Nógrád, 1966. július (22. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-22 / 172. szám
jú'ius 2?. nén*»’‘ WÖBRJÍB 3 4 kovácsok kongresszusi felajánlása: Lehetne Nem lesz alkatrészhiány zene nélkül? a lakatosoknál A nap eltátotta száját. Fül- !;>dt, vihar előtti meleg van -int, de az ajtón belül az ember zsírját is olvasztja az c- aj kályha verejtékszívó hő- : égé. Vizesen tapad a ruha a íesthez. Az ing alja most arra is jó, hogy a homlokát végig töröljék vele. Bágyaszt a meleg, de itt nyoma sincs fáradtságnak. Ügy látszik, a kovácsok megszokták már a hőséget. Mintha valami hajtaná őket, úgy dolgoznak. Ahogy a többi szocialista brigád, ők is már januárban beírták a naplóba, mit vállalnak erre az évre. A termelési feladatokon kívül szerepel abban az oktatás, a társadalmi munka, fegyelem, balesetmentesség és minden, ami szokásos. Azóta már összeültek tanácskozni, és elhatározták, hogy az MSZMP IX. kongresz- szusa tiszteletére módosítják vállalásukat. Kezdetben gondot okozott ez számukra, hiszen amit lehetett, már korábban írásba foglaltak. Mégis módosították. Vajon mivel? Teschlag Andort, a brigád őszhajú vezetőjét kérdezzük meg. A melegítő kemencében fehérre hevült a vas. Gyakorlott mozdulattal csípi a szélét, majd a sajtolóra teszi. Egyetlen zöttyenés és formálódik a görgőbak-alkatrész, mint a vaj. Azután még egy sablonhoz igazítják néhány kalapácsütéssel, majd a többiekhez sorolják. Csak azután szólal meg. — Nézze, a mi munkánk másokéhoz kapcsolódik. A lakatosok, esztergályosok, szerelők kapnak tőlünk alapanyagot. Nekik sajtolunk, nekik kovácsolunk, ök is versenyben vannak, de ha mi nem adjuk időben az anyagot, akkor elmaradnak — mondja, közben egy újabb vasat tesz a sajtolóra. Mikor kész, megtörli a homlokát és úgy folytatja. — A kongresszus tiszteletére éppen abban akarunk előbbre jutni, hogy miattunk soha ne várakozzanak. Ha ez sikerül, úgy érzem, ezzel tettünk legtöbbet. — Nem mindig egyszerű a dolog — kapcsolódik a beszélgetésbe Kiss Béla művezető, a brigád műszaki pat- ronálója. — Sokszor nagyon sürgősen kell valami, mert nem érkezett meg időben az anyag. Azután sokféle munkát is végzünk, és nem mindig kapjuk meg időre a szerszámot. Amit kapunk, azt is itt kell azután kialakítani a gyakorlatban. Mindez csak átszervezésekkel lehetséges. És ez a nehéz — mondja. — Mi azt vállaltuk, hogy ha kell nyújtott műszakban is dolgozunk, vagy ha a munka úgy kívánja, három műszakot telepítünk. Ha nálunk van is gond, máshol ne legyen akadály — szól közbe a brigádvezető. Vajon sikerül-e ezt biztosítaniuk? A szomszéd műhelyben dolgoznak a lakatosok. Burányi Imre brigádvezető mintha csak cáfolni akarná, amit a kovácsoktól hallottunk. A következőket mondja: — Attól félünk, hogy a kovácsok nem tudják időben átadni az alkatrészeket. De nem náluk lehet a hiba, hanem valószínű az előkészítésnél. — Később kiderült. Jól sejtette. — A programozásnál volt egy kis elcsúszás, ezért nem készültek el időre a szerszámok. Nem a kovácsokon múlott — mondja Németh Endre, a termelési osztály vezetője, akitől azután megtudom, hogy a kongresszusi verseny is egyre élénkebb az üzemben. Igaz nagy program szerepel a tervükben, mert a Német Demokratikus Köztársasággal kooperálva készítik a visontai külfejtés számára a szállítóberendezéseket. Ebből a munkából igen sok hárul a kovácsokra. Az alkatrészek egyre szaporodnak a kovácsműhelyben. A kályha alig győzi a melegítést. A másik sajtoló is zö- työg, hidegen formálja a görgő-alkatrészeket. A művezető az első félévi versenyértékelést tanulmányozza, és elégedetten állapítja meg: a kovácsok túlteljesítették a vállalást és balesetmentesen dolgoztak. Ezt is bevezethetik már a brigádnaplóba. Az udvaron az utolsó simításokat végzik a lakatosok a visontai mammutszalag meghajtóművén. A kezelőfülke már a festőket várja. Ügy mondják, határidő előtt elszállítják. Helyére újabb kerül. A kovácsok már ahhoz készítik az alkatrészeket. Három műszakban dolgoznak, napról napra többet írhatnak a naplóba, egyre kevesebb marad az ígéretből. — Verseny ez a javából — állapítja meg találóan valaki, amikor elbúcsúzunk. Bodó János Ha azt mondjuk a salgól strandról, hogy festői, nem mondunk újat a tarjániak- nak. S akik szeretik a kánikulában a 19-20 fokos hús vizet, azok itt idénre találnak. De van egy állandó szolgáltatása is a strandnak, s erre nem árt felhívni az enyhülést váró közönség figyelmét. Hogy jó vagy nem jó, annak érdemei eldöntésében bizonytalan vagyok. Ugyanis, kapunyitástól a zárórái zuhanyozásig, vagy éppen a nyavalyatörésig állandóan bömböl a hangszóró. Jazz. jazz, jazz, — táncdal. táncdal, táncdal... És minden kezdődik elölről. Tízszer is egy lemez naponta! (nem is csodálom, ha átment a köztudatba a szóhasználat: régi lemez ez már, apikám!") A környékbeli lakók nyugtalan éjszakai álmokról panaszkodnak, lidércnyomásról. Almukban egymást követi a zeneszerzők hada, aztán kot- taálványok. partitúrák sorakoznak, vicsorgó ördögök tekerik a kíntornát, végtelen trombiták kergetik az égen a felhőket, vonók fűrészelik a százéves salgói platánokat. Csak hajnalban van maradásuk a környékbelieknek. S a fiatal strandolok? ők eldudorásznak egy-egy dallamot, majd zsuppsz a vízbe, rúgják, fejelik a labdát. Tőlük nem hallottam panaszt. Az idősebb fürdőzők: ők bizony sokalják az egésznapos gépzenét, már az egyoldalúságáért is. Hát kérem, ez is a strand. Zene reggeltől estig, s még csodálkozunk néha, hogy mitől vagyunk idegesek. És ha semmi másban, ebben minden strand hasonlit. Nem lehetne néhol zene nélkül? G. E. Komplex módon Meddig fari a gumiabroncs-hiány a mezőgazdaságban? A nagyoroszi Egyetértés Tsz-ben az állattenyésztés az egyik legjobban jövedelmező üzemág. Különösen kiemelkedő eredményt értek el a szarvasmarha-hizlalásban, és a tejtermelésben. Ezt nagymértékben elősegítette, hogy az abrak és szálastakarmány mellett megfelelő mennyiségű és jó minőségű silótakarmányt tartalékoltak. Az idén is 159 hold területen vetettek silókukoricát. Most a tsz vezetői azon törik a fejüket, hogy a szépen díszlő kukorica hogyan kerül időben betakarításra. A termelő- szövetkezet két silókombájnnal rendelkezik, de egyelőre mindkettő üzemképtelen, mert hiányzik róluk a gumiabroncs. A termelőszövetkezet oly nagymérvű gumihiányban szenved, hogy arról a munkagépről, amelyik éppenséggel nélkülözhető, átrakják a gumikereket arra, amelyikre szükség van. A silókukorica betakarítása akarva nem akarva szükség- szerűvé teszi a silókombájnok pontos üzembe helyezését. Ehhez pedig feltétlen szükség van gumiabroncsokra. Jelenleg a nagyoroszi Egyetértés Tsz-ben 16 különböző méretű gumiabroncs hiányzik. De hasonló a helyzet a rétsági járás többi termelő szövetkezetében is. A gumiabroncs-hiány nem mai keletű, ezért a szeszélyes időjárás miatt, a munkák időben való elvégzése érdekében ideje lenne a szükséges intézkedések megtételére, hogy az erő- és munkagépeknek gumiabroncshiány miatt ne kelljen állniok. E. F. Új nevelők a pásztói járásban A pedagógusok száma az idén nem emelkedik a járásban, de a szeptembertől munkáját elkezdő tizenegy idén végzett nevelő képesítés nélkülieket vált fel. Az egyetlen óvónő Pásztora kerül. Alsótagozatos tanítót fcap a pásztói I. számú, a héhalmi, a mátra- szőllősi és az ecsegi, kettőt pedig a mátrakeresztesi általános iskola. A Felső tagozatban oktató két matematika-, fizika-, testnevelő szakos tanár a két pásztói általános iskolában kezdi meg munkáját. Egy matematika-fizika, műszaki ismeretek szakos tanár Vanyarcra, egy matematika-fizika szakos tanár pedig Jobbágyiba kérte kihelyezését. Aratás Szurdokpüspökiben Apponyi Albert főszakácsa főz a kombájnosoknak A szurdokpüspöki Béke Tsz jobbágyi üzemegységégében jártunk. Körülöttünk, amerre szem ellát, mindenütt érő gabonatáblák. A ringó kalászerdőt keresztbe szelő dülűúton motorkerékpár poroz és két bukósisakon törik meg a nap opálos fénye. A motorosokat üldözzük és végre sikerül is beérni Őket a szaporán dolgozó három kombájn mellett. A két motoros, Tóth József, jobbágyi üzemegység vezető, és Mihalovics János tsz- párttitkár. a gépek serény munkáját szemlélik. IVeftés napúk Elég körülnézni ahhoz, hogy tisztában legyünk a tsz-beliek hátralevő nagy feladataival. — Szokatlanul lassan érik a gabona — magyarázza Tóth József. — Lényegében csak három napja tudunk folyamatos munkát végezni. Ez viszont azzal a veszéllyel jár, hogy egyszerre szakad ránk a sok tennivaló... — Mennyi kalászosa van a tsz-nek? — Csaknem ezerszáz hold az aratnivaló és ebből még csak kétszáz holdról takarítottuk be a termést. Kilencven hold területről aratták le gépeink az árpát és 110 holdról került a kombájnszérűre a nagyhozamú Fertődi 293-as búza. — Milyennek mutakozik a termés? — A búzára még csak becsléseink vannak, ellenben az őszi árpáról már pontos méréseink is. Az őszi árpa a teljes letisztítás után is több mint tizennégy mázsás termésátlagot mutat A vetőmag már a padláson van. és a fölösleget mind elszállítottuk a Gabonafeldolgozó és Felvásárló Vállalat telepére. Egyébként is úgy szervezzük meg a munkát, hogy a kombájngabona a géptől egyenesen a majorba felállított szérűre megy. A kombájn- szérűn pedig azon nyomban megkezdődik az árpa és a búza tisztítása. Rántott hús a javából Időközben a három kombájn, a két SZK—i-es, és az SZK—3-as, megtett egy újabb kört és mellénk érve, Szövetkezeti asszonyok Somogybán Kétnapos tapasztalatcsere látogatásra Somogy megyébe utaznak augusztus 7-én a nádújfalul és a szécsényi termelőszövetkezet női szocialista brigádjának dolgozói. A tavaly Somogyból megyénkben járt asszonyküldöttség látogatását viszonozzák. A 30 szövetkezeti nő- delgozó a kaposfüredi és balatonendrédi szövetkezetei látogatja meg. Kató néni (Petőfi Sándor hajdan Sára néniről irta ezt) nem akar már nőni. De nem guggol a küszöbön. — Hány éves? — kérdezem. — Nyolcvannégy — vágja rá. Járkál az udvaron, olyan fürge mint a csík. Vagy nekitámaszkodik a tornác deszkakorlátjának. Olyankor azt mondja: — Hajaj ! Szú- meg időrágta deszkakorlát. A színe, mint az öregasszony arca, sötétbarna. (Kaptam egy levelet Nemti községből: „Kedves Szerkesztőség, én már több dalszöveget írtam, helyesen nem tudok írni, sajnos, így nem tudom, mit csináljak, hol lehet ezeket elénekelni, mert a dallama is veleszületett többnek. Itt most bemutatok egynéhányat. Tisztelettel: Pintér N. Nemti.” Azért mentem a faluba, hogy felkeressem Pintér N-t. De nem találtam. Pintérek fiai — Nemti, Dózsa György út 6 — nem írnak verseket. Pintér József ipari tanuló és gitárzenekarban játszik, Dá- nyai elektrolakatosnak készül. öccse, Nándor, a kiste- renyei gimnázium diákja, tudomás szerint szintén nem enyeleg a múzsákkal. Hát akkor ki? Törjük a fejünket az udvaron Pintér Józseffel és édesanyjával, aki az izgalA Fáraó Nemtiben más keresésre, miszerint fiai lennének-e a versírók, rémülten csóválja a fejét, s még a főzést is abbahagyja. — ök nem írnak semmiféle verset — tiltakozik többször. — Ki van zárva. Jól néznénk ki. Azt ugyan nem teszi hozzá, hogy: „istenem, micsoda szégyen!”, de tudom, magában ezt gondolja. Fellélegzik. amikor az ipari tanuló fiú is tiltakozik a „gyanúsítás” ellen, örömében a szomszédba is átkiabál Kató néninek, nem tud-e valaki versíró embert a faluban, aki nem átallja az újságírókat is kihívni. Így találkoztam Kató nénivel.) — Miféle versekről vagy micsodákról van szó? — kíváncsiskodik az öregasszony. — Amit költők írnak — mondom. — Aha — bólint. Ránc mellett ránc, ez az arc. A szeme viszont két fekete csillag. Mint a fiataloké, úgy csillog a délelőttben. — Mondjon már belőlük valamit, édes fiam, azokból a micsodákból — kéri. Tudjam legalább, mi fán teremnek. (Olvasom neki a szöveget: „Nagyanyám rojtos kendője — láda mélyére van téve — láda mélyén a moly rágja — sajnálom, de mind hiába — Elavult a népviselet — diva- tol már ifjú öreg — sajnálom de mind hiába — a fá- raós turbán járja — Nem is tudja szegény anyó — utól- érte őt Fáraó — sajnálom de mind hiába — a rojt szakad a ládában — A vén kendőt sokan nézik — színpadra is kéregetik — sajnálom de mind hiába — odaadom a színháznak — A színpadon mikor látom — benne nagyanyámat látom — hogy vezeti unokáját — ki folytatja élte útját. A másik „vers” így szól: Bakancsunk sincs — ruhánk is leszakadt — Ott lakom a Himalája alatt — Öcska ruhát küld az USA nékem — Tán Kolumbusz nem fedezte jól fel — Valahol él egy amerikai — Bajúsza mindig tej poros neki — Tejporral él szegény milliomos — Hogy a haja ne legyen túl zsíros.) — Szépek, édes fiam — bólogat Kató néni. — Igaz, nem értem a külföldi szavakat, amelyeket olvasott, bár egyikről-másikról hallottam már a televízióban. A Himalája, ugye egy hegység? Mondom, tudom én ezt. A Kolumbuszról is hallottam, aki felfedezte Amerikát. De ugye, nekem nehéz kimondani az idegen szavakat. A Fáraó meg a Bibliában van, nem tudtam, hogy Nemtiben is járt öregasszonyok után. Mondja, édes fiam, igaz lehet ez? — Én még nem találkoztam vele — viccelődöm Kató nénivel. — Tetszik tudni, amit a versben írnak, nem szabad szószerint érteni. — Értem, édes fiam, szóval hazugság. — Nem hazugság, Kató néni. .. — Hagyja csak, édes fiam. a magyarázkodást, ha egyszer úgysem igaz az a mese a Fáraóval. Azt ajánlóin, nem érdemes az olyan embert keresni, édes fiam, aki ilyen hazugságokat ír maguknak a városba. Nem igaz ember az olyan, én mondom magának. Ügy esett, nem is találkoztam a versek írójával, hogy megmondjam neki, hol lehet elénekelni őket. Senki se tudta a faluban, ki írhatta őket. A borítékon pedig nem találtam a pontos címet. Tóth Elemér a kombájnosok néhány percre megállítják a hatalmas gépeket. Kettő a Pásztói Gépjavító Állomás, egy pedig a tsz tulajdona, de az egyik gépállomási gépet is szövetkezeti alkalmazott vezeti, irányítja. Kis Antal, Apcon lakó traktoros személyében. — Segédvezetőm is van — mondja Kis. — De most ő. Varga István a Zetorral szállítja a magot a szérűre. Minden emberre szükség van ezekben a napokban. Időközben Fenyő László szövetkezeti, és Tóth Gábor állomási traktoros is leszáll gépe nyergéből. — Itt még csak harmadik napja tudunk folyamatos munkát végezni — mondja Tóth. — Talán most már kedvez az idő. — Van-e valami gondjuk, problémájuk? — teszem fel a kérdést. A három komíbájnos mosolyog és szinte egyszerre mondják. — Mi lehetne? — Kapnak-e meleg ételt, hűsítő italt? Mosolyognak ismét és Kis Antal adja meg a derű okát. — Jól élünk nagyon. Gróf Apponyi Albert egykori főszakácsa főz nekünk. Olyan birkagulyást kevesen csinálnak, mint ő. — Tegnap is rántott hús volt a javából — teszi hozzá Fenyő László. — Hüsit is kapunk. Viszont a főúttól eléggé messzire dolgozunk és csak távolról látjuk, amikor elrobog a betonúton a pásztói földművesszövetkezet mozgó-büféje. t. Éjjel-nappal A szövetkezet párttitkára egyúttal körzeti instruktor is. örül, hogy a jobágyi határban ilyen lelkesen halad a nyári betakarítás, hogy ilyen vidám, megelégedett a hangulat. — Az aratást alapos készülődés előzte meg — tájékoztat. — Idejében intézkedési tervet készítettünk, amelyet a párt csúcsvezetősége gondosan megtárgyalt a szövetkezet vezetőivel. Természetesen a terv elkészítésénél messzemenően figyelembe vettük a tsz-tagok javaslatait is. — Ismertették-e a végleges tervet? — Nemcsak ismertettük, hanem le Is bontottuk személyekre. Ezekben a napokban minden tsz-tag és tszalkalmazott jól ismeri konkrét feladatát. — S mi a szerepe a párttagoknak, a kommunistáknak ebben a jól öszehangolt gépezetben? — A szövetkezet kommunistái a nyári betakarítás idejére külön pártfeladatokat, is vállaltak. A gépcsoportnál dolgozó párttagok már eddig is bizonyították, hogy a párt- megbizatást komolyan veszik. Ha éjjel, ha ünnepnap kell dolgozniuk, mindig készségesen felveszik a munkát. .. A hatalmas búzatábla szélén magányos leány üldögél: Csirke Mária, a kombájn-ellenőr. Igaz, nincsen teljesen egyedül, mert a táskarádió most is hangos tánczenével szórakoztatja. Viszont tekintete le nem megy a kombájnokról. — Reggel héttől este hétig- nyolcig, sőt kilencig is dolgozom, mint a kombájnosok — mondja. — Az a feladatom, hogy minden ürítést feljegyezzek a szállítójegyre. Eddig a kombájnok még csak százötvenszer ürítették tartályaikat. .. S valóban, a szurdokpüspöki Béke Tsz-ben egyelőre nem az a sok. amennyit elvégeztek, hanem az, ami még hátra van. Lakos György
