Nógrád, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-14 / 165. szám
4 NOGRAD me. jathjs w. «msrtök Magy hal a hálóban TT. A ríméé! postabetörő regénye Megtörik a tettes fiégünk előbb megpróbálta ál- — Csábi János életmódjából " kulccsal, vagy dróttal kinyit- arra következtethetünk — ni. A próbálkozás nyomai mondotta a megyei rendőr- Azt, ami elhangzott, jegyző- meglátszanak a záron belül. főkapitányság egyik vezetője könyvbe kellett venni; s mi- . , —, hogy ha nem sikerül elvei az ilyesmi írógéppel gyor- k®* . ,s ,a fognunk; tovább fosztogat, sabb mint kézzel, bekocsdkáz- fogdából kihallgatásra jelent- Kézre kerítésének körülményei tak az őrsre. A kihallgatás kezett a betörő. tanulságosak számunkra. Isután újra autóba ültek, hogy _ iNem mon(jtam igazait a mét bebizonyosdott, hogy dol- hazafuvarozzák az asszonyt. minap. százados úr - szólott, gozóink szakmai felkészültsé- Hallgatagon. látszólag kozom- _ ugyanis rájönne a többire Be. faradhatatlansága mellett bösen néztek kifelé az ablakon. Rá sem hederítettek Csákésőbb, minek szaporítsam a bajom. Így, egyvégtibe összemennyire szükséges a rendőri munka eredményességéhez a bira, aki tempósan, kimérten számojva kevesebbet kapok. A becsületes emberek segítsége. lépdelt velük egy irányba. Most ő került be az őrsre. Csábi János köszönettel hárította el a feléje kínált cigarettát; borsosberényi. az ilinyi, a di- Szin}e megható volt az az ósjenői betörést is én követ- igyekezet, amellyel több száz tem tanú az igazság kiderítését előmozdította. Vitathatatlan, — A szokolyai földműves- hogy a nyomozás során igény- szövetkezetet nem látogatta be vett technikai eszközök meg véletlenül? — kérdezte szintén nagyon hasznosak volc^®7 valaki, aki eddig még nem tak. Csábi János nem mindenszerepelt történetünkben. napi ravaszságú bűnöző. Azok a nyomozók, akik elfogásában, — Szokolya? Merre is van bűncselekményeinek bizonyíaz? — Nem dohányzom. Nekem már csak a munka és a Iád a szenvedélyem. A lottó csak szórakozás..., meg gyakran bosszúság. Augusztusban megjátszottam a ... — Még a pataki út előtt? — _ pest megyében. Talán szólt hirtelen közbe az őszes jobban emlékszik, ha kétnap- nyomozó. nyi pontossággal megmondom; _ iffpn Patakon december- hatvankettő augusztusának b en voltam, azaz... — hallga- végén vagy szeptemberének tett el zavartan. elején tört be Szokolyán. Vigyáztunk ám a kesztyűjére, — Jól emlékszik! biztat- arnrt ottfelejtett! Sajnos, nem ta a tiszt. December hu- adhatom vissza, lefoglaltuk szonhetedikén járt " ' ’ Igaz? — Igaz. Lebuktam. Ezt az igazságot senki sem vitatta. — Mit vitt el a vegyesboltból? — Négyezerh étszáz forintot készpénzben. Áruban körűibe- sikerült Csábi lül kétszer annyit. tásában legeredményesebben dolgoztak, megérdemelt dicséretben részesültek. — Tudhatnánk személy szerint, kik mutatkoztak a Nóg- rád megyeiek közül mesterde- tektívnek? — Mesterdetefctív csak arePatakon. bűnjelként. Nyomozókutyánk Sény . a színmű-, a forgató- már megismerkedett vele. könyv írók képzeletvilágaban MegszagOltattuk a maga hol- létezik. Nekünk is „csupán miját, s képzelje, utána egy lelkiismeretes, képzett dolgo- nagy halom kesztyűből