Nógrád, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-17 / 142. szám

19S6 jfirm’s 17 péntek NŐGRAC 3 Európa békéje és a világbéke elválaszthatatlanok Kádár János beszéde (Folytatás az 1. oldalról) Tisztelt nagygyűlés! Kedves élvtársak! Baráta­ink! Küldöttségünk műidéin tag­ja nevében őszintén köszönöm az elvtársi fogadtatást. En­gedjék meg, hogy a magyar párt- és kormányküldöttség nevében én is meleg szeretet­tel köszöntsem Walter Ul­bricht és Willi Stoph elvtár­sat, a Központi Bizottság^ és a kormány tagjait, a gyűlés minden résztvevőjét, s az önök személyében Berlin lakossá­gát, a Német Demokratikus Köztársaság egész népét. Ulbricht elvtárs beszédében jelezte és én csak megismé­telhetem; küldöttségünk az igaz barátság és elvtársiasság légköriben eredményesen dol­gozott. Rendkívül hasznos és egy­ben kellemes volt számunk­ra, hogy ittlétünk alatt szá­mos, közvetlen, személyes ta­pasztalatot szerezhettünk szo­cialista építő munkájukról, így bepillantást nyertünk a Né­met Demokratikus Köztársa­ság mindennapi dolgos éleié­be. Láttuk Berlint, az önök fő­városát, azt az imponáló ered­ményeket felmutató lendületes építkezést, amely a várost a szocialista Németország méltó fővárosává avatja. Megláto­gattuk Magdeburg és Rostock várost, Jártunk üzemben, ter­melőszövetkezetben, haditen­gerészeknél. Meghatott ben­nünket az a mély barátság, amellyel bennünket, a szocia­lizmust építő magyar nép képviselőit a német dolgozók, munkások, parasztok, értelmi­ségiek, katonák fogadtak. Jól eső érzéssel tapasztal­tuk, hogy ismerik és becsü­lik a Magyar Népköztársaság dolgozó népének erőfeszítése­it és eredményeit. Magunk­kal visszük és továbbítani fogjuk a magyar kommunis­táknak, egész népünknek a Német Demokratikus Köztár­saság dolgozóinak testvéri üd­vözleteit. Utunk tapasztalatai feltár­ták előttünk, hogy milyen hatalmas munkát végzett dolgos népünk a Német Szo­cialista Egységpárt vezetésé­vel, nemzeti frontba tö­mörülve. Különösen a kö­zelmúlt években születtek nagy sikerek. Bennünket is erősít az a hatalmas jelen­tőségű eredmény, hogy a Német Demokratikus Köztár­saság már elérte és túlhalad­ta az egész Németország 1936-os ipari termelésének szintjét, s ezzel Európa or­szágai között a hatodik he­lyen áll, a világon pedig az első tíz legerősebb ipari ál­lam közé került. A Német Demokratikus Köztársaság népe harcának, munkájának eredménye tör­ténelmi jelentőségű, mert né­met földön létrehozta azt az államot, amelyben már nem úr a tőke, ahol nincs hatal­ma többé sem a német, sem a külföldi monopóliumoknak. Itt a nép szuverén és függet­len, szocialista és békesze­rető államot teremtett, s hí­ven szolgálja az egész né­met nép tiszteletre méltó nemzeti törekvéseit. Az egész német nép számára őrzi és fejleszti tovább a német tu­domány és művészet, iroda­lom és zene, a német haladó gondolkodás nagy és az egész emberiség számára becses hagyatékát, óvja és védelme­zi a német nép és nemzet becsületét. Ezt értékeli és tudja a vi­lág minden haladó embere, s mondjanak bármit a bur- zsoá osztály propagandistái, itt őrzik és építik az egész német nép jobb jövendőjét. Tegyenek bármit az imperia­listák, a Német Demokrati­kus Köztársaság él és szaka­datlanul erősödik. Máris 34 állammal van hivatalos kap­csolata, tagja számos nem­zetközi szervezetnek, súlya és szerepe a nemzetközi élet­ben feltartóztathatatlanul nö­vekszik. Kedves Elvtársak! Röviden szólni kívánok a mi hazánkról, a Magyar Nép- köztársaságról. A magyar nép évszázadok küzdelme után 1945-ben a Szovjetuniónak a hitleri fasizmus felett aratott győzelme révén lépett a tel­jes nemzeti függetlenség és társadalmi haladás útjára. Népünknek a háborúban el­pusztított ország romjain kellett új életet teremtenie. Aki ma országunkba elláto­gat. látja, hogy Magyarorszá­gon ma szilárd néphatalom, épülő szocialista társadalom, modern ipar, fejlődő mező- gazdaság, szabad emberi élet van, s a múltat valóban vég­képp eltemettük. Fejlődésünk határozott és céltudatos A Magyar Népköztársaság­ban ma a társadalom fejlő­dését határozottan és céltu­datosan irányítja a dolgozó milliókkal összeforrott és együtt haladó Magyar Szo­cialista Munkáspárt, erősödik a tömegek politikai öntuda­ta, szocialista gondolkodása. Ez kifejeződik a munkások, alkalmazottak, értelmiségiek tömegeit és mind több pa­raszti dolgozót is tömörítő szocialista brígádmozgalorn több százezres seregének nagyszerű tevékenységében is. A szocialista iparban dol­gozó munkást, a szocialista mezőgazdaságban dolgozó pa­raszt embert, a dolgozó értel­miségit ma alapvető érdek- azonosság fűzi össze. Ezen az érdekazonosságon épül és erő­södik a magyar társadalom szocialista népi és nemzeti egysége. Növekszik a szocialista népek családja Népünkben mély barátság és szolidaritás él a szocialis­ta országok népei, a felsza­badító Szovjetunió iránt. A magyar népnek, amely mint ismeretes, nem szláv, nem germán és nem latin erede­tű, sokszor magyarázták, hogy egyedül van, árva nép, s a múltban, úgylehet, ez nem­egyszer igaz is volt. Ma más a helyzet. Ma nincs egyedül a magyar nép, mert az interna­cionalista és a szocialista or­szágok népeinek nagy, erős Cs legyőzhetetlen családjához tartozik. Korunkban a kom­munizmus eszméje révén va­lósul meg az emberiség leg­jobbjainak ősi vágya, a né­pek testvérisége. Az imperia­listák hiába áskálódnak, áb­rándoznak, a szocialista né­pek családja az idő haladtá­val nem kisebb, hanem mind nagyobb lesz, s egykor majd minden népet egyesíteni fog. Tisztelt Elvtársak! Internacionalista barátság fűzi egybe népünket a Német Demokratikus Köztársaság dolgozó népével is. Ápoljuk és tovább fejlesztjük ennek a barátságnak jó, nemes, a munkásmozgalomban, a ha­ladó tudósok és művészek kapcsolataiban gyökerező ha­gyományait. A jó kapcsolatok nemcsak pártjainkra és kormányaink­ra, hanem népeinkre, az egy­szerű emberek viszonyára is jellemzők. E harmonikus vi­szony alapja az, hogy egy úton járunk, egy célért küz­dünk és azonos módon látjuk harcunk legfőbb kérdéseit. Dolgozóink tudatában vannak annak, hogy az imperialista agresszió ellen, a haladásért, a békéért vívott harcunkban velünk együtt van, együtt küzd a szocialista Német De­mokratikus Köztársaság is. Egyetértünk német elvtár­sainkkal a nemzetközi hely­zet megítélésében, a nem­zetközi munkásmozgalom egy­ségéért vívott harc feladatai­ban, egy fronton vagyunk az Európa biztonságáért, a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mel­lett éléséért vívott küzdelem­ben. Pártjaink rendszeresen érintkeznek, tanácskoznak, ki­cserélik nézeteiket és egyez­tetik tevékenységüket azokon a területeken, ahol ennek szüksége mutatkozik. Párt­munkás küldöttségeink rend­szeresen tanulmányozzák egy­más munkáját és gyümölcsö­zően hasznosítják a tapaszta­latokat. Gyümölcsöző kapcsolataink A Német Demokratikus Köztársaság Walter Ulbricht elvtárs által vezetett párt­ós kormányküldöttségének 1964 májusi magyarországi lá­togatása óta jelentős mérték­ben tovább fejlődtek mind pártjaink, mind kormányaink, mind különböző intézménye­ink. mind pedig népeink kap­csolatai. Különösen szembe­tűnően gyümölcsöző a két or­szág műszaki-tudományos együttműködése. Hasonlóan szólhatunk népgazdasági ter­veink egyeztetéséről és ke­reskedelmi megállapodásaink­ról is. A Német Demokrati­kus Köztársaság a harmadik helyet foglalja el a magyar népgazdaság külkereskedelmi forgalmában, és a következő öt esztendőben a külkereske­delemben előirányzott növe­kedés még tovább növeli fon­tosságát. Eredményesnek és hasznos­nak mondhatjuk tudományos és közoktatási intézményeink, tudásaink és pedagógusaink közvetlen együttműködését is. Szoros az együttműködés a két ország tudományos aka­démiái, számos kulturális intézmény, egyetem és főis­kola, valamint a két rádió és televízió között. Megállapít­hatjuk, hogy mostani tárgya­lásaink mindezeket a kapcso­latokat mélyítik, bennsősége- sebbé és még gyümölcsözőb­bé teszik. Tisztelt elvtársak! Kedves barátaink! A Magyar Szocialista Mun­káspárt — német elvtársainK- kal együtt — azt vallja, hogy a szocialista országok egysé­gét összefogását, együttműkö­dését szüntelenül erősítenünk kell a Varsói Szerződés szer­vezetének. a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának keretében, és együttműködé­sünk hatékonyságának növelé­sére kell törekednünk mindaz egyes szocialista országok fej­lődésének és biztonságának javára, mind a szocialista vi­lágrendszer egészének fejlődé­se és békéje érdekében. Az internacionalizmus ereje Ez annál is inkább szüksé­ges, mert — és ez megálla­pítható anélkül, hogy az ön­dicséret hibájába esnénk — mind többen ismerik fel, hogy a szocialista világrendszer or­szágainak, pártjainak és né­peinek internacionalizmusa, összefogása, egysége, a Szov­jetunió ereje nemcsak a szo­cialista országok számára ad biztonságot, erőt, hanem nél­külözhetetlen támasz az úgy­nevezett harmadik világ im­perialisták ellen harcoló né­pei számára is. Azt is tudják, érzik az em­berek az egész világon, hogy az imperialistákat éppen ez, a Szovjetunió, szocialista or­szágok ereje és helytállása tartja vissza hatásosan attól, 4iogy új világháborút rob­bantsanak ki. A proletár nem­zetköziség és a magyar nem­zeti törekvések egységének tudatában, ennek megfelelően erősítjük barátságunkat a Szovjetunióval, a szocialista országokkal ezután is. Tisztelt elvtársak, baráta­ink! Pártjaink, országaink, né­peink együtt és méltóképpen veszik ki részüket abból a nagy történelmi küzdelemből, amelyet a szocialista orszá­gok, a világ minden haladó és békeszerető ereje vív a né­pek szabadságáért, békéjéért, a békés egymás mellett élés elvének érvényesítéséért. Az elmúlt másfél-két esz­tendőben újból feszültebbé vált a nemzetközi helyzet. El­sősorban az amerikai Imperi­alisták a dél-vietnami nép el­len vívott gyarmati háború­jukkal, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság elleni im­perialista agressziójukkal és más fegyveres akcióikkal meg­szakították az enyhülés rövid időszakát. A nemzetközi im­perializmus a világ többpont­ján fegyverrel száll szembe a nemzeti függetlenségükért és éa társadalmi felszabadulásu­kért küzdő népekkel. Ebben a helyzetben mindent meg kell tennünk és meg is teszünk, hogy segítsünk a vietnami népnek megvédelmezni füg­getlenségét, szabadságát es nemzeti önrendelkezési jogát, s mindent el kell követnünk, hogy az amerikai imperialist ták ne szélesíthessék ki a vietnami háborút egész világ­részekre kiterjedő fegyveres küzdelemmé. Az amerikai imperializmus­nak mind több politikai és katonai nehézséget jelent az agresszív vietnami háború. Mutatja ezt a háború belső ellenzékének növekedése az Egyesült Államokban, tragiku­san példázzák az önkéntes tűzhalált választó emberek Dél-Vietnamban, és jelzi az, hogy még a szövetségesek sem nyújtanak az amerikaiak óha­jának megfelelő támogatást. Az amerikai kormányférfiak békefrázisai semmi egyebek, mint annak bizonyságai, hogy ők maguk is érezni kezdik, mennyire elszigeteli őket a vietnami agresszió. Európa biztonsága: a világ békéje Az amerikai imperializmus elérhet napi sikereket, de nem győzhet ebben a háborúban, mivel a történelem kerekét nem tudja megállítani. A nemzeti függetlenségi harcok győzelme törvényszerű. így van ez Vietnamban is. A vietnami nép, és az egész em­beriség érdekei azonban azt kívánják, hogy az amerikai agresszió mielőbb véget érjen. Ezért támogatjuk a vietnami népnek és vezetőinek politikai követeléseit; a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kor­mányának négy, és a Dél-viet­nami Nemzeti Felszabadítási Front vezetőségének öt pont­ját. Ma a vietnami háború a vi­lágpolitika legégetőbb kér­dése. Figyelnünk kell azonban arra is, hogy az amerikai im­perializmus megint fenyegeti Kubát. Mindenkinek tudnia kell, hogy a szocialista világ minden erejével támogatja Kuba jogos önvédelmét. Kedves elvtársak!. Nagyon időszerű, hogy Európa népei szűkebb hazájukkal, világré­szükkel, az európai biztonság­gal is foglalkozzanak. Annál is inkább, mert a két világ­háború példája is mutatja, hogy Európa biztonsága, és a világ békéje elválaszthatatlan egymástól. Több mint két év­tized múlott el a második vi­lágháború óta, de az európai viszonyok még mindig feszült­séggel terhesek. Ennek fő oka, hogy az amerikai imperializ­mus járszaiagjához kötött Né­met Szövetségi Köztársaság, a nyugatnémet tőkés monopóliu­mok politikájukkal fenyegetik Európa rendjét, békéjét és biztonságát. A német egység megterem­tése a német nép ügye. de nem közömbös Európa és a világ számára sem. Semmi esetre sem valósulhat meg úgy, hogy az az európai biz­tonságot és a világbékét fe­nyegesse. Ha a Német Szövetségi Köz­társaság kormánya valóban bizonyságát akarja adni békés szándékainak, ne adjon mene­déket, és hivatalos támogatást a szocialista országokból, kö­zöttük Magyarországról elme­nekült fasiszták szervezetei­nek. Mondjon le arról, hogy az Atlanti Szövetség fegyver­kezési hajszájának főinspiráto­ra legyen, és atomfegyverhez jusson. A Német Demokrati­kus Köztársaság legutóbb nyil­vánosságra hozott javaslatai­nak elfogadása meggyőző bi­zonysága lehetne az NSZK békés szándékainak. Csak elősegítené az európai és a világbékét, a megalapo­zott biztonságot a Német De­mokratikus Köztársaság javas­latának megvalósítása: a fegy­verkezés korlátozása, az atom­fegyverekre támasztott igé­nyekről való lemondás, a fennálló határok sérthetetlen­ségének tiszteletben tartása, és a kapcsolatok rendezése vala­mennyi európai állam között, beleértve a jelenleg létező két német állam egymás közötti, és a többi európai országhoz fűződő kapcsolatait is. Segítené az európai kérdé­sek megoldását az is, ha — mint ezt a Német Demokra­tikus Köztársaság javasolta — mindkét Németországot fel­vennék az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Az a véleményünk, hogy ma az egyetlen reál politikai állás­pont a két német állam léte­zésének tudomásul vétele, min­denekelőtt a Német Szövetségi Köztársaság kormánya és tá- támogatói részéről. Ennek ré­szeként tudomásul kell venni azt is, hogy Berlin a Német Demokratikus Köztársaság te­rületén fekszik, annak fővá­rosa, és nyugati részére a Né­met Szövetségi Köztársaság semmilyen formában nem tá­maszthat igényt. Nyugat-Ber- lint hidegháborús gócból bé­keterületté kell és lehet vál­toztatni. Az európai béke és bizton­ság kérdésében közvetlenül ér­dekelt országok, így a Ma­gyar Népköztársaság is, a Szovjetunió, és más szövetsé­gesei oldalán és velük együtt mindent megtesz, ami szüksé­ges az agresszív törekvésekkel szemben népeink biztonsága, békés építő munkája érdeké­ben, ugyanakkor — amint ez tudott — kész viszonyát javí­tani. fejleszteni a nem szo­cialista országokkal, a NATO tagországaival is. A feszültebb nemzetközi helyzet és a nemzetközi munkásmozgalomban jelen­leg fennálló nehézségek sem változtatnak azon. hogy az erőviszonyok a béke, a nem­zeti függetlenség és a társa­dalmi haladás ügyének ked­veznek. A békét meg lehet védeni és nincs olyan erő, amely képes lenne tartósan eltorlaszolni a népek szabad­ság-törekvéseinek, a társadal­mi haladásnak az útját. Céljaink mielőbbi elérése, a bonyolult nemzetközi hely­zet parancsolóan követeli a szocialista Világrendszer or­szágainak, a forradalmi mun­kásmozgalomnak, a világ kom­munista pártjainak egységét. Mindenekelőtt akcióegységre van szükség a harcoló Viet­nam támogatásában és min­den agresszió elhárításában. A moszkvai nyilatkozatok szellemében A kommunista pártok egy­ségének eszmei alapja a marxista—leninista ideológia, a kapitalizmus, az imperia­lizmus ellen, a békéért, a né­pek szabadságáért és a társa­dalmi haladásért vívott Kö­zös harc, a célok azonossága. Erre épülhet a kommunista és munkáspártok egyetértése a mindnyájunk számára kö­zös kérdésekben és az akció­egység abban, amiben az szükséges. Minden kommu­nista pártnak magának kell kidolgoznia saját politikáját^ úgy, ahogyan ezt országának történelmi, társadalmi és gaz­dasági feltételei előírják. Az önállóan kidolgozott politika azonban szintén a közös el­veken alapul, ezért egyide­jűleg hatékonyan kell szol­gálnia saját munkásosztályá­nak, dolgozó népének, nemze­tének valódi érdekeit és a szocialista világrendszer, a nemzetközi mun kásosztá1 y közös, általános érdekeit. Ez tehetséges és szükséges is és éppen ebben van a marxista —leninista elmélet, a vilá­got átformáló kommunizmus mérhetetlen ereje, legyőzhe­tetlensége. Sürgetőnek tartjuk azt, hogy ma minden nézeteltérést alá­rendeljünk az imperializmus elleni közös harc érdekeinek. Mindenekelőtt szükség van ebben a kérdésben a szocia­lista országok és a kommu­nista pártok akcióegységére. Azon a véleményen va­gyunk, hogv meg kell terem­teni a feltételeket a kommu­nista és munkáspártok világ- értekezletének összehívásá­hoz. A jelenlegi helyzetben nagy szerepe van a kommu­nista világmozgalom egysé­gének erősítését szolgáló két- és többoldalú találkozóknak. Biztosítjuk testvérpártjainkat, hogy az 1957. és 1960. évi moszkvai nyilatkozatok irányvonalát híven követő Nemei Szocialista Egységpárt és a MSZMP képviselőinek mostani berlini tanácskozá­sai is a kommunista világ­mozgalom egységének szolgá­latára törekszenek. Az MSZMP üdvözli a nyu­gat-európai testvérpártok nemrég Becsben megtartott tanácskozását. A nyugat-európai kommu­nista pártok tanácskozásához hasonlóan ésszerűnek lát­szik, hogy a testvérpártok két- vagy többoldalú tanács­kozásokon foglalkozzanak a népek létérdekeivel kapcsola­tos azon kérdésekkel, ame­lyek nem tűrnek halasztást és megkívánják a haladás erőinek együttes fellépését. A kommunista világmozga­lom soraiban jelenleg fenn­álló nézeteltérések kellő fi­gyelmet érdemelnek, leküzdé­sük általános erőfeszítést kí­ván valamennyi testvérpárt­tól. A kommunizmus ellensé­gei azonban korán örvendez­nek. A marxizmus—leniniz- mus mindig legyőzte a meg­alkuvás szellemét, megküz­dőit mind a jobboldali op­portunizmussal, mind az ál­baloldali téveszmékkel. Most sem lesz másként. A marxiz­mus—leninizmus kipróbált eszméi felülkerekednek, az egység ügye diadalmaskodik, a kommunista világmozga­lom megy előre feltartóztat­hatatlanul történelmi útján. Kádár elvtárs végezetül mégegyszer köszönetét mon­dott a testvéri fogadtatásért, a gzíves vendéglátásért, a mindenre kiterjedő figyele­mért és gondoskodásért. Meg­ígérhetem, hogy híven be­számolunk otthon a látottak­ról ét átadjuk népünknek a német dolgozók testvéri üd­vözleteit. Meggyőződésünk­ben megerősödve térünk visz- sza hazánkba —, mondotta. Majd sok sikert kívánt a pártnak, a népnek nagvszerű munkájához. A Német Szocia­lista Egysépnárt Központi Bi­zottsága, Walter Ulbricht elvtárs. a Német Demokrati­kus Köztársaság, a Magyar Népköztársaság és népeinek barátsága a szocializmus és a béke éltetésével fejezte be beszédét. A lelkes hangulatú ma­gyar-német barátsági nagy­gyűlés az Intemacionálé el- éneklésével ért véget. Csütörtökön este a Minisztériumok Házában Kárpáti Jó­zsef, hazánk NDK-bcli nagykövete fogadást adott az NDK- ban tartózkodó magyar párt- és kormányküldöttség tisztelő­ére. Ezen megjelent Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bi­zottságának első titkára, az NDK államtanácsának elnöke és felesége, Willi Stoph, az NDK miniszterelnöke, valamint az NDK fővárosa politikai és társadalmi életének számos vezető személyisége. A himnuszok elhangzása után Kállai Gyula, a Magyar Népköztársaság és Willi Stoph, az NDK miniszterelnöke tartott pohárköszöntőt. <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom