Nógrád, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-01 / 128. szám
1 H ^ '■j R 4 D m6. június 1. Úttörők a pódiumon Jubileumi Kulturális Géppel, újítással, új módszerrel... Seregszemle 1966 Az 1965/66-os tanév oktató- nevelő munkájának különös jelentőséget kölcsönzött, hogy az idén ünnepeljük az úttörő- .sze evezet születésének 20. évfordulóját. A tanév kulturális programja, — és ezen belül a szénáié — azt a óéit tűzte ki, hogy a művészet sajátos eszközeivel járuljon hozzá az „Úttörők a hazáért” mozgalom jelszavainak teljesítéséhez, a gyermekek még nagyobb tömegeinek a kulturális tevékenységbe való bevonásához, a mozgalom jubileumának méltó megünnepléséhez, a mad valóságot ábrázoló, a gyermekek életkorának megfelelő művek népszerűsítéséhez, a szocialista társadalom építését szolgáló és tükröző művészet eredményeinek ismertetéséhez. Hét ágazatban, nyolc iskola mintegy ötszáz tanulója vett részt a nemes versengésben. A városi bemutatók sorát március elején a versimondók nyitották meg. A huszonkét résztvevő felkészültsége azt bizonyította, hogy a nevelők nagy többsége a tananyagon kívüli versekkel is megismerteti a líra iránt érdeklődő gyéretekét. A kezdeti érdeklődés később szenvedéllyé, szakmai segítséggel kulturált, bensőséges versmondássá válhat, és — amint a bemutató igazolta — válik már tizenegy- néhányéves korban. A legtöbben már nem szavaltak, hanem verset mondtak. Egyesek, — a legjobbak — már önálló ízlést, költőkhöz kapcsolódó érzelmi rokonságot mutattak. Repertoárjukban Arany és Petőfi mellett Garai Gábor, Ladányi Mihály, Simon István, Váci Mihály versei is helyet kaptak. Sőt, a győztes Csaba Judit a Csizmadia úti iskola tanulója — Aragon és József Attila verseket tolmácsolt életkorát meghazudtoló átéléssel. A IX. és in. helyre Dudás Gizella, illetve Németh Éva — mindketten a Sztahanov úti iskolából — terült. Az ő előadásmódjukban már alig volt tapasztalható a kezdők gyakori hibája a patétikus hangvétel, a teátrális póz. De a többiek is dicséretet érdemelnek. A Költészet Napjának eszméjéhez méltó, ünnepi alkalom volt a legfiatalabb versmondók bemutatója. Az igényes, szép prózamondás közismerten nehéz feladat elé állítja még a pódiumhoz szokott, tapasztalt előadóművészeket is. Nem is lehet tehát csodálkozni, ha úttörőkorban lévők esetében nem beszélhetünk kiemelkedő színvonalról. Talán egyedül az aranyérmes Kibédy Tibor kivétel ez alól. Móricz Fillentő- jét kedvesen, igazan tudta előadni. Az ének-, zenei versenyre a Május L úti zenei tagozatú iskola fölénye volt a jellemző. Természetes ez, és bizonyítja, a speciális tagozat létrehozásának jogosságát. Kutely Júlia énekhangja, Sándor László hegedűtechnikája külön figyelmet érdemel. Aranyérmet szerzett még a Rákóczi-úti iskola ének tercettje — Bodor Anna, Cservárj Márta, Sarkadi Edit — és Füzes Péter a Sztahanov úti iskola tanulója is. Füzes ezúttal kürtön játszott Több hangszeren képes jó eredményt elérni, de talán már eljött az ideje, hogy egy hangszerre specializálja magát. Szép, reprezentatív rendezvény volt az Ifjúsági Dalosnap a József Attila Művelődési Házban, ahol az iskolai énekkarok és kamarakórusok vetélkedtek. Kellemes meglepetés volt a Rákóczi úti iskola énekkarának és kamarakórusának kiemelkedő szereplése. Az utóbbi kórus a debreceni országos fesztiválon elért ezüstoklevél után „itthon” is bizonyított. A legnehezebb dolga a zsűrinek a tánccsoportok és a színjátszók vetélkedőjén volt. Szinte valamennyi csoport alapos felkészülésről tett tanúságot. A Május I. úti iskola tánccsoportja csak minimális különbséggel került az első helyre. A színjátszóknál pedig mind a Bartók Béla úti, mind pedig a zagyvapálfalvi iskola csoportját aranyéremmel jutalmazták. Életkornak megfelelő, politikailag aktuális jelenetet választott mindkét csoport Igényes színpad- technika, hangulatteremtő előadásmód, gondos rendezői munka volt a legfőbb jellemzőjük. Csak bronz fokozatú minősítést kapott, de újszerűségével kitűnt a Csizmadia úti iskola Napsugár bábegyüttese, amely a televízióból ismert pécsi Bóbita Együttes nyomdokain indult el. A kulturális szemle hivatalos része, a tulajdonképpeni verseny befejeződött Bebizonyította, hogy a művészeti nevelés általában szervesen kapcsolódik a közvetlen iskolai munkához. A sikeres sorozatból egy terven kívüli rendezvény még hátra van: ajándék az aranyérmesek számára. Gálaest keretében a József Attila Művelődési Ház színpadán mutathatják be tudásukat a város nagyközönsége számára. Biztos, hogy nem fognak csalódást okozni. Csongrády Béla Megyeszerte nagy lendülettel folyik a pillangósok betakarítása. A három községre — Homokterenyére, Nádújfalura és Mátranovákra — terjedő Zagyvavölgye Tsz-ben is kaszálják, hordják, kazlazzák a tápdús lucerna- és hereszénát. Különösen nagy gondot okoz minden évben a széna gyors és szakszerű betakarítása a mátramováki üzemegységben, ahol tevés a munkás a tsz-ben, mert a férfiak többsége a környező bányákban és a közeli üzemekben, gyárakban dolgozik. A szövetkezet vezetői ezért is szorgalmazták az üzemegység fokozott gépesítését. Az idén a mátranováki üzemegységben már kaszálógép vágta a lucerna sűrű rendjét, gép végzi a rakodást és a fonnyadt szénát traktorvon tatású pótkocsik hordják a hideglevegős szénaszárítóra. A lucerna első kaszálása gazdag termést hozott, holdanként 16—18 mázsa szénát takarítanak be, a here már gyengébb: tizennégy mázsát adott holdanként. Csak a hideglevegős szénaszárítóra mintegy kétezer mázsa jó minőségű szénát kívánnak ráhordani. A tsz-tagok különösen jó és okos gépnek tartják azt a magyar gyártmányú rendfelszedő és rakodó gépet, amelyet a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár gyártott, és mint mondják csak azt sajnálják, hogy nincs több belőle a tsz- ben. A rendfelszedő jóformán percek alatt megrak egy pótkocsit, s óvja, nem töri a szénát. Kun Ferenc, a mátranováki üzemegység vezetője szerint, az ő területükön is több ilyen gépet tudnának alkalmazni a jelenlegi idényben. Medve Pál főagronómus pedig némi büszkeséggel mutatja, milyen ötletes és célszerű módon oldották meg saját újításukkal és házilag a szénaszárítóra rakott kazal védelmét. A kevésbé célszerű ponyvák helyett favázas tetőt emeltek, hogy óvják az értékes szálastakarmányt az esőtől, az időjárás viszontagságaitól. Amíg két hatszor-nyolc méteres ponyva egyenként 6800 forintba terül, ők saját faanyagukból és hullámpala felhasználásával mintegy tízezer forintos költséggel megoldották a széna fedését, s ez az új „fedél” tartósabb is a ponyvánál. A hossza húsz méter, tehát a tetőzet a lehető legnagyobb védelmet nyújtja. A közeljövőben a nádújfa- lui üzemegységben is építenek ventillátoros rendszerű, gépi szénaszárítót, s a vezetőség már előre elhatározta, hogy ott is alkalmazni fogják ezt a jól bevált újítást, amely a tavalyi nagyon csapadékos őszön Is megóvta az értékes takarmányt L. Gy. A fedett szénaszárítóban serényen folyik a kazlazás, a kazlazásban résztvevő tsz-tagok nagy szakértelemmel, egyforma rétegekben terítik szét a jó minőségű lucerna-szénát. (Koppány György felvétele) Gyermekgyógyászo k tanácskozása Salgótarjánban Fiatalok a fiatalokról Helytálltak az ősagárdi tűzoltók Megyei parancsnoki vizsgálat egy újságcikk nyomán Lapunk ez évi május 7-i számában egyik olvasónk levele jelent meg. E szerint az Ösagárdon április 29-én támadt tűz lokalizálása nem sikerült mivel a helybeli önkéntes tűzoltók nem érkeztek meg idejében a helyszínre. Ezzel kapcsolatban vetődött fel a gondolat hogy az önkéntes tűzoltó testületet nem eljáró dolgozókból volna kívánatos újjászervezni. A kis írás megjelenése után a BM Nógrád megyei Tűzrendészeid Parancsnokság vezetője személyesen tartott vizsgálatot Ösagárdon. A vizsgálat tanulságaként megállapította, hogy a levélíró állásfoglalása téves. A községben a harang félreverése nem azt jelentette, hogy nincsenek otthon a tűzoltók, hanem arra hívott, hogy rajtuk kívül a falu többi lakosa is segítsen az oltásban. (Ez a gyakorlat egyébként országszerte rég bevált hagyomány.) A tűz oltásában a helyi testület tagjai közül nyolcán vettek részt. Természetesen nem vesztegették az időt azzal, hogy a tűzoltás előtt egyenruhába öltözzenek. A parancsnoki vizsgálat megállapította továbbá, hogy a szénakazal nem égett le teljesen; annak körülbelül húsz százalékát sikerült megmenteni, — bár igaz, hogy az szervestrágyázásra alkalmas csak, nem takarmányozásra. A megyei parancsnok megállapította, hogy az ősagárdi önkéntes tűzoltók helytálltak, s hogy — különös tekintettel a tsz állandóan tettrekész tűzoltó rajára — átszervezésre nincs szükség. A köznevelés rendszerének fejlődése a Szegedi Nyári Egyetem programjában Mint már hírül adtuk. Szegeden a Szabadtéri Játékok idején, július 17-től 30-ig a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat az idén ismét megrendezi a Szegedi Nyári Egyetemet. A nyári egyetem tematikája a köznevelés rendszerének fejlődése a társadalmi és a tudományos-technikai forradalom korszakában. A résztvevők előadásokat hallhatnak majd a szocialista köznevelési politika alapelveitől. a szocialista országok köznevelési rendszereinek jellemző vonásairól, Magyarország köznevelési rendszerének fejlődéséről, és jelenlegi helyzetéről. Szó lesz az elméleti foglalkozásokon a fejlett tőkés országok köznevelési rendszerének jellemző vonásairól, továbbá a modern középiskolával szemben támasztott társadalmi és pszichológiai igényekről, a köznevelés egységes rendszerében a differenciálódás szükségességéről és lehetőségeiről, az egység és a differenciáltság elvéről s még számos más kérdésről. Harcsa—vadkacsa szárnyon . A Bánki tónál működő II. (Rákóczi Ferenc Horgász (Egyesület egyik leglelkesebb tagja Trenyik András, a strand kabinosa. A horgász a napokban harcsát fogott a tóban. Arra, hogy ebben a vízben valaha is akadt volna harcsa a horogra, a legöregebb horgászok sem emlékeznek. Hiánya miatt nem is nagyon bánkódnak Bánkon, mivel a harcsa ellensége a halivadéknak. Trenyik András a rémült harcsát mégis visszadobta a vízbe, hadd úszkáljon ez az egyetlen példány — helyi kuriózumként. Tapasztalt horgászok úgy vélik, hogy a körülbelül harminc centiméteres harcsa még pete korában valamely vízimadár, feltehetően vadkacsa tollára tapadva érkezett a Bánki tóba. A Gyermekgyógyászati Szakcsoport Északkelet-Magyarországi csoportja június 2-án, 3-án és 4-én Salgótarjánban, az SZMT székházának nagytermében tartja ez évi tudományos gyűlését. A tanácskozáson bevezető beszédet Jedlicska Gyula, az MSZMP Megyei Bizottságának első titkára mond. A tudományos gyűlésnek előreláthatólag mintegy kétszázötven résztvevője lesz. Bejelentette részvételét több neves dunántúli és budapesti gyermekgyógyász professzor is. Az előadások programjában számos tudományos probléma, valamint a csecsemővédelem, csecsemőhalálozás kérdései szerepelnek. Történelem Salgótarján, Bartók Béla úti általános iskola, napközi otthon. Az utolsó hétfő ebben a tanévben, amikor még kötelező volt itt a tanulás. Volt — elmúlt. A jövő hétfő már... Ha jaj! A legjobbak a hetedikesek és a hatodikos lányok voltak: Margit, Edit és Pici. Pici már „nagy" lány, legalábbis, ami színészideálját illeti. — Az ki? — Bodrogi Gyula. — ? — Mert olyan jó modora van. Hosszú Kéz nyúlik a magasba (nem neves színészünk jómodora), hanem a Pici háta mögött. Aztán felbukkan Fekete Fürt. —■ Üjságíró bácsi, még engem — je, je.,. _ ? — Írjon fel. — Miért? — Én vagyok Kurucz János. — Mit tudsz a kurucokról, ha már Kurucz vagy? — A kurucok a Habsburgok ellen harcoltak 1703-tól 1711-ig, Rákóczi vezette őket. — Ismersz-e más kuruco- kat Rákóczin és magadon kívül? — Hogyne, Vak Bottyán, Esze Tamás ... — És kuruc dalt? — Azt is tudok. „És akkor jött a Tenkes kapitánya...” Nevet a padsor: — Je, je... — Mit je, je... Ök nem kurucok. Az biztos. Kiosztották a jutalmakat A KISZ nagy jelentőséget tulajdonít a fiatalok öntevékenységének, ezért évről évre szélesebb körben keresi a lehetőséget az ifjúság önállóságának támogatására. Az utóbbi években e törekvés eredményeként a hagyományos felületek — színjátszás, népi tánc — mellett teret, lehetőséget kaptak a fiatalok a tánczene, a társastánc és a képzőművészet művelésére is, hogy csak néhányat említsünk az „újdonságok” közül. A KISZ Nógrád megyei bizottsága nemrégiben — május 11-én — Fiatalok a fiatalokról címmel képzőművészeti kiállítást rendezett Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Házban. Az országosan meghirdetett tárlatra — amelynek anyagát a mai magyar ifjúság életére jellemző művekből válogatták ki — összesen kétszázötven képet küldtek be az ország öt megyéjéből. A zsűri 41 művet fogadott el a beküldött pályamunkák közül. A fiatal művészek kiállítását egy hét alatt háromezren tekintették meg. A nagy számú közönség annak is köszönhető, hogy a kiállítás nyitvatartásának ideje alatt több, érdeklődésre számottartó előadás is megrendezésre terült a művelődési házban. Tegnap délelőtt a KISZ Nógrád megyei bizottságának nevében Kálovits Géza, az ifjúsági szervezet megyei bizottságának titkára adta át a kiállításon legjobban szereplő művészeknek járó jutalmakat. Az első három helyet az egri főiskolások szerezték meg. A szak zsűri Katona Katalinnak ítélte oda az első díjat és az ezzel járó ezer forint jutalmat. Szilágyi Imre hétszáz. Juhász Judit pedig ötszáz forint jutalmat kapott a második, illetve harmadik helyért. A salgótarjániak közül Gyüre Nándor (Öblösüveggyár) és Gregor József (Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat) szerepelt a legjobban. Mindketten négyszáz forint jutalomban részesültek. A kiállítás érdekessége, hogy a középiskolások részére kiírt különjutalmat — ötszáz forintot — kiemelkedően jó munkájáért Lipták György, a karancslapujtői általános iskola nyolcadikos tanulója nyerte el. A tervek szerint a kiállítást jövőre is megrendezik. Könyvtárosok ankét ja a megyeszekhelyen A könyvtárak módszertani munkájával kapcsolatban valamennyi megyei könyvtár módszertani csoportvezetőjének részvételével országos konferencia kezdődött tegnap délelőtt kilenc órakor Salgótarjánban, a Balassi Bálint megyei könyvtárban. A konferencia, amelyet az Országos Széchenyi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központja rendez, ma délben fejezi be munkáját. A résztvevők tegnap az állomány gyarapításáról, a hálózati irányításról, a mezőgazdasági szakkönyvellátás kérdéseiről, a feldolgozó műnké. gondozásáról a megyei hálózatban hallgattak előadásokat. Ma délig az olvasással kapcsolatos helyzetelemzés és hatáskutatások szerepéről a módszertani munkában, illetve Statisztikai munka a könyvtárhálózatban című előadásokat hallgatják és vitatják meg. A konferencia résztvevői megismerkednek Salgótarjánnal s a megyei József Attila Művelődési Házat és az új könyvtárat is megtekintik. Tóth Elemér