min- zómk vannak. S ez többet ér, dig csak a magáét választotta mintha való életre kelt Sher- ki. Hát nem érdekes? lock Holmes vaSY Salmon Templár teljesítene nálunk Rövidre fogjuk, ami ezek szolgálatot.. után történt. A rendőrségnek János teljes * bűnlajstromát összeállítania. (A történeti hűség kedvéért: fis Csábi János?... Vele is azon a napon, amikor a myo- beszélgettünk több ízben; leg- mozás befejeződött, szintén utóbb nyomozás befejezése krimit játszottak a salgotarja- ,, _ , . ni moziban. Meglett az asz- ntan- BánÍ*’ "** tett» lavu‘ A-kkor csak az történhe- “»ny kedve: jó munkát vég- lást fogadott. Tudja, hogy drázett férjé mellett izgulta ve- ga árat kell fizetnie a huszon- gig a darabot.) Nos, Csábi hu- helyről zsákmányolt, szonegy helyen tört be; a mar , ... említett helységeken kívül köm^ű kézzel elnerdált érté- Püspökhatvanban, Alsógödön, kékért Panaszolja. hogy Sződligeten, Kismaroson. Du- egyetlen fillérje sem maradta - A nyomok pontosan egyez- nakesziben, Felsősödön. Zsák- törvénytelenül szerzett kész- nek — erősítette meg rövid- mányolt kocsmából, postáról, del később a bűnügyi labora- __,_____... t órium technikusa. - Nem cipészüzembol. vegyesboltból. öregszel Gyus'/.i, jó a szemed! v!kendházból. Buncselekme- Azzal a fúróval, amit a ház- nyeinek sorozatát szabadulása kutatás során megtaláltatok, után nem egészen két hónapdolgozott Csábi mind a két , . ,, , . tórsad_]mi faluban. Ne menj még! Muta- 1)31 K€zalie eL A «.rsaaaimi tok néhány szép fotót. A rimó- tulajdonban százötvenezer foci posta pénzeskazettáját ven- rint kárt okozott. — A rimóci fogás nem került ilyen jól, ugy-e? si— Legalább tíz jártam Rimócon. éve tett, hogy az a fúró. amit Patakon használt, átröpült Ri- mócra. Csábi. Csábi! Pontosan egyeznek a nyomok, minek húzza az időt? ... pénzből, az orgazdáktól kapott összegekből. — Nem érte meg — így summázza. — Késő a bánat Az bizony késő. De a javulás még most sem az... (pjűjtés a ártéren Virít a Káprások. Tarkaru- Két munkacsapat gyűjti a •— Csináljuk is szívesen! — hás lányok, asszonyok gyűjte- szénát. Jusztin Irén és Mar- szól közbe egy dundi lány. nek a réten. Távolabb meg- ton Mária csapata. Irénke csa- A példa bizonyítja, jól csecsillan a víz, ott kanyarog az pata a népesebb, ők a rangid'ő- lekedtek a varsányiak. Később Ipoly, ez a szeszélyes folyó, sek, előbb együtt dolgoztak, valószínű az eljáró fiatalembe- Mintha csak idepislogna, a mint Marton Máriáék. Tőlük rek is követik a lányok pél- vasúti töltésnek erre az oldalá- kérdezősködünk a szerződés- dáját Ha másként nem fér- ra — az idén nem volt ereje ről. jül maradnak itthon; csinos birtokban tartani a réteket., — Évekig eljártunk más fal- lány bőven akad. Biztos ta— Végre ide is bejöhetünk vakba dolgozni, mert napszá- Iáinak erre is „módszert” a BerXndjLaStzet5n -IS mot adtak’ s nekünk kel‘ következet vezetői. A lányom száltunk itt minden évben tett a pénz — magyarázza a szetszelednek. Sietniük kell, csak tavaly makacskodott a csapatvezető. — Az idén azon- mert másnap már viszik a fofolytatják, mert oda kell most a szorgos kéz. Pádár András Borváró Zoltán Legutóbb csak egyikük ment férjhez, de ők is várják már az igazit (Foto; Koppány György) víz, elvitte a szénának valót, ban itthon maradtunk, mert gatok a szénát, nehogy „meg- Igaz, nem sokat ér a sarju, de biztos a jövedelem. Óránként gondolja” magát a folyó A majd besilózzuk. Pazarlás len- öt forintot kapunk, s reggel lányok pedig g kertés2etb,.n ne itt hagyni. héttől este hatig dolgozunk. Az Ipoly-tnentí területnek A szerződésben még az is benéz a része a varsányi közös ne van, hogy minden munkát gazdaság tulajdona. Nem nagy kötelesek vagyunk elvégezni. terület, kilenc hold, de a szó- vetkezettek dicséretére legyen mondva, ezt is olyan szorgalmasan takarítják be, mint a pillangós területeket. Közben megérkezik a víz- hordó-lány. Mindenki köré tömörül. A gereblyéket. Villákat a petrencéknek támasztják. Kíváncsian pillognak felénk. Lehetnek vagy harmincán. Azt mondja a brigádvezető, szerződéses lányok. — Rimóciak, szerződés szerint dolgoznak. •— .. .az egyesült termelőszövetkezet rimóci üzemegységéből járnak ide. Nagyrészt a tagok gyerekei. Tavaly még eljártak a faluból, de már nem mennének — mosolyog a brigádvezető. SÍM P"?ltEftNíf:l T ír' I IftMÉlI GQ — Vtam. De van ám, —■ derült a kisöreg. — És nem is akármilyen tó. Ásott. Még a gróf ásatta annak idején. De maga miért kiabál? Nem hal- bak tér — kertész vagyok én. Felőlem aikár kézigránáttal is halászhat Egy hosszú nyelű, öblös merőkanalait emelt fel. Végére állítva mutatta oda Lacinak: — Látja-e — folytatta az oktatást — iszapot meregetni vagyok. Trágyának, dáliák alá való iszapot meregetek. Aztán... Ahogy megláttam magát a botjával rögtön azt mondtam: ennek a legénynek, mondok, Takó Illés lesz az embere. Laci jobban odanézett, és a kisöreg szavának is mindjárt hitelt adott Hordója is volt az esetlen, dárdaként fölmeredő merőkanál mellé. Holmi kiszuperált, kerekekre állított kátrányos hordója. De, ki az a Takó Illés? És mi az értelme annak, hogy állítólag az ő embere lesz? Ezt meg is kérdezte. Mire a kisöreg? — Elnök Takó Illés. — mondta. — A Kalász szövetkezet dTnőfce. ö itt a tótumfaktum. Aztán... ha nagy dögöt ha ötven-hatvankilós harcsáit akar fogni, percet se tétovázzon. Irány Takó Illés. Takó íziben engedélyt ad a kifogásra. Laci vállait vont: — Mese. — Micsoda? — Amit mondott Hogy... ötven-hatvankilós harcsák tartózkodnak a tóban. A kisöreg jót nevetett: — Pedig tartózkodnak — mondta. — Egy térd, egy elnöki térd, és éppen Takó Illés térde a megmondhatója, hogy mennyire tartózkodnak. Máig is megvan, máig is szabadon garázdálkodik az a betyár nagybajúszú, amelyik Illést térden harapta. — Térden harapta? — csóválta a fejét Laci. — Mikor? Egy ilyen esetnek nagyobb híre lett volna. — Tavaly. István király, vagyis hát... kenyér- és alkotmány ünnep virradójára. — Csak úgy uk-muk-fuk? — évődött a hitetlen Laci. — Mit csinált Takó? A lábát áztatta? A harcsa meg... egyszerűen csak neki? A kisöreg legyintett, hogy... szamár beszéd az ilyen, majd szivart halászott elő a zsebéből, rágyújtott, és sűrű pö- fékelés közben így adta elő az esetet: — Vendéget várt, rangos, megyei vendéget az ünnepségre Illés. Hanem megtudta, sofőrök mondták a fülébe, hogy a fő-fő vendég se iszik, se dohányzik, még