. Igazi bürokratikus központtá azonban csak az abszolutizmus korának megyei berendezkedése tette, ami az ott tengődő kisipar számára is bizonyos előnyöket jelentett. — A mezőváros jellegű falu „tracs padja” nem a borbélyműhelyek egyike, hanem a patika előtti pad volt. Itt beszélték meg az eseményeket a kisváros értelmiségéhez tartozók, sőt a megye vezetői is. Egy alkalommal Bory László ügyvéd, Horváth Elek volt alispán, Kristóffy Móric kereskedő, Unger István vaskereskedő és a lengyel származású Hupka Géza és magától értetődően Höppner patikus a menekülő Kossuth Lajos által elrejtett és akkor még meg nem talált magyar királyi koronáról beszélgettek. — Sohasem tudódott ki, hogy ki volt a feljelentője a beszélgetésnek. Tény, hogy az ilyen diskurzus akkoriban slgnore-vaX, aki megdicséri az ausztrál gyapjúból kötött magyar pulóverünket. — Oh, vacakság az egész, hanem ez a nylonruha ... — és remegő kézzel érintjük a külföldi holmit. — Ne bolondozzon — mondja a signore —, hiszen ez magyar áru. Budapesten vásároltam, hogy maguknál milyen olcsó és milyen jó árut vehet az ember! Hát így vagyunk embertársaim! Az emberi magatartás legelemibb szabályáról feledkezünk meg ha német, olasz vagy angol beszédet hallunk, és a ruházati bolt felirat helyett azt olvassuk a cégtáblán, hogy Kleidung. Ügy látszik a távolság nemcsak a szerelmet szépíti, nemcsak az emlékeket szi- dolozza fényesre. Azért szabad a hazai gyártmányokat is dicsérni, és szabad elmondani, hogy nálunk is vannak boltok, ahol elköltheti az ember havi fizetését a nyolcórás nyitvatartási idő alatt. Az sem tiltott, hogy átlépve a határon megmaradjunk magyar honpolgároknak, mert azt is hazánk alkotmánya tette lehetővé, hogy Moszkviccsal, Skodával, Wartburggal kiránduljunk külföldre. Nem fontos hasra esnünk a „Mádé in England", vagy más efajta felirat előtt. Sok tekintetben ők nézhetnek fel ránk, mégha kis nemzet vagyunk is. G. b. Nógrád megye történetét nem ismerjük eléggé. Amit erről eddig írtak, a felszabadulás utáni részlettanulmányok kivételével, ki kell egészíteni az újabb kutatások eredményeivel. Sok régi közlést újra kell fogalmaznunk, sok nem ismert tényt közölnünk kell. Jó, ha a középkortól napjainkig terjedő nógrádi megyetörténeti kutatások állásáról a nagyközönség is értesül. Ezért írom ezt a néhány összefüggésre és tényre rávilágító cikksorozatot. nagy bűnnek számított, összeesküvés szálait sejtették benne, amely a korona rejtekhelyének eltitkolására irányult. — A történteket leíró Höppner Gyula akkor hétéves gyermek volt és akkori benyomásai még öregkorában is elevenen éltek benne. így mondja el a történteket: Éppen estebédnél ültek. A szülők és nővérük komolysága élénk ellentétben állott a többi gyermek hangos zsivajával. ök már tudták, hogy valami készül. Egyszerre a patika felől szokatlan zaj hallatszott. Hirtelen felpattant az ajtó és embereivel együtt belépett az ebédlőbe Smidt zsan d árka pitán y. Höppner gyógyszerész felállt és a kapitány elé lépett, de azon nyomban bilincset vertek a kezére és elhurcolták a kaszárnyába, a későbbi Schum- mer-féle házba. Schmidt és zsandárai ezen az éjszakán letartóztatták az egész beszélgető társaságot, de embervadászatukat kiterjesztették a szomszédos falvakra is. A vasra vert foglyokat gyalogszerrel Pestre kísérték, a hírhedt „Üj épület”-be. Ott több mint két hónapig tartották és vallatták őket arról, hogy hová rejtette el Kossuth a koronát? — Persze, semmit sem tudtak erről. — Ekkor mindnyájukat Kufsteinbe hurcolták, ahol nehéz vasba verve a kazamatákba zárták őket. — Gyarmaton ugyanekkor, felsőbb rendeletre — becsukták a Höppner-féle gyógyszertárat. El lehet képzelni, hogy ezek a dolgok mennyire hozzájárultak a lakosság megfélemlítéséhez. Már egy éve is eltelt annak, hogy Kufsteinben raboskodtak a gyarmatiak, amikor barátjuk. Gazdik László volt honvéd félkerekedett, hogy meglátogassa a foglyokat. Gazdik Kufsteinlban jelentkezett Thausz auditornál, aki a vizsgálóbíró és a börtönparancsnok tisztét töltötte be és beszélgetési engedélyt kért tőle. Thausz felháborodottan jelentette ki, hogy arról szó sem lehet, hogy Gazdik a rebellisekkel beszélgessen. Lesújtva hagyta el a hivatali helyiséget. Ahogy azonban a lépcsőházba ért, az egyik fordulónál egy feltűnően szép lány suhant el mellette, aki a fülébe súgta: „halAz öblösüveggyári Művelődési Otthon immár több év óta nyári üdüléssel jutalmazza legjobb kultúrmunkásalt a gyógyvízről mind nagyobb ismeretségnek örvendő Berekfürdőn. Az idén 16 kultúrmunkás és hozzátartozói töltötték ott kellemes sátortáborban a nyár egy részét. A minden kényelemmel ellátott táborban még a televíziózás, és egyéb társasszórakozások lehetőségét is biztosította az üzem. Az áUandó táborkörzetet az öblös- üveggyár évről évre szélesíti és gyarapítja, s mind több a kul- túrmunkások mellett Berekfürdőn üdülő nyugdíjasok száma is. Ezzel a szakszervezeti üdültetést sikerül nagy mértékben tehermentesíteni. A Salgótarjáni Öblösüveggyár saját dolgozói mellett az idén lőttem mindent! Jöjjön visz- sza délután két órakor, amikor a bátyám megebédelt és pityókás egy kicsit. Ilyenkor olyan, mint a kezes bárány. Addig ón is beszélek vele! — Én szeretem a magyarokat!” Gazdik megkövültén bámult az eltűnő lány, az auditor húga után és úgy tett, ahogyan az tanácsolta neki. Amikor belépett Thausz szobájába, az addig rideg és goromba ember igen előzékenyen és szívélyesen fogadta. Még borral is megkínálta. — „Igyék — mondta— mert úgy tudom, hogy a magyar ember szereti a bort!” — Fél órai borozgatás után fgc szólt Thausz: „hát a rebellisekkel akarunk beszélgetni? Na. jól van!” — Felállt és kinyitotta a szomszéd szoba ajtaját és betúszkolta odn Gazdikot, bezárta utána az ajtót. — Abban a szobáb : ott álltak sápadtan, rongy • san, piszkosan a gyarma ; foglyok. — Egy óra hosszat beszélgettek. Amikor újra az auditor előtt állt Gazdik, csak annyit tudott rebegni: „Uram! ön jó ember, sohasem felejtem el!” — Sikerült még szemé- lyenkint húsz forintot is átadnia a rabok szükségletére. — „Nem láttam és nem hallottam semmit” —jelentette ki az auditorn. Gazdik még a börtönért is megajándékozta, és így sokban enyhítette a gyarmati foglyok sorsát. Köziben lassan enyhültek az idők és némi fény is kezdett áthatolni az össri) irodalom komor felhőktől terhes egén. Hazakerültek a gyarmati foglyok is, kivéve Hupkát, aki egyedül maradt ott közülük. A lengyel származású Hupka szabadon bocsátásának az előzményei egészen komikus jellegűek. — Amikor látta* hogy minden gyarmati haza ment már és ő egyedül maradt, nagy titokban megsúgta a börtömőmek, hogy ő tud valamit a magyar királyok koronájáról. — Nagy lett a leleplező vallomás reményében támadt öröm Kufsteinben és nyomban a katonai bíróság elé vezették Hupké';, ahol az elnöknek arra a ke désére, hogy mit tud a magyar koronáról, így válaszolt nagy komolyan: „A magyar koronát Szilveszter pápa ajándékozta István királynak.* — Ez bolond — kiáltott fel az elnök. — Röviddel ezután mint elmeháborodottat, szabadon bocsátották. — Sí non evero e ben trovato! — Fi nem igaz, akkor jól van kitalálva! Kétségtelen, hogy első pillantásra az ilyen anekdota- szerű adatok .a megye története szempontjából lényegtelennek tűnnek fel, de ha az egykori életet, a bajtársiassá- got, az együvétartozás érzését kutatjuk, akkor hátterükből felbukkan az a szellem, amely az igazi lokálpatriotizmus jegyében oly sok nemes és előremutató dolgot teremtett falvainkban, városainkban és megyénkben. már más üzemeknek és szerveknek is jelentős segítséget nyújthatott az üdültetési gondok megoldásában. Rendelkezésre boc áj- totta a tábort többek között a bányagépgyári KISZ szervezetnek ipari tanulóknak, jelenleg pelig üveggyári fiatalok és a nóg- rádmegyeri művelődési ottuon kultúrmunkásai üdülnek Berekfürdőn. A további terv az. hogy jövőre már május végétől szeptember végéig otthont biztosit vendégeinek a tábor, Így egy szezonban mintegy 250 dolgozónak nyújt melegfürdői üdülési lehetőséget Az öblösüvegyáriak tábora) megszervezésében, berendezésébe és fejlesztésében a salgói Kit Iskola sátrakkal, a Rákóczi út. iskola gumimatracokkal segédkezett, a szállítási feladatokról az üzem vezetőségé gondoskodott. Tóth Imre TOLLWÉGYKf TŰZZÜK: A magatartást Dr. Belitzky János Berekfürdő az öblösüveggyáriak nyári otthona
