Nógrád, 1966. augusztus (22. évfolyam, 181-206. szám)
1966-08-02 / 181. szám
Világ proletárjai, egyesültetek! S.ZftAP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI T xxn. ÉVF. 181. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1966. AUGUSZTUS 2. KEDD Napirenden a balesetvédelem 13. oldal) Kísértetjárás (3 oldal.) Tárgynyeremény-sorsolas (4 oldal) Egészségesen fejlődik megyénk ipara A Statisztikai Hivatal jelentése a megye 1966. első félévi eredményéről A hordás a legfontosabb feladat A salgótarjáni járásban befejezték az aratást — Szállítóeszközök átcsoportosítása — Aratási gondok a rétsági és a pásztói járásban Ülést tartott a megyei mezőgazdasági operatív bizottság Ipar Megyei székhelyű minisztériumi iparvállalataink teljes termelése a szénbányászati tröszt, a fontosabb ipartelepek termelése pedig a két üveggyár kivételével magasabb volt, mint az előző év első félévében. A tröszt a termelés csökkenésével egyidejűleg — bár kisebb mértékben — kevesebb létszámot is foglalkoztatott, és így a termelékenysége is csökkent. A két üveggyár ezzel szemben az 1965. első félévéhez viszonyított mintegy 10 százalékos termelési érték lemaradás ellenére 2—5 százalékkal több létszámmal dolgozott, ami a termelékenység komoly romlását hozta magával. Kedvező az eredmény a Salgótarjáni Acélárugyárnál, ahol az előző év első félévénél 0,4 százalékkal kevesebb munkaóra alatt 4,7 százalékkal több termelési értéket teljesítettek, és a termelés növekedését telj« egészében a termelékenység 5 százalékos javulásával érték el. Jó eredményt ért el az 1965. első félévéhez viszonyítva a Romhányi Cserépkályha- gyár és a ZIM Salgótarjáni Gyáregysége is. Javult a tanácsi iparvállalatok munkája, mivel kivétel nélkül magasabb termelési értéket értek el mint egy évvel korábban, összességében a tanácsi ipar K százalékkal magasabb létszám foglalkoztatásával termelését 14,6 százalékkal emelte. A kisipari szövetkezetek termelése 3,8. termelékenysége 4 százalékkal jobb, mint egy évvel korábban volt. A munkások átlagos havi keresete — egyrészt a termelékenység javulása, másrészt, a februári bérrendezések hatására 4,6 százalékkal nőtt. Tovább emelkedett (20,6 százalékkal) a vállalatok export kiszállítása. Legnagyobb mértékű a növekedés a Bányagép- gyárnál (több mint háromszorosa az 1965. első félév kiszállításának). Az összes külkereskedelmi forgalom 60,5 százaléka nyugati tőkés országokba irányult. Beruházás, építőipar Az ipar fejlesztése céljából 1966. első félévében négy értékhatár feletti beruházás kivitelezését kezdték meg. Legjelentősebb a Zománcipari Művek Salgótarjáni Gyáregységének a gázkészülék-gyártás fejlesztését biztosító beruházás, melyet 1969-ben kell befejezni. A több, mint 200 millió forintos munka ezévi előirányzata 25 millió forint, de ennek még csak a felét kötötték le szerződésileg. A munkához való felvonulást hátráltatja, hogy a városi tanács négy lakóházat többszöri sürgetés ellenére a félév végéig nem adott át, és így a kivitelező vállalat szociális és raktárigényeit a beruházó nem tudja kielégíteni. A félév folyamán hozzákezdtek a Mén' kcsi Bányaüzem rekonstrukciójához, a salgótarjáni 120 kW-os alállomás építéséhez, valamint a Síküveggyár edzőüzemének munkáihoz is. A megye állami építőiparának termelése 13,3 százalékkal magasabb. mint 1965. első félévében, de még mindig csak az 1964. első félévének a szintjén mozog, annak ellenére, hogy az építőipari munkások létszáma 7,1 százalékkal magasabb, mint két évvel korábban. Az elmúlt év első félévéhez viszonyítva, az építőipari munkások létszámnövekedése alacsonyabb (6,6 százalék), mint a termelésé, és így az állami építőipar termelékenysége 7,8 százalékkal jobb, mint egy évvel korábban, az 1964, első félévi szinttől azonban még mindig 5,2 százalékkal alacsonyabb. Emelkedett a kifizetett munkabéreik összege is. Az építőipari munkások átlagos havi keresete — részben a februári bérrendezés hatására — 1576-ról 1654 forintra nőtt Mezőgazdaság A megye kenyérgabona vetésterülete 1966. május végén 1,5 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző évben. Ez annál is inkább kedvezőtlen, mivel az idei termésátlagok várhatóan alacsonyabbak lesznek, mint 1965-ben. A takarmányozás szempontjából fontos tavaszi árpa, és kukorica vetésterülete 5,3 a lucernáé 3,5 százalékkal csökkent. örvendetes ugyanakkor, hogy a vöröshere vetésterülete két és félszerese az előző évinek, és még a viszonylag jó, 1962. évinél is 21,6 százalékkal magasabb. Különösen kedvező, hogy az első két kaszálást jó minőségben sikerült betakarítani és így már jelenleg is több szálastakarmány áll rendelkezésre, mint az elmúlt év végén. A gabona aratása, a kedvező időjárás következtében a szokottnál korábban megkezdődött. A megye termelőszövetkezetei — július 15-ig —, a gabona több mint felét aratták le. Az őszi árpa betakarítása csaknem teljes egészében, a rozsé kétharmadrészben készen van. A zab aratásához még csak most fognak hozzá. Járásonként az aratási munka a legjobban a salgótarjáni járás szövetkezeteiben haladt, ahol július közepéig a gabona mintegy kétharmadát vágták le. Ugyanakkor a szomszédos szécsényi járásban még csak 39,1 százalékát végezték el a munkának. Szövetkezeteink gabonájuknak több mint háromnegyed részét géppel tervezik learatni, és tervük felét július közepéig teljesítették. Gépi aratáson belül kombájnnal való aratást mintegy 25 ezer holdon terveztek, és ebből 10 739 holdat, már teljesítettek is. A gabona betakarítása után a szövetkezetek azonnal hozzákezdtek a talajmunkához, és a learatott terület 20,2 százalékán már el is végezték. Őszi vetések alá a szántást 3270 holdon fejezték be. Talajmunkák elvégzésében a pásztói járás jár az élen, mivel július 15-ig tervüknek mintegy 30 százalékát teljesítették. Kereskedelem A megye kiskereskedelmi áruforgalmára legnagyobb hatással a február 1-i fogyasztói árrendezés volt. Ennek hatására a bolti élelmiszerforgalom — az előző évek 0,4 százalékos emelkedésével szemben — 1966 első félévében 7,7 százalékkal emelkedett. A vendéglátás forgalma — nagyrészt az italáruk forgalomnövekedése következtében — 18 százalékkal haladta meg az 1965 első félév forgalmát. A tőkehús forgalma 5,4, a húskészítményeké 21,4 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A félév folyamán a megye kiskereskedelme mintegy háromszor annyi baromfit és másfélszer annyi élőhalat hozott forgalomba, mint 1965 első félévében, de sertéshúsból a keresletet nem tudta kielégíteni. A február 1-i ár- leszállítás hatására a leszállított áru ruházati cikkek forgalma — az eladás volumenének növekedése következtében — az első negyedévben emelkedett, ez azonban a második negyedévben több cikkcsoportban a változatlan árucikkek forgalmának csökkenését eredményezte, és így ösz- szességében a ruházati forgalom az első félévben 2,4 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző évben. A tüzelőanyagoik forgalma az előre nyilvánosságra hozott április 1-i áremelések hatására az első negyedévben — az előző év azonos időszakához viszonyítva —. mintegy 50, a második negyedévben 17 százalékkal volt magasabb. Egészségügy, népművelés Az 1966. első félévében a megyében dolgozó orvosok száma — áthelyezések és halálozások következtében —, 7 fővel csökkent. Június 30-án 10 ezer lakosra 12,9 orvos jutott, 2,3 százalékkal kevesebb, mint az év elején. Tovább emelkedett a táppénzes állomány. Létszámuk a félév folyamán átlagosan meghaladta a 3850 főt. A táppénzes napok száma az összes munkanapok 6,1 százalékát tette ki. Az év első hat hónapjában tovább emelkedett a televízió előfizetők száma. Június 30- án ezer lakosra 73,8 televízió előfizető jutott. 24,2 százalékkal több, mint 1965. június végén. Rendkívüli ülést tartott hétfőn délután Salgótarjánban a megyei mezőgazdasági operatív bizottság. A bizottság ősz- szehívását az aratásra kedvezőtlen, csapadékos időjárás tette szükségessé, minthogy a sok eső, a felázott talaj nagyban akadályozza a kombájnok munkáját, a folyamatos, tervszerű behordást. Az ülést Tóta Ferenc, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a határban igen sok a behordatlan, és átázott búzakereszt, ami arra mutat, hogy a termelőszövetkezetek erőiket szétforgácsolják, azonkívül nem egyforma értékű a szállítókapacitás sem minden tsz-ben. Viszont az ipari munkásság most is készen áll arra, hogy akár a korábbi években, most is segítséget nyújtson a mezőgazdaságnak, ahol erre szükség mutatkozik. Szépek az eredmények a szalmalehúzásban, amelynek elvégzése sokkal szervezettebben halad, mintáz utóbbi évek bármelyikében. A felvásárlási tervet eddig 46 százalékra, tehát igen jó arányban teljesítették a termelőszövetkezetek. Molnár Sándor, a Pásztói Járási Tanács elnöke, hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a járás szövetkezeteiben azért van még jelentősebb aratni való terület, mert a rendelkezésre álló kombájn park kevésnek mutatkozik. Azt kéri tehát, hogy azok a járások, amelyek jobban állnak, mint a salgótarjáni és a szécsényi, nyújtsanak gépi segítséget a pásztói, rászorult járásnak. Forgó Imre, megyei főagro- nómus kifejtette, hogy a rétsági és a pásztói járás termelőszövetkezeteiben valóban nagyobb arányú lemaradás tapasztalható De megyeszerte elsőrendű feladatnak kell tekinteni a kézzel és aratógéppel aratott, keresztekben ázó kévék szárítását, és behordá- sát. A hordáshoz a szállítóeszközt akár tsz-ek közötti átcsoportosítással, akár az üzemi segítség igénybevételével biztosítani kell. A községi tanácsokra viszont a rakodó brigádok megszervezésében hárul fokozott feladat. Kifogásolta továbbá, hogy több lánctalpas traktor munka nélkül vesztegel, mert a gépállomások szerint a traktorosok egyelőre még kombájnolnak, a járási szervek szerint pedig kevés a szántani való terület. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az aprómag cséplésre kijelölt kombájnokon az átszerelést idejében végezzék el. Dudás György, a Gépállomások Nógrád megyei Igazgatóságának főmérnöke, az időközben feltett kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy nincs akadálya a kombájnok társmegyékből, főleg Szolnok megyéből történő igénylésének és átcsoportosításának, ha erre valóban szükség lenne. Kiss József, a Salgótarjáni Járási Tanács elnöke felszólalásában bejelentette, hogy járásában, a termelőszövetkezetek teljes egészében befejezték az aratást, és jelenleg fő feladatnak a hordást, és a csép- lést tartják. Szükség esetén a járásban található kilenc kombájnt is foglalkoztatják a cséplésben, s ha kell, kinn a területen, búzakeresztekről is csépelik a gabonát. A szép aratási eredményt véleménye szerint a jó szervezésnek köszönhetik. Hasonló szervezettséggel igyekeznek megrövidíteni a behordás és a cséplés idejét is. Ennek érdekében a múlt vasárnapon diszpécser- szolgálatot szerveztek és a járási szakvezetők segítségének is köszönhető, hogy Vizsláson 19, Kishartyánban pedig 13 teherautó segítette a hordást. a cséplőgépekhez. Az értekezlet napján is a TEFU-tóI és a Szénbányászati Tröszttől igényelt tehergépkocsik segédkeztek a hordásban. Egyébként a járás valamennyi szövetkezetében vasárnap is dolgoztak. Ehhez nagyban hozzájárult az is, hogy a járási tanács a legjobban dolgozó községeknek hordási és csép- lési jutalmakat tűzött kr. Molnár Sándor, újabb hozzászólásában kifejtette, hogy különösen Taron, Palotáson, Kutasón, Kállón és Bujákon igénylik a segítséget. A járás szövetkezetei nem kapják meg a szükséges segítséget az ipari üzemektől, mert kérelmeikre még csak nemleges választ sem kaptak. Bodnár József, a Szécsényi Járási Tanács elnöke elmondotta, hogy járásában még mintegy ezer hold gabona áll lábon. Viszont a hordásnak már felénél tartanak, és a behordott gabona felét már el is csépelték. Nem véletlen, hogy a felvásárlásban a pásztói járás után a szécsényi járás a második helyen áll. Leszák Pál, a Balassagyarmati Járási Tanács megbízott elnöke szerint a legnagyobb nehézséggel az érsekvadkerti, galgagutai és berceli tsz-tagok küzdenek. Segít viszont a szállítási munkákban a Cserháti Erdőgazdaság és Fémtömegcikk Vállalat. Rakonezai József, a Rétsági Járási Tanács elnöke elmondta, hogy járásában a legnagyobb gondokkal a nagyoroszi és a diósjenői tsz-ben kell megküzdjenek. A szállítás és felvásárlás pedig jól halad. Tóta Ferenc összefoglalójában kifejtette, hogy minden erőt a hordásra és a cséplésre kell összpontosítani. Arra azonban ügyelni kell, nehogy idegeskedés és kapkodás legyen úrrá a tsz-tagokon és vezetőkön, mert éppen ezekben a nehéz napokban kell igazán átgondoltan cselekedni. Pályakezdés előtt Tegnap délelőtt a a Nógrád megyei tanács dísztermét betöltötte az ünnepi zsongás. Nyolcvanöt fiatal pedagógus tette le hivatali esküjét (négy népművelő, hat óvónő, 30 általános iskolai . és 23 középiskolai tanár.) Pontosan tíz órakor kezdődött az ünnepség. Az eskütevőket Molnár Pál, a megyei tanács VB művelődésügyi osztályának vezetője köszöntötte. — A friss keltezésű oklevél mellé ma újabb okmány kerül, eskütételüket igazoló szöveggel — kezdte. Tudásukat, felkészültségüket ma f ogada lmukkal hi telezik, amely biztosítékul szolgál, hogy hűségük is kapocs lesz a pályán. Miféle hűségről, kapocsról van szó? Molnár Pál erről is részletesen szólt. — Kapcsolódjanak be a község, a város életébe, de pozitív, alkotó módon — mondotta. — Legyenek harcosai, szószólói az újnak. Merjenek harcba- szállni haladó világnézetük mellett, győzzék meg erről tanítványaikat. Igen, szükséges — nem ünneprontás — erről beszélni, hiszen évről-évre visz- szatérő gondunk: milyen kevés eredményt tudnak felmutatni a mi szocialista társadalmunkban felnőtt és nevelkedett pedagógusaink a világnézeti átformálásban Mi hiányzik? A meggyőzés, vagy a merészség? — Remélem, a jelenlevőkből egyik sem — hangoztatta az osztályvezető. Az arcokon komoly figyelem Ült, amikor az osztály- vezető a feladataikról szólt néhány szót. Az óvónők dolgáról, a gyerekek iskolai életre való felkészítéséről, a nevelők munkájáról, hogy az iskolareform célkitűzéseinek megvalósításán fáradozzanak, mutassák meg diákjaiknak az élet értelmét, a munka hasznát, szépségét. S mindenekelőtt: fokozott gonddal neveljék tanítványaikat a szocialista haza szeretetére. Az osztályvezető szavait az eskütéte' követte. Zúgott a terem: ,,.. .esküszöm, hogy a Magyar Nép- köztársasághoz, annak népéhez és Alkotmányához hű leszek; az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; az állami hivatalos titkot megőrzőm; hivatásom körében a nép érdekeinek szolgálatával járok el és minden igyekezetemmel azon leszek, hogy működésemmel a Magyar Népköz- társaság megerősödését és fejlődését előmozdítsam” — hangzott az esküszövege. A megjelentek a pedagógus pályát hivatásul vállalták. Nyolcvanötén most indulnak a pályán, felkészülve annak minden örömére és gondjára. Tegnapi fogadásuk alkalmából kívánjuk mi is. hogy öröm. siker, elégedettség kísérje pedagógiai (»• vékonyságúkéi.
