Nógrád, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-01 / 154. szám
1966. július 1. pénHk NOGRAO 3 (Folytatás az fi. oldalról) tesítmények mennyiségi és minőségi fejlesztése, Ezért kommunális célokra a korábbi 34 millióval szemben az utolsó évben már 69 millió forintot költöttek. Az egészségügy fejlesztését mutatja a kórházi ágyak már említett növekedése, az orvosi körzetek fejlesztése, a szakorvosi órák növelése. Az ötéves terv elején egy kórházi ágyra évente 27 200, a végén már 34 520 forintot költöttünk. A bölcsődei ellátás napi költsége 28 forintról 37 forintra emelkedett. A körzeti orvosi ellátásra öt millió vetéstervet minden évben maradéktalanul teljesítettük, a tsz-ek jó eredménnyel termelték az intenzív hazai és külföldi fajtákat. Nagyobb meny- nyiségű műtrágya felhasználásával, jó talajelőkészítéssel és időbeni vetéssel elértük, hogy a kenyérgabona holdankénti átlagát 7,1-ről 11,8 mázsára növeltük. A tervidőszak elején 117 502, a végén már 300 500 mázsa műtrágyát használtak fel, és az egy hold szántóra jutó műtrágya mennyisége 59,1 kilóról 161,6 kilóra emelkedett. Ezzel egyidőben 22 117 holdon végeztünk talajjavítást, fokoztuk a talajerő visszapótják, s egyben azt is bizonyítják, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése helyes volt. Szövetkezeteink egyre erősödnek. A különféle elemi károk ellenére fokozatosan növekedett a termelés. A szövetkezeti vagyon már meghaladja az 1,2 milliárd forintot. Tej, tója«, baromfi A tervidőszakban növekedett a felvásárlás is. Kenyér- gabonából 175,1, hízott sertésből 184,2, baromfiból 735,1, to★ imci if./ MmftVtftM / é.v. / T TV£)-Er----— V Z.L &Tr . r x uvunuMUT (A) ff > ninÜMen whwHm«''-, mmQLk Mm*»«« _ *®r HtnuMmbiuiaT MMWTWir ' J CUIMáfl k.hS^ MOSOU CUttUlM'!) H<4rwNétM> JL @ 28» /pv HÓ«M»(ükK' HttVÄ ★ (U«f L ® HénmmuTV, i / ■J»*/*•■ viSraSr T j 1[1HKUUHT; helyett a tervidőszak végén 9 milliót fordítottunk. Kezdetben kulturális és oktatási célokra 77,2 millió forint állt rendelkezésünkre. Ez az ösz- szeg tavaly már 120,2 millióra emelkedett. Nagy gondot fordított megyénk a tanulóifjúság munkára nevelésére. Folyamatosan bővítettük a SJ'a" korlati oktatást, és ennek eredményeként jelenleg mintegy háromezer középiskolás és 13 ezer általános iskolai tanuló vesz részt politechnikai képzésben. válást különféle szerves és szervetlen anyagokkal. Előreléptünk a növényvédelemben, és 19 ezer holdon végeztünk vegyszeres gyomirtást. Megyénk adottságainál fogva kiválóan alkalmas állattenyésztésre. A II. ötéves terv fejlesztési célkitűzéseit még sem sikerült maradéktalanul végrehajtani. Eredményeket értünk el a szarvasmarha, sertés- és a juhállomány növelésében, ugyanakkor lemaradtunk a tehén- és baromfi állomány kialakításában. ttuunwi ^ CriHunrm !É> (mia cQd twiii tűnd ♦ Tűk vilMV ® a,« a ®r R Siwinvi Ttltt T Ünuéuirk Tv -VlU(iU*MÍt L \Mkm ísicton ^|| iufc8«nww ftmwtíií vinÁMtó VütSttmu OHM, Bwwnu K A jásból 157,4 százalékkal vásároltunk fel többet 1965-ben, mint a tervidőszak első évében. Nem tudtuk viszont teljeXagyüzcmi mezőgazdaság A tervidőszak elején, 1961- ben fejeződött be mezőgazdaságunk szocialista átszervezése. Tsz-eink bebizonyították életképességüket, és mostoha körülményeik ellenére is képesek voltak eredményeket felmutatni. A kenyérgabona 1960 1965 darab szarvasmarha 39 900 40 330 ebből tehén 18 776 16 000 sertés 83 424 98 700 ebből koca 8 568 8 100 ló 8 742 5 300 juh 48 269 53 000 baromfi 420 000 Eredményeink a Nagyüzemi gazdálkodás előnyeit mutatsíteni felvásárlási tervünket burgonyából, vágómarhából és tejből. Általánosságban elmondhatjuk, hogy megyénk mezőgazdásága igen jelentősen fejlődött. Az előrehaladás további üteme attól függ. hogyan szüntetjük meg a mező- gazdaságban még fellelhető hiányosságot A III. ötéves terv feladatai A gazdaságirányítás új módszerének bevezetése és érvényesülése új feladatok elé állítja a tanácsi gazdaságot. A III. ötéves tervidőszakban a lakosság szükségleteinek fokozottabb kielégítése mellett tovább kell növelni a szolgáltatások mennyiségét és színvonalát, de fokozni kell a központi árualapba történő termelést is. Feladataink: — A vasiparban növeljük a gázfőzők műszaki színvonalát. Kielégítjük a traktorfülkék, vaskábeldobok és különféle könnyűfém termékek iránt jelentkező igényeket. — A faiparban növeljük az export-termékeket, a kárpitozott bútorok részarányát. — A textiliparban fejlesztjük a nehézkonfekciót, korszerűsítjük a jelenlegi termékeket. csökkentjük az önköltséget, fokozzuk az exportképességet. — Az építőanyag-iparban növeljük a salakblokk-termelést. jobban hasznosítjuk a hő- és kavicsbányákat. fejlesztjük építőipari kivitelező vállalatainkat. Fokozottabban törekszünk a tervezői tevékenység növelésére. — A kommunális szolgáltatások színvonalának emelésével, bővítésével ezt a feladatot színvonalasabbá és szélesebb körűvé tesszük. Huszonkét százalékos emelkedés A helyi iparpolitikai célkitűzések érdekében 22 százalékkal emeljük a termelést, és a minőség javításához 24,7 millió forint beruházást tervezünk. Ezáltal kielégítjük az újonnan jelentkező igényeket, szélesítjük a szolgáltatások körét. 1965 197» százalék Minisztériumi ipar 1,7 3,1 Tanácsi ipar 6,9 8,2 KTSZ 51,8 33,9 Szoc. szektor összesen: 60,4 65,2 Magánipar 39,6 34,8 Beruházásokra 522 millió Beruházásokra a III. ötéves tervidőszakban 522 millió forintot fordítunk. Tovább folytatjuk a termelő ágazatok fejlesztését. Ezért megépítjük a fémipari vállalat új telephelyét, mely biztosítja a traktorés dömperfülke, valamint kábeldob gyártásának nagy mértékű emelkedését. Felépítjük a vegyesipari vállalat új központi üzemét, bővül a balassagyarmati és szécsényi telep. A fejlesztéshez nagy teljesítményű fa- és vasmegmunkáló gépeket, szerszámokat vásárolunk. Plusz igényként tervezzük a salakblókküzem kapacitásának megduplázását. Ennek megvalósítása szükséges, mert több évtizedre elegendő salakkészlettel rendelkezünk. Az élelmiszeriparban első helyen áll a kenyérellátás biztosítása. Szükséges Pásztón egy új 1,4 vagonos napi kapacitású kenyérgyár megépítése. Terveink között szerepel Salgótarjánban új szikvízüzem létesítése, óránként kétezer liter kapacitással és üdítőital termelő részleggel. Alsópe- tényben, Palotáson két szeszfőzde épül. Salgótarjánban fejlesztjük a távfűtőhálózatot, és előreláthatólag újabb 1878 lakást, valamint 25 közintézményt kapcsolunk a hálózatba 1970-ig. Az építőipari termelés növelése érdekében megépül a vállalat új telephelye és fokozzuk gépesítettségét, elsősorban a termelékenységet növelő géptípusok beszerzésével. A tervben szerepel a városok belterületein levő földutak kiépítése, az új lakótelepek bekötése az úthálózatban. Fontosnak tartjuk a 21-es számú úttal párhuzamos útszakasz megépítését. Külön kértük felettes szerveinktől a salgótarjáni autószerviz-állomás létrehozását. A kereskedelmi hálózat fejlesztése fontos helyet foglal el a célkitűzések között. Az elaprózott és tervszerűtlenül elhelyezkedő kiskereskedelmet átrendezzük. Elsősorban a megyeszékhelyen és a főútvonal melletti kereskedelmi hálózat fejlesztését valósítjuk meg. Megépítjük Salgótarjánban az 1. számú üzletházát. A vendéglátóiparban fokozottabban törekszünk az önkiszolgáló forma megvalósítására. A bolti kiskereskedelem 4899, a vendéglátóipar 2329 négyzet- méter alapterülettel gyarapodik. A köztisztasági és az ingatlan- kezelési tevékenység is korszerűsödik. bővül. Megépül a Temetkezési Vállalat új telephelye. bővül a salgótarjáni Köz- tisztasági Vállalat telepe. Ivóvíz- és szennyvíz-csatorna hálózatunk fejlesztése érdekében elkészül a balassagyarmati szennyvízcsatorna első üteme, a vízmű bővítése, befelezzük a salgótarjáni regionális vízmű első ütemét, és megkezdjük a szennyvíz-csatorna kiépítésének második ütemét. Ezzel nagymértékben csökken Salgótarjánban a vízellátásban jelentkező gond. A tervezett azonban és már meglévő üzemek vízigényét nem tudjuk kielégíteni, ezért javasoljuk a regionális vízmű második ütemének megkezdését. Továbbra is nagy gondot fordítunk egészségügyi ellátottságunk javítására. Az új ’megvei kórház 1967-ben történő üzembe helyezésével további ágyfejlesztést hajtunk végre. ami elsősorban az ellátás minőségét javítja. A III. ötéves tervben az ágyfejlesztés eléri a 372-t. A fogászati ellátás javítása érdekében tíz fogorvosi rendelőt építünk. Bölcsőde épül Zagyvapálfal- ván 40 férőhellyel és Nagyoroszában 20 férőhellyel. Patikát építünk Nagylócon, megvalósítjuk a balassagyarmati kórház központi kazántelepét, megépítjük a 250 férőhelyes csecsemőotthont, előkészül a KÖJÁL székháza és a pásztói rendelőintézet. Az alsófokú oktatás és az óvodai elhelyezés javítása érdekében háromszázötvenöt óvodai férőhelyet létesítünk. A fejlesztésre 5,2 millió forintot fordítunk. A körzeti iskolák megerősítését több mint 30 millió forintos beruházással kívánjuk megvalósítani. Üzembe helyezzük a salgótarjáni tizenhattantermes általános iskolát, és ezenkívül még 42 tantermet építünk. Így csökken a kettős váltásban használt és a szükség-tantermek száma. A középfokú oktatás fejlesztése érdekében a tervidőszakban 33,7 millió forintot használunk fel. Ebből megvalósítjuk a nagybátonyi középiskolát, a szécsényi gimnáziumot és a salgótarjáni kollégiumot. A néoművelés fejlesztésére 20,4 millió forintot költünk, és a meglévő intézményeket korszerűsítjük. Tervezzük a salgótarjáni művelődési ház teljes befejezését, a filmszínház és zeneiskola megépítését. Ezerkétszáz új laka« A tervidőszakban 1200 lakás megépítésére nyílik lehetőség 195,9 millió forintos beruházással. Ebből Salgótarján 863, Balassagyarmat 196, Nagybátony 70, Szécsény 21. Pásztó 12, Kisterenye 8, Rét- ság 8 lakást kap. Nevelői lakás épül Balassagyarmaton. Rimócon, Tolmácson, Karancs- ságon, Bercelen, Bámán. Mát- ramindszenten és Dejtáron. Orvos- és fogorvosi lakást létesítünk Varsányban, Rétsá- gon. Szécsényben, Kallón. Romhányban, Kisterenyén, Szirákon. Nógrádkövesden. Nagyorosziban, Karancskeszi- ben és Nógrádmegyeren. Központi lakásberuházási előirányzatból valósítjuk meg az alábbi kapcsolódó létesítményeket: Salgótarjánban 75 férőhelyes óvoda, 40 férőhelyes bölcsőde, 16 tantermes általános iskola, 5000 négyzetméter alapterületű kereskedelmi, szolgáltató létesítmény, gyógyszertárral és 100 négyzetméter alapterületű orvosi rendelő. Mezőgazdaság, felvásárlás A tervidőszakban mezőgazdaságunkban fő feladatnak a következőket tekintjük: — A vezetés színvonalának növelése, az üzem- és munka- szervezés javítása, a tsz-de- mokrácia fejlesztése. — A szarvasmarha- és juhállomány fejlesztése. — A termelés és árutermelés színvonalának növelése. A szarvasmarha állomány 6,6, ezen belül a közös állomány 15,9 százalékkal emelkedik. A tehénállomány arányát 40—42, a közös gazdaságokban 38—39 százalékban irányoztuk elő. A tervidőszak végére 12 ezerrel növeljük a juhállományt. A gyapjútermelés mellett elsősorban a pecsenyebárány nevelést szorgalmazzuk. A sertés- és baromfitenyésztést a közös gazdaságokban az 1965. évi szinten tartjuk. Szükséges azonban a termelés fokozatos koncentrálása. A növénytermesztésben legfontosabb feladat az önellátás biztosítása tömegtakarmányokból, a kenyérgabona vetésterület csökkentése, a hozamok növelése mellett, és adottságainknak megfelelő termelés- szerkezet kialakítása. A szálas- takarmányok vetésterületét 24-ről 30 százalékra növeljük a közös gazdaságokban, a pillangósok arányát 25 százalékban határozzuk meg. A kenyérgabona vetésterületét 10 ezer holddal csökkentjük a hozamok növelése mellett. A takarmánygabona vetésterületét viszont ezer holddal szükséges emelni, míg a kukorica vetésterülete azonos szinten marad a jelenlegivel. Közös gazdaságainkban a burgonya vetésterületét 1700 holddal csökkentjük, de növeljük az aprómagtermelést, és a tervidőszak végére 100—120 vagon évi hozamot érünk el. A talajerő visszapótlása érdekében holdanként a tervidőszak végére 300 kiló vegyes műtrágya felhasználást tervezünk, és a szarvasmarha- valamint a juhállomány fejlesztése lehetővé teszi a 20— 25 százalékos szervestrágyázási arányt. A tervidőszakban — fokozatosan — mintegy 15 ezer hold szántóterület kivonása válik szükségessé, melyet elsősorban legelőnek és erdőnek célszerű hasznosítani. Ugyanakkor vízrendezéssel, valamint a kiöregedett és direkttermő szőlők kivágásával, a szántóterületet mintegy 6700 holddal kell növelni. öt év alatt 2500 hold új erdőt telepítünk. A zárt gyümölcsösök területe 4685 holdról a távlati tervek szerint 15 ezer holdra fejleszthető, és ebből a tervidőszakban mintegy 1500 hold valósul meg. A termelés fejlesztésére 557 millió forint beruházási igény jelentkezik. Könnyíteni kívánjuk a kézi munkát, a takarmány, a kukorica, burgonya, cukorrépa termelés, betakarítás, az üzemen belüli szállítás gépesítését. Az erőgép-állományt úgy alakítjuk ki a tervidőszak végére, hogy egy hold szántóra 9 normálhold gépi munka elvégzése legyen lehetséges. A könnyű és nehéz univerzális traktorok mellett lánctalpas és speciális, hegyvidéken is használható erő- és munkagépeket kell beszerezni. Az egy traktoregységre jutó, mezőgazdaságilag művelt terület a tervidőszakban 92 holdról 78 holdra csökken. Fejlesztjük az öntözéses gazdálkodást és a palotási. szécsénvi tárolók mellett kis tárolók építését tervezzük. Felvásárlási tervünk szerint évenként 2250—2300 vagon kenyérgabonát biztosítunk az államnak. Állattenyésztésünk szarvasmarhát, juhot és baromfit tenyészt piacra, és ennek fejlesztése mellett csökkentjük a hízott sertés felvásárlást. A strukturális változás mellett 1970-ben 830 vagon húst biztosítunk felvásárlás útján, elsősorban a vágómarna átvétel erőteljes növelésével, az átlagsúlyok emelésével. Fokozni kívánjuk a háztáji és egyéni gazdaságokból baromfi, tojás és hízómarha felvásárlását. A tej felvásárlás növelése érdekében javítanunk kell a tehénállomány minőségét és egy tehén tejhozamát 2600 literre emeljük. A III. ötéves tervidőszakban éppen a tanácsi beruházások útján, valamint a mezőgazdaság üzemeinek fejlesztésével újabb lehetőségek nyílnak a ma még lekötetlen munkaerő elhelyezésére. A tervidőszakról adott tájékoztató csak a tanácsi gazdaságot tartalmazza, és nem foglalkozik a minisztériumi iparral, mely volumenében ugyancsak jelentős helyet foglal el megyénkben. Az előterjesztés után kérdéseket tettek fel a tanácstagok. Kovács János (Kisterenye) az OTP öröklakásokat szorgalmazta. Podlipszky Ervin (magyarnándori körzet) a balassagyarmati általános iskola építéséről érdeklődött. Pesze István (Salgótarján) a munkavédelmi és szociális létesítményeket hiányolta. Illés Miklós válaszában elmondotta, hogy a tervidőszakban épülő lakások fele szövetkezeti lesz. Az OTP társasházakat nem tervezhetik előre, az igény szerint épülnek, de csak közművesített területen. Így elsősorban Salgótarjánban, Balassagyarmaton, a járási székhelyeken, de megpróbálják a nagyobb községekben is. Balassagyarmaton 1967-re készül el az általános iskola. A munka- védelmi és szociális beruházásokról elmondotta, hogy a beruházások során mindig a szükséglet dönti majd el — éppen az új mechanizmus szellemében —, hogy mire van legnagyobb szükség az adott területen. Ezután megkezdődött a vita a napirend felett. Dr. Abay Nemes Gyula (nógrádkövesdi körzet) a járóbeteg ellátást szorgalmazta, hangsúlyozva, hogy egyre nehezebben tudnak eleget tenni a növekvő igényeknek. Pesze István (Salgótarján) a foglalkoztatottságról, a salakblokk-üzem fejlesztéséről beszélt. Sümegi János, országgyűlési képviselő a mezőgazdaság szerepéről szólt életszínvonalunk emelkedésében. Krizsanyik Jánosné országgyűlési képviselő hatalmas eredménynek nevezte a második ötéves terv létesítményeit, és örömmel nyugtázta, hogy 400 lakást építenek a bányászkolóniák felszámolására. Tóta Ferenc vb-elnökhelyettes a megye mezőgazdaságának fejlődését ismertette a két tervidőszak tükrében. Géczi János, a megyei pártbizottság titkára az új gazdasági mechanizmus szellemében elemezte az előterjesztést. Javaslatokkal egészítette ki a harmadik ötéves terv általános célkitűzéseit. Gombár János, a megyei tanács ipari osztályának vezetője a harmadik ötéves terv időszakában tervezett foglalkoztatási lehetőségekről tájékoztatta a tanácsülést.’ A vitát Illés Miklós, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese foglalta össze. Többek között elmondotta: egészséges és jogos az a türelmetlenség, ami megnyilvánul egyes tanácstagok részéről körzetük fejlesztésével kapcsolatban, de a mai napirend tárgyalásakor a megye általános fejlődését kellett figyelembe venni. A tanácsülés az előterjesztést egyhangúlag elfogadta. (Lapzártakor a tanácskozás tart.)