a pecsenyét is csak piszkálgatni szokta, ellenben a roston sült és a kirántott halnak nem ellensége. Csettint is neki, any- nyira szereti... Jól van, gondolta magában Illés. Ha szereti — gusztusa ne legyen! — hadd szeresse. Hangosan pedig így agitálta a népet: „Pár vállalkozó szellemű tagtársra volna szükség. Halunk van, hálónk is kerül, semmi akadálya tehát, hogy napfeljöttekor kerítőzzünk egyet”. — Aztán mi lett? — türelmetlenkedett Laci, mert a szivarnak levált az egyik levele, és a kisöreg annak a nyálazgatásával piszmogott. — Az lett, hogy... vállalkozóban nem is volt hiány. De nem ám. Elvégre... passziózásra és nem kapálásra történt a felszólítás, csak egyben tévedett Illés. Lacinak ismét közbe kellett szólnia: — Miben? — Abban — emelte föl mutatóujját a kisöreg — abban, öcsém, hogy akarni és tudni, az kettő. Továbbá: a tudás mindenhez, még a halfogáshoz is elengedhetetlen. — Stimmel, — helyeselte Laci. — Ugye? Azért mondom: vállalkozóban nem volt hiány, de miféle koca-halászok húzták, ráncigálták, ga- balyították ott hasig vízben a kerítőhálót? Csupa vénember. Csupa házsártos, egymást noszogató világ okosa. És még így is, ennyi sok balkézzel is sikeres lett volna a halászat, mert... amióta kastélyból, földből, mindenből kibúcsúztattuk a grófot, kétszer se hálóztuk le ősszel a tavat, de ki hitte volna, melyik tudálékos vénség, hogy amikor ég-föld zeng, amikor nagyobb már nem is lehet a hajcihő — egy monstrum, egy igazi harcsakirály is hálóba akad? Ez egy. ' — És a kettő? — Hogy nem adta meg magát. Sőt. Kitört, és épp a leghamgosabban, legjobban hőrögető vénembert, Hegy- megi Mátét döntötte fel. Nem hiszi? Pedig földöntöt- te. Ügy feldöntötte, hogv zsupsz: hányát esett és literszám vedelte a vizet. — Hegymegi? — <3. Éppen ő —, kacagott egy nagyot a kisöreg. — Aki csak mosdásra szokta használni a vizet. (Folytatjvk) Jólesik a friss víz a munka szünetében Eredményes községfejlesztés Szurdokpüspökiben Szurdokpüspökinek 2520 lakosa van, és a megye leghosz- szabb községe, öt kilométer hosszan alkalmazkodik a település a környező domb-vonulathoz. Ezért nagy gondot jelent a tanácsnak a járda- és útépítés. Eddig 4475 méter hosszú beton, és 3665 méter betonlap járdát építettek. Csak az első félévben 46 ezer forintot költöttek járdaépítésre, és az utcákban az egyik oldalon már betonon közlekedhetnek a falusiak. A társadalmi munkát is elsősorban a járdaépítésnél tervezték. A tanács tizenkétezer forint értékű munkára számított, de a lakosság rácáfolt, és eddig 17 920 forintnál tartanak. A társadalmi munkát a tanácstagok szervezik választó körzeteikben. A községfejlesztés összege évenként kétszázezer forint, a lakosság kétszáz forintot szavazott meg hozzájárulásként, és ebből már évek óta tartalékolnak a központi iskolára, amelyet 1968-ban építenek meg. Az első tervek szerint négy tanteremmel épül az új általános iskola, és hozzá pedagógus lakás. Később úgy döntöttek, hogy a lakás helyett még két tantermet építenek, amire nagy szükség van Szurdokpüspökiben. Majd az iskola megvalósulása után következő lépésként szerepel a községfejlesztési programban egy korszerű művelődési otthon létesítése.
