Nógrád, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-13 / 164. szám

július IS. szerda NÖCBÍti 3 Pártértekezlet előtt A választott testületek tevékenységéről Nyilatkozik Szoó Béla» a salgótarjáni járási pártbizottság első titkára A rendkívül gazdag moz­galmi múltú salgótarjáni já­rásban tizennégy pártbizott­ság működik. A három évvel ezelőtt létrejött üzemi, majd az egy éve választott terüle­ti pártbizottságok az alap- szervezetek vezetőivel, mint­egy 1200 választott testületi taggal nagy politikai erőt képviselnek. Hatezerhétszáz- barminc párttag ős tagjelölt tevékenységének irányításá­val, közvetlen szervezői, meg­valósítói a járás politikai­gazdasági, kulturális felada­tainak. A pártbizottságok te­vékenységéről. tennivalóiról adott tájékoztatást Szoó Bé­la elvtárs, a salgótarjáni já­rási pártbizottság első titká­ra. — Miért jöttek létre a köz­beeső pártbizottságok? — Több jelentősége van ennek. A legfontosabb az volt, hogy közelebb kerül­jünk az alapszervezetekhez, a mindennapi élethez, ered­ményesebben valósuljon meg a párt politikája. Hatható­sabb segítséget kívánunk nyújtani a kommunisták tar­talmi és módszerbeli munká­jához. A pártbizottságok mű­ködése óta gyorsabban jut el egy határozat az alapszerve­zetekhez, s jobban ismerjük a párttagság véleményét, gon­dolkodását. Ezzel egy időben számottevően csökkent a pa­pírmunka, az írásos instruá- lás. Aki figyelemmel kíséri életünk változásait, az ta­pasztalhatja, hogy területen­ként gazdasági, kulturális centrumok alakulnak ki. Az életnek ezt a változását kö­vettük, amikor létrehoztuk a pártbizottságokat. Az egye­sült tsz-eknek, földmű vesszö- vetkezetetonek, a művelődés­nek egy helyen van a köz­pontjuk, s a jövőben is ez a fejlődés tendenciája. Ilyen helyek például Karancslapuj- tő, Homokterenye, Mátra- mindszent és így tovább. A pártbizottságok öszefogják a korábban szétaprózott politi­kai erőket, s partnert, meg­felelő tárgyaló erőt jelente­nek a gazdasági vezetés mel­lett. A pártbizottságok létre­jötte növelte a választott tes­tületi tagok felelősségét, ha­tékonyabban képviselik a párthatározatból adódó ál­láspontokat. — Hogyan segítik a fejlő­dést? — Négy egyesült tsz köz­pontija van. Homokterenyén. A helyi pártbizottság tanul­mányozta a gazdaságok éle­tét, működését. A felmerült észrevételek összegezése után javasolták a készpénzfizetá- ses jövedelemelosztás beve­zetését. A munkaegység sze­rinti elosztás nem mindig vonzó, sokszor csak a gazda­sági év végén derül ki, mire számíthat a tagság. A kész­A Magyar Történelnli Társulat vándorgyűlése Rangos esemény színhelye lesz a következő évben Salgó­tarján. A Magyar Történelmi Tár­sulat alapításának 100. évfor­dulójával kapcsolatban ün­nepségsorozatot rendez, amely­nek hagyományos vándorgyű­lését 1967-ben Salgótarjánban tartja. A társulat különös fontosságot tulajdonít annak, hogy a vándorgyűlésen a nóg­rádi üzemek és a MÁV első vonalának megnyitása cente­náriuma alkalmából ipar- és gazdaságtörténeti megbeszé­léseket tartson. Ezért a cen­tenárium alkalmából egy gaz­daságtörténeti konferencia megtartását javasolja. Az ün­nepség előkészületei a napok­ban kezdődtek meg. pénzfizetéses elosztás gyakor­latát megvalósították a tsz- ben. Így most havonta kifi­zetik a végzett munka ellen­értékének 80 százalékát, s a fennmaradó 20 százalékot pe­dig a gazdasági év végén. Az új elosztási rendszer bevált, javult a munkafegyelem, könnyebb a munka szervezé­se. Mivel eredményesebben működik a tsz, nagyobb a vonzóereje is. Üj tagokat vet­tek fel. Az új elosztási mód alkalmazása nagyobb hozzá­értést, jobb tervezést kíván a tsz vezetőitől is. Az új mód­szerre felfigyeltek a karanes- lapujtőiek is, és tervezik a készpénzfizetéses rendszer be­vezetését. Több termelőszövetkezet­ben még nincs megoldva a tagok rendszeres foglalkozta­tottsága. Ezért sokan elkí­vánkoznak, és el is mennek a faluból. így volt ez a ceredi egyesült tsz-ben is. A helyi pártbizottság látta ezt, és in­dítványozta egy kőbánya megnyitását, fafeldolgozó üzem létesítését. Mindezek mellett a párt- bizottságok megválasztása óta javult az alapszervezetek­ben a szervezeti élet, és a vezetés színvonala. Rendsze­resebbek az ülések, nagyobb a szerepe a taggyűléseknek, nőtt a párttagok felelősség- érzete a feladatok, a pártha­tározatok végrehajtásában. — Miként dolgozik most a járási bizottság? — Az üzemi és területi pártbizottságok működése óta a járási bizottság tevékeny­sége is eredményesebb. El­lentétben néhány kritizáló- val, nem szakadtunk el az élettől. A járási bizottság testületi ülésein elvi- és módszerbeli segítséget nyúj­tunk a területi-, üzemi párt- bizottságoknak. Rendszeresen részt veszünk az alapszerve­zetek taggyűlésein, különféle vizsgálatokban, bizottságok tevékenységében. A kérdezz- felelek taggyűléseknek — amelyek igen népszerűek és sokoldalú politikai kérdése-4 két tárgyalnak — járási bi­zottsági tagok az előadói. Változott a járási bizottság m Két pokróc van leteritve a parti fövényre. A vízből elő­bukkan egy göndörhajú, csil- lanószernű fej: — Nincsenek itt? — kérde­zik hátulról. — Nincsenek. — Akkor gyerünk! Három fiú törtet ki a víz­ből, bronzbama, nyúlánk ka­masztestükön incselkedően ug­rál a nyár fénye. Felkapják a pokrócot, s elrohannak vele — öt méterrel arrébb. Gondo­san leterítik, és hanyag ele­ganciával teszik le magukat. Fél perc sem telik, két kislány áll meg a pokrócok hűlt he­lye előtt. Csípőre teszik a ke­züket, aztán odarontanak a fiúkhoz: — Adjátok ide! — Majd ha fagy! — Akkor már' nem kell — mondja a magasabb, pisze or­rú. A barátnőjére kacsint: az elülső pokrócon csak a göndörhajú fekszik. Hirtelen ráhengerítik a másik kettőre. Azok persze rögtön felhábo­rodnak: — Mi az, már pihenni sem hagyják a békés polgárokat!? S hárman persze hogy visz- szaszerzik a plédet. A dolog azonban nem egy­szerű, mert az alacsonyabb szőke kislány odaugrik az őri­zetlenül hagyott másikhoz, és felkapja. Futna, de már két fiú is utánavetette magát, el­munkájának stílusa, tartalmi tevékenysége is. Több idő jut az elemzésre, az elmélyült gondolkodásra. Alaposabban tudunk feladatokat meghatá­rozni, elvi- és módszerbeni segítséget nyújtani. Ezzel egyidőben nagyobb lett az önállósága a közbeeső válasz­tott testületeknek. — Mit vár a továbbiakban a pártbizottságoktól? — Elsősorban a tartalmi és a szervezeti munka javítá­sát. Mivel közelednek a párt­értekezletek, a vezetőség vá­lasztások, az a legfőbb tö­rekvésünk, hogy a vezetésbe elvileg és politikailag a leg­rátermettebb elvtársak kerül­jenek. Statisztikai és terüle­ti meggondol ások csak má­sodlagosak lehetnek. Ezrt a vezetés színvonalának továb­bi javítása sürgeti. Célunk az, hogy elemző, a feladato­kat jól meghatározó, a végre­hajtást hathatósan segíteni tudó testületek dolgozzanak. Ez a feltétele annak, hogy a választott testületek jól kép­viseljék és valósítsák meg a párt politikáját, biztosítsák a határozatok végrehajtását. Határozatot meghozni a mun­ka kisebb része, csak fél munka. Ezzel nincsen min­den letudva. A pártbizottsá­gok tagjainak tevékenységé­ben a jövőben még inkább kell érvényesülnie az egysé­ges cselekvésnek, a feladatok egységes értelmezésének. A pártbizottságoknak még job­ban kell támogatniuk az alapszervezetek vezetőit. Na­gyobb szerepet kell vállal­niuk a lakóterületi pártszer­vezetek tevékenységéből, a politikai álláspontok megma­gyarázásából. A pártbizottságoktól azt várjuk még, hogy segítsék ki­bontakozni a kollektív veze­tésben érvényesülő felelős­ség mellett az egyéni felelős­ségérzetet is. Egy-egy hozott határozat végrehajtásáért, annak részleteiért, célkitűzé­séért legyen személyi felelős, határidő, hogy jobban figye­lemmel tudjuk kísérni a ha­tározatok sorsát — fejezte be nyilatkozatát Szoó Béla elv­társ. G. E. rántják. Percekig egyetlen gombolyag az öt fiatal. Tetemes port vernek, és még nagyobb zajt. Aztán fel­ülnek, kifújni magukat, új erőt gyűjteni; csak a jogfolytonos­ság kedvéért fog minegyik egy-egy pokrócsarkot. S csak akkor veszik észre, hogy egy hatalmas pocak te­tején szúrós bajusz, és kopasz fej tornyosul felettük. — Gyerekek, osszátok meg. Egyen-egyen nagyszerűen el­fértek. Nem kell olyan irigy­nek lenni! összenéznek. A fiúk áten­gedik az egyik plédet, s a lá­nyok indulnak vissza. Leterítík innen és túl, s most békésen fekszenek. Nézik a Napot, a vizet és a pohost, hogy merre megy. Itt települ le a két cso­port demarkációs vonalán, hogy az a... A pisze orrú unalmában már arra vetemedik, hogy a talpát vakarja, mikor egy fe­hérpöttyös labda pattan a ha­sán. A kis szőke felugrik, a fiúk amott sunyin lehasalnak... Pillanatokon belül élénk szó- és labdacsata alakul ki az el- szenderült szigorúság fölött. — Mi, mi?! — riad1 fel végül. — Hát nem tudtok megegyez­ni? A nyúlánk pisze kislány mézédes hangon bűntudatosko- dik: Eredményesen dolgozik a FMKT a Zagyvái Bányaüzemnél Eredményes félévet zárt a Zagyvái Bányaüzemnél dolgo­zó FMKT (Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa). Négy feladat megoldását vál­lalták év elején, de többel is foglalkoztak. Kidolgozták az elmúlt évben kikísérletezett újszerű léghíd technológiai utasítását. Terv­szerűen készítették az új rendszerű Somlyói meddőhá­nyót. A síneket társadalmi munkában még áprilisban le­fektették. Elkészült a végállo­más, kiszállították a szüksé­ges homlokbuktatót. A szállí­tógép csak azért nem üzemel még, mert Székvölgyről a bá­nyatűz miatt késve tudták be­szállítani karbantartásra. A csillejavítások korszerűsí­tésére is elkészültek a tervek, rajzok, amelyeket a tröszt gépé­szeti osztálya is jónak értékelt. Céljuk a fizikai munka meg­könnyítése, a javítási idő csök­kentése. Csupán azért nem fe­jezhették be ezt a munkát, mert nem kaptak rá műszaki fejlesztési keretet. Még ebben a hónapban üzemi költségen megvalósítják. Elkészült a tervezett planí- rozó berendezés is. Az első székvölgyi kísérletek alapján már tökéletesítették is, és az üzemi próbák folynak. Egy mozdony munkagéppé történő átalakítása is folyamatban van. Tervükben nem szerepelt, de soronkívül megoldották a Som­lyói szintespályai vitla korsze­rűsítését. Megtervezték három szállítógép központi vezérlését. Már a rajzok készülnek és a kezelőtábla alkatrészeit állít­ják össze hulladékanyagból. A vízválasztói osztályozón ja­vaslataik alapján nőtt a tel­jesítmény. javult az osztályo­zás minősége. A zagyva! üzem FMKT tag­jai, akik valamennyien részt vesznek a „Kiváló ifjú mér­nök, technikus” mozgalomban most az eredmények értékelé­sekor a második félévi tervek­ről tárgyaltak. Több javaslat hangzott el, amelyeket meg akarnak valósítani még az idén. — Bácsi kérem, most mit csináljunk? Ebből csak egy van! 2 Kislány ül a víz szélénél. Fehér egybe-fürdőruhája csak kiemeli dereka tizenhat éves karcsúságát, karjának pihés barnaságát. Pár méterrel beljebb fiúk labdáznak. Persze, nem sike­rül minden adás, és a labda egyszerre csak a kislány ölé­be pattan. Egy szőke, széles pofacsontú fiú siet oda, zavar­ban is van, meg mosolyog is: — Bocsánat! — mondja. Nem magyarul, hanem a saját anyanyelvén. A kislány szintén moso­lyog, barnasága alatt nem lát­szik a kis pir. Visszadobja a labdát, gyakorlott mozdulat­tal: — Nem történt semmi. A szőke elkapja: — Egészen ügyesen adta föl. Röplabdázik? — Mit huligánkodsz! — gá- <>l oda egy alacsony fiú, man­dulavágású szemmel — úgy sem érti, mit mondasz! — Dehogynem! csatlakozik egy szénfekete hajú, sasorrú Fogja a labdát, eltávolodik, s odakiált a mongol arcúnak: — Vedd! S föladja. A másik jól le­üti, a szőke . remekül blokkol. Akkor a sasorrú odafordul a kislányhoz: . ///in den tud6 labdák Hasznosítják a tapasztalatokat Hasznos gyakorlatot valósí­tott meg a rétsági járási tanács mezőgazdasági osztálya. A termelőszövetkezeti vezető­ket, tagokat tapasztalatcseré­re viszi a megye, az ország különböző gazdaságaiba. Leg­utóbb, a rétsági járás termelő- szövetkezeteihez hasonló adott­ságokkal rendelkező, fancsali „Egyetértés” Termelőszövetke­zetbe látogattak, s megtekin­tették a talajvédelmi és víz­gazdálkodási munkálatokat. Fancsal 1950-ben alakult termelőszövetkezeti községgé. A határ nagy része erősen lejtős terület. Még az alakulás évében egyórás nyári jeges eső olyan nagymérvű károkat okozott, hogy tanácsért az Or­szágos Minőségvizsgáló Inté­zet Meliorációs Osztályához fordultak. A Meliorációs Osz­tály vezetője, Kiss Andor sie­tett segítségükre. A munka azonban nem ment könnyen. Az előzetes felmérés alap­ján terveket készítettek, s ez­után megkezdődött a munka. Amint azt Szolipszki András, a termelőszövetkezet elnöke mondotta, ma már szántóterü­letüket közel vízszintes irány­ban, sávos rendszerű vetésfor­góban művelik. Bármennyire is sok volt a csapadék az ősz, a tél folyamán, nem bírt erőre kapni, károkat okozni a ta­lajerózió. Most már túl vannak a ne­hezén. Az első években azon­ban sok gond, baj nehezítette az előrehaladást. Kevés volt a talajvédelmi munkálatokhoz szükséges függesztett erő- és munkagép. Az utóbbi időben több géptípussal is kísérletez­tek, de ezek nem váltak be. Az UE 28-as erőgép például képtelen dolgozni a váltva- forgató ekével. Aztán a szö­vetkezeti tagok véleménye is megoszlott, amikor először került szóba, a közel vízszin­tes irányú szántás. Hosszú idő telt el, míg végül a legmaka­csabb emberek is megértették, éppen a jövedelmezőség nö­velésért történik mindez. Természetesen jelentős vál­tozás történt a termelőszövet­kezet gazdálkodásában is. Mintegy 130 holdon gyümöl­csöst telepítettek, emellett er­dősítésre, s legelő létesítésére is sor került. A tervszerű munka ered­ményt hozott Fancsalon. A si­kerek híre pedig túljutott a k 'iség határán. Az „Egyetér­tés” Tsz bemutató üzem lett. Az encsi járás 72 terme­lőszövetkezete mind elküldte már a küldötteit látni, ta­pasztalni. Hasonló céllal keresték fel a rétságiak a Heves megyei. Pétervására járás egyik gaz­daságát, a szajlai „Búzakalász” Termelőszövetkezetet. A talaj- védelmi munka itt is a ter­méshozamok, a jövedelem nö­velését hozta magával. Ennek eredménye, hogy évről évre nőtt a tagok jövedelme. A munkaegység értéke az aláb­biak szerint alakult: Évek: Me. felh. Egy m.-egys. ért. 1960 37 000 29,64 Ft 1961 39 000 30.­Ft 1962 44 000 40.­Fi 1963 47 000 50.­Ft 1964 49 000 60.­Ft 1965 48 000 42.­Ft Az adatokból látszik, a ter­melőszövetkezeti tagok töb­bet, s jobban is dolgoznak a szövetkezetben, mint koráb­ban. Tavaly mégis csökkent a munkaegység értéke. Mint a szajlaiak mondották: a 42 fo­rint nem rossz egy olyan gazdaságban, amely két gyen­gébb szövetkezettel egyesült. A rétsági vendégek láthat­ták Szajlán, hogy a szántó­földi növénytermesztés a pil­langós takarmánytermesztés­re, s kertészeti növényekre, uborkára, retekre, salátára, dinnyére, hagymára épül. Ma­got termelnek, s ez eléggé jól jövedelmez. Biztos pénzt hoz az álattenyésztés is. Nagyon lényeges, hogy a termelőszö­vetkezet valamennyi tagját érdekeltté tették a termelés­ben. A tagok szívesen dolgoz­nak, s az eredmény sem ma­radt el. E. F. — Jó volt? Az elismerőleg bólint: — jó! A grúz ismét fölveszi a lab­dát, közelről erősen ad a kis kirgiznek, az kénytelen gyer- tyázni. — Jó volt? — Pocsék! — nevet a kis­lány. Akikor a szőke fiú a lánynak adja föl. Az ugrik, élesen le­üti. A grúz nem tud kiemelni: Na látjátok, ugye, hogy ér­ti! S a röplabdázók száma egy fővel szaporodik. A napozón csak két fiú van. Az egyik hasonfekve alszik, fejét újságpapírral védi a nap­tól. A másik mellette ül, fel­húzott lábakkal, és térdhajla­ta alatt nagy kék labdát gu- rítgat idé-oda. Aztán: oda, ide. A vízben két gesztenyebarna hajú, hirtelen leégett bőrű lány közeledik. Betyár csino­sak. Az egyik különösen: kék szeme van. A fiú többször fel­néz, csak úgy, a szemöldöke alól. A két lány megáll, pár méterre: — Jaj, Zsuzsa! — mondja a kékszemű. — A labdát kihoz­tad? — Te!.. Otthon felejtettem. A fiú leszegi a fejét, ádám­csutkája vitustáncot jár. — Nahát, terád se lehet bíz­ni semmit!.. Csend. A két lány pacskol a víz színén. A fiú: oda, ide; ide, oda.. . — Ne vacakolj már — mond­ja aztán Zsuzsa — majdcsak akad egy labda itt... a stran­don. .. A fiú keze-lába összekevere­dik, s a labda — paces! — be­beleesik a vízbe. Riadtan nyúl­na utána, de az tovább per­dül a lányok felé, néhány cseppet fröccsentve rájuk. A kék szemű érte nyúl, elkapja. A fiú belehuppan a vízbe. — Bo-bocsánat... — Add oda! — mondja Zsu­zsa mérgesen. A fiú ettől a hangtól vég­kép elbátortalankodik, a lab­dát magához szorítja, és visz- szamászik. Alig helyezkedik el ismét, mikor könnyű sikoltást hall. Rémülten sandít oda: a két lány közé egy pirospöttyös iabda esett, szemük-szájuk te­le lett vízzel. Fiúk, lányok labdáznak arrább. onnan esett ide. Egy izomcsoda már sprin­téi is erre, közben integet, hogy dobják már! Mikor meg­kapja, leáll: — Nem akarnak beszállni? — Hát... ha nagyon szépen megkér — nevet a két lány, és indulnak befelé... .. .ide-oda... oda-ide. Egyszerre összecsattantja a fogát, a labdát a lába közé szorítja, és addig nyomja be­le a hüvelykét, míg el nem pukkan. A zajra az alvó felneszei, leveszi fejéről az újságot, fel­ül, szédelegye tájékozódik. Egyszerre észreveszi a legyil­kolt labdát, és a tettes sehol... Körülkémlel a parton, a ví­zen. .. Már éppen fel akar áll­ni, mikor észreveszi a barátját: a víz közepén éppen csatlako­zik egy labdázó társasághoz. ’rtinszabó Vésem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom