Nógrád, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-01 / 128. szám

1966. június 1. szerda NOG R A D 3 Hat év után csend lesz a tájon Megszüntetik a mizserfai külfejtést Biztató eredmények a kisipari szövetkezetekben A tavaszi eső simára mos­ta a hegyoldalt A hatalmas medence legmélyebb részén tavacska csillog. A felvonu­lási épületben csomagolnak. Történelmi szakasz zárul le a mizserfai külfejtései bányá­nál. Hat évvel ezelőtt vonultak fel a Mátravidéki Szénbányá­szati Tröszt hatalmas gépei, hogy megkezdjék a föld alatt rejtőző szén kitakarását, majd a kiaknázást. Éveken keresz­tül szkréperek, baggerok, dömperek zajától volt han­gos a környék. — Ott annál a régi gödör­nél — mutatnak a hatalmas medencére — hét és félmillió köbméter földet mozgattunk meg. Egymillió-százezer ton­na szenet szállítottunk el eb­ből a medencéből Az úgynevezett csibaji gö­dörnél 530 ezer köbméter volt a földmunka 118 ezer tonna szénért. Itt még lesz mit felrakni. Teljesen leta­kartuk. Van még alatta 45— 50 ezer tonna szén. Ez most az aranytartalék. Egyik nap­ról a másikra hozzáfogha­tunk a rakodáshoz, szállítás­hoz — tájékoztatnak a kül- fejtők. Az elmúlt hat év emlékei kerülnek szóba. A kezdet nehéz volt. Az ingoványos talajon sokszor el­süllyedtek a nehéz gépek. A Zagyva medrét négy esetben helyezték át. A térképet mó­dosítani kell, hiszen jelenleg 200 méterrel arrább folyik már a Zagyva, mint ahol évszázadokon keresztül foly- dogált. A bánya fénykorában volt idő, amikor két hatalmas gép és 10 kotró dolgozott. Az utóbbi két esztendőben már csak hét. A külfejtés dolgozóinak többsége a vállalat törzsgár­dájához tartozott. Előtte Vár­palotán aknázták ki a szén­mezőket, onnan települtek át Nógrádba, ahogy most Ecsed- re, vagy éppen a visontai kül­fejtésre. Peti József, Vída Jenő, Kovács Lajos kotró­mesterek nevét emlegetik, akik végigdolgozták a hat évet Mizseríán. Katona Sán­dor ezen a külfejtésen ne­velődött kotrómesterré, Pető József pedig kotrómesterből TMK vezetővé. Mándoki Gyu­la volt az első üzemvezető. Az idős szakembert itt bú­csúztatták, amikor nyugdíj­ba ment. Egy időre akkor Pribula Nándor vette át az irányítást, majd legtovább Bérces Richard töltötte be ezt a tisztet. Hozzátartozik a bánya tör­ténetéhez, hogy kezdete óta minden évben jelentősen túl­teljesítette tervét, bár az őszi esők, téli fagyok, havazások próbára tették az embert, a gépet egyaránt. Tavaly a vízválasztó mel­letti Kakashegyen is nyitot­tak egy kíilíejtésű bányát, ami nemrég kimerült. Itt csak 110 ezer köbméter föl­det kellett eltakarítani és 80 ezer tonna szenet nyer­tek. Nem véletlen tehát, hogy ez volt a Nógrádi Szénbányá­szati Tröszt leggazdaságosabb bányája. A külfejtésen hátra van­nak még azok a bizonyos utolsó simítások, hogy a föl- ret, amit a mezőgazdaság hasznosíthat, visszaadhassák. A dolgozók zöme már a gé­pekkel együtt Ecséden és Vi- sontán látott munkához. Újabb, és az eddiginél még nagyobb feladatok várnak rájuk. A medernél már a Nagy- bátonyi Szolgáltató Vállalat emberei tevékenykednek. Zsi­liprendszert építenek azért, hogy a Zagyva felesleges vi­zét felfoghassák. Ez egyrészt árvédelmi célokat szolgál, másrészt a víz, amelyben egyébként szegény ez a táj, kincset jelent. Ez a jövője a kimerült külfejtéseknek. Nem kell nagy fantázia ah­hoz sem, hogy az ember oda- képaelje a tó partjára a hor­gászokat. A régi most lezá­rul, új történelmi időszak kezdődik a mizserfai külfej­tés helyén. B. J. Megyénk kisipari szövetke­zetei igen szép eredményeket értek el az év kezdetétől. A tavalyival azonos létszámmal dolgoztak, de már az első ne­gyedben 14,3 százalékkal na­gyobb termelési értéket állí­tottak elő, mint egy évvel ezelőtt. Tervük lényegesen na­gyobb a tavalyinál amit 7,7 százalékkal túlteljesítettek Különösen kirukkoltak az építőipari szövetkezetek, ame­lyeknek a kedvező időjárás is sokat segített abban, hogy a 3,5 százalékos létszámtöbb­lettel 18,8 százalékos tervtúl- teljesitést érjenek el. Ez azt is jelenti, hogy az idén a KISZÖV építőipari ágazata 31 százalékkal nagyobb termelé­si értéket ért el. mint tavaly az első negyedévben. Az igazsághoz tartozik az Is, hogy éppen a több éves tapasztalatok alapján óvato­san terveztek egyes építőipa­rt szövetkezetek, azért szü­lettek olyan kiugró eredmé­nyek, mint például Kálión, ahol 177 és Jobbágyiban, ahol 147 százalékos a tervteljesí­tés. AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT kjÖZJfL&tÚÍ rendezvénye SalyÁtaifán/MLn Az Ünnepi Könyvhét köz­Új üzem ága k a termelőszövetkezetekben (Tudósitónktól) A Hazafias Népfront rét­sági járási bizottsága a közel­múltban ülésezett. RéBzt vett a tanácskozáson Marczinek István a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára is. Srám András, a Népfront járási titkára, az új gazda­ságirányítási mechanizmusból fakadó mezőgazdasági tenni­valókat elemezte. Megállapí­totta, hogy a járás termelő­szövetkezeteinek nagy része az adott helyi viszonyoknak megfelelően, helyesen szer­vezte meg azokat az üzem­ágakat, amelyek a népgazda­ságnak a közösségeknek egy­aránt hasznot hoznak. Külö­nösen a nógrádsápi, banki, rétsági, tolmácsi, szátoki, ber­kenyéi, szécsénkei termelő- szövetkezetekben jók a ta­pasztalatok. Elmondotta töb­bek között azt is, hogy van­nak gazdaságok, ahol a ve­zetők még nem barátkoztak meg az új helyzettel. Egy­szerűen másoljáik az előző évek gazdálkodását. A beszámolót számos hoz­zászólás • követte. A résztve­vők kifejezésre juttatták, hogy azokban a községekben, ahol a pártszervezet, a köz­ségi tanács, a termelőszö­vetkezet és a tömegszerve­zetek együtt dolgoznak, ott helyesen oldották meg az új mechanizmussal összefüggő feladatokat. Szó esett a tanácskozáson a tsz-ek szociális és kulturá­lis alapjának felhasználásáról is. Az előző évi tapasztalatok azt igazolták, hogy a szociá­lis és kulturális alap nagy részét külföldi utazásokra használták fel. Néhány ter­melőszövetkezetnél 3—4 em­ber külföldi utazása „elvitte” a szociális és kulturális ala­pot. De mint a hozzászólá­sokból az is kiderült: a kül­földi utakra általában az egyébként is magasabb fize­tésű termelőszövetkezeti ve­zetőket „küldték”. A tanács­kozáson javasolták, hogy a szociális és kulturális alap valóban a termelőszövetkeze­li tagok szociális és kul­turális igényeinek kielégí­tését szolgálja. Segítse elő a termelőszövetkezeti ta­gok szocialista nevelését, a magasabb szakmai képzettség elsajátítását. Gondoltak a munkából kiöregedett, terme­lőszövetkezeti tagok helyze­tének javítására is. A hozzászólások további ré­szében foglalkoztak azzal az új kezdeményezéssel, amely nagymértékben elősegíti az új agro- és zootechnikai el­járások helyes alkalmazását a mezőgazdaságban. A kirándu­lások helyett tapasztalat­csere látogatásokat szervez­nek a szövetkezetek. A diós- jenői „Űj Barázda” Tsz tag­jai a baromfitenyésztéssel és neveléssel kapcsolatos tapasz­talatcsere-látogatáson vettek részt a közelmúltban. A ke- szegi „Zöld Mező” és a nóg- rácfsápi „Vörös Csillag” Tsz a földieper nagyüzemi ter­melésével kapcsolatos tapasz­talatcserét szervezett. ponti Nógrád megyei ünnep­ségét június 5-én délelőtt H órai kezdettel rendezik meg Salgótarjánban, a Balassi Bálint megyei könyvtár ol­vasótermében. Ez alkalom­mal Csanády János és Vi­har Béla József Attila-díjas költők és Solymár József írók ' találkoznak olvasóik­kal. A könyvtár a rendezvény sikere érdekében a meghí­vott írók műveiből bibliográ­fiát állított össze, illetve az olvasóteremben gazdag anya­got állított ki a megjelent művekről napvilágot látott kritikákból, méltatásokból is. E. F. Fényévnyire a kultúrától Egy hét múlva oszlik a sötétség A kotyházapusztai bejáró előtt a huszonegyes műúton suhannak el az autók, mint esős időben fecske az útilapu fölött. Gépkocsivezető száraz időben sem szívesen gyötri kocsiját a befelé vezető dűlőn. Jobbadán csak teherautó, traktor jár erre reggel és al­konyat tájt. Nehezen vonszolt pótkocsiján mezőgazdasági idénymunkások. Cigányok. Borsodból, Szabolcsból szegőd­tek Nógrádba. A Kisterenyei Állami Gazdaság a kollektív bérezésen túl munkásszállást — félévre szóló második ott­hont — ígért nekik. A szállá­son kétszer jártunk. Először: éjjel Az első szobában fülledt, tikkasztóan sűrű levegő. A brigádvezető lakik itt felesé­gével, és majdnem féltucat gyermekével. Hosszú, lepedő­vel letakart asztal egyik vé­gén kenyér, szalonna. — a másikon fényesre tisztított csizma. A másodikban kelle­mesen friss, csípős az éjszakai levegő. Az ablak ugyan itt is csukva, de mindkét szárnyá­ban törött az üveg. A harma­dik hálóteremben némelyik ágy üres, némelyikben ketten is alszanak. Férj, feleség. A mellettük lévő ágyban leány. Az ágynemű mindenütt szeny- nyes, szemét a kőpadlón, ru­haféle, ételmaradék szana­szét, Másodjára nappal kerestük fel a kotyházapusz­tai szállást; ez alkalommal a gazdaság párt-csúcsbizottsá- gának titkárával. Ez az em­ber tizenhatodik éve dolgozik azért, hogy a szocialista nagy­üzemi mezőgazdaság valóban nagyüzemi és — szocialista le­gyen. Eredményeiben, kultu­ráltságában egyaránt. A sokat tapasztalt férfi arca elkomo­rul, amint kénytelen látni, hogy az állami gazdaság dol­gozói —, akik voltaképpen egyszemélyben vendégei is! — milyen körülmények között élnek idestova másfél hónap­ja. Fényévnyi távolságra a kultúrától... Ebben a helyi­ségben — valaha kultúrterem­nek épült — tizennégy ágy áll tizenhat lakó rendelkezé­sére. A tizenhat embernek egy pohár és egyetlen mosdó­tál jutott. Szék sehol, úgy­szintén szekrény sem. Az egyik idénymunkás elmondja, hogy hajnalban munkába indulás előtt csak épphogy megtörölhetik arcu­kat a vízben, hiszen ha eny- nyi ember csupán valamelyest meg tisztálkodna, az több mint egy órát venne igénybe. A kö­zösen használt teremben tető­től talpig mosakodásról már azért sem lehet szó, mivel a helyiséget nők férfiak vegye­sen lakják. A gazdaság heten­ként egyszer elviszi a bányá­hoz fürödni az idénymunká­sokat. Fárasztó, izzasztó mun­ka mellett ez nagyon kevés. Ugyan, mennyibe került vol­na. hogy a messzi földről jött emberek részére — akár sá­torból — egy-egy külön női és férfi mosdót létesítsenek? ... Szomorú igazság, hogy a jövevények sem elégedetlenek olyan mértékben a körülmé­nyekkel, amint arra számíta­ni lehetne. Ezeknek az embe­Új megrendelők, lí j piac* Üzletszerző úton Jugoszláviában Műszaki szakembereink kö­zül egyre többen jutnak el külföldre, és ismerik meg azo­kat a véleményeket, amelye­ket a külföldi vásárlók alkot­nak a nálunk előállított ter­mékről, gyártmányról. Mód­juk van megismerni a ver­senytársak produktumait is. Ezekről a kérdésekről beszél­gettünk Ürmössy Lászlóval, a Salgótarjáni Acélárugyár fő­mérnökével. aki ntnu,é üzletszerző körúton. — Milyen céllal utazott Ju­goszláviába? — A METALIMPEX Kül­kereskedelmi Vállalat képvise­lőjével a szalagexport idei összetételének megváltoztatá­sa ügyében tettünk körutat Jugoszláviában. Ugyanakkor megvizsgáltuk: milyen gyárt­mányt tudnánk eladni, milyen lehetőségek kínálkoznak a gazdasági kapcsolatok kiszéle­sítésére. Ami az első problémát il­leti. Az idén hidegen henge­relt áruból hatezer tonnát szállítottunk Jugoszláviába. Ennek a mennyiségnek majd­nem 50 százaléka keskeny ká­bel-acélszalag, amelynek elő­állítása igen munkaigényes, ugyanakkor kevés pénzt ka­punk érte. A tárgyalások so­rán sikerült változtatni az áru összetételén. Ez azt jelenti, hogy az előzőleg megrendelt kábelszalag mennyiségének csaknem 50 százalékát átvál­tottuk szélesebb méretűre. Ez nekünk 40 ezer dollár plusz bevételt jelent — Üzletszerző kőrútjuk so­rán merre jártak, mit tapasz­taltak? — A fővároson, Belgrádon kívül jártunk Skopjéban, Ljubljanában, Növi Sadon, de eljutottunk egészen a görög határig. Tárgyaltunk öt külke­reskedelmi vállalattal. A leg­maradandóbb élményt azon­ban a meglátogatott gyárak vezetőivel folytatott eszmecse­rék jelentették. Trieszt mel­lett meglátogattuk a Láma ne­vű gyárat. Nagyságra olyan le­het, mint a mi budapesti Fi­zettünk, itt is zárakat, lakato­kat gyártanak. Sikerült elég jó kapcsolatot kialakítani. A kért gyártmányt, amely jelen­leg kísérletezés alatt áll, a negyedik negyedévben fogjuk legyártani. Egyébként a ju­goszláv megrendelők igen igé­nyesek, nagyon megnézik, hogy kitől, mit és milyen ér­reknek nagyobb hányada — különféle okok miatt — elég­gé elmaradott. Az állami gaz­daságban vállalt munka, a kultúráltabb elszállásolás le­hetőséget nyújthatna arra. hogy elinduljanak felfelé... Mihez kezdjenek munka után? Mihez kezdjenek este a vacsora végeztével? .. — Milyen újság jár a szál­lásra? — kérdezzük. — Újság? Minek az? — kér­dezi vissza egy sokgyermekes családapa, akinek tízeszten­dősnél idősebb fia belülről még nem látott iskolát. — Inkább rádiót! — szól hozzá más, akiről szintén ki­derül, hogy nem ismeri a be­tűt. Értelmes tekintetű, csinos az a barna lány, aki jobban sze­retne televíziót. Ha látnak is az emberek, — úgymond —. az jobban leköti őket. — Tudom a kezelését! Vál­lalnám! Odahaza, az encsen- csi tanácsházán is rám volt bízva, — erősíti egy korosabb férfi. — Tévénk van éppen, — említi a kotyházapusztai te­lepvezető, — az elromlott al­katrészt is megvettük már. csak éppen bele kell tenni. Ez a legnagyobb helyiség, itt fel­állítjuk a készüléket, csak vi­gyázzanak rá. tékben vásárolnak. Erről győződtünk meg Karlócán a Fafűrészárugyárban is. Ennek vezetői eddig csak s "ilág- piacon nagy tekintélynek ör­vendő osztrák Bohlet •'égtől vásároltak. Egyeztettük véle­ményünket, végül arra a kö­vetkeztetésre jutottunk:, hogy kívánságaik kielégítésének ré­szünkről nincs különösebb akadálya. Az első mintaszál- lítmánvt nemrég küldtük el. Hasonlóképpen zárult a Játék- árugyárban tett látogatásunk is. Ide is mintaszállítmányt küldtünk. — Csak olyan kívánságok teljesítését ígérték meg, amelynek gyártása nem okoz majd gondot? — Nem. Skopje mellett a Kumanovo Csőgyárban az igazgató bejelentette: négy- száztizenkét milliméteres acél­szalagra lenne szüksége. Ez a legnagyobb méret. Európában csak két gyár van. amely ezt gyártja. Gondolkodtunk egy kicsit. Ha nem teljesítjük a kérést, lehet, hogy egy jó pia­cot szalasztunk el. Ha viszont vállaljuk és nem teljesítjük ígéretünket, akkor odavész sza­vunk hitele. De rizikó nélkül nincs üzlet. így hát elvállal­tuk. Annyira megörültek, hogy látogatásunk után két héttel, személyesen is eljöttek hoz­zánk és átadták megrendelé­süket. Meggyőződésem: eljárá­sunk meggyőzte őket arról, hogy számunkra a vevők kí­vánságának teljesítése igen fontos, s gondjaik megoldásá­ban segíteni akarunk. — Egyéb benyomásairól is szólna néhány szót? — Nagyon meglepett a mozgékony, a helyzetet gyor­san felismerő üzleti szellem. Véletlenül szóbahoztam. hogy a harmadik ötéves tervben új huzalművet építünk. Nem sok­kal később az egyik exportáló vállalat képviselője részlete­sen közölte, milyen segítséget tud adni ehhez, hol tudná megszervezni az ezzel kapcso­latos tapasztalatcserét, esetleg tanulmányutat, hol tudja be­mutatni a már működő gyá­rat stb. Aztán érdekes volt az is, hogy nincs annyi megkö­töttség a gazdálkodásban, mint nálunk. Például: a vállalatok a terven felül szerzett deviza jórésaével maguk gazdálkod­nak, ebből üzletelnek, gépeket, berendezéseket vásárolnak — fejezte be a beszélgetést Ür­mössy László főmérnök. V. K. Hangos, örömteli az „igen”! Mit jelent a tv ott. anol az egyetlen szórakozási lehetőség a kocsma, szóval elmondani alig lehetséges... A Kisterenyei Állami Gaz­daság igazgatója új ember a nógrádi hegyek között. Nem csekély feladatot vállalt, ami­kor eljött a messzi Viharsa­rokból. Tudja, mivel kell meg­birkóznia, de azzal is tisztá­ban van, hogy nem lehetetlen­re vállalkozott. Illő tapintattal beszél arról, hogy a szociális ellátottság tekintetében a gazdaságnak nem kellene ott tartania, ahol tart. Lám, az igen helyes, a takarékosságra törekvő években sincs aka­dálya annak, hogy modern: ebédlővel, fürdővel felszerelt munkásszállást építsenek. Már hozzákezdtek, s ha minden jól megy, az épület őszre tető alá kerül. Azokat a hibákat — a szek­rények. mosdótálak hiányát—. amelyekről fentebb szólottunk egy hét alatt megszüntetik, így ígérte ezt a telepvezető, így erősítette meg a csúcs­titkár. Hiszünk abban, hogy állják szavukat, de bízunk abban is, hogy a szabolcsiak, bor­sodiak egyaránt megbecsülik, tisztán tartják majd félesz­tendőre szóló otthonukat. Borvárő Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom